TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram. V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY OTH, Budapest 2014. január
TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram Szerzők: Bíróné Asbóth Katalin, Dávidné Generál Márta, Szegedi Tamara A TÁMOP 6.1.4 kiemelt prjekt szakmai vezetése Prf. Dr. Fgarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető krdinátr Módszertan alprjekt szakmai vezetése Odr Andrea módszertan szakmai alprjekt vezető II. Módszertan V. Esetfeldlgzás és tapasztalatcsere pilt elemi prjektvezetője Bíróné Asbóth Katalin.
Tartalmjegyzék 1.Bevezetés... 5 1.1. A prgram célkitűzései... 6 1.2. A megvalósítás módja... 9 1.3. A wrkshp célcsprtjai... 10 2. Szervezés, lebnylítás... 11 2.1. A közreműködő team tevékenysége... 11 2.2. A lebnylítás módja... 11 3. A wrkshpk eredményei, tapasztalatai... 11 3.1. Helyi (kistérségi) wrkshpk... 11 3.2. Régiós-rszágs wrkshpk... 15 3.2.1. I. Kragyermekkri bevezető tanácskzás (Pécs)... 16 3.2.2. II. Tapasztalatmegsztó kragyermekkri tanácskzás (Eger)... 17 3.2.3. III. Zárótanácskzás (Budapest)... 20 4. Kapcslódási pntk más prjekt tevékenységekhez... 23 5. Kapcslódás társágazati TÁMOP prjektekhez... 24 6. Végső javaslati összegzés... 25 6.1. Jgszabálykat érintő javaslatk... 25 6.2. Módszertant érintő javaslatk... 26 6.3. Képzést - tvábbképzést érintő javaslatk... 27 6.4. Infrmatikai kérdésekre vnatkzó javaslatk... 28 6.5. Egyéb területekre vnatkzó javaslatk... 30 1. Melléklet:A helyi (kistérségi) wrkshpk Üzenetei... 31 1. Kecskeméti wrkshp Üzenet... 30 2. Jászberényi wrkshp Üzenet... 36 3. Msnmagyaróvári wrkshp Üzenet... 41 4. Hódmezővásárhelyi wrkshp Üzenet... 47 5. Székesfehérvári wrkshp Üzenet... 50 6. Budapest VIII. kerületi wrkshp Üzenet... 55 7. Törökbálinti wrkshp Üzenet... 61 8. Nyírteleki wrkshp Üzenet... 71 9. Sásdi wrkshp Üzenet... 72 10. Battnyai wrkshp Üzenet... 77 11. Hernádnémeti wrkshp Üzenet... 81 12. Hajdúböszörményi wrkshp Üzenet... 91
13. Kerecsendi wrkshp Üzenet... 89 14. Drgházai wrkshp Üzenet... 93 15. Marcali wrkshp Üzenet... 101 16. Tlnai wrkshp Üzenet... 101 17. Vasvári wrkshp Üzenet... 105 18. Zalalövői wrkshp Üzenet... 108 19. Ajkai wrkshp Üzenet... 111 20. Esztergmi wrkshp Üzenet... 115 2.Melléklet:Régiós-rszágs wrkshpk zárójavaslatai... 119 1.Kölcsönös Támgatási Javaslat (Dél - Dunántúl régió, Pécs, 2013.11.14.)... 120 2.Kríziskezelési Javaslat (Észak - Magyarrszág régió, Eger, 2013.11.21.)... 121 3.Zárótanácskzási Javaslat (Budapest, 2013.12.02.)... 123 4
1.Bevezetés A TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 kiemelt prjekt (tvábbiakban Prjekt) Megvalósíthatósági Tanulmányában szereplő helyzetértékelés, prbléma- és célmeghatárzás egyik kiemelt eleme a 0-7 éves gyermekeket és családjaikat ellátó ágazati szereplők együttműködésének megvalósulása. A 0-7 éves krsztály egészségügyi alapellátásában és a kragyermekkri intervencióban résztvevők, a társszakmák, a családkat támgató állami, önkrmányzati intézmények, hálózatk, illetve civil szervezetek közötti együttműködés gyenge, a kmpetenciák és feladatk lehatárlása hiányzik, a köztük lévő kmmunikáció skszr esetleges. (Prjekt Megvalósíthatósági Tanulmány Vezetői összefglaló, 6.ldal) A megvalósítás srán a Prjekt Módszertan Alprjektje, V. Együttműködések elemi prjektjének egyik feladata az vlt, hgy ágazatközi wrkshpk keretében, mderált tanácskzásk alkalmazásával, kiscsprts témafeldlgzás eszközeivel feltárja és összegyűjtse a szakmaközi és a szülőkkel való hatékny együttműködést segítő és akadályzó tényezőket. Ezt követően a résztvevők közreműködésével ún. Üzenetek, illetve tanácskzási javaslatk frmájában megfgalmazásra kerültek közvetlenül a Prjekthez kapcslódó, valamint a hsszabb távn is megtehető lépések. Igyekeztünk teljes képet kapni az rszág eltérő földrajzi, gazdasági, infrastrukturális és települési adttságai, népességi visznyai között működő szlgáltatásk, szakemberek és családkat képviselők tapasztalatairól, elképzeléseiről. A rendelkezésre álló szervezeti és időkeretek csak tájékzódást tettek lehetővé, amit a tvábbiakban célszerű lenne tvábbi felmérések, kutatásk keretében megerősíteni, kiegészíteni, különös tekintettel a Prjekt keretében tervezett fejlesztésekre, azk hatásainak követésére. 5
1.1. A prgram célkitűzései A Prjekt keretében rszágs lefedettséggel, egynaps, multidiszciplináris, ágazatközi tanácskzás srzat, ún. helyi (kistérségi) és régiós - rszágs wrkshpk megrendezésére került sr két ütemben, az alábbiak szerint. Helyi (kistérségi) wrkshpk I. ütem: 2013. június 1-30. között 1. Kecskemét (Bács-Kiskun megye) 2013.06.06. 2. Jászberény (Jász-Nagykun-Szlnk megye) 2013.06.12. 3. Msnmagyaróvár (Győr-Msn-Sprn megye) 2013.06.14. 4. Hódmezővásárhely (Csngrád megye) 2013.06.18. 5. Székesfehérvár (Fejér megye) 2013.06.19. 6. Budapest VIII. kerület 2013.06.21. 7. Törökbálint (Pest megye) 2013.06.25. 8. Nyírtelek/Görögszállás (Szablcs Szatmár-Bereg megye)2013.06.27. II. ütem: 2013. szeptember 1 - nvember 30. között 9. Sásd (Baranya megye) 2013.09.17. 10. Battnya (Békés megye) 2013.09.19. 11. Hernádnémeti (Brsd-Abaúj-Zemplén megye) 2013.09.24. 12. Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye) 2013.09.26. 13. Kerecsend (Heves megye) 2013.10.01. 14. Drgháza (Nógrád megye) 2013.10.03 15. Marcali (Smgy megye) 2013.10.08. 16. Tlna (Tlna megye) 2013.10.10. 17. Vasvár (Vas megye) 2013.10.15. 18. Zalalövő (Zala megye) 2013.10.17. 19. Ajka (Veszprém megye) 2013.11.05. 20. Esztergm, (Kmárm-Esztergm megye) 2013.11.07. Régiós-rszágs wrkshpk 1. Pécs (Baranya megye) 2013.11.14. 2. Eger (Heves megye) 2013.11.21. 3. Budapest 2013.12.02. 6
Helyi (kistérségi) és rszágs-reginális wrkshpk helyszínei 1.. ábra: Helyi (kistérségi)és rszágs- reginális wrkshpk helyszínei A wrkshpk mttója: Közpntban a gyermek az együttműködés lehetőségei a szükséges és a megfelelő időben történő ellátás érdekében A helyi (kistérségi) és régiós-rszágs wrkshpk megszervezésének alapvető célja az vlt, hgy helyszínenként képet kapjunk a kragyermekkri fejlődés követésében, támgatásában és a beavatkzásban érintett hárm ágazat egymás közti és szülőkkel való együttműködéséről, az azt segítő és hátráltató tényezőkről; feltárjuk a főbb prblémákat és javaslatkat fgalmazzunk meg azk lehetséges megldásaira. Mindezek az infrmációk hzzájárulhatnak a Prjekt módszertani, infrmatikai fejlesztéseinek, képzési és kmmunikációs kmpnenseinek megalapzásáhz, illetve a hsszabb távn való sikeres alkalmazásáhz is. 7
A kaptt észrevételek, javaslatk feldlgzása a Prjekt szakmai vezetőin, fejlesztőin kívül haszns ismeretekkel szlgálhat a különböző egészségügyi, ktatási, szciális, közigazgatási ágazati tevékenységekben közreműködők, így: a szakmai képzések, tvábbképzések szakmai tartalmának kidlgzásában, szervezésében, szabályzásában résztvevők, a módszertani irányelvek, útmutatók, prtkllk készítésével, gyakrlati bevezetésével megbízttak, a szakmai érdekképviseletek, egyéb érintett szakmai szervezetek, az ellátás szakmai felügyeletét végzők, az ellátttakat képviselő lakssági, civil szervezetek, az ellátttak jgait, érdekeit képviselők intézmények, szervezetek, az rszágs, megyei, helyi döntéshzók, az ellátást szervezők és finanszírzók, ágazatkn belüli vagy ágazatk közötti szakmai fórumk szervezését végzők vagy tervezők, a szakmai adatbázisk létrehzását, karbantartását végzők, a kragyermekkri ellátást érintő, pályázati prgramkat tervezők, végrehajtók számára. A Zárótanulmány megírásával célunk annak bemutatása, hgy a 23 wrkshp résztvevői milyen véleményeket, igényeket fgalmaztak meg Üzenetek frmájában a szülők - gyermekek, valamint a szakemberek támgatása tekintetében, az infrmatikai rendszerekre vnatkzóan, illetve a jgszabályk mentén a következő témakörökben: infrmációáramlás, a jelzőrendszeri működés,, a szülői szerepekre való felkészítés - a gyermekek fejlődésének követése, segítése, gndzása és ellátása a szülői és a szakmai felelősség, a szülő - szakember, szakember - szakember kmmunikáció, tájékztatás, az ellátórendszerek szervezési, finanszírzási kérdései, az ellátáskhz való esélyegyenlőbb hzzájutás, az elektrnikus, digitális adatbázisk, infrmatikai dkumentációs rendszerek, krszerű tájékztatási felületek és módszerek használata, a helyi sajátsságk, az ún. jó gyakrlatk az ellátásszervezés, együttműködés tekintetében, az ktatási rendszer és a média szerepe az ismeretátadásban, szemléletfrmálásban. 8
A wrkshpk közvetlen célja vlt még a Prjekt fő célkitűzéseivel és Megvalósíthatósági Tanulmányával összhangban -, hgy az elhangzó rövid előadásk és a műhelymunka eszközeivel segítsék a helyi (kistérségi), a reginális - rszágs együttműködések kialakítását, illetve megerősítését; egymás tevékenységének, jó gyakrlatainak bemutatását; egymás munkamódszereinek, elvárásainak, kapcslati elakadásainak feltérképezését; az esetleg létező kmmunikációs gátak lebntását. Ugyancsak hangsúlyt helyeztünk az ellátttakkal való kmmunikáció, partneri viszny és együttműködés megismerésére. A tanácskzásk az infrmációáramlás, az együttműködés és a feladatmegsztás helyi és rszágs működési módjainak hatéknyabbá, harmnikusabbá tételére irányultak. A prgram végső célkitűzése az vlt, hgy a tanácskzásk gyakrlati tapasztalatai, a húsz helyszínen megfgalmaztt Üzenetek (1. melléklet) legfntsabb témakörei rszágs szinten is megbeszélésre kerüljenek, a felmerült javaslatk pedig hárm régiós - rszágs tanácskzást követően összegzett frmában módszertani és jgszabályi javaslatk szintjén is tükröződjenek a Kölcsönös Támgatási Javaslat, a Kríziskezelési Javaslat, a Záró Tanácskzási javaslat (2. melléklet), valamint jelen Zárótanulmány frmájában. 1.2. A megvalósítás módja A Prjekt összesen húsz helyi és hárm, régiós-rszágs szintű ágazatközi tanácskzás megtartására adtt lehetőséget. A helyi (kistérségi) wrkshpk tekintetében megyénként egy - egy, földrajzi, gazdasági adttságaiban, valamint társadalmi összetételében és lakóinak átlags életszínvnalában eltérő települési adttságkkal rendelkező - köztük több -. kiemelten hátránys helyzetű (HH) régióba tartzó - helység került kiválasztásra, a következő megszlásban: Öt kistelepülés illetve körjegyzőség, amely halmzttan hátránys (HH) térségben található, ahl a kistérségben legalább egy-egy ágazati szlgáltatás jelen van és bevnható, köztük kiemelten a Bizts Kezdet Gyermekházak, vagy családi napközik. Négy átlags adttságú falu, kisvárs, amely rendelkezik helyben biztsíttt alapellátási szlgáltatáskkal. Öt kistérségi közpnt, amely rendelkezik az ágazati alapellátáskn túl napközbeni ellátást nyújtó, valamint fejlesztő szlgáltatáskkal is. Öt megyeközpnt, illetve egy fővársi kerület ahl a szakszlgáltatásk teljes köre és a szakellátásk biztsítttak. 9
A helyi (kistérségi) wrkshpkn kívül sr került még hárm reginálisrszágs, összegző jellegű wrkshpra, ahva a reginális megyei és rszágs szlgáltatói, módszertani és felügyeleti szereplőket hívtuk. 1.3. A wrkshp célcsprtjai A prgram résztvevői az egészségügy, a szciális, az ktatási ágazat helyi (kistérségi) képviselői, elsődlegesen az alapellátásban dlgzó szakemberek, valamint az adtt ellátási körzetben szlgáltatást nyújtó szakellátás szakemberei és lehetőség szerint a szülők képviselői vltak. 1. Helyszínenként húsz-húsz fő, ágazatnként hat-hat fő részvételére vlt lehetőség a helyi sajátsságktól függően, valamint jelen vlt az illetékes járási/kerületi népegészségügyi intézet tisztifőrvsa és/vagy vezető védőnője. A megnyitóra meghívást kaptak a közigazgatás helyi képviselői is. A 23 tanácskzásn 522 meghívtt szakember vett részt, az egészségügyi, ktatási, szciális ágazatból. A résztvevők megszlását az 2. sz. ábra mutatja. TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram Ágazatközi wrkshpk résztvevőinek megszlása (N= 522 fő) Szülők képviselői 13 fő (3%) Egészségügy képviselői 148 fő (28%) Közigazgatás képviselői 91 fő (17%) Szciális képviselői 146 fő (28%) Oktatás képviselői 124 fő (24%) 1 Egészségügyi alap-és szakellátásból: házi gyermekrvs, házirvs, védőnő, nenatlógus, gyermekgyógyász, neurlógus, gyógytrnász Gyermekjóléti alapellátásból, napközbeni ellátásból: gyermekjóléti szlgálat, bölcsőde, családi napközik, Bizts Kezdet Gyermekházak. Gyermekvédelmi területről: Területi Gyermekvédelmi Szakszlgálat, Gyámhivatalk. Oktatási alap- és szakellátás területéről: helyi (integráló) óvda, (térségi v. helyi) krai fejlesztő, Klebersberg Intézményfenntartó Közpnt (KLIK) járási és/vagy megyei Tankerületek képviselői, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Szlgáltató Közpnt, pedagógiai szakszlgálat, Szakértői Bizttság szakemberei stb. Szülőket, gyermekeket képviselő civil szervezetek részéről: Nagycsaládsk Egyesületének helyi, térségi szervezete, betegjgi és gyermekjgi képviselő, Rma Önkrmányzat meghívttja. 10
2. ábra: Ágazatközi wrkshpk résztvevőinek megszlása (Készítette: Odr Andrea és Asbóth Katalin) A szervezésben, megvalósításban nehézséget jelentett, hgy az ktatási és szciális ágazatban 2013 nyarától átszervezések kezdődtek, így egyes szereplők még, míg más szereplők már nem, vagy csak esetlegesen vltak elérhetők, meghívhatók. 2. Szervezés, lebnylítás 2.1. A közreműködő team tevékenysége A megvalósításban az alprjekt szakmai vezető, az elemi prjektvezető munkáját egy krdinátr, egy mderátr és egy szakmai szervező segítette. A Prjekt-teammel közösen készítettük el a helyi rendezvények egységes prgramját és frgatókönyvét, illetve a régiós - rszágs rendezvények lebnylítási tervét. A területen a népegészségügyi szakigazgatási szervek vezető védőnőinek, illetve a helyi közigazgatás képviselőinek segítségét vettük igénybe a meghívandók elérhetőségei és a helyszín kiválasztásának tekintetében. 2.2. A lebnylítás módja Az ágazatnként kiválaszttt résztvevőket telefnbeszélgetések srán hívtuk meg,, javaslatt kértünk az ágazati előadó személyére. A szóbeli meghívást elektrnikus útn küldött meghívólevéllel erősítettük meg, amelyhez csatltuk az aktuális prgramt, illetve a Prjekt rövid ismertetőjét. Az egynaps wrkshpk lebnylítását helyszínenként üzenetek, régiós-rszágs javaslatk megírásával, jelenléti ívvel, ftókészítéssel, emlékeztetővel, valamint elégedettségi kérdőívek kitöltésével dkumentáltuk, illetve ezek alapján értékeltük. 3. A wrkshpk eredményei, tapasztalatai 3.1. Helyi (kistérségi) wrkshpk A wrkshpkn megtárgyalt kérdések: Az előre összeállíttt egységes frgatókönyv szerint ágazatnként egy-egy rövid bemutatkzó előadást hallgattunk meg, majd minden helyszínen a következő kérdéseket tettük fel és beszéltük át a mderátr közreműködésével, kiscsprtkban. Mit értenek együttműködésen a résztvevők? Milyen jó gyakrlataik és erősségeik vannak, illetve milyen nehézségekkel kell szembenézniük az együttműködésben? Milyen megldási javaslataik vannak a szülők (gyermekek), a szakemberek, illetve az infrmatika, szabályzásk tekintetében? 11
Javaslatt kértünk még a helyben és aznnal, pénz, paripa, fegyver nélkül megvalósítható lépésekre, ezeken kívül a II. ütem srán a gyermekellátás krdinálásával megbízható ágazati szereplőkre is. Az első ütemben megvalósuló wrkshpk tapasztalatai alapján, a másdik ütemben, az üzeneteket eltérő szerkezetben fgalmaztuk meg, aznban mind a 20 helyi (kistérségi) üzenetet egységes szempntk szerint dlgztuk fel. A végső javaslatk az rszágsrégiós tanácskzásk eredményeit is magukban fglalják. A résztvevők visszacsatlásként megkapták az adtt helyszínen megfgalmaztt Üzenetet és az adtt wrkshpn résztvevők elérhetőségét. Az elégedettségi kérdőívek alapján a wrskhpk témáját maximálisan aktuálisnak, a feldlgzásukat kellően gyakrlatiasnak, a csprtülések vezetését eléggé hatéknynak tarttták a résztvevők. Legkevésbé, azaz közepes mértékben az időkereteket tarttták megfelelőnek, ezt javaslt szem előtt tartani a tvábbi hasnló rendezvények szervezésénél. A helyi (kistérségi) Üzeneteket következő szempntk szerint, táblázats frmában összesítettük, majd ennek alapján készítettük el az ún. Végső Javaslatkat: Mik az alapprblémák? Milyen megldási javaslatk hangzttak el (és hány helyen)? Ezekhez kapcslódva, javaslat frmájában aznsítttuk, milyen flyamat és struktúra rendelhető a megldási elképzelésekhez. A wrkshpkn kaptt válaszk, javaslatk, eredmények 2 Az összesítés alapján a következő megállapításk és javaslatk születtek priritási srrendben: 1. A többirányú eljárási prtkllk, az ún. gyerekút iránti igény frdult elő a legtöbbször (húsz esetben). Az ágazatnként jelentkező fkztt felelősségen, kmpetenciakérdésen kívül ezt a fkztt elvárást az ellátórendszerek átszervezése és az ebből adódó biznytalan helyzet magyarázhatja. 2. A másdik legtöbb javaslat (19 alkalmmal) az ellátáskhz való jbb hzzáférésre vnatkztt. A gyermekek számára "házhz" kell vinni, elérhetővé kell tenni minden szükséges szűrést, fejlesztést és szlgáltatást. Biztsítani kell az esélyegyenlőbb ellátást, mely a hátránys helyzetű (HH) térségekben jelenti a legnagybb kihívást. 2 A szó szerint ismertetett javaslatkat - a közlő megjelölése nélkül - idézőjelbe tettük a tanulmányírói megfgalmazástól való elkülönítés érdekében. 12
3. A következő javaslat 18 alkalmmal frdult elő, ez a szülői szerepre való felkészítésre irányult. Mivel a szülő felelőssége a gyermeknevelésben megkérdőjelezhetetlen, ehhez megfelelő kmpetenciákat, ismereteket, elméleti és gyakrlati tudást kell biztsítani - ezt már kragyermekkrtól el kell kezdeni és az iskláskrn át a felnőtt krig megfelelő frmában flytatni kell. Az ideiglenes, vagy tartós nevelésbe vett gyermekek családba történő visszahelyezésének feltétele legyen a szülői szerepre történő kötelező felkészítés (lehetőleg tapasztalati szakértők bevnásával). Azk a vérszerinti családk, ahnnan a gyermekeket kiemelték, csak úgy kaphassák vissza őket, ha részt vesznek készségfejlesztő tréningen - a nevelőszülői tréning mintájára.. A javaslatk magas száma jelzi, hgy a területen dlgzók törekednek a partneri visznyra, de ezt a szülők részéről száms esetben nehezíti a krszerű ismeretek, felelősség, együttműködési készség hiánya. 4. Ezzel azns arányban (18 helyszínen) születtek javaslatk az infrmatikai rendszer lehetőségeinek jbb kihasználására. Egységes aznsító alkalmazásával pl. TAJ alapn történjen az ellátás dkumentálása, valamint az infrmatikai adatbázisk összekapcslása, figyelembe véve a célhz kötöttséget, a jgsultságt, a szükséges és az elégséges elvét, tvábbá a titktartást, az adatk bizalmas kezelését. Ehhez a rendszerhez kötelezően kapcslódjanak a magánszlgáltatók is. Mindhárm érintett ágazatban zajlik infrmatikai fejlesztés, ezek összehanglásának lehetősége jgsan és reálisan támasztja alá a megfgalmaztt javaslatt. 5. 17 helyszínen tettek javaslatt a szakemberek saját szakmai és mentálhigiénés támgatásuk szükségességére. Ugyancsak fkztt igény fgalmazódtt meg az érintett szakemberek részéről szakmai személyiségük karbantartására - szupervízió, esetmegbeszélések, rekreációs szabadság bevezetésére, biztsítására. 6. Az előzőekhez hasnlóan nagy igény van ingyenes vagy támgattt, munkahelyhez közeli tvábbképzésekre, tréningekre. A krai fejlesztés ktatása legyen elérhető és térítésmentes, tvábbképzés frmájában minden kisgyermekkel fglalkzó szakember számára. Ezek a tvábbképzések legyenek gyakrlatrientáltak, gyakrlati szakemberek bevnásával. 7. Húszból 14 helyi (kistérségi) tanácskzási helyszínen fgalmaztak meg a szakemberek a szlgáltatásk kielégítő működtetésére vnatkzó javaslatkat. Ezek a következők vltak: Az ágazati finanszírzáskat meg kell váltztatni. Magasabb nrmatíva bevezetése szükséges. Szükséglet szerinti finanszírzás történjen 13
meg. A jelen pályázati rendszerek helyett a már biznyítttan hatékny ellátáskat kell közpnti frrásból finanszírzni és tervezetten működhetővé tenni. A kellő színvnalú szlgáltatásk csak megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett biztsíthatók. A fenntartót ellenőrző független szervezet biztsítsa, hgy a törvényi előírásknak megfelelően biztsítják-e az ellátáskat. Szükségletek és a szlgáltatásk kerüljenek összhangba! 8. Ugyancsak 14 helyszínen tettek javaslatt a rendszeres szakmaközi megbeszélések bevezetésére: Legyenek rendszeresített, munkaidőben történő, ágazatközi szakmai munkamegbeszélések. A rendszeres megbeszélések a teamjellegű tevékenységet, feladatmegsztást erősíthetik a résztvevők véleménye szerint. Bár a bemutattt jó gyakrlatk között szerepeltek ilyen tanácskzásk, de ez nem általáns. Rendszeres megtartásukat nem minden munkáltató és munkavállaló támgatja. A wrkshpk maguk jó példaként szlgáltak, kivétel nélkül, minden helyszínen javaslták a wrkshpkhz hasnló, szakmaközi rendezvények megtartását a személyes találkzás és párbeszéd biztsítására. 9. A gyermekek időben történő ellátása, fejlesztése érdekében szűrővizsgálatk kötelezővé tételét javaslták a résztvevők. Ezzel összhangban (14 helyszín esetében) - a gyermekek érdekének érvényesítésére - a szülői kötelezettségek teljesítését (külföldi példára is hivatkzva) összekapcslnák a juttatásk flyósításával. Ezzel párhuzamsan a résztvevő szakemberek szerint elsősrban a partneri visznyra való törekvés, támgató szlgáltatásk megajánlása, megszervezése szükséges ágazatközi együttműködéssel (pl. utaztatás, szükség esetén kísérés, több gyermek esetén alternatív napközbeni gyermekfelügyelet stb.) a szülők önhibáján kívüli mulasztása és a szankcinálás elkerülésére. 10. A szakemberek munkáját, a gyermekek időben történő vizsgálatát, fejlesztését, kezelését alapvetően beflyáslja a speciális ellátáskról rendelkezésre álló infrmáció. A kragyermekkri ellátáskról térségi és rszágs, flyamatsan frissített adatbázis kialakítása és működtetése szükséges (13 helyszín javaslata szerint), amely minden érintett számára, nyilváns felületeken hzzáférhető. Naprakész frissítésüket, hzzáférésüket a működési engedélyt kiadó hatóság tudná biztsítani. 11. A résztvevők fntsnak tarttták a szakmai alkalmasság figyelembevételét mindhárm ágazatban a felsőfkú képzések bemeneti pntján. Tanulmánykat megelőző önkéntes segítői tevékenység előírását vagy igazlását is célszerűnek tartják a 14
szakmai alkalmasság alátámasztására. Ennek bevezetése kismértékben mérsékelni tudná a segítő szakemberek hiányát is. 12. A szülők mentálhigiénés támgatása (segítő beszélgetés, pszichlógiai tanácsadás stb.) is kiemelt javaslatként szerepelt, különösen a kraszülött, sérült gyermekek vagy más nehezítő életkörülmény, krízishelyzet esetén (pl. skgyermekes, ikreket nevelő, egyedülálló szülő, szülői pszichés terheltség stb.) Ebben közreműködő partnerként humán segítő civil, vagy egyházi szervezetek is részt vállalhatnának. 13. A krai fejlesztésben érintett, sérült, fejlesztésre szruló gyermekek szüleinek munkahelyi támgatására több javaslat is született: pl. a cafetéria rendszerbe építve biztsítsák a fejlesztési lehetőségek igénybevételét. Csökkentett munkaidőt kelljen biztsítani az lyan szülőnek, akinek gyermeke megfelelő fejlesztése érdekében ez indklt. Ezen kívül munkaidő kedvezménnyel, lakóhelyen vagy távmunkával végezhető, részmunkaidős illetve külföldi gyakrlat alapján szttt munkaidős fglalkztatással (azaz egy álláshelyen két azns feladatt felváltva végző alkalmaztt) lehet segíteni a rászruló szülőket. 14 A helyszínek egyharmadán javaslták a már bevált, működőképes ún. jó gyakrlatk összegyűjtését, jó gyakrlat bank létrehzását, amelyet rszágsan, igény szerint pl. anyagi frrás igénybevételéhez másk is felhasználhatnának 15. Javaslatként hangztt el a szakmaközi együttműködések mnitrzása, a sikeres gyakrlatk elterjesztése is. 16. A helyszínek több mint a felében kiemelt jelentőséget és lehetőséget tulajdnítttak a média bevnásának a krrekt tájékztatás és a szemléletfrmálás érdekében.. 3.2. Régiós-rszágs wrkshpk A helyi (kistérségi) wrkshpkn hangsúlysan megfgalmaztt, azaz nagy számban felvetett vagy knkrét javaslat frmában elhangztt kérdések és javaslatk tvábbításra kerültek a régiós-rszágs rendezvényekre. Az rszágs rendezvényeken eltérő prgramk mentén került sr a megbeszélésekre, ahl a wrkshp és kerekasztal résztvevők, rszágs és- régiós szakmai vezetők, tvábbá a döntéshzói szint képviselői is jelen vltak a Prjekt vezetői, szakértői mellett. 15
3.2.1. I. Kragyermekkri bevezető tanácskzás (Pécs) A Dél-Dunántúl régió (Baranya, Tlna és - Smgy megye) szakembereinek részvételével, pécsi helyszínen megrendezett wrkshp fókuszában a következő témák szerepeltek: a társágazatk szakembereinek egymást erősítő feladatmegsztása és kmmunikációja, a társágazatk egymással és a szülőkkel való együttműködése a hatéknyabb ellátás érdekében. A fórumn rövid előadásk hangzttak el, amelyek bemutatták a Prjekt egyéb tevékenységeiben megvalósult és a jelen wrkshp kérdéseihez kapcslódó felmérések, kutatásk eredményeit (Módszertan Alprjekt, I. elemi prjekt), az alábbi témakörökben: A 0-7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettsége és elvárásai a gyermekek alapellátását végző szakemberekkel kapcslatban. Társágazati szakemberek elvárásai az egészségügyi alapellátásban dlgzók felé - fókuszcsprts interjúk eredményei alapján. Az előadáskat követően a kiscsprts megbeszélés résztvevői a következő kérdéseket vitatták meg: Hgyan jelenik meg a szakmaközi együttműködés a szülők/gyermekek életében? Milyen kckázatkat rejt magában, ha ez nincs, illetve ha csak felszínes? Milyen együttműködési frmákat látnak eredményesnek az alapellátás, stb. szintjein? Hgyan történjen a tudats családtervezés megvalósítása? Bizts Kezdet Gyermekházak szerepe a szlgáltatásk elterjesztése kapcsán: hatékny segítséget adhat-e ez a szlgáltatás azn szülők számára, akik speciális igényű/tartósan beteg gyermeket nevelnek? Az elhangztt válaszk összegzésével, a tanácskzás zárásaként került sr a Kölcsönös Támgatási Javaslat megfgalmazására, melynek fő pntjai az alábbiak: A különböző - helyi, megyei, rszágs - szinteken való szakmaközi együttműködés tisztázása alapvetően fnts. Intézményesített szakmai képviseletre van szükség a gyermekgyógyászk részére az Országs Gyermekegészségügyi Intézetben Szükség van a szakmaközi együttműködés kereteinek, módjainak kialakítására. Ki kell alakítani a szülők edukációjának krszerű frmáit, azkat alkalmazni kell. 16
Egy közös nline dkumentációs rendszer kiépítése segítse az együttműködéseket. Az infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen az nline adatbázis használata érdekében. 3.2.2. II. Tapasztalatmegsztó kragyermekkri tanácskzás (Eger) Az Észak-Magyarrszági régió (Heves, Nógrád és - Brsd-Abaúj-Zemplén megye) szakembereinek részvételével tarttt tanácskzás a következő témákat helyezte a tanácskzás fókuszába: A jelzőrendszeri együttműködés lehetőségei, eszközei, az adatk tvábbítása, infrmációátadás a gyermekek ellátásában közreműködő szakemberek körében. Az elhangztt előadásk témakörei a következők vltak: A jelzőrendszer működése a kragyermekkri ellátásban - fókuszcsprts interjúk eredményei (ugyancsak a TAMOP 6.1.4 Kragyermekkri kiemelt prjekt keretében megvalósult részkutatás eredményeinek ismertetése). Együttműködés a gyermekellátásban a hódmezővásárhelyi Kapcslat Közpnt, mint integrált ellátó intézmény működésének bemutatása. A Bizts Kezdet Gyermekházak szerepe a krai felismerésben, lehetőségei a fejlesztés megkezdésében a hátránys helyzetű (HH) térségekben. 17
A kiscsprts megbeszéléseken a következő kérdések kerültek megvitatásra: Hgyan lehetne hatéknyabbá tenni a jelzés-visszajelzés körét? Krízishelyzet kezelése esetén, milyen eljárásrendek, prtkllk alkalmazása indklt? Egyértelműen szabályztt-e, hgy milyen adatk tvábbítására van szükség ahhz, hgy a rászruló gyermek-család a legmegfelelőbb ellátást kapja meg - milyen váltztatási javaslataik vannak? A társágazatk jelzőrendszeri iránymutatásai összehangltak-e? Ha nem, akkr milyen módn lehetne ezt javítani? Milyen nehézségeket vet fel, ha a szülőnek utaztatnia kell gyermekét ahhz, hgy megkapja a megfelelő ellátást? Hgyan lehetne ezeket a nehézségeket kiküszöbölni? Ebben a saját szakterülete milyen szerepet játszhat? Milyen egyéb intézkedéseket tart szükségesnek? Az integrált intézményi működés milyen lehetőségeket és kckázatkat rejt magában az esetek kezelése kapcsán? Hgyan lehet élni a lehetőségekkel és kiküszöbölni a kckázatkat? Van-e erre vnatkzó módszertani és/vagy jgszabályi javaslat? Milyen egyéb összehanglt ellátási, együttműködési frmát, frmákat lát lehetségesnek, kiemelten egy-egy kríziskezelés kapcsán? Van-e erre vnatkzó módszertani és/vagy jgszabályi javaslat? A tanácskzás kiscsprts megbeszéléseit követően a következő, ún. Kríziskezelési Javaslat került megfgalmazásra: Kríziskezelés Szakterületenként tipikus krízishelyzetekre kidlgztt eljárásrendek legyenek: kötelezően meglépendő (SOS helyzetekben), ajánlttan követendő, tvábbi eljárási menetek kialakítása és azk megismertetése Krízisprevenció Jgszabály módsításként kerültek megfgalmazásra a következő javaslatk: Legyen kötelező a személyes gndskdást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (VI. 30.) NM rendeletben előírt esetmegbeszélésen (évi minimum hat alkalmmal) való részvétel az illetékes és érintett társágazatk szakembereinek, különösen a jelzőrendszeri tagknak a rizikóhelyzetű gndzttak felmérésére, preventív beavatkzás érdekében: települési szinten minden érintett jelenjen meg, 18
nagybb intézményekből: ún. indikátrszemély 3, a szakmaközi knferenciák szervezése történhetne társágazati frgóban (így megszlik a szervezés, nagybb a saját ágazat bevnódási lehetősége), Az adatbázis és a kmpetenciák leírása, a jgszabályváltzásk minden érintett szakember és a szülők számára elérhető helyen legyenek elhelyezve (egyéb tájékztató anyagkkal együtt), így például a gyermeket ellátó helyeken és a célcsprt számára működtetett közérdekű elektrnikus felületeken stb. Erre legyen célztt közpnti támgatás. Egységes esetjelző lapk, egységes adattartalm kialakítása és beillesztése szükséges a személyes gndskdást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet mellékletébe. A jelzőrendszeri tagk gyermekvédelmi feladatait, kötelezettségeit az ágazati jgszabálykban is szükséges nevesíteni. Az egészségügyi szakellátásban is legyen tájékztatás a gyermekvédelmi ellátórendszerről. A krdinátr gyermekrvs, kórházi védőnő, kórházi szciális munkás mint indikátrszemély 3 nevesítése A házi gyermekfelügyelet működtetésére és/vagy alternatív napközbeni ellátás nyújtására az önkrmányzatk legyenek érdekeltté téve vagy kötelezve. Otthni segítségre is szükségük van a szülőknek, amely ideiglenesen tehermentesíti, támgatja őket mind pszichésen, mind fizikailag. Pl. Otthn Segítünk Alapítvány, Pécsett és Törökbálintn Dóri Ház (Hspice ház). A gyermekek krai fejlesztését biztsító ellátásk lakóhely közeli biztsítása, a helyi eszközök kihasználása, datelepítése az igényeknek 3 A nagybb intézményekben legyen ún. indikátr személy (szakmai összekötő) aki megbízttként részt vesz szakmai fórumkn, tvábbadja az aktuális infrmációkat pl. újszülött - kraszülött sztályn kórházi védőnő, kórházi szciális munkás, térségi gyermekrvs képviselő - már van erre bevált gyakrlat (Eger, reginális - megyei wrkshp) 19
megfelelően. Az ellátást lyan (közpnti, de könnyen megközelíthető) településre célszerű vinni, ahl infrastruktúra, eszközpark adtt. 3.2.3. III. Zárótanácskzás (Budapest) A gyermekellátás flyamatának összehanglását, a gyermekek nymn követhetőségét, az adatvédelmet, a TÁMOP 6.1.4. kiemelt prjekt infrmatikai fejlesztéseit érintő előadásk hangzttak el. A tanácskzásn résztvevő rszágs intézményekben dlgzó szakemberek néhány tekintetben knkrét javaslatkat, más kérdésekben lehetőségeket vetettek fel, egyes esetekben pedig lyan kérdéseket fgalmaztak meg, amelyek alkalmasak a tvábbgndlásra, újabb felvetések megfgalmazására más szakmai fórumk felé. Zárótanácskzási Javaslatk 1. A gyermekellátás flyamata, krdinációja tekintetében kaptt javaslatk: A gyerekút krdinációjának kérdésével kapcslatban a tanácskzási munkacsprtk között nem született knszenzus, a résztvevők véleménye megszltt abban, hgy az egészségügyi alapellátás, a gyermekjóléti alapellátás, vagy az ktatási ágazat lenne a legalkalmasabb erre a feladatra. Vlt lyan vélemény, amely szerint a szükségletek mentén kiépült intézményi rendszer egy megfelelő infrmatikai adatbázissal a háttérben önmagában elegendő lehet, nem szükséges külön krdinátr. A gyermekek ellátásának flyamatleírása a minőségbiztsítási rendszer részeként kerüljön kidlgzásra, és az infrmatikai rendszer segítségével váljn autmatizálttá. Ne legyen túl medikalizált a rendszer, a pedagógia is kapjn helyet az ellátási struktúrában, a krdinációban és az együttműködésben. A szakemberek szerint érdemes a már meglévő, jgszabályilag alátámaszttt ellátórendszerre építeni. A helyi eljárásrendek kidlgzásáhz a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak együttműködésére van szükség, ehhez elengedhetetlen az da-visszajelzés, szükség van közös nyelvre, közös fgalmrendszerre, és tudásmegsztásra. A gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesüléséhez elengedhetetlen, hgy számn kérhető legyen a szülő és a szakember is. A gyermekeket nevelő személyeket partnerré kell tenni, ez az elsődleges cél a szankcinálással 20