Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

Átírás

1 Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

2 LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea

3 Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?

4 WHO elırejelz rejelzés s utáni évtizedben az egészs szségügy gy legsúlyosabb lyosabb problémái i pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések és következményei lesznek 2020-ra 50%-al emelkedik a lelki beteg gyermekek száma

5 Egész sz-ség Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi, szellemi és szociális jól-lét állapota (WHO, Ottawai Karta, 1986)

6 A test nem gyógyítható a lélek nélkül, s a lélek gyógyításakor is figyelembe kell venni a test állapotát Platon: Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél, hogy vannak orvosok csak a test, és vannak orvosok csak a lélek gyógyítására. A dualista szemlélet okai Csak fiziológiailag igazolható okok számítanak tudományosan elfogadottnak Pszichológiai irányzatok csak lelki tényezıket vesznek figyelembe

7 Komplex,multidiszciplináris megközelítés A mentális betegségek biológiai, pszichológiai és szociokulturális kóroki tényezık kontextusában értelmezhetık Lelki betegség-szomatikus tünetek és következmények: AN, OB, Depr, Kényszer, ADHD, Suic Testi betegség-lelki tünetek: DM, Neph, Dial, Transzpl, Kardiol, Onkol, Koraszülöttek

8 Bio-pszicho pszicho-szociális szemlélet let Egészs szség Élettani, biológiai Pszichológiai Szociális Rendszer-szemlélet (a gyermek kontextusa)

9 WHO elemzés év v közti k korosztály valamennyi megbetegedés által okozott egészs szséges életév veszteségének (DALY) 30 %-a% származik a lelki egészs szség g zavaraiból 1. Depresszió 13,3 % 2. Közlekedési balesetek 4,7 % 3. Alkohollal kapcsolatos betegségek 3,5 % 4. Önsértés, öngyilkosság 3,5 % (Murray-Lopez 1996)

10 Önkárosító magatartásform sformák lelki eredető problémák dohányz nyzás, alkohol, drog, önsértés, öngyilkosság szervi tünetekben t nyilvánulnak nulnak meg EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

11 Vitális kimerülts ltség Vitális kimerülts ltség g ( élettanilag állandó túlfeszített állapot) szorongás, s, krónikus stresszállapot llapot,, depressziós tünetegyüttesttes EGÉSZS SZSÉGKÁROSODÁS

12

13 Kötıdés Bio-szociális szükséglet Közvetlen túlélést biztosítja Egészséges személyiségfejlıdésben elengedhetetlenül fontos Az utód megkapaszkodása, közelségkeresı kötıdési mintái találkoznak a gondozó utódápolói viselkedésével

14 Kötıdés Drive elmélet Az anya az alapvetı szükségleteket (éhség, szomjúság) kielégíti kellemes érzést okoz a kellemes érzet másodlagosan hozzákapcsolódik az azt kielégítı személyhez

15 Kötıdés Harlow szerint Szeparált majom kölyköknek különbözı pótanyát kínált fel Drótanya- etette a kölyköt Szırrel fedett objektum haszontalan volt e szempontból A kismajom naphosszat a haszontalan szıranyába kapaszkodott, csak étkezésekkor ment a drótanyához

16 Következtetések Az éhség és szomjúság mellett is elsıdleges szükséglet, amit a szıranya tud kielégíteni a kötıdési, kapaszkodási és testtest kontaktus igényét

17 Kötıdés hiánya (Harlow) A mesterségesen szeparált majom kölykök közösségbe kerülve súlyos viselkedés- problémákkal küzdöttek szélsıséges agresszió túlságos passzivitás közösségbe nehezen beilleszkedık utódnemzéskor negligens, agresszív, abuzív anyák lettek a rossz kötıdési mintát továbbörökítve a következı nemzedékre

18 Az izolációra adott biológiai változások noradrenerg dopaminerg szerotoninerg sejtcsoportokban károsodás csökken a neurotranszmitterek szintje az agyban és gerincvelıben

19 Noradrenalin és dopamin rendszerek Felelısek a figyelem figyelem szelektivitás stresszre adott válaszok adaptáció cirkadián ritmus neuronális plaszticitás megerısítésre való érzékenység szociális viselkedés kialakításáért.

20 Noradrenalin és dopamin rendszerek Mőködésének csökkenése esendıséget jelent nehéz élethelyzetekben a megbirkózási képesség kialakulására lehangoltságra depresszióra

21 Elméletek Sigmund Freud (1940) A csecsemık azokhoz az emberekhez kötıdnek, akik táplálékigényüket kielégítik Erik Erikson (1963) A csecsemık azokhoz kötıdnek, akikben megbízhatnak, akik segíteni fogják ıket John Bowlby (1969) A csecsemık azokhoz kötıdnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak számukra

22 Összefoglalás A kötıdés és a depriváció neurobiológiai modelljébıl érthetı meg, hogy egész életünkben ugyanazok a folyamatok irányítják a kötıdést és a stresszel szembeni megküzdést. E rendszer épsége vagy sérülése (ısbizalom vagy ısbizalmatlanság) egész életünkre, minden kötıdésünkre és minden nehézséggel, bizonytalansággal való megküzdésünkre kihat.

23 LELKI EGÉSZSÉG Az egyén és a társadalom általános életminıségéhez szükséges tényezı A WHO (2001) álláspontja szerint a nıi nemhez idıs korosztályhoz szegény társadalmi réteghez való tartozás fokozza a lelki zavarok kialakulásának rizikóját

24 A nık körében elıforduló pszichés betegségek A év közötti nık egészséges életév veszteségét okozó kórállapotok sorában depresszió elsı helyen (18,6 %) szorongásos zavarok 9.helyen áll Az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája évrıl évre egyre magasabb

25 A nık körében elıforduló pszichés betegségek Az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája évrıl évre egyre magasabb dohányzás a nıi halálozás 5%-t okozza alkohol okozta mentális és viselkedészavar a éves korosztály egészséges életév veszteségének jelentıs részéért felelıs

26 16 é feletti népessn pesség 30,5%-a panaszkodik depressziós tünetekrıl (Hungarostudy, 2003 Kopp Mária és mtsai )

27 Nık lelki egészségét befolyásoló o Társadalmi lemaradás (alacsony iskolázottság, munkanélküliség) o Túlzott szerepelvárások tényezık o Kimerülés, stressz állapotok o Bántalmazás és elhanyagolás o Negatív megküzdési stratégiák megtanulása

28 Magyarországi felmérések Hungarostudy fı, 6987 nı SE, Magatartástudományi Intézetében, Prof. Dr. Kopp Mária vezetésével

29 Hungarostudy 2002 A magyar nık 30,7%-nál fordul elı depressziós tünetegyüttes. Súlyos depressziós tünetegyüttes elıfordulása magasabb - munkanélküliek - alacsony iskolázottságúak - egyedülállók között.

30 Depressziós tünetegyüttes A gyorsan átalakuló társadalmakban rendkívüli megterhelést jelent az alkalmazkodás azok részére, akik nem rendelkeznek ehhez megfelelı családi, iskolai, társadalmi háttérrel, s ezek hiányának következtében nem rendelkeznek pszichológiai megbirkózási készségekkel.

31 Depressziós tünetegyüttes Nem klinikai depresszió! negatív érzelmi állapot, melynek jellemzıi: tehetelenség kontrollvesztés érzése mások iránti érdeklıdés csökkenése döntésképtelenség önvádlás reménytelen jövı érzés

32 Depressziós tünetegyüttes következményei Önkárosító magatartás formák Család szétesése Társas kapcsolatok megromlása Szív és érrendszeri megbetegedések ( vitális kimerültség, krónikus stressz) Immunrendszer mőködésének csökkenése Magasabb morbiditási és s mortalitási mutatók

33 Depressziós anyák hatása gyermekeikre Csecsemıkortól utánozzák anyjuk negatív hangulatát Kisdedkorban kevesebb pozitív érzelmet osztanak meg szüleikkel Kisgyermekkorban érzékenyebben anyjuk kritikájára, a negatív anyai megjegyzések önvádláshoz, önbizalomhiányhoz vezetnek. Szomorúság, fáradékonyság, önbizalomhiány - tanult tünetek?

34 Két ember közt a legrövidebb út a mosoly

35 Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre. És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra

36

37 Gyermekpszichiátriai kórképek növekvı prevalenciája Magatartás s problémák k miatt kezelt gyermekek száma USA Nagy Britannia Magyarország 1976 : 10% 1997: 11-25% 1993: 23,4% 1989 : 18% 1999 : 24% 1998:23-25% 25% (Wright et al.) 18% (Rutter et al.) (Vetró és mtsai) (Padget, Cohen)

38 Új j morbiditás A gyermekgyógy gyászati praxisban egyre nagyobb mértékben nın az alábbi kórkk rképek jelentısége: figyelemzavar magatartászavar, hyperaktivitás agresszió,, deviáns magatartásform sformák drog és s alkohol abúzus gyermek és s serdülıkori hangulatzavar szorongásos sos kórkk rképek bántalmazott gyermek szindróma serdülıkori öngyilkosság és s erıszakos bőncselekmények nyek elkövet vetése pszichoszomatikus kórkk rképek (Pediatrics, 5. Nov. 2001)

39 Hagyományos jóléti állam válsága 1. demográfiai okok tartós munkanélküliség társadalmi kirekesztés (roma, idıs, leszakadók, pszichiátriai betegek) 2. Társadalmi biztonság három alappilére az állam a munkaerıpiac és a család kudarca

40 Kedvezıtlen társadalmi t folyamatok Felnıttek világa (individualizmus, munkanélküliség, szegénység, társadalmi leszakadás) Család válsága Válások nagy száma (1000/536) Értékrendválság Társadalmi bizalom elsilányosulása Identitás krízis Virtuális valóság-média Fogyó társadalom Gyermekszegénység növekszik

41 Gyermekszegénység Életre szóló hátrányok Segélyezési küszöb alatt: ezer gyermek Szegénységi ráta (0-16 év)1992: 18 %, 2005: 32,2 % (jóléti tarsadalom) Leküzdésére erıteljes kormányzati akaratra van szükség

42 A szegénységi ráták változása (TÁRKI) Szegénységi ráták a különbözı életkori csoportokban 1991/ / % felett 1991/ /2003

43 A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülıs családban élı gyermekek rendelkeznek. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit. A gyerekek jelentıs százaléka él segélyezési küszöb alatti egy fıre jutó jövedelemmel rendelkezı háztartásban. A gyermekszegénység többdimenziós jelenség: a szegénység együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlıdésének veszélyeztetettségével.

44 RC7: child and adolescent poverty and well-being in EU UNICEF 2006

45 UNICEF 2006

46 a gyermekek jóléte nemcsak egy társadalom erkölcsi értékeinek indikátora; a gyermek emberi tıke is, a társadalom jövıjének legfontosabb forrása (Bradshow 1998)

47 Zavart pszichoszociális és szomatikus fejlıdés Tartósan alacsony jövedelmő családok Többszörösen hátrányos helyzető családok Csökkent mobilitási esélyek Társadalomban normaszerőnek tekintett tevékenységektıl való megfosztottság Kiegyensúlyozatlan családi és kortárs kapcsolatok Negatív megküzdési stratégiák

48 Gyermekközpontú társadalompolitika=beruházás a jövıbe Tudásintenzív gazdaságban emberi tıke különleges jelentıséggel bír Oktatás szerepe felértékelıdik (jelen iskolarendszer fokozza a társadalmi egyenlıtlenségeket) Egyéni esélyek az egyéni tanulási lehetıségtıl és az egyén motiváltságától függenek (társadalmi helyzettıl függ) Gyermekkori leszakadás: a szegénység újratermelése

49 Oktatás-nevelés Iskola érettségi vizsgálat- tartós leszakadás a mobilitási esélyeket biztosító iskoláktól Alacsonyabb társadalmi státuszú gyerekek gyengébb minıségő oktatásban részesülnek Jelen oktatási rendszer nem személyközpontú, nem fejleszti a készségeket, a csoportmunkában való gondolkodást, problémamegoldást. Szoros a szülık iskolázottsága és a gyermek teljesítménye közti összefüggés (társadalmi egyenlıtlensége átörökítése)

50 Szövegértés és származás közötti korrelációs együttható Norvégia Írország Görögország Lengyelország Ausztria Franciaország Anglia Magyarország Csehország Portugália Apa iskolai végzettsége 0,16 0,15 0,22 0,26 0,23 0,19 0,19 0,38 0,36 0,22 Anya iskolai végzettsége 0,14 0,15 0,24 0,24 0,24 0,22 0,20 0,40 0,31 0,24

51 A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövıje. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.

52 Pszichiátriai betegségek rizikófaktorai I. iskolai teljesítményzavar szomatikus betegség alacsony önértékelés genetikai nem problémás temperamentum alacsony IQ

53 Pszichiátriai betegségek rizikófaktorai II. szülıi konfliktusok bántalmazás negatív szülıi minták hibás nevelési attitőd anyai pszichiátriai betegsége válás

54 Felnıttek világa Házasságkötések száma Válások száma 1000 házasságkötésre jutó válások száma , , , , ,2

55 Pszichiátriai betegségek rizikófaktorai III. szociális gazdasági hatások felnıtt társadalom negatív mintái kedvezıtlen kortárskapcsolatok tömegkommunikáció negatív mintái értékrend válság identitás krízis

56 Iskoláskor skorú gyermekek egészs szségmagatartása Magyarországon gon (HBSC 2002) Testi - Lelki egészség Szaporodó mentális problémák: magatartási és figyelemzavarok, a szorongás és depresszió (a tünetek súlyosságától függıen 20-30%) A fiatalok saját egészségük megbecsülésére végzett önminısítı egészségi állapotvizsgálatai szerint 20-24%-ban - gyakori a rossz hangulat, fejfájás aránya, - és magas a magukat boldogtalannak és az egészségüket nem jónak tartók aránya is. ( Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása WHO-magyarországi reprezentatív felmérések)

57 Iskoláskor skorú gyermekek egészs szségmagatartása Magyarországon gon (HBSC 2002) Életmód Dohányz nyzás: minden vizsgált életcsoportban, de különösen a éves korosztályban nıtt a rendszeresen dohányzók száma. A 8.-os fiúk 8%- a, lányok 3,5%-a, 10.-es gimnazista fiúk 21%-a lányok 16%-a. 11.osztályban 33% dohányzik napi rendszerességgel. Drog: A osztályosok 25%-a fogyasztott már életében legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas tiltott/és vagy legális szert. A fogyasztás 17%-ban biztosan droghasználat célú volt. Alkohol: A serdülık alkoholfogyasztásában is rossz tendenciák: gyakoribb a korai kezdet, minden korcsoportban nı a többszöri részegség. Az alkohol gyógyszerrel együtt szedése illetve az orvosi receptre történı nyugtatók szedése növekvı tendenciát mutat. Szabadidı eltölt ltés: a fiatalok 1/3-a egyáltalán nem sportol, és folyamatosan nı azoknak a serdülıknek a száma, akik napi 4 vagy több órát tévéznek, videóznak.

58 Iskoláskorú gyermekek szexuális magatartása Magyarországon (HBSC 2002) Volt már m r szexuális kapcsolata 9.osztály fiúk: 27,6% lányok: 18,5 % 11.osztály fiúk: 48,7 % lányok: 52,5 %

59 Iskoláskorú gyermekek szexuális magatartása Magyarországon Rizikómagatart magatartás 24,4 % fogyasztott a legutóbbi együttlét alatt alkoholt és/vagy kábítószert (fiúkra jellemzıbb) 9.osztályos fiúk: minden osztályban: minden 4.!

60 A mentálisan sérült gyermek hatékony pszichiátriai kezelése rövid távon csökkenti az oktatási költségeket, az egészégügyi és szociális kiadásokat, hosszú távon pedig a perifériára kerülést, a kriminális cselekmények és az önsértés számát, valamint pozitív hatással van az életminıségre. (Light, Bailey 2001)

61 Gyermekpszichiátriai ellátórendszer Magyarországon gon Fekvıbeteg ellátás Összesen: 196 ágy 2007-ig (136 aktív, 30 krónikus, 30 rehabilitáci ciós) lakosra jutó 0.2 gyermekpszichiátriai ágyszám nemzetközi zi összehasonlításbansban egyértelm rtelmőenen alacsony.

62 Gyermekpszichiátriai ellátórendszer Magyarországon gon Járóbeteg ellátás 1. Gyermek ideggondozók 2. Nevelési tanácsad csadók 3. KórhK rházi szakambulanciák 4. Családseg dsegítık 5. Iskolapszichológusi hálózath 6. Konzultáci ciós s pszichiátria 5. Magánrendel nrendelés

63 Gyermekpszichiátriai ellátórendszer Magyarországon gon Rehabilitáci ció OPNI 15 ágy (megszőnik) Debrecen (15 ágy)

64 Gyermekpszichiátriai ellátórendszer Magyarországon gon Szakemberek gyermekre jutó gyermekpszichiáterek száma ma: 3 (!) Összesen: aktív és s nyugdíjas szakorvos fı-f és mellékáll llásokban látja l el a betegeket Súlyos hiány a paramedikális személyzetben is

65 Életképek SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97 Alberto Giacometti ( ): A kutya

98 Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítani tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak És senkire se haragudjam. Én Istenem, legyek vidám, Ma minden gondot tőzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem S szegényen is nagyon szeressek Áprily Lajos