Terepkutatás
Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek legfeljebb nehezen számszerősíthetıek A terepkutatást az különbözteti meg más megfigyelési technikáktól, hogy ez nem pusztán adatgyőjtési tevékenység, gyakran elıfordul, hogy egyben elméletalkotási tevékenység is.
Terepkutatás céljára alkalmas fókuszpontok Jelentések: olyan nyelvi jellegő eszközök, mint kultúrák, normák, világnézetek stb. Eljárásmódok: viselkedések különbözı fajtái Epizódok: pld. válás, bőncselekmények, betegségek stb. Találkozások: két vagy több ember találkozása és közvetlen interakciója Szerepek: emberek által elfoglalt pozíciók és e pozíciókhoz társuló magatartás vizsgálata (foglalkozási és családi szerepek, etnikai csoportok) Kapcsolatok: a társadalmi élet nagy része vizsgálható azon az alapon, hogy milyen magatartás megfelelı a különbözı szerepkettısökben (anya-fiú kapcsolat, barátság, stb.) Csoportok: baráti klikkek, sportcsapatok, munkahelyi kollektívák stb. Szervezetek: formális szervezetek, pl. iskolák, vállalatok Települések: falvak, gettók, városrészek stb.
Mintavétel a terepkutatásban A terepkutatásban gyakran nem tisztázott, hogy mi a kutatás elemzési egysége és mi a mintasokaság. Fontos kérdés hogy a kutatás befejezésével milyen populációra akarja az általános következtetéseket levonni A terepkutató megpróbál mindent megfigyelni, de mivelhogy az összes történésnek csupán a töredékét képes vizsgálni, így az, amit megfigyel de facto mintája lesz a kutatásnak
Terepkutatási mintavételi eljárás McCall és Simons (1969) alapján Kvótás minta: ha a megfigyelt társadalmi csoport jól elkülöníthetı kategóriákba sorolható minden kategóriának szerepelnie kell a mintában Hólabda minta: az egyik interjúalanytól gördül tovább a minta a másikig Deviáns esetek: az attitődökben és magatartásmintákban mutatkozó szabályszerőségek megértését elmélyítik, ha megvizsgáljuk az attól eltérı eseteket
A megfigyelések rögzítése A terepkutatás legfontosabb eszköze a megfigyelési napló Sem diktafon, sem videokamera nem képes rögzíteni egy társas cselekvés minden mozzanatát A terepkutatásnak a legfontosabb eszköze a jelen lévı, gondolkodó kutató A jegyzeteken szerepelnie kell az empirikus megfigyeléseknek és azok értelmezésének
Az adatok feldolgozásának folyamata 1. A feljegyzések letisztázása A megfigyelés során feljegyzett adatok kiegészítésekkel ellátott, bıvített változata 2. A feljegyzések rendszerezése A nyers adatok a kutatás célja mentén történı rendszerbe foglalása
Adatelemzés A legalapvetıbb elemzési mód, ha hasonlóságokat és eltéréseket keresünk Szociológiai kifejezéssel, magatartási normákat keresünk Ugyanakkor keressük a normáktól eltérı viselkedés-mintákat
A következtetések levonása: néhány logikai kelepce Provincializmus: mindig fennáll annak a veszélye, hogy a kutató a saját szempontjából fogja értelmezni az emberek viselkedését Elhamarkodott következtetés: Ha a kutató javasol valamit, érdemes felbecsülni azoknak a bizonyítékoknak a súlyát, amik ıt erre a következtetésre indították. Kétséges ok: pl. ha egy cég csıdbe megy, még recessziós idıszakban is az emberek gyakran arra következtetnek, hogy a cég vezetıje nem értett az üzlethez. Elhallgatott bizonyítékok: A kutató az elemzésnél azt az információt hanyagolja, ami szerinte nem releváns, ez azonban megítélés kérdése. Hamis dilemma: A kutatások következtetései gyakran alternatívák közötti választásokként jelentkeznek. Úgy tőnik, hogy amikor az egyiket kiválasztjuk, kizárjuk vele az összes többit csakhogy nem szükségszerően ez a helyzet.
Terepkutatási gyakorlat
Feladat Gondoljanak egy csoportra, vagy tevékenységre amelyben a csoport minden tagja részt vesz, vagy jól ismer! Ismertesse 5 percben, hogy hogy láthatna neki egy kívülálló, hogy ezt a csoportot vagy tevékenységet eredményesen vizsgálja. Mit kellene elolvasnia, kikkel kellene felvennie a kapcsolatot, stb.