Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok -10-3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok -12-4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység -15-5. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek -17-6. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -20-7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek -23-8. Szociális hátrányok enyhítését célzó programok -25-9. Pedagógiai munkát segítő eszközök jegyzéke -27-10. Szülő, tanuló pedagógus együttműködésének formái -29-11. Egészség nevelési és környezeti nevelés programja -35-12. Iskolai írásbeli beszámoltatás formái -39-13. Az otthoni felkészülés elvei, korlátai -41-14. Hátránykompenzáció pedagógiai programja -43-15. Kollégium pedagógiai programja -48-16. Diák önkormányzati tevékenység -58-
3 A Szent- Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium bemutatkozása Az iskolát 1991-ben alapította Ajka Város Önkormányzata azzal a céllal, hogy az iskolarendszerből kiszoruló tanulók számára biztosítson szakképzést. A 100 tanulóból 20 év alatt 750 nappali tagozatos tanuló és 300 felnőtt hallgató képzését biztosítja az intézmény. 2001- től alapítványi fenntartású intézmény korszerű, új iskolaépületben működik. Jelentősen átalakult a képzési szerkezet is. Jelenleg szakközépiskolai, szakiskolai és akkreditált felsőfokú szakképzésben tanulnak a diákok. Az érettségire történő felkészítés mellett 4 szakmacsoportban kiválunk szakképzést: - vendéglátás- idegenforgalom - élelmiszeripar - szociális szolgáltatás - egészségügyi szakmacsoport Pedagógiai programunk az alábbi részekből áll: Nevelési program: 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
4 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 6. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek 8. Szociális hátrányok enyhítését célzó programok 9. Pedagógiai munkát segítő eszközök jegyzéke 10. Szülő, tanuló pedagógus együttműködésének formái 11. Egészség nevelési és környezeti nevelés programja 12. Iskolai írásbeli beszámoltatás formái 13. Az otthoni felkészülés elvei, korlátai 14. Hátránykompenzáció pedagógiai programja 15. Kollégium pedagógiai programja Az iskola helyi tantervének és szakmai programjának (szakképzés esetén) részei: 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és nem kötelező foglalkozások követelményei és tananyagtartalom 2. Az iskolai beszámoltatás formái
5 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 4. Alkalmazható tankönyvek és segédletek 5. Az egyes modulok értékelésének szempontjai, a középszintű érettségi témakörei 6. A tanulók fizikai állapotának felmérése 7. Szakmai program szakmacsoportonként A pedagógiai program megtalálható az iskola honlapján, az intézmény könyvtárában, a nevelői irodában és diák önkormányzati helyiségben.
6 1.1.Az iskolában folyó oktató- nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógia alapelveink: 1. Tanulási- szakmatanulási motiváció fenntartása, növelése. 2. Differenciált oktatás biztosítása, melynek kertében egyénre szabott segítségnyújtás tanulás nehézségek leküzdésében. 3. Folyamatos értékelés és visszajelzés a tanulók előrehaladásról, az érdemjegyen kívül szövegesen is értékelve a teljesítményt. 4. A tanulási- tanítási folyamat rendszeres értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. 5. Rugalmas alkalmazkodás a társadalmi környezet, tanulók, szülők elvárásaihoz. 6. A csoportmunka gyakorlati alkalmazása. 7. A tanulást segítő eszközök változatos és eredményes felhasználása. A nevelőmunka célja, feladatai: 1. Szakiskolai képzés célja: 9-10- évfolyam: - Megalapozni a szakmatanulást: ehhez szükséges ismeretek, készségek bővítése, a tanulási motiváció növelése, egészséges életmódról szóló
7 ismertek bővítése, a választott szakmai követelményeinek bemutatása. - Szakképző évfolyamok: a szakma önálló és eredményes műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzése. A továbbtanuláshoz szükséges ismeretek bővítése. Szoros együttműködés a szakmai gyakorlatot biztosító intézményekkel, cégekkel, külföldi partnerekkel. - A nyelvtanulásra való ösztönzés és az informatikai ismeretek bővítése. - A munkahelyek által elvárt képességek kiemelt fejlesztése: kommunikációs készség, önismeret, team-ben való munkavégzés képessége, stressz tűrés, hatékony megküzdési stratégiák alkalmazásnak képessége, élethosszig tartó tanulás mint elvárás beépítése a személyiségbe. 2. Szakközépiskola képzés: - Az érettségi vizsgára való felkészülés, a tanulók érdeklődésének megfelelő választási lehetőség biztosítása a választható tantárgyak esetén. - A megfelelő képességekkel, motivációval rendelkező tanulók segítése a felsőfokú továbbtanulás elérésében. Ennek érdekében biztosítani az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést. 3. Érettségire épülő szakképzések, akkreditált felsőfokú szakképzés - A magasabb szakmai végzettséget igénylő munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek és készségek fejlesztése. - A szakképesítés megszerzése utáni továbbtanulásra való felkészítés.
8 - Az akkreditált szakképzésben biztosítani, hogy a tovább tanulók minél egyszerűbben tudják folytatni tanulmányaikat a felsőoktatásban. Iskolánk nevelési attitűdje: 1. Hátrányos helyzetű, problémával küzdő diákok segítése, szociális hátrányuk csökkentése. A tanulókkal való foglalkozás fő elvei: empátia, tolerancia, a társadalom többsége által elfogadott értékek közvetítése. 2. A tanulók egyéni értékeinek, haladási ütemének tiszteletben tartása. Nevelés eszközei Tágabb értelembe vett nevelés: 1. Tanulás- tanítás folyamata 2. Ünnepek, hagyományos iskolai rendezvények 3. Szabadidős tevékenységek 4. Egészségvédelmi és prevenciós programok 5. Mindennapi élethez szükséges készségek, ismeretek átadása 6. Hátránykompenzációs program Szűkebb értelemben vett nevelés eszközei: 1. Jutalmazás: ezt tartjuk elsősorban hatékony eszköznek. Iskolánknak van emlékplakettje, kirándulást, külföldi tanulmányutat biztosítunk a kiemelkedően teljesítő tanulóknak. A jó tanuló, jó sportoló tanulókat, a
9 versenyeken eredményesen szereplő diákokat példaként említjük, ezzel ösztönözzük a diákokat. 2. Büntetés: ha a tanuló súlyosan megszegi az iskola szabályait a házirendben meghatározott eljárást vonja maga után. A büntetésnek a tanuló hosszú távú fejlődését, a szabályok további betartását kell segíteni. Ha az elkövetett szabályszegés lehetővé teszi, elsősorban a jóvátételi büntetést tartjuk célravezetőnek. 3. Fontosnak tartjuk a rendszeres értékelést, önértékelést, aminek mindig a személyiségfejlesztés irányába kell hatni. Alkalmazott eljárások 1. Gyakorlati élet és munkatapasztalatok közvetítése 2. Társadalmi szokások és hagyományok átörökítése 3. Értékek interiorizációja 4. Egészséges életmód szokásainak tudatos alakítása 5. Családi élethez szükséges ismeretek és készségek fejlesztése 6. Testi nevelés
10 1. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok A nevelési folyamatban kiemelt feladatként határoztuk meg a személyiségfejlesztést. A személyiségfejlesztést olyan összetett folyamatként határoztuk meg, melynek célja: - a tanulók ön és társismeretének fejlesztése - személyes hatékonyság növelése - kommunikációs készségek fejlesztése - konfliktuskezelési technikák elsajátítása - tudatos pályaválasztáshoz szükséges képességek fejlesztése Iskolánkban oktatott szakmák szakmai programjában is szerepelnek olyan tananyagok, tréningek és gyakorlatok, melyek a személyiségfejlesztést szolgálják. A személyiségfejlesztés színterei: 1. Tanórai keretek között: a tanulók teljesítményének értékelése, pozitív visszajelzések alkalmazásával a reális énkép kialakulását segíti. 2. Szabadon választott foglalkozások, versenyek, művészeti csoportok részben a sikerélményhez juttatás, részben az értékelés, önértékelés biztosításával járul hozzá a személyiségfejlesztéshez. 3. Személyes hatékonyság, konfliktuskezelés gyakorlása a diákönkormányzat, közösségi programok, hátránykompenzációs programok segítségével. 4. Személyiségfejlesztő tréningek: Önkéntes jelentkezés alapján biztosítjuk a szabadon választható foglalkozások terhére és a hátránykompenzációs program keretében. A diákoknak lehetőségük van a gyermekjóléti szolgálat szakemberei által vezetett, de az iskolában szervezett tréningen való részvételre.
11 5. A szakképzés kötelező óraszámában szereplő tréningek: - kommunikáció - ön - és társismeret - szakmai készségfejlesztés - esetmegbeszélés - szakmai kommunikáció 6. A személyiségfejlesztés szempontjából kiemelt diákprogramok: - érdekérvényesítés: diák parlament, véleményezési jog gyakorlása - közösségi programok: Gólyabál, Szent-Györgyi Napok, Kulturális rendezvények, versenyek - szerepvállalás a diákönkormányzat munkájába A személyiségfejlesztésben alkalmazott módszerek, visszajelzések, a diákok fejlődését szolgálják, nem lehetnek megalázóak, ítéletszerűnek. A csoportokban folyó munka során a segítő szakmákban kialakított szabályokat alkalmazzuk (titoktartás, szülői hozzájárulás, önkéntesség, szabadvélemény formálás, személyiségtisztelete). A személyiségfejlesztés alapjának azt tekintjük, hogy mindenki képes a fejlődésre, csak a fejlődéshez szükséges optimális feltételeket kell biztosítani. A felsorolt módszerek, foglalkozások, tréningek a feltételteremtés részei.
12 1.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségfejlesztés célja: A tanulók társas készségeinek fejlesztése, valakihez való tartozás érzésének növelése, az általános emberi értékek és bizalom kialakítása. A tanulók számára (még valamelyest védett iskolai keretek között) tanítani az alkalmazkodást, a másokkal való együttműködés kereteit. A tanulók szociális helyzetének ismeretében a közösségfejlesztés eredményes megvalósítása javítja a természetes támaszok működését, erősíti szerepét. A közösségfejlesztés színterei 1. Kiscsoportokban végzett tevékenység erősítése a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, hátránykompenzációs programokon, egyéb iskolai rendezvényeken. 2. Osztályközösségek fejlesztése az osztályfőnök fontos feladata: Iskolai rendezvények, tanulmányi és osztálykirándulások, osztálydíszítés, szakmai rendezvények, házibajnokságok a legfontosabb lehetőségek a célok megvalósításában. A közösségfejlesztés fontos feladata, hogy a csoport perifériájára került tanulók helyzetét (a perifériára kerülés okait) felismerjük, szükség esetén szociometria módszerének alkalmazásával pontosítsuk. Korrekcióval, egyéni, vagy kiscsoportos feladatok adásával, célzott beszélgetésekkel, szükség esetén konfliktuskezeléssel támogatjuk a tanulókat. Az osztályokban zajló közösségfejlesztési munkát nagyban segíti,
13 hogy a hátránykompenzációs program segítséget nyújt a rászoruló tanulók tanulmányi és szakmai kiránduláshoz, versenyeken, rendezvényeken való részvételhez, ezzel biztosítható, hogy anyagi okok miatt maradjon ki közös programokból tanuló. 3. További segítséget nyújt az iskola Hátrányos Helyzetű Tehetséges Tanulókért Alapítvány által nyújtott pénzbeli támogatásokkal a közösség életében való részvétel támogatásával. 4. Egyes szakképzéseink keretében végzett közösségfejlesztési gyakorlat a szakmai identitás, kommunikáció, érdeklődés, motiváció növelésben fontos. A külföldi és hazai tanulmányi utak, vetélkedők szakmai programok szolgálják a közösségfejlesztést. A programok szervezésben fontos szerep jut a szakmai munkaközösségeknek és a diákönkormányzatnak. 5. Az iskolai közösségfejlesztés hagyományos programjai: - Egy nap az egészségért - Szent- Györgyi napok: szakmai, kulturális és sportrendezvények - Ünnepek: állami és iskolai ünnepek fontos közösségi programok, ennek megfelelő színvonalú, terjedelmű műsorral készülünk, ami fontos értékközvetítők 6. Hagyományos rendezvényeink: - Gólyabál - Szalagavató - Karácsony: az iskola minden tanulójának, dolgozójának részvételével műsorral, közös gyertyagyújtással - Ballagás - Egyéb közösségi programok: színház, mozi és múzeumlátogatás, intézmény- és üzemlátogatások
14 7. Hátránykompenzációs program közösségfejlesztő hatásai: - Tanulószoba, könyvtár: délutáni közös tanulás és egymás segítését biztosító programok - számítógépterem használata: együttműködés lehetősége - nyelvi labor: feladatmegoldó programok használata - a minden napos sportolás lehetőségének biztosítása az iskola tornatermében felügyelet mellett - Szent- Györgyi Klub közösségi és prevenciós programjai, melyek nagyban hozzájárulnak a közösségi kapcsolatok építéséhez Iskolánk a város kulturális életébe is bekapcsolódik, ezzel kívánjuk segíteni, hogy diákjaink iskolán kívüli kapcsolatai is fejlődjenek. Részt veszünk a város egészségvédelmi és sport rendezvényein is.
15 1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenységek Megelőzés lehetőségei Elsősorban a beilleszkedési és magatartászavar megelőzésére törekszünk. A megelőzésben követett elveink a következők: 1. Az iskolai házirendben kevés tiltást alkalmazunk, de a tiltott viselkedést következetesen nem engedjük, bekövetkeztekor szankcionáljuk. Különösen igaz ez az agresszív cselekedetekre, és az arra utaló magatartásra. 2. Az iskola működésében fontos szabályokat a diákokkal, szülőkkel több fórumon megbeszéljük, velük egyeztetünk. 3. A pedagógiai munkát nehezítő körülményeket a tanulókkal megbeszéljük, ezek minimalizálására közös megoldásokat keresünk. 4. A beilleszkedés elősegítése érdekében iskolánkban továbbtanulni szándékozó 8. osztályosok számára több programot hirdetünk, ahol megismerkedhetnek kollégákkal, diákokkal. A pályaválasztási rendezvényeken mindig részt vesznek diákok is. 5. A diákönkormányzat a tanév elejei programokkal, új diákoknak írt suli újsággal, közösségi programokkal segíti a beilleszkedést. Beilleszkedési, magatartási probléma esetén követett eljárás A probléma észlelésekor az okok pontos feltárására törekszünk, ebben elsősorban az osztályfőnök, diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős munkájára számítunk.
16 Ha a probléma a fent említett körben nem rendezhető a következő lehetőségek és szolgáltatások állnak rendelkezésre: - iskola pszichológusi tanácsadás - pszichopedagógus igénybe vétele - mentálhigiénés, vagy szociális végzettségű kolléga segítsége Ha a probléma jellege, súlyossága ezt megkívánja, lehetőség van nevelési tanácsadó, gyermekpszichiáter, gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia igénybevételére. Ennek eljárási szabályai: 1. A szülővel való személyes beszélgetés kezdeményezése a problémás viselkedésről, annak gyakoriságáról. 2. Az iskolában eddig alkalmazott segítő munka eredményei (esetleges eredménytelenségei), ezek oka. 3. Javasolt további megoldások megbeszélése, a szülő (tanuló) írásbeli megbízása alapján további segítségkérése a külső szakembertől, intézménytől. 4. A szakember tanácsai alapján további iskolai fejlesztés biztosítása. Az iskolában segítő feladatot ellátó kollégák számára biztosított az esetmegbeszélés, szükségesetén a szupervízió lehetősége. A képzési profilnak megfelelően több segítő szakember dolgozik intézményünkben, így biztosítható, hogy a tanuló számára elfogadható, őt órai keretek között nem tanító kollégát válasszon. A rászoruló tanulók fejlesztésének biztosítottak az egyéni és csoportos formái is.
17 1.5. A tehetségek kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban folyó tehetséggondozás célja 1. A tehetségek felkutatása, tervszerű és tudatos fejlesztése 2. Az áltag feletti képességek felhasználása annak érdekében, hogy a tanulót sikerélményhez jutassuk, ezzel segítsük személyiségfejlődését. 3. A tehetséges, jó tanuló diákok váljanak követendő mintává a többi tanuló számára. 4. A szociális hátrányok csökkentése javítsa a tehetséges tanulók esélyeit. 5. A hátránykompenzációs program segítségével a tehetséges tanulók tudjanak részt venni versenyeken, tanulmányutakon, szakmai kiállításokon, rendezvényeken. Tehetséges és motivált tanulók felderítése Minden év áprilisában az osztályfőnökök segítségével felmérjük a tanulók ( szülők) igényeit. Ennek alapján tervezzük a szabadon választható órákat, foglalkozásokat, versenyekre való felkészítést. Ezzel egy időben mérjük fel, hogy a szakközépiskolai tanulók milyen tantárgyakat szeretnének emelt szinten tanulni.
18 A szaktanárok és az osztályfőnök javaslata alapján kezdeményezünk tehetséggondozó programokon való részvételt. A meghirdetett tantárgyi, szakmai versenyekre felhívjuk a tanulók figyelmét és egész tanévben biztosítjuk számukra a felkészülést. A rendelkezésre álló órakeret elosztásának módja 1. A tanulói (szülő) igényeket összesítjük, ha ez nagyobb órát igényel, mint amit a fenntartó biztosított a jelentkezők létszámának megfelelően osztjuk el az órákat. A végleges döntés előtt az igazgató kikéri a tantestület, szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a hátrányos helyzetű tanulók arányát is. 2. A 9. évfolyamos tanulók számára biztosítható órák elosztásánál prioritást élvez a felzárkóztatás. 3. Ha az iskola nem tudja biztosítani a tanuló (szülő) által kért foglalkozást, erről írásban értesíti a szülőt, tanulót a jogorvoslat lehetőségéről történő tájékoztatással együtt. Tehetséggondozás színterei 1. Tanórai differenciálás: ennek hatékonyságát segíti, hogy a matematika, idegen nyelv, szakmai alapozó tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.
19 2. Iskolai szakkörök, diákkörök sportkör, melyeket tanulók igényei alapján szervezünk. Az osztályfőnök ellenőzi, hogy a tanuló terhelése ne haladja meg a törvényben előírt óraszámot. 3. Tanulmányi és szakmai versenyek: az iskola célja, hogy a versenyekkel kapcsolatos költségek (jelentkezés, szállás, étkezés, utazás, a versenyen való részvételhez szükséges eszközök, ruha, alapanyagok) biztosítása ne a szülőket terhelje. 4. Művészeti és sport tevékenységek: rajz, színjátszás, iskolai sportkör. 5. Külföldi tapasztalatcsere, gyakorlat biztosítása A tehetséggondozásban elért eredményeket minden tanév végén értékeljük és az eredményekről értesítjük a fenntartót, a szülői munkaközösséget és a diákönkormányzatot.
20 1. 6. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai ifjúságvédelem feladatainak összehangolását, irányítását szociális diplomával is rendelkező kolléga látja el. A tanév elején a fenntartó meghatározza a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma alapján az ifjúságvédelmi munkára fordítható órát. Az ifjúságvédelem célja: 1. A tanulók veszélyeztetettségének felismerése, pedagógia eszközökkel történő segítségnyújtás. 2. Pedagógia eszközökkel az iskolában nem kezelhető probléma esetén jelzés a segítő szervezetek felé. 3. Javaslattétel felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, prevenciós foglalkozásokra. 4. Az iskolából való hiányzás, kimaradás csökkentése érdekében egyéni foglalkozás, családlátogatás, védelembevétel kezdeményezése. 5. Együttműködik a szociális hátrányok, esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a diákok jogainak védelmében. 6. Részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon.
21 Az ifjúságvédelem feladatainak ellátásában való közreműködés minden pedagógus kötelessége. Ennek keretében a tanuló veszélyeztetettségére utaló jelek esetén egyéni feltáró beszélgetést kezdeményez. Kompetenciáját meghaladó esetekben jelez az iskola igazgatójának. Az iskolai ifjúságvédelmi szolgáltatás igénybe vételének módja 1. Az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának időpontját, helyét az iskola faliújságján, jól láthatóan kell elhelyezni. A tanulókat és szülőket erről a tanév kezdetekor szóban és az ellenőrzőn keresztül is tájékoztatni kell. 2. A tanulók, ha erre őket fegyelmi határozat, vagy egyéb hivatalos eljárás nem kötelezi önkéntesen, vehetik igénybe a szolgáltatást. 3. A szülők előzetes időpont egyeztetés alapján, vagy a fogadó órák alkalmával kérhetnek segítséget. 4. Osztályfőnök, pedagógus javaslata alapján, igazolatlan hiányzás, magatartási probléma esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményez foglalkozást a tanulóval. Ennek a súlyos fegyelemsértést kivéve nem kell előzni a fegyelmi eljárás megindítását. 5. Ha a tanuló más (elsősorban szociális, mentálhigiénés, pszichológus ) kolléga segítségét szeretné igénybe venni erre lehetőséget biztosítunk számára.
22 Ettől eltérni csak a tanuló érdekében lehet. Az ifjúságvédelmi felelős feladata 1. Tájékoztatja a szülőket, diákokat a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, tankönyv és étkezési kedvezményekről. 2. Tájékoztatást ad egyéb segítő szolgálatok működéséről. 3. Segíti az osztályfőnök prevenciós munkáját. 4. Kérésük alapján támogatja a családokat szociális juttatások igénylésénél. 5. Részt vesz az iskola és a Hátrányos Helyzetű Tehetséges Tanulókért Alapítvány által nyújtott szociális juttatások odaítélésében. 6. Javaslatokat fogalmaz meg a tanulók hátrányainak csökkentése érdekében. 7. Segíti a tanulók iskolai konfliktusainak megoldását. 8. A tanulók súlyos veszélyeztetése esetén azonnali eljárást kezdeményez gyermekjóléti szolgálat, jegyző, vagy egészségügyi szakemberek felé. Ifjúságvédelemben alkalmazott módszerek - feltáró beszélgetés
23 - egyéni foglalkozás - kiscsoportos foglalkozás - esetmegbeszélés Az ifjúságvédelmi felelős hátránykompenzációban végzett munkája 1. A tanév kezdetén felméri a tanulók szociális körülményeit (a kérdőív kitöltése önkéntes), a szülők beleegyezése esetén az osztályfőnökkel együttműködve fejlesztést javasol. 2. Részt vesz a mentálhigiénés csoport megbeszélésein, az egyes tanulók fejlesztésének tervezésében. 3. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók esetén egyéni fejlesztést végez. 4. Nyilvántartja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 5. Együttműködik a hátránykompenzációs program megvalósításában, értékelésében. 1.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulási kudarcok megelőzését tartjuk fontos feladatnak. A megelőzés érdekében végzett tevékenység: 1. Csoportbontás biztosítása: matematika, magyar, idegen nyelv és szakmai alapozó tantárgyak esetén.
24 2. Differenciált oktatás biztosítása 3. Korszerű tanulást segítő eszközök alkalmazása az órai munkában és az önálló tanulásban. A tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása 1. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása a súlyos lemaradást mutató tanulók esetén. 2. Korrepetálás biztosítása: egyéni és csoportos formában 3. Tanulás módszertani tréning biztosítása: a tanulási szokások korrekciója érdekében. 4. A 9. évfolyamosok esetén egy hosszabb szintre hozó periódus biztosítása és alacsonyabb ponthatárok alkalmazása a dolgozatok értékelésében. 5. Indokolt esetben a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság és a nevelési tanácsadó szakembereinek bevonása a tanuló és szülő egyetértésével. A hátránykompenzációs program által biztosított szolgáltatások 1. A délutáni felkészülés feltételeinek biztosítása az iskolában: tanulószoba, könyvtár. 2. Az önálló tanuláshoz szükséges eszközök, számítógépes programok biztosítása: informatika terem és nyelvi labor. 3. Feladatlapos felzárkóztatás: elsősorban a bejáró tanulók számára, akik a közlekedés nehézségei miatt nem tudnak részt venni a korrepetálásokon. 4. Egyéni fejlesztés 5. Pszichológiai tanácsadás és vizsgálat
25 1. 8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok megjelenése és eredete A család anyagi erőforrásainak hiánya, csökkenése. Megjelenhet: - a taneszközök hiányában, befizetések (ebéd, térítési díj) elmaradásában - szakmai kirándulásokon, közösségi programokon való részvétel ismételt elmaradása - a család segélyért fordul az iskolához, vagy közvetítést kér az önkormányzat felé - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása Szülői szerep hiányából adódó hátrányok Megjelenhet: - a szülői ellenőrzés hiányából adódó magatartási problémákban - ideiglenes, vagy végleges nevelésbe vételben - családba fogadásban - devianciára utaló életvezetésben
26 Egyéb a tanulást, tanulási motivációt befolyásoló hátrány Megjelenhet: - rossz közlekedés miatt több órás utazási idő naponta, vagy hosszú várakozás - a tanulást segítő eszközök hiánya (szótár, könyvek, számítógép - internet, térképek) - adekvát viselkedés, szociális készségek hiánya. A hátrányok csökkentése érdekében végzett tevékenységek 1. Az iskola könyvtárából kölcsönözhetőek a szótárak, térképek és albumok, kötelező olvasmányok (filmen és könyvben). 2. Kedvezményes étkezés a törvényi feltételek megléte esetén. 3. Anyagi támogatás szakmai utakhoz, programokhoz. 4. A versenyeken való részvétel költségeinek biztosítása 5. Kirándulások, melyek szervezésében kihasználjuk az ingyenes utazás lehetőségét a múzeumlátogatások esetén. 6. A szülő, tanuló kérésére az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezi szociális ellátások igénylését. 7. A gyermekjóléti szolgálat munkatársaival szoros együttműködés, krízis helyzetben azonnali segítségnyújtás. Hátránykompenzációs programból biztosított szolgáltatások
27 1. A tanulók közlekedésének támogatása: helyi közlekedés, szakmai gyakorlatokra történő utazás, intézménylátogatás biztosítása. 2. Szakmatanulás motivációját növelő programok biztosítása. 3. Tanulást segítő programok támogatása, a tanuláshoz szükséges környezet, eszközök biztosítása. 1.9. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola épülete, tárgyi környezete Az iskola épülete egy lakótelepen helyezkedik el, jelentős zöldövezettel körülvéve. Az épületet több lépcsőben építette a fenntartó 2004-2010 között. Az új épület megfelel a modern iskola követelményeinek. Tantermek 56-64 négyzetméter közöttiek. Kabinetrendszerű oktatást biztosítanak: - magyar szaktanterem 2 db - történelem szaktanterem - természettudományi előadóterem és labor - matematika szaktanterem 2 db - egyéb tanterem 6 Csoport termek: - informatika terem 2 db 18 állomásos - nyelvi labor 18 állomásos - nyelvi terem 3 db - művészeti szaktanterem
28 - egyéb csoport szobák: 21 Minden terem rendelkezik internet hálózattal, 2 teremben interaktív tábla van. 15 teremben van projektor, 8 teremben televízió és videó vetítési lehetőség. Szakmai képzéshez, szakmai alapozó oktatáshoz rendelkezésre álló tanműhelyek: - egészségügyi szaktanterem - kommunikációs terem - cukrász tanműhely - péktanműhely - felszolgálás szaktanterem - tanétterem A tanműhelyek 12 tanuló egyidejű foglalkoztatására alkalmasak, a hozzátartozó szociális helyiségekkel együtt. A tanműhelyek rendelkeznek a központi oktatási programokban meghatározott tárgyi feltételekkel, eszközökkel. Az eszközök tételes felsorolását a szakmai programok tartalmazzák. Testnevelés órák és sportfoglalkozások: - tornaterem, szertár sporteszközökkel - sportudvar - öltözők
29 1.10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés és a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség összehangolt tevékenysége, együttműködése. A hatékony és eredményes munka érdekében, mintd a pedagógusnak, mind a szülőnek és tanulónak is tisztában kell lennie a vele szemben támasztott elvárásokkal, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményét elmondhassa, javaslatait megtegye, mert csakis ily módon képzelhető el egy valódi együttműködés. Az együttműködés: - alapja: a pedagógus és a szülő részére a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - feltétel: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás (őszinteség mindkét fél részéről), - megvalósulása: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység függvénye,
30 - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, amely a fejlődő gyermeki személyiségre kedvezően hat. Az együttműködés formái: A nevelés tulajdonképpen nem más, mint a személyiségformálás folyamata. E folyamat középpontjában a gyermeki személyiség strukturális egysége áll. Amikor a személyiségre, mint egységes egészre hatunk, akkor az a maga egészében alakul, változik, reagál a hatásokra, vagyis fejlődik. Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a család/szülők és az iskola/pedagógusok koordinált együttműködésével valósul meg. A tanuló nevelését a szülők kezdik és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit. Vagyis a szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. A szülők nevelő hatását folytatják, ill. kiegészítik a pedagógusok. A szülő és a pedagógus együttműködése (a közös nevelés) a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, de csak akkor lehet ténylegesen eredményes, ha azonos elveken nyugszik.
31 1. Szülő Iskola/pedagógus együttműködése Szülői munkaközösség: Szerepe, hogy a választott szülők ilyen formában segítsék az osztály munkáját, és rajtuk keresztül értesüljön az osztályfőnök a többi szülő véleményéről. Az iskola az osztályfőnökökön keresztül kap visszajelzést egyegy közösség életéről. A szülői munkaközösség osztályonként delegált szülőkből áll. A munkaközösség vezetője a szülők által felkért, az iskola által delegált pedagógus. A szervezet működését maga határozza meg. Képviselője a munkaközösség elnöke/vezetője. A szülői munkaközösség gyakorolja a szülői szervezet meghatározott véleményezési és egyetértési jogait. Szülői értekezlet, fogadóóra, ellenőrző: A szülő és a pedagógus ezeken keresztül keresheti meg személyesen egymást, tarthatja fenn a kommunikációt. Egyre nagyobb szerepet kap a telefon, az internet. Ezekkel gyors és eredményesebb lehet a megkeresés. A rendszeres és folyamatos tájékoztatás mindkét fél érdeke. Iskolai és osztály rendezvények: A szülő betekintést nyerhet az iskola- és az osztályközösség életébe.
32 Nyílt napok és nyílt órák: életébe. A szülő ily módon is betekintést nyerhet az iskolai- és az osztályközösség Előadások: A szülőket érintő és foglalkoztató kérdésekben felkért szakemberek közreműködésével előadások szervezése. Nevelési, pszichológiai, egészségügyi, pályaválasztási kérdésekben tájékoztató jellegű előadások. Az együttműködés kiterjedhet a nevelési problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére, közös rendezvények szervezésére is. Ehhez azonban együttműködő magatartásra, őszinte problémafeltárásra és közös megoldáskeresésre van szükség. Az érdeklődő/segítő hozzáállásra mindkét fél részére szükség van. A szorosabb együttműködés érdekében kérdőíveket kaphatnak a szülők év elején és év végén, amelyben megfogalmazhatják elvárásaikat, majd pedig értékelhetik az egész éves munkát. Javaslataikkal, észrevételeikkel nagymértékben segíthetik a pedagógus iskolai munkáját. A szülők őszinte véleménynyilvánítására az iskolának nagy szüksége van. 2. Tanuló Pedagógus/ kollégiumi nevelő együttműködésének szinterei:
33 Tanórák foglalkozások lehetőséget adnak a kölcsönös javaslattételre és értékelésre, vagyis valódi párbeszéd létrejöttére. Tanórán kívül az osztály és iskolai rendezvények, közös szabadidős tevékenységek, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, érettségire felkészítés ad lehetőséget a pedagógusok és tanulók együttműködésére. Diákönkormányzat, mint választott testület végzi a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. A tanulók által, ill. a választott osztályképviselők által, valamint a diákokat segítő tanár segítségével végzik munkájukat. Minél szorosabb a tanuló és a pedagógus kapcsolata, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, személyiségét, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja pozitív fejlesztő hatás elérni. Tehát a személyiség-megismerés, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. 3. Pedagógus pedagógus együttműködésének területei: - kölcsönösen óra és foglalkozások látogatása, - közös rendezvények, véleménycserék - rendszeres kötött és kötetlen összejövetelek, - eseti megbeszélések. - rendszeres továbbképzések, értekezletek
34 Egy-egy tanulóról akkor kap a pedagógus hiteles képet, ha több élethelyzetben látja, és ha a többi pedagógus véleményét is meghallgatja. Szükség van pedagógiai kérdéseket érintő beszélgetésekre, hogy az együttgondolkodás zökkenő mentesebb lehessen. Ennek formáit a pedagógus közösség maga határozza meg. Az együttműködések továbbfejlesztésnek lehetőségei: - Az iskola közösségi életének megerősítése (érdekes programok szervezése tanulóknak és szülőknek). - Hatékony és felelősségteljes ifjúságvédelmi és prevenciós munka az iskolában. Ehhez elengedhetetlen az őszinte és nyílt légkör. - Közösség létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére.
35 1.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja Az iskolai egészségnevelés célja: a tanulók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek segítségével életmódjukat a tudatosan alakítják, kerülni tudják az egészségüket veszélyeztető tényezőket. Fontos célunk, hogy az egészséget, mint pozitív értéket fogadják el a tanulók. Az iskolai egészségnevelés legfontosabb színterei - osztályfőnöki óra - biológia óra - élelmiszerismeret - szakmai alapozó tantárgyak - iskolai egészségvédelmi nap Az egészségnevelési feladatok ellátásban közreműködő egyéb szakemberek - iskolaorvos és védőnő - Magyar Imre Kórház szakorvosai
36 - Drogambulancia munkatársai - Mentálhigiénés Egyesület tagjai Az ismeretek feldolgozásának módja 1. Osztályfőnöki óra keretében minimálisan évi 9 órában kötelező. Lehetőség van az adott téma feldolgozásához megfelelő végzettséggel (ismerettel) rendelkező kolléga, vagy külső szakember igénybevételére. 2. Az iskolai szakképzés keretében nyújtott ismeretek. 3. Drog prevenciós és életmód kiállítás 4. Iskolaújság A tanév során a munkatervben rögzített ütemben a következő témák feldolgozása történik 1. Családtervezés- fogamzásgátlás, nőgyógyászati betegségek és szűrési lehetőségek 2. Fertőző betegségek és a megelőzés lehetőségei 3. Szenvedélybetegségek: a gyógyítás és megelőzés lehetőségei 4. Egészséges életmód, egészséges táplálkozás 5. A mozgás szerepe az egészség megőrzésében
37 6. A lelki egészségvédelem- konfliktusok kezelés a gyakorlatban 7. Segítő szakember, segítő szolgáltatások A programhoz szükséges és rendelkezésre álló eszközök A képzési profilunknak megfelelően rendelkezünk a bemutatáshoz, szemléltetéshez szükséges eszközökkel, filmekkel, saját készítésű oktatócsomaggal. A hátránykompenzációs program keretében biztosított egészségvédelmi programok 1. Szent- Györgyi Klub programjában szerepelnek egészségvédelmi előadások, rendezvények. A szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló programok, konfliktuskezelés. 2. Egészségvédelmi nap, melynek célja, hogy több csatornán egy időben jusson ismeret a tanulókhoz. Kipróbálhassák az egészséges ételek elkészítését, interaktív játékokat, feladatmegoldásokat. 3. Egészségkárosodás esetén az iskola segítséget nyújt abban, hogy a tanulók megfelelő szakemberhez jussanak. Környezeti nevelés
38 A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, melynek megőrzése és védelme alapfeltétele az élővilág és az ember egészégének. Az iskolai nevelés célja, hogy a tanulók lássak, hogy a környezetet milyen emberi tevékenységekkel szennyezzük. Saját választott hivatásuk milyen környezeti terhelést jelent. Ismerjék meg azokat az alternatív eljárásokat, melyek a környezet védelmét szolgálják. A környezet és természetvédelem filozófiájának át kell hatni nevelő munkánk egészét. Kirándulások, osztályfőnöki órák és a tanítás folyamata biztosította lehetőségeket ki kell használni. Az alábbi tantárgyak oktatásában kiemelt szerepet kell kapni a környezetvédelemnek: - biológia - földrajz - kémia - szakmai tantárgyak
39 1. 12. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formái 1. Röpdolgozat: az adott témakör, modul ismeretanyagának rövidebb részét kéri számon. Alkalmazására elsősorban szódolgozatok, fontos tananyagrészek esetén kerül sor. 2. Írásbeli dolgozat: egy- egy témakör lezárásakor, a tanulók által előre tudott időpontban ( legalább a dolgozat megírását megelőző órán ismerjék meg ) a dolgozat témáját, formáját, a számonkérés időpontját, a javítás lehetőségét. 3. Átfogó dolgozat: több témakör anyagából, az időpontot a tanulók legalább egy héttel a dolgozat előtt ismerjék meg. Témazáró és átfogó dolgozatot egy tanítási napon egyet lehet íratni! Javasolt eljárás, hogy az osztálynaplóba helyezett dokumentumon a kollégák beírják a tervezett dolgozat időpontját, ezzel elkerülhető a tanulók túlzott terhelése.
40 A szakképző évfolyamok utolsó évfolyamán fontosnak tartjuk a próba írásbelik íratását, hogy a tanuló gyakorolja, hogy akár 6 órás írásbeli vizsgán, több vizsgarészt kell megoldania. Az érettségi vizsgára történő felkészülésben fontos, hogy az érettségi dolgozat idejével azonos idejű dolgozatot is írjanak a tanulók. A dolgozatok értékelésének szabályait a helyi tanterv és a szakmai program tartalmazza. A dolgozat javítására biztosított idő két hét. Ennek letelte után kiadott dolgozatok jegyét csak a diák beleegyezésével lehet beszámítani. Házi dolgozatot, esszét olyan határidővel lehet csak irtani, hogy a tanulónak legalább 3 munkanap álljon rendelkezésre. A félévi és év végi osztályozásnál az átfogó dolgozatok jegyét két jegynek lehet számítani, erre azonban a dolgozat megírása előtt fel kell hívni a tanulók figyelmét. Az átlagok számításánál a következő szabály szerint járunk el: Háromtizedig lefelé kerekítjük az osztályzatot Háromtized és héttized között a szaktanár saját mérlegelése alapján dönt a jegyről. Nyolctizedtől a jobb jegyet meg kell adni a tanulónak.
41 Ha a második félévben az osztályzatok átlaga 1,5 alatt van, az első félév jegyeitől függetlenül elégtelen osztályzatot adhat a tanár. Ha az osztályfőnök a tanuló jegyei és a szaktanár által adott végsőjegy között jelentős eltérést észlel, ezt köteles jelezni az osztályozó értekezleten. A nevelőtestület a szaktanár meghallgatása után módosíthatja a tanuló osztályzatát. A moduláris szakképzésben a központi program és követelmények a fentiektől eltérő értékelési rendszert is előírhat. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a szakmai programban szerepel. 1.13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei, korlátjai Az otthoni felkészülés célja: Az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, rögzítése. A tanulóknak ajánljuk, hogy az iskolában aznap tanultakat ismételjék át délután, javítva a tanulás hatékonyságát. Az írásbeli házi feladat is a tananyag elmélyítését szolgálja. Az írásbeli házi feladat meghatározásában lehetőség szerint kerüljük a hétvégére adott házi feladatokat, hogy a hétvége a pihenést szolgálja.
42 Az egy osztályban tanítók együttműködésével csökkenteni kell annak kockázatát, hogy a tanuló egyszerre sok házi feladatot kapjon. Különösen a végzős évfolyamokon célszerű az osztályfőnök kezdeményezésével megtervezni az otthoni felkészülés mértékét. Hátránykompenzációs program által biztosított szolgáltatások Az iskola azon tanulók számára, akik otthoni tanulásának nincsenek meg a feltételei, vagy hiányoznak a tanulást segítő eszközök (számítógép, internet, szótár, kézikönyv, nyelvi programok) az iskolában biztosítja a tanulás, gyakorlás lehetőségét. Ehhez a következő termeket és eszközöket biztosítja a tanulók számára: - informatikai terem - nyelvi labor - könyvtár - tanulószoba A szolgáltatás igénybevételét nem kell előre jelezni a tanulónak, ha a férőhely kevés az adott napon, az iskola ügyletes vezetőjének közreműködésével biztosítani kell a tanulás lehetőségét. Amennyiben rendszeresen nagyobb igény van a termek eszközeinek használatára az iskola igazgatója kezdeményezi a fenntartó felé a módosítást.
43 A termekben minden esetben felnőtt felügyeletet kell biztosítani. 2. Hátránykompenzáció pedagógiai programja 2. 1. Hátránykompenzáció célja A hátránykompenzációs program célja, hogy a azon tanulók számára nyújtson segítséget, képességeik maximális kibontakoztatásához, akik valamilyen területen hiányt szenvednek. A programnak nem csak a tanulók felzárkóztatása, szociális hátrányok csökkentése a célja, hanem a tehetséges tanulók felkutatása, a tehetséggondozás is. A hátránykompenzációs program szervezeti keretei: A program irányítását, ellenőrzését az iskolát fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke látja el, ennek keretében: 1.Évente tervet készít a program által nyújtott szolgáltatásokról, ezek ütemezéséről. 2. Kapcsolatot tart fenn a programot segítő mentálhigiénés munkacsoporttal.
44 3. Ellenőrzi a programba jelentkezett tanulók hátrányos helyzetet igazoló dokumentumainak meglétét. 4. Az iskola minőségügyi megbízottjával gondoskodik a partner központú működésről. Az iskola igazgatója: 1. A fenntartóval együttműködik a program tervezésében és megvalósításában. 2. Részt vesz az egyes tanulók számára javasolt szolgáltatásokról való döntésben 3. Egyéni fejlesztési terveket dolgoz ki 4. Együttműködik a tanulók vizsgálatát, fejlesztését biztosító intézményekkel, szakemberekkel. 5. Megbízza a hátránykompenzációs programban résztvevő kollégákat Hátránykompenzációs munkacsoport feladata a program működésének segítése, ennek keretében: 1. A tanév elejei felmérés alapján javaslatokat dolgoz ki az éves munkatervre, tanulói programokra. 2. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, osztályfőnöki munkaközösséggel, egyéni fejlesztést, tanácsadást biztosító szakemberekkel. 3. Esetmegbeszélést, szükség esetén szupervíziót biztosít.
45 Hátránykompenzáció biztosítható az alább felsorolt esetekben: 1. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 2. Sajátos nevelési igényű tanuló 3. Tartósan beteg 4. Tanulási nehézséggel küzdő 5. Magatartási- beilleszkedési zavar gyanúja esetén 6. Szocializáció hiányosságaiból adódó nehézségek esetén 7. Rászoruló: olyan anyagi és szociális hátrányok, melyek nehezítik a tanuló élethelyzetét, tanulását. - hátrányos helyzetű kistelepülésen él - bejáró, és az utazás hosszú időt vesz igénybe - tartós munkanélküliség a családban - betöltetlen szülői szerep, vagy elhanyagoló szülői magatartás - veszélyeztetett tanuló 2. 2. Hátránykompenzációs programba történő bekapcsolódás Jelentkezés módja:
46 1. Tanuló saját kérése, ( ha nem nagykorú a tanuló akkor a szülő belegyezése is szükséges) mely történhet: - írásban - osztályfőnökön keresztül - hátránykompenzációs munkacsoportnál 2. Szülő kérésére 3. Osztályfőnök, szaktanár, logopédus, fejlesztőpedagógus javaslatára 4. Külső szakember, intézmény javaslatára: - Nevelési tanácsadó - Rehabilitációs Bizottság - Családsegítő, Gyermekjóléti szolgálat - Iskola egészségügyi szolgálat - Gyámhivatal, utógondozói szolgálat - Rendőrség, bíróság - Gyakorlati hely, oktató Segítő szervezetek, vagy hatóság javaslata alapján a tanulót és a szülőt tájékoztatjuk a javaslatról, ismertetjük a program által nyújtott lehetőségeket. A programban való részvétel önkéntes. Ha tanár, oktató tesz javaslatot fejlesztésre, akkor egy egyéni beszélgetés alapján döntenek arról, hogy elfogadja- e felajánlott szolgáltatást.
47 2.3. Hátránykompenzációs programban alkalmazott fejlesztések, szolgáltatások 1. Egyéni fejlesztési terv készítése, ami a következőket tartalmazza: - probléma meghatározása - fejlesztés módszere: ( egyéni, tantárgyi, logopédiai, stb.) - fejlesztő fogalakozás gyakorisága - értékelés, ellenőrzés módja - vezetett dokumentáció 2. Logopédiai fejlesztés: szakértői bizottság döntése alapján 3. Fejlesztő pedagógiai kiscsoportos foglalkozás 4. Tantárgyi korrepetálás 5. Anyagi hátrányok csökkentése érdekében szervezett programok, támogatások 6. Csoportmunka: kommunikációs, személyiségfejlesztés, drámacsoport, problémamegoldó csoport. 7. Kulturális és közösségi programok A hátránykompenzáció folyamatszabályozása, részletes programja az Iskola Minőségügyi Kézikönyvében található.
48 3.1. Kollégium pedagógiai programja 1. Bevezető A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A kollégium pedagógiai programja figyelembe veszi az iskola pedagógiai programját. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Az intézmény megnevezése: Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 8400 Ajka, Kandó Kálmán ltp. 4. 2. A kollégium beiskolázási körzete - megyei, de fogadja a megyén kívüli szülők gyermekeit is 3. Férőhely, tanulócsoportok
49 Engedélyezett férőhelyek száma: 40 (lány) A tanulócsoportok száma: 2. A tanulók életkor szerint alkotnak csoportokat. A kollégium csak az iskolánkba felvett tanulók számára biztosít ellátást. 4. Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott diákokkal. Szeretnénk erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő, illetve vállaló állampolgárokat nevelni. A testület minden tagjának példát kell mutatnia diákjai számára, mind személyiségével, mind viselkedésével illetve életvitelével. 5. Alapelvünk Munkánkat az alapvető emberi valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítésével egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel. - Alapvető erkölcsi normák betartása - Egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele - A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, szeretet, bizalom és tapintat hassa át - A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze - A nevelő tevékenység a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére építsen - Nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása - Szülőkkel, iskolánkkal való együttműködés
50 6. Céljaink Elsődleges célunknak tekintjük a minél jobb tanulmányi eredmények elérését, melynek érdekében különös figyelmet fordítunk a tanulók rendszeres számonkérésére, a tanulmányi eredmények folyamatos ellenőrzésére. Törekszünk a bukások számának minimalizálására is. További céljaink: - hátrányos helyzetű tanulók segítése - leszakadók felzárkóztatása - tehetségek felkutatása, kibontakoztatása - tanulók neveltségi-igényszintjének emelése - pozitív minták, szokások közvetítése - szociális készségek fejlesztése (empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség) - önismeret, önbecsülés fejlesztése - szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása - családi életre, ésszerű háztartásvezetésre, kulturált párkapcsolat kialakítására való nevelés - a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása - a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztése, 7. Nevelési feladataink 7.1 Tanulási kultúra fejlesztése - tudatosítani a folyamatos tanulás szükségességét - tanulási kedv fejlesztése a tanulás belső igényként való megjelenése érdekében - helyes tanulásmódszertan elsajátítása
51 - képességeknek megfelelő tanulmányi eredmény elérése Fejlesztési területek: - biztosítani a megfelelő tanulási feltételeket (tárgyi, nyugodt körülmények) - tanulási terv készítése mind a szóbeli, mind az írásbeli feladatokra vonatkozóan 7.2 Pályaorientáció A kollégium segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A felkészítés szakaszai: - tájékozódás a tanulók egyéni célkitűzéseiről, a szülők elvárásairól, - az érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása, - a vizsgákra, érettségire való pszichés felkészítés, - a végzős tanulók felvételi eredményének visszacsatolása, pályakövetés. 7.3 A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése - alapvető társadalmi normák, értékek beépítése illetve beépítésének elősegítése, a diákok személyiségébe - a kollégium érték- és szokásrendszerének kialakítása - együttműködési képesség fejlesztése - családi életre nevelés - szociális készségek fejlesztése Fejlesztési területek: - pozitív értékek közvetítésében való személyes példamutatás - viselkedési normák kialakítása, és azok betartatása - erkölcsi normák
52 - közösséghez való tartozás tudatának fejlesztése - kulturált társas kapcsolatok kialakítása - segítőkészség és együttműködési képesség fejlesztése 7.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés - belső kollégiumi élet megteremtése pozitív mintaként - az egészséges életmód iránti igény kialakítása - szabadidős tevékenységek biztosítása - szenvedélybetegségek elkerülésére való nevelés Fejlesztési területek: - személyes képességek fejlesztése - stressz oldás, stressz kezelés - sportolási lehetőségek biztosítása - kulturális programok szervezése 7.5 Önismeret fejlesztése - önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, - önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése gyakorlása, - a világ egészére vonatkozó ismeretek elsajátítása. Fejlesztési területek: - önvizsgálat, önelemzés, - az egyéni ügyek önálló intézésének segítése, 8. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE 8.1. Személyi feltételek
53 A kollégiumban a nevelési feladatokat a csoportok létszámának megfelelően 3 nevelőtanár látja el, de közreműködnek az iskola szaktanárai is. Elvárások a nevelőtanárral szemben: - életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt - képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; - jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, - megfelelő empátiával rendelkezik - tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe - továbbképzéseken való részvétel - együttműködik az iskolai nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. 8.2. Nyitva tartás, ügyelet A kollégium folyamatos (24 órás) nyitva tartással működik. Az éjszakai ügyeletet 2 nevelőtanár illetve heti 1 alkalommal 1 gyermekfelügyelő látja el. A napi felügyeletet 1 ügyeletes vezető illetve 1 gyermekfelügyelő biztosítja. A nevelőtanárok kollégiumba való érkezéséig bármi nemű probléma esetén (betegség, soron kívüli eltávozás) a tanuló köteles az ügyeletes vezetőhöz fordulni. Az esetlegesen felmerülő délelőtti tanórán kívüli időszakot a tanuló az iskolában, de a kollégiumon kívül köteles tölteni. (iskola aulája, könyvtár) 8.3. Tárgyi feltételek A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének