A Magyar Fejlesztési Bank gazdasági jelentése AZ ELEMZÉS FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI Gazdasági kilátások 19-ben az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján* 19-ben folytatódhat a dinamikus gazdasági növekedés Magyarországon, ugyanakkor némileg lassulhat a GDP bővülés üteme. A cégek várakozásai határozott optimizmust tükröznek az idei évre várt hazai eladásokkal kapcsolatban, azonban az exportpiacok lassulását érzékelik. Folytatódhat a beruházások bővülése, de a vállalatok szándéka alapján a 18. évihez képest lassabb ütemű beruházás növekedésre lehet számítani. Termelési oldalról valamennyi ágazatban élénkülést várnak a cégek 19-ben. A legkedvezőbb értékesítési kilátásokat saját megítélésük alapján a villamosgép-, háztartási készülék gyártás és a vegyipar mutatja, míg az agrárágazatok többsége óvatos árbevétel várakozásokat fogalmazott meg a tavalyi, kedvezőnek mondható év után. Módosulhat idén a gazdasági növekedés szerkezete is: mérséklődhet a beruházások és export jelentette húzóerő, viszont erősödhet a fogyasztás hatása. Termelési oldalon az ipar és szolgáltató szektor járulhat hozzá elsősorban a bruttó hazai termék bővüléséhez 19-ben. * Az MFB legutolsó, 18. október november között végzett reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése alapján A magyar gazdaság 18 harmadik negyedévében Az Európai Unió egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága maradt Magyarország 18 harmadik negyedévében is. A dinamikus növekedés többek között az optimista lakossági és üzleti várakozásokra, valamint az európai uniós források és a bővülő hitelezés nyomán széles finanszírozási lehetőségekre tudott támaszkodni. A konjunktúrát támogatta a termelési oldal valamennyi szegmense, felhasználási oldalról a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás járult hozzá a GDP bővüléséhez. A reálgazdasági szereplők várakozásai alapján folytatódhat a közép-kelet-európai országok gyors ütemű növekedése 18 végén, 19 elején. Kifejezetten nagyfokú optimizmus jellemzi a magyarországi várakozásokat, ugyanakkor az európai konjunktúra lassulása beárnyékolja a régiós országok növekedési pályáját. A GDP termelési oldala Az időjárás viszontagságaitól nagyban függő agrárszektor sikeres évet zárhatott tavaly, 18 első három negyedévében 2,-kal bővült (év/év) a szektor termelése. Az agrárcégek idei évre vonatkozó várakozásai is derűlátóak.
AZ ELEMZÉS FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI 18 harmadik negyedévében az ipar bruttó hozzáadott értéke 2,7%-kal bővült (év/év). Az MFB felmérése szerint az ipari szektorban öszszességében derűlátóak a cégek az idei értékesítési árbevétel várható alakulásával kapcsolatban, a fő export felvevőpiacok gyengülő kereslete azonban kockázatot rejt az idei kilátásokra. Az építőipari termelés továbbra is dinamikusan bővül, éves összevetésben 27,3%-kal emelkedett tavaly novemberben a kibocsátás. Az irodapiaci pezsgés sem lassul, a budapesti irodapiac állománya az új átadások nyomán 7 év távlatában rekord mértékben bővült 18 harmadik negyedévében. Munkaerőpiac, bérek és árak A munkanélküliségi ráta 18. szeptember november között 3,-ot ért el, ami,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi időszakban mértnél és a negyedik legalacsonyabb az Európai Unión belül. Az élénk munkaerőpiac a béreket is felfelé hajtja. Decemberben az éves inflációs ráta (+2,7% év/ év) a 3%-os jegybanki cél alá süllyedt a nyári megugrás után, így a fogyasztói árak tavaly átlagosan 2,-kal nőttek. 18 harmadik negyedévében a szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke 3,-kal nőtt (év/év). A szolgáltatások gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának mértéke 11 negyedévre nyúlóan meghaladja az iparét, és a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a termelési oldalt tekintve a szolgáltató szektor adja. A GDP felhasználási oldala A külkereskedelmi egyenleg változatlanul többletet ér el. A gyorsuló importot a hazai fogyasztás és a beruházás húzza, míg a kivitel dinamikájának mérséklődésében az exportpiacok csökkenő kereslete játszik szerepet. A tavalyi harmadik negyedévben tovább gyorsult a beruházások dinamikája (+22,1% év/év), így a hazai beruházási ráta 16 éves csúcsra emelkedett. 18 harmadik negyedévében a vásárlóerő erősödése és a továbbra is optimista várakozások nyomán a háztartások fogyasztási kiadása 5,3%-kal nőtt éves bázison. A gazdasági növekedés egyik motorja változatlanul a lakossági fogyasztás: a háztartások tényleges fogyasztása összességében 2,7 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez. Finanszírozás 18 harmadik negyedévében a magyarországi hitelintézetek összesített mérlegfőösszege új rekordszintet ért el. 18 novemberében hét éves csúcsra emelkedett a vállalati hitelek állománya, amely egy év alatt 16,-kal emelkedett. Az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során a hazai cégek közel %-a jelezte, hogy biztosan, illetve valószínűleg tervez külső forrást igénybe venni 19- ben. 18 második felében megállt a középkelet-európai devizák euróval szembeni gyengülő trendje. A forintnak stabilitást ad, hogy a folyó fizetési mérleg és tőkemérleg egyenlege többletet mutat, fegyelmezett a fiskális politika, továbbá a magyar eszközök (állampapírok, részvények) iránt élénk a kereslet. A költségvetési politika az év végén is feszes maradt, a 17-ben elért 2,%-os GDP-arányos államháztartási hiány után 18-ra a kormányzati várakozások 1,9-2,1% közötti, míg a meghatározó nemzetközi szervezetek 2,-os deficitet jeleznek előre.
A Magyar Fejlesztési Bank gazdasági jelentése FÓKUSZBAN Gazdasági kilátások 19-ben az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján 1. ábra 8 7 Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása* Az MFB legutóbbi, 18. október november között végzett reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során beérkezett válaszok szerint 19-ben folytatódhat a dinamikus gazdasági növekedés Magyarországon, ugyanakkor némileg lassulhat a GDP bővülés üteme. pont 3 9. nyár 9. tél 1. nyár 11. tavasz 11. ősz 12. tavasz A TARTALOMBÓL A magyar gazdaság 18 harmadik negyedévében Mezőgazdaság Ipar Építőipar és ingatlanpiac Szolgáltató szektor Külkereskedelem, fizetési mérleg Beruházás Fogyasztás Munkaerőpiac Infláció A bankszektor helyzete Vállalati forráshelyzet Devizaárfolyamok Az államháztartás helyzete és finanszírozása 12. ősz 13. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések MFB-INDIKÁTOR Üzleti környezet Piac** Beruházás Finanszírozás * -1 pontos skála, ahol az pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, a magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti ** a Belföld- és a Külföld-alindex súlyozott átlaga 13. ősz 14. tavasz 14. ősz 15. ősz 16. ősz 17. ősz 18. ősz 1. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal A cégek várakozásai határozott optimizmust tükröznek az idei évre várt hazai értékesítéssel kapcsolatban, azonban az exportpiacok lassulását érzékelik a cégek, ami fejlesztéseikre, finanszírozási döntéseikre is hatással van. Folytatódhat a beruházások bővülése 19-ben, amelyet a hazai felvevőpiac jelentette kereslet mellett egyre inkább hajt a súlyosbodó munkaerőhiányra alternatív lehetőséget kínáló gépesítés. A betöltetlen álláshelyek növekvő száma egyúttal a fejlesztések egyre nagyobb akadályát is jelenti, mivel az élő munkaerőt helyettesítő új eszközök, gépek kezelése és használata a korábbitól eltérő, illetve újfajta képességeket is igényel. Összességében a vállalatok szándéka alapján a 18. évihez képest lassabb ütemű beruházás növekedésre lehet számítani idén, és a beruházási kedvhez illeszkedve a cégek forráskereslete is várhatóan lassabb ütemben nő majd a tavalyi évhez képest. Termelési oldalról összességében valamennyi ágazatban élénkülést várnak a cégek 19-ben, viszont jelentős szóródásra lehet számítani. A legkedvezőbb értékesítési kilátásokat saját megítélésük alapján a villamosgép-, háztartási készülék gyártás és a vegyipar mutatja, míg az agrárágazatok többsége óvatos árbevétel várakozásokat fogalmazott meg a tavalyi kedvezőnek mondható év után. Átalakulhat idén a gazdasági növekedés szerkezete összességében: mérséklődhet a beruházások és export jelentette húzóerő, viszont erősödhet a fogyasztás hatása, míg termelési oldalon az ipar és szolgáltató szektor járulhat hozzá elsősorban a bruttó hazai termék bővüléséhez. Az anyag zárásának időpontja: 19.1.17. KÉSZÍTETTE: Kmety Balázs (Kmety.Balazs@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Szabó László (Szabo.Laszlo2@mfb.hu) KIADJA: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. FELELŐS SZERKESZTŐ: Mészáros Rita KAPCSOLAT: Cím: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu 3 Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Az indexek alakulása alapján várt folyamatok A Magyar Fejlesztési Bank 18 őszi reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) a korábbi módszertanhoz hasonlóan 12 hónapra visszatekintve és egy éves időtávra előretekintve mérte fel a vállalatok üzleti környezetről, belföldi és külföldi piaci tapasztalatairól, várakozásairól, beruházási és forrásbevonási terveiről alkotott képet, ami a következő negyedévekben várható gazdasági folyamatok indikátoraként szolgálhat (a technikai részletek kapcsán lsd.: 1. táblázat, illetve 8-9. oldal). 1. táblázat Az MFB-INDIKÁTOR felépítése Indexek és alindexek Tartalom Súly Üzleti környezet-index Piac-index Belföld-alindex Külföld-alindex Beruházás-index Finanszírozás-index MFB-INDIKÁTOR Forrás: MFB következő 12 hónapra várt változás a szabályozás, az intézmények működése, a kiszámíthatóság, a piaci lehetőségek és a versenyhelyzet esetében következő 12 hónapra vonatkozó piaci várakozások (a Belföld-alindex és a Külföld-alindex súlyozott átlaga) következő 12 hónapra megfogalmazott várakozások a külföldi árbevétellel kapcsolatban következő 12 hónapra megfogalmazott várakozások a belföldi árbevétellel kapcsolatban következő 12 hónapra vonatkozóan megfogalmazott beruházási szándék következő 12 hónapra vonatkozóan megfogalmazott forrásbevonási szándék Üzleti környezet-index, Piac-index, Beruházás-index és a Finanszírozás-index számtani átlaga A cégek visszajelzései alapján az üzleti klíma összességében támogató marad 19-ben is (ami az pontot meghaladó értékből olvasható ki). A szabályozás, az intézmények működése, a kiszámíthatóság, a piaci lehetőségek és a versenyhelyzet értékelésére adott válaszok átlaga alapján kalkulált Üzleti környezet-index egy év alatt 55,9 pontról,1 pontra sülylyedt, és valamennyi vizsgált kérdésben csökkent a megkérdezettek optimizmusa egy év alatt (1. ábra). pont 2. ábra A belföldi, illetve külföldi piaci lehetőségek vállalati megítélése* 75 7 65 55 45 35 9. nyár 9. tél 1. nyár 11. tavasz 11. ősz 12. tavasz 12. ősz 13. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 13. ősz * -1 pontos skála, ahol az pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték romló, a magasabb érték pedig javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti 14. tavasz 14. ősz 15. ősz 16. ősz 17. ősz 18. ősz 25 15 1 5-5 -1-15 Különbség (jobb t.) Belföldalindex (bal t.) Külföldalindex (bal t.) A várható piaci folyamatok vállalatvezetői megítélése kifejezetten kedvező, azonban a javuló várakozások jelentős különbséget rejtenek a hazai és a nemzetközi piacok esetében. A forgalomnak a felmérést követő 12 hónapos időszakban várt alakulása nyomán a Piac-index rekordszintre emelkedett (69-ről 75,2 pontra nőtt), azaz a piaci részarány súlyozásával (a hazai és a külföldi értékesítés hányadának figyelembevételével) kalkulált index azt jelzi, hogy kifejezetten kedvező piaci kilátásokra tudják alapozni a vállalatok 19. évi üzleti döntéseiket. A derűlátás erősödése azonban nem volt egységes: míg a hazai értékesítésre számolt Belföld-alindex (a Piac-index egyik részkomponense) 68,6 pontról 74,7 pontra, új csúcsra emelkedett (+6,2 pont), addig az exportpiacokra kalkulált Külföld-alindex értéke 63,7- ről 59,8 pontra süllyedt (-3,9 pont) (2. ábra). A két mutató közti különbség 3. ábra pont 8 7 3 9. nyár Lakossági fogyasztás volumene (év/év) és a Belföld-alindex* alakulása -INDIKÁTOR vállalati felmérések 9. tél 1. nyár 11. tavasz 11. ősz 12. tavasz 12. ősz 13. tavasz sohasem volt olyan széles a felmérés 1 éves történetében, mint 18 végén. A válaszok azt tükrözik, hogy a belföldi értékesítési lehetőségek húzóereje tovább fokozódott (amit a dinamikus fogyasztás, a hazai vásárlóerő erősödése hajt), azonban a hazai vállalatok már a külpiacok, ezen belül is a fő exportpiacnak számító Európai Unió lassuló gazdasági növekedésére 13. ősz Belföld-alindex* (bal t.) Háztartások tényleges fogyasztása (év/év, jobb t.) * -1 pontos skála, ahol az pont változatlanságot, míg az ennél kisebb érték csökkenő, míg a magasabb érték emelkedő árbevétel várakozást jelent a belföldi piacok esetében 14. tavasz 14. ősz 15. ősz 16. ősz 17. ősz 18. ősz % - - - számítanak, illetve érzékelik is azt, így borúlátóbban tekintenek az idei évben az exportpiacaikra, mint tavaly. A csúcson lévő Belföld-alindex alapján akár a tavalyinál is gyorsabb lehet idén a fogyasztás dinamikája: a vállalati válaszokból kiindulva 5- körüli növekedésre lehet számítani a lakossági fogyasztás esetében 19-ben (3. ábra). Az exportpiacok 4 17.december
vonatkozásában megfogalmazott árbevétel várakozások azonban lassulást vetítenek előre, és a cégek jelzései alapján 3- körüli ütemben bővülhet az áru- és szolgáltatásexport idén (4. ábra). 18 végére az egy évvel korábbi 59,9%-ról 54,-ra csökkent a felmérést követő egy évben beruházást tervező cégek aránya. A vállalatok termelésbővítési, korszerűsítési kedvének mérséklődésével a Beruházásindex 66,1 pontról 64, pontra sülylyedt. A beruházási szándék (és ezáltal a Beruházás-index) egy év alatt bekövetkezett mérséklődése a magas bázis következtében nem meglepő, miután a KSH adatai szerint 17- ben 23,3%-kal, 18 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest 16,9%-kal emelkedett a hazai beruházások volumene, ami hosszú távon nem fenntartható: 1998-17 között évi átlagban csupán 3,7% volt a bővülés. A tavalyi első három negyedévben regisztrált beruházási dinamika tartós, huzamos fennmaradása könnyen a kihasználatlan termelési kapacitásokkal szembesülő vállalatok arányának emelkedéséhez vezetne, ami a további fejlesztések, és ezáltal a gazdasági növekedés természetes akadályát képezné. A korábbi bővítések, korszerűsítések hatása abban is visszaköszön, hogy bár a beruházási korlátok között továbbra sem számít jelentősnek a készletek szerepe, azonban az eladatlan áruk mennyiségének bővülése jóval nagyobb hangsúllyal bír a fejlesztéseket akadályozó tényezők között, mint egy évvel korábban. A beruházási kedvet szintén visszafogja, hogy összességében is erősödtek a beruházási korlátok (a legtöbb vizsgált területen súlyosabbnak ítélték a vállalatok a nehézségeket, mint az előző felmérés idején), és a leginkább gátló tényezőnek számító munkaerőhiány is nagyobb hangsúlyt kap, mint 17 végén. A vállalatok 18 végén regisztrált fejlesztési kedvének (a beruházási szándékot jelző vállalatok arányának) alakulása alapján 19-ben 5-1% körüli ütemben bővülhetnek 8 75 7 65 55 45 35 pont pont 4. ábra 5. ábra A magyarországi beruházások volumene (év/év) és a Beruházás-index* alakulása 8 7 3 % 3% % 1% -1% % -% -3% -% -% -% 9. nyár 9.I 6. ábra 9. nyár 9. tél 9.III Áru- és szolgáltatás export volumene (év/év) és a Külföld-alindex* alakulása 1. nyár Beruházás-index (2 negyedévvel jobbra tolva, bal t.) Beruházás (év/év, jobb t.) 8.I 9. tél 1.III 11.I 11.III 12.I 12.III 13.I 13.III 14.I a hazai beruházások (5. ábra), ez az ütem azonban a becslési módszer korlátaiból adódóan legfeljebb óvatosan tekinthető az idei évre vonatkozó beruházási prognózisnak, mivel abban kiemelt hangsúlyt kap a vállalati szándék. A 19-re tervezett fejlesztéseket a cégek által támogatónak ítélt üzleti környezet és a belföldi értékesítési lehetőségekkel kapcsolatos optimizmus is támogatja. Ráadásul kapacitási oldalról is egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállalati szektorra, mivel a felmérés történetében rekord szélesre nyílt az olló a kapacitásfelesleget, illetve a 14.III * -1 pontos skála, ahol az pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték romló, magasabb érték pedig javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti 1. nyár 11. tavasz 11. ősz 11. tavasz 12. tavasz 11. ősz 12. ősz 12. tavasz 13. tavasz 15.I -INDIKÁTOR vállalati felmérések A termelési kapacitások alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 9% 7% % % % 3% % 1% % -INDIKÁTOR vállalati felmérések 12. ősz 13. ősz 14. tavasz 13. tavasz -INDIKÁTOR vállalati felmérések Külföld-alindex* (bal t.) Áru- és szolgáltatás export (év/év, jobb t.) * -1 pontos skála, ahol az pont változatlanságot, míg az ennél kisebb érték csökkenő, míg a magasabb érték emelkedő árbevétel várakozást jelent az exportpiacok esetében Kapacitáshiányos cégek aránya (bal t.) Kapacitásfeleslegről beszámoló vállalatok aránya (bal t.) Kapacitáshiányos cégek aránya - kapacitásfelesleggel rendelkező cégek aránya (bal t.) Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) 14. ősz 13. ősz 15.III 16.I 14. tavasz 15. ősz 16.III 14. ősz 17.I 16. ősz 17.III 15. ősz 18.I 16. ősz 17. ősz 18.III 19.I 17. ősz 19.III 18. ősz 18. ősz 15,% 12, 1,% 7, 5,% 2,,% -2, -5,% -7, 3% % 1% % -1% -% -3% kapacitáshiányt jelző válaszadók között, azaz a növekvő munkaerőhiány egyre több céget sarkalhat élő munkaerőt helyettesítő gépek, eszközök, technológiák beszerzésére és alkalmazására (6. ábra). A beruházási kedv lanyhulásával a vállalatok forrásbevonási szándéka is mérséklődik: az erre vonatkozó válaszokat összegző, hagyományosan kis kilengéssel mozgó Finanszírozásindex 53,9-ről,4 pontra süllyedt, azaz lassulhat a vállalati szektor forráskeresletének dinamikája. A forrásbevonási szándék csökkenésében 5 17.december
a beruházási tervek módosulása és a hitelállomány tavalyi bővülése (18 első tizenegy hónapjában a vállalati kölcsönök állománya 131 milliárd forinttal nőtt, a november végi állomány 15,9%-kal haladta meg a 18 végit) mellett szerepet játszhat, hogy miközben a hitelfelvételi korlátok zömében javulást érzékeltek a válaszadók, a digitális ügyintézés fejlettségét, illetve hiányosságait jóval nagyobb gátnak tekintik a hazai cégek 18 végén, mint egy évvel korábban (7. ábra). A válaszokból képzett négy komponens átlagaként adódó MFB- INDIKÁTOR értéke a 17. őszi 61,2 pontról 59,9 pontra süllyedt 18 végére. Az pont feletti INDIKÁTOR érték alapján összességében továbbra is támogató környezetet várnak a magyarországi cégek 19-ben, a konjunktúraindex szerkezete ugyanakkor némileg módosult a komponensek eltérő irányú változása nyomán: a beruházási tervek és az ahhoz illeszkedő finanszírozási elképzelések várhatóan némileg háttérbe kerülnek, míg a felvevőpiacok (különösen a hazai kereslet) jobban támogatják majd a vállalatok idei tevékenységét. Makroszinten mindez azt jelenti, hogy a beruházások és az export dinamikája idén lassulhat 18-hoz képest, míg a fogyasztás a tavalyihoz hasonló, sőt akár azt meghaladó ütemben bővülhet. Összességében a gazdasági növekedés dinamikája a tavalyi évit közelítheti meg és körüli bővülésre lehet számítani a vállalati jelzések alapján (8. ábra). A válaszok alapján becsült ütem ugyanakkor óvatosan tekinthető az idei GDP prognózisnak, mivel az MFB-INDIKÁTOR-ra alapozott előrejelzésben kiemelt és hangsúlyos szerepe van a vállalati terveknek és várakozásoknak, míg a lakossági szegmens szándékai és lehetőségei csak közvetve, a termelési oldal szemszögéből és megítéléséből kerülnek beépítésre a becslésbe. pont 7. ábra A hitelfelvételi korlátok vállalati értékelése* 16. ősz 17. ősz 18. ősz 8. ábra 65 55 45 35 3 9.III 1.I 1.III Hosszú kamatperiódusú hitelek hiánya Egyéb hitelfelvételi kondíciók (futamidő, türelmi idő, stb.) 11.I Bankok hitelezési magatartása Digitális hitelügyintézés, hitelgondozás hiánya -INDIKÁTOR vállalati felmérések 11.III 12.I Biztosíték mértéke 12.III Biztosíték típusa 13.I Kamatszint Saját erő nagysága A vállalkozás tőkehelyzete Üzleti terv elbírálása A vállalkozás hiteltörténete -INDIKÁTOR vállalati felmérések 13.III 14.I 2,2 2,4 2,6 2,8 3, 3,2 3,4 3,6 3,8 A magyarországi GDP volumene (év/év) és az MFB-INDIKÁTOR* alakulása * -1 pontos skála, ahol az pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti MFB-INDIKÁTOR (1 negyedévvel jobbra tolva, bal t.) GDP (jobb t.) 14.III 15.I 15.III 16.I 16.III 17.I * 1-5 skála, 1 - legkevésbé jelentős akadály, 5 - legjelentősebb akadály 9. ábra Az értékesítés árbevételének* vállalatok által becsült alakulása 19-ben (%, év/év) ÖSSZESEN Vegyes gazdálkodás Állattenyésztés Vad- és erdőgazdálkodás Növénytermesztés Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Vegyi anyag gyártás Víz- és hulladékgazdálkodás Közúti járműgyártás Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőzelőállítás Gumi-, műanyaggyártás Fa- és papíripar, nyomdai tev. Bútorgyártás Textília, ruházati- és bőrtermékek gyártása Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás Fémfeldolgozás Építőipar Számítógépek, elektr. és optikai termékek gy. Gyógyszergyártás ICT Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, turizmus Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás, logisztika, posta, távk. Javítás, karbantartás Nagy-, illetve kiskereskedelem Szakmai, tudományos, műszaki tev. Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egészségügy, szociális ellátás Oktatás *az exportpiacon, illetve belföldön várt árbevétel változás alapján a vállalatok exportaránya szerint súlyozott átlag 5,3% 5, 4, 4, 6,9% 6,9% 6,7% 8, 7,7% 9,3% 9,% 9,% 8, 9,3% 1,3% 9,7% 9, 1,3% 9, 9, 11, 1, 13,% 13, 12,7% 12,3% 14, 14,9% 14, 17, 17.III % 1% % 19,7% 18.I 18.III 19.I Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 18. ősz % - - - - AGRÁRIUM 4, IPAR 9, SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR 9, 6 17.december
A termelési oldalon várható tendenciák A hazai vállalatok átlagosan 9,3%-os növekedést prognosztizálnak az értékesítés árbevételében 19-ben, azonban jelentősek az iparági különbségek (9. ábra). Az agráriumban csupán a vegyes gazdálkodást folytató vállalkozások bizakodóbbak, több lábra támaszkodásuknak köszönhetően kevésbé vannak kitéve az időjárási anomáliák negatív hatásának, míg a többi mezőgazdasági ágazat óvatosabb várakozásokat fogalmazott meg a tavalyi viszonylag sikeres év után. Az ipari ágazatok a visszafogottságot jelző gyógyszeripar kivételével (amely hagyományosan stabil, konjunktúrától kevésbé függő keresletre tud támaszkodni) feletti átlagos forgalombővülésre számítanak: a tovább élénkülő magyarországi és a lassuló, de továbbra is jelentős szívóerőt képviselő exportpiacok kedvező keresleti feltételeket teremtenek az iparcikkek gyártóinak. A szekunder szektorban a könynyűipari ágazatok, az építőipar és az elektronikai cikkek gyártása számít relatíve kisebb ütemű árbevétel növekedésre. Az építőiparban az előző néhány év konjunktúrája után a december végéig érvényes kedvezményes ÁFA-kulcs megszűnése fogja vissza az ambiciózus várakozásokat, míg a számítógépek, elektronikai és optikai cikkek gyártásával foglalkozó cégek az egyre erőteljesebb ázsiai konkurencia miatt óvatosabbak. Az ipart tekintve az exportorientált szegmensek (pl. gépipar, járműipar, villamosgép- és háztartási gépgyártás) számítanak leginkább optimistának. A szolgáltató szektorban kiemelkedik az infokommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, utóbbi ágazat évek óta a GDP-hez képest gyorsabb ütemű növekedést ér el. A csökkenő, stagnáló, illetve emelkedő árbevételű cégek arányát vizsgálva hasonló, de kissé árnyaltabb az ágazatoktól várható idei teljesítmény (1. ábra). Az agrárágazatokban (a vad- és erdőgazdálkodás kivételével) többségben vannak a hazai 1. ábra K Ü L F Ö L D 9% 7% % % % 3% Vállalati optimizmus* a belföldi és a külföldi árbevétel 19. évi alakulását illetően ágazati bontásban 1 27 forgalom csökkenését várók aránya, ami ahogy korábban is kitértünk rá vélhetően abból fakad, hogy tavaly valószínűleg kedvező évet zárt a mezőgazdaság (az első három negyedévben a szektorban éves összevetésben 3,-kal nőtt a GDP), aminek a megismétlődésével kapcsolatban az időjárás szeszélyessége miatt a válaszok alapján szkeptikusak a hazai mezőgazdasági szereplők. A vegyes gazdálkodást folytató (több lábon álló) vállalatok közül az exportra is termelő cégek ugyanakkor bizakodva tekintenek a külföldi piacokon elérhető forgalomra. Az ipari ágazatok többségét nagyobb derűlátás jellemzi és a másik két szektorhoz képest jóval pozitívabbak az exportpiaci várakozások, sőt a gépgyártás és a vegyipar esetében különösen magas az árbevétel idei emelkedését váró cégek aránya. Az építőiparban (a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez hasonlóan) részben a magas tavalyi bázisra vezethető vissza a viszszafogottság, ezen felül a kedvezményes lakás ÁFA-kulcs 19 végi lezárása -tól szűkíti az iparág növekedési lehetőségeit. 3 3 18 24 26 6 15 23 21 12 22 19 8 7 25 9 5 28 29 11 16 13 17 2 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 18. ősz % 3% 3 % 4 % 5 % 6 7% 7 B E L F Ö L D 1 - Növénytermesztés 12 - Gyógyszergyártás 22 - Szállítás, raktározás, logisztika, posta, 2 - Állattenyésztés 13 - Fémfeldolgozás távközlés 3 - Vegyes gazdálkodás 14 - Számítógépek, elektronikai és optikai 23 - Ingatlanügyletek 4 - Vad- és erdőgazdálkodás termékek gyártása 24 - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 5 - Villamosenergia-, gáz-, gőzelőállítás, 15 - Villamosgép-, háztartási készülék-gyártás 25 - Adminisztratív és szolgáltatást támogató légkondicionálás 16 - Gép-, gépi berendezés, mezőgazdasági tevékenység 6 - Víz- és hulladékgazdálkodás gépgyártás 26 - Információ-technológiai és kommunikációs 7 - Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás 17 - Bútorgyártás szolgáltatás 8 - Textília, ruházati- és bőrtermékek gyártása 18 - Közúti járműgyártás 27 - Oktatás 9 - Fafeldolgozás, papírtermékgyártás és 19 - Építőipar 28 - Egészségügy, szociális ellátás nyomdai tevékenység - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 29 - Művészet, szórakoztatás, szabadidő 1 - Vegyi anyag gyártás turizmus 3 - Javítás, karbantartás: gépjárművek, egyéb 11 - Gumi-, műanyaggyártás 21 - Nagy-, illetve kiskereskedelem gépi berendezések * árbevételnövekedést és árbevételcsökkenést váró vállalatok aránya közti különbség 1 A szolgáltató szektorban az exportpiaci lehetőségek megítélésében kisebb az ágazati szóródás (legtöbb iparágban nagyjából egyensúlyban vannak a bővülést és csökkentés váró cégek), míg különösen bizakodóak az informatikai szolgáltatások iránti növekvő globális kereslet miatt az infokommunikációs cégek. A belföldi forgalom esetén a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat a fizetőképes kereslet erősödésére és a fogyasztói optimizmusra tud támaszkodni, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás iparágnak ezenfelül a cafeteria szabályok átalakítása, az egészségügyi szolgáltatóknak a demográfiai trendek és a magánszolgáltatók kínálta szolgáltatások iránt erősödő kereslet is támaszt nyújt. A beruházási elképzelések forrásbevonási szándékra gyakorolt hatása a 19. évre vonatkozó válaszokban is tükröződik: a markánsabb fejlesztési elképzelésekkel bíró ágazatokban általában magasabb a forráskeresletet jelző cégek aránya (11. ábra). A beruházási és a forrásbevonási tervet tekintve a leginkább aktívnak az agrárágazatok számítanak részben a termelés erőteljes 14 4 7 17.december
szezonalitása, részben a magas forgóeszköz hitel szükséglet miatt, valamint az agráriumra jellemző relatíve magas biztosítékvállalási képesség nyomán. Legóvatosabbnak tipikusan a szolgáltató szektorba tartozó különböző iparágak tűnnek (ágazati sajátosságok miatt a fedezetvállalási képesség sokszor korlátozott), így összességében megmaradt a három szektor közti különbség a beruházási és forrásbevonási terveket illetően. Néhány ágazatban kisebb forrásbevonási aktivitásra lehet számítani idén, mint ami a várható beruházási aktivitásból kiolvasható. Ez azonban ágazatonként más okokra vezethető vissza. A jelentős mértékben exportra is termelő ipari ágazatokban (járműipar, gumi- és műanyaggyártás, villamosgép- és háztartási eszközök gyártása) szerepet kap például, hogy a relatíve nagyobb súlyú devizabevételek és az exportpiacok nagyobb felvevőképessége következtében viszonylag stabilnak számít ezen iparágak jövedelmi helyzete, és emiatt viszonylag sok ide tartozó vállalat külső finanszírozás igénybevétele nélkül képes fejlesztésekre. A vad- és erdőgazdálkodás esetén hagyományosan kiugróan magas a beruházási 11. ábra Beruházást, illetve forrásbevonást tervező vállalatok aránya ágazati bontásban 19-ben forrásbevonást tervező vállalatok aránya 6 % 5 % 4 % 3 3% 27 25 28 szándék az erdő-, illetve a vadállomány folyamatos pótlása, megújítása miatt, míg a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban az elmúlt években jelentősen erősödő 12 23 8 9 1 21 19 26 22 1 3 14 5 7 % 24 29 15 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 18. ősz 3 % 4 % 5 % 6 7% 7 8 9% 9 19-ben beruházást tervező vállalatok aránya 1 - Növénytermesztés 2 - Állattenyésztés 3 - Vegyes gazdálkodás 4 - Vad- és erdőgazdálkodás 5 - Villamosenergia-, gáz-, gőzelőállítás, légkondicionálás 6 - Víz- és hulladékgazdálkodás 7 - Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás 8 - Textília, ruházati- és bőrtermékek gyártása 9 - Fafeldolgozás, papírtermékgyártás és nyomdai tevékenység 1 - Vegyi anyag gyártás 11 - Gumi-, műanyaggyártás 6 13 17 11 3 16 12 - Gyógyszergyártás 13 - Fémfeldolgozás 14 - Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 15 - Villamosgép-, háztartási készülék-gyártás 16 - Gép-, gépi berendezés, mezőgazdasági gépgyártás 17 - Bútorgyártás 18 - Közúti járműgyártás 19 - Építőipar - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, turizmus 21 - Nagy-, illetve kiskereskedelem 18 2 22 - Szállítás, raktározás, logisztika, posta, távközlés 23 - Ingatlanügyletek 24 - Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 25 - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 26 - Információ-technológiai és kommunikációs szolgáltatás 27 - Oktatás 28 - Egészségügy, szociális ellátás 29 - Művészet, szórakoztatás, szabadidő 3 - Javítás, karbantartás: gépjárművek, egyéb gépi berendezések vásárlóerő nyomán befolyó jövedelmek teszik lehetővé, hogy egyre több szereplő támaszkodjon saját bevételre a tervezett bővítések, korszerűsítések során. 4 Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 9 nyarán indította el az MFB-INDIKÁTOR elnevezésű, rendszeresen ismétlődő reprezentatív vállalati kérdőíves felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények lehetőséget kínálnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenötödik felmérésre 18 őszén került sor, az adatfelvétel ideje 18. október 17. és november 28. közé esett. A kérdőívet online töltötték ki a vállalkozások. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A 74 kérdést tartalmazó kérdőívet ezúttal 4126 vállalat töltötte ki. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator 8 17.december
Az MFB-INDIKÁTOR szerkezete és tartalma Az MFB-INDIKÁTOR felépítése: Az indikátor négy indexből (Üzleti környezet-, Piac-, Beruházás- és Finanszírozás-index) és további két alindexből (Belföld- és Külföld-alindex) áll, amelyek a vállalatok egyedi indexeinek átlagából súlyozva kerülnek kiszámolásra, figyelembe véve a gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) GDP-hez való hozzájárulásának arányát. Az MFB-INDIKÁTOR értékét a négy index számtani átlaga adja. Az MFB-INDIKÁTOR jelentése: Az indikátor, az indexek, illetve az alindexek úgy kerültek kialakításra, hogy azok a felmérésben résztvevő vállalatok helyzetértékelését és a jövőre (következő 12 hónap) vonatkozó várakozásait tükrözik. A felmérés időhorizontja +/- 12 hónap, vagyis a kérdések a felmérés időpontjához képest az elmúlt egy év változásaira és a következő egy évben várható folyamatokra vonatkoznak. Az indikátor, az indexek és az alindexek értékei -1 pontos skálán kerülnek megállapításra, ahol az pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, a magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti. 2. táblázat A vállalati minta öszetétele Vállalati méret Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor ÖSSZESEN Mikrovállalat 132 555 1 596 2 283 Kisvállalat 64 544 772 1 38 Középvállalat 32 168 182 382 Nagyvállalat 7 34 81 ÖSSZESEN 235 1 31 2 59 4 126 Régió Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor ÖSSZESEN Közép-Magyarország 4 1 45 1 5 Közép-Dunántúl 28 13 252 41 Nyugat-Dunántúl 29 123 2 2 Dél-Dunántúl 34 137 246 417 Észak-Magyarország 27 122 7 356 Észak-Alföld 45 176 264 485 Dél-Alföld 52 173 326 551 ÖSSZESEN 235 1 31 2 59 4 126 Régió Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat ÖSSZESEN Közép-Magyarország 842 3 139 21 1 5 Közép-Dunántúl 223 142 34 11 41 Nyugat-Dunántúl 219 139 32 12 2 Dél-Dunántúl 238 141 33 5 417 Észak-Magyarország 212 97 38 9 356 Észak-Alföld 272 157 45 11 485 Dél-Alföld 277 1 61 12 551 ÖSSZESEN 2 283 1 38 382 81 4 126 Vállalati kategóriák Regionális bontás: a vállalatok a székhelyük alapján vannak besorolva. A hét magyarországi régió az uniós klasszifikációt követi. Vállalati méret: a vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma -9 fő), kisvállalat (1-49 fő), középvállalat (-249 fő), nagyvállalat (249 főnél több). Szektorális bontás: a vállalatok az általuk megadott ágazatok, illetve TEÁOR kód alapján vannak besorolva, amely további kategóriákba való rendezést tett lehetővé. 9 17.december
A MAGYAR GAZDASÁG 18 HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága maradt 18 harmadik negyedévében is: negyedéves alapon 1,3, éves összevetésben 5,-kal bővült a bruttó hazai termék. A dinamikus növekedés többek között optimista lakossági és üzleti várakozásokra, valamint az európai uniós források és a bővülő hitelezés nyomán széles finanszírozásra tudott támaszkodni. 1. ábra GDP-növekedés* Magyarországon 3% 1% % -1% - -3% - - * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 6.I 6.III 7.I 7.III 8.I 8.III 9.I 9.III 1.I 1.III 11.I 11.III 12.I 12.III 13.I 13.III 14.I 14.III 15.I 15.III 16.I 16.III 17.I 17.III 18.I 18.III Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) % - - - - -1% A konjunktúra széles bázison állt: termelési oldalról nézve valamenynyi szegmens, így az agrárium, az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor, felhasználási oldalról a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás is hozzájárult a GDP bővüléséhez. Összességében a belföldi felhasználás maradt a növekedés motorja, amit az exportot meghaladó importdinamika is mutatott. A régiós szereplők gazdasági várakozásai alapján folytatódhat a közép-kelet-európai országok gyors ütemű növekedése 18 végén, 19 elején. Kifejezetten nagyfokú optimizmus jellemzi a magyarországi szereplők várakozásait, ugyanakkor az európai konjunktúra lassulása beárnyékolja a régiós országok növekedési pályáját. 18 harmadik negyedévében a magyar gazdaság a nyers adatok alapján 4,9, a naptárhatással és szezonálisan igazított adatok szerint 5,-kal bővült éves szinten (1. ábra). A gazdasági növekedés összességében továbbra is széles alapokra támaszkodott, a GDP termelési, illetve felhasználási oldali komponenseinek többsége egyaránt növekedést ért el. A tisztított adatok alapján a tavalyi harmadik negyedévben a megelőző három hónapos időszakhoz képest 1,3%-kal bővült a gazdaság, így 17 eleje óta valamennyi negyedévben legalább 1%-ot ért el a negyedéves bázison számított növekedési ütem. 1. táblázat Gazdasági növekedés és a növekedés komponensei 18. III. negyedévben Termelési oldal Növekedés (év/év) Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez (százalékpont) Mezőgazdaság 3,,2 Ipar 2,7%,6 Építőipar 27, 1,1 Szolgáltatások 3, 2,2 Termékadók egyenlege GDP 4,9% 4,9 százalékpont 2. ábra 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, A növekedés szerkezete termelési szemszögből 18 harmadik negyedévében az ipari kibocsátás 2,7%-kal, ezen belül a feldolgozóipari termelés 2,- kal emelkedett éves összehasonlításban. Míg az ágazatok többségében nőtt a kibocsátás, a szektor,9 Felhasználási oldal Növekedés (év/év) Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez (százalékpont) Fogyasztás 4,% 2,7 háztartások fogyasztása közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás 4,7% 2,7,1%,,% 4,9 Készletváltozás -1, Export 3, Import 5,9% A szektorok hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év, GDP termelési oldala) Nettó export -1,7 GDP 4,9% 4,9 8.I 8.II 8.III 8.IV 9.I 9.II 9.III 9.IV 1.I 1.II 1.III 1.IV 11.I 11.II 11.III 11.IV 12.I 12.II 12.III 12.IV 13.I 13.II 13.III 13.IV 14.I 14.II 14.III 14.IV 15.I 15.II 15.III 15.IV 16.I 16.II 16.III 16.IV 17.I 17.II 17.III 17.IV 18.I 18.II 18.III Mezőgazdaság (bal t.) Ipar (bal t.) Építőipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 5,% 2,,% -2, -5,% -7, -1,% összesített teljesítményét visszafogta, hogy néhány feldolgozóipari ágazatban köztük a jelentős ipari részaránnyal bíró járműgyártásban is visszaesett éves szinten a termelés (2-3. ábra, 1. táblázat). A 4,9%-os GDP-növekedést összességében,6 százalékponttal támogatta a szekunder szektor teljesítménye. 1 17.december
Az építőipar hozzáadott értéke 27,-os ütemben emelkedett egy év alatt, így az utolsó négy negyedév mindegyikében % feletti volt az éves dinamika. Az építőipari konjunktúrát az élénk lakásvásárlási- és építési kedv, az uniós támogatások, a gazdaságpolitikai intézkedések (csökkentett ÁFA kulcs, családi otthonteremtési támogatás) egyaránt támogatják, az alacsony bázis hatása lényegében megszűnt (egy évvel korábban 15,-os növekedés jellemezte az építőipart). A szegmens viszonylag kis gazdasági súlya ellenére is 1,1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez 18 harmadik negyedévében. A szolgáltató szektor folytatta a dinamikus növekedést, 3,-ot ért el az éves ráta 18 harmadik negyedévében. A szektor teljesítményében meghatározó körülmény, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a néhány éve dinamikusan erősödő belföldi vásárlóerőre. A gazdasági növekedés egésze szempontjából kedvező körülmény, hogy a többi ágazat finanszírozásában megkerülhetetlen pénzügyi, biztosítási tevékenység iparágat 16 eleje óta bővülés jellemzi. A közigazgatás, oktatás, egészségügy ágazat stagnált, a többi tercier szektorba tartozó iparág bővült. A szolgáltató szektor összességében 2,2 százalékponttal segítette a 18. július - szeptember közötti időszakban a GDP bővülését. A tercier szektor kulcsszerepét mutatja, hogy 16 elejétől, azaz 11 negyedévre nyúlóan a szegmens gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának mértéke meghaladja az iparét, és a termelés oldali komponensek közül a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a szolgáltatások adják. A mezőgazdaság hozzáadott értékének volumene éves szinten 3,- os ütemben nőtt 18. július - szeptember között. Az agrárium gazdasági növekedéshez való hozzájárulása a második negyedéves mérték kétszeresére,,2 százalékpontra emelkedett. 3. ábra % 1% - % -1% - Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Feldolgozóipari alágazatok éves növekedési üteme és iparon belüli részaránya 18. III. negyedévében Gumi, műanyag termék gyártása Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Számítógép, elektr. termék gyártása * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Fémfeldolgozás Az egyes szektorok többségének kibocsátása meghaladta a válság előtti, 8. második negyedévi szintet, csupán az időjárási körülményektől jelentősen függő mezőgazdaság marad el egyelőre az akkoritól (4. ábra). A hazai fogyasztásra nagymértékben támaszkodó szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke már 19,-kal túlszárnyalta a világgazdasági válság előtti szintet, és 16 vége óta az iparé is folyamatosan meghaladta (a tavalyi harmadik negyedévben 7,7%- kal) a 8. április - június közti szintet. Az érkező uniós támogatások ingadozásától nagymértékben érintett építőipar teljesítménye a tavalyi harmadik negyedévben 33,%-kal (a többi szektort is messze meghaladóan) volt magasabb a 8. második negyedévinél. A növekedés struktúrája felhasználási szempontból A GDP felhasználási oldalát vizsgálva továbbra is több lábon állt a növekedés: a végső fogyasztás 4,%-kal nőtt éves összevetésben, így a bővülés már több mint öt éves időszakra nyúlik vissza. A fogyasztást részletesebben vizsgálva az emelkedő Élelmiszer, ital, dohány gyártás Vegyi anyag, termék gyártása Egyéb feldolgozóipar Iparon belüli súly (jobb t.) 4. ábra A GDP alakulása* (termelési oldal) 8. II. negyedév = 1% 13% 1% 11% 9% 7% % % * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 5. évi átlagáron 8.III 9.I 9.III 1.I 1.III 11.I 11.III 12.I 12.III 13.I 13.III 14.I 14.III 15.I 15.III 16.I 16.III 17.I 17.III 18.I 18.III Gyógyszer-gyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Járműgyártás Gép, gépi berendezés gyártása Növekedési ütem* (év/év, bal t.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások GDP összesen (piaci beszerzési áron) % 3 3% % 1% % bérek, a mérsékelt infláció, a bővülő foglalkoztatás és az optimista fogyasztói várakozások következtében a háztartások tényleges fogyasztása 4,7%-kal, a közösségi fogyasztás,1%-kal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás megőrizte dinamikáját és,%-ra gyorsult az ütem. Az áru- és szolgáltatás export, illetve import volumene 3,4, illetve 5,9%- kal nőtt éves alapon, a kivitel és a behozatal dinamikája is kissé lassult a megelőző negyedévhez képest. Felhasználási oldalról nézve a GDPnövekedés 18 harmadik negyedévében is elsősorban belföldi komponensekre, azaz fogyasztásra, beruházásra támaszkodott, ezen belül is markáns volt utóbbi súlya a GDP bővülésében. A háztartások fogyasztása 2,7 százalékponttal részesedett a gazdasági növekedésből, a közösségi fogyasztás hatása semleges volt, így a végső fogyasztás GDP-növekedésre gyakorolt öszszesített hatása is 2,7 százalékpontot ért el. A gazdasági növekedés egyik fő húzóereje 18 harmadik negyedévében egyértelműen a bruttó állóeszköz-felhalmozás volt, amely július - szeptember között 4,9 11 17.december
százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez ilyen magas mértékű hozzájárulást még nem értek el a hazai beruházások. A készletek csökkenése 1, százalékponttal rontotta a GDP statisztikát, így a bruttó felhalmozás GDP-növekedéshez való hozzájárulása (a kerekítések nyomán) 4, százalékpontot ért el. Az exportnál gyorsabban bővülő import következtében a nettó export összességében lassította a növekedést, mivel a nettó áruexport hatását (-2,2 százalékpontos hozzájárulás a gazdasági növekedéshez) csak mérsékelni tudta, hogy a szolgáltatásosok nettó exportja bővült és,5 százalékponttal támogatta a GDP-bővülést (5. ábra). A külkereskedelmi szektor összességében egyéb csatornákon (pl. foglalkoztatás, ipari megrendelések, technológiaimport stb.) változatlanul támogatja a gazdasági aktivitást. A GDP felhasználási oldali komponensei közül valamennyi elérte, illetve túlszárnyalta a gazdasági világválság kirobbanása előtti szintet. Az export és az import volumene 18 harmadik negyedévében már,7, illetve 34,3%-kal, a közösségi fogyasztás 28,9%-kal meghaladta a 8. második negyedévben regisztráltat, a GDP ezen összetevői indultak el leghamarabb a növekedés irányába a 8 végi 9 eleji visszaesést követően. A háztartások fogyasztása ezzel szemben lassabban pörgött fel, és a gyors növekedés eredményeként 17 elejére kapaszkodott fel a válságot megelőző szintre, 18 harmadik negyedévében azonban már 8,9%-kal meghaladta az akkori értéket. Az erősen hullámzó bruttó állóeszköz-felhalmozás nagysága új rekordot ért el a válság kirobbanása óta eltelt időszakban: a volumen 18 harmadik negyedévében 29,-kal múlta felül a 8. második negyedéves szintet (6. ábra). A régiós országok gazdasági növekedése százalékpont 5. ábra Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5 1% 1% 13% 1% 11% százalékpont 9% 7% 8.I 8.II 8.III 8.IV 9.I 9.II 9.III 9.IV 1.I 1.II 1.III 1.IV 11.I 11.II 11.III 11.IV 12.I 12.II 12.III 12.IV 13.I 13.II 13.III 13.IV 14.I 14.II 14.III 14.IV 15.I 15.II 15.III 15.IV 16.I 16.II 16.III 16.IV 17.I 17.II 17.III 17.IV 18.I 18.II 18.III Végső fogyasztás összesen (bal t.) Nettó export (bal t.) Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 6. ábra A GDP alakulása* (felhasználási oldal) 8. II. negyedév = * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 5. évi átlagáron 8.III 9.I 9.III 1.I 1.III 11.I 11.III 12.I 12.III 13.I 13.III 14.I 14.III 15.I 15.III 16.I 16.III 17.I 17.III 18.I 18.III 7, 5,% 2,,% -2, -5,% -7, -1,% -12, Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export Import GDP összesen 7. ábra GDP-növekedés* Magyarországon és az eurózónában (év/év) 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III.I.III 1.I 1.III 2.I 2.III 3.I 3.III 4.I 4.III 5.I 5.III 6.I 6.III 7.I 7.III 8.I 8.III 9.I 9.III 1.I 1.III 11.I 11.III 12.I 12.III 13.I 13.III 14.I 14.III 15.I 15.III 16.I 16.III 17.I 17.III 18.I 18.III Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) 8. ábra GDP-növekedés 18. III. negyedévben* az Európai Unió tagországaiban 7% 3% 1% % -1% Málta Lengyelo. Letto. Magyaro. Írország Szlovénia Szlovákia* Románia Észto. Ciprus Bulgária Litvánia Horváto. Spanyolo. Finno. Cseho. 1% % - - - - * szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok Ausztria Hollandia Görögo. Portugália Dánia Év/év EU Svédo. Forrás: Eurostat, MFB Negyedév/negyedév Eurózóna Belgium Egyesült Kir. Franciao. Németo. Olaszo. Folytatódott a magyar gazdaság eurózóna átlagához való közeledése az egy főre eső GDP alapján: a szezonálisan és naptári hatással igazított adatok alapján, éves bázison 5,-kal bővülő magyar gazdaságnál 3,4 százalékponttal lassabban, 1,-kal emelkedett az euróövezet GDP-je 18 harmadik negyedévében (7. ábra). Az éves bázisú hazai növekedési adat az uniós országok között a negyedik, míg a negyedéves alapú statisztika az uniós rangsorban az ötödik-hatodik legmagasabb volt (8. ábra). 12 17.december
Alapvetően továbbra is felfedezhetőek hasonló jellegzetességek a közép-kelet-európai uniós országok növekedésének szerkezetében, ami a hazai gazdasági folyamatokra gyakorolt nemzetközi hatásokat is jelzi. Egyrészt a gazdasági növekedés egyik húzóereje az egész régióban változatlanul a lakossági fogyasztás, amely (Szlovénia kivételével) jellemzően 3- közötti ütemben bővült éves szinten 18. harmadik negyedévében. Az élénkülő fogyasztást az optimista lakossági várakozások, a pezsgő munkaerőpiac, a fogyasztói árak viszonylag mérsékelt emelkedése és az alacsony hitelkamatok is támogatják (9. ábra). Másrészt 17 eleje óta többnyire bővülés jellemzi a 16-ban még visszaeső beruházásokat, miután az európai uniós források kihelyezése felgyorsult a 14- -as költségvetési időszakra való áttéréssel, és a vállalati hitelek is kedvező áron érhetőek el a térségben. A román és szlovák adat ugyanakkor a kiugróan erős egy évvel korábbi bázis miatt visszaesést mutat éves szinten (1. ábra). Harmadrészt jellemzően lassult az export dinamikája a második negyedévhez képest (11. ábra). Ebben egyrészt közrejátszott a bázishatás: egy évvel korábban határozott emelkedés jellemezte a kivitelt a legtöbb országban, így az akkori adatokhoz képest szerényebbnek tűnik a 18. harmadik negyedéves statisztika, másrészt a közép-keleteurópai exportcikkek elsődleges felvevőpiacának számító nyugat-európai országok növekedésének lassulása valamint a világkereskedelem bővülését beárnyékoló protekcionista törekvések is szerepet játszhattak a romló adatokban. A konjunktúraindexek alapján folytatódhat a közép-kelet-európai országok gyors ütemű növekedése, mivel többéves csúcs közelében van a gazdasági szereplők várakozásait összegző ESI hangulatindex a régiós országok többségében, a nyári csúcstól némileg elmaradó 9. ábra A lakossági fogyasztás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* 1 1 1% % 3% % 1% % -1% -% * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok 14.I 14.I 14.II 14.II 14.III 14.III 14.IV 14.IV 15.I 15.I 15.II 15.II 15.III 15.III 15.IV 15.IV 16.I 16.I 16.II 1. ábra A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 16.II 16.III 16.III 16.IV 16.IV 17.I ** szezonálisan kiigazított adatok 17.I 17.II 17.II 17.III 17.III 17.IV 17.IV 18.I 18.I 18.II 18.II 18.III 18.III Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB 11. ábra Az áru- és szolgáltatás export alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* 1 1 1 1% % - 14.I 12. ábra 13 1 11 1 9 8 7 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok 14.II 14.III 14.IV 15.I 15.II 15.III 15.IV 16.I 16.II 16.III 16.IV 17.I 17.II 17.III 17.IV 18.I 18.II 18.III Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB Gazdasági hangulatindex (ESI) egyes közép-kelet-európai országokban (pont) javuló hangulat 1998.1 1998.7 1999.1 1999.7.1.7 1.1 1.7 2.1 2.7 3.1 3.7 4.1 4.7 5.1 5.7 6.1 6.7 7.1 7.7 8.1 8.7 9.1 9.7 1.1 1.7 11.1 11.7 12.1 12.7 13.1 13.7 14.1 14.7 15.1 15.7 16.1 16.7 17.1 17.7 18.1 18.7 Magyarország Csehország Szlovákia Románia Lengyelország értékek azonban a növekedés tempójának némi lassulását vetítik előre. Különösen igaz ez a túlfűtöttség jeleit egyre jobban mutató román Forrás: Európai Bizottság, MFB gazdaságban, valamint Szlovákiában, ahol a bizalmi index a legerőteljesebben esett vissza 18-ban (12. ábra). 13 17.december