Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter XXII-4/153- (2011) Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. október 5-én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről Budapest, 2011. október készítette: látta: jóváhagyta: dr. Davidovics Krisztina krisztina.davidovics@kim.gov.hu 06-1-795-5813 dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár dr. Szabó Erika államtitkár dr. Gál András Levente közigazgatási államtitkár
E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2011. augusztus 29. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2011. szeptember 5. ismételt közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2011. október 5. ismételt közigazgatási egyeztetés lezárása: 2011. október 10. államtitkári értekezlet időpontja: 2011. október 20. kormányülés időpontja 2011. október 26. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet BM HM KüM NFM NGM NEFMI VM KSH OAH SZTNH MEH NAV nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet AB ÁSZ LB LÜ MNB GVH PSZÁF KBT NMHH nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 3 VEZ E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél 1.1.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés egyrészről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat1.) foglalt feladatok végrehajtását szolgálja. A Korm. határozat1. által előírt felülvizsgálat a Nemzeti Együttműködés Programjába illeszkedik, melyben a Kormány vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, ezzel összhangban elsősorban az elhivatottság és a szaktudás bázisán alapozva javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához. Ezzel összhangban az adminisztratív terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hatóságok oldaláról, az ügyfelek választási lehetőségeinek bővítése, a magas színvonalú hatósági feladatellátás kereteinek biztosítása, megerősítése miatt vált szükségessé a hatósági eljárások általános szabályainak módosítása. Erre tekintettel az előterjesztés tárgya elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosítása, ehhez kapcsolódóan vált szükségessé további törvények kisebb módosítása is. Ezen túlmenően az előterjesztés a Kormány 2011. II. félévi munkatervéről szól 1236/2011. (VII. 7.) Korm. határozatban előírt, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvényi feltételeket is rögzíti. Az előterjesztés a Ket. módosítását az alábbi főbb területeken valósítja meg. A) Társadalmi szervezetek részvétele a hatósági eljárásban Jelen módosítás értelmében a Ket. ebben a tárgykörben azt a szabályozási modellt kívánja bevezetni, hogy az érdekvédelmi, társadalmi szervezetek számára kizárólag érdekképviseleti minimumszabályokat rögzít, és az ágazati jogszabályok kompetenciájába utalja a további ügyféli jogok, ügyféli jogállás biztosításának lehetőségét.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 4 B) Belföldi jogsegély A belföldi jogsegély tárgyában a módosítási javaslat a következő problémakörökre fókuszál. Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő tekintetében a módosítás a megkeresés tartalma által ténylegesen felmerülő időigény alapján történő differenciálást alkalmaz. A jogalkalmazói visszacsatolások alapján a gyakorlatban számos esetben problémát jelent a megkeresések nem teljesítése, ezért a módosítás ösztönző rendelkezéseket épít be a belföldi jogsegély szabályai közé. C) Hivatalbóli eljárás A jogalkalmazói tapasztalatok alapján, valamint a Ket. egészének felülvizsgálata nyomán megállapítást nyert, hogy a hivatalból indult eljárások tekintetében a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. Szükséges ebből a szempontból a Ket. olyan irányú módosítása, amely a kérelemre indult, valamint a hivatalból indult eljárások élesebb elhatárolásával biztosítja a megfelelő jogalkalmazást. D) Jegyzőkönyv A jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés szabályai pontosításra szorulnak, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok értelmében bizonyos eljárási cselekményekről sem jegyzőkönyv, sem hivatalos feljegyzés készítése nem szükséges. Az előterjesztés ebben a tekintetben olyan szabályok megalkotását célozza, amelyek által az egyes eljárási cselekmények tételes nyomon követhetősége biztosítottá válik. E) Hatósági szerződés A joggyakorlat egységesítése érdekében indokolt a hatósági szerződés egyes általános elemeinek szabályozása: erre tekintettel a Ket. kiegészül a hatósági szerződés általánosan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokkal. További jelentős módosítás, hogy a hatósági szerződés megszegése esetén a hatóság a végrehajtás elrendelése helyett a hatósági szerződés módosítását is kezdeményezheti, ha a Ket.-ben előírt szempontokat mérlegelve úgy ítéli meg, hogy utóbbi lehetőség a közérdek védelmét hatékonyabban valósítja meg. F) Hatósági ellenőrzés A módosítás e körben egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés kereteit, meghatározva elsődleges, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait. A hatósági ellenőrzés szabályrendszerének áttekintése során megállapítást nyert, hogy a hatóságok jelentős részénél bevett gyakorlatnak számít az ellenőrzési terv, amely segít átláthatóvá és tervezhetővé tenni a hatóságok munkáját, így indokoltnak mutatkozik általános keretszabályként ellenőrzési terv készítését, valamint az ellenőrzési jelentés nyilvánosságra hozatalát előírni.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 5 G) Bírságolási szabályok eljárásjogi alapjainak megteremtése a Ket.-ben A Ket. szabályainak felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a Ket.-ben mint eljárási kódexben az anyagi jogi bírságolási rendelkezések keretjellegű szabályozásának hiánya az egyes eljárásokban partikuláris szempontrendszerek érvényesülését eredményezte. A módosítási javaslat keretszabályok megalkotását tűzte ki célul annak érdekében, hogy egységes dogmatikai alaphoz igazodjon az ágazati bírságolási rendszer. Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében a módosítás a bírságkiszabás lehetőségének objektív és szubjektív határidő megállapításával történő szűkítését eredményezi. H) Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárás egyszerűsítése érdekében a törvény lényegesen megváltoztatja a hatósági végrehajtás szabályait. Ennek keretében a módosítás egyik fontos eleme egyrészt az, hogy a törvény szakít a végrehajtás elrendelésének előírásával az eljárások gyorsítása érdekében. Az egyéb végrehajtási eljárások, így a meghatározott cselekmény végrehajtása az adott kérdésben szakértelemmel bíró hatóságnál maradnak. I) Eljárási költség A Ket. jelenleg hatályos rendelkezései elnagyoltan kezelték az eljárási költségeket, és ez az alulszabályozottság a jogalkalmazói visszajelzések alapján a gyakorlatban is problémát okozott. A módosítási javaslat így nem kerülhette meg az eljárási költségekkel, az e költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatos, a korábbinál részletesebb szabályozás kialakítását. A kérelemre és hivatalból indult eljárások élesebb elhatárolásával összefüggésben meghatározásra kerülnek az eljárási költségek előlegezésének és viselésének szabályai. J) Az elektronikus ügyintézés feltételeinek újraszabályozása Az előterjesztés az elektronikus ügyintézés keretszabályait elvi éllel újra kívánja szabályozni. Célja, hogy olyan szabályozási környezetet alakítson ki, amely a személyes adatok kezeléséhez szükséges garanciák biztosítása mellett lehetővé teszi a korszerű informatikai lehetőségek kihasználását, az e- közigazgatás gyakorlati megvalósítását. 1.1.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1116/2011. (IV. 28.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat2.) foglalt feladat végrehajtását szolgálja.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 6 A Korm. határozat2. által előírt felülvizsgálat a hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik. A miniszter és munkaszervezete, a minisztérium elsődleges funkciója az ágazati irányítás és ellenőrzés, a jogalkotási feladatok ellátása, valamint a stratégiaalkotás és stratégiai feladat-ellátás, valamint az intézményfenntartói feladatok. Ezektől a funkcióktól idegen az egyedi hatósági ügyek intézése, mint például az ügyfélfogadás, a kiadmányozás, helyszíni ellenőrzés és egyéb hatósági tevékenységek megszervezése, és emellett a minisztérium által ellátandó ágazati irányítási és egyedi felügyeleti feladatok egyidejű ellátása. Erre tekintettel az előterjesztés összefoglalja, hogy mely, jelenleg miniszteri hatósági, illetve szakhatósági feladat- és hatáskörök más közigazgatási szervre való áttelepítésére, adott esetben megszüntetésére van lehetőség a hatékonyabb ügyintézés és az ügyfélbarát közigazgatás színvonalának emelése, valamint a miniszterek ágazati irányító szerepének biztosítása érdekében. A tárcák javaslatai alapján összességében a hatósági ügyek 40%-a telepíthető át másik szervhez vagy szüntethető meg az alábbi adatok alapján, illetve bontásban. Több esetben megszüntethető például a miniszteri egyetértési, véleményezési jog (pl. az egészségügyi közvetítői tanfolyam szervezése és vizsgáztatásra irányuló tevékenység engedélyezése tekintetében az igazságügyért felelős minisztert megillető egyetértési jog esetében, amely esetében ez az uniós joggal való összhangot is szolgálja). Emellett a másodfokú ügyek elenyésző számára több esetben a fellebbezés kizárása indokolt szakmailag (pl. az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági ügyeiben), illetve szakmai szempontból más központi hivatalhoz, kormányhivatalhoz javasolt áttelepíteni a miniszteri hatósági hatáskört (pl. az Egészségügyi Engedélyezési Közigazgatási Hivatalhoz a külföldi tartózkodás ideje alatt szükségessé vált gyógykezelés költségeinek megtérítésére vonatkozó hatáskört, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésének engedélyezésére vonatkozó hatáskört). Tárca Összesen hatáskör Megszüntethető miniszteri hatáskörök (ebből a hatósági ügyfajta megszüntetésével) Szakértői egyeztetés alatt álló kérdések A hatáskör fenntartása a tárca álláspontja szerint indokolt Belügyminiszter 107 80(1) 1 26 Honvédelmi miniszter 38 8 (--) 30
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 7 Közigazgatási és igazságügyi miniszter 32 5 (--) -- 27 Külügyminiszter 25 -- 25 Nemzetgazdasági miniszter Nemzeti erőforrás miniszter Nemzeti fejlesztési miniszter Vidékfejlesztési miniszter 26 7 (--) 1 29 115 25(1) 80 34 21 (1) 13 74 38 (1) -- 36 Összesen: 461 184 (4) 2 266 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai 1.2.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés részben a Korm. határozat1.-ben előírt felülvizsgálat végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításra tesz javaslatot, részben pedig az elektronikus ügyintézés jelenlegi jogi szabályozásával kapcsolatos egyes problémákat kívánja orvosolni. Az elektronikus ügyintézés jelenlegi szabályozása túlszabályozott, parciális informatikai fejlesztési érdekeket szolgál, az információs társadalom elvárásainak nem tud megfelelni, továbbá akadályozza az alkotmányos önrendelkezési jog érvényesülését, és ezáltal az érdemi fejlődés gátjává vált. A szabályozás átalakításának indoka. 1.2.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés a felülvizsgálat eredményeként áttekintést ad arról, hogy - mely ügyekben szüntethető meg a miniszteri hatáskör, erre vonatkozóan tartalmazza a szükséges törvény- és kormányrendelet-módosítási javaslatokat is, - mely ügyekben és milyen szakmai megfontolások alapján tartja szükségesnek a tárca a miniszteri hatósági hatáskör fenntartását.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 8 Ennek alapján az előterjesztés 1. melléklete a Ket.-módosítással integráltan a törvénymódosítás, a 2. melléklet a kormányrendelet-módosítás tervezetét, valamint ezek indokolását tartalmazza. Ezt követően a részletes előterjesztés a felülvizsgálat eredményének, a tárcaálláspontok rövid szöveges összefoglalását tartalmazza tárcánkénti bontásban, amelyhez a változások áttekinthetősége érdekében informatív jelleggel táblázatos melléklet is tartozik. Megjegyzendő, hogy a közigazgatási egyeztetés keretében megküldött előterjesztés külön mellékletekben tartalmazta az ún. horizontális hatáskörök tekintetében összeállított táblázatokat, vagyis azokat az eljárásokat, amelyekben feladatköre szerint több miniszter is érintett és a szabályozási rendszer átalakítása, bármely hatáskör áttelepítése széles körű adott esetben összkormányzati megegyezést feltételez. A közigazgatási egyeztetés keretében ezekkel kapcsolatban az alábbi megegyezések, döntések születtek. A szakképzéssel összefüggő hatósági hatáskörökkel kapcsolatos munkaanyagot a KIM átadta az NGM részére további felhasználásra arra figyelemmel, hogy folyamatban van a szakképzésről szóló törvény koncepcionális felülvizsgálata, módosítása, indokolt, hogy ennek keretében kerüljön sor a miniszteri hatósági hatáskörök fenntarthatóságának tisztázására is. A szakképzési hatósági ügyek a külügyminiszter kivételével minden minisztert érintenek 13 hatósági ügyben, 2 ügyben pedig kifejezetten csupán a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert. A megfelelőségértékelési tevékenységgel kapcsolatban a szabályozásban első helyen érintett NGM álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az idáig kizárólagosan miniszteri szinten telepített hatáskört egyes termékek esetén alacsonyabb szintű szerv/hatóság vegye át, azaz vegyes rendszer alakuljon ki. A konkrét ügyfajták az érintett tárcáknál a bevett csoportosításban jelennek meg. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos hatósági hatáskörök tekintetében részben volt lehetőség a miniszteri hatáskör áttelepítésére, a szabályozásért felelős NEFMI egyetértésével a részletes előterjesztésben az egyes tárcáknál szerepelnek az ezzel kapcsolatos eredmények. Az igazságügyi szakértői névjegyzékkel kapcsolatos szakhatósági közreműködéssel kapcsolatos eredményeket a KIM érintett szakterülete álláspontjának ismeretében szintén az egyes tárcáknál tartalmazza az előterjesztés, akár csak a minisztereket megillető egyetértési, véleményezési joggal kapcsolatos módosítási lehetőségeket.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 9 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása 1.3.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés meglévő közfeladat, hatósági ügyintézés hatékonyabb ellátására, fejlesztésére irányul az ügyfélbarát, professzionális közigazgatás kialakítása érdekében. 1.3.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában Az előterjesztés meglévő közfeladat (hatósági ügyintézés) hatékonyabb ellátására irányul a miniszterekhez telepített hatósági, szakhatósági hatáskörök felülvizsgálatával a hatékonyabb közigazgatás kialakítása érdekében. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás 2.1.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában A Korm. határozat1.-ben megfogalmazott célok megvalósításához a Ket. és egyes ágazati törvények módosítására tesz javaslatot az előterjesztés. Emellett a törvényi szabályok módosítása okán azonos hatálybalépés mellett szükségessé válik egyes végrehajtási szabályok módosítása is, valamint az elektronikus ügyintézés tárgykörében számos új végrehajtási rendeletet is ki kell bocsátani. 2.1.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában A Korm. határozat2. 3. pontja szerint a felülvizsgálat alapján szükségessé váló a) törvényi és kormányrendeleti szintű módosításokat a feladatkörrel érintett miniszterek szövegszerű javaslatai alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter készíti elő, b) miniszteri rendeleti szintű módosításokat a vonatkozó kormányzati döntéseknek megfelelően a feladatkörrel érintett miniszter készíti elő a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 10 A folyamatban lévő jogszabály-módosításokra tekintettel egyes, az előterjesztés keretében leegyeztetett törvény- és kormányrendelet-módosítást nem az előterjesztés tartalmaz, ezekről a külön ügyekről az előterjesztés melléklete ad áttekintést. 2.2. Egyéb intézkedés A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában az előterjesztés eredménye alapján a feladatkörrel rendelkező tárcáknak gondoskodniuk kell a hatáskör megszüntetésével, áttelepítésével járó szervezeti-infrastrukturális változtatásokról, áthelyezésekről. 2.3. Alternatívák A Korm. határozatokra tekintettel alternatíva nem merül fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programjának több pontjához is kapcsolódik. Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programja 1. Fejezet 1.2. címének Életszerű, egyszerű, ügyfélbarát szabályozást! című alpontja alapján a nemzeti ügyek kormányának felül kell vizsgálnia minden, a vállalkozások működését korlátozó előírás indokoltságát, életszerűségét, összevetve a betartásukhoz szükséges vállalkozói költségekkel. [ ] A hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezéseket is egyszerűsíteni kell vagy ki kell iktatni. Meg kell szüntetni a vállalkozások működését felügyelő állami szervek büntetésben való érdekeltségét. Csökkenteni kell a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségét, megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat a vállalkozóktól kéri be újra és újra egy állami intézmény. Az államigazgatás és a vállalkozók közötti kapcsolatban közvetítő nélkül használható, egyszerű, egyértelmű együttműködési módokat és elektronikus platformokat szükséges létrehozni. Az új kormánynak aktív részt kell vállalnia az Európai Unió bürokráciaellenes, a szabályozás egyszerűsítését célzó törekvéseinek megvalósításában. Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Program 5. Fejezet 5.2. címének Hiteles, őszinte a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás című alpontjához kapcsolódik, annak megvalósítását szolgálja. A Nemzeti Együttműködés Programja szerint a [ ] Nemzeti Ügyek Kormánya helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja. Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 11 teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét. 4. Előzmények, kapcsolódások 4.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában 4.1.1. A helyi önkormányzatokról szóló, a Belügyminisztérium előkészítésében álló új törvény tervezete elsősorban a hatáskör-telepítési és kizárási szabályok kapcsán érinti a Ket.-et. 4.1.2. A helyi közigazgatás 2013-tól tervezett átszervezése, a járások és járási hivatalok kialakítása magával vonhatja a Ket. további módosításának szükségességét. 4.1.3. A Széll Kálmán Terv végrehajtása érdekében létrejött bürokráciacsökkentési munkacsoport tevékenysége keretében előkészített stratégiai lépések az előterjesztést érinteni fogják, így a tartalmi keretek összehangolása szükséges a következő szabályozási kérdésekben: a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése keretében közhiteles nyilvántartások közötti adattovábbítás és adategyeztetés egyszerűsítése; a nyilvántartások adattartalma közötti párhuzamosságok megszüntetése; a hatóságok bírságolási gyakorlatának fejlesztése és hatósági ellenőrzési szabályok módosítása; a hatósági határozatok nyilvánosságának biztosítása; a természetes személyek adminisztratív terheinek csökkentése; kormányablakok tevékenysége kapcsán felmerülő adattovábbítási szabályok módosítása. 4.1.4. Az előterjesztéshez közvetetten kapcsolódik az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésére és a természetes személyek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló tartalma alapján a KIM Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárságának előkészítése alatt álló Egyszerűsítési Program Projekt. 4.1.5. A BM megkezdte a szabálysértési szabályozás felülvizsgálatát, mely az anyagi jogi bírságolás rendszerét illetően érinti az előterjesztést. 4.1.6. Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásról szóló KIM előterjesztésben foglalt törvénytervezet 108. (1) bekezdésére tekintettel a módosítási javaslat szövege a társadalmi szervezet kifejezés helyett az egyesület terminológiát alkalmazza.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 12 4.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában 4.2.1. Az előterjesztés egyeztetése alapján született megállapodások alapján előkészület alatt állnak a Korm. határozat2. 3. pont b) alpontja alapján a miniszteri rendeleti szintű módosítások, amelyeket a feladatkörrel érintett miniszterek készítenek elő a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával. 4.2.2. A helyi közigazgatás átszervezése, a járások és járási hivatalok kialakításán alapul több, a tárcák által javasolt hatáskör-áttelepítés is, a konkrét megvalósításra az erre vonatkozó előterjesztésben kerülhet sor 2013. január 1-jei hatálybalépéssel. 4.2.3. Az előterjesztést érinti az Országgyűlés előtt jelenleg tárgyalás alatt álló, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/3499. számú törvényjavaslat. 4.2.4. Az új Polgári Törvénykönyv a birtokvédelmi eljárás szabályozását illetően érinti jelen előterjesztést. 4.2.5. A helyi önkormányzatokról szóló, előkészítés alatt álló törvénytervezet a pénzügyi gondnokok névjegyzékének vezetésére vonatkozó hatáskör tekintetében kapcsolódik az előterjesztéshez. 4.2.6. A szaktárcák előzetes jelzése alapján az Országgyűlés 2011. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programból az alábbi törvényjavaslatok kapcsolódnak az előterjesztéshez: o a hadisírok és hősi emlékművek védelméről, o a köznevelésről, o a felsőoktatásról, o a szakképzésről szóló törvényjavaslat. 4.2.7. A címer és a zászló használatának részletes szabályairól szóló sarkalatos törvény javaslata a címert és a nemzeti lobogót tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély, továbbá a nemzetközi vásáron, valamint nemzetközi kulturális és társadalmi jellegű rendezvényen a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés és címer használatának az engedélyezése tekintetében érinti az előterjesztést.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 13 4.2.8. A klímapolitikai hatáskörváltozásról szóló kormány-előterjesztés a Korm. határozat2. célkitűzéseitől eltérően arra tesz javaslatot, hogy a klímapolitikával kapcsolatos hatósági feladatok egységes kezelésének érdekében indokolt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Emisszió-kereskedelmi osztály feladatainak áthelyezése az EU ETS végrehajtását végző, klímapolitikáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, amely már jelenleg is kezel klímapolitikai hatósági ügyeket, vagyis az előterjesztés alapján bővül a miniszter hatósági hatáskörének terjedelme. Az előterjesztés részletes szakmai indokolást tartalmaz a hatáskör-telepítés szükségességéről, megalapozottságáról. 4.2.9. Folyamatban van a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása, ez is tartalmaz a jelen előterjesztés egyeztetése keretében szükségessé vált módosításokat. Ennek keretében kerül sor Népi iparművész minősítő cím adományozására, a népi iparművészeti alkotások minősítésére vonatkozó törvényi keretszabályok megalkotására is, mivel a szabályozás koncepcionális áttekintése vált szükségessé. 4.2.10. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására irányuló törvényjavaslat a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenységre jogosultakról való nyilvántartás vezetésére vonatkozó miniszteri hatáskört érinti. 4.2.11. A felvonókkal és mozgólépcsőkkel kapcsolatos ellenőri engedélyek kiadására vonatkozó szabályozás teljes, koncepcionális felülvizsgálatára 2012-ben kerül sor, ebbe illesztendő a hatásköri kérdés újragondolása is. 4.2.12. Az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása folyamatban van, ebben történik meg a miniszteri hatásköri szabályok módosítása is. 4.2.13. Az egyeztetés alatt álló, az egyes miniszteri rendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval kapcsolatos módosításáról szóló VM rendelet tervezete több ponton érinti a VM-hez tartozó miniszteri hatósági hatásköri szabályokat. Az élelmiszerek ionizáló sugárzással való kezelésének szabályairól szóló 67/2011. (VII. 13.) VM rendelet gondoskodott az ionizáló sugárzással kapcsolatos miniszteri hatósági hatáskör áttelepítéséről.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 14 5. Európai uniós kapcsolódások A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére vonatkozó egyes hatáskörök áttelepítését notifikálni szükséges a Bizottság részére. A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére vonatkozó hatáskör áttelepítése nem jár notifikációs kötelezettséggel, ugyanakkor a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdése alapján az iparügyekért felelős miniszter tájékoztatja a Bizottságot az e rendeletben a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére, bejelentett szervezetté válása kezdeményezésére és a kijelölt szervezetek ellenőrzésére vonatkozóan előírt rendelkezésekről és azok minden módosításáról. Tárgybeli tájékoztatási kötelezettség tehát a nemzetgazdasági minisztert terheli. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés mellékletét képező törvénytervezet törvényjavaslatként való tárgyalása során sürgős tárgyalás kérése indokolt, mivel csak így biztosítható, hogy a törvényjavaslatot 2011 novemberében elfogadja az Országgyűlés, amely elektronikus ügyintézési szabályozás ÁROPprojekttel való összefüggése miatt szükséges. A törvényjavaslatról a Tisztelt Ház a tervezett ütemezés szerint 2011. november 28-30-i ülésén dönthet. A törvényjavaslat rendelkezései az Országgyűlés részéről kétharmados döntést nem igényelnek. 7. Társadalmi egyeztetés A tárcaközi egyeztetés során a következő szervezetek bevonását tervezzük: 7.1. Országgyűlési biztosok Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Adatvédelmi biztos Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa 7.2. Fővárosi és megyei kormányhivatalok 7.3. Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 7.4. Szakmai kamarák Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 15 Magyar Országos Közjegyzői Kamara Magyar Orvosi Kamara Magyar Ügyvédi Kamara 7.5. Szakmai érdekképviseleti, civil szervezetek 7.6. Szakszervezetek 7.7. Egyetemek Fővárosi Jegyzők Egyesülete Jegyzők Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Közigazgatási Bírák Egyesülete Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Levegő Munkacsoport Magyar Faluszövetség Magyar Közigazgatási Társaság Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Országos Környezetvédelmi Tanács Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Városi Jegyzők Egyesülete Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 16 8. Vitás kérdések Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem A miniszteri hatósági jogköri felülvizsgálat kapcsán még egyeztetés alatt álló kérdéseket a részletes előterjesztés tartalmazza. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): 3.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában A Ket. 2011. január 1-jén hatályba lépett módosításain túl szükség van a Ket. átfogó tartalmi reformjára is, mivel bizonyos eljárási kérdések és jogintézmények tekintetében a jogalkalmazás tapasztalataira támaszkodva azok koncepcionális felülvizsgálata vált indokolttá. A felülvizsgálat elvi alapjául szolgáló szabályozási koncepció széleskörű egyeztetését követően, arra alapozva állította össze a tárca a törvénymódosítás tervezetét. A minél megalapozottabb szabályozás kialakítása érdekében a továbbiakban is a lehető legszélesebb körű egyeztetéssel tervezi a tárca a munkaanyag kidolgozását, a kormányzati, önkormányzati és nem kormányzati szervek, szervezetek bevonásával. A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, ezzel összhangban elsősorban az elhivatottság és szaktudás bázisán alapozva javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 17 A módosítás elvi szintű célja az eljárások menetének lehető leghatékonyabbá tétele az ügyfelek terheinek lehetőségek szerinti csökkentése és a hatóságok helyzetének optimalizálása mellett. Ennek részeként a törvény új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézés szabályait is, amelynek célja segíteni az innovatív, valamint az ügyfelek számára kényelmesebb megoldások minél gyorsabb elterjedését, s ezáltal a költségtakarékosabb megoldások alkalmazásba vételét is lehetővé teszi. A módosítási javaslat a hatékony, kiszámítható hatósági működés érdekében újragondolja és rendszerbe ágyazza a hatósági ellenőrzésre, a végrehajtási eljárásra az eljárási költségre vonatkozó szabályokat, emellett megteremti az anyagi jogi bírságolási rendszer általános eljárási keretszabályait. A módosító javaslat emellett a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel több pontosító, egyértelműsítő, a hatósági eljárást gyorsító rendelkezést tartalmaz például a belföldi jogsegély, a jegyzőkönyv-készítés és a kizárás szabályaira vonatkozóan. 3.2. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosítása tárgyában A hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik a miniszterhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata. A miniszter és munkaszervezete, a minisztérium elsődleges funkciója az ágazati irányítás és ellenőrzés, a jogalkotási feladatok ellátása, valamint a stratégiaalkotás és stratégiai feladat-ellátás, valamint az intézményfenntartói feladatok. Többek között az ügyfélfogadás, a kiadmányozás, a helyszíni ellenőrzés és egyéb hatósági tevékenységek megszervezése nagy nehézséget jelenthet a más feladat ellátására létrejött minisztérium számára, a minisztérium által ellátandó ágazati irányítási és egyedi felügyeleti feladatok egyidejű ellátása mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára jellemzően terhet jelent. Mindezek alapján a KIM koordinációja mellett megtörtént a kormányzati struktúra felülvizsgálata, amely során összességében a jelenleg miniszternek címzett hatósági hatáskörök mintegy egyharmadának megszüntetése, áttelepítése minősült indokoltnak. A racionalizálás, egyszerűsítés megvalósítása az alábbi példákkal érzékeltethető. A feleslegesen be nem avatkozó állami szerepvállalás megteremtése érdekében több olyan hatósági ügyfajta is megszűnik, melyek felett eljárt az idő, nem illeszthetők be a szolgáltató közigazgatás rendszerébe. Így a közlekedési igazgatás terén több hatósági ügyfajta megszüntetésére (pl: jármű fajtája megváltoztatásának megtiltása) sor kerül a Kormány döntése alapján. A felülvizsgálat eredményeként a miniszterre telepített hatósági hatáskörök mintegy 40 %-a kerül át más hatóság hatáskörébe vagy szűnik meg mint hatósági ügyfajta, költséghatékonyabbá, egyszerűbbé téve ezzel az állami feladatellátást. Így például a határátkelőhelyen előterjesztett, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárások lefolytatására ezentúl a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik hatáskörrel, illetve a katasztrófavédelemmel kapcsolatos hatáskörök mindegyike átkerültek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz. Más esetekben a miniszterre telepített hatáskörök alapos felülvizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a hatáskör áttelepítése egyes esetekben a szakmaiságot, a feladat hatékony ellátását veszélyeztethetné, vagy éppenséggel az új struktúra kialakítása a jelenlegi költségvetési helyzettel összevetve aránytalan terhekkel járna. Így például szakmapolitikai okok alapján (pl.: konzuli eljárás egységessége), vagy hatályos nemzetközi szerződéses rendelkezésekre tekintettel számos hatáskör a minisztereknél
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 18 maradt. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Dr. Szabó Erika államtitkár, tel.: +36-1- 795-3223, e-mail: erika.szabo@kim.gov.hu 4. Részletes kommunikációs terv: A kijelölt nyilatkozó sajtómegkeresés esetén tájékoztatást nyújt a sajtó munkatársainak.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 19 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei I.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosítása tárgyában A közpolitikai cél megvalósításához alapvetően jogszabály-módosítás szükséges, a Ket. módosításának előkészítéséhez, egyeztetéséhez külön anyagi, személyi feltételek biztosítására nincs szükség. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezések körében a jelenlegi szolgáltatások minimális átalakítás mellett fenntarthatóak, ez a fenntartás további anyagi vagy személyi feltételeket szintén nem igényel. Az előterjesztésben rejlő előnyök ugyanakkor csak abban az esetben érvényesülhetnek, ha a meglévő szolgáltatások mellett új szolgáltatásokat is kialakítanak, fejlesztenek. Új szolgáltatások kialakítása esetén a jogszabály értelmében szabályozott ügyintézési szolgáltatást csak az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélye vagy az e hatóságnak tett bejelentés alapján lehet nyújtani. E felügyelet feladatait az átalakított Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (KIM-KIF) látná el (éves költség ~40 M Ft). Az új szabályozások kidolgozásának feladatát az ÁROP 2011-2013-as akcióterv már figyelembe veszi, erre a célra pályázatos keretet biztosít. A törvényben megjelenő új adatkapcsolati illetve átalakításai szolgáltatások kialakításához szükséges fejlesztésekre a forrásokat az EKOP 2011-13-as akcióterv (jelenleg javaslat) tartalmazza. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a törvényjavaslat kockázatai és azok javasolt kezelése az alábbi: 1. Gyenge politikai és köztisztviselői elköteleződés A törvényjavaslat elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos végrehajtásának sikere nagymértékben attól függ, hogy milyen mértékben sikerül elfogadtatni, megértetni a tisztviselői karral a jogszabály által megvalósítani kívánt új értékek, szemlélet képviseletét, illetve milyen mértékben sikerül világossá tenni, hogy mely meghatározó stratégiai dokumentumhoz, azok melyik céljának megvalósulásához járul hozzá a jogszabály. A kockázat kezelése: A jogszabály végrehajtásának erős politikai támogatása, a vezetői elkötelezettség biztosítása, a tisztviselők észrevételeinek, véleményének visszacsatolása. 2. A közvetlenül állami kiadás alá nem sorolható tételek azonosítása A nevesített nyilvántartási kötelezettségek (pl. bejelentés- és engedélyköteles szabályozott ügyintézési szolgáltatások nyilvántartása, szabályozott ügyintézés körébe nem sorolt elektronikus szolgáltatások nyilvántartása, általános cégképviseleti meghatalmazások elektronikus
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 20 nyilvántartása, ügyintézési rendelkezések nyilvántartása, hivatalos tájékoztatást tartalmazó honlapok nyilvántartása) új feladatokat jelentenek az érintett közigazgatási intézményeknek. A kockázat kezelése: Az EKOP keretében kellő forrás biztosítása az új nyilvántartási rendszer kialakítására. A nyilvántartást vezető szervezetek számára a működéshez szükséges forrás biztosítása. 3. A szabályozott és a nem szabályozott szolgáltatások nyújtásában szerepet játszó intézményi kataszter elkészítése A Magyary program keretében elkészült a közigazgatás intézményi- és feladatkatasztere, ám a törvényjavaslat szabályozási modelljében számos olyan új szabályozott szolgáltatás (például azonosítás, kézbesítés, hivatalos tájékoztatás) szerepel, amelynek bevezetésében nem csak az állami és az önkormányzati szervek játszhatnak szerepet, hanem más közszolgáltató intézmények is (például Magyar Posta). A kockázat kezelése: A nem szabályozott és a szabályozott szolgáltatások nyújtásában szerepet játszó intézményi rendszer feltérképezése. 4. Az igazgatási szolgáltatási díj várható éves bevétele Az elektronikus ügyintézési felügyelet eljárásáért a miniszter rendeletében meghatározott, az eljárás költségéhez igazodó mértékű igazgatási szolgáltatási díj várható éves bevételének becslésével egyelőre nem rendelkezünk. A kockázat kezelése: Meg kell becsülni az igazgatási szolgáltatási díj várható éves bevételét, amely némiképp csökkentheti a jogszabály bevezetésének költségeit. 5. A szubszidiaritás elvének érvényesítése A törvényjavaslat fontos célja a decentralizálás, így a technikai és műszaki megvalósításnak, illetve a szabályozott eljárásoknak lehetőleg azon a legalacsonyabb szolgáltatói szinten kell megjelennie, ahol ehhez a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. Ez jelentős jogi, közigazgatási, műszaki, technikai ismereteket kíván meg az állami és az önkormányzati intézményeknél dolgozóktól, valamint a felelősségvállalásnak egy új szintjét. Ez valószínűleg ellenállást fog kiváltani az állami és önkormányzati intézményrendszerben dolgozókban. A kockázat kezelése: A jogszabály révén megszülető, a szolgáltatók által teljesítendő műszaki-, személyi- és pénzügyi feltételeket a lehető legpontosabban meg kell határozni, illetve a szabályok alkalmazásához folyamatos tanácsadást kell biztosítani.