SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

Átírás

1 A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően használjuk fel annak érdekében, hogy a szükségleteket kielégítsük. JAVAK (JÓSZÁG) Az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas áruk, amelyek egyrészt termékek, másrészt szolgáltatások. A javakat a következık csoportosíthatjuk: JAVAK Eredetük Tárgyi formájuk Felhasználásuk Szabad javak Gazdaság i javak Termékek Szolgáltatások Termelési eszközök Fogyasztás i cikkek Anyagi jellegő Nem anyagi jellegő Javak csoportosítása eredetük : Gazdasági javak: azok a javak, amelyeket a gazdasági tevékenység során alakítanak át és tesznek fogyasztásra alkalmassá, következésképpen fizetni kell értük (mennyiségük szőkös). pl. ingatlan, személygépkocsi, szántóföld, ruházat, könyvek, számítógép stb. Szabad javak: azok a javak, amelyek elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre a természetben, eredeti állapotukban fogyasztjuk ıket, és nem kell értük fizetni pl. levegı, természetes vizek, nap, föld, bányakincsek stb. Javak csoportosítása felhasználásuk : Termelési eszközök: azok a javak, amelyeket további termelésre használunk fel pl. só, hús, amennyiben ételkészítéshez használjuk a vendéglátásban Fogyasztási cikkek: olyan javak, amelyeket az emberek szükségleteik kielégítése céljából közvetlenül felhasználnak pl. só, hús, amennyiben a háztartás vásárolja ezeket egy üzletben

2 Javak csoportosítása tárgyi formájuk : Termékek: olyan javak, amelyeket a természet javaiból emberi munkával hozunk létre, és elfogyasztásukkal szükségleteket elégítünk ki (fizikailag is megjelennek, kézzel foghatóak) pl. ruha, könyv, táska stb. Szolgáltatások: olyan tevékenységek, amelyek eredménye új, nem megfogható áru pl. étel, ital felszolgálása, házhoz szállítása stb. SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A szükséglet hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Az igény a szükséglet konkrét megjelenési formája (tárgyiasult szükséglet). A hiányérzet egy meghatározott szintet elérve indít cselekvésre. Ezt a szintet nvezzük motivációnak. A szükséglettıl a keresletig (a szükséglet és a kereslet kapcsolata) motiváció elérhetıség szükséglet igény kereslet ár jövedelem Szükségletek csoportosítása: SZÜKSÉGLETEK Fontossági szempont Mennyiségi szempont Jellegük Megjelenés i formájuk Maslow Primer Effektív Anyagi Egyéni Fiziológiás Secunder Látens Szellemi Közösségi Biztonsági Tercier Szeretet iránti Megbecsülés iránti Önmegvalósítás

3 Szükségletek csoportosítása fontossági szempont : Elsırendő (primer/létfontosságú) szükségletek: azokat a szükségletek, amelyek kielégítése a létfenntartáshoz elengedhetetlen. pl. táplálék, szomjúság csillapítása, hajlék, alapvetı ruházkodás stb. Másodrendő (szekunder) szükségletek: azok a szükségletek, amelyek kielégítése nem létfontosságú, de az emberek életét könnyebbé, színvonalasabbá teszik pl. gépkocsi, nyaralás, családi rendezvény egy vendéglátóhelyen, szórakoztató elektronika stb. Harmadrendő (tercier/luxus) szükségletek: azok a szükségletek, amelyek luxus iránti igényeket jelentenek pl. drága ékszer, sportkocsi, úszómedence a kertben, nyaralás a Bahamákon stb. Szükségletek csoportosítása mennyiségi szempont alapján: Teljes szükségletek alatt az adott idıpontban felmerülı és kielégítésre váró összes szükségletet értjük. Tényleges (effektív) szükségletek: a gazdaság adott szintjén kielégíthetı szükségletek pl. utazás gépjármővel Lappangó (látens) szükségletek: a gazdálkodás adott szintjén még nem kielégíthetı szükségletek pl. őrutazás 3. Szükségletek csoportosítása jellegük : Anyagi szükségletek: anyagi javakra és anyagi jellegő szolgáltatásokra irányulnak pl. ruházkodás, étkezés, ingatlanszerzés, számítógép stb. Szellemi szükségletek: kielégítése szolgáltatásokkal történik pl. tanulás, olvasás, színházlátogatás, utazás stb. 4. Szükségletek csoportosítása megjelenési formájuk : Egyéni szükségletek: a társadalom egyes tagjainak szükségletei pl. ruházkodás, táplálkozás, tanulás stb. Közösségi szükségletek: a társadalom vagy egy társadalmi csoport szükségletei, amelyek kielégítése az adott közösség zavartalan mőködését biztosítja pl. közvilágítás, szennyvízelvezetés, tömegközlekedés, közbiztonság, oktatás stb. 5. Szükségletek csoportosítása Maslow : Önmegvalósítás Megbecsülés iránti szükségletek Szeretet iránti szükségletek Biztonsági szükségletek pl. otthon, család Fiziológiás szükségletek pl. evés, ivás, alvás, levegı Elıbb az alsóbb szinteken lévı szükségletek kielégítésére törekszünk, csak ezután válnak fontossá a felsıbb szinten található szükségletek Az alsóbb szinten lévı szükségletek már az állatvilágban is megjelennek, míg a felsıbb szintek szükségletei kifejezetten az emberre jellemzıek

4 GAZDASÁGI KÖRFOLYAMAT fogyasztád szükséglet csere (forgalom) termelés elosztás a gazdálkodás egy körfolyamat; elindítója a szükséglet; kielégítése azáltal valósul meg, hogy javakat hozunk létre, vagyis termelı tevékenységet végzünk; a megtermelt javakat elosztjuk; eljuttatjuk ıket a fogyasztókhoz (csere útján); akik a javak elfogyasztásával elégítik ki szükségleteiket; mivel a szükségletek újra és újra felmerülnek, így elırıl kezdıdik a folyamat, és szüntelenül ismétli önmagát. A gazdasági körfolyamat tényezıi: 1. Szükséglet = Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. 2. Termelés = Céltudatos emberi tevékenység, amely során a természet tárgyait alkalmassá tesszük szükségletek kielégítésére. A termelés végsı célja a szükségletek kielégítése, tehát a fogyasztás. Az újra és újra keletkezı szükségletek kielégítése érdekében a termelési folyamatot is újra és újra meg kell ismételni. Ezt nevezzük újratermelésnek. Újratermelés = A termelés szüntelen ismétlıdése (lehet egyszerő vagy bıvített vagy szőkített). Egyszerő újratermelés, amikor az újratermelés ugyanazon a szinten történik, mint az elızı folyamat. Bıvített újratermelés, amikor az újratermelés magasabb szinten valósul meg, mint az elızı idıszakban. Szőkített újratermelés, amikor az újratermelés alacsonyabb szinten valósul meg, mint az elızı idıszakban. A termeléssel kapcsolatos fogalmak: A munka tárgya: azok a javak, amelyekre a munka irányul. Munkaeszköz: az az eszköz, amivel az ember a természet tárgyait átalakítja. Termelıeszköz: a munka tárgya és a munkaeszköz együttesen. Termelıerı: a termelési eszközök és az emberek munkaképességének (szaktudás, tapasztalat) összessége. Termelési viszony: a termelés során kialakult kapcsolatok. Termelési mód: a termelıerık és a termelési viszonyok együttese. munka munkaeszköz tárgya termelési eszköz termelıerı az emberek munkaképessége termelési viszony Termelési mód

5 Termelési tényezık = A javak és szolgáltatások elıállítása során felhasznált gazdasági erıforrások: munka; természeti tényezık; tıkejavak; vállalkozó. Munka = céltudatos emberi tevékenység, amely során nélkülözhetetlen: a fizikai erıkifejtés pl. sörös rekesz megemelése, alapanyagok elıkészítése stb. a szellemi erıkifejtés pl. munkaszervezés, irányítás, tervezés, koordináció stb. Olyan emberi tevékenység, amely során újabb és újabb ismereteket szerezhetünk a munkaerı az adott társadalom fejlıdésének egyik záloga. (pl. képzett munkaerı, technológia fejlıdése révén a fogyasztás színvonalának emelkedése ) Munkaerı = az ember fizikai és szellemi képességeinek összessége, amelyet a munkavégzés során felhasznál. A munka ellenértéke a munkabér. A munka felosztása jellege : fizikai munkavégzés: ennek során elsısorban fizikai erejét használja a dolgozó; szellemi munkavégzés: ennek során elsısorban szellemi tudását kamatoztatja a dolgozó. a termelési folyamathoz való viszony alapján: élımunka: az adott termelési folyamatban kifejtett munka; holtmunka: az adott termelési folyamatot megelızıen kifejtett munka. Természeti tényezık = azok a természetben elıforduló tényezık, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra pl. termıföldek, erdık, tavak, tengerek, folyók, bányakincsek stb. A természeti tényezık felosztása: megújuló/megújítható erıforrások pl. termıföld, erdık. nem megújuló/megújítható erıforrások pl. földgáz, szén A gazdálkodás során a természeti tényezıket felhasználva óriási károkat teszünk környezetünkben, ezzel a jövıbeni létünket is korlátozzuk. Környezetvédelem = Olyan tudatos, komplex tevékenység, melynek célja a Föld, a légkör, a növény- és az állatvilág megóvása a káros hatásoktól, a gazdaság okozta károk minimálisra csökkentése, valamint egy élhetıbb, emberbarát. Egészséges környezet kialakítása. Tıkejavak = azok a termeléssel létrehozott gazdasági javak, amelyek más javak elıállítását szolgálják, vagyis olyan pénzösszeg vagy anyagi érték, mellyel profitra (nyereségre, haszonra) tehetünk szert. Termelıtıke = termelési eszközök megvásárlására fordított pénz. Pénz = az áruk általános csereeszköze Pénztıke = a bankban elhelyezett, kamatozó pénz. Vállalkozó = olyan speciális készségekkel, képességekkel rendelkezı személy, akinek az a feladata, hogy az összes termelési tényezıt egységbe szervezze, mőködtesse, irányítsa. Az a személy, aki önállóan, saját kockázatára, haszon- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen üzletszerően gazdasági tevékenységet folytat. 3. Elosztás = a megtermelt javak felosztása a társadalomban élı egyének és a társadalmi csoportok között. az elosztás a termelés eredményének szétosztása a termelésben résztvevık között; a termelés eredményébıl részesülnek: a munkavállalók, a termelési eszközök tulajdonosai és az állam is; az elosztás során döntenek arról, hogy kik, milyen formában és mennyi jövedelemhez jutnak.

6 4. Csere (forgalom) = érdekelt felek közötti tranzakció; valamilyen kívánt termék megszerzése valakitıl, akinek valamit viszonzásul felajánlunk. A csere során az egyik fél felajánl valamit pl. pénzt, terméket, szolgáltatást a másik félnek, hogy hozzájusson az áruhoz. A csere 3 formája: Gazdasági javak cseréje (termékek, szolgáltatások, pénz) Lélektani csere (pl. érzések) Társadalmi csere (pl. társadalmi helyzet, státusz) A csere létrehozásának feltételei: legalább 2 fél szükséges; mindkét félnek van valamije, ami a másik fél számára értéket jelent; mindkét fél kommunikációra és átadásra képes; mindkét félnek jogában áll elfogadni vagy elutasítani a felajánlott cserét; mindegyik fél célszerőnek és kívánatosnak tartja a másik féllel való megállapodást. Csere jellemzıi: az áruk cseréje ma általában az adásvétellel egyenlı; a cserében az áru vesz részt árutermelés: cserére való termelés barterügylet: áru cseréje árura az árut ma leggyakrabban pénzre cseréljük Pénz = minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni illetve adósságokat törleszteni. A pénz tehát szükségszerően csereeszköz, melynek az a jellemzıje, hogy kifejezi a többi áru értékét. A pénz jellemzıi: pénz az, amit a piac annak fogad el; leglikvidebb jószág, ezáltal a csere lebonyolítására a legalkalmasabb eszköz; a modern pénz lényegében egy elvonatkoztatás (bár fizikai megtestesítıje a papírpénz, azonban terjed a hitelkártya is, amely esetében a pénz nem ölt formát). A pénz funkciói: értékmérı (kifejezi az egyes áruk értékét, ezáltal összehasonlíthatóvá teszi azokat); forgalmi eszköz (közvetítı szerepet tölt be a készpénzes vásárláskor); fizetési eszköz (áru és pénz mozgása egymástól elszakadhat pl. hitelre vásárlás); felhalmozási eszköz (megtakarítások); + világpénz funkció ha a nemzetközi kapcsolatokban is képes betölteni a fenti funkciókat (korábban amerikai dollár, napjainkban nemzetközi valuták és devizák). Valuta = valamely ország törvényes fizetı eszköze. Árfolyam = adott valuta többi ország valutájához viszonyított aránya. Konvertibilitás = egyes országok valutáinak más országok valutáira történı szabad átválthatósága. Deviza = Valutára szóló követelés. pl. csekk, értékpapír, külföldi pénznemre szóló bankszámla-követelés. 5. Fogyasztás = a megtermelt javak emberek általi felhasználása, fogyasztása. Célja: a szükségletek kielégítése. A fogyasztás a gazdasági körfolyamat utolsó eleme, egyúttal újraindítója. A fogyasztást végzı személyt a jószág fogyasztójának nevezzük. A fogyasztás egyben jól tükrözi egy társadalom jólétét is, mivel a fogyasztás szintje utal arra, hogy az emberi szükségletek milyen mértékig vannak kielégítve az adott társadalomban. A fogyasztás lehet: termelı fogyasztás: a javak termelésben való felhasználása, melynek célja, új javak elıállítása; személyes (végsı) fogyasztás: a javak rendeltetésszerő felhasználása, amely a termék(ek) megsemmisüléséhez vezet.