Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

Hasonló dokumentumok
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33

Az informatika logikai alapjai

1. Az elsőrendű logika szintaxisa

Az informatika logikai alapjai

Az informatika logikai alapjai előadások

LOGIKA ÉS SZÁMÍTÁSELMÉLET KIDOLGOZOTT JEGYZET

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Az informatika logikai alapjai

Logikai alapok a programozáshoz

Az informatika logikai alapjai

Logika és számításelmélet Készítette: Nagy Krisztián

Logika és számításelmélet. 2011/11 11

1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai

Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.

Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Logika és informatikai alkalmazásai

Felmentések. Logika (1. gyakorlat) 0-adrendű szintaktika 2009/10 II. félév 1 / 21

Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.

Az informatika logikai alapjai 1

Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?

Halmazelmélet és logika

1. Logikailag ekvivalens

Felmentések. Ha valaki tanár szakos, akkor mivel neki elvileg a hálóban nincs logika rész, felmentést kaphat a logika gyakorlat és vizsga alól.

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Logika és informatikai alkalmazásai

Matematikai logika és halmazelmélet

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Matematika alapjai; Feladatok

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

2. Ítéletkalkulus szintaxisa

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Logika és informatikai alkalmazásai

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Logikai alapok a programozáshoz

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

A logikai következmény

Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb

Diszkrét matematika I.

2004/2005 Logikai alapok a programozáshoz. (Kidolgozott vizsgakérdések) Előadó: Pásztorné Dr. Varga Katalin

Logika és informatikai alkalmazásai

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014

Diszkrét matematika 1. középszint

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Logika és informatikai alkalmazásai

Formális módszerek GM_IN003_1 Program verifikálás, formalizmusok

Logika és informatikai alkalmazásai

A matematika alapjai. Nagy Károly 2014

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések

Logika és informatikai alkalmazásai

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. Definíciók. 2. Formulák. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Diszkrét matematika I.

Alapfogalmak-szemantika

DISZKRÉT MATEMATIKA II.

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.

Automatikus tételbizonyítás

Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar

A matematika nyelvér l bevezetés

Logika feladatgyűjtemény

Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

3. Az ítéletlogika szemantikája

Logika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03

Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:

DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces.

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

Bevezetés a számításelméletbe

Kaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest január 6.

ADATBÁZISOK ELMÉLETE 5. ELŐADÁS 3/22. Az F formula: ahol A, B attribútumok, c érték (konstans), θ {<, >, =,,, } Példa:

Átírás:

1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás

Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai

Elsőrendű logikai nyelv interpretációja 3/26 Egy elsőrendű logikai nyelv L[V ν ] interpretációja egy, az L nyelvvel azonos szignatúrájú U, R, M, K matematikai struktúra. Másik megfogalmazás: egy, a szignatúrának megfelelő U halmaz megadása, ezen a P r, F n, Cnst szimbólumhalmazok szignatúrájával megegyező R, M, K reláció-, művelet- és konstanshalmaz definiálása. Az I interpretáció működése: I = I Srt, I P r, I F n, I Cnst függvénynégyes, ahol: I Srt : π U π, ahol ha Srt egyelemű, akkor az interpretáció U univerzuma egyfajtájú elemekből áll az I P r : P P I, ahol P I a struktúra R halmaza az I F n : f f I, ahol f I a struktúra M halmaza az I Cnst : c c I, ahol c I a struktúra K halmaza

4/26 Változókiértékelés Változókiértékelés Egy κ: V U leképezés, ahol V a nyelv változóinak halmaza, U pedig az interpretáció univerzuma. x I,κ az U univerzumbeli κ(x) elem.

Formula jelentése informális definíció 5/26 Legyen egy formula valamely L(P 1, P 2,..., P n ; f 1, f 2,..., f k ) formalizált nyelven, ahol (r 1, r 2,..., r n ; s 1, s 2,..., s k ) az L nyelv, típusa/szignatúrája (ν 1, ν 2, ν 3 ). 1.lépés Választunk egy S = U(R 1, R 2,..., R n ; o 1, o 2,..., o k ) matematikai struktúrát, amelynek a típusa/szignatúrája (r 1, r 2,..., r n ; s 1, s 2,..., s k )/(ν 1, ν 2, ν 3 ) megegyezik a nyelvével és a logikán kívüli szimbólumokat a megfelelő relációknak illetve műveleteknek feleltetjük meg: P i = Pi I, f k = fk I (ha az interpretáló struktúrának nincs leíró nyelve, vagy nem akarjuk azt használni. Ha felhasználjuk az interpretáló struktúra leíró nyelvét, akkor Pi I = R i neve és fk I = o k neve. Ez a nyelv szimbólumainak interpretációja, ahol R i és o k jelentése egyértelmű). 2.lépés A nem kötött individuumváltozók kiértékelése ( x I,κ ) és a kifejezések helyettesítési értékeinek kiszámítása.

Formális definíció: termek szematikája 6/26 Termek szemantikája 1 ha c konstansszimbólum, c I,κ az U-beli c I elem 2 ha x individuumváltozó, x I,κ a κ(x) U elem (ahol κ egy változókiértékelés) 3 f(t 1, t 2,..., t n ) I,κ = f I (( t 1 I,κ, t 2 I,κ,..., t n I,κ ))

Formális definíció: formulák szemantikája 7/26 Formulák szemantikája 1 P (t 1, t 2,..., t n ) I,κ = i, ha ( t 1 I,κ, t 2 I,κ,..., t n I,κ ) P I, ahol a P I jelöli a P I reláció igazhalmazát. 2 A I,κ = A I,κ A B I,κ = A I,κ B I,κ A B I,κ = A I,κ B I,κ A B I,κ = A I,κ B I,κ 3 xa I,κ = i, ha A I,κ = i κ minden κ x variánsára xa I,κ = i, ha A I,κ = i κ legalább egy κ x variánsára A továbbiakban egyfajtájú struktúrákkal és egyfajtájú L nyelvvel (Srt egyelemű halmaz) foglalkozunk az elsőrendű logika tárgyalása során.

Formulakifejtés példa 8/26 xp (x, y) formula kifejtése U = {a, b, c}, formulakifejtés κ(y) = a, b, c-re: κ(y) = a xp (x, y) I,κ = xp (x, a) I = P I (a, a) P I (b, a) P I (c, a) κ(y) = b xp (x, y) I,κ = xp (x, b) I = P I (a, b) P I (b, b) P I (c, b) κ(y) = c xp (x, y) I,κ = xp (x, c) I = P I (a, c) P I (b, c) P I (c, c)

Formulakifejtés példa 9/26 x y(p (x, y) R(x, y)) formula kifejtése U = {a, b, c} x y(p (x, y) R(x, y)) I = y(p (a, y) R(a, y)) I y(p (b, y) R(b, y)) I y(p (c, y) R(c, y)) I = ( (P I (a, a) R I (a, a)) (P I (a, b) R I (a, b)) (P I (a, c) R I (a, c)) ) ( (P I (b, a) R I (b, a)) (P I (b, b) R I (b, b)) (P I (b, c) R I (b, c)) ) ( (P I (c, a) R I (c, a)) (P I (c, b) R I (c, b)) (P I (c, c) R I (c, c)) )

Komplett példa I. 10/26 L nyelv: L = (=, P 1, P 2 ; a, b, f 1, f 2 ) szignatúra: (2, 2, 2; 0, 0, 2, 2) A struktúra leíró nyelve: S = N(=, <, >; 0, 1, +, ) szigantúra: (2, 2, 2; 0, 0, 2, 2) I P r : P P I = P 1 P 2 = < > I F n : f f I a b f 1 f 2 0 1 + I Cnst : nincs konstans, csak két db 0 változós függvény

Példa II. 11/26 Az t = f 1 (x, f 2 (x, y)) term jelentésének megállapítása: t I,κ = f 1 (x, f 2 (x, y)) I,κ = f 1 I ( x I,κ, f 2 (x, y) I,κ ) = +(x, (x, y)) = x + x y x y x + x y κ 1 1 1 2 κ 2 2 3 8 κ 3 0 4 0............

Példa III. 12/26 A P 1 (t, f 1 (y, f 2 (x, y))) formula jelentésének megállapítása: P 1 (t, f 1 (y, f 2 (x, y))) I,κ = P 1 I ( t I,κ, f 1 I ( y I,κ, f 2 I ( x I,κ, y I,κ ))) = < (+(x, (x, y)), +(y, (x, y))) = < (x + x y, y + x y) = (x + x y) < (y + x y) Egy kvantormentes formula kiértékelése: a formula minden alap előfordulását generáljuk és így minden álĺıtás előáll I-ben. x y (x + x y) < (y + x y) 1 1 (1 + 1 1) < (1 + 1 1) = h 2 3 (2 + 2 3) < (3 + 2 3) = i.........

Példa IV. 13/26 Egzisztenciális formula jelentésének megállapítása: xp 1 (a, f 1 (x, x)) I,κ = i, ha P 1 (a, f 1 (x, x)) I,κ = i κ legalább egy κ variánsára. Azaz ebben az interpretációban, ha 0 < (x + x) = i legalább egy u N esetén. Nézzük meg a formula értéktábláját: x 0 < (x + x) 0 h 1 i...... Mivel az x = 1-re a formula törzse i, ezért a x(0 < (x + x)) formula is i.

Példa V. 14/26 Univerzális formula jelentésének megállapítása: xp 1 (a, f 1 (b, x))) I,κ = i, ha P 1 (a, f 1 (b, x))) I,κ = i κ minden κ x variánsára. Nézzük meg a formula értéktábláját: x 0 < (1 + x) 0 i 1 i...... Mivel minden egészre a formula törzse i, ezért a x(0 < (1 + x)) formula értéke i.

A formula értéktáblája 15/26 Egy 1. rendű formula prímformulái az atomi formulák (ezek paraméteres álĺıtások az interpretációkban) és a kvantált formulák (ezek álĺıtások, ha zártak). Egy 1. rendű formula prímkomponensei a formula azon prímformulái, amelyekből a formula logikai összekötőjelek segítségével épül fel. Az igazságtáblában (ítéletlogika) az első sorba az álĺıtásváltozók (ezek a formula prímkomponensei) és a formula kerülnek. A változók alá igazságértékeiket (interpretáció) írjuk. A formula alatt a megfelelő helyettesítési értékek találhatók. Egy 1. rendű formula értéktáblájában az első sorba a formula szabad változói, a prímkomponensek és a formula kerülnek. (Mivel a prímformulák több esetben paraméteres álĺıtások, ezért az interpretációban az individuumváltozók kiértékelése után válnak álĺıtásokká.) Az individuumváltozók alá a lehetséges változókiértékelések, a prímformulák alá a megfelelő helyettesítési értékek kerülnek. A formula alatt a formulának a prímformulák értékei alapján kiszámított helyettesítési értékei találhatók.

A formula értéktáblája példa 16/26 A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z)

A formula értéktáblája példa 16/26 A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z) A prímkomponensek: xp (x), yq(w, y), P (v), zq(w, z)

A formula értéktáblája példa 16/26 A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z) A prímkomponensek: xp (x), yq(w, y), P (v), zq(w, z) A szabad individuumváltozók: v,w

A formula értéktáblája példa 16/26 A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z) A prímkomponensek: xp (x), yq(w, y), P (v), zq(w, z) A szabad individuumváltozók: v,w Legyen az interpretáló struktúra: U = {1, 2, 3}, P I = {1, 3}, Q I = {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (2, 2), (2, 3)}

A formula értéktáblája példa 16/26 A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z) A prímkomponensek: xp (x), yq(w, y), P (v), zq(w, z) A szabad individuumváltozók: v,w Legyen az interpretáló struktúra: U = {1, 2, 3}, P I = {1, 3}, Q I = {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (2, 2), (2, 3)} Ekkor xp (x)) I = i, a többiek paraméteres álĺıtások.

A formula értéktáblája példa A formula: F = xp (x) yq(w, y) P (v) zq(w, z) A prímkomponensek: xp (x), yq(w, y), P (v), zq(w, z) A szabad individuumváltozók: v,w Legyen az interpretáló struktúra: U = {1, 2, 3}, P I = {1, 3}, Q I = {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (2, 2), (2, 3)} Ekkor xp (x)) I = i, a többiek paraméteres álĺıtások. Az értéktábla: v w xp (x)) I yq(w, y) I P (v) I zq(w, z) I F 1 1 i yq(1, y) I,κ = i P (1) I = i zq(1, z) I,κ = h h 1 2 i yq(2, y) I,κ = i P (1) I = i zq(2, z) I,κ = i i 1 3 i yq(3, y) I,κ = h P (1) I = i zq(3, z) I,κ = h h 2 1 i............ 2 2 i............ 2 3 i............ 3 1 i............ 3 2 i............ 3 3 i............ 16/26

Tartalom 17/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai

Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai 18/26 I, κ = A Az L egy I interpretációja adott κ változókiértékelés mellett kielégít egy 1. rendű A formulát (I, κ = A), ha a formula A I,κ értéke i. Ha az A formula mondat (zárt formula) és I = A, akkor azt mondjuk, hogy az I által megadott S struktúra elégíti ki A-t, így S = A. Más szóval S modellje A-nak. I = F Ha L egy I interpretációjára az F = {F 1, F 2,..., F n } zárt formulahalmazban F k I értéke i, minden 1 k n értékre, akkor I kielégíti F-et. Jelölés: I = F.

Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai 19/26 Kielégíthető formula Azt mondjuk, hogy egy G formula kielégíthető ha L-hez van legalább egy I interpretáció és κ változókiértékelés, hogy I, κ = G. Kielégíthető formulahalmaz Azt mondjuk, hogy F zárt formulahalmaz kielégíthető ha L-nek legalább egy I interpretációja kielégíti, azaz I = F.

Logikailag igaz és tautológia kérdése 20/26 Logikailag igaz Azt mondjuk, hogy egy G formula logikailag igaz (logikai törvény), ha G igaz minden lehetséges I interpretációra és minden κ változókiértékelésre. Ez azt jelenti, hogy G igaz minden lehetséges interpretáló struktúrában. Jelölés: = G. Tautológia Azt mondjuk, hogy egy G formula tautológia, ha G értéktáblájában a prímkomponensekhez rendelhető összes lehetséges igazságérték hozzárendelés esetén a formula helyettesítési értéke i. Jelölés: = 0 G Példa xp (x) xq(x) xp (x) formula prímkomponens alakja p q p. ami tautológia, de x(p (x) Q(x)) xp (x) prímkomponens alakja r p nem tautológia (viszont mindkettő logikailag igaz!)

Kielégíthetetlenség 21/26 Kielégíthetetlenség Azt mondjuk, hogy G formula illetve F formulahalmaz kielégíthetetlen (nem kielégíthető), ha L-hez nincs olyan I interpretáció, hogy I = G illetve, hogy I = F. Más szóval egy G formula kielégíthetetlen, ha minden interpretációban a G értéktáblájának minden sorában G helyettesítési értéke h(amis). Az F formulahalmaz kielégíthetetlen, ha az F közös értéktáblájában minden sorban van legalább egy eleme F-nek, amelynek a helyettesítési értéke h(amis). A két szemantikus tulajdonság fennállásának vizsgálatához az összes inerpretáló struktúrára szükség van.

Lehetséges interpretáló struktúrák száma adott U és adott szignatúra mellett 22/26 Legyenek rendre az L nyelv szignatúrája szerint (r 1, r 2,..., r n ; s 1, s 2,..., s k ) a predikátumszimbólumok és függvényszimbólumok aritásai. Legyen U az univerzum, ahol U = M. Állapítsuk meg hány különböző (r 1, r 2,..., r n ; s 1, s 2,..., s k ) szignatúrájú struktúra létezik U felett? Ezekkel az aritásokkal relációkat n j=1 2 M r j, míg műveleteket k M M s t t=1 féleképp lehet definiálni. Az összes definiálható struktúra száma a kettő szorzata: ( n 2 M r j ) k M M s t. j=1 t=1

Lehetséges interpretáló struktúrák száma 23/26 Alsó becslés esetén csak a lehetséges relációk számát állapítjuk meg. Egy n változós reláció esetén az értelmezési tartomány elemszáma U n = M n, a relációt megadhatjuk az U n halmaz egy részhalmazának kijelölésével. A lehetséges n-változós relációk száma megegyezik az értelmezési tartomány hatványhalmaza (összes részalmazai halmaza) számosságával P(U n ) -el, ez ha U megszámlálhatóan végtelen, akkor kontínuum számosságú (több mint megszámlálhatóan végtelen), ami algoritmikusan nem kezelhető.

Elsőrendű szemantikus fa 24/26 Legyenek rendre az L nyelv szignatúrája szerint (r 1, r 2,..., r n ) a predikátumszimbólumok aritásai. Előálĺıtjuk minden j = 1,..., n értékre az U rj értékeinek felhazsnálásával P rj összes alapatomját, tekintsük ezek egy rögzitett sorrendjét (bázis), a szemantikus fa szintjeihez ebben a sorrendben rendeljük hozzá az alapatomokat. Egy-egy szint minden csúcsából pontosan két él indul ki, az egyik a szinthez rendelt alapatommal (ez jelenti, hogy az alapatom igaz az élhez tartozó interpretációkban), a másik ennek negáltjával van címkézve (ez jelenti, hogy az alapatom hamis az élhez tartozó interpretációkban). A bináris fa ágai adják meg a lehetséges interpretációkat.

Példa 25/26 Adott nyelv esetén a predikátumszimbólumokra az összes interpretáció megadása szemantikus fával. Legyen a formulahalmaz: K = { xp (x), y z( Q(y, z) P (z)), u vq(u, v)} U = {a, b, c} a B bázis: P (a), Q(a, a), P (b), Q(a, b),..., Q(c, c) alapatom sorozat

Példa 26/26 A szemantikus fa a B bázis alapján: