MUNKAGAZDASÁGTAN
MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MUNKAGAZDASÁGTAN Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN 11. hét Egyensúly a versenypiacon Köllő János
Egyensúly a versenypiacon A Marshall-kereszt Pókháló-ciklus Surlódások: Álláskeresés Surlódások: Munkahely-rombolás és -teremtés Kereslet vagy kínálat?
A Marshall-kereszt A túlkereslet és a túlkínálat az egyensúly felé ható erőket mozgósít
A Marshall-kereszt S Túlkereslet A munkaerőhiány hatására növekvő bér A növekvő bér hatására csökkenő kereslet és növekvő kínálat munkaerőhiány D D,S Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik
A Marshall-kereszt (folyt.) munkanélküliség S Túlkínálat A munkanélküliség nyomására csökkenő bér A csökkenő bér hatására növekvő kereslet D D,S Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik
Pókháló-ciklus Az egyensúly felé tartó mozgás nem mindig egyenes vonalú
Pókháló-ciklus: feltételek Zárt foglalkozási részpiac Belépés csak az iskolarendszeren keresztül. A tudás nem konvertálható Naív várakozások Az oktatás megtérülésére vonatkozó várakozást a jelenlegi tapasztalat határozza meg Költségalapú oktatástervezés Az oktatási keretszámokat a megtérülés alapján alakítják ki A kínálatnál rugalmasabb kereslet
D 1 S D 0 Növekedjen meg a kereslet egy adott szakma iránt!
D 1 S D 0? A piac nem juthat el gyorsan az új egyensúlyi ponthoz, mert a kínálat csak jelentős késéssel reagálhat a megnövekvő keresletre. Helyette: pókháló-ciklus
D 1 B D 0 A D,S Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, a kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
D 1 B D 0 A D,S Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
D 1 B D 0 A D,S Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
D 1 B D 0 A D,S Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
D 1 B D 0 A D,S Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
D 1 B D 0 A D,S
D 1 B D 0 A D,S
D 1 B D 0 A D,S
D 1 B D 0 A D,S
D 1 B D 0 A D,S Feltétel a kínálatnál rugalmasabb kereslet. Különben: káosz, a fonál kifelé tekeredik!
A pókháló-ciklust tompító tényezők A szaktudás gyakran konvertálható a részpiacok zöme mindkét irányban nyitott Felnőttképzés A jövőbeni változások valamilyen mértékig kiszámíthatók, előreláthatók
Surlódások Álláskeresés
A piac az egyensúlyi pontot (gyakorlatilag) soha nem éri el Mindig fennmarad valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség Miért? Mitől függ a mértéke? Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg az álláskeresők döntési helyzetét!
A marginális döntés Keressünk-e tovább az előttünk álló rövid t időszakban, egy * nagyságú bérajánlat megismerését követően? Szereplő: munkanélküli (inaktív, pályakezdő) álláskereső, aki a bérajánlatokat nem, legfeljebb azok eloszlását ismeri Legyen egy rövid t időszakra vonatkoztatva: b = munkanélküli segély h = háztartási termelés értéke c = közvetlen keresési költség F() = a bérajánlatok eloszlásfüggvénye < 1 = egy ajánlat beérkezésének várt valószínűsége t-ben r = diszkontláb (kockázattűrés)
A további keresés költsége ( c b h) Továbbra is állnom kell a keresés költségeit (+) Továbbra is dolgozom a háztartásban ( ) Elveszítem a bért, amit * elfogadásával megkereshettem volna (+) Továbbra is kapom a segélyt ( ) * = lehetőségköltség, c b h = közvetlen költség
A további kereséstől remélhető nyereség: 1 F( E 1 1 r Várható nyeremény Annak valószínűsége, hogy az ajánlat jobb *-nál Kockázat-tűrés Egy ajánlat beérkezésének valószínűsége Megj: Pr(>*)=1 F(*)
Elfogadási bérküszöb ( R ) Az a bér, amely mellett az álláskereső közömbös az ajánlat elfogadása és elutasítása között: 1 F( R E R R 1 1 r R b h c Nyereség b h c (nyereség * elfogadása esetén) 1 F( b h c * R E 1 1 r (várható nyereség * elutasítása esetén)
A küszöbnél rosszabb ajánlat további keresés további keresés = további munkanélküliség Nyereség b h c (nyereség * elfogadása esetén) 1 F( E 1 1 r b h c R * (várható nyereség * elutasítása esetén)
A küszöbnél jobb ajánlat leállás Költség, nyereség b h c (nyereség * elfogadása esetén) 1 F( E 1 1 r b h c R * (várható nyereség * elutasítása esetén)
Egy véletlenszerűen megismert állás elfogadásának esélyét (exogén esetén) Segély, háztartási termelés : csökkenti Keresési költség: növeli Az alacsonyabb költség vonzóbbá teszi a keresés folytatását. Kockázattól való idegenkedés: növeli Állásbőség: csökkenti A bővebb álláskínálat vonzóbbá teszi a keresés folytatását. Feltételezett béreloszlás Kérdés, hogy az álláskeresők pontosan észlelik-e a béreloszlás változásait
A béreloszlásra vonatkozó feltevések szerepe Az ajánlott bérek sűrűségfüggvénye Ezeket az állásokat fogadom el R
Dekonjunktura: az ajánlati bérek eloszlása f 1 észlelik, továbbra is * mellett keresnek f 2. Ha ezt az álláskeresők késve f 1 Elfogadott ajánlatok Romlik az elhelyezkedési arány, Prob(> R ) csökken. f 2 Továbbra is > R az elhelyezkedés feltétele, az elfogadott bérek nem csökkennek Látszólagos bérmerevség R
Álláskeresés valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség biztosan fennmarad A munkanélküliség magasabb lesz, ha magasak a segélyek, sokat hoz a háztartási termelés A munkanélküliség magasabb lesz, ha pontatlanok a bérekre vonatkozó információk és c sajátos szerepe: javítja a találkozások esélyét, de magasabb és alacsonyabb c esetén viszonylagosan több az elutasított ajánlat
Surlódások Munkahely-rombolás és munkahely-teremtés
A piac mozgásban van, folyamatosan állások sokasága keletkezik és szűnik meg Egyensúly = ugyanannyi állás keletkezik, mint amennyi megszűnik (steady state, állandósult állapot) A kérdés az, hogy mekkora munkanélküliség mellett alakul ki ez az állandósult állapot?
Az UV-görbe Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék? V Magas munkanélküliség mellett egy-egy munkahelyet könnyebb betölteni, ezért kevés állást kell létrehozni az áramlások egyenlőségének teljesüléséhez. U Az UV görbe azon pontok mértani helye, melyekre teljesül az s(1 u) = x(u,v) egyenlőség, ahol s a szeparációs ráta, x pedig a sikeres elhelyezkedési esetek számát leíró találati függvény (matching function). A munkanélküliek aránya u, míg v az adott periódusban teremtett munkahelyeknek a munkaerő-állományhoz viszonyított aránya. A munkaerőállomány = 1. Az UV-görbe mentén éppen annyian találnak állást, amennyi ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon
Különböző UV-görbék Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék? V Ha a párosítás nem hatékony (rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek több V-re van szükség adott U mellett U
A VS-görbe VS=vacancy supply Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok? Hogyan függ ez U-tól? V Magas U csökkenő bérek és toborzási költségek több V U
Különböző VS-görbék Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok adott U mellett? V Ha a bérek merevek, vagy a toborzási költségek nem csökkennek U-val (például, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, stb.) kevesebb V adott U mellett U
Állandósult állapot V UV VS VS UV A vállalatok éppen annyi munkahelyet teremtenek, ami ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon U
Az állandósult állapottól jobbra v UV VS VS UV A vállalatok több munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges U csökkeni kezd u
Az állandósult állapottól balra v UV VS VS UV u A vállalatok kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges U nőni kezd
Különböző állandósult állapotok V B A A: jó egyensúly. Rugalmas bérek, magas mobilitás, jó információáramlás, kis szerkezeti eltérések B: rossz egyensúly. Rugalmatlan bérek, mobilitási korlátok, strukturális meg nem felelések U
Kereslet vagy kínálat?
Alapvető kérdés, hogy a piac megfigyelt állapotváltozásai mögött keresleti vagy kínálati okok húzódnak-e meg? Hogyan állapítható meg, hogy melyik oldal volt a meghatározó? Látni fogjuk, hogy erre a kérdésre nincs igazán jó válaszunk, de a foglalkoztatás- és bérváltozások viszonyának tanulmányozásával eljuthatunk egy korlátozott érvényű megállapításhoz A leírás L. F. Katz D. H. Autor (1999): Changes in the Wage Structure and Earnings Inequality, in: Orley Ashenfelter and David Card, eds., Handbook of Labor Economics (Amsterdam, North-Holland) tanulmányából merít
A valóságban csak a pontokat látjuk. Nem tudjuk megállapítani, hogy az elmozdulás egy lapos keresleti görbe mentén történt, vagy egyidejűleg tolódtak el a keresleti és a kínálati görbék? L
Bizonyos támpontot nyújtanak a változás jellegének megítéléséhez a Katz Murhy (1992) féle keresztszorzatok. Legyen: X t - a tényezőkeresletek K 1 vektora a t. évben t = a bérek (tényezőhasználati díjak) K 1 vektora a t. évben Z t = a keresletet befolyásoló tényezők m 1 vektora a t. évben Ekkor a tényezőkeresletek vektora: [ 1] Xt D( t, Zt ) Differenciákban: [2] dx t D d t D Z dz t D d t dx t D Z dz t ahol D a keresztárhatások mátrixa (Szluckíj-mátrix) Két tényező és három keresleti változó esetén, például: dx dx 1 2 x x 1 1 2 1 x x 1 2 2 2 d d 1 2 x z x z 1 1 2 1 x z x z 1 2 2 2 x z x z 1 3 2 3 dz dz dz 1 2 3
A [2] egyenletet (a jobb oldalon szereplő formában) d t -vel balról szorozva: [3], t d D d t, t d ( dx t D Z dz t ) 0 Miért? A Shepard-lemmát alkalmazva: x i ( ) C( ) j 2 i j. Látható, hogy a Szluckíj-mátrix a költségfüggvény Hesse-mátrixa. Ha a költségfüggvény konkáv, akkor a Hesse-mátrix negatív szemidefinit, és viszont. Ha pedig egy mátrix negatív szemidefinit, akkor ' Ax 0 x 0 x. Ha a kereslet nem változik (dz=0), akkor a bérváltozások és a foglalkoztatásváltozások szorzatai nempozitívak lesznek: [4], d t dx t 0 Másként fogalmazva: ha a keresztszorzatok pozitívak, az nem egyeztethető össze egy tisztán kínálati forgatókönyvvel. Ez kevesebb, mint amire kíváncsiak lennénk, de sokkal több a semminél.