Dr. Bernek Ágnes 2008.

Átírás

1 A transznacionális vállalatokv Dr. Bernek Ágnes

2 A transznacionális vállalatok v jellemzıi Definíci ció: : AV + min.. 1 más s országban lévıl LV (teljes vagy részleges r tulajdonban - részleges tulajdonlás s alsó határa min. 10%) Jellemzıik ik: termelés s feletti ellenırz rzési jog egynél l több t országban gban; országok gok, régiók k termelési tényezt nyezıi i közötti k különbsk nbségeket kihasználj lják; költség minimalizálás, profit maximalizálás. 2

3 A globális lis világgazdas ggazdaság g meghatároz rozó folyamatai és s térst rségi szintjei 3

4 Az USA, az EU és Japán GDP értékeinek évi átlagos %-os növekedési rátái, 1991-tıl 2002-ig USA Japán EU

5 Az amerikai piacgazdasági gi modell Fejlett és s versenyképes pénzpiacp Erıs s fogyasztási si orientáci ció Nagy mértm rtékő rugalmasság Versengı magángazdas ngazdaság Minimális állami beavatkozás A vezetı érdekcsoportok politikai szerepe 5

6 Fortune Global 500 A világ g 500 legnagyobb vállalatav 5 alapmutató Revenues Jövedelem Profits Assets Vagyon Stockholders equity törzstıke Employees foglalkoztatottak 6

7 UN UNCTAD World Investment Report A transznacionális vállalatok v hivatalos statisztikái i (min. 10% külföldi ldi tulajdon!) A világon 78 ezer anyavállalat és s 780 leányv nyvállalat Dánia 9 ezer anyavállalat Kína 280 ezer leányv nyvállalat 7

8 UN UNCTAD World Investment Report TNI Transnationality Index (transznacionális index) Három mutató átlaga - % 1. külfk lföldi ldi vagyon/ összes vagyon 2. KülfK lföldi ldi eladás/ összes eladás 3. KülfK lföldi ldi foglalkoztatottak/ összes foglalkoztatottak 8

9 UN UNCTAD World Investment Report Internationalization index a külfk lföldi ldi leányv nyvállalatok / a vállalat v összes telephelye csak a többst bbségi tulajdonú külföldi ldi leányv nyvállalatok 9

10 A 20. és s a 21. század zad vállalatv llalatának eltérései ASPEKTUS Szervezet Fókusz Stílus Fı erıss sség Források Felépítés Gyárt rtás Hatókör 20. SZÁZAD ZAD 21. SZÁZAD ZAD Piramis Befelé Strukturált Stabilitás Fizikai javak Vertikális integráci ció Tömegtermelés Hazai piac Stratégia giaépítés Fentrıl l lefelé Javulások Apránk nkéntnt Hálózat Kifelé Flexibilis Változás Informáci ciók Virtuális integráci ció Tömeges testre szabás Globális lis piac Lentrıl l felfelé Forradalmi léptl ptékben 10

11 A TNC-k térbeli szervezıdése se 70-es évek: egyszerő termelési integráci ció Napjainkban: Komplex vállalati integráci ció Értéktermelés részben már m megvalósíthat tható az anyaországon kívülk A különbözı tevékenys kenységek (HQ, termelés, K+F, értékesítés) eltérı mértékő (de)koncentr koncentrációja 11

12 Globalizáci ció - lokalizáci ció Lokális szintő világm gmérető jelenlét Glokalizáci ció Lokális színt ntő mőködés, globális lis kitekintés A globális lis átalakulás s kulcsa a lokális lis piacok különbsk nbségeinek felderítése 12

13 A központi és regionális "headquarter"-ek, mint a globális világ stratégiai földrajzi helyei - a legfontosabb telepítıtényezık - 1. A stratégiai földrajzi helyzet - gazdasági, politikai, történelmi múlt - kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet - elérhetıség a virtuális térben 2. Milyen minıségő üzleti központ? - a már meglévı szolgáltatási tevékenységek - megfelelı képzettségő munkaerı - front-office funkció - "back-office" funkció globális szétszóródása A valós tér adottságai és a virtuális tér lehetıségei közötti kölcsönös összefüggés és ellentmondás!!! 13

14 A HQk és a regionális HQk telepítésének legfontosabb kritériumai riumai Kiváló nemzetközi zi elérhet rhetıség g (a valós és s a virtuális térben t egyaránt) Képzett, több t nyelven beszélı munkaerı Magas életszínvonal, ami vonzó a nemzetközi zi munkaerı,, ill. vezetıség g számára Alacsony társast rsasági- és s személyi adókulcs Kiváló informáci ciós- és s kommunikáci ciós infrastruktúra Üzleti szolgáltat ltatások magas színvonala Alacsony kockázat Fogyasztók k közelsk zelsége (különösen kisebb 14 vállalatok esetében)

15 A világ g 500 legnagyobb vállalatv llalatának központjai azaz headquarter -ei,,

16 A vezetı nagyhatalmak vállalatainak a száma a "Global 500-ban", Egyesült Királyság Németország Franciaország Japán USA

17 A "Global 500" vállalatainak összes profit értékei nemzetiségi megoszlás szerint, milliárd USD, Egyesült Királyság Németország Franciaország Japán USA az összes profit értékei, milliárd USD 17

18 A világ g legjobb üzleti központjaik (2000) Helyezés s Európa 1. London Dallas 2. Amszterdam San Jose* 3. Budapest Austin 4. München New York 5. Stockholm Atlanta * USA, Kalifornia ** Costa Rica Fortune,, 2000 Észak-Am. Latin-Am Am. Ázsia Monterrey Szingapúr Mexikó City Sydney Buenos Aires Melbourne Santiago Hongkong San Jose** Tajpej 18

19 19

20 20

21 A transznacionális vállalatok v legfontosabb telepítıtényez nyezıi 1. A piac bıvülésének b perspektívája 2. A piac nagysága ga 3. Profitkilátások 4. Politikai és s társadalmi t biztonság 5. Jogi és s szabályoz lyozási környezetk 6. A munkaerı minısége 21

22 A termelés s térbeli t szervezıdése se 1.) Globálisan lisan koncentrált termelés 2.) Fogadó ország g piacára irányul nyuló termelés 3.) Globális lis, ill. regionális piacra irányul nyuló termékpecializ kpecializáció 4.) Transznacionális vállalati v integráci ció 22

23 A külfk lföldi ldi tulajdonú vállalatok száma a világ országaiban,

24 A legnagyobb japán n vállalat, v a Toyota Motor térbeli t szervezıdése se 24

28 28

29 29

30 Globális lis gazdasági gi szerepvállal llalás Lokális társadalmi, t gazdasági, gi, politikai adottságok A külfk lföldi ldi mőködıtıke- befektetések gazdasági gi hatása A lokális lis tényezt nyezık együttese, mint társadalmi szőrı Bekapcsolódás s a globális lis világgazdas ggazdaságbagba A helyi gazdaság átalakulása?? Gazdasági gi-társadalmi dualizmus?? Globális lis értékrend, társadalmi hatások átvétele?? tele?? A lokális lis társadalmi t értékek megırz rzése?? 30

31 Az államok és a TNC-k kapcsolata I. Államok irány nyító szerepe II. TNC-k befolyása III. Kölcsönös s egymásra utaltság - fogadóorsz ország - anyaország 31

32 Uralkodó gazdaságpolitika politikai modellek Amerikai vagy neo-liber liberális lis modell: piaci mechanizmusok,ru rugalmas, rövidtávú, érdekcsoportok politikaformáló szerepe Nyugat-Eur Európai modell: szociális piacgazdaság: társadalmi partnerek és a kormány közötti k együttm ttmőködés, korrigálás Japán n modell: állam és a vállalatok v együttm ttmőködése, hosszútávú szemlélet let, közösségi érdek 32

33 I. Állam szabály lyozó / keretadó szerepe A.) Kereskedelempolitika exportöszt sztönzés importkorlátoz tozás s (vám, kvóta) B.) FDI-politika piacralépést st, tevékenys kenységet, tulajdonlást st, profit-kivitelt szabályozni beruházásöszt sztönzés C.) Iparpolitika beruházásöszt sztönzés (adók) állami megrendelések K+F KKV-k támogatása munkavállal llalói i oldal (oktatás, szakszervezetek) 33

34 II. A TNC-k irány nyító szerepe A politikai vezetık már r nagyon sok téren t nem rendelkeznek a döntd ntésekhez szüks kséges tényleges szuverenitással ssal. Ám m azt képzelik, k hogy még m g mindig maguk intézik a fontos kérdéseket. Ez nem más, m mint illúzi zió, beképzel pzelés, csak azt hiszik, hogy így van. (Bhutros Ghali, az ENSZ egykori fıtitkf titkára) ellenırizhetetlen vállalatbirodalmakv adózás transfer prices monetáris közgazdask zgazdaság g a meghatároz rozó 34

35 A mőködıtıke-állomány szerepe az egyes országok gazdas zdaságában - FDI inward stock/gdp % Világ 6,7 22,3 Fejlett országok 4,9 18,7 Fejlõdõ országok 12,6 36 Írország 155,6 129,1 Angola 1,8 98,3 Belgium és Luxemburg* 5,8 81,8 Csád 14,6 78,4 Hollandia 10,8 74,9 Bermuda Svédország 2,2 46 Kajmán-szigetek UK 11,8 40,8 Argentína 6,9 74,7 Portugália 12,3 36 Chile 3,2 69,7 Dánia 6,1 41,7 Brazília 7,4 52 Spanyolország 2,3 33,2 Mexikó 3,6 24 Németország 3,9 22,7 Kína 3,1 36,2 USA 3 12,9 Hong Kong Japán 0,3 1,5 Szingapúr 52,9 137,5 Indonézia 13,2 32,2 Csehország** 3,9 54,8 Malajzia 20,7 59,4 Magyarország 0,2 38,2 India 0,6 5,1 * 2001-es adat **1990-es adat

36 III. Állam - TNC kapcsolata, mint alkufolyamat Komplex szituáci ció Pozíci ció függ: Állam: : TNC mennyire harcol érte? Van-e hazai alternatíva va? TNC: Mennyire fontos? Vonzó-e, amit kínál? k Relatív v kereslet, kényszer és s hajlandóság 36

37 A.) A TNC-k megjelenésének nek hatása a fogadó ország g gazdaságára Tıke- és s finanszíroz rozás tıke + tıkekivonás Technológia Elterjed-e? e? Képes-e adaptálni lni? Kereskedelem export-import hatás, függ az integráci ció mértékétıl Foglalkoztat koztatás Teremt-e új j munkahelyet? Milyet? 37

38 A.) A TNC-k megjelenésének nek hatása a fogadó ország g gazdaságára Fejlıdı országokban gokban: duális gazdaságot got erısíti Negatív v hatás: hazai vállalatokat v kiszorít(hat hat)ja Pozitív hatás: - Új j lehetıségek a hazai / helyi üzlet számára beszáll llítói hálózat, kereslet növeln velése - Tapasztalatot, know how-t t ad Van-e választás, van-e alternatíva va? 38

39 A transznacionális vállalat Fogadóország Kényszerítı tényezık Hatalmi tényezık Kényszerítı tényezık Hatalmi tényezık Világgazdasági konkurencia A gazdasági tevékenységek koncentrációja Fogyasztópiac növelése Technológiai fejlettség Menedzsment módszerek Exportálási lehetıségek teremtése Foglalkoztatási A világgazdasághoz történı integrálódás Országok közötti verseny a külföldi befektetıkért Eladósodás és költségvetési problémák A nemzetgazdaság függése a külföldi Hazai piac A természeti erıforrások tulajdona Infrastruktúra Politikai környezet Gazdaságpolitikai irányvonal lehetıségek befektetıktıl Politikai instabilitás

40 B.) A TNC-k terjeszkedésének hatása az anyaország g gazdaságára Növeli a hazai gazdasági gi teljesítm tményt, az exportot Tıkét t von el a hazai beruházásokt soktól, csökkenti az exportot 40

41 A TNC-k terjeszkedésének hatása az anyaország g gazdaságára? Otthon megvalósíthat tható lenne-e e a beruházás?? Export révén r n elérhet rhetı lenne-e e a piac?? Foglalkoztatás:? BeruhB eruházás-vesztés 41

42 Köszönöm m a figyelmet! 42