A világ marhahús termelése 23-25 között (bivallyal együtt) A vágómarhav marha- és s marhahús - termelés A világ g marhahústermel stermelésese Összesen kb. 57 millió tonna; Fı elıállítók és egyben exportırök a nagy kiterjedéső legelıkkel rendelkezı országok, (pl USA, Brazília, stb) De blitz, February 24 Tejelı- és húsmarhatartó országok Tejelı tehén állomány Hústehén állomány húshasznú állomány aránya Austria 621.212 252.792 29% Germany 4.564. 719. 14% France 4.413. 4.11. 48% Spain 1.156. 1.974. 63% Ireland 1.238. 1.121. 48% Czech Rep. 547.5 67.3 11% Poland 2.527. 457. 15% USA 9.19. 33.569. 79% Argentina 2.243. 19.74. 9% Brazil 34.71.654 132.71.434 79% Uruguay 412.732 3.688.268 9% Az elıáll llító országok csoportosítása sa Tejtípus: a húshasznh shasznú állomány a szarvasmarha állomány 25%-nál l kisebb (Lengyelország, g, Magyarország, g, NémetorszN metország, stb.) Vegyes típus: t A húsmarha h állomány arány 25-75% közötti k (Ausztria, Franciaország, Írország, Spanyolország) Hústípus: A húsmarhah smarha-állomány aránya meghaladja a 75%-ot (Argentína, na, Brazília, USA, Ausztrália, stb.) 1
A világ g marhahús-kereskedelm kereskedelmének változása 199-21 között k (mennyiség) World beef trade in values - Average 1999-21 Forrás: ENSZ FAO * Value of imports / exports of the following items: Meat of bovine animals, fresh, chilled or frozen, with bone in; beef and veal boneless; beef dried salt smoked; beef preparations; homogenised meat preparations; sausages of beef and veal; fresh, chilled or frozen edible offals of cattle. Exports Imports Values in 1. US$ Source: FAOSTAT Deblitz, February 24 A fontosabb országok részesedése a marhahúskereskedelmbıl Export 1999-21 (1. US$) Import 1999-21 (1. US$) Oceania 28% Rest 2% Asia 3% EU (extra) 5% Asia 12% Rest 17% EU (extra) 7% Ex-USSR 2% South America 16% North America 44% Oceania 28% North America 28% South America 3% Ex-USSR 5% Deblitz, February 24 A marhahús világa (3 év átlaga 2-22) Régió Állomány ((db) A régiók aránya... Termelés (mennyiség) Export (Érték) Import (Érték) EU-15 6 13 5 7 Észak-Amerika 8 24 42 27 Dél-Amerika 23 21 16 3 Dél-Ázsia 2 4 1 - Közel-Kelet 11 11 2 12 Japán - - - 27 Óceánia 3 5 27 - Afrika 15 7 2 3 FÁK 4 7 2 5 58 % 58 % 85 % Egyéb 1 8 3 16 Világ 1 1 1 1 66 % Forrás: FAOSTAT Deblitz, February 24 2
termelési költég Elıáll llítási költsk ltségek Az összehasonlítást st befolyásolja az árfolyamok alakulása is! Eltérı tartásm smódok, eltérı költségek. Nyugat-Eur Európa: a költsk ltségek 3,5-4-szer magasabbak az alacsony költsk ltséggel termelı Dél-Amerika, vagy Pakisztán költségeinél. felvásárlási ár Németország: g:- intenzív v befejezés istáll llózott körülmk lmények közöttk USA/Kanada: borjú,, mint végtermék USA/Kanada:Feedlot rendszer Argentína: na: végtelen v pampák Forrás:: Yann Arthrs-Bertrand: Die Erde von oben - Tag für Tag 3
Brazília: alacsony input igény a termelésbe bevont földekenf Japán: felhıkarcol karcolók k a marhahústermel stermelésbensben Csoportosítás s elıáll llítási (teljes) költség g szerint (vágott súlyra) s Az EU-15 marhahústermel stermelésének megoszlása sa Nagyon magas (>4 $/1 kg): Ausztria, Németország, Franciaország. Magas (3-4$/1 kg): Írország, Spanyolország és s a kisméret rető magyar gazdaságok gok Közepes (2-3$/1 kg): Cseh KöztK ztársaság, nagyobb méretm rető magyar gazdaságok, gok, Lengyelország, g, Brazília, Ausztrália. Alacsony (1-15$/1kg): 15$/1kg): Argentína, na, Uruguay, Pakisztán Írország 11% Spanyolország 11% Egyesült Királyság 13% Olaszország 17% Németország 24% Franciaország 24% Az EU-15 marhahús-termel termelése Tradicionális, szigorúan szabályozott piac. A második legnagyobb termelési értéket produkáló ágazat a tejágazat után (1%). Több mint 7 millió tonnás éves termelés, a világ marhahústermelésének közel 13%-a. A marhahúsfogyasztás átlaga éves szinten a 8-as évek közepén elérte a 23/kg-os szintet. A marhahúsfogyasztás trendje azóta csökkenı, amit a BSE betegség tovább csökkentett. (2-ben már mindössze 17 kg/fı/év). AZ EU-15 marhahústermel stermelésese 22-re úgy a marhahústermelés túllépett a BSE krízisen. vcjd megbetegedések eddig 145 embert érintettek, akik közül 135 Egyesült Királyságban, 6 Franciaországban, 1 Írországban, 1 Olaszországban. A BSE járvány lecsengése közben felbukkanó FMD azonban újból a marhahús termelés felfutása ellen hatott. 4
Marhahúspiaci trendek az EU-ban 1999-23 között k 1%-kal esett a termelés. A BSE lecsengése után n megnövekedett fogyasztói i szüks kséglet következtk vetkeztében 23-ban elısz ször r került nettó importıri ri pozíci cióba a Közösség. A csökken kkenı trendet mozdítja elı a szektor költségszerkezete, és s a tejiparral való összefonódása, sa, mely utóbbi szintén leszáll llóágban van (a tejkvóta ta rendszer és hozamok növekedn vekedése miatt) Elırejelz rejelzés A marhahús-el elıállítás s 213-ig évi 7,53 millió tonnára esik vissza (ebben már m r benne vannak az új j tagállamok). 213-ra az export 5. tonna alá eshet (25-ben még m g 218 ezer t volt!) Valósz színősíthetı,, hogy az EU hosszabb távon is nettó marhahús s importır marad (ez elképzelhetetlen volt az 199-es években, amikor több t mint 1 millió tonna marhahús s raktárk rkészlet halmozódott fel). A marhahús s eredete: tejelı állományok (mintegy 2 millió tehén/eu n/eu-15) borjainak többst bbséges hízlalásra kerül. A húshasznh shasznú tehénállom llomány (11,7 millió tehén/eu n/eu-15) borjainak többst bbsége szintén hízlalásra kerül. A húsmarhatarth smarhatartás környezetileg jól j l elkülönül l a tejelı állományoktól. Az EU marhahús s elıáll llításának közelmúltban ltban lezajlott reformjai AGENDA 2 (árcs( rcsökkentés-közvetlen kifizetés-új j támogatt mogatási formák megjelenése) kompenzáci ció a csökken kkenı közösségi intervenciós árakért rt = speciális prémium, vágási prémium a húsmarhatarth smarhatartó termelık k jövedelmj vedelmének növelése= anyatehén n támogatt mogatás extenzív v legeltetési technikák k alkalmazásának ösztönzése= extenzifikáci ciós s prémium segíts tség g a kedvezıtlen adottságú területek termelıinek, valamint azon az országok termelıinek, ahol a marhahústermel stermelés fontos szerepet játszik= j megemelt anyatehén n prémium piaci egyensúly biztosítása sa az év során=szezonalit n=szezonalitástst csökkent kkentı prémium tagállamok segítése, se, hogy támogasst mogassák k a speciális termelési rendszereket= pótlólagos lagos támogatt mogatás 5
A támogatt mogatások összege: 15/ 15/ökör speciális prémium 2/anyatehén anyatehén prémium 4-8/db extenzifikáci ciós prémium 8/db vágási prémium A reform nem bizonyult olyan sikeresnek, mint ahogy vártv rták. Továbbra is számottev mottevı maradt az intenzíven termelı rendszerek szerepe és ezek kibocsátása. sa. A CAP legutóbbi reformja ezért azt a célt c tőzte t ki, hogy a kifizetéseket el kell választaniv a termelést stıl és s egységes ges farmonkénti nti - történelmi jogosultság g alapján álló -,jövedelemt vedelemtámogatásként folyósítani A reformtól l azt várjv rják, hogy a termelésre való ösztönzés s megszőnése se következtében az output csökkent kkentésén keresztül l a marhahús árak emelkedéséhez vezet. így pedig a jövedelmek fenntartása, vagy akár növekedése megvalósul. Egységes ges Farmtámogat mogatás: felhígult változatot v fogadtak el 23 június j 6-án. 6 25 jan. 1-tıl 1 l hatályos, de van átmeneti idı. A tagállamok választhattak v három h forgatókönyv közül: k 25.1.1-tıl l alkalmazza a teljes szétv tválasztástst részleges szétv tválasztást st alkalmaz és s nem vállal v kötelezettséget a teljes szétv tválasztásra. sra. csak 26. 1.1-tıl l alkalmazza a szétv tválasztástst Az EU termelık k tehát t a jelenlegi támogatáscsomagnak legalább egy részét t a termelést stıl l függetlenf ggetlenül megkapják. k. Az egységes ges támogatt mogatás s egyes részei r azonban bizonyos környezetvk rnyezetvédelmi, vagy földvf ldvédelmi delmi intézked zkedések megvalósításától l függnek. f Az ágazat helyzete Magyarországon gon 6
Az ágazat jellemzıi Termelés folyamatosan csökkenı tendenciát mutatott a közelmúltig. Hazai fogyasztás az EU átlag 2-3%-a. Hagyományosan exportorientált ágazat volt (évszázados hagyományok), de ma a vágómarha zöme belföldön kerül értékesítésre. Az értékesített vágómarha túlnyomó része 6%- ban selejt tehenekbıl és 4%-ban gyengébb minıségő hízóbikákból (HF) áll. Marhahús zömét a tejhasznú fajták adják, kicsi a húsmarha állomány, a hízóalapanyag 1/3-a származik csak húsmarhatartó gazdaságokból (4. húshasznú tehén - viszont van fejlesztési lehetıség, hiszen 117. tehénre kaptunk kvótát az EU-tól). Önellátottsági szint a nyolcvanas évek végén 2 % körül volt, most 16% körül alakul. Az ágazat jellemzıi heterogén árualap (mert benne van a tejelı, meg a többi) t húsmarha: alacsony hozamért rték k (mert a borjú az egyetlen kincse) elızı miatt költsk ltség és hozamérz rzékeny ebbıl l adódóan an csak kevés s ráfordr fordítással szabad végezni, v legalábbis önálló tevékenys kenységként pozitívum, hogy az abrakárakra rakra nem érzékeny. A szarvasmarha-állom llomány változv ltozása Magyarországon gon (ezer db) 16 14 12 1 8 szarvasmarha-állomány ebbıl:tehén 6 4 2 199. 1992. 1994. 1996. 1998. 2. 22. A vágómarha-termelés változása Magyarországon (élısúly ezer t) 3 25 2 15 1 5 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. A vágómarhav marha-termelés s visszaesése se még m a nagymért rtékő létszámcsökkenést is meghaladta. (tehénl nlétszám m a felére, a vágómarha-termelés s 1/3-ra esett vissza) Ok: nagy végsv gsúlyra hizlalt bikák k helyett a választott v borjak exportja vált v általánossá. 7
Az állomány megoszlása sa Rendszervált ltás s után n a nagysúly lyú vágómarha-termelés s veszteségess gessé vált. (infláci ciót t nem követk vetı felvásárl rlási árak, növekvn vekvı takarmány nyárak, HF kedvezıtlenebb mutatói). Az üzemi struktúra ra A szarvasmarhát tartó gazdasági szervezetek száma 2-24 között 6 százalékkal nıtt, míg az egyéni gazdaságok száma 12 százalékkal csökkent. Hasonlóan változott a tehenet tartó gazdaságok száma is. Egy év alatt a gazdasági szervezeteknél 6 százalékkal csökkent, az egyéni gazdálkodóknál 1 százalékkal nıtt az egy gazdaságra jutó szarvasmarhák száma. Az állomány megoszlása sa és s az üzemi struktúra ra az ezredfordulón Mintegy 75 jogi személyiségő gazdasági társaság és szövetkezet 248 ezer tehénnel, benne 19 ezer egyhasznú hústehénnel rendelkezett. 1-3 ezer körüli regisztrált kistermelı mintegy 67 ezer tejelı, mintegy 43 ezer kettıs hasznosítású (jórészt magyartarka), és 6 ezer húshasznú tehenet tartott. A húshasznosítású állományokra érvényes támogatást igénybe vevı ( fajtaigazolást kiadott ) termelık száma 21. körül, a támogatott tehénlétszám 75-76 ezer. A vágómarha-termelésnek mintegy háromötödét állítják elı az egyéni gazdaságok, termékeik zöme háromötödekétharmada élıállatként hagyja el az országot. A gazdasági szervezetek vágóállattermelésének négyötöde vágóhídi értékesítésre, vagy üzemi vágásra került. 8
A marhahús s fogyasztásának változása Magyarországon gon (kg) Az 1 fıre f jutó marhahúsfogyaszt sfogyasztás néhány ny országban és s régir gióban 45 4 35 3 25 2 15 1 5 197 198 199 2 22 Marhahús Sertéshús Baromfihús A felhasználás A csökkenı termelés ellenére az export volumenét sikerült szinten tartani, több év átlagában a termelt vágómarha 4-45 %-a exportra került. Az exportban az élıállat dominál. A belföldi felhasználás a csökkenı fogyasztás miatt zsugorodott. Az import a 9-es évek közepén még jelentıs volt, de az utóbbi években mintegy 1 %-ra esett vissza. Az exportárak 1,8-2,2 euro/élısúly kg körül alakulnak (23). Az ágazat fejlesztését t indokoló tényezık Magyarország g jelentısebb nettó exportır országnak számít t marhahúsb sból: a magyarországi gi export 23-ban 25-3 ezer tonna körüli k volt húskh skészítménnyel együtt, míg m g az import 6-76 7 ezer tonnát t tett ki. Gyepterületek hasznosítása sa (ellenérv: ezek többst bbsége nem olyan kiterjedéső, illetve minıségő,, hogy gazdaságosan gosan egy állományt eltartson) Környezetvédelmi, térst rségfejlesztési si célok (tényleg környezetbark rnyezetbarát ágazat, plusz ezt az EU-ban is támogatjt mogatják /extenzifikáció,, stb.) 9
A fejlesztést st nehezíti Baromfihús s olcsóbban elıáll llítható, így konkurenciát t jelent BSE komolyan megrendítette a marhahús s iránti keresletet Telített környezk rnyezı piacok Az emelkedı árak és s támogatt mogatások következtében a marhahús-el elıállítás növekedését t lehet prognosztizálni. A hazai támogatt mogatás A termelés s a jelenlegi 55-6 ezer tonnáról átmenetileg - az egységes ges farmtámogat mogatás bevezetéséig - emelkedhet a viszonylag magas anyatehénkv nkvótánaknak és s közvetlen k támogatt mogatásnak köszönhetıen. en. (Az EU-hoz májusban m csatlakozott 1 új j tagország g kvótája 73 ezer egyed, ennek 16 százal zalékát t kapta Magyarország, g, míg m g 45 százal zalékát Lengyelország.) g.) SAPS = Egyszerősített területalap letalapú támogatás s 17-18 18 ezer Ft/ha körül k l alakul. Kiegész szítı támogatás: Hízott bika 35..-Ft/db Húshasznú tehén 32..-Ft/db Húshasznú tehén n legelın n tartás s esetén bizonyos állatsőrőség g alatt 12..-Ft/db A vágómarha v felvásárl rlási ára (Ft/kg) A vágómarha v felvásárl rlási árának alakulása 25 2 15 1 5 Minıségi osztály 1998. 1999. 2. 21. Extrém 241,83 239,92 242,9 244,4 I. osztály 242,22 242,78 241,69 244,5 II. osztály 194,75 172,33 189,34 212,56 III. osztály 183,52 158,6 179,12 186,47 IV. osztály 159,94 147,7 155,82 167,61 Vágómarha összesen 216,83 2,36 28 24,81 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. 1
A vágómarhav marha-termelés költsége a kisgazdaságokban gokban A vágómarhav marha-termelés s költsk ltségarányos jövedelmének alakulása a társas t vállalkozásokban (Ft) 5 Megnevezés 1999. 2. 21. Vágómarha, Ft/állat közvetlen 152324 171546 144623 változó költség Összes költség, Ft/állat 179317 177985 17323 Önköltség, Ft/kg 227,4 266,2 268,39-5 -1-15 -2-25 -3 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. A vágómarhav marha-termelés s költsk ltségarányos jövedelmének alakulása az integrált árutermelı kisgazdaságokban gokban (Ft) A vágómarhav marha-termelés s költsk ltsége a társas vállalkozv llalkozásokban 35 3 25 2 15 Megnevezés 1999. 2. 21. Vágómarha, Ft/állat közvetlen 17598 186393 155592 változó költség Összes költség, Ft/állat 113112 257652 231184 Önköltség, Ft/kg 222,43 282,93 298,55 1 5-5 199. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 11