2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK

Hasonló dokumentumok
MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

A Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló feladatainak megoldása 1

1. forduló (2010. február

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

2-17. ábra ábra. Analízis 1. r x = = R = (3)

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Áramlástan Tanszék. Mérés előkészítő óra I

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

MECHANIKA / STATIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN / FELADATOK

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar május 31.

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Anyagmozgatás és gépei. 3. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

/ CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA / GÉPJÁRMŐ SZERKEZETEK MÉRETEZÉSI FELADATOK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZEKERES GYÖRGY

/CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA!/ GÉPELEM FELADATOK. II. rész KÉSZÍTETTE: SZEKERES GYÖRGY

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Ftéstechnika I. Példatár

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

E E E W. Előszó. Kifejtés

o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat

A rögzített tengely körül forgó testek kiegyensúlyozottságáról kezdőknek

INTERFERENCIA - ÓRAI JEGYZET

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag egyetemi docens

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István)

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

Membránsebesség-visszacsatolásos mélysugárzó direkt digitális szabályozással

HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES

Se acord 10 puncte din oficiu. Timpul efectiv de lucru este de 3 ore. Varianta 47

Általános mérnöki ismeretek

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka

FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 49. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2007/2008

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam egyetemi docens

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

Födémszerkezetek 2. Zsalupanelok alkalmazása

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I. Nagy László Várhegyi Zsolt

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK

Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha]

Irányítástechnika 4. előadás

Feladatok GEFIT021B. 3 km

ISMÉT FÖLDKÖZELBEN A MARS!

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT Budapest, Pf. 62 Telefon , Fax

2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória. Héron kútja

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

1. mérés. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet. Félévi követelmények és útmutató VILLAMOS GÉPEK.

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

Hidraulika. 5. előadás

2. előadás: További gömbi fogalmak

Csavarkötés mérése ), (5) μ m a menetes kapcsolat súrlódási tényezője, β a menet élszöge. 1. Elméleti alapok

Fizika I, Villamosságtan Vizsga fé, jan. 12. Név:. EHA Kód:

Számítógéppel irányított rendszerek elmélete hatodik házi feladat Beadási határidő:

MATEMATIKA GYAKORLÓ FELADATGYŰJTEMÉNY

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Földgáz égéshıjének és főtıértékének meghatározása


A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

2. Hatványozás, gyökvonás

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése

Fizika 1i gyakorlat példáinak kidolgozása tavaszi félév

Oktatási segédlet REZGÉSCSILLAPÍTÁS. Dr. Jármai Károly, Dr. Farkas József. Miskolci Egyetem

Emberi ízületek tribológiája

Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben

Porszűrők. Muv.-I.-95-o. A szűrő, szűrő közeg. A szűrőn a gáz áthalad, a por (jelentős része) leválik Leválasztás a szűrőközegen. A szűrők alaptípusai

Segédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez

6. MÉRÉS ASZINKRON GÉPEK

Mérnöki alapok 7. előadás

, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!

TFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, okt. 3.

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő):

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

Hőmérséklet mérése Termisztor és termoelem hitelesítése

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

Alapfogalmak II BME -VIK

Települési vízgazdálkodás Évközi feladat. Vízszerzés aknakútból

Átírás:

007/008. tané Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 007. noeber 9. MEGOLDÁSOK

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. d = 50 = 4,4 k/h = 4 / a) t =? b) r =? c) =?, ha = d d) r =?, r =? b) A r r d B d r a) A portoló által egtett út: = 4d = 4 50 = 600, aelynek egtételéhez zükége idő: t = 600 = = 50 =,5 perc. 4 pont 4 A zabályo hatzög (hározögek) tulajdonágait felhaznála r r = d, iel a d oldalú zabályo hározög agaága. Így r = d = 59,8. 4 pont c) A portoló a B pontig d, a gyalogo d utat tez eg. Így a találkozáig eltelt idő d d d t = =. Ebből 4 = = = = 4,8 k/h. d d) A találkozá pillanatában az elozduláok nagyága az ábra zerint: r = d = 50 = 00, illete r =d = 50. pont 5 pont. d = 90 k = 90 0 = d = 0 k = 0 0 = 45 k = 45 0 = 6 k/h = 0 / = / = 54 k/h = 5 / átl = 6 / a) t o =? b) =?, ax = 90 k/h a) A hátraléő (haradik) útzakaz nagyága: = d ( + ) = 90 k (0 k + 45 k) = = 5 k = 5 0. pont Az odaút egtételéhez zükége idő: 0 0 45 0 5 0 t o = + + = + + = 0 5 = 7750 =,5 h. 5 pont d d b) A telje útra onatkozó átlagebeég: átl =. Ebből t = to = 500. 5 pont to + t átl A izaút ebeége ezerint d d 90 0 = = = =5,7 = 9,57 k/h. pont t d t 500 o átl A buzezető ezek alapján ne tudja betartani a KRESZ-zabályt: a izaúton 90 k/h-nál nagyobb ebeéggel kellene haladnia a buzal. pont

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. Az adatokat az ábrák tartalazzák. a) A agy B nagyobb? b) A =?, B =? c) A =?, B =?, ha t = 0,5 in = 0 d) B tetre (t) grafikon c) t = 0 alatt egtett utak: A = A t = 8 0 = 40, B = B t = 8, 0 = 50. d) A B tet i egyene onalú egyenlete ozgát égez. a) é b) Az A tet ebeége a grafikonja alapján 500 00 A = = = 8 /. pont t 50 B = 0 k/h = 8, /. pont Így a B tet ozog gyorabban. pont 4 pont 56,6 () 50 5 pont 00 0 0 50 t () 4. 0 = 0 a = áll. = /, = 4 a) x/ =? b) t /t =? a) A repülőgép x táolágban éri el a felzállái ebeéget. Egyenleteen gyoruló ozgára ( 0 = 0) fennáll, hogy a x = t, = a t x =. Márézt a = =. a a 4 Ezekből az x/ hányadora kapjuk, hogy x = a 9 a 6 = 8 9 = 88,8 %. 0 pont b) A ebeégekre fennáll, hogy = a t, é = a t. Innen t 4 = = t = =0,75. 5 pont 4

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok 5. = kg Az ütközé tökéleteen rugalatlan. A lendület = 0 / egaradá törénye alapján: = 0 () + 0 = ( + )u pont E e E u = 0,75 E e E u =0,5E e A ozgái energiákra a feladat zerint fennáll, hogy 0,5E e = E u, azaz a) =? b) u =? () 0,5 = ( + ) u. pont Az () é () egyenletekből a két ieretlen ( é u) eghatározható. Például () é () hányadoát ée b) u = 0,5 = 0,5 0 / =,5 /. 5 pont () felhaználááal kg (0,5 ) ( u) a) = = = 6 kg. 4 pont u,5 6. L = M = kg α 0 = 60 α = 0 = 50 g = 0,05 kg g = 9,8 / a) F =? b) h* =? L a) A tet körozgát égez, így M = F Mg co α, ebből L F = M + Mg co α. pont L A ebeéget az energiatételből határozhatjuk eg: Mgh = Mgh + M = g(h h ). pont Az ábra alapján: h = L/, h = L( /), így = gl( / + /), é F = Mg( / + /) + Mg / = Mg( ) = 5,68 N. pont b) Az egyenúlyi helyzeten áthaladákor a golyó ebeége az energiatételből: Mgh = M = gh = gl. A agolyó agához rántja a ki ágnet, é együtt ozognak toább. Így rugalatlan ütközé játzódik le, aire felírható a lendület egaradá törénye. Ha a ki tet közel an a golyóhoz, elhanyagolhatjuk a függőlege lendület áltozáát. pont A ízzinte koponenre fennáll: 4

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok M M = ( +M)u u =. pont + M Az új agaág eghatározáához iét az energiatételt haználhatjuk: (M + )gh* = (M + )u h* = kg h* = kg 0,05 kg + u g M M L = =, M + g M + = 0,45. 4 pont 7. d = 7 c, r =,5 c α = 8,5 0 6 (/ ) t = 5 t = 45 a) δ =? b) fordíta? a) Legyen a kiinduló (t) hőéréklet 5 é 45 között. A belő pohár ugara a hűté iatt kiebb lez: r = r( + α t ), ahol t = t t < 0. 4 pont A külő pohár ugara a elegíté iatt egnő: r = r( + α t ), ahol t = t t > 0. 4 pont A poharak közötti hézag: δ = r r = r( + α t ) r( + α t ) = rα ( t t ) = rα (t t t t) = rα (t t ) δ =,5 c 8,5 0 6 (45 5 ) =,9 0 c. pont b) Ha a poharak ékonyfalúak, alózínűleg egrepednek a fellépő fezültég iatt. 5 pont 8. h =, 0 = 0 = / c = 460 J/(kg K) g = 9,8 / a) =?, ha µ =0 b) Q/E h =? c) T =? a) Az energia egaradá törénye alapján: gh =. Innen = gh = 9,8, = 7,9 /. pont b) A úrlódá iatt keletkezett hő nagyága: Q = gh. Így gh Q = = = = 0,98 (= 98 %). 6 pont Eh gh gh 9,8, c) A keletkező hő telje egézében a tetet elegíti. Így Q = c T. c T = gh. Ebből gh 9,8, T = = = 0, K = 0,. 6 pont c J 460 kg K 5

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok 9. O : = 0 g, V = 0 d = 0, T = 400 K, M = g/ol He: = 50 g, V = 40 d = 4 0, T = 00 K, M = 4 g/ol a) Melyik gáz nyoáa a nagyobb, é p =? b) W =?, V = 40 d 0 d = 0 d = 0 (O ) c) Q =?, T = 400 K 00 K = 00 K (He) a) Mindkét egyene az origón egy kereztül, tehát V ~ T, azaz a gázok állapotáltozáa izobár. Így an értele azt kérdezni, hogy elyik gáz nyoáa a nagyobb. pont A nyoáokat az ábra adataiból az állapotegyenlet alapján eghatározhatjuk: Az oxigénre: J RT 0 g 8, 400 K p V = RT p = = ol K =,09 0 5 Pa. pont M MV g 0 ol A héliura haonlóan: J RT 50 g 8, 00 K p = = ol K = 7,79 0 5 Pa. pont M V g 4 4 0 ol A héliu gáz nyoáa nagyobb, p = p p = 6,75 0 5 Pa-lal. pont b) Az oxigén által égzett unka (állandó nyoáon): W = p V =,09 0 5 Pa 0 = 7 J. pont c) A héliugáz hőfelétele (állandó nyoáon): f + f + Q = p T, ahol p = nr = R, f =. M Így 5 5 50 g J Q = R T = 8, 00 K = 77 906 J = 77,9 kj. 4 pont M g 4 ol K ol 0. I =,5 A d =, r = = 0 ρ = 0 6 Ω a) E =? b) l =?, ha U = 0 V a) Az elektroo térerőég a ezetőben: U E =, árézt Oh törénye zerint U = I R é l l R = ρ, A = r π = π 0 6. Mindezeket A behelyetteíte, kapjuk E= U l -6 I R I ρ,5a 0 Ω = = = -6 l A π 0 U 0V b) A ezető ellenálláa R = = I,5A = 0,796 V/. 0 pont = 4 Ω. Márézt R = ρ A l, aiből 6

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok 6 R A 4Ω π 0 l = = =,56, 5 pont 6 ρ 0 Ω U 0V agy az a) eredényt haznála: l = = =,56. E V 0,796. R = R =R = R 4 = R = 00 Ω R e = Ω a) R AB =? b) Mi a teendő? a) Az R é R az átkötő átló iatt röidre annak zára. Ezzel együtt R 4 i röidzárba kerül, így cak R jelent ténylege ellenállát. Tehát R AB = R = 00 Ω. 8 pont b) Ha kiezük az R é R közti röidzárat, a köetkező kapcolát kapjuk: R e = R + R Az eredő ellenállá (inden ellenállá azono): = 4 R = Ω. 7 pont. 0 = 0 a) Miel ninc úrlódá, a tet ozgáegyenlete a lejtőn: t = 0 a = g in α a = g inα. α = 0 A ebeége a lejtő alján: R = 50 =at = g t inα = 9,8 0 in 0 = 7,0 /. 4 pont µ = 0 g = 0 / b) A lejtőn egtett út: a) =? 9,8 in0 a g inα = t = t = b) =? 00 = 85,7. pont c) ϕ =? c) A ízőre ható erők eredője biztoítja a körpályán haladát (ld. ábra): F ny a cp ϕ g a 7,0 cp tg ϕ = = = = 0,59, ϕ = 0,59. 8 pont g Rg 50 9,8 A íző a körpályán a függőlegehez képet ϕ = 0,59 -kal dől befelé. 7

007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. r = 75, r = 7,5 0 0 = 5 pf = 5 0 F = 59 pf = 59 0 F ε 0 = 8,854 0 N a) d =? b) ε r =? c) =? a) A kondenzátor leezének területe A = r π = 7,5 0 6 π = 4,48 0. A kondenzátor kapacitáa: 0 = ε 0 d A, így 8,854 0 ε 0 A d = = 0 d = 7,5 0 5 = 7,5 µ. 4,48 0 N 5 0 F 6 pont b) A papír dielektriku, ainek a leezek közé helyezééel a kondenzátor kapacitáa egnő. Ezerint a papír dielektroo állandója: 59 pf ε r = = =,8. pont 0 5 pf c) A háro féhengerből é két papírlapból álló rendzer két darab kapacitáú kondenzátor orba kapcoláának felel eg. Így 59 pf = = = 579,5 pf. 6 pont * * * Megjegyzé: A. feladat egoldáa, ha az eredeti (hibá) ábra adatait haználjuk: b) Az A tet ebeége a grafikonja alapján 500 00 A = = =,6 /. pont t 50 B = 0 k/h = 8, /. pont a) Így a B tet ozog gyorabban. pont c) t = 0 alatt egtett utak: A = A t =,6 0 = 48, B = B t = 8, 0 = 50. 4 pont d) A B tet i egyene onalú egyenlete ozgát égez. 56,6 () 50 5 pont 00 0 0 50 t () 8