1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE... 5 II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 8 1.) ALAPTEVÉKENYSÉGEK... 8 1.1 Az ivóvíz-szolgáltatás... 8 1.2 A csatorna-szolgáltatás... 9 1.3 Fürdıszolgáltatás... 10 2.) ÉPÍTİIPARI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK... 12 2.1 Tervezési Csoport... 12 3.) A SZERVÍZÜZEM TEVÉKENYSÉGEI... 13 3.1 Piaci pozíciók... 13 3.2 Kapacitások kihasználtsága... 14 3.2.1 Geodéziai tevékenység...14 3.2.2 Kamerás csatornavizsgáló tevékenység...15 3.2.3 Vízmérıhitelesítı laboratóriumi tevékenység...15 3.2.4 Víztározó-mosató tevékenység...15 3.2.5 Csatornatisztító tevékenység...15 3.2.6 Búvárszivattyú- és kútkarbantartó tevékenység...16 3.2.7 Gépjármő-ügyviteli és - fenntartási tevékenység...17 3.2.8 Szennyvízszivattyú javító, és iszapvíztelenítı tevékenység...17 3.2.9 Technológiai csoport tevékenységei...17 4.) A KÖZPONTI LABORATÓRIUM TEVÉKENYSÉGEI... 18 III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE... 20 1.) AZ ANYAGELLÁTÁS HELYZETE, SZÁLLÍTÓI KAPCSOLATOK... 20 2.) A HUMÁNERİFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS... 22 2.1 A munkaerı gazdálkodás... 22 2.2 A munkaidıalap kihasználása... 23 2.3 A munkaerıköltségek alakulása... 24 3.) AZ ENERGIAELLÁTÁS BIZTONSÁGA ÉS GAZDASÁGOSSÁGA... 25 3.1 Villamosenergia... 25 3.2 Földgáz-energia... 26 3.3 Egyéb energia... 26 4.) KÉSZLETGAZDÁLKODÁS... 27 IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 29 1.) IVÓVÍZELLÁTÁS... 29 1.1 Békéscsabai Üzemmérnökség... 29 1.2 Gyomaendrıdi Üzemmérnökség... 30 1.3 Mezıkovácsházi Üzemmérnökség... 31 1.4 Orosházi Üzemmérnökség... 32 1.5 Sarkadi Üzemmérnökség... 33 1.6 Szeghalmi Üzemmérnökség... 34 1.7 Regionális Üzemmérnökség... 36 - TARTALOMJEGYZÉK
2/67. oldal 2.) SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 37 2.1 Békéscsabai Üzemmérnökség... 38 2.2 Gyomaendrıdi Üzemmérnökség... 39 2.3 Mezıkovácsházi Üzemmérnökség... 40 2.4 Orosházi Üzemmérnökség... 42 2.5 Sarkadi Üzemmérnökség... 43 2.6 Szeghalmi Üzemmérnökség... 43 V. KÖRNYEZETVÉDELEM... 46 1.) AZ ALAPTEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN ELVÉGZETT FELADATOK... 46 1.1 Vízellátás... 46 1.2 Szennyvízelvezetés és tisztítás... 46 2.) LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 50 3.) EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 50 VI. A BERUHÁZÁSI, BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK ÉRTÉKELÉSE... 52 VII. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE... 53 VIII. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZMŐVAGYON NYILVÁNTARTÁSA... 55 IX. AZ ÉRTÉKESÍTÉSI, ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG... 56 X. KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT, MARKETING TEVÉKENYSÉG... 58 XI. AZ INFORMATIKAI RENDSZER... 59 XII. BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG... 61 XIII. JELENTİS KÖTELEZETTSÉGEK, KOCKÁZATOK... 63 C RÉSZ: ÖSSZEGZÉS... 65 D RÉSZ: MELLÉKLETEK... 66 - TARTALOMJEGYZÉK
3/67. oldal A RÉSZ: BEVEZETÉS A Békés Megyei Vízmővek Zrt. 2008. évi gazdálkodását is a cég belsı folyamatain túlmenıen a mikro- és makrogazdasági környezet hatásai befolyásolták. A makrogazdasági folyamatoknál figyelembe kell venni, hogy a bruttó hazai termék 2008. évi alakulására vonatkozó részletes adatok szerint a GDP 0,5 %-kal nıtt. A magyar gazdaság növekedése az év egészében elmaradt az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésétıl. Az Európai Uniós tagországok gazdasága 1,4 %-al bıvült, ami 2003. év óta a legalacsonyabb növekedési ütemet jelentette. Ez az alacsony szint az egyes tagországoknál is jelentkezı recesszió miatt volt tapasztalható. A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása az év egészében 0,1%-kal csökkent, a bruttó állóeszköz felhalmozás 2008. évben 2,6 %-kal csökkent. A termékek és a szolgáltatások külkereskedelme kedvezıen hatott a növekedésre, az export 4,6 %-kal, az import 4,0 %-kal bıvült, ami a korábbi évekhez viszonyítva mérsékelt növekedést jelent. A mikrogazdasági környezet legnagyobb kihívása 2008. évben is az volt, hogy Társaságunk mennyire tud alkalmazkodni ahhoz az árbevétel kieséshez, mely az egyre csökkenı megyei ipari fogyasztók számának következménye. Emellett az ágazat gazdálkodását minden évben jelentısen befolyásolja az idıjárás alakulása, ami az alaptevékenységi mennyiségeket nagyságrendileg változtathatja. A 2008. év legnagyobb kihívását a Zrt. mőködési modellváltásának tulajdonosi elfogadtatása, majd ezt követıen az új szabályzók szerinti víz- és csatornaszolgáltatási díjak kiajánlása, a víziközmő rekonstrukciók elszámolási rendjének megváltozása jelentette. A víz- és csatornaszolgáltatás színvonala 2008. évben is megfelelt a tulajdonosi elvárásoknak. A RÉSZ BEVEZETÉS
4/67. oldal 2008. évben két nagy beruházási projektet indított el a Társaság. Az egyik az elektronikus dokumentum-kezelı rendszer (OpAL) bevezetésének teljes körő elıkészítése, amely 2009. január hónapban élesben is bevezetésre került. A másik ilyen nagy project a Társaság mőszaki, szolgáltatói tevékenységének egészét átfogó MIR térinformatikai rendszer üzembe állításának szakmai elıkészítése volt. A továbbiakban a 2008. évi Üzleti Jelentésben az alábbi fejezetek, témakörök szerint tárgyaljuk a Társaságra és a gazdálkodási évre jellemzı fıbb eseményeket: I. A Békés Megyei Vízmővek Zrt. tevékenységeinek bemutatása, a tevékenységi teljesítmények összegzı értékelése II. III. IV. A piaci pozíciók, vevıkapcsolatok, kapacitások és azok kihasználásának értékelése A felhasznált erıforrások értékelése A minıség alakulásának értékelése V. Környezetvédelem VI. VII. A beruházási, befektetési döntések értékelése A vagyoni, pénzügyi helyzet értékelése VIII. Az önkormányzati közmővagyon nyilvántartása IX. Az értékesítési, ügyfélszolgálati tevékenység X. Közönségszolgálat, marketing tevékenység XI. XII. Az informatikai rendszer Behajtási tevékenység XIII. Jelentıs kötelezettségek, kockázatok A RÉSZ BEVEZETÉS
5/67. oldal B RÉSZ: A RÉSZLETES I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE A Társaság alaptevékenységét továbbra is az ivóvíztermelés és elosztás, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás jelenti. Ezek zökkenımentes biztosítása érdekében az alaptevékenységek különféle háttértevékenységekkel egészülnek ki. Az egyes tevékenységek teljesítményeit az alábbi táblázat ágazati bontásban szemlélteti. Megnevezés 2007. évi tény 2008. évi terv 2008. évi tény 2008. évi tény / 2007. évi tény [ ezer Ft ] [ % ] 2008. évi tény / 2008. évi terv Ivóvíz-szolgáltatás 2 521 920 2 820 021 2 710 463 107,48 96,11 Szennyvízelvezetés 1 333 835 1 408 319 1 378 229 103,33 97,86 Fürdıszolgáltatás 131 175 140 000 123 112 93,85 87,94 Vízgazdálkodási egyéb 173 401 171 450 179 273 103,39 104,56 Építıipar vállalkozás 51 533 309 500 188 038 364,89 60,76 Egyéb 220 087 198 926 224 887 102,18 113,05 MINDÖSSZESEN: 4 431 951 5 048 216 4 804 002 108,39 95,16 Az árbevételek ágazati megoszlása 2008. évben Ivóvízszolgáltatás Szennyvízelvezetés Fürdıszolgáltatás Vízgazd. egyéb Építıipar vállalkozás Egyéb B RÉSZ -I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE
6/67. oldal A Társaság nettó árbevételén belül az ivóvíz-szolgáltatás árbevétele 56 %-os részarányt képvisel. A számlázási bevétel a tervezetthez képest közel 4 %-os visszaesést, a bázishoz képest pedig több mint 7 %-os növekedést mutat. Az ivóvíz szolgáltatást szegmensenként vizsgálva megállapítható, hogy a lakosság felé történı értékesítés mennyisége a bázishoz képest 3,45 %-kal, az éves tervhez viszonyítva 4,68 %-kal csökkent. A nem lakossági szegmensnél hasonló a tendencia, de a visszaesés mértéke nagyobb (bázishoz képest 7,57 %; tervhez képest 6,39 %). Megnevezés 2007. évi tény 2008. évi terv 2008. évi tény 2008. évi tény / 2007. évi tény [ ezer m 3 ] [ ezer m 3 ] [ % ] 2008. évi tény / 2008. évi terv Víztermelés 17 852,4 17 714,9 17 096,3 95,76 96,51 Vízértékesítés Összesen 13 104,0 13 199,7 12 533,0 95,64 94,95 Lakossági 10 208,6 10 340,8 9 856,9 96,55 95,32 Nem lakossági 2 895,4 2 858,9 2 676,1 92,43 93,61 A szennyvízelvezetés, tisztítás közel 28,7 %-os részarányt képvisel a nettó árbevételen belül. Összességében a számlázott szennyvíz mind a tervhez (1,91 %), mind a bázishoz (3,76 %) képest csökkent mutat. A lakossági számlázási irányt vizsgálva a bázishoz képest minimális (0,72 %), tervhez képest egy kicsit nagyobb (2,62 %) csökkenés következett be. A nem lakossági területeknél a bázishoz képest továbbra is jelentıs visszaesés látható (8,93 %), amely a megyén belüli ipari felhasználói körnek további szőkülésére vezethetı vissza. Viszont ebben a szegmensben a tervezésnél az elızı évi tendenciákat figyelembe véve a tervezett mennyiségi adatok szinte maradéktalanul teljesültek (0,57 % csökkenés). Megnevezés 2007. évi tény 2008. évi terv 2008. évi tény 2008. évi tény / 2007. évi tény [ ezer m 3 ] [ ezer m 3 ] [ % ] 2008. évi tény / 2008. évi terv Tisztított szennyvíz 10 471,8 12 655,0 10 785,1 102,99 85,22 Számlázott szennyvíz Összesen: 8 118,2 7 964,9 7 812,8 96,24 98,09 Lakossági 5 109,6 5 209,2 5 072,8 99,28 97,38 Nem lakossági 3 008,6 2 755,7 2 740,0 91,07 99,43 B RÉSZ -I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE
7/67. oldal A következı diagram a víz- és a szennyvízszámlázás volumenét szemlélteti havi bontásban. Jól látható az ún. közmőolló nyitottsága, mely alapvetıen a szennyvíz-ágazat volumen csökkenése miatt az elızı évekhez képest nem mutat javuló tendenciát. Az ivóvíz- és szennyvíz számlázás volumenének havi alakulása 2008. évben 1 500,0 [ ezer m 3 ] 1 000,0 500,0 0,0 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December [ idıszak ] Értékesített ivóvíz Számlázott szennyvíz Az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó víz-, szennyvízgazdálkodási egyéb tevékenységek együttesen mind a bázishoz, mind a tervhez képest növekedést mutatnak, ezek a tevékenységek alapvetıen az alaptevékenységeket támogatják és csak az ezen felüli szabad kapacitásukkal jelennek meg a külsı piacon. A fürdıszolgáltatás 2008. évi teljesítménye mind a bázis (6,15 %), mind a tervezett szinthez képest (12,06 %) csökkenéssel zárult. A fürdı részletes értékelésére a következı fejezetben térünk ki. Az építıiparból származó árbevétel várakozásainktól eltérıen jelentısen visszaesett a 2008. évben a tervezetthez képest (39,24 %), azonban a bázishoz képest jelentısen növekedett (264,89 %). Az értékelésre ugyancsak a késıbbi fejezetekben térünk ki. Az egyéb tevékenységek bevétele esetén mind a bázishoz, mind a tervezetthez képest növekedés tapasztalható. B RÉSZ -I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE
8/67. oldal II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1.) Alaptevékenységek A Társaság piaci pozíciója, vevıkapcsolatai, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználtsága a különféle tevékenységeknél eltérı elemzést, értékelést igényel. Míg az alaptevékenységeknél azok speciális helyzetébıl eredıen természetes monopolhelyzet jellemzı, a kisegítı vagy háttértevékenységek jó része a külsı piacra kilépve éles helyzetben kell, hogy helytálljon. Ebbıl adódóan az egyes tevékenységeket külön-külön kell értékelni. Egyeseknél a piaci helyzet elemzésére, máshol így a fıtevékenységeknél a kapacitások kihasználtságának vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni. 1.1 Az ivóvíz-szolgáltatás A víztermelı kapacitás és a kitermelt víz üzemmérnökségi megoszlása 2008. évben az alábbi táblázat szerint alakult: Üzemmérnökség megnevezése 2008. évben üzemelı víztermelı kapacitás Termelt víz 2006. év 2007. év 2008. év 2008. év / 2007. év [ m 3 /év ] [ % ] Békéscsabai Üm. -- -- -- -- -- Gyomaendrıdi Üm. 466 105 76 279 82 585 73 742 89,29 Mezıkovácsházi Üm. 4 422 705 1 608 404 1 601 908 1 621 266 101,21 Orosházi Üm. 1 673 890 536 512 566 196 542 252 95,77 Sarkadi Üm. 861 400 201 376 210 509 201 366 95,66 Szeghalomi Üm. 7 409 500 1 610 988 1 591 580 1 335 004 83,88 Regionális Üm. 29 054 000 13 559 164 13 799 615 13 322 688 96,54 Összesen: 43 887 600 17 592 723 17 852 393 17 096 318 95,76 B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
9/67. oldal A víztermelı kapacitási adatok nem változtak az elızı üzleti évrıl készült jelentéshez képest, mivel az év folyamán az üzemeltetésben, üzemeltetett települések számában változás nem volt. A víztermelés csökkenése a 2007. évhez képest 4,24 %-os, ami a vízértékesítés visszaesésével függ össze. Az átlagos kihasználtsági mutató 38,95 %, ami kismértékő hatékonyságcsökkenést mutat az elızı évhez képest. 1.2 A csatorna-szolgáltatás A Cég mőködési területén lévı települések átlagos csatornázottsága a fejlesztések ellenére továbbra is elmarad a kívánatos mértéktıl. A Társaság szennyvíztisztító kapacitása évrıl évre növekedést mutat. Ez a növekedés a települések telepi tisztítókapacitására, részben a meglévı telepek bıvítésére vezethetı vissza. A tisztítókapacitások és a tisztított szennyvíz-mennyiségek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: 2008. évi Tisztított szennyvíz Üzemmérnökség tisztító 2008. év / megnevezése kapacitás 2006. év 2007. év 2008. év 2007. év [ m 3 /év ] [ % ] Békéscsabai Üm. 10 361 460 4 407 598 3 330 597 3 440 590 103,30 Békési Üm. -- 1 671 349 -- -- -- Gyomaendrıdi Üm. 3 383 670 2 243 025 2 226 811 2 002 612 89,93 Mezıkovácsházi Üm. 1 976 400 1 380 256 780 437 753 079 96,49 Orosházi Üm. 2 812 710 2 193 837 1 928 041 2 163 381 112,21 Sarkadi Üm. 1 174 860 364 532 1 034 485 1 183 242 114,38 Szeghalomi Üm. 2 066 660 1 390 993 1 171 446 1 242 159 106,04 Összesen: 21 775 760 13 651 590 10 471 817 10 785 063 102,99 B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
10/67. oldal 1.3 Fürdıszolgáltatás 2008. év az utolsó olyan év, ahol a fürdıszolgáltatás hatással van Társaságunk eredményére. Ennek oka, hogy az Árpád Fürdı átadásra kerül 2009. január 1-tıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. Az átadásról a 2008. szeptember 26-án megtartott rendkívüli közgyőlés döntött. A fürdıszolgáltatás éves teljesítményét erısen befolyásolja az idıjárás, ezen belül is a nyári idıjárás alakulása, valamint a belépıjegyek, bérletek ára. A látogatói számot tekintve a 2008. év szinte valamennyi hónapjában jelentıs visszaesés következett be a 2007. bázisévhez viszonyítva (összességében 16,86 %-kal), kivételt csak az augusztus hónap jelentett. A látogatói szám ilyen mértékő visszaesése az elızı évhez képest az árbevételre is jelentıs hatással volt, így ennek nagysága is csökkent. Az árbevételeket külön-külön vizsgálva látható, hogy a jegy-árbevételek alakulása lényegében bázis szintő, ahhoz képest, hogy majdnem 10 %-os volt a látogatói szám csökkenése. A bérletek eladásából származó árbevétel viszont jelentısen csökkent, ami lényegében a bérletet vásárló látogatók számának csökkenésével arányos (kb. 20-20 %). Növekedés csak a többi szolgáltatásban látható (egyéb szolgáltatás, vízfelület használati díj, ingatlan bérleti díj), de mindezek növekedése csak részben tudta ellensúlyozni a látogató szám visszaesésébıl bekövetkezett árbevétel kiesést. Az éves árbevétel és látogatói létszám alakulását a következı táblázat tartalmazza. Megnevezés 2007. évi tény 2008. évi tény Tény / Bázis látogató árbevétel látogató árbevétel látogató árbevétel [ fı ] [ ezer Ft ] [ fı ] [ ezer Ft ] [ % ] Belépıjegyek 105 951 74 451 95 386 74 670 90,03 100,29 Bérletek 171 469 53 647 135 929 43 138 79,27 80,41 Egyéb szolgáltatás 2 367 975 1 302 2 243 55,01 230,05 Vízfelület használat -- 2 102 -- 3 061 -- 145,62 Fürdıszolgáltatás összesen: 279 787 131 175 232 617 123 112 83,14 93,85 Bérleti díjak: -- 13 764 -- 14 519 -- 105,49 MINDÖSSZESEN: 279 787 144 939 232 617 137 631 83,14 94,96 B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
11/67. oldal Az Árpád Fürdı látogatottsága [ 2007. év - 2008. év ] Az Árpád Fürdı árbevétele [ 2007. év - 2008. év ] 80 000 Egyéb szolgáltatás 60 000 Belépıjegyek Bérletek 2007. évi 2008. évi [ ezer Ft ] 40 000 20 000 2007. évi 2008. évi 0 40 000 80 000 120 000 160 000 200 000 [ fı ] 0 Belépıjegyek Bérletek Egyéb szolgáltatás Vízf elület használati díj Bérlemények Az egyéb szolgáltatásokat (értékmegırzı, szolárium, infra- szauna) az elızı évhez képest kevesebb fı vette igénybe, azonban mégis jelentıs bevétel növekedés következett be ezen a területen. Ennek oka, hogy az egyéb szolgáltatások igénybevétele áttolódott a drágább szolgáltatások felé. A vízfelület használati díj a bázishoz képest több mint 45 %-kal nıtt. Az Árpád Fürdı területén található bérleményekbıl származó árbevétel 5,49 %-os növekedése a bázishoz képest a bérleti díjak emelésébıl adódik. A békéscsabai Árpád Fürdı B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
12/67. oldal 2.) Építıipari vállalkozási tevékenységek Az építıipari vállalkozási tevékenység szerkezetét tekintve a korábbi évekhez képest teljesen átalakult. A szokásos üzemmérnökségi szerelési, javítási, illetve kisebb építési munkák (108.179 ezer Ft árbevétel) mellett 2008. május 16-át követıen tulajdonosi döntés alapján idegen építıipari árbevételként kerültek elszámolásra az önkormányzati közmővagyonon végzett rekonstrukciós munkák is (79.859 ezer Ft árbevétel). A fentiek alapján 2008. évben építıipari munkákból összesen 188.083 ezer Ft (ebbıl építıipari alvállalkozói teljesítés értéke: 55.509 ezer Ft) realizálódott. 2.1 Tervezési Csoport A Tervezési Csoport az Üzemviteli Osztály keretein belül 2 fı állományi létszámmal végzi tevékenységét. A csoport feladatai közé az alábbiak tartoznak: az Üzemviteli Osztály és az Eszköz- és készletgazdálkodási Osztály által kezdeményezett illetve koordinált kisebb saját rezsis munkák tervezése; fenntartási munkákhoz kapcsolódó tervezési feladatok, közmőegyeztetések; mőszaki feladatok esetén a döntés elıkészítés; szabad kapacitás esetén vállalkozási formában idegen (külsı) megrendelések teljesítése, valamint a csoport beosztott munkatársa látja el az Üzemviteli Osztály teljes adminisztrációs feladatait is. Az egység kapacitását 2008. évben is fıleg saját rezsis beruházási munkák tervezése kötötte le. Jelentısebb tervezési munkák a következık voltak: Békés, Malomasszonykert újosztás ivóvízhálózati terve; Kamut, Bakuc major vízellátási terve; B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
13/67. oldal Szennyvíztelepi figyelı-kutak terve; Árpád Fürdı szennyvízmérés kialakításának terve; Szarvas, Alföld-Hús Zrt. víztisztító elhelyezésének terve. A tervezési munkákon kívül a csoportnak kiemelkedı feladata volt a rekonstrukciós munkák elıkészítésében is. 3.) A Szervízüzem tevékenységei 3.1 Piaci pozíciók A Szervízüzem segédüzemként mőködik a Társaságon belül, legfıbb feladata a cég fıtevékenységeinek kiszolgálása. A speciális tevékenységi kör, és a leterheltség ingadozása azonban lehetıvé teszi az üzem szabad piacon való állandó jelenlétét is, mely a hasonló tevékenységet is folytató társaságok, valamint magánszemélyek kiszolgálásában jelenik meg. 2008. év elején az UVIÉP Kft-tıl visszakerült a volt Gépészeti Üzem tevékenységei közül a technológiai javítási munkák (fémipari munkák), a tőzoltókészülékek javítása-ellenırzése, a gépi berendezések javítása, valamint a szállítási feladatok is. A gépjármő javítás-ügyintézés, szennyvízszivattyú javítás és a szennyvíziszap víztelenítés már 2007. évben beintegrálódott a Szervízüzembe, ez a folyamat 2008. évben lezárult. Ezzel az átszervezéssel a Szervízüzem maradt az egyetlen, az üzemeltetést kiszolgáló segédüzem. A Szervízüzem tevékenységei speciálisak és speciális igényeket elégítenek ki, így jelenleg a megyében komplexen a lakossági szennyvízkihordás, csatorna-hálózat mosatás, gépjármő javítás, geodéziai tevékenység kivételével egyedülállóan látják el ezeket a feladatokat, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a szabad piacon elıforduló más társaságok és társüzemeltetık rész feladatokat nem tudnak elvégezni, rontva ezzel az egység piaci pozícióit. A külsı megrendelık skálája igen széles: a lakosság, egyes üzemek és építéssel kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások, valamint önkormányzatok is a Szervízüzemhez fordulnak igényeikkel. Szolgáltatásait a Társaság Igazgatósága által elfogadott árterv figyelembevételével, piaci áron nyújtja partnereinek. B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
14/67. oldal A Szervízüzem által 2008. évben végzett tevékenységek: hálózat felmérés, térképkészítés; csatornatisztítás, szennyvízszippantás; kamerás csatornavizsgálat; vízmennyiségmérı-javítás, összeszerelés, hitelesítés; tározó mosatás, fertıtlenítés; búvárszivattyú cserélés és javítás, kúttisztítás, javítás és kútvizsgálat; szennyvízszivattyú javítás és szennyvíziszap víztelenítés; gépjármő fenntartás és ügyvitel, vízgépészeti berendezések gyártása, szervizelése; általános fémipari és lakatos munkálatok; tőzoltókészülékek javítása, felújítása, hitelesítése; szállítmányozási feladatok. 3.2 Kapacitások kihasználtsága A Társaság belsı igényeinek kielégítése után fennmaradó kapacitásait a Szervízüzem a szabad piacon hasznosítja. Az adott évben a megelızı évekhez hasonlóan, az alap céloknak megfelelıen az Üzem kapacitásának nagy részét belsı munkák kötötték le. Az alábbiakban az egyes egységek kapacitás-kihasználtságát vizsgáljuk meg részletesen. 3.2.1 Geodéziai tevékenység A Közmőnyilvántartó és felmérı csoport folyamatosan végzi hagyományosnak mondható feladatait: közmőtérképek karbantartását, az új közmővek és létesítmények bemérését, térképekre történı felvezetését. Folyamatban van a korszerő közmőnyilvántartás alapjainak megteremtése, a MIR bevezetésére való felkészülés. B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
15/67. oldal 3.2.2 Kamerás csatornavizsgáló tevékenység A tevékenység legfıbb célja olyan felvételek készítése és azok alapján jegyzıkönyvek összeállítása, melyek segítségével az üzemeltetı eldöntheti, hogy az elıírásoknak és az üzemeltetési feltételeknek megfelel-e az új csatorna. Szintén fontos feladat a már üzemelı csatornák állagának ellenırzése, és az ott felmerülı hibák feltárása. A Csatornavizsgáló csoport 2008. évi bevételének túlnyomó része több kisebb volumenő munkából adódott össze. 3.2.3 Vízmérıhitelesítı laboratóriumi tevékenység 2007. februárjától a Társaság teljes üzemeltetési területén lévı lejárt hitelesítéső vízmérık cseréjét egy vállalkozó végzi. Továbbra is a vízmérı-hitelesítést végzı csoport feladata maradt ezen mérık javítása és hitelesítése, azonban emellett a vállalkozóval való kapcsolattartás, anyagellátás, illetve a teljesítések dokumentálása is a hatáskörükbe került. 2008. évben 29 217 mérı hitelesítése, felújítása történt meg. A 2008-as év külsı árbevétele a nem Társaság által üzemeltetett néhány kis település megrendeléseibıl, illetve kalibráló szervezeteknek végzett alvállalkozói tevékenységbıl adódott. 3.2.4 Víztározó-mosató tevékenység Minden évben két alkalommal az Üzemviteli Osztály által megadott, valamint az egyedi kutas települések esetén saját összeállítású ütemterv alapján végzi el a Víztározó-mosató csoport a Társaság összes mély- és magastárolójának mosatását, fertıtlenítését. Szükség esetén ha azt a vízminıség alakulása megköveteli erre többször is sor kerülhet. A fennmaradó szabad kapacitás szivacslövedék gyártására és külsı mosatási megrendelések teljesítésére, mőszeres csıtörés kutatásra fordítódik. 3.2.5 Csatornatisztító tevékenység A Csatornatisztító csoport megelızve ezzel az esetleges dugulásokat rendszeresen végez mosatásokat a Társaság kezelésében lévı csatornahálózatokon. Feladatai közé tartozik az új B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
16/67. oldal és üzemelı csatornaszakaszok kamerázás elıtti mosatása, valamint fontos szerepet töltenek be a hibaelhárítási munkák terén is. Az utóbbi években a Társaság által üzemeltetett csatornahálózatok idıszakos tisztítása a külsı megrendelések teljesítése miatt háttérbe szorult. A 2006. évtıl ez a tevékenység nagyobb hangsúlyt kapott és az általunk üzemeltetett teljes csatornahálózat (kb. 800 km) tervszerő mosatását indítottuk el, ami 2008. évben is folytatódott. Az elvégzendı munka szinte a teljes kapacitást lekötötte. Mivel a lakossági szennyvízszippantás nem a Társaság feladata, így szippantási tevékenységet szerzıdéses munkaként végzünk. Az utóbbi években egy stabil megrendelıi kör alakult ki, így ez a tevékenység jelentıs árbevételt hozott. Alkalmanként bevétel származott a csatornahálózat mosatásából is. 3.2.6 Búvárszivattyú- és kútkarbantartó tevékenység A Búvárszivattyú- és kútkarbantartó csoport feladata akár munkaidın kívül is a meghibásodott búvárszivattyúk cseréje és esetleges javítása, valamint a Társaság üzemeltetési területén lévı kutak tisztítása és felújítása. Amennyiben a szivattyú javítását nem tudja az egység elvégezni fıdarab javítás vagy csere, úgy a megfelelı helyre szállítja és intézkedik a javításról, amivel jelentıs összegek takaríthatók meg. Mivel a regionális ellátás miatt már viszonylag kevés kutat üzemeltet Cégünk, így folyamatosan törekedni kell külsı munkák megszerzésére. A rossz technikai feltételek ellenére is sikerült a csoportnak megközelíteni külsı megrendelésekbıl a tervezett árbevételi szintet. Társaságunknál fontos szempont az energiatakarékosság. Ennek jegyében átvizsgálásra és optimalizálásra kerülnek a víztermeléshez használt szivattyúk, melyek cseréjét a csoport folyamatosan végzi. B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
17/67. oldal 3.2.7 Gépjármő-ügyviteli és - fenntartási tevékenység A Gépjármő-ügyviteli és - fenntartási csoport végzi a jármővek, munkagépek üzemeltetési dokumentációinak feldolgozását, üzemeltetési elıírások szerinti ellenırzését, üzemanyag elszámoltatását, számlázását, valamint a jármővek javítását, szervizelését és mőszaki szemlékre való felkészítését, környezetvédelmi mérését. 2007. évtıl a személygépjármővek és kisteher-gépkocsik javítását külsı vállalkozók, a munkagépek és nagyteher-gépkocsik javítását - a rendelkezésre álló kapacitások függvényében - a Gépjármő-ügyviteli és - fenntartási csoport végzi. 2008. évtıl e csoport végzi Társaságunk szállítmányozási feladatainak jelentıs részét is. E tevékenység leköti kapacitásunkat, valamint a jogosultságok hiánya miatt külsı megrendelések vállalása nem is lehetséges. Minimális árbevételt hozott az idegen megrendelık felé végzett környezetvédelmi, illetve fékerımérés, daruzás. 3.2.8 Szennyvízszivattyú javító, és iszapvíztelenítı tevékenység A Szennyvízberendezés javító és iszapvíztelenítı csoport feladatai közé tartozik az üzemeltetési területen lévı szennyvízszivattyúk és szennyvízkeverı berendezések javítása, valamint a szennyvíztisztító telepeken keletkezı szennyvíziszap víztelenítése mobilcentrifugával. A szivattyú- és berendezés javító tevékenység teljesen leköti a csoport kapacitását, ebbıl és a feladat specifikusságából adódóan minimális árbevételt realizált. Iszapvíztelenítést 2008. évben kizárólag a Békéscsabai Szennyvíztisztító telepen végeztek folyamatos üzemmel. 3.2.9 Technológiai csoport tevékenységei A Technológiai csoport tevékenységei a legszerteágazóbbak. A vízgépészeti berendezések gyártása, szervizelése, lakatosipari munkálatok, csıvezeték szerelések, csomópontok kialakításai, mőtárgy felújítások, tőzoltókészülékek javítása, felülvizsgálata és számos esetben B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
18/67. oldal részvétel a hibaelhárításokban. Az egység leterheltségének zömét a Társaságon belüli munkálatok teszik ki, mint részvétel a fenntartásban és a rekonstrukcióban. A szabad kapacitások kihasználása érdekében egységünk a szabadpiacon vállalkozási tevékenységet is folytat. Ezek közül kiemelkedik a gépgyártás (gáztalanítók), mőtárgyépítés (mőtárgyak gépészeti felújítása) valamint tőzoltókészülék felülvizsgálat. 4.) A Központi Laboratórium tevékenységei A Központi Laboratórium feladata a víz és szennyvíz szolgáltatás minıségének laboratóriumi jellemzése, a felmerülı minıségi problémák kiszőrése, azok megoldásának, korrigálásának bizonyítása. A laboratórium tevékenységi köre az alábbi vizsgálatokból tevıdik össze: vízminıség vizsgálatok; szennyvízminıség vizsgálatok; szennyvíz- és egyéb iszapok vizsgálata; fürdıvíz vizsgálata; felszíni víz vizsgálata; talajok vizsgálata. A Központi Laboratórium tevékenységei, vizsgálati köre igen kiterjedt, sokrétő. A konkurens laboratóriumok tevékenységi köre ennél jóval szőkebb. A tevékenységi kör jellege lehetıvé teszi a laboratórium szabad piacon való állandó jelenlétét is. Az egység amiatt, hogy akkreditált státuszú az MSZ EN ISO 17025 szabványnak megfelelı, elınyre tett szert a környezı laboratóriumokkal szemben, de mára az elınyt behozták a környéken dolgozó laboratóriumok, s árképzésük módja miatt számos esetben piacot nyertek tılünk. Egyetlen elınyünk velük szemben a gyorsaság, a rugalmasság, és a megbízhatóság. 2008. évben sem került sor áremelésre, tekintettel a piacon megjelenı magánlaboratóriumra, mely sok esetben irreálisan alacsony árakon kínálja szolgáltatásait. A megrendelések száma B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
19/67. oldal és ezzel egyetemben a realizált külsı árbevétel a kedvezıtlen változások hatására még nem csökkent. A külsı megrendelésre végzett vizsgálatok ellentételezéseként befolyt árbevétel 2008. évben 77.305 ezer Ft-ot tett ki a megelızı év 72.642 ezer Ft-os árbevételével és a 72.000 ezer Ft-os tervszinttel szemben. A beszámolási idıszakban a mintaszámok 36 %-át külsı megrendelésre végzett vizsgálatok tették ki. A laboratórium csak abban az esetben képes a vele szemben támasztott igényeknek megfelelni (aktuális jogszabályok, vizsgálati szabványok, hatósági elıírások illetve határozatok), ha technikailag, szakmailag lépést tart a fejlıdéssel. A 2001-2002. évben hozott jogszabályokban elıírt halogénezett szénhidrogének és olajtartalom-komponensek vizsgálatára a 2004. évben vásárolt gázkromatográfok által felkészültté vált a labor. 2004. év végétıl új, korszerő mőszerrel történik a higany- és nitrogén-formák vizsgálata is. Ugyancsak ebben az évben került bevezetésre az ivóvizek mikroszkópos biológiai vizsgálata. 2006. évtıl már szintén új, korszerő mőszerrel mérjük a szennyvizek összes nitrogén tartalmát, valamint az új, EU-s elvárás szerint a TOC mennyiségét is. Emellett fejlesztés történt a mikrobiológiai laboratóriumban is, a sterilitás és a megfelelı hıkezelés biztosítására modern, programozható autokláv berendezést vásároltunk. A 2007. év mőszerfejlesztése révén automata fotométerrel tudjuk az összetett ionokat mérni, ill. a GC-MS rendszerrel lehetıvé válik a policiklikus aromás vegyületek (PAH) és a peszticidek mérése is. Elvégeztük az új mőszereknek megfelelı gázellátás kiépítését, illetve egy új mőszeres laborhelység kialakítására is sor került. 2008. év során talajok és szennyvíziszapok szerves összetevıinek vizsgálata és elıkészítése vált valóra egy új mőszer segítségével. Megvásárlásra került egy ionkromatográf, mellyel az eddig nehézkesen mérhetı ionok, mint a jodid, bromid, cianid stb. korrekt mérése lehetıvé vált. Kromatográfiás technikánkat bıvítettük egy HPLC berendezéssel, sajnálatos módon ennek beüzemelése még nem történt meg, a labort jellemzı helyszőke miatt, külön helység biztosítása még folyamatban van. B RÉSZ -II. A PIACI POZÍCIÓK, VEVİKAPCSOLATOK, KAPACITÁSOK ÉS AZOK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
20/67. oldal III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 1.) Az anyagellátás helyzete, szállítói kapcsolatok Az elızı évekhez képest az anyagkészlet-gazdálkodás tervezett célkitőzése, alapfeladata nem változott. A folyamatos és biztonságos üzemeléshez, a vállalkozási munkákhoz, valamint az egyéb tevékenységekhez szükséges anyagellátás az elvárásoknak megfelelı, tervszerinti módon valósult meg. Az anyagbiztosítás módja, formája, minısége, gazdaságossága az éves üzleti tervnek megfelelıen valósult meg. Kiemelt figyelmet fordított Társaságunk a nagy értékő beruházások eszközeinek beszerzésére, úgymint: vízterhelési díj terhére elszámolható labor eszközök, berendezések; vállalkozásainkhoz szükséges anyagok, eszközök; szivattyújavítások; vízmérıjavítások, hitelesítések; AC csövek javításához szükséges eszközök, anyagok; üzemeltetéshez szükséges anyagok, vegyszerek, kisgépek, technológiai eszközök, stb. A fıbb beszállítók köre az elızı évhez képest kismértékben változott, de továbbra is stabil maradt. A beszállítókkal szemben érdekérvényesítı pozíciónk tovább erısödött. A legnagyobb beszállítók 2008. évben az alábbiak voltak: Pannonpipe Mőanyagipari Kft. mőanyagcsövek, idomok Plasztika Hungária Kft. mőanyagcsövek, idomok Buda-Kom Kft. szennyvíz szivattyú + alkatrész Hawle Kft. szerelvények MOM Rt. vízmérı + alkatrész Zenner Magyarország vízmérı + alkatrész B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
21/67. oldal Atlasz-Plussz Transz Kft. üzemanyagok Atlasz-Plussz Kft. kenıanyagok Winter Kft. villanyszerelési anyagok Elektrolabor villanyszerelési anyagok Budapest Vegyimővek Rt. vegyi anyagok Interex Waga Kft. szerelvények Koós és Társa Bt. munka-, védıruha Efen Kft. szivattyúk Barát-Papír Kft. papír-írószer Gaft Kereskedelmi Kft. alkatrész UNICAM Kft. laboreszközök, berendezések Perform Kft. labormőszer Aktivit Kft. labormőszer VÍZTEC Kft. vegyszerek, vízkezelıszerek Marso Kft. gumiköpeny Mediker Kft. szivattyúk, alkatrészek Primagáz Hungária Kft. gázok Clean-Water Kft. szerelvények Plan Kereskedelmi Rt. szerelvények Strabag Építı Rt. kevert beton Würth Szereléstechnikai Kft. szerelési segédanyagok A PannonPipe Raktáráruház bizományosi és értékesítési rendszere tovább fejlıdött. Új termékek kerültek be a Társaság kereskedelmi rendszerébe, melyek tovább növelték az anyagellátási biztonságot, az értékesítést kedvezıen befolyásolták. 2008. évben az értékesítésbıl származó nettó árbevétel 117.167 ezer Ft, az ELÁBÉ 98.808 ezer Ft, a realizált árrés 18.359 ezer Ft volt. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
22/67. oldal 2.) A humánerıforrásokkal való gazdálkodás 2.1 A munkaerı gazdálkodás A vizsgált idıszak munkaerı- és bérgazdálkodását alapvetıen a szervezeti változások határozták meg. Ezek a folyamatok fıként jogutódlásos és nem jogutódlásos visszaszervezést jelentettek, valamint további elmozdulás történt a fiatalítás irányába. Ezeken túl a HR munka minıségi megújítását is elindítottuk és elkezdtük a jövedelemi szerkezet átalakítását is. 2008. január 1-el, jogutódlással visszaszervezésre került a volt Gépészeti Üzem vállalkozási tevékenységet is folytató részegysége 17 fı munkavállalóval; 2008. február 1-tıl, a korábban vállalkozásba adott behajtási tevékenységünk került a céghez vissza 4 fı alkalmazásával. 2008. március 1-el, jogutódlással visszaszervezésre került a volt VILATIR, mint Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport 15 fıvel. 2008. évben tovább folytatódott a 2007. évben megkezdett vezetıi fiatalítás, ezzel a vezetıi átlagéletkor 45,5 évre csökkent a 2007-es évi 50,5 év életkorról. Bevezetésre került a választható béren kívüli juttatások rendszere. Az éves állományi létszámot a következı táblázat mutatja: Átlaglétszám Megnevezés 2007. évi 2008. évi [ fı ] Teljes munkaidıs 651 671 ebbıl Szellemi 175 183 Fizikai 476 488 Nem teljes munkaidıs 23 17 Mindösszesen: 674 688 A jogutódlásos visszaszervezések összességében 36 fı többletlétszámot jelentettek, céges szinten viszont 22 fı leépítés történt. Összességében munkaerı-gazdálkodással mindössze 14 fı növekedés realizálódott. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
23/67. oldal A 2008. évi humánpolitikai célkitőzések között a mőszaki célokhoz igazodó képzések domináltak. Kiemelkedı ezek közül a mővezetı képzés, amelyben nem csak mőszaki természető ismeretátadásra, hanem vezetıi készségek fejlesztésére is sort kerítettünk. Jelentıs erıforrást igényeltek még az utánpótlást megcélzó szakirányú fıiskolai képzések, átképzések. További képzéseinkkel együtt a szakképzési hozzájárulás belsı képzésekre fordítható hányadát is jelentıs mértékben fel tudtuk használni. A tervezett képzési költségben jelentıs megtakarítást értünk el, hiszen 2008. évben a pénzügyi megtakarítások elvárásai az oktatást is elérték. A Humánerıforrás-gazdálkodásban 2008. évben elıször elvégeztünk egy Hewitt elkötelezettségi vizsgálatot, amely a belsı elégedettség és elkötelezettség tényezıit tárta fel, valamint elindult egy korszerő (teszteken alapuló) kiválasztási eljárás is a meghatározó munkakörökben. 2.2 A munkaidıalap kihasználása A 2008. év munkaügyi adatai alapján elkészített munkaidımérleg tanúsága szerint az egy fı dolgozói létszámra jutó távol töltött napok száma 35,7 nap/fı volt. Ez 1,75 nap/fı növekedést jelent az elızı évhez képest. Ennek oka a betegség miatti távol töltött idı növekedésében keresendı. A munkaidımérlegen belül a betegség miatt távol töltött napok száma 2008. év vonatkozásában 6,75 nap/fı, amely a 2007. évhez képest 1,79 nap/fı növekedést jelent, és a 2006. évi szintre állt vissza. Ezzel a folyamatos csökkenés megtorpant, mindez részben az átlag életkor növekedésének következménye, másrészt pedig néhány tartós megbetegedés hatásaként értékelhetı. A Társaság dolgozóinak korösszetétele miatt (a munkavállalók 65,7 %-a 40 év feletti) az egy fıre jutó szabadságnapok száma 2008. évben 27,83 nap/fı volt. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
24/67. oldal 2.3 A munkaerıköltségek alakulása A 2008. évi bérköltség tervet alapvetıen a jogutódlásos visszaszervezések, valamint a 2008. január 1-vel megvalósult 9 % -os béremelés határozta meg. A terv-tény adatok eltérése egyrészt magyarázható a létszám mozgásával. A 2008. évi terv adatok tartalmazzák a létszámnövekedést, de a 22 fı bérmegtakarításából csak egy kisebb részt, hiszen a 22 fı egy része év közben a folyamatok vizsgálatával került leépítésre. További bérmegtakarítást eredményezett az évközi vezetıváltással együtt járó mozgóbér megtakarítás is és a magasabb munkából kiesett idı. A létszámleépítéseket részben a belsı ellenırzések generálták, részben pedig nyugdíjazások következményei voltak, ezért ezek a költségek az év folyamán zömmel meg is térültek. Az egyéb személyi jellegő kifizetéseinket alapvetıen a tervszerőség és a megállapodások szerinti korrekt, de takarékos gazdálkodás jellemezte. Ezekben a költség-nemekben megjelentek többek között a jogszabályok, a betegség miatti napok számának növekedésébıl eredı költségnövekedések, valamint a létszámcsökkentés nem tervezett költségei is (végkielégítés és korengedményes nyugdíj). A vezetıi létszámmozgások jelentıs költséghatása szintén ebben a költség csoportban jelent meg. A juttatási-rendszerben meghatározó változás történt. Bevezetésre került több juttatás helyett a választható béren kívüli juttatás - ( kafetéria ) rendszere. A teljesítménybérezés felé való elmozdulást szintén sikerült elindítani, hiszen a korábbi bérelemek átalakításával egy célprémium rendszer alapját teremtettük meg. Az egyes területeket irányító vezetık, a teljesítményeket figyelembe véve és a cég céljaiból kiindulva már 2008. évben kitőzhettek a területükön a munkavállalóknak is célprémiumot, értékelhették az egyéni teljesítményeket is. A bérmegállapodás tartalmazott a 9 %-os béremelésbıl, mintegy 1,5%-ot az eltorzult bérarányok kompenzálására, valamint azt a célt is el tudtuk érni, hogy érdemi munkát végzı dolgozó ne kereshessen havi bruttó 90.000,- Ft/hó alatt. Ennek hatásaként a 2009. évi minimálbér és garantált bér minimum elıírásai nem igényeltek többlet bért. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
25/67. oldal 3.) Az energiaellátás biztonsága és gazdaságossága A Békés Megyei Vízmővek Zrt. 2008. évi energiafelhasználása ágazatonként és energiatípusonként az alábbiak szerint alakult: Ágazat Villamos energia Földgáz Főtıolaj Propángáz Egyéb energia [ e kwh ] [ e Ft ] [ e m 3 ] [ e Ft ] [ e kg ] [ e Ft ] [ e kg ] [ e Ft ] [ e kg ] [ e Ft ] 2008. évi tény Ivóvíz 8 116 234 600 110 10 201 2 309 5 1 073 0 0 Szennyvíz 10 879 363 648 40 3 006 6 1 205 32 7 582 22 566 Fürdı 1 036 27 968 443 42 787 0 0 0 0 0 0 Egyéb 406 22 803 315 31 787 0 0 0 0 0 0 Összesen: 20 437 649 019 908 87 781 8 1 514 37 8 655 22 566 A korábbi évekhez képest a fogyasztási és vételezési szokások jelentısen nem változtak. 3.1 Villamosenergia A Társaságnál használt energiahordozók jelentıs részét a villamosenergia teszi ki. Ez az összes energiaköltség mintegy 86,8 %-át jelenti, aminek 96 %-a technológiai hasznosítású. A korábbiaktól eltérıen 2008. évben a villamosenergiát szabadpiacon vásároltuk, kereskedınk a Nagykanizsai székhelyő ELMIB Zrt., míg a meglévı hálózatok miatti rendszer használati díjat (RHD) a DÉMÁSZ és az EON számolta el felénk. Villamosenergia felhasználásunk a tervhez képest 10 %-al lett kevesebb, mivel a víz- és szennyvíz-ágazatok termelése a tervhez képest ugyancsak csökkent. A tervezett és tényleges villamosenergia költség összege még ennél is nagyobb eltérést mutat. Ez köszönhetı egyrészt a megfelelı gazdálkodásnak, másrészt annak, hogy rendszer használati díjjal (RHD) elsı alkalommal kellett számolnunk és becsléseinkkel ellentétben lényegesen kedvezıbben alakultak a tényleges költségek. A 2008 évi villamosenergia árak alakulása: 21,95 Ft/kWh RHD 10,06 Ft/kWh összesen 32,01 Ft/kWh, ez 2007. évben 26,16 Ft/kWh volt, a növekedés 22,4%-os. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
26/67. oldal Az ivóvíztermelı telepeken technológiai változás nem volt, a szennyvíztisztító telepeken csak minimális átalakítás történt, ezért a fajlagos villamosenergia felhasználás lényegesen nem változott. A villamosenergia költségek szinten-tartását eltekintve a külsı hatásoktól, mint például a kötelezı szabadpiaci részvétel egy nagyon kedvezı energia vásárlási szerzıdés kötésével, illetve a túllépés-felár és az áramszámlák folyamatos figyelésével értük el. Szakmai elırejelzések a kötelezı szabadpiaci részvétel miatt 30-35%-os árnövekedést jósoltak, ami cégünk esetében jelentısen kisebb lett. Több nagyfogyasztó telepen vízmő telepeken és szennyvíztisztító telepeken is tovább folytattuk a fázisjavító berendezések karbantartását, felújítását, melyek szintén a költségek csökkentését szolgálták. 3.2 Földgáz-energia A földgáz-fogyasztás 2008. évben 192 ezer m 3 -rel lett kevesebb a tervezett szinthez képest, ez a csökkenés elsısorban az enyhébb télnek köszönhetı. A fogyasztás alakulását megvizsgálva megállapítható, hogy a gázenergia felhasználás több mint fele az Árpád Fürdıben történt. 3.3 Egyéb energia A főtıolaj- a propángáz-, valamint a szén és fa felhasználás (egyéb energia) a tervezetthez képest csökkenést mutat, ez összegben mintegy 5 millió Ft költség megtakarítást jelent, ami az összes költséghez képest elhanyagolható. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
27/67. oldal 4.) Készletgazdálkodás A biztonságos, gazdaságos üzemeléshez, vállalkozási és egyéb tevékenységeinkhez szükséges anyagbeszerzések kedvezı árszínvonalon, kedvezı feltételekkel valósultak meg. Az áremelések hatását elınyös szerzıdésekkel, erıteljesebb érdekérvényesítéssel jelentısen mérsékelni tudtuk. Ennek következtében az áremelkedés a zárókészletérték tekintetében nem eredményezett számottevı növekedést. A 2008. év végi mérleg szerinti társasági készletszint 222.018 ezer Ft, ezen belül: vásárolt készletek záró-állománya: 222.018 ezer Ft; ebbıl: áruk záró-állománya: késztermékek záró-állománya: 11.936 ezer Ft; 4.824 ezer Ft. A készletnövekedést a VILLATIR, UVIÉP Kft. szolgáltatási ágazatainak Társaságunkhoz történı visszavétele okozta. Emellett új szervezeti egység került kialakításra Elektronikai fenntartó és karbantartó csoport néven. Az egyéb szolgáltatói tevékenységet végzı csoportok pedig a Szervízüzem szervezetébe integrálódtak. A biztonságos üzemelés fokozása érdekében az üzemmérnökségek által javasolt javító készletek választékát, mennyiségét növeltük a kívánt mértékre. A beépítésre kerülı anyagok minısége, mőszaki színvonala tovább javult. Továbbra is hangsúlyos az egységesítési elıírásainknak megfelelı összetételő készletállomány folyamatos alakítása. A rozsdamentes kötıelemek, öv. epoxi bevonatos öntvények, új típusú bekötési idomok használata általánossá vált, állandó készletként bizományosi konstrukcióban raktáráruházunkban rendelkezésre álltak. A Társaság folyamatosan lépéseket tesz az egységesítési elıírásoknak megfelelı, teljes körő készletválaszték kialakítására azért, hogy az igény szerinti mennyiség és minıség állandóan rendelkezésre álljon. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
28/67. oldal A PannonPipe raktáráruház kereskedelmi tevékenysége 2008. évben is eredményes volt, az elért árbevétel 111.827 ezer Ft. A bizományosi készlet jól szolgálta a társasági igényeket is. Az állandóan bizományi raktáron tartott fontos anyagok biztonságot nyújtottak a váratlan meghibásodások javításához, egyéb sürgıs munkák elvégzéséhez. Az elavult, feleslegessé vált készletek felülvizsgálata, selejtezése 2008. évben is folytatódott. Az elfekvı anyagok értékesítésébıl származó árbevétel 5.340 ezer Ft volt. B RÉSZ -III. A FELHASZNÁLT ERİFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE
29/67. oldal IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1.) Ivóvízellátás Vízmőveink minden településen biztosítani tudták a fogyasztói igényeknek megfelelı vízmennyiséget. Legtöbb vízbázisunkra jellemzı azonban, hogy csak korlátozott számban állnak rendelkezésre megfelelı vízminıséget biztosító kutak. 2008. évben a termelt és az értékesített víz közötti különbség 4.563 ezer m 3 volt. Ez Zrt. szinten 26,7 %-os értékesítési különbözetet jelent. A vízmővekkel kapcsolatosan a 201/2001. (X. 25.) kormányrendeletben szereplı határértékek és határidık betartása komoly problémát jelent, ezért a kormányrendelet 6. számú mellékletének A.) részében megnevezett települések (Eperjes, Bucsa, Ecsegfalva, Hunya, Kardos, Kertészsziget, Tótkomlós) esetében, arzén illetve bór komponensekre vonatkozóan átmeneti határértéket kértünk az Országos Tisztiorvosi Hivataltól. Ennek megfelelıen 2009. december 25-ig átmeneti eltérési engedélyt kaptunk Eperjes település kivételével az összes érintett településre. Eperjesen szükségvízellátást rendelt el a hatóság, a szolgáltatott ivóvíz igen magas arzén-tartalma miatt. 1.1 Békéscsabai Üzemmérnökség A Békéscsabai Üzemmérnökség tevékenységi területén (Békéscsaba, Csabaszabadi, Telekgerendás, Pusztaottlaka, Szabadkígyós, Kétegyháza) Társaságunk a Közép-Békési Regionális Vízmőbıl származó vizet szolgáltat. Csabaszabadi és Pusztaottlaka a medgyesbodzási termelıteleprıl kiinduló ellátó vezetékrıl, Szabadkígyós az újkígyósi vízmőteleprıl induló távvezetékrıl, Kétegyháza a lıkösháza kevermesi termelıteleprıl induló távvezetékrıl, Békéscsaba fıleg a békéscsaba-vandháti elosztó központból kap ivóvizet. Mezımegyer és Telekgerendás a békéscsabai hálózaton keresztül kerül ellátásra. A gerlai hálózat önálló átadási ponttal rendelkezik a regionális vízmő sarkadi ágán. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
30/67. oldal 1.2 Gyomaendrıdi Üzemmérnökség Gyomaendrıd és Nagylapos vízellátása évek óta a Közép-Békési Regionális Vízmőrıl történik, ezáltal a településen korábban fennálló vízminıségi problémák megszőntek. Kétsoprony, Murony, Kamut és Mezıberény település a Közép-Békési Regionális Vízmő mezıberényi ágáról kap vizet, míg Csárdaszállás táplálása a KBRV gyomaendrıdi ágáról történik. Hunyai vízmőrendszernél két vízmőkút létesült vízkezelési technológia nélkül. Nagyon sok probléma van a szolgáltatott víz minıségével, határérték felettiek az arzén, a vas, a mangán, az ammónium és a KOI ps értékek. Szarvas és Csabacsőd települések az Orosházi Kistérségi Vízmő Maros-hordalékkúpról származó vizét kapják, ezért a településeken általában nem jellemzıek a vízminıségi problémák. A Kardos területén lévı vízmőkutak vízminısége megfelel a helyi vízadó-rétegek sajátosságainak, így több paraméterben - magas hımérséklet, alacsony keménység, magas KOI-, metán-, vas- és ammónium tartalom eltér a jogszabályban elıírt határértékektıl. A magas ammónium-tartalom következtében néhány alkalommal nitrit koncentrációnövekedést regisztráltunk, melynek jövıbeni megakadályozása érdekében az illetékes ÁNTSZ-el egyeztetett üzemeltetési utasítást dolgoztunk ki, amely magába foglalta egy új szivattyú beépítését is. Az örménykúti vízmő egy kútból áll, ez üzembiztonsági szempontból nem megfelelı. A kút által kitermelt ivóvíz jó minıségő, de a hálózat állapota miatt a fogyasztókhoz eljutó víz kifogásolt minıségő. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
31/67. oldal 1.3 Mezıkovácsházi Üzemmérnökség A Mezıkovácsházi Üzemmérnökséghez tartozó települések többségét 2004. év óta üzemeltetjük. Az üzemmérnökség víztermelı létesítményei a jó vízminıségő Maroshordalékkúpon fekszenek, melynek vize tisztítás nélkül is megfelel a jogszabálynak. Dombiratos vízszükségletét 1 db helyi kút, Magyarbánhegyes vízellátását 2 db helyi kút (1db tartalék) biztosítja, melyek tisztítás nélkül is megfelelı minıségő vizet szolgáltatnak. A dombiratosi 1 db kút üzemelési szempontból kockázatot jelentett, ezért Társaságunk 2005. évben egy tartalék kutat létesített, melynek üzembe helyezése 2006. évben történt meg. Dombegyház, Magyardombegyház, Kisdombegyház települések vízellátása közös, úgynevezett összekapcsolt vízmőrendszerrel került megoldásra. A települések vízellátását a Dombegyház településen lévı 2 db kút biztosítja, melyek vízminısége tisztítás nélkül is megfelelı. A vízmő rendelkezik egy 8 db kútból álló vízbázis monitoring-rendszerrel is. Nagykamarás és Almáskamarás települések vízellátása szintén összekapcsolt vízmőrendszerrıl történik. A vízellátást a településeken lévı 3 db kút biztosítja (2 db tartalék), melyek tisztítás nélkül is megfelelı vízminıségőek. Kunágota vízellátását 2 db helyi kút biztosítja. Ezek tisztítás nélkül is megfelelı minıségő vizet szolgáltatnak. A kunágotai vízmőhöz tartozik még egy 8 db figyelıkútból álló vízbázisfigyelı monitoring-rendszer. Medgyesbodzás ivóvízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmő medgyesbodzási 5. számú kútcsoportjáról álkúton keresztül történik, a kitermelt víz kezelésére nincs szükség. Mezıkovácsházát és Végegyházát közös összekapcsolt rendszer látja el vízzel. A két község vízellátását a településeken lévı 9 db kút biztosítja (ebbıl 5 db tartalék), melyek vizét tisztítás nélkül is hálózatba lehet táplálni. A vízmőterületeket körbevevı 21 db kútból álló vízbázisfigyelı monitoring-rendszer az igényeknek megfelelıen mőködik. Battonya vízellátása a település három saját kútjáról történik, melyek vize tisztítás nélkül is megfelelı minıségő. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
32/67. oldal A mezıhegyesi vízmőnél a rekonstrukció befejezése óta a vízminıség stabil, a 201/2001 Korm. rendeletnek megfelelı. A településen 9 db kútból álló vízbázis monitoring-rendszer mőködik. Lökösháza a lökösháza kevermesi termelıteleprıl induló távvezetékrıl kap jó minıségő ivóvizet. Kevermes vízellátása 2 db helyi kútról történik, melyek tisztítás nélkül is megfelelı minıségő vizet szolgáltatnak. Az egyik kút 2006. évben melléfúrással felújításra került. A vízbázis megfigyelésére szolgáló 5 db kútból álló monitoring-rendszer megfelelıen mőködik. 1.4 Orosházi Üzemmérnökség Orosháza Város, Kardoskút, Gádoros, Nagyszénás és Pusztaföldvár az Orosházi Kistérségi Vízmő Maros-hordalékkúpról származó vizét kapja, ezért általában nem jellemzıek a vízminıségi problémák. Kivételes esetekben (csapadékmentes nyári idıszakok) elıfordul az arzén és mangán tartalom kis mértékő növekedése. A Békéssámsonban üzemelı gáztalanító berendezések 2001. évben kerültek felújításra. A magas ammóniatartalom és a légbevitellel mőködı gáztalanító miatt fennáll a nitritképzıdés veszélye. Határérték túllépés azonban nem következett be a megszigorított vízbiztonsági intézkedéseknek köszönhetıen. A hálózatban bekövetkezı másodlagos biológiai szennyezıdések miatt gyakoriak a vízminıség-javító beavatkozások. Eperjes vízellátása a település két saját kútjáról történik, a víz arzéntartalma jelentısen meghaladja a 201/2001-es kormányrendeletben elıírt 0,05 mg/l-es ideiglenes határértéket, ezért az OTH szükségvízellátást rendelt el. Az arzén-tartalom csökkentését üzemeltetési eszközökkel megoldani nem lehet, megoldást a vízminıség-javító program jelenthet. Kaszaper vízigényét 2db helyi kútból elégítjük ki (1db tartalék), a kitermelt víz gáztalanítása egy VLV-600-as gáztalanítóval történik. A vízmőrıl kerül ellátásra Pusztaszılıs is. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
33/67. oldal Tótkomlósi gáztalanító-berendezés A tótkomlósi vízmőnél termelt víz kifogásolt minıségő: magas vas- és ammóniatartalom jellemzi és nagyon alacsony a víz keménysége. A vákuumos gáztalanító és az új fertıtlenítı berendezés üzembe állása óta jelentısen javult a szolgáltatott víz minısége. A nagykopáncsi településrész is a települési hálózatról került ellátásra. A hálózat nem megfelelı hidraulikai viszonyainak és a magas vastartalomnak köszönhetıen gyakran bekövetkezik a hálózat másodlagos biológiai szennyezıdése. 1.5 Sarkadi Üzemmérnökség Az üzemmérnökséghez tartozó települések többsége - Sarkad, Sarkadkeresztúr, Doboz, Kötegyán, Méhkerék, Újszalonta, Békés és Tarhos a Közép-Békési Regionális Vízmőrendszerrıl származó vizet kap, ellátásuk általában minıségi és mennyiségi szempontból is kifogástalan. A települések vízellátása a sarkadi ágon keresztül történik, átadási pontokon keresztül. Biharugrán a vízellátást két helyi mélyfúrású kút biztosítja (1 db tartalék). Az 1. számú kút vize tisztítás nélkül is megfelelı, így elsısorban ez üzemel. Ha valamilyen okból mindkét kút üzemeltetésére szükség van, a vízellátás FERMASICC vas- és mangánmentesítı berendezésen keresztül történik. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
34/67. oldal Geszt, Mezıgyán és Nagygyanté vízellátása megbízhatóan üzemelı saját víztermelı kutakból történik. Mezıgyánban a vastartalom, a nagygyantéi vízben az ammóniatartalom haladja meg a jogszabályban elıírtakat. Körösnagyharsány és Zsadány vízellátását 2-2 db helyi kút biztosítja (1-1 db tartalék funkciót tölt be), melyek tisztítás nélkül is megfelelı minıségő vizet szolgáltatnak. Okány vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmő sarkadi ágáról történik. 1.6 Szeghalmi Üzemmérnökség Szeghalom és Füzesgyarmat vízellátása a Szeghalmi Kistérségi Vízmőrıl történik, amely a T1-T2-T4 jelő vízmőtelepet, a fürdıi kútcsoport és az érmelléki vízmőtelep kútjait, valamint az ez utóbbi telepen lévı 10.000 m 3 /nap névleges kapacitású komplex víztisztító technológiát foglalja magában. A víztisztítási technológia részét képezı aktív-szén adszorber cseréjét 2008. decemberében elvégeztük. Szeghalmi víztisztító-telep A tisztítómő elvégzi a teljes vízmennyiség vas-, mangán-, arzén-, és ammóniamentesítését, fertıtlenítését és - ha szükséges - gáztalanítását is. A tisztított víz a jogszabályi elıírásoknak megfelel. A szolgáltatott ivóvíz elıállítása - fıként az igen magas amortizáció és B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
35/67. oldal vegyszerköltség miatt - még úgy is költséges, hogy csak az egyik tisztítósor mőködik. A szeghalom-szeleskerti valamint a füzesgyarmati kutak a tartalék kutak szerepét töltik be. Dévaványa, Körösladány, Köröstarcsa és Bélmegyer vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmő mezıberényi ágáról, Vésztı és Körösújfalu vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmő vésztıi ágáról, átadási ponton keresztül történik. Kertészsziget ivóvízellátása két vízmőkútból termelt vízzel, gázmentesítın keresztül történik. A problémás komponensek: arzén, bór, ammónium és mangán. Bucsai vízmőtelep Bucsán és Ecsegfalván komplex víztisztítási technológiát alkalmazunk, melynek feladata a metángáz, a vas-, a mangán- valamint az arzén-tartalom csökkentése. Komoly problémát okozott az utóbbi esztendıben a szőrıtartályok biológiai aktivitása, melynek megszüntetése érdekében főthetıvé alakítottuk át a tartályokat. Mindazonáltal 2008. év végéig nem sikerült orvosolni a szóban forgó problémát. A helyzet kezelése érdekében Ecsegfalván üzembe állítottunk egy kísérleti UV-fertıtlenítı berendezést is, amely sajnálatos módon nem bizonyult hatékony megoldásnak. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
36/67. oldal 1.7 Regionális Üzemmérnökség A Regionális Üzemmérnökség üzemelteti a Közép-Békési Regionális Vízmő és az Orosházi Kistérségi Vízmő létesítményeit a vízbeszerzéstıl az átadási pontokig. Az ivóvíz kormányzását a Társaság központjában található - 24 órában mőködı - diszpécserszolgálat végzi. Újkígyósi vízmőtelep gépház B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
37/67. oldal 2.) Szennyvízelvezetés és tisztítás A környezetvédelmi követelmények rendszeres változása miatt állandó feladatot jelent a jogszabályváltozások követése, valamint a területileg illetékes hatóságok sokszor egymástól is eltérı jogszabály értelmezése miatti többletmunkák elvégzése, kötelezettségek teljesítése (pl. monitoring rendszert alkotó talajvízfigyelı kutak telepítése, folyékony hulladék kezelés engedélyeztetése). A jogszabályi és hatósági kötelezettségek maradéktalanul teljesítésre kerültek 2008. évben. 2008. évben az elmúlt évek gyakorlata szerint továbbra is kiemelten foglalkozott Társaságunk a szennyvíztisztító telepeinken keletkezı szennyvíziszap végleges elhelyezésének lehetıségeivel, ezen belül újabb területek bevonására került sor a kezelt szennyvíziszap mezıgazdasági hasznosításának engedélyezési eljárásába. Az önkormányzati beruházások sikeres megvalósítása érdekében szakmai támogatást nyújtottunk a teljes folyamat során. Emellett jelentıs elırelépés volt az önkormányzati szennyvíz közmő beruházásokban a Társaságunk által kidolgozott mőszaki egységesítési irányelv bevezetése, mely a beruházások megfelelı mőszaki színvonalát segítette a 2007-es évtıl. Komoly feladatot jelentett az ipari üzemek és egyéb szennyvízkibocsátók ellenırzése, a szennyvíz elıtisztítók üzeméhez történı hozzájárulások kiadása a különbözı szempontok egyidejő alkalmazása mellett. Ilyenek voltak: érvényesüljön a szennyezı fizet elv a jogalkotók akarata szerint; a szennyvíz közmővek üzemeltetése ne lehetetlenüljön el rendkívüli minıségő vagy mennyiségő szennyvíz bebocsátása miatt; a szolgáltatási díjak és csatornabírságok fedezetet nyújtsanak a szennyvíz közmő üzemeltetésére, az esetlegesen bekövetkezı rendkívüli események kezelésére; ne okozzuk a szennyvízkibocsátók ellehetetlenülését (jogszabályi kereteken belül). 2008. évben a feladat megoldása teljes körően sikerült. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
38/67. oldal Az egyes üzemmérnökségek területén található települések szennyvízrendszereinek jellemzésére az alábbiakban térünk ki. 2.1 Békéscsabai Üzemmérnökség Békéscsaba győjtıhálózatára a sík terep miatt viszonylag sok szennyvízátemelı a jellemzı, melyek karbantartási igénye magas. A hálózati hibák észlelését megkönnyíti az évek óta mőködı üzemirányítási rendszer. A telep biológiai tisztítómőtárgyai csepegtetıtestekbıl állnak, az ülepítık DORRrendszerőek. A tisztítómő csak részbiológiai tisztítást nyújt, ezért bár a telep a tervezési értékeknél hatékonyabban mőködik a jelenlegi környezetvédelmi elıírásoknak nem felel meg. Békéscsabai szennyvíztisztító telep csepegtetıtestjei 2008. évben folytatódott a város szennyvíz közmővének komplett tervezése, melyhez Társaságunk minden segítséget megadott. Ennek a tervnek egyaránt része a csatornahálózat bıvítése és a szennyvíztisztító telep jelenlegi követelményeknek megfelelı fejlesztése. A telep 2010. év végéig tervezett megvalósítása és beüzemelése után várhatóan lecsökken a befogadó szennyezıanyag-terhelése. A szennyvízmennyiség növekedése ellenére csökken a szerves- és tápanyag-kibocsátás, megoldódik az iszap energetikai hasznosításának és az iszapkezelésnek a kérdése, valamint az iszaptavak felszámolásával is csökken a környezet terhelése. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
39/67. oldal 2007. évben a tervezı cég kiválasztása után elkészült a szennyvíz közmő beruházás hatóság által elıírt környezeti hatástanulmánya és vízjogi létesítési engedélyterve. A Békéscsabai Üzemmérnökség üzemelteti a szabadkígyósi csatornahálózatot, a szennyvízátemelıkkel együtt. A településen a hálózatra való rákötési arány példaértékő. A település szennyvízelvezetı rendszerén keresztül elvezetett szennyvíz az újkígyósi szennyvíztelepen kerül tisztításra. A kétegyházi szennyvíztisztító-telep átlagos hidraulikai kiterheltsége 2008. évben is 26 %-os volt. A telepet és a csatornahálózatot jellemzı alulterheltség ellenére a rendszer üzemképes, a tisztítási hatásfok megfelelı volt. Csatornahálózat bıvítés nem történt, így a rendszer üzemeltetése továbbra is gazdaságtalan. 2.2 Gyomaendrıdi Üzemmérnökség Gyomaendrıdön csak kommunális jellegő szennyvíz keletkezik, melyet 2.800 m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító mő fogad. 2008. évben a telep átlagos hidraulikai kiterheltsége mindössze 59 %-os volt a tervezetthez képest (2006. évben ez 80 % volt), de ennek ellenére a telep korszerősítése szükséges. A szarvasi csatornahálózatba kerülı szennyvíz több jellemzıben is eltér az átlagostól a városban mőködı, fıleg élelmiszeripari üzemek bebocsátása, valamint a település megoldatlan csapadékvíz elvezetése miatt. A telep kiépítettsége, technológiája nem felel meg a jelenlegi környezetvédelmi elıírásoknak. Jelentıs változás volt a 2008. évben, hogy a Gallicoop Zrt. beindította saját építéső és üzemeltetéső szennyvíztisztító telepét. A telep hidraulikai túlterhelését a telepre lökésszerően beérkezı tisztítatlan szennyvizek nagy mennyisége okozza. Ezen túlmenıen a tisztítótelep tápanyag eltávolítási hatásfoka sem megfelelı. A kezelt szennyvíziszap mezıgazdasági hasznosítása 2010. évig megoldott. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
40/67. oldal A mezıberényi szennyvíztisztító telep kapacitása 1.845 m 3 /nap, kiterheltsége idıszakonként megközelítette a telep kapacitását, de a tisztított szennyvíz minısége jellemzıen megfelelt az elvárásoknak. Jelentıs problémaként meg kell említeni a befogadó állapotát, a szennyvíz kivezetés jelenlegi kiépítettségét, a szennyvízrendszert terhelı csapadékvíz jelentıs mennyiségét, melyek felvetik a városi csapadék-elvezetı rendszer, valamint a szennyvíztisztító telep felülvizsgálatának szükségességét. A kezelt szennyvíziszap mezıgazdasági hasznosításához nem áll rendelkezésre megfelelı terület a városban. Az iszap alkalmas lenne hasznosításra és telepi tárolása is megoldott, ezért elıkészítettük elérhetı távolságban lévı települések szántó területeire történı engedélyeztetését. 2.3 Mezıkovácsházi Üzemmérnökség A lökösházi-kevermesi szennyvíztisztító telep üzemeltetése során a tisztított szennyvíz minısége megfelelı volt. A kezelt szennyvíziszap tárolása megoldott, mezıgazdasági hasznosítása 2009. évig engedélyezett közeli szántón, távolabbi területen (Mezıkovácsháza) pedig 2013. évig. A mezıhegyesi szennyvíztisztító a korábbi követelményeknek megfelelıen épült, hatásfoka nem felel meg mindenben a jelenlegi elıírásoknak néhány esetben határérték túllépés is elıfordult, ugyanakkor a telep a 2008. évben jellemzı átlagos alulterheltsége következtében problémamentesen üzemelt. Hálózatbıvítés a meglévı tervek ellenére nem történt. A szennyvíziszap gépi víztelenítése nincs kiépítve, és nincs megoldva a víztelenített (szikkasztott) szennyvíziszap átmeneti tárolása, mely a hasznosítás feltétele. A víztelenített iszap mezıgazdasági hasznosítása engedélyezett Mezıkovácsháza térségében. A battonyai szennyvíztisztító telep kapacitása 800 m 3 /nap, mely csak jelentıs hidraulikai és szennyezıanyagban mérhetı alulterheltsége következtében tudta teljesíteni a követelményeket. Az üzemelés eddig bírságmentes volt, de a jelenlegi technológia elavult. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
41/67. oldal Hálózatbıvítés a meglévı tervek ellenére Battonyán sem történt, a szennyvíziszap gépi víztelenítése, tárolása megoldatlan annak ellenére, hogy mezıgazdasági hasznosítása engedélyezett 2013. évig. A kunágotai szennyvíztisztító telep fogadja Almáskamarás és Nagykamarás szennyvizeit is. A 300 m 3 /d kapacitású telepre 2008. évben nem érkezett a kapacitást meghaladó szennyvízmennyiség. A telep folyamatosan bírságmentesen üzemel. A szennyvíziszap gépi víztelenítése megoldott, de helyi tárolása nem. Iszaptároló építésével és szállítójármő biztosításával megoldhatóvá válna a víztelenített iszap közvetlen kiszállítása mezıgazdasági területre, mely engedélyezett 2013. évig. A mezıkovácsházi szennyvíztisztító telep fogadja Végegyháza szennyvizét is. A kétlépcsısre tervezett biológiai szennyvíztisztítási technológia 2. lépcsıje önmagában is megfelelı hatásfokkal tisztította a telepre érkezı szennyvizet. A csepegtetıtest üzeme csak fagymentes idıszakban problémamentes, a jelenlegi kiterheltségnél azonban szükségtelen. A helyben, valamint a kunágotai szennyvíztisztító telepen víztelenített szennyvíziszap zöldhulladékkal történı bekeverése, tárolása megoldott, szántóföldi hasznosítása biztosított 2013. évig. Mezıkovácsházán és Reformátuskovácsházán bıvült a szennyvízcsatorna hálózat, 2007. augusztus 29-én megtörtént a mezıkovácsházi szennyvízcsatorna hálózat befejezı ütemének mőszaki átadás-átvétele. A településen összesen közel 16 km gerinccsatorna, 11,5 km bekötıcsatorna épült meg, ehhez tartozóan nyomóvezetékek és szennyvízátemelık is kiépítésre kerültek. Ezen kívül néhány meglévı átemelınél szivattyúcsere is történt. Az új vízjogi üzemeltetési engedélyt 2008 elsı felében adta ki a hatóság. Ezzel a beruházással Mezıkovácsháza csatornával való lefedettsége közel 100 %-os lett. A rákötési hajlandóság stagnáló tendenciát mutat, éppen ezért a tisztítótelep kapacitása jelenleg nincs kihasználva (50 % alatti). Várhatóan az újonnan csatornázott területeken tovább fog növekedni a rákötések száma. A 2008-as évben közel 300 lakás csatlakozott a csatornahálózatra. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
42/67. oldal 2.4 Orosházi Üzemmérnökség Az orosházi szennyvíztisztító telepre érkezı szennyvíz a magas ipari hányad ellenére kommunális jellegő, a nehézfémtartalmú szennyvizet bebocsátó üzemek elıtisztítása kielégítı. A 6.630 m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító telep kiterheltsége, tisztítási hatásfoka megfelelı, bıvítése a csatornahálózat bıvítésével párhuzamosan szükséges. Orosháza Város 2007. júliusában kapott vízjogi létesítési engedélyt a csatornahálózat befejezı ütemének megépítésére. A kapacitás növelésén túl megoldandó feladat a szennyvíziszap energetikai és mezıgazdasági hasznosítása. Engedély szerint elhelyezhetı mezıkovácsházi mezıgazdasági területekre a víztelenített szennyvíziszap, de a nagy távolság, a jelentıs iszapmennyiség, valamint a tárolókapacitás hiányossága miatt ez csak nehezen és részlegesen kihasználható lehetıség. Tótkomlóson a szennyvíztisztító kapacitás 500 m 3 /nap, 2008. éves hidraulikai kiterheltsége 50 % alatt maradt, hatásfoka megfelelı volt. A szennyvízelvezetés vegyes kialakítású gravitációs és vákuumos rendszerő, a gravitációs rendszer jelentıs bıvítése szükséges a tisztítási kapacitás bıvítésével párhuzamosan. A telep bıvítéséig meg kell oldani a víztelenített iszap ideiglenes tárolóba juttatását, hogy a mezıkovácsházi területekre engedélyezett mezıgazdasági hasznosítás lehetıségét ki lehessen használni. Nagyszénás szennyvíztisztító telepe elavult, a település csatornázottsága csekély. A vízjogi létesítési engedélyes tervek rendelkezésre állnak, de 2008. évben sem volt szennyvíz közmő beruházás. A szennyvíziszap helyi víztelenítése nem megoldott, jelenleg a fölösiszap az orosházi szennyvíztisztító telepre kerül átszállításra víztelenítés céljából. A kaszaperi szennyvízrendszer kiépült, de nem rendelkezik helyi iszaptárolóval. Az iszap helyi tárolásának megoldása az iszap közvetlen mezıgazdasági hasznosításának feltétele, melyre lehetıséget biztosít a mezıkovácsházi mezıgazdasági területekre vonatkozó engedély. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
43/67. oldal A telep szennyvíztisztító kapacitása megfelelı, a telepen fellépı idıszakos túlterhelést csapadékvíz beáramlás okozza. 2.5 Sarkadi Üzemmérnökség A sarkadi szennyvíztisztító telep a kombinált mőtárgy alkalmatlansága miatt a gépi finomráccsal, szalagszőrıpréssel és iszaptároló térrel kiegészített régi oxidációs árkos mőtárgysorral üzemelt 2008. évben is. A telep mind hidraulikailag, mind szennyezıanyagban túlterhelt. A szennyvíztisztító telep és a szennyvízhálózat bıvítés létesítési engedélyes tervei rendelkezésre állnak, de 2008. évben nem történt szennyvíz közmő beruházás. A békési szennyvíztisztító telep I. ütemben kiépült kapacitása 2.600 m 3 /nap. A 2008. éves nyers szennyvíz mennyiség átlagosan nem érte el a telep hidraulikai kapacitását, a szennyezıanyagban mért terhelése azonban lényegesen magasabb annál. Az elmúlt év során több komponens tekintetében több alkalommal meghaladták a határértéket a mért értékek. A város csatornázottsága közel teljes körő, a telep II. ütemének megépítése szükséges a kialakult terhelési viszonyokhoz illeszkedıen. A telep túlterheltsége miatt meg kellett növelni az iszapvíztelenítı kapacitást és újabb mezıgazdasági területeket kellett bevonni az iszap hasznosításába, melynek engedélyezési eljárását Társaságunk elıkészítette. 2.6 Szeghalmi Üzemmérnökség A szeghalmi 2.570 m 3 /d hidraulikai kapacitású szennyvíztisztító telep kapacitása elegendı, hatásfoka megfelelı, a csatornázottság elırehaladott. A szennyvíziszap mezıgazdasági hasznosítása csak részben megoldott, Társaságunk elkezdte az engedélyeztetés elıkészítését újabb területek bevonására. Vésztın 2007. év végéig megtörtént a 7. sz. szennyvízcsatorna öblözet mőszaki átadásátvétele, valamint a szennyvíztisztító telep beüzemelése, melynek kapacitása 500 m 3 /d-ról 1.000 m 3 /d-ra emelkedett megoldva a képzıdı szennyvíziszap helyi víztelenítését és átmeneti B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
44/67. oldal tárolását is. A csatornahálózat hossza 4 km-rel lett több, 172 bekötés valósult meg az új hálózatra rövid idın belül. Kiépítésre került még egy új átemelı, valamint 193 méter nyomóvezeték. A telep bıvítése lehetıvé tette újabb szennyvízcsatornák építését, melyek engedélyes tervei rendelkezésre állnak. Az új vízjogi üzemeltetési engedély 2008. novemberében került kiadásra. A szennyvíziszap mezıgazdasági területre történı kihelyezése 2010. évig engedélyezett. A dévaványai szennyvíztisztító telep kapacitása 1.000 m 3 /nap. A település csatornázottsága elırehaladott, a telep túlterhelt, ezért bıvítésre illetve korszerősítésre szorul. Az elızı években iszaphasznosításra felajánlott mezıgazdasági terület más irányú hasznosítása miatt a kezelt iszap befogadása csak kis részben biztosított a 2007. éves évben beszerzett engedély alapján, ezért az iszap a szomszédos komposztáló telepre került átszállításra. A körösladányi szennyvíz közmő 2008. évben nem változott, továbbra is vákuumos szennyvízcsatorna-rendszer I. üteme, valamint a túlterhelt (átlagos terhelés: 163 m 3 /nap, engedélyezett terhelés: 130 m 3 /nap) szennyvíztisztító telep üzemelt. A tárolt, víztelenített szennyvíziszap közvetlen mezıgazdasági hasznosításához szükséges engedélyezési eljárást Társaságunk elıkészítette. Az új szennyvíztisztító telep és csatornahálózat engedélyes tervei rendelkezésre állnak. Köröstarcsán 2007. évben elkezdıdött a vákuumos szennyvízcsatorna III. ütemének kiépítése, valamint a szennyvíztisztító telep bıvítése, korszerősítése. A 2008-as év teljes egészében a munkálatok jegyében telt, s végül 2009. február 1-én kezdıdhetett meg a telep próbaüzeme. Eddig a telep határérték túllépésekkel üzemelt, túlterheltsége és elavultsága miatt, illetve nem volt megoldva az iszap helyi víztelenítése, tárolása sem. Az új telep megvalósulásával a problémák megoldódnak. Társaságunk elıkészítette az szennyvíziszap közvetlen mezıgazdasági hasznosításának engedélyezési eljárását. B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
45/67. oldal Füzesgyarmaton a szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása 660 m 3 /nap, mely a jelenlegi szennyvíz-csatornázottsághoz illeszkedik. A tisztított szennyvíz minısége mindenben megfelelı volt a telep 2008. éves terheltsége (átlagosan 62 %) következtében. A telep és a hálózat bıvítésének tervei rendelkezésre állnak. Füzesgyarmati szennyvíztisztító telep iszap-víztelenítés B RÉSZ IV. A MINİSÉG ALAKULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE