Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Szolnok. Helyzetfeltárás

Átírás

1 Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szolnok Helyzetfeltárás A drogfogyasztás, a prevenció, a kezelés, ellátás ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés jelenlegi helyzete Szolnokon Készült a Nemzeti Erıforrás Minisztérium az ESZA Nonprofit Szolgáltató Kft., valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK Elıszó I. Megelızés, közösségi beavatkozások 1. Ifjúságszociológiai kutatás Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek 1.2 Kapcsolati hálók: Család Közösség Iskola Zene 1.3 Családi háttér 1.4 A dohányzás jellemzıi 1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi 1.6 Drogfogyasztás jellemzıi 1.7 Ifjúsági életmódkutatás Szolnokon az évezred elsı évtizedében. Tanulságok az individuális értékrend lehetséges ellenpólusai 2. Gyermekek napközbeni ellátása,, gyermekek átmeneti gondozása 2.1 Egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények Bölcsıdei ellátás Óvodai ellátás Oktatási intézmények 2.2 Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mőködésének tapasztalata 2.2.1Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása Gyermekjóléti Központ működtetése Szolnok városban 2.3 Bőnmegelızés 3. Nevelési evelési-oktatási intézmények 3.1 Drogügyi koordinátori hálózat 4. Prevenciós programok 4.1 A Szolnok mőködı prevenciós programok jellemzıi 4.2 Humán erıforrás 5. Helyi rendeletek, határozatok II. Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés 1. Alapellátás 1.1 Háziorvosi praxisok 1.2 Gyógyszertárak 2. Járóbeteg ellátás 2.1 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központ 3. Fekvıbeteg ellátás 3.1 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelıintézet 3.2 A Karcagi Kátai Gábor Kórház 2

3 4. Rehabilitáció 4.1 Alapellátás SZKTT HSZK Drogkonzultációs és Információs Iroda SZKTT HSZK Nappali Centrum 4.2. Szakosított ellátási formák Kastély Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye III. Kínálatcsökkentés 1.Rendırség 1.1 Bőnüldözés Statisztikai adatok A lefoglalási adatok értékelése A kábítószerek értékelése A nyomozással és a felderítéssel kapcsolatos tapasztalatok Szakértıi tevékenység 1.2 Szolnoki helyzetkép 1.3 A jogi környezet változásai 1.4 Személyi állomány 1.5 Engedélyezési és ellenırzési tevékenység A kábítószerekkel végzett tevékenységek rendészeti ellenırzésének végrehajtása 2. Kínálatcsökkentés pillér egyéb szervezetei 2.1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelıi Szolgálat 2.2 Szolnok Városi Ügyészség 2.3 Szolnok Városi Bíróság 2.4 Vám- és Pénzügyırség Eredmények összefoglalása Köszönetnyilvánítás Mellékletek 1. sz. melléklet: Kérdıív prevenciót nyújtó szervezetek számára 2. sz. melléklet: Kérdıív Drogügyi koordinátorok számára 3. sz. melléklet: Kérdıív kezelést, ellátást nyújtó szervezetek számára 3

4 Elıszó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben döntött arról, hogy kihasználva a szakpolitika által biztosított pályázati lehetőséget, csatlakozni kíván a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat működtető települések közösségéhez. A társadalmi felelősségvállalás eszmeiségéhez igazodó, karitatív alapon működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) alap feladata, javaslatokkal segíteni a város drogstratégiájának elkészítését, s egyben ellátni az abban elfogadott célok elérését biztosító feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérését. Ezen túlmenőleg a KEF kiemelt feladata, a helyi tapasztalatok, információk országos szakmai szervezetekkel való megosztása. Ilyen szervezet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. A helyi drogstratégia alkotás kiinduló alapja, az elfogadott nemzeti drogstratégiában meghatározott célok helyi megvalósulásának elősegítése. Ez a társadalmi tevékenység 2010-ben újabb mérföldkőhöz érkezett. A nyolc évvel ezelőtt elfogadott, négy éve megújított s az évvégén lejárt a városi drogstratégia helyett újat kellett készítenünk. Ennek a stratégiaalkotó munkának elengedhetetlen része az értékelő visszatekintés az eltelt 9 évre. Ez a visszatekintés magába kell, hogy foglalja, az egészségügy, a szociális és civilszféra, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén végbement változások, s nem utolsó sorban a helyi közösség attitűdváltozásának értékelését. Az új, várhatóan közötti időszakot átölelő stratégia-tervezet elkészítése során azokra a kérdésekre is válaszokat kerestünk, melyek a helyi közösségek drogproblémával kapcsolatos érzéseivel, meglátásaival, elképzeléseivel kapcsolatosan merültek fel. Az elmúlt évek alatt, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum javaslatait figyelembevevő önkormányzati döntéseknek köszönhetően, több területen történtek olyan intézményi fejlesztések, melyek a drogproblémák helyi szintű kezelését, megelőzését jelentősen segítették. Ezeknek köszönhetően ma városunkban: Elfogadottá vált a drogproblémák kezelésének multidiszciplináris szemlélete és gyakorlata. A nevelési- oktatási intézmények mindegyikében történik valamilyen, megelőzést szolgáló beavatkozás. Létezik és működik a drogügyi koordinátorok hálózata. 13 év vajúdás után, drogambulancia létesült Szolnokon. Kiépült és fejlődött a szenvedélybetegeket és hozzátartozóikat segítő szociális ellátórendszer első, második pillére. Drogkonzultációs és Információs Központ létesült. Javult az együttműködés a kezelés, ellátás, és a kínálatcsökkentés rendszerének intézményei között. Az ellátórendszer komplementer elemei és azok humán erőforrásai érzékelhetően erősödtek. A drogproblémák megértését segítő, Szolnokon lezajlott rendezvények, az egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát érintő speciális képzések sora jelzi az előrelépést e területen is. A helyi média, támogató együttműködésének köszönhetően javult a lakosság tájékozottsága a drogprobléma kezelésének nehézségéről, összetettségéről. 4

5 Mindezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk. Láthatóan sok még a tennivaló a megelőzés és a beavatkozás egyéb területén. Ahhoz, hogy további sikereink legyenek, hogy a lokális drogprobléma nem megfeledkezve a legális drogok használatának kockázatáról sem, továbbra is kezelhető mértékű maradjon, nem elég a szakemberek munkája, széleskörű társadalmi összefogásra is szükség van, hiszen; A kábítószerek jelenlétéhez kapcsolódó káros hatások elleni küzdelem, a kedvezőtlen folyamatok visszaszorítása valamennyi állampolgár közös érdeke. A kábítószer-probléma összetett, az egésztársadalomra kiható jelenség, veszélyezteti az egyének, családok, közösségek jólétét és biztonságát. A kábítószerek illegális használata az egész társadalom biztonságérzetére kihat, valamint jelentős közegészségügyi ártalmakat okozhat. A problémával összefüggő egészségügyi és bűnügyi következmények társadalmi kezelése milliárdos terheket jelent az adófizetőknek 1 Szolnok, január 11. Szappanos József a szolnoki KEF elnöke 1 Az Országgyűlés 106/2009. (XII.21.) határozata a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról. Melléklet (NS) 3. old. 5

6 Összefoglaló Szolnok Megyei Jogú Város helyi drogstratégiája decemberével lejárt. Az új drogstratégia elıkészítését hosszadalmas, többlépcsıs szakmai munka elızte meg. Fontosnak tartottuk, hogy a korábbi évek munkáját folyamatos monitorozás mellett végezzük, ezért minisztériumi támogatással évek óta rendszeresen szervezetfejlesztı tréningeket tartottunk, ahol az aktuális kérdések mellett, a változások mentén alakítottuk munkánk rendjét. Szintén jelen helyzetértékelésünk elkészítését segítette a 2009-ben zajló Ifjúságszociológiai kutatás, amelyet pályázati forrás segítségével valósítottunk meg. Az új stratégia elkészítésének harmadik meghatározó tényezıje volt a Nemzeti Stratégia változása, mely, a korábbitól eltérı strukturális rendszerben öleli fel a drogprobléma visszaszorítására irányuló törekvéseket. Ennek értelmében a helyi KEF 2010-es munkájának meghatározó része volt a es szervezetfejlesztés, ahol a belsı erıforrások átrendezése volt a fı cél és eredmény, amely megfelel a Nemzeti Stratégia elképzelésének. Mindezen elızményekbıl építkezve terveztük meg a helyzetértékelésünket, amelyben a tagozódást már az új strukturális rendszer határozta meg. Így a helyzetértékelést a három fı pillér megelızés, közösségi beavatkozások, kezelés-, ellátás-, ártalomcsökkentés, valamint a kínálatcsökkentés mentén valósítottuk meg. A helyzetértékelés elkészítésére három munkacsoport alakult, akik koordinátorok irányítása mellett térképezték fel a területükhöz tartozó szervezetek, intézmények, szakemberek munkáját. Az adatok felvételéhez több a feltérképezendı területhez igazított módszertani elemet használtunk. Egyaránt alkalmaztuk az általunk kidolgozott kérdıíves módszert, voltak szervezetek, amelyek vezetıit személyes interjú útján érték el kollégáink, emellett a dokumentum elemzés módszerét is alkalmaztuk egyes területeken. Az alábbi helyzetértékelési dokumentumot deduktív logika mentén építettük fel, amely egyrészt az egyes pillérek sorrendjében nyilvánul meg, illetve az egyes fejezeteken belül is megvalósul az elméleti, általánosabb háttér ismertetésétıl a konkrét intézmények bemutatásáig. Az elsı fejezet a megelızés, közösségi beavatkozások pillér a 2009-ben általunk készített, a helyi fiatalokra fókuszáló Ifjúságszociológiai kutatás bemutatásával kezdıdik, amelyet a gyermekvédelem intézményrendszerébe tartozó olyan intézmények bemutatása követ, amelyek ezen a pilléren tevékenykedve látják el szakmai feladatukat. A szervezetek sorrendjét az általuk elérni kívánt célcsoport korosztályi meghatározottságához igazítottuk, így a bölcsıdei ellátás bemutatásától indultunk. 6

7 A fejezet a nevelési-, oktatási intézményekben tevékenykedı drogügyi koordinátorok számára készített kérdıíves megkeresésünk eredményeinek ismertetésével folytatódik, majd a szélesebb értelemben vett, univerzális prevenciós programokat kínáló szervezetek bemutatására térünk át. Az elsı fejezet végén a területhez kötıdı, a munkát, a lehetıségek kereteit meghatározó, s befolyásoló helyi rendeleteket győjtöttük össze. A második nagy fejezet a kezelés-, ellátás-, ártalomcsökkentés szakmai területét fogja össze. Szakmai megközelítésben ez a szelektív prevenció megjelenési területe. A fejezetben a kezelés egymásra épülésének sorrendjében mutatjuk be a szakembereket, valamint munkájukat, az alapellátástól a rehabilitációig. A harmadik fejezetben a kínálatcsökkentés színterén tevékenykedı helyi szervezeteket mutatjuk be. Örömünkre szolgál, hogy ezen a területen már nemcsak a rendırség támogató együttmőködésére számíthatunk, így bemutatjuk a Pártfogó Felügyelet, a Városi Ügyészség, a Városi Bíróság, valamint a Vám- és Pénzügyırség munkáját is. Az egyes fejezeteknél, a helyzetértékeléshez főzıdı, az eredményekbıl levonható következtetéseket a szövegben vastag betővel szedtük. Jelen dokumentum befejezı részében mindezeket újra összegeztük, összefoglaltuk. Ezek azok a konklúziók, amelyek véleményünk szerint meghatározóak a helyi stratégia, valamint az ebbıl építkezı városi programok megtervezéséhez. Elemzı véleményünk szerint helyzetértékelésünk több eredményt hozott. Egyrészt a külsı, háttér változások inspirálóan hatottak a KEF belsı munkájára, a munkamegosztásra, s hatékonyan motiválta a szakemberek közötti együttmőködést. Másrészt lehetıséget adott arra, hogy az elmúlt közel egy évtized munkáját, a megvalósult eredményeket, munkánkból következı változásokat feltérképezzük, valamint a hiányokat, további szükséges fejlesztéseket megvilágítsa. Mindezen változások, s az abból következı konklúziók megerısítették a jövıre irányuló elképzeléseinket, segítettek kijelölni azt az irányt, ami felé szükséges a következı drogstratégiánkat, valamint az ezt kiegészítı cselekvési tervet kialakítanunk. 7

8 I. Megelızés, közösségi beavatkozások Helyzetértékelésünk összefoglalójának elsı fejezetében egy korábbi, 2009-ben végzett ifjúságszociológiai kutatás eredményeit ismertetjük. A helyzetértékelés jelen fejezetének meghatározó része a kutatás eredményeinek összefoglalása, amelyet a helyzetértékelés összeállításához készített, a területhez tartozó szervezetek körében végzett kérdıíves felmérés összegzése követ. 1. Ifjúságszociológiai kutatás Ismert, hogy a drogprevenciós munka hatékony és tudatos megtervezése nem nélkülözheti az epidemiológiai vizsgálatokat. Ennek érdekében a 2001 óta mőködı Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (KEF) több kutatást is kezdeményezett a város fiataljainak körében. Mivel ezen kutatások fı célja a helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének növelése, a legfrissebb monitoring kutatás adatfelvételéhez egy komplex, az ifjúságszociológiai problematikát (szabadidı eltöltése, elégedettség, jövıkép, települési kötıdés stb.) feltáró kérdıívet készítettünk. A mintavétel alapját az határozta meg, hogy olyan kérdıívet állítsunk össze, amely Szolnok város alap-és középfokú oktatási intézményeiben tanuló éves korcsoportot megfelelıen reprezentálja. A mintavétel alapegységeként az iskolai osztályt határoztuk meg. Az általunk kidolgozott és használt kérdıív önkitöltıs volt, amelynél a rétegzett mintavétel során az elsı lépcsınél az iskolatípusok, a második lépcsınél az évfolyamok megoszlása volt a rétegzési szempont. Az adatelemzéskor a mintavétel hibáit - a nem és a korosztály változók eloszlásának megfelelıen súlyozással korrigáltuk. A konkrét iskolákban, az utasításnak megfelelı évfolyamon belül az osztályok kiválasztása szisztematikus véletlen módszerrel történt. A kutatás adatfelvétele májusában zajlott az általános (7-8 osztály) és a középfokú oktatási intézményekben tanulókat nem, életkor és iskolatípus alapján reprezentáló N=770 fıs mintán 2. Mindezzel figyelembe véve az azonos kérdéseket az általános és középiskolás korcsoport drogfogyasztásában, dohányzási- és alkoholfogyasztási szokásaiban bekövetkezett változásokat is nyomon követhetjük. Részletesen a kutatás alábbi eredményeit összegezzük: 1.1 Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek 1.2 Kapcsolati hálók: Család Közösség Iskola Zene 1.3 Családi háttér 2. Életmód és drogfogyasztás a szolnoki fiatalok körében címmel az ifjúságszociológiai vizsgálatokat az MTA RKK ATI Szolnoki Csoportja indította el a megyeszékhelyen 2003-tól az együttműködésben végzett kutatásokat a Hét Nap 98 Bt készítette. 8

9 1.4 A dohányzás jellemzıi 1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi 1.6 Drogfogyasztás jellemzıi 1.1 Szabadidıs tevékenységek és lehetıségek A kérdıívben 19 szabadidıs tevékenységet soroltunk fel, amelybıl a fiataloknak választaniuk kellett aszerint, hogy a rendelkezésre álló szabadidejüket mivel töltik. a) "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat?" Általán os iskoláso k Átlag 2006 vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) játékgépeken játszom színházba, múzeumba járok pénzkeresı munkát vállalok kirándulok, túrázom moziba járok tevékenykedem egy közösségért könyvtárba járok ,,kocsmázom" könyveket olvasok (nem tankönyvek!) Plázába/boltokba járok unatkozom sétálok, csavargok a városban sportolok, táncolok tanulok, készülök az órákra idegen nyelvet tanulok számítógépezem (internet, játék is) tv-t, videót, DVD-t nézek Középiskolások Középiskolások Általán os iskoláso k Átlag 2009 vallási összejövetelre járok játékgépeken játszom különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok önkéntes munkát vállalok színházba, múzeumba járok kirándulok, túrázom könyvtárba járok moziba járok ,,kocsmázom" könyveket olvasok (nem

10 tankönyvek!) Plázába/boltokba járok unatkozom sétálok, csavargok a városban sportolok, táncolok tanulok, készülök az órákra idegen nyelvet tanulok tv-t, videót, DVD-t nézek számítógépezem (internet, játék is) Az eredmények alapján a fiatalokra legjellemzıbb szabadidıs tevékenység az internet használat, tv és dvd nézés tölti ki, másodlagos választásuk gyakorisága a sport tevékenységekre irányult, harmadlagos választásuk a tabulással kapcsolatos volt (iskolai órára készülés, idegen nyelv tanulása). Legkevésbé a vallásgyakorlás, illetve a játékgépezés kötik le az idejüket. A korosztályi megoszlás szempontjából a középiskolás és az általános iskolás tanulók szabadidıs tevékenysége közel hasonló, azonban az órára való készülés, a nyelvtanulás és az önkéntesség, mint pozitív szabadidı eltöltési forma, a játékgépezés, mint negatív, akár káros következményekkel járó idıtöltés inkább a fiatalabbakra, az általános iskolásokra jellemzı. A középiskolások esetében a hasznos tevékenységek közül a színház-, és könyvtárlátogatás, valamint a kiegészítı pénzkeresı munka, másik oldalról a bulizás vagy a kocsmába járás volt a leggyakoribb választás. Nemi megoszlás tekintetében a fiúk sokkal inkább töltik szabadidejüket munkával (talán a családi minta hatása). A lányok körében népszerőbb az olvasás, az idegen nyelv tanulása, valamint a színház és múzeum látogatás. A lányok nevezhetık pláza-rajongóknak, így ık azok, akik szerepükbıl adódóan sokkal inkább követik/követnék a divatot. A tanulók tanulmányi eredményeinek szempontjából a bevásárlóközpont tereit egyaránt választanák jobb, illetve a rosszabb tanulmányi átlaggal rendelkezık (a Pláza egyenlısít), míg a jobb tanulmányi átlagú diákok többet olvasnak, illetve többen választják szabadidejükben a sportpályát vagy a tánctermet. Lakóhely szerint is látható különbség. Eszerint a nem szolnokiak életére kevésbé jellemzı a közmővelıdési terek (pl. könyvtár, színház, mozi) látogatása, viszont gyakoribb a kereskedelmi terekben (plázákban, kocsmákban) való séta, várakozás, nézelıdés. Három évvel korábbi felmérésünkben a kollégisták körében nagyságrenddel nagyobb volt az,,unatkozás említése. Ma már azonban nem volt különbség lakóhely szempontjából. Korosztályos szinten azt látjuk, hogy a év vízválasztó életkor az ifjúsági életmódban, s a szabadidı eltöltés módjaiban. Ekkortól erısödik meg a közösség szerepe (pl. kocsmába járás, vagy a közösségi munka). A szabadidı kitöltetlenségébıl adódó,,unatkozás (mint életmódelem) azonban már minden korosztályban markánsan jelen van. 10

11 Az 50 pont feletti értékek választása mindkét évben 8 kategóriát érintett. Ebbıl a nyolcból azonban kettı (sport, tánc, pláza) érinti csak a közösségi szegmenst. Az eredményekbıl úgy ú tőnik, hogy a képernyı vonzásának csökkentéséhez el kell érnünk azt, hogy a közösség (osztály, város, szakkör, tankör, klub stb.) konkurenciája legyen a világhálónak (virtuális közösségi oldalaknak) és a mősorfolyamnak. Ehhez a tudati változáshoz elengedhetetlen az intézmények (iskola pl. egész napos iskola könyvtár, Kulturális Központ, Tisza Mozi stb.),,kifelé fordulása. Az elemzı véleménye szerint nemcsak utcai szociális munkára, hanem utcai közösségi munkásra (szabadidı szervezıkre, ifjúsági életmód tanácsadó) is szükség volna a városban 3. A felmérést végzı azt a megállapítást tette, hogy 2009-ben az önkéntes munka és a mozi választása lehet az, ami a számítógép/internet és a tv-monitor életmódra ható befolyását csökkentheti. Mindez természetesen az unatkozásra és a ténfergésre is hathat. Ez utóbbi tényezı némileg csökkenı tendenciát is mutat 2006-hoz képest. A második kérdés a közösségi terek támogatottságára vonatkozott, korcsoporti bontásban. b) Szabadidıs tevékenységi terek támogatása korcsoportok szerint 2009-ben (száz fokozatú skála átlagában) 18 évesnél idısebbek 4 vallási közösség 23 mővelıdési ház 27 könyvtár 27 Néptánc, hagyományırzı est 29 játékterem 30 komolyzenei hangverseny 31 Nyilvános internetezı hely 31 iskolai diszkó 32 Aba-Novák Kulturális Központ 39 színház 42 drogmentes szórakozóhely 44 Szolnok Plaza 45 kocsma 49 könnyőzenei koncert 50 Pelikán Üzletközpont 53 diszkó 55 gyorsétterem 55 kávézó, teázó 56 sportpálya, uszoda, strand 64 mozi 69 házibuli 76 3 Esetleg gyakorlati keretben megvalósíthatnák ezt a feladatot a SZIE ABK szociális munkás és andragógus hallgatói. 4 Osztályszintű felmérés, diákok

12 A szabadidı eltöltésében leginkább a házibuli, a mozi, a diszkó, a sportpálya és az uszoda, valamint a plázák és a könnyőzenei koncert, illetve a drogmentes szórakozóhely támogatása jellemzı 5 (100 fokozatú skála átlaga pont). A kocsma és a színház szerepét 50 pont alatt de közel hasonlóan, 40, illetve 36 pontra - értékelték a válaszadók. Megjegyezzük, hogy fıként a középiskolások körében volt magasabb a kocsma,,tetszési indexe (100 fokozatú skálán pont). A plázában különösen az általános iskolások töltenének el egy estét (100 fokozatú skála átlaga 52 pont). A megyeszékhely új közmővelıdési terének, az Aba-Novák Kulturális Központ szabadidıs szerepének megítélése a minta egészében (még mindig) inkább negatív volt (100 fokozatú skála átlaga 37 pont), mind a középiskolások mind az általános iskolások hasonló értékben mennének be az intézménybe. Fontos tudni, hogy ez az érték 13 ponttal magasabb, mint a,,mővelıdési házak elfogadása egy esti programra. A drogmentes szórakozóhelyeket fıként az általános iskolások és gimnazisták választanák (100 fokozatú skálán pont), a néptáncot, a hagyományırzést pedig alig szeretnék inkább válaszadóink szombat estére. Mindezekbıl levonható az a következtetés, hogy városunkban erısíteni kell a drogmentes szórakozóhelyek, szabadidı eltöltésre alkalmas kulturális, mővelıdési terek szerepét. Emellett erısíteni, fokozni kell az együttmőködést a városi sportlétesítményekkel, szervezett, akár több intézmény, szervezet közös munkájával megvalósuló programmal elérni a fiatalokat. Az ifjúsági terek szerepe a fiatal felnıttek körében közösségi és városfejlesztési hangsúlyokkal is bír. A plázák tartották a helyüket a középmezınyben hoz képest a diszkó visszaesett. A sporthoz, testmozgáshoz kapcsolódó terek szerepe örvendetesen megnövekedett 6. Ugyanilyen növekedésen ment át a drogmentes szórakozóhelyek szerepe is. A folyamat hátterében feltehetıen ott húzódik a KEF által is generált egészséges életmód kampány is. Fontosnak tartjuk megerısíteni a fenti megállapítást, hogy a fiatalok körében növekedett a népszerősége a drogmentes szórakozóhelyeknek is. Emiatt továbbrí is szükségesnek tartjuk a Biztonságos Szórakozóhely program folytatását, lehetıség szerint a program kiterjesztését. A színház szerepének erısödése is közösségi hagyományt erısíthet. A kocsma erısödése, illetve a kisebb közösségi terek említése arra utalnak, hogy a célcsoport esetenként egy-egy jó beszélgetésre vágyik a szolnoki szombat estéken. Általában a fiatalok 5-8 fıs társasággal járnak bulizni és jellemzıen kocsival (27%) vagy gyalog (20%) térnek haza onnan. Mindez a bőnmegelızési programban is fontos háttér-információ lehet. De fontos, a hétvégékre vonatkozó család-és ifjúságszociológiai adat az is, hogy az illegitim drogfogyasztók általában 7055 forintot, a nem fogyasztók forintot buliznak el. 5 Általános iskolások körében a sport, uszoda, strand tere, a középiskolások körében a házibuli vezet. 6 Az egészséges élet értéke: 75 pont 100 fokozatú skálán. 12

13 A városi közmővelıdési és sportolási kínálattal válaszadóink általában elégedettek. Ám nem meglepı az, hogy leginkább a plázák és a sport által biztosított lehetıségek (100 fokozatú skála átlaga pont) váltottak ki támogatást a fiatalok körében. Az egyéb terek tulajdonképpen megkapták a,,befogadó pontszámot, de az elızı kérdések alapján azt kell mondanunk, hogy a programok tekintetében az elvárások artikulálódnak. Ha erre reagálnak az intézmények, akkor átléphetnek a,,bővös hatvanas értéksávba. A fiatalok szabadidı eltöltésében meghatározó szerepet játszik a TV, illetve a video, valamint a számítógép. Ma is minden tizedik közép, illetve általános iskolás nem, illetve alig (max. 30 percet) tévézik, illetve videózik. Majdnem minden második általános és középiskolás napi egy-két órát tévézik (videózik) hétköznap. Minden harmadik válaszadó azonban igazi,,képernyı-függı, mert hétköznap is legalább 4-5 órát tölt a tv elıtt. Összességében egy olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé - elsısorban a hétvégén - még mindig domináns. A video és a tv csatornák által felkínált képernyıfüggıségét az utóbbi években jelentıs mértékben felerısítette a számítógép és az Internet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gutenberggalaxis hagyományos világa visszaszorulóban van, az olvasást és a tradicionális közmővelıdési tereket megtestesítı intézmények az útkeresés szakaszában vannak. Mindezekbıl a városi stratégia megalkotásánál és helyi programok megtervezésénél fontos szem elıtt tartani a következtetéseket eztetéseket és erısíteni, lehetıség szerint támogatni, s a közöttük megvalósuló együttmőködést erısíteni azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, amelyek programjaikat tekintve szabadidı eltöltési módokat t kínálnak a fiataloknak. 1.2 Kapcsolati hálók: Család Közösség Iskola Zene Az ifjúságszociológaiai kutatás második színtere a család-közösség-iskola és a zene kapcsolatát vizsgálta. Az elsı kérdés, amelyre választ kértünk a fiataloktól az általuk megélt nevelési minták hatását vizsgálta a döntési helyzetükre vonatkozóan. 13

14 Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. A szülői tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek. kivel barátkozol mikor mész haza este milyen különórákra jársz kivel jársz mit csinálsz a szünidőben mire költöd a zsebpénzedet hogyan öltözködsz, milyen a hajviseleted hol tanulsz tovább, milyen pályát választasz mivel töltöd a szabadidődet, hol és hogyan szórakozol mennyi időt fordítasz a tanulásra a) A különbözı nevelési minták hatása a döntési helyzetekre (Mennyire dönthetsz szabadon abban, hogy?) 100 fokozatú skála átlaga (0=csak a szülı dönt, 100=csak a gyermek dönt) A fenti kereszttábla alapján az elemzés készítıje Prof. Dr. Bagdy Emıke klinikai szakpszichológus Inforádiónak adott állítását ( ) vonatkoztatta a jelenlegi helyzetre. "Klinikusi életutam nagy tanulsága, hogy az ember, mint alapvetıen társas lény igényli, hogy legyen valaki, aki szereti, aki kötıdik hozzá, akinek rá van szüksége. Ilyen kapcsolat megléte esetén kicsi az esély arra, hogy valakinek kisiklik az élete drogozásba, kémiai szerektıl függésbe bonyolódik" mondta a pszichológus. A szolnoki tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmód mellett a drogfogyasztásra is hatással van a szülıkkel kapcsolatos viszony. Azt látjuk, hogy a megengedı és a kényeztetı,,családi interakciós modell inkább hajlamosít, a beszélgetéseken és a tekintélyelvő viszonyrendszereken alapuló családi kommunikáció azonban kevésbé erısíti a válaszadó drogfogyasztását. Egy lehetséges, súlyos konfliktus helyzetben (például egy drogfogyasztásból adódó probléma kapcsán) a fiatalok elsısorban a szüleikhez fordulnának (a családi értékek elfogadása 85 pont 100 fokozatú skálán), de jelentıs a barátokat megnevezık aránya is. A családhoz, illetve a kortárscsoporthoz viszonyítva a tanárok feltételezett támasz szerepe elhanyagolható, s a teljes tanácstalanság és a kizárólag sajátmagára számítók aránya is alacsony. Örvendetes viszont, hogy viszonylag magas a hivatásos segítık (orvos, lelki segítık) bekapcsolása a probléma megoldásába. Ezen eredményekbıl fontos következtetéseket vonhatunk le. Örvendetes, hogy a fiatalok családnak, szülıknek tulajdonított szerepe nagy, illetve magas. Ugyanakkor sajnálatos a tanárok problémahelyzetben betöltött szerepére adott válaszok eredménye. Ennek több oka lehet, amelyek közül feltételezésünk szerint jelen lehet a pedagógusokra nehezedı egyre nagyobb terhekbıl, nyomásból fakadó idıhiány, de emellett megjelenhet a pedagógus szakemberek témához kapcsolódó elégtelen tudásszintje, a problémához való viszonyulásuk is. Emiatt jelentısnek tartjuk azt, a 14

15 következtetésekbıl levonható konklúziót, hogy a pedagógusképzések, témaorientált fejlesztések, valamint a pedagógus szakmai személyiségének, mentálhigiénéjét erısítı, támogató képzések továbbra is meg kell, hogy jelenjenek a helyi stratégiában, s erre a területre megfelelı idıt, energiát kell fordítani a területet koordináló szakembereknek hatékony szakmai programok kidolgozása kapcsán. A családi kapcsolatok során azt látjuk, hogy válaszadóink inkább harmonikusnak minısítették a szülıkkel (nevelıszülıkkel) kapcsolatos együttélést. Úgy tőnik, hogy az engedékenység mellett a tekintélyelvőség is kismértékben csökkenti a harmónia értékét. A szülık tisztelete magas értékő válaszkategória volt (100 fokozatú skálán 80 pont). A tanárokra vonatkoztatott érték 70 pont. Az esti családi beszélgetéseken leginkább az iskolai élet és az iskolai teljesítmény, gyerekek iskolai gondjai kerül szóba, de fontosak az alábbi dimenziók is: öltözködés, megjelenés, nyaralás, utazás, egészség-betegség és a szülık munkahelyi gondjai, illetve a zenei ízlések és a sport is. A tv tematizáló hatása (bulvár hírek, tv mősorok szereplıi, sorozatok); illetve köznapi témák (bőnözés, gazdasági válság, etnikai kisebbségek, szegénység, magyarság) mellé ékelıdik be a,,másik nemmel való kapcsolat személyes beszélgetési téma is. Az otthoni beszélgetések nem igazán gyakori témája a város jövıje, a mővészeti alkotások, környezetszennyezés és a politikai pártok témaköre. Ha a szülıi nevelési formákat vetjük össze a mindennapi cselekvéstípusokkal azt látjuk, hogy a,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda dimenzióban meglehetısen kevés az élményt adó közös cselekvés. Látjuk, hogy a fenti családok körében alacsonyabb a családon belüli harmónia érték is. Általában a fiatalok megfelelınek értékelték a tanítás színvonalát. A tanárok többékevésbé igazságosak, és a diákok véleménye is,,átjön a közoktatás alakítóihoz. Mindezeken túl jó osztályközösségek vannak a városban. Ezekre az értékelésekre tehát alapozható egy korábban említett, a közösséget értékként kezelı városi (fejlesztı/prevenciós/ifjúsági stb.) program elindítása (jobb hangsúlyozása). A városi oktatás szegregáció mentességére utalhat az, hogy a válaszadó fiatalok (magasabb és 2, alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel) közel hasonlóan értékelik az oktatás színvonalát (100 fokozatú skála átlaga: 62, illetve 65 pont). Itt azért látnunk kell, hogy a tudás értéke 100 fokozatú skálán 77 pontot ért el 7. Mondják, hogy a zene a korszellemet (konformitást nonkonformitást) is jól tükrözi, ezért ebben a fejezetben tárgyaljuk azt, hogy a fiatalok milyen zenei csoportokat alkothatnak a virtuális térben. Azt látjuk, hogy az 5 legkedveltebb zene a retro, az electro, az etno, a techno és house. Más zenék (drum and bass (d&b), trance; minimal; punk-rock; hungarista; punk; black-metal; death-metal; hard-dance; alter) inkább a szubkultúrákhoz sorolhatóak. A szubkultúra-jelleget tovább elemezve azt látjuk, hogy sajátos iskolai és korosztályos jellemzık bontakoznak ki a zenei stílusok mentén. Egy dolgot emelünk ki ezzel kapcsolatban: a hungarista zene és a nemzeti érzés, illetve közötti kapcsolatot. Itt az látjuk, hogy a nemzeti érzés és a magyarság értékének fontosabbá 7 A szerelemmel egyforma értékű volt mindez. 15

16 válásával növekszik ezen zenei irányzat szeretete is (100 fokozatú skálán 59, 72, 75, 84 pont); miközben a minta átlagosan 100 fokozatú skálán 65 pontosra értékelte ezt az értéket. A rajongók (zenei stílusok) és a drogfogyasztás közötti összefüggések vizsgálatakor azt látjuk, hogy a drum and bass; a trance; a minimal; az alter; illetve death-metal zenék körében gyakoribb szerhasználatot tükröztek az adatok. A zenék szeretete a szülıi kapcsolat érzésével is összefüggésben van: a tekintélyelvő kapcsolatot jelzık körében erısebb az emos-zenei irányzat kedvelıinek tábora. A közös kommunikációt visszajelzı fiatalok pedig a fıáramba tartozó zenei irányt (popzene, house, electro stb.) erısítették inkább, közöttük alacsonyabb pl. az emo-s irányzat kedvelıinek száma 8. Azok a fiatalok, akik azt jelezték vissza, hogy szüleik nem igazán figyelnek oda rájuk fıként a metál zenét kedvelik. 1.3 Családi háttér A szolnoki általános és középiskolások családi-rokoni környezetében igen gyakori a rendszeres dohányzás és alkoholfogyasztás elıfordulása. A fiatalok csupán 48 százaléka válaszolta azt, hogy nincs a családjában, illetve rokonságában dohányos. A válaszadók 7 százaléka úgy véli, hogy valamelyik közvetlen családtagja sokat iszik. Nem elhanyagolható a gyógyszerfogyasztás sem, mivel a családtagok és más rokonok 3 százaléka nyugtatót vagy altatót szed. A tanulók 2 százalékának rokonságában már elıfordult öngyilkosság kísérlet. A pszichológiai - idegorvosi kezelés és a kábítószer fogyasztása sem ismeretlen a gyerekek rokoni környezetében (6, illetve 1 százalék). Mindez arra utal, hogy a szolnoki családok egy része érintett a szerfogyasztás, illetve a szenvedélybetegség tekintetében. Ebbıl következik, hogy a családok elérése is célkitőzéssé válhat, annak ellenére, hogy ennek a célnak a megvalósulása sok nehézségbe ütközhet. Így a családok, a szülık közvetett tt elérése a fiatalok közvetlen elérésével valósulhat meg. Szakmai megközelítés szempontjából ez esetben a szelektív prevenciós megközelítésben kell a szakmai programokat megtervezni, megvalósítani. 1.4 A dohányzás jellemzıi A továbbiakban azokat a kérdéseket, valamint a rájuk kapott válaszukat mutatjuk be és értékeljük, amelyek a különbözı szerfogyasztási szokásokat mérték. A szerfogyasztás tekintetében külön figyelmet fordítottunk a legális szerek használati szokásaira, így elıször a dohányzás-, és az alkohol, majd az illegális drogfogyasztásra irányultak kérdéseink. Az alábbi táblázat három különböző évben (2003., 2006., 2009.) felvett eredményeket mutatja, amely lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgált éveket összehasonlítva a dohányzás-, alkoholfogyasztási szokásokat 7 éves időtartamra is láthassuk. 8 Érzésünk szerint ezeket a fiatalokat tarthatjuk a reklámok igazi célcsoportjainak. 16

17 a) A dohányzás jellemzıi Hány alkalommal dohányoztál életed során? (oszlopszázalékban) 2003 Gimnázi um Szakközép -iskola szakiskola Általános iskola Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos Gimnázi Szakközép szakiskola Általános um -iskola iskola Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos 2009 Gimnázi um Szakközép -iskola szakiskola Általános iskola Nem dohányzik Kipróbáló Rendszeres dohányos A középiskolások csoportján belül a dohányzás legkevésbé a gimnazistákra, leginkább a szakiskolásokra és a szakközépiskolásokra jellemzı. További sajátosság az, hogy a fiúk és a lányok dohányzási szokásait összehasonlítva az látszik, hogy a fiúk inkább rágyújtanak. A szülık iskolai végzettsége tükrében azt látjuk, hogy a magas végzettségő szülık gyerekei inkább a nem dohányzók csoportját alkotják (33-46 %), az alacsonyabb végzettségő szülık gyermekeinek körében gyakoribb a rendszeres dohányzás (20-17 %). A dohányzó fiatalok számára a cigarettázás nem kis anyagi terhet jelent, mivel a vizsgálatot megelızı hónapban átlagosan forintot (a szakiskolások Ft-t!) költöttek cigarettára. A gimnazistáknál ez az érték 1.553, az általános iskolásoknál 956 Ft. A fiatalok dohányzási szokását vélhetıen nagyban befolyásolja, hogy a szocializációs szempontból mintaadó közvetlen családtagok is jelentıs részben dohányoznak. Az adatok közül különösen figyelemre méltó, hogy azon diákok, akik családjában jeleztek dohányzást, saját maguk is rendszeresen rágyújtanak. Azok, akik nem szembesültek a családi dohányzással inkább a nem dohányzó,,létet választják. A dohányzással kapcsolatban két tendencia figyelhetı meg: 1. az általános iskolások körében növekszik a cigarettázók aránya, 2. a magasabb iskolai végzettségő szülıi háttér kevésbé hajlamosít arra, hogy cigarettához nyúljon a diák. 17

18 E mentén megfogalmazható az a célkitőzés, hogy a jövıben célzottan kell figyelmet fordítani a dohányzás megelızı programokra, kifejezetten az általános iskolások körében. Ebben megvalósulhat a hatályos Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazott szakmaközi együttmőködés célkitőzése, ami mentén kooperáción alapuló szakmai programokat kell megvalósítani a pedagógusok, iskolai védınık, iskolaorvosok valamint v a helyi témában érintett és speciálisan képzett szakemberek bevonásával. 1.5 Az alkoholfogyasztás jellemzıi Ifjúságszociológiai kutatásunk következő kérdése a fiatalok alkohol fogyasztási szokásait vizsgálta, korcsoporti bontásban, valamint a fogyasztás gyakoriságára vonatkozóan. a) Az alkoholfogyasztás jellemzıi a 3 mintában - Életében hány alkalommal fogyasztott alkoholt? (oszlop-százalékban) Teljes minta Középiskolás ok Általáno s- iskoláso k Teljes minta Középiskoláso k Nem fogyasztott alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal Többször Általáno s- iskoláso k 2009 Teljes minta Középiskolás ok Nem fogyasztott alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal Többször Általáno s- iskoláso k Az általános és középiskolások csoportjában lényegesen eltér az alkoholfogyasztás intenzitása: a középiskolás mintában csupán 7 % (korábban 9%) volt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak még életükben alkoholt, míg az általános iskolások 20%-ra korábban is 20% jellemzı a teljes absztinencia. A 18

19 középiskolások többsége (37 %) életében többször ivott szeszes italt, 1-2 alkalommal csupán a 11 %. Minden 3. középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az általános iskolások négyötödének (71 %) már van élménye az alkoholról, s közel minden tizedik kisiskolás 20 alkalomnál is többször ivott már szeszes italt. Mindez tendenciájában azt mutatja, hogy a középiskolákban és az általános iskolákban az alkoholfogyasztás rendszeressége kismértékben növekvı arányt mutat. Az alkoholfogyasztás terén a következı tendenciák érvényesülnek. Amíg minden tizedik lány vagy fiú számít nem fogyasztónak, a kipróbálók között inkább a lányok találhatók, a rendszeres fogyasztók viszont fıként fiúk. Ez az alkoholra szánt összegekben is megmutatkozik, mert a fiúk átlagosan egy ezer forinttal többet költenek erre havonta, mint a lányok (2834 Ft 1887 Ft). A szakiskolások átlagban közel négyezer forintot isznak el a zsebpénzükbıl, a szakközépiskolások közel három, a gimnazisták két ezer forintot költenek erre a célra. A középiskolások alkoholfogyasztásának leggyakoribb helyszíne a nyilvános kocsma vagy sörözı, de sokan a discot és a házibulit is megjelölték, s az otthoni ivás is gyakori. Az általános iskolások leginkább otthon isznak, de jelentıs a disco sıt a nyilvános kocsma-sörözı megnevezése is a körükben. Fontos látni, hogy majdnem minden tizedik szolnoki diák az utcán, a parkban fogyaszt alkoholt. Mindez mindenképpen felveti a hivatalos és a szülıi ellenırzések/kontroll hatékonyságának kérdését. Valamint annak kérdését is, hogy a drogstratégia milyen beavatkozási alternatívákat a tud kínálni, illetve a szakmai szervezetek mőködését erre irányulóan koordinálni, esetlegesen a biztonságos szórakozóhely program keretében, vagy megkeresı programok mőködtetésével. A középiskolások 51%-a (ez az arány a 3 évvel korábbi adathoz hasonló) úgy véli, hogy már többször berúgott életében (közülük 18% 1-2 alkalmat jelölt meg). Riasztó a másik 2 adat is: 1.)Minden negyedik általános iskolás (2003-ban 18%; 2006-ban 10%) véli úgy, hogy már néhányszor berúgott életében. 2.) Minden tizedik középiskolás viszont rendszeresen,,átéli ezt az érzést. Az alkohol típusait tekintve azt látjuk, hogy a középiskolásoknál az égetett szeszek fogyasztásának népszerősége közel %-kal magasabb szinten van, mint a sör, vagy a borfogyasztás. Figyelemreméltó, hogy az általános iskolások körében alacsonyabb intenzitással ugyan, de hasonló különbségek figyelhetıek meg. Az eddigi eredményekbıl arra következtethetünk, hogy az alkoholfogyasztás általában stagnáló vagy enyhe növekedést mutató tendenciája ellenére a kipróbálók csoportjába tartozó (fıként hetedikes-nyolcadikos) diákok erısebb intenzitással kóstolgatják az italfajtákat, amelynek következtében a berúgás érzése (ténye) is emelkedik. A dohányzás és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat egyértelmően arra utal, hogy minél többet dohányzik valaki, annál valószínőbb, hogy alkoholt is többször fogyaszt. 19

20 Összességében elmondható, hogy az ivás gyakorisága alapján, a középfokú oktatási intézmények három iskolatípusa közül (a dohányzásra pontosan fordított trend az igaz) leginkább a szakközépiskolásokat és a gimnazistákat jellemzi az alkoholfogyasztás, míg legkevésbé a szakiskolások isznak rendszeresen. Majdnem minden második szakközépiskolás, közel minden harmadik gimnazista és a szakiskolások tizede számít rendszeres fogyasztónak (40 alkalomnál több fogyasztás). A kipróbálók között nagy súllyal van jelen az általános iskolások korosztálya (27%) és a gimnazisták, valamint a szakközépiskolások is (24-29%). A fiúkra inkább jellemzı az alkoholfogyasztás és a korábbi felmérések eredményeitıl eltérın a berúgás élményérıl is nagyobb arányban számoltak be: a fiúk 56%-a már többször is berúgott életében, a lányok 42%-nak van ilyen élménye. A helyzetértékelés funkciójának tekinthetı konklúzióként ennél a pontnál is megfogalmazhatjuk, hogy a célzott, témára fókuszáló prevenciós programokat továbbra is biztosítani kell mind az általános, mind a középiskolások körében. Ezeket a program elemeket egy komplex egészségfejlesztési célzatú prevenciós programba kell beágyazni. 1.6 Drogfogyasztás jellemzıi A drogfogyasztási szokások vizsgálatánál az illegitim drogok mellett a gyógyszerek és a szerves oldószerek fogyasztására és megítélésére is kíváncsiak voltunk. A fiatalok többségénél éves korban történt az elsı alkoholfogyasztás, vagy az elsı cigaretta elszívása. A rendszeres, napi dohányzás elkezdése és a drogok kipróbálása inkább 14 év felett jellemzı. Egyes drogfajták kipróbálása azonban sokkal hamarabb megtörténik, mint az évezred elı évtizedében után 2006-ban és 2009-ben is igaz volt az, hogy a dohányzás, alkohol-, és drogfogyasztás veszélyességének megítélését a szerek társadalmi elfogadottsága mellett fogyasztás gyakorisága határozza meg. Az orvosi javaslatra nem szedhetı drogok fogyasztása vagy a szipuzás a fiatalok 5%- ánál fordult már elı. A marihuána használata a középiskolások körében markánsabb. A marihuána elsısége továbbra is fennáll, de az LSD, a szipuzás és az altató, valamint a szteroidok fogyasztása erıteljesebben jelen van. Az általános iskolások esetében azt látjuk, hogy a korosztály még döntıen a kipróbáló-fázisban van. A fiatalok elsı illegitim drogélménye leggyakrabban a marihuánához kötıdik. A felmérésbıl tudjuk azt is, hogy a drogfogyasztás kereskedelmi jellege válik egyre hangsúlyosabbá. A minta átlagában az illegitim drog fogyasztása 18%-os. A két korosztályi csoport között csökkenı különbségek léteznek: a nem legitim drog a középiskolások 20%- ánál (2006-hoz képest ez az arány stagnált, 7 év alatt viszont 6%-kal csökkent!), az általános iskolások 12%-ánál (2003-hoz képest 3%-kal növekedett ez az érték, hoz képest minimálisan csökkent) fordult elı. A teljes mintát tekintve 2006-ban a Szolnokon kollégiumban lakó fiatalok illegitim drogfogyasztása sokkal alacsonyabb volt (13%), mint a bejáróké (27%) 9. 9 Egy 2005-ös középiskolás mintán végzett megyei felmérésben (Murányi István Szarvák Tibor: Jász-Nagykun- Szolnok megye ifjúságának helyzete, az ifjúságpolitikai koncepció aktualizálása. MTA RKK ATI Szolnoki 20

21 Ez a helyzet azonban napjainkra megfordult. A kollégium már nem sziget többé és a bejárók sem bírnak jellegzetesen eltérı drogfogyasztási aránnyal. A középiskolások csoportján belül az egyes iskolatípusokban tanulók drogfogyasztása között jelentıs az eltérés. A minta egészére érvényes csökkenést a szakiskolás tanulók nem tükrözték vissza (most 30%-os az illegitim drogfogyasztók aránya közöttük, 2006-hoz képest ez csekély növekedés). A gimnazisták és a szakközépiskolások körében csökkent nagyobb mértékben az illegitim drogfogyasztás. A középfokú oktatási intézmények kategória felosztása szerint a gimnáziumokban a kábítószereket kipróbálók aránya 17%, a szakközépiskolákban 22%, míg a szakmunkásképzıkben 30%. A teljes mintát tekintve az általános iskolás lányok körében az illegitim drogfogyasztás intenzívebb (13%), mint a fiúk körében (11%) 10. Ez a trend a középiskolában fordul, mert a fiúkat az átlagnál nagyobb (24%) illegitim drogfogyasztás jellemzi, mint a lányokat (17%). A kábítószerfogyasztás százalékos alakulása a éves diákok körében között Általános iskolák Szakmunkásképzık Gimnáziumok és szakközépiskolák Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakmunkásképzık Rendszeres kábítószerhasználó a célcsoportban* 5-7 * Becsült szolgáltatói adat A családi háttér és a drogfogyasztás kapcsolatát egyrészt az jellemzi, hogy az alacsonyan iskolázott szülık gyermekei körében 2003-hoz képest, különösen az általános iskolákban és a szakiskolákban tapasztaltak következtében, növekvı mértékben jelentkezik az illegitim drogfogyasztás. Figyelemreméltó az, hogy a magasabb kulturális tıkéjő családok gyermekeinek körében az illegitim drogfogyasztás intenzitása nagymértékben csökkent a XXI. század elsı évtizedében. A középiskolásokra és az általános iskolásokra egyaránt jellemzı, hogy szignifikánsan magasabb a tanulmányi átlaga azoknak a tanulóknak, akik nem fogyasztottak még semmilyen drogot. A fenti adatok tükrében összességében elmondható, hogy a továbbiakban a fenti eredményekre támaszkodva és azokra adekvátan, érzékenyen reagáló, célzott prevenciós programok kidolgozására van szükség. Az alábbiakban az ifjúságszociológiai kutatást vezetı szakemberek összegzı gondolatait ismertetjük, amely a helyzetértékelés elsı fejezetének elsı alfejezetét zárja. Társadalomkutató Csoport. Kézirat) a megyében 21, a szolnoki kistérségben szolnoki, martfűi és újszászi adatfelvétellel - 24%-os illegitim drogfogyasztást jeleztünk. 10 Ez a nemek közötti tendencia 2003-ban és 2006-ban is érzékelhető volt az általános iskolások körében. 21

22 1.7 Ifjúsági életmódkutatás Szolnokon az évezred elsı évtizedében. Tanulságok az individuális értékrend lehetséges ellenpólusai 1. Egyenes út vezet a drogfüggıséghez a családi kapcsolatok és a bizalmi kötıdés hiánya miatt. Ezért elengedhetetlen a szülık megfelelı felkészítése ahhoz, hogy egészséges lelkő gyermekek nıjenek fel - figyelmeztetett Prof. Dr. Bagdy Emıke klinikai szakpszichológus. Kutatásunkban ezt a megállapítást támasztottuk alá. A családok klasszikus védı és értékátadó funkciójának erısítése nem feltétlenül csak lokális kompetencia. Azonban a habitus átalakítására tett aktív cselekvések, kezdeményezések helyi közösségi kompetenciák lehetnek. Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézményekben szervezett szülıi értekezletek, szülıcsoportok számának emelésére gondolunk. Mindezzel az iskola teret ad, de nem veszi át teljesen a családok szerepét. 2. Az ifjúsági idımérleg nem mutatott lényeges változásokat. Kutatóként azt látjuk, hogy 2009-ben az önkéntes munka és a mozi választása lehet az, ami a számítógép/internet és a tv-monitor életmódra ható befolyását csökkentheti. Mindez természetesen az unatkozásra és a ténfergésre is hathat. Ez utóbbi tényezı némileg csökkenı tendenciát is mutat 2006-hoz képest. Fontos, hogy az 50 pont feletti értékek választása mindkét évben 8 kategóriát érintett. Ebbıl a nyolcból azonban talán kettı (sport, tánc, pláza) érinti csak a közösségi szegmenst. Úgy tőnik, hogy a képernyıfüggıség csökkentéséhez fel kell építeni azt, hogy a közösség (osztály, város, szakkör, tankör, klub stb.) konkurenciája legyen a világhálónak (virtuális közösségi oldalaknak) és a mősorfolyamnak. Ehhez a tudati változáshoz elengedhetetlen az intézmények (iskola pl. egész napos iskola könyvtár, Kulturális Központ, Tisza Mozi stb.),,kifelé fordulása. Kutatói és szociális-közösségi szakértıi vélemény szerint nemcsak utcai szociális munkára, hanem utcai közösségi munkásra (szabadidı szervezıkre, ifjúsági életmód tanácsadó) is szükség volna a városban. 3. Három év viszonyában aktívabbak lettek a fiatalok a közösségi tagság terén és ezt a lendületet akár az önkéntes munka, akár a fiatalok életmód tanácsadója (mint kortársképzés profil) terén ki is lehetne városi szinten használni. Itt utalunk arra, hogy a fiatalok körében a szabadidı fontossága 80 pontot ért el 100 fokozatú skálán. Ehhez kapcsolódik az, hogy a,,segíteni másokon, a hasznos élet támogatása 100 fokozatú skálán 63 pont, a közügyekben való részvétel 51 pont. Ezen szegmens fejlesztésében a megyei önkéntes központnak, valamint a diáktanácsnak és ifjúsági kerekasztalnak is lehet/van jelentıs szerepe. 4. Aki valamilyen közösségi cselekvést végez (ezáltal erısebb civil-közösségi kapcsolati hálója van) nagyobb eséllyel maradna a jövıben is Szolnokon. A város elhagyásának tendenciája erıs a középiskolások körében. Az általános iskolások körében azonban van még,,tartaléka Szolnoknak. Összességében persze mélyen gyökerezı társadalmi mintákat kellene megfordítani vagy tompítani. 5. Ha már az individuális szórakozási formák népszerősége magas, az új média (internet, számítógép) eszközeit kreatív, a városhoz kötıdı korosztályos 22

23 fejlesztési ötletek kibontására, társadalmasítására, közösségépítésre is ki lehetne használni. Itt a természettudományos ismeretek, a városi élménykatalógus, történet, korosztályos blogok, kezdeményezések népszerősítésére gondolunk. Mindezek természetesen támogatják a,,hasznos élet elnevezéső ifjúsági cselekvési programelképzeléseket. 6. Mindenképpen lényegesnek tartjuk azt, hogy a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása terén kistérségi összefogás jöjjön létre. Tesszük ezt azért, mert 2009-ben már nem volt lényeges különbség a szolnoki és a nem szolnoki állandó lakóhelyő fiatalok illegitim drogfogyasztása között. 7. Három lényeges fogyasztási kategória az általános iskolások körében az aktív fogyasztók jelentısebb növekedése, a kapudrogok profiljainak átalakulása, valamint az iskola említésének a növekedése a drogfogyasztás terén arra int bennünket, hogy a (telítıdésre utaló) csökkenési tendencia nem minden korosztályban érvényes. Az általános iskolások körében a terjedési trend erısebb, a középiskolások körében viszont a korai adaptálást nem követte a tömeges(ebb) használat, az értékek változása inkább az intenzitás erısödésében jelentkezett. 8. A kérdés az, hogy célzott programjainkkal miként és mikor tudunk belépni ebbe a folyamatba? Fontos az, hogy iskolatípusonként csökkentsük a,,korai többség arányait (ez most leginkább az általános iskolában, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek valószínősíthetı megtalálási helyén, a szakiskolában lehetséges). Lényeges az is, hogy az intézményesített oktatás hálójából,,kiszakadt fiatalok is elérhetıek legyenek a fogyasztást csökkentı programjaink számára. 9. Adataink azt mutatják, hogy az utóbbi idıben a szülık magasabb iskolai végzettsége a diákok körében megfontoltabb, visszafogottabb stratégiát eredményez az életmódot meghatározó területeken. 10. Feltehetjük a kérdést: vajon a családi felelısség hangsúlyozásával a középosztályt erısítettük-e helyi szinten a kábítószerügy területén? Mivel a magasabb kulturális tıke fontos társadalmi-közösségi élethelyzeteket (miliıt) határoz meg, úgy tőnik, hogy igen. 11. Szolnok Megyei Jogú Város kábítószer-fogyasztás visszaszorítását célzó programjai elérték a középosztály gyermekeit. Jórészt ennek a trendnek köszönhetı, hogy az illegitim drogfogyasztás aránya nem növekedett tovább, hanem enyhén csökkent. A következıkben az újonnan alakult Prevenciós Munkacsoportnak a helyzetértékelésünk elkészítéséhez szükséges és területükhöz tartozó feltáró munkájának eredményeit ismertetjük. Megelızés, közösségi beavatkozások munkacsoport A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum a hatályos Nemzeti Drogstratégia struktúrájának megfelelıen Megelızés, közösségi beavatkozások Munkacsoportjában a feltáró munka során az alábbi területekre koncentráltunk: 1. helyi kutatási eredmények, 2. gyermekvédelmi- gyermekjóléti rendszer elemei által nyújtott adatok, információk, 23