MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA"

Nándor Orbán
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA 1. KUTATÁSI PROBLÉMA Molnár László egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Marketing Intézet Az Európai Tanács, miután a évi lisszaboni határozatában eltökélte, hogy Európa lesz a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı, tudásalapú társadalma, két évvel késıbb Barcelonában (2002. március) már számszerően is megfogalmazta, hogy 2010-re az Európai Unió tagállamai köztük Magyarország a GDP 3%-át fordítsák kutatás-fejlesztésre, valamint a K+F források legalább kétharmada az üzleti szektorból származzon. Miután statisztikai adatok alapján megvizsgáltam a jelenlegi magyar K+F szektor helyzetét, megállapítottam, hogy fenti célkitőzés eléréséhez még sok tennivalója van az országnak, ugyanis a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya kb. 1%, míg a vállalkozások kb. 40%-ot finanszíroznak a K+F tevékenységbıl. 2. KUTATÁS CÉLJA A kutatás célja meghatározni azokat az eszközöket (ösztönzés, szankcionálás, módszerek, technikák), amelyekkel növelhetı a hazai nagyvállalatok K+F aktivitása (osztályok száma, létszám, ráfordítás, publikációk, szabadalmak). Ehhez azonban: meg kell vizsgálni a hazai nagyvállalatok K+F aktivitását, leíró statisztikai módszerekkel helyzetképet kell adni a jelenlegi állapotról, kvantitatív kutatás segítségével tesztelni kell a vállalatok K+F tudatossági/hajlandósági modelljét (Hogyan mérhetı a K+F aktvitás? Milyen formában és milyen súllyal nyilvánul meg a vállalatok életében? Milyen tényezık és milyen mértékben befolyásolják a K+F aktivitást?) fel kell mérni, hogyan fogadnák a vállalatok a különbözı eszközöket, amelyek célja a vállalatok szerepének növelése a K+F szektorban és milyen javaslataik, ötleteik vannak ezzel kapcsolatban? 3. MÓDSZERTAN A kutatási probléma megoldása és a kutatási célok elérése érdekében kétfázisú primer kutatás lebonyolítását tartom szükségesnek, amelynek az elsı fázisában szakértıi mélyinterjúk, a második fázisában pedig kérdıíves megkérdezés lebonyolítása lenne indokolt. A primer kutatás kvalitatív és kvantitatív fázisára vonatkozó módszertani javaslatomat a következıkben fejtem ki részletesen.

évi lisszaboni határozatában eltökélte, hogy Európa lesz a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı, tudásalapú társadalma, két évvel késıbb Barcelonában (2002.

2 3.1. Kvalitatív kutatás A kvalitatív kutatás során feltáró típusú, ún. szakértıi mélyinterjúk elvégzését tartom indokoltnak. A szakértıi mélyinterjú nem más, mint egy strukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, amelyben a kérdezı egyetlen magasan képzett (szakértı) megkérdezettel beszélget azzal a céllal, hogy feltárja motivációit, nézeteit, attitődjeit és érzéseit a téma vonatkozásában [8]. A szakértıi mélyinterjú legfıbb elınye, hogy alkalmas egy meghatározott probléma mélyebb feltárására, a válaszok egy válaszadóhoz köthetık, a válaszadóra nem nehezül szociális nyomás, hogy azonosuljon mások véleményével, így az eredmények az információk szabad áramlása formájában keletkeznek [8]. A kvalitatív kutatás során 10 szakértı megkérdezését tartom szükségesnek, közülük: 5-en a hazai K+F szektor irányító és ellenırzı intézmény-rendszerének képviselıi közül kerülnének ki (NORRIA, NORDA, NKTH, NFU, MISZ, KSH, MSZH, MTA, OM, OTKA), 5-en pedig a késıbbi kvantitatív kutatás célcsoportjából, vagyis magyarországi nagyvállalatok elsıszámú vagy a vállalaton belüli kutatás-fejlesztési tevékenységért felelıs vezetıi közül (Richter Gedeon, GE). Az interjúkat saját magam bonyolítom le ún. strukturált vezérfonal segítségével, a beszélgetéseket diktafon segítségével rögzítem, hogy a késıbbiekben bármikor vissza lehessen azokat hallgatni. Az interjúkat követıen jegyzıkönyveket készítek a beszélgetéseken elhangzottak leglényegesebb elemeit összefoglalva, majd a jegyzıkönyvek alapján összegzem a kutatás eredményeit, legfontosabb tapasztalatait és felhasználom azokat a kutatás következı fázisában Kvantitatív kutatás A primer kutatás második fázisában a szekunder (nemzetközi és hazai szakirodalom, statisztikai adatok, elméleti modellalkotás) és a kvalitatív kutatás eredményeire alapozott, nagymintás kérdıívvel támogatott megkérdezés lebonyolítását tartom szükségesnek. A kérdıíves megkérdezés nem más, mint a kérdések meghatározott sorrendben történı feltevése a válaszadóknak egy formális kérdıív segítségével [Malhotra]. A kérdıíves megkérdezés legfıbb elınye, hogy az alkalmazása rendkívül egyszerő, az összegyőjtött adatok megbízhatóak, mert a válaszadók elıre meghatározott alternatívákra vannak korlátozva, az elızetesen rögzített válaszok csökkentik a különbözı válaszadók okozta sokszínőséget és az adatok kódolása, elemzése és értelmezése viszonylag egyszerő Célsokaság és mintavételi keret A mintavétel alapsokaságát a Magyarországon tevékenykedı, 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok (Large Business, LB) képzik.

motivációit, nézeteit, attitődjeit és érzéseit a téma vonatkozásában [8].

3 Az elıbbi feltételnek eleget tevı vállalatokat a KSH céginformációs adattárából [CÉG-KÓD-TÁR] szőröm le és hozom létre a kutatás alapsokaságához hozzárendelhetı mintavételi keretet. A célsokaság 4 tevékenységi kör szerinti megoszlását az alábbi diagram tartalmazza: A célsokaság megoszlása tevékenység szerint Szolgáltatás 23,4% Mezıgazdaság 4,4% Kereskedelem 10,1% Ipar 62,1% Bázis: Magyarországon tevékenykedı 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok, N= ábra: A célsokaság megoszlása tevékenység szerint A 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok 62,1%-az iparban, 23,4%-uk a szolgáltatásban, 10,1%-uk a kereskedelemben és 4,4%-uk a mezıgazdaságban tevékenykedik. A célsokaság megoszlását 7 magyarországi régió szerinti az alábbi diagram tartalmazza. A célsokaság megoszlása régió szerint Közép-Magy arország 40,7% Közép-Dunántúl Ny ugat-dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magy arország Dél-Dunántúl 13,1% 12,8% 10,1% 8,8% 8,8% 5,7% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% Bázis: Magyarországon tevékenykedı 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok, N= ábra: A célsokaság megoszlása régió szerint

Bázis: Magyarországon tevékenykedı 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok, N=917 1.

4 A célsokaság elemeinek többsége (40,7%) Közép-Magyarországon, azon belül elsısorban Budapesten tevékenykedik. A többi régióban közel azonos számban képviseltetik magukat a hazai nagyvállalatok, Közép-Dunántúlon 13,1%-uk, Nyugat-Dunántúlon 12,8%-uk, Észak-Alföldön 10,1%-uk, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön 8,8-8,8%-uk, míg Dél-Dunántúlon 5,7%-uk végzi tevékenységét Mintavételi technika és mintanagyság A kutatás mintavételi technikája a véletlen eljárások közé tartozó ún. divizív rétegzés arányos elosztással [DVR-AR]. Rétegképzı ismérvek a tevékenység és a régió. Mintanagyság Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Pontosság [százalékpont] Összesen ,0 ±5,0 1. táblázat: Mintanagyság A tervezett minta megbízhatósági szintje 95,0%, pontossági szintje pedig ±5,0 százalékpont. A minta megoszlása tevékenység szerint Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Pontosság [százalékpont] Mezıgazdaság ,0 ±25,2 Ipar ,0 ±6,3 Kereskedelem ,0 ±15,5 Szolgáltatás ,0 ±10,4 Összesen ,0 ±5,0 2. táblázat: A minta megoszlása tevékenység szerint A tervezett minta tevékenység szerinti megoszlása tizedesjegy pontossággal tükrözi az alapsokasági arányokat.

Dél-Alföldön 8,8-8,8%-uk, míg Dél-Dunántúlon 5,7%-uk végzi tevékenységét. 3.2.2. Mintavételi technika és mintanagyság A kutatás mintavételi technikája a véletlen eljárások közé tartozó ún.

5 A minta megoszlása régió szerint Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Dél-Alföld ,0 ±16,8 Dél-Dunántúl ,0 ±20,4 Észak-Alföld ,0 ±15,5 Észak- Magyarország Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Pontosság [százalékpont] ,0 ±16, ,0 ±7, ,0 ±14, ,0 ±13,9 Összesen ,0 ±5,0 3. táblázat: A minta megoszlása régió szerint A tervezett minta régió szerinti megoszlása tizedesjegy pontossággal tükrözi az alapsokasági arányokat Reprezentativitás A tervezett minta az alábbi szempontok alapján reprezentálja [cellareprezentatív] a Magyarországon tevékenykedı, 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatokat: Tevékenység [Mezıgazdaság Ipar, Kereskedelem, Szolgáltatás] Régió [Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép- Magyarország, közép-dunántúl, Nyugat-Dunántúl] Információgyőjtés Az információgyőjtés on-line kérdıívvel támogatott VOIP telefonos megkérdezés formájában történik, amelyet gyakorlott és erre a célra külön felkészített kérdezıbiztosok végeznek. Az információgyőjtés módszerébıl következik, hogy távmunka formájában is végezhetı és összesen 2 hét áll a 14 kérdezıbiztos rendelkezésére Információelemzés Egyváltozós és egyszerőbb elemzések a teljes mintára és a részmintákra: gyakorisági tábla, átlagszámítás, kereszttáblák, varianciaelemzés, korrelációszámítás.

táblázat: A minta megoszlása régió szerint A tervezett minta régió szerinti megoszlása tizedesjegy pontossággal tükrözi az alapsokasági arányokat. 3.

6 Többváltozós és bonyolultabb elemzések a teljes mintára: faktorelemzés, klaszterelemzés, regresszióelemzés, diszkriminanciaelemzés, multidemenziós skálázás, korrespondenciaelemzés, strukturális egyenlet modellezés [Structural Equation Modeling, SEM]. A matematika-statisztikai elemzéseket Excel 2007, SPSS 17.0 és AMOS 17.0 szoftverek segítségével végzem A kutatási eredmények összegzése A kutatási eredményeket írásos formában összegzem, következtetéseket vonok le, javaslatokat fogalmazok meg, valamint újszerő és új téziseket állítok fel Idıterv A tervezett kutatás kb. 2,5 hónapot vesz igénybe, amelybıl 5 hetet a kvalitatív szakasz és 5 hetet pedig a kvantitatív szakasz ölel fel Költségterv A tervezett terepmunka összköltsége Ft, amelybıl Ft-ot az online kérdıív programozása, Ft-ot a VOIP telefon költsége, Ft-ot pedig a kérdezıbiztosi díj tesz ki. IRODALOMJEGYZÉK [1] BABBIE: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 1995 [2] HAJDU: Többváltozós statisztikai számítások, Központi Statisztikai Hiva tal, 2003 [3] HUNYADI VITA: Statisztika közgazdászoknak, Központi Statisztikai Hi vatal, 2002 [4] KETSKEMÉTY IZSÓ: Bevezetés az SPSS programrendszerbe, ELTE Eötvös Kiadó, 2005 [5] KSH: A K+F statisztika módszertana. Budapest, [6] KSH: Kutatás és fejlesztés. Budapest, [7] KSH: Magyar Statisztikai Évkönyv. Budapest, [8] MALHOTRA: Marketingkutatás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2002

A kutatási eredmények összegzése A kutatási eredményeket írásos formában összegzem, következtetéseket vonok le, javaslatokat fogalmazok meg, valamint újszerő és új téziseket állítok fel. 3.

Hasonló dokumentumok

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel