MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
Személyiségelméletek, személyiségfejlıdés, identitás Minden elmélet koncepciók rendszere:» bizonyított érvényességő tézisek(axiómák)» bizonyítandó feltevések (hipotézisek) logikailag következetes, gondolati értékő, összefüggéseiben releváns rendszert Feladata:» tudomány vagy a megismerés valamely egzakt útján feltárt ismeretek összefoglaló elrendezése (integráló jelleg)» megismerésre törekvı gondolkodás (feladatadó jelleg)» bizonyíthatóság, ellenırizhetıség garantálása» szintetizáló, egészlegességre törekvés» alkalmazhatóság
Paradigmatikus elmélet Képes rendezni egy egy korszak tudáskészletét korszakváltó, személetet formáló fordulat Heurisztikus, inspiratív elmélet Olyan új összefüggések felmutatása, mely egy nemzedék számára is ihletı (C.G.Jung) Az elméletek életfeltétele a nyitottság Elméletalkotás kritériumrendszere mögött fontos a szubjektum: mit tart a teoretikus fontosnak (Erikson: identitás kérdése, Rogers: empátia, kongruencia, elfogadás).
Személyiség definiálhatósága Popularizált kifejezés Allport 50 féle definíció Annyiféle, ahány aspektusból és speciális kontextusban közelítjük
Személyiség lélektan alaptézise, fejlıdése Az emberi magatartás megfelelı megértésének útja, a teljes személyiség tanulmányozása (Hall, Lindzey,1981) Funkcionálisabbak más lélektani teóriáknál, az emberi létezés (érzelmi, alkalmazkodási, motivációs stb.) meghatározóira és problémáira koncentrál A személyiség kutatói a gyakorlattal szoros kapcsolatban állnak Nagy lélektani iskolák (markáns szellemi erık erıirányok )» pszichoanalízis (elsı erı)» behaviorizmus és tanuláselméletek (második erı)» humanisztikus-személyiségközpontú (harmadik erı)» transzperszonális lélektan ( negyedik erı) Személyiségelméletek talaja: klinikum, orvostudomány, biológia, fiziológia, humán genetika, fejlıdéstan
A személyiségelméleti rendszer TEÓRIA PRAXEOLÓGIA a módszertan tudománya
TEÓRIA Összetevıi» filozófia, antropológiai keretek (ki az ember, mi az ember a világban? )» személyiségfogalom, struktúra és mőködéstan (milyen a személyiség?)» fejlıdésmodell (az egészséges fejlıdés feltételei, a személyiség alakulás útja) ( a rendellenes, hibás, zavart, elégtelen fejlıdésre vonatkozó patogenetikai modell) ALAPKUTATÁSOK Minden személyiségelmélet mindaddig szellemi productum, amíg bizonyítékokkal nem szolgál. Ha eszközként is képes funkcionálni Az elmélet tapasztalati próbája az alkalmazás
PRAXEOLÓGIA 1. A megismerés (mérés) módszertana Megfigyelés (milyen az ember?) Klinikai módszerek, exploráció, interjú, életút elemzés, Kísérlet (természetes és laboratóriumi) Standardizált vizsgálóeljárások (tesztek, komplex, kérdıíves, projektív stb, személyiségjellemzık specifikus vizsgáló eljárásai, (Rorschach/Jung, Mandsley/MPI, Murray need-press) vonás, jelleg, típusvizsgáló kérdıívek A tesztek (próbák) kritériumai: objektív, valid, megbízható MÓDSZERFEJLESZTİ KUTATÁSOK
PRAXEOLÓGIA 2. Intervenciótan (mi által, hogyan nevelhetı, tartható egészségben, fejleszthetı, módosítható, gyógyítható a személyiség?) Edukatív modellek (nevelési koncepciók) Fejlesztı módszerek Preventív metodikák Redukációs modellek Korrekciós elgondolások és módszerek Terápiás elgondolások és módszerek (beavatkozási lehetıségek) INTERVENCIÓFEJLESZTÉS, HATÉKONYSÁGELEMZÉS
Személyiség, szerep, és társadalmi létezés a kulturális értékek (általános), a szerepek (különös) és a személyiség (egyedi) szintjeinek összefüggése SZEMÉLYISÉGELMÉLET SZEREPELMÉLET KULTURÁLIS ÉRTÉKEK, NORMÁK SZOCIALIZÁCIÓS INTÉZMÉNYESÍTETT FOLYAMATOK SZEREPSTRUKTÚRA ( mire tanítjuk) (társadalmi nyomás: ezt kell tenni) SZEREPVISELKEDÉS (hogyan viselkedik az egyén, mit tesz és mit nem tesz ) SZEMÉLYISÉG SZEREPKÖVETELMÉNY (mire képes, mit tud tenni) (mit helyes tenni?, társas kívánalom) Az egyedi ( a személyiségi) és társadalmi létezés közti kapcsolat modellje (Breadburn nyomán)
Személyiségfejlıdés A személyiség lélektan elsırendő feladata: a személyiség alakulás folyamatának az elemzése Ez alapvetıen tanulás, önmagunk mőködtetésének, ezen át a világ, a dolgok, szerepek, jelentésének a megtanulása Melyik irányzat mire helyezi a hangsúlyt?» sui generis, belsı erıi által spontán vezérelt, (Maslow, Rogers)» szociális környezet által nyújtott mintáknak tulajdonít döntı jelentıséget (Bandura, Mowrer,)» szakaszos (Freud, Jung, Erikson)» folyamatos (egzisztenciaanalízis)» konfliktusorientált» krízisértékő fázisok egymásba integrálása» lezárja-e a fejlıdést (5-6 életév, autonómia, önkontroll kialakulása» mekkora szerep az igen korai tapasztalatoknak?» család, személyes környezet függvényében» A fejlıdés eseménykövetési határa szerint fiatal felnıtt (Sullivan) felnıtti self-el rendelkezı érett személyiség (Jung)
Pszichoanalízis (elsı erı) Fejlıdési korszakok:» klasszikus (Freud féle pszichoszexuális) biológiailag determinált ösztönfejlıdési szakasz» ösztönelméletet meghaladó tárgykapcsolat elmélet (Bálint Mihály) korai anyai-gyermek kapcsolat» nárcizmus elméletek, self - szervezıdés jellemzıire világít rá Identitás elmélet, híd az ösztönelmélet és a jelenlegi koncepciók között
IDENTITÁS ELMÉLET Erikson pszichoanalízis fejlıdés elmélete emberi, individuális társas, szociális identitás A személyes azonosság és folyamatosság szubjektív érzésének megléte, mely egy közös világkép azonosságában való hittel párosul. A lelkileg egészséges élet ismérve egy olyan ifjú aki közösségi létében magára lelt, benne ötvözıdik minden ami adott, a testalkat, a vérmérséklet, a tehetség, a sérülékenység, a gyerekkori minták, szerzett ideálok, szabadon választható szerepekkel, foglalkozási lehetıségekkel, felkínált értékekkel, a megkötött barátságokkal és az elsı szexuális kapcsolatokkal. (Erikson)
IDENTITÁS lehet Állapot (tudatos vagy nem) Dinamikailag egymásnak ellentmondó (sérültség nagy ívő tervek) Élmény (valahová tartozás, otthonosság) Bizonyos fejlıdési szakasz (szomatikusan, kognitíven, szociálisan) Függ a múlttól
IDENTITÁS 3 TÉNYEZİJE Az identitás három egymásba fonódó tényezıje: 1. személyes koherencia, csoportba való szerepintegráltság 2. egyént irányító eszményképek, a kor ideológiája, 3. az élettörténet és történelmi pillanat. Mindennek ideje, ciklusa van, minden szakasz fejıdési kihívás, krízis, válság új lehetıséget hordoz.
AZ IDENTITÁS ALAKULÁS TÉZISEI 1. Epigenetikus (szakaszos) fejlıdés. Az organizmusban alapelv program mőködik. Mindennek ideje, ciklusa van, a korábbiakat a késıbbiek asszimilálják. Minden szakasz jellegzetes, sajátos feladattal, sajátos tanulással fejlıdési krízis fejlıdés 2. Minden szakasz alapkonfliktust teremt, megoldása, feldolgozása, leküzdése a self-et gyarapítja 3. Válság: minden életszakaszban életfeladatban megoldási meghaladási történés van (kétesélyes),» kielégítetlenség = regresszió,» megoldás, meghaladás = progresszió. Váltási szintek, fordulópontok újabb meg növekedett lehetıséget hordozó, ígéretes szakaszok
Szakaszai: bölcsıtıl a sírig Csecsemıkor: orális - szenzoros Kisdedkor: anális - muszkuláris Gyermekkor: genitális - fallikus locomotios Iskoláskor : latencia Serdülıkor: (adoleszcencia) részidentitások egységgé integrálása Ifjú felnıttkor: intimitásteremtı (közös identitás) Érett felnıttkor: alkotás Idıskor: megırizni integritását azok vagyunk ami fennmarad belılünk
Behaviorizmus és a tanuláselméletek (második erı) A viselkedés és tanuláselméleti pragmatizmus: az ember az, amit megtanult Neobehaviorizmus kognitív behaviorizmus magatartástudomány interdiszciplináris komplexitás. Belsı tényezık vizsgálata, nyitottság, fejlıdıképesség, tanulás (szociális) sokféle formájának tanulmányozása. Új magyarázatok, új tanulás elméletek, utánzásos tanulás, az utánzás megerısítı elmélete, modellkövetı tanulás (Bandura-Walters), érzelemtanulás útja, programozott tanulás, pozitív megerısítés. Stresszelmélet és pszichoszomatika fejlıdéséhez lendületet adott: agressziv behaviorizmus, idegrendszeri tipológiák (Eysenck, Gray), szorongásosság vonáselmélete (Spielberger). Hetvenes évek kognitív elıretörése: a megismerı ember, kognitív jellemzık, kognitív konstrukciók és attitődök ( jól funkcionáló és diszfunkcionális attitődök) új személyiségelmélet, stressz és coping elmélet (Beck, Lazarus, Seligman) komplex magatartástudomány
Humanisztikus személyiségelmélet (harmadik erı) Negyvenes években induló mozgalom Optimista, hittel teli emberkép, az ember szabadságra, autonómiára, szeretetre, alkotásra való képességét hirdeti a segítı emberi környezet dolga az önaktualizációs erık mőködésének szolgálata: empátiával, elfogadással, hitelességgel Az egészséges, jól strukturált self kiformálódásának szolgálata: szeretni, hagyni, engedni, elfogadni az embert és ösztönözni szabad kibontakozását. A humanisztikusan gondolkodó nevelı, szülı, gyógyító azt teszi amit a jó kertész: kedvezı feltételeket nyújt a növekedéshez. E modell a legkedvezıbb prevenciós, edukációs és intervenciós (terápiás) keretévé vált a segítı emberi kapcsolatoknak.
Transzperszonális személyiségfejlıdési modell (negyedik erı) Az egyensúlyt létrehozó entitás a felnıtt kor terméke, képessé válik az átfogó, szintetikus, panoramikus, kitekintı gondolkodásra, a jobb agyféltekei szellemi potenciáloknak a bal agyfélteke racionális lehetıségeivel való harmonikus ötvözésére (spirituális tudatélmény) Nagy hangsúlyt helyez a felnıtt, érett korra és e szakasz krizísére (middlelife krisis)
Összegzés Az ember aki képes lesz arra, hogy intelligens és emberi értékekre érzékeny módon használja fel azt a roppant hatalmat, amit a viselkedéstudomány bocsát a rendelkezésére.
Köszönöm a figyelmet!