Szent István n Egyetem Gazdaság- és s TársadalomtudomT rsadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés s Tanszék SZERVEZETI MAGATARTÁS S II. Salgó-Nemes Károly
Szervezet és s Környezet K A szervezet mint rendszer egymást stól l kölcsk lcsönösen sen függf ggı alrendszerekbıl áll tartalmazza a visszacsatolás s mechanizmusait, amelyek tájékoztatnak t az alrendszerek közötti k külsk lsı és s belsı tranzakciókr król. A szervezet nyílt rendszer, a belsı hatékonys konyság g megteremtése szoros összefüggésben áll a külsk lsı környezettel, amiben fejlıdik. Leavitt szerint: Minden szervezet olyan rendszernek tekinthetı, amelyben az egymással összefüggı változók öt t kategóri riája játszik j szerepet: Célok, Strukturák, k, Technológi giák, Környezet, K Társadalmi T összetételtel Hatékonys konyság- Összehangolás- Alkalmazkodás
A környezet k megismerése se Környezeti kritériumok, riumok, kontingenciák Stabil Változó (Változ ltozások gyakorisága, ga, jellege, megismerhetısége) ge) Homogén- Heterogén (Hatások eltérésének mértéke) Ellenséges ges- Kedvezı (Kockázat, bizalom, kiszámíthat thatósság, lehetıség, szervezeti autonómia)
Stabil Változó környezet Stabil környezetk kontingencia vizsgálata Változó környezet a termékek szolgáltat ltatások nem változtak v jelentısen az utóbbi években Jelentéktelen a mőszaki m innováci ció Versenytársak, rsak, vevık és s más m érdekeltek köre k állandó A kormányzati politika következetes a termékek, szolgáltat ltatások folytonos változv ltozása vagy fejlıdése tapasztalható Jelentıs s mőszaki m innováci ciók Versenytársak, rsak, vevık és s más m érdekeltek körének k állandó változása jellemzı Kormányzati döntd ntések nehezen elırel reláthatóak ak és kiszámíthat thatóakak
A KÜLSK LSİ KÖRNYEZET A jellegét t tekintve lehet: általános környezetk feladatkörnyezet
Az általános környezet k elemei politikai-jogi gazdasági gi szocio-kultur kulturálislis mőszaki nemzetközi zi
A feladatkörnyezet elemei vevık versenytársak rsak száll llítók szakszervezet szabályoz lyozók
ÁLTALÁNOS KÖRNYEZET FELADAT KÖRNYEZET Politikai-jogi elem Versenytársak Vevık BELSİ KÖRNYEZET Gazdasági elem Szállítók Szervezeti kultúra Belsı vállalkozás Szakszervezetek Szocio-kulturális elem Szabályozók Nemzetközi elem Mőszaki elem
A feladatkörnyezet kontingencia vizsgálata: Homogén- Heterogén Egyszerő és komplex (attól l függf ggıen, hogy a feladatkörnyezetben ható tényezık száma kevés és s egymáshoz hasonlóak ak vagy sok és s különbk nbözıek) Stabil és dinamikus (attól l függf ggıen, hogy a környezeti k tényezt nyezık k ugyanazok maradnak vagy idıvel változnak) v
EGYSZERŐ KOMPLEX Környezeti tényezık Kevés számú Eléggé hasonlóak Alapvetıen változatlanok Pl. üdítıital kereskedık Környezeti tényezık Nagyszámú Nem hasonlóak egymáshoz Alapvetıen változatlanok Pl. élelmiszert gyártó cégek STABIL Környezeti tényezık Kevés számú Némileg hasonlóak Állandóan változnak Pl. gyorsbüfék Környezeti tényezık Nagyszámú Nem hasonlóak egymáshoz Állandóan változnak Pl. computer cégek VÁLTOZÓ (Dinamikus)
Ellenséges- Kedvezı környezet kontingencia vizsgálata SWOT-ANALÍZIS (GYELV- elemzés) Külsı tényezık Lehetıségek (Opportunities) Veszélyek (Threatments) Belsı tényezık Erısségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) 11
Stratégia szempontú környezet elemzés: M. Porter 5 Új piacralépık Vevık Szállítók Szervezet Helyettesítı termékek Versenytársak közötti manıverezés 12
Technológia és s szervezet I. Woodward-i i megközel zelítésben: Technológia: Azoknak az átalakítási folyamatoknak a sorozata, amelyeket a szervezet az inputoknak outputokká alakítása céljából l használ. Technológia típusa Egyedi t. :- méretre v. megrendelés szerinti gyártás Jellemzık: kis szériás termelés, hosszú átfutási idı, magas fajlagos bérköltség Tömeg. gyártású t.:- nagysorozat szám, tömeg gyártás Jellemzık: standardizált folyamatok, ismétlıdı feladatok, önköltség csökkentés Folyamat v. folyamatos termelés t.: - programozott mőveletek Jellemzık: automatizálás, alacsony fajlagos bérköltség, magas minıség
Technológia és s szervezet II. Thompson megközel zelítésében: Long- linked technológia: (Szekvenciális) Jellemzıje: Kölcsönös s függf ggés s az egységek gek közöttk Összehangolás: s: tervek, szabályok, határid ridık k segíts tségével Mediating technológia: (Közvet zvetítı, összekapcsoló) Jellemzıje: nincs közvetlen k kapcsolat az egységek gek közöttk Összehangolás: s: eljárások, szabályok, standardizálása sa révénr Intenzív v technológia: (Kölcs lcsönös s alkalmazkodás) Jellemzıje: önálló egységek gek Összehangolás: s: rugalmas koordináci ció,, kölcsk lcsönös s alkalmazkodás, folyamatos visszacsatolással ssal
Technológia és s szervezet III. Perrow megközel zelítésében: Technológia sokkal inkább összefügg az inputok outputtá alakítását t lehetıvé tevı ismeretekkel, mint gépi g vagy technikai elemekkel! Szervezetek csoportosítása sa a bennük k zajló folyamatok jellege alapján: Két t dimenzió: 1. A különbk nbözı problémák megoldás s keresésének intenzitása 2. A problémák változatosságának intenzitása pl. kivételek száma - Craft (mesterség) - Non routine (nem rutinszerő) - Routine (rutinszerő) - Engineering (mérn rnöki)
Technológia mint szervezeti változó (Guiot-Perrow) magas Megoldás keresés intenzitása alacsony Craft (Mesterség) Routine (Típus termék) Non-routine (Nem típusos) Engineering (Mérnöki) alacsony Probléma változatosság intenzitása magas 16
Következmények A szervezeti struktúráknak knak a technológia típust pusához kell alkalmazkodnia. A Bürokratikus B struktúra ra nem megfelelı egy olyan szervezetben, amelyben gyakran bukkannak fel, új és újabb problémák, amelyek már m r nem oldhatók k meg a régi r jól l bevált módszerekkel. m (Perrow) Nem létezik l olyan különleges k struktúra ra modell amely minden szervezetbe eredményesen alkalmazható Az adott struktúra ra aszerint megfelelı vagy sem, hogy milyen a szervezet gyárt rtási típusa. t (Thompson) A fejlıdési sorban felfelé haladva: (E.-T. T.-F.) lépcsıfokonként nt csökken az irány nyítás s személyes jellege (egyén- egyénáltali ellenırz rzés) így az irány nyítás s egyre mechanikusabbá válik. (Guiot)
Szervezetek jellemzıi: Jávor-Rozgonyi A szervezet egy mesterséges rendszer A szervezet irány nyított célkc lkövetı rendszer Szervezet szabályozott rendszer Szervezetnek határai vannak A szervezet input, output rendszer
Szervezeti érdekérintettség Kiknek, milyen embercsoportok érdekében hozzák létre és s mőködtetik m a szervezetet? 1. A tulajdonos érdekében 2. A tagság érdekében 3. A klientúra érdekében 4. Az össztársadalom érdekében Ténylegesen kik ellenırzik kontrollálj lják k a szervezetet?
Szervezeti hatékonys konyság Hatékonys konyság érdekérintettség g szerint: (tulajdonos, tag, kliens, társadalom) t Hatékonys konyság g a munkavállal llaló szempontjából: (javadalmazás, karrier, munkakörülm lmények) Társadalmi felelıss sség g vállalv llalás s alapján: (foglalkoztatás, szociális érzékenység, környezetvk rnyezetvédelem, erkölcsi normák, törvt rvényesség) Kényszer és s hiánya, hatalom és s befolyás, jót j és s jól, j márka- megbízhat zhatóság g vagy reklám-átver tverés, megéri. Teljesítm tmény és s hatékonys konyság g része r a hatalmi játszmj tszmának