Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2009 elsı negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2009. január 5. és január 30. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2008 III. negyedévében a dél-dunántúli régióban 343,1 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 39,5 ezer volt. 2008. júliusszeptemberének átlagában mind a foglalkoztatottak száma, mind a munkanélkülieké emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, de míg a foglalkoztatottak számának gyarapodása 2%-os volt, a munkanélkülieké 10,6-kal emelkedett. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (46,2%) emelkedett (0,9%-ponttal), és az aktivitási ráta (51,5%) is növekedett (1,4%-ponttal) az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Kedvezıtlen, hogy az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 10,3%-ot tett ki, ami 0,7%-ponttal magasabb az elızı év azonos idıszakinál. 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telefon: (74) 505-600, Fax: (74) 311-773, e-mail: tolnammk@lab.hu, Internet: www.tolnammk.hu
Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés 2007. I-III. 2008. I-III. 2007. I-III. 2008. I-III. negyedév negyedév negyedév negyedév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 968,0 960,1 - - Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 743,4 750,8 76,8 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 372,2 382,6 38,5 39,9 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 336,5 343,1 34,8 35,7 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 35,7 39,5 3,7 4,1 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 203,8 199,0 21,1 20,7 Inaktívak száma (ezer fı) b) 370,9 360,3 38,3 37,5 A régió legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél 2008 I-III. negyedévében átlagosan 199 ezren álltak alkalmazásban, 4,8 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexeit vizsgálva a legtöbb esetben csökkenést mutatnak az adatok. Az alkalmazásban állók száma mindössze az építıiparban (+3,4%) és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén (+1,3%) emelkedett valamelyest. Ezzel szemben jelentısen csökkent az alkalmazottak létszáma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (8,2%-kal), az egészségügy (6,9%-kal), a mezıgazdaság (5,6%-kal), és a kereskedelem, javítás területén (4,7%). 2008. szeptember végén 147,3 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 26,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. E nagyfokú emelkedés javarészt egy technikai átsorolás következménye a 2008. január 1-jétıl hatályos áfatörvény értelmében ugyanis az adóköteles tevékenységet folytató ıstermelıket az adóhivatalnál történı kötelezı regisztrációjuktól kezdıdıen a regisztrált egyéni vállalkozók között tartják nyilván. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 41,3%-kal (29.193 vállalkozással) emelkedett, míg a társas vállalkozások száma csupán 4,2%-kal (1505 vállalkozással) nıtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma 137.205 a nonprofit szervezeteké 8271, a költségvetési szerveké 1867 volt. A vállalkozásokon belül 27%-ot tettek ki a társas, 73%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2007.III. negyedév és 2008. III. negyedév ) a) 2007, ill. 2008. január 1-jén. b) III. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti III. negyedéves adatai. 2
A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (25%) és a mezıgazdaság (25%) ágakba voltak bejegyezve. (Korábban a mezıgazdaság részesedése 7-8%-os volt a gazdasági szervezetek közt, a mostani közel 25%-os mutató az elızıleg említett ıstermelık vállalkozóvá válásának a következménye.) Az említetteken kívül meghatározó a kereskedelem, javítás (11%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9%) területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása 2008 évben Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban 2008-ban havonta átlagosan 57.886 fı volt, az elızı év azonos idıszakinál 2,3%-kal (1274 fıvel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı. A vizsgált idıszakban a legnagyobb álláskeresı létszámot továbbra is Somogy megyében tartották nyilván, átlagosan 22.699 fıt, amely az egy évvel korábbihoz képest 418 fıvel (1,9%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élı munka nélkül lévık átlagos száma 22.626 fı volt, ez a 2007. évi átlagos adatnál 526 fıvel, (2,4%-kal) volt több. Tolna megyében 12.562 fıt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt 331 fı (2,7%) volt. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2008. december végén 15,3% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül hosszú idı óta a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 10,8%-os országos átlagot, de szokás szerint jelentıs különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 18,0%-os, Baranyában 14,5%-ot, Tolnában viszont 13,0%-ot tett ki. (Somogy már jó ideje az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéje.) 2008. év átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (33%), betanított munkát 24%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Az álláskeresık elhelyezkedési esélyeinek szempontjából komoly problémát jelent, hogy 2008-ban a nyilvántartottak átlagosan 47%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. (Azok aránya, akik az általános iskolát sem fejezték be, 7,8% volt.) Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresık 32,9%-a rendelkezett, középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 18%-a, míg a diplomával munkát keresık aránya 3%-os volt. Az elızı év átlagos megoszlásaihoz képest csak nagyon minimális változás történt a régióban. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 9,3%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 5393 fıt tett ki. Az álláskeresık 34,4%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi a régió kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét. A 2008 utolsó negyedévében munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 2979, negyedéves szinten összesen 8936 állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 25,7%-a (2295 fıre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 70,8%-ukhoz (6328) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 3,5% (313 fı) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. A támogatott álláshelyek 86,8%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 10,0%-os volt a bértámogatás, 2,3%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 3
2008. szeptember végén 2060 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2008 negyedik negyedéve során bejelentett 8936 álláshellyel együtt összesen 10996 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl szeptember végéig 924 db maradt betöltetlen. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központhoz 2008. szeptember 1. és december 31 között 9 munkáltató összesen 691 fı csoportos létszámleépítésérıl tett hivatalos bejelentést. A leépítések kapcsán a régió mindhárom megyéje érintett, Baranyából 348 fı, Somogyból 376 fı, Tolna megyébıl 172 fı elbocsátásáról született döntés. A létszámcsökkentések legnagyobb része a feldolgozóiparban realizálódott (502 fı), ezen kívül az egészségügy és szociális ellátás, a kereskedelem, az építıipar és a szállítás területérıl érkezett ilyen irányú tájékoztatás. A felmérés eredményei A 2009. I. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1039 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 90,9%-a, mintegy 945 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 909 kérdıív volt feldolgozható. A 909 munkáltató 2009 januárjában összesen 65,5 ezer fıt foglalkoztatott, ez 7,2%-kal kevesebb a 2008. IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2008 III. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 199,0 ezer fı volt, így ez 32,9%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 909 gazdasági szervezet a 2008. szeptember végén regisztrált 2 147.343 gazdasági szervezet 0,6%- át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (281 cég), a kereskedelem, javítás területérıl (181 cég), a mezıgazdaságból (89 cég) és az építıipar (73 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (59 cég), az élelmiszeriparnak (54 cég) a gépiparnak (46 cég) és a textília, textiláru, gyártása (42 cég) ágazatoknak volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 38%-át a feldolgozóipar adta, az egészségügy, a kereskedelem és a villamosenergia, gáz és vízellátás ágazatok, a felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 9-11%-át szolgáltatták. Jelentısebb létszám származott még a mezıgazdaságból, az oktatásból és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokból, e területeken az összlétszám 6-7%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, mőszergyártás ágazat volt a legnagyobb munkaadó, a prognózisban szereplı foglalkoztatottak 13%-a e területen dolgozott. 2 Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2008.III. 4
Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia-gáz-, gız-, vízellátás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar és az egészségügyi, szociális ellátás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában, ugyanakkor, a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás, az építıipar, a közigazgatás, az oktatás, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. (Lásd a túloldali táblázatot!) A mintával érintett létszám 33,3%-a (21.813 fı) Baranya, 37,5%-a (24.593 fı) Somogy, 29,2%-a (19.103 fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 72 fı volt, megyénként tekintve Baranyában 70, Somogyban 83, Tolna megyében pedig 64 fıt tett ki. A 2009. I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2008. III. név (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás 4164 12.902 32,3 Bányászat 150.. 3 X Feldolgozóipar 24.665 52.391 47,1 Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 5897 8816 66,9 Építıipar 1386 9907 14,0 Kereskedelem, javítás 6875 19.242 35,7 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás 360 6469 5,6 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3833 6853 55,9 Pénzügyi közvetítés 615.. X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1987 8316 23,9 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 2893 19.689 14,7 Oktatás 4382 27.814 15,8 Egészségügyi, szociális ellátás 7323 19.189 38,2 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 979 5730 17,1 Dél-dunántúli régió összesen: 65.509 198.952 32,9 A megkérdezett cégeknél dolgozók 48%-a nagy, 36%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. A minta ilyen típusú összetétele, hosszabb idı óta változatlan. 3 Jelölés értelmezés: = Nem közölhetı adat 4 X = a mutató nem értelmezhetı 5
A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság,vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép (50-249 fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% 23 2,5 41 4,5 23 2,5 2 0,2 89 Energiahordozó bányászata 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 9 1,0 27 3,0 15 1,7 3 0,3 54 Textilia, textiláru gyártása 3 0,3 11 1,2 12 1,3 3 0,3 29 Bır, bırtermékek, lábbeli gyártása 1 0,1 4 0,4 8 0,9 0 0,0 13 Fafeldolgozás 7 0,8 18 2,0 3 0,3 0 0,0 28 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 5 0,6 2 0,2 0 0,0 9 Vegyi anyag, termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi mőanyag termékek gyártása 2 0,2 7 0,8 2 0,2 0 0,0 11 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 6 0,7 3 0,3 1 0,1 11 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 18 2,0 22 2,4 17 1,9 2 0,2 59 Gép berendezés gyártása 1 0,1 5 0,6 3 0,3 2 0,2 11 Jármőgyártás 3 0,3 6 0,7 10 1,1 7 0,8 26 Villamosgép, mőszer gyártása 4 0,4 2 0,2 2 0,2 1 0,1 9 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 7 0,8 6 0,7 3 0,3 0 0,0 16 Villamos energia, gáz és vízellátás 0 0,0 5 0,6 8 0,9 4 0,4 17 Építıipar 28 3,1 39 4,3 6 0,7 0 0,0 73 Kereskedelm, javítás 69 7,6 80 8,8 29 3,2 3 0,3 181 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15 1,7 14 1,5 1 0,1 0 0,0 30 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10 1,1 13 1,4 0 0,0 5 0,6 28 Pénzügyi közvetítés 1 0,1 3 0,3 6 0,7 0 0,0 10 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 24 2,6 12 1,3 9 1,0 1 0,1 46 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosít 12 1,3 21 2,3 19 2,1 2 0,2 54 Oktatás 0 0,0 10 1,1 26 2,9 2 0,2 38 Egészségügyi, szociális ellátás 1 0,1 13 1,4 16 1,8 7 0,8 37 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 9 1,0 9 1,0 4 0,4 1 0,1 23 Összesen 251 27,6 384 42,2 228 25,1 46 5,1 909 6
Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenı 137 15,1 170 18,7 stagnáló 547 60,3 517 57,0 növekedı 223 24,6 220 24,2 Válaszadók száma 907 100,0 907 100,0 A vállalatok 60,3%-a 3 hónap múlva is, 57,0%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor nagyon valószínő, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 15,1%-a, 12 hónapos távlatban 18,7%-a számolt be. Némi optimizmusra ad okot, hogy ennél többen szándékoznak bıvíteni, arányuk 3 és 12 hónapra vonatkozóan is 24% körüli. A foglalkoztatottak létszáma a 2009. I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 Foglalkoztatottak száma (fı) aktuális létszám: 2008. december.31. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2008. IV. negyedévében) 1902-en léptek be új munkavállalóként és 4303 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 2401 fıvel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát 2008 IV. negyedévére csak 1181 belépést és 2481 fıs kilépést, tehát összességében 1300 fıs létszámcsökkenést prognosztizált az akkor megkérdezett 51 munkáltatóval és 5106 foglalkoztatottal több, de zömében azonos cégekbıl álló munkáltatói kör. A rövidtávú munkaerı-felmérések problémájára mutat rá az, hogy a valóságban bekövetkezı munkaerı-mozgásnak (belépıknek, kilépıknek) csak durván a felét, harmadát tudják hajlandóak három hónapra elıre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Ezt korábbi negyedéves munkaerı-piaci prognózisaink is rendre bizonyították. 7
Mostani felmérésünk eredményei nem tükrözik egyértelmően a gazdasági környezetben zajló negatív változásokat, a megkérdezett munkáltatók összesített elırejelzéseiben nem jelent meg a szokásosnál nagyobb mértékő létszámcsökkenési várakozás. 2009 I. negyedévének végére a megszólított 909 munkáltató összességében létszámának 542 fı (0,8%-os) csökkenésére számít a december 31-i állapothoz képest. (Tavaly ilyenkor 1,4%-os csökkenést prognosztizáltak 3 hónapra elıre.) A munkakörönkénti elırejelzés szerint 1567 új belépés mellett 2109 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám említésre méltó emelkedése a mezıgazdaságban (+155 fı), a közigazgatás területén (+104 fı), az egészségügy (88 fı) valamint az építıipar (+82 fı) gazdasági ágakban várható. A mezıgazdaságból és az építıiparból érkezı létszám-növekedési várakozások nyilván azzal vannak összefüggésben, hogy a szezonális munkák megkezdıdésével a munkáltatók ezeken a területeken bıvíteni kívánják a foglalkoztatottak számát. A feldolgozóiparból egészen 2008. III. negyedévéig a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb mértékő emelkedésérıl érkeztek elırejelzések. A mostanit megelızı, 2008 utolsó negyedévére vonatkozó elırejelzések azonban már elırevetítették, hogy a gazdasági válság ezt az ágazatot jelentısen érinteni fogja. A 2009 elsı negyedévére vonatkozó várakozások a korábbi negyedévinél kedvezıtlenebbek, a megkérdezett, feldolgozóiparban mőködı cégek összességében 1016 fıs csökkenést valószínősítettek. Az ágazaton belül a legjelentısebb, mintegy 861 fıs (10%-os) létszámcsökkenésre a villamosgép, mőszergyártása ágazatban számítanak, de a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártás területérıl is 115 fıs (3,2%-os) létszámvesztést prognosztizáltak. A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy március végén a foglalkoztatottak száma várhatóan mindhárom megyében csökken. Baranyában és Tolnában az átlagosnál szerényebb mértékő (0,5%-os), Somogyban viszont az átlagosnál nagyobb (1,3%-os) visszaeséssel számolnak. 3 hónap távlatában a mikro- és kisvállalkozásoknál bıvülhet a foglalkoztatottak száma, de a mikro cégeknél várt 10%-os bıvülés mindössze 135 fıs növekedést jelent. Az elıbbiekkel szemben a közepes mérető cégeknél 159 fıs (0,7%-os), a nagyméretőeknél 714 fıs (2,3%-os) csökkenés szerepel az összesített elırejelzésben. 8
A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet tovább romlik ebben az idıintervallumban. A megkérdezett cégek összesített elırejelzése a régióban foglalkoztatottak számát 2010 I. negyedévének végére, a jelenleginél 2,6%-kal prognosztizálta kevesebbre. (Az elızı év azonos idıszakában 12 hónapos idıtávban 1,1%-os létszámnövekedésre számítottak a megkérdezett cégek.) Ezen belül Baranyában a létszám 2,2%-os, Somogyban 3,6%-os, Tolnában pedig 2,0%-os csökkenését valószínősítették a felmérésbe vont munkáltatók. Létszámnagyság alapján tekintve a várakozásokat, a mikroszervezetek és a kiscégek optimisták. Míg az elıbbiek 5,7%-os (58 fıs) létszámnövekedést jeleztek 2010 I. negyedévének végére, addig a kiscégek már csak 0,9%-os növekedéssel számolnak. A közepes és nagymérető foglalkoztatók várakozásai pesszimisták, elıbbiek a foglalkoztatottak számának 2,4%-os csökkenésére, utóbbiak 2,6%-os visszaesésére számítanak 12 hónapos idıtávban. 9
Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 1567 belépés és 2109 kilépés 765 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint elıreláthatóan, az elsı negyedév folyamán belépık 33%-a, a kilépık 54%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 fınél nagyobb, vagy akörüli felvétel az erdı és vadgazdálkodási foglalkozásúak (228 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (172 fı), az építıipari foglalkozásúak (98 fı) valamint a vas és fémipari foglalkozásúak (91 fı) körébıl várható. 100 fı feletti kilépéssel számolnak a mőszaki és természettudományi foglalkozásúak (-173 fı), a kereskedelmi foglalkozásúak (-134 fı), az irodai jellegő (-129 fı) valamint a vas-és fémipari foglalkozásúak (-88 fı) esetében.. A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 30 fınél nagyobb mértékő létszámbıvülést 6 foglalkozási csoportból jeleztek. Az erdı- és vadgazdálkodási foglalkozásúak számában 179 fıs emelkedés várható március végéig. A szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozásúak 75-tel lesznek többen az elsı negyedév végére, ezen belül a szociális ápolókat és gondozókat keresnek fıként (+73 fı). 10
1 Az építıipari foglalkozásúak esetében 69 fıs létszámnövekedést becsültek elıre a megkérdezett munkáltatók, e körben fıként kımővesekre van igény (38 fı). A kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak számában 37 fıs, az egyszerő szolgáltatás jellegő foglalkozásúak esetében 37 fıs, a mobil gépek kezelınél pedig 30 fıs létszámbıvülést jeleztek a következı három hónapra a kérdıívet kitöltı szervezetek. A legjelentısebb létszámcsökkenést a feldolgozóipari gépek kezelıi körébıl jelezték (669 fı). E foglalkozási csoporton belül a gyártósori összeszerelık száma 532 fıvel, a könnyőipari gépkezelıké 46 fıvel csökken a következı három hónap folyamán. A mőszaki foglalkozásúak száma várhatóan 166 fıvel esik vissza, ezen belül mérnökök (-47 fı) és egyéb mőszaki foglalkozásúak (-119 fı) veszthetik el munkahelyüket. Csökken az irodai jellegő foglalkozásúak száma is várhatóan 111 fıvel. A többi foglalkozási alcsoportban 2009. I. negyedévében a létszám csökkenése 30 fı alatti lesz elıreláthatóan. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (30 fı felett) erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások szociális és munkaerıpiaci szolgáltatási fogl-ok építıipari foglalkozások kereskedelmi, vendéglátóipari foglok egyszerő szolg. jell. fogl-ok mobil gépek kezelıi irodai jellegő mőszaki és természettudományi foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelıi -700-600 -500-400 -300-200 -100 0 100 200 Változás (fı) Szekszárd, 2009.03.09. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria fıigazgató 11
Melléklet A 2009. évi I. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg Területi, helyi önkormányzati, közig., ig.szolg., 8-4 12 érdekképviseleti vezetık 4 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi 40-54 -14 14 Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetıi 2 0 2 21 Mőszaki és természettudományi foglalkozások 7-173 -166 Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó 2-3 22 foglalkozások -1 23 Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások 1-4 -3 24 Szakképzett pedagógusok 12-10 2 25 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás 5-4 1 26 Kulturális, sport, mővészeti, vallási foglalkozások 1 0 1 29 Egyéb magasan képzett ügyintézık 10-1 9 31 Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások 18-41 -23 32 Egészségügyi foglalkozások 11-12 -1 33 Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások 80-5 75 34 Pedagógus foglalkozások 1-1 0 35 Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintézık 0-1 -1 36 Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık 50-41 9 37 Kulturális, sport, mővészeti és vallási foglalkozások 1-1 0 39 Egyéb ügyintézık 13-10 3 41 Irodai jellegő foglalkozások 18-129 -111 42 Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások 3-6 -3 51 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 172-134 38 52 Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások 13-27 -14 53 Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások 38-17 21 61 Mezıgazdasági foglalkozások 20-39 -19 62 Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások 228-49 179 63 Halászati foglalkozások 0-13 -13 71 Bányászati foglalkozások 6 0 6 72 Élelmiszeripari foglalkozások 29-20 9 73 Könnyőipari foglalkozások 65-56 9 74 Vas- és fémipari foglalkozások 91-88 3 Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 15-8 75 laboránsok 7 76 Építıipari foglalkozások 98-29 69 81 Feldolgozóipari gépek kezelıi 74-743 -669 82 Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi 6-12 -6 83 Mobil gépek kezelıi 84-54 30 91 Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások 336-299 37 92 Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások 9-21 -12 Összesen 1567-2109 -542 12
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen 1998. január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 13
Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 14
2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt. 2005. november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 15