A titkos adatgyőjt II. Dr. Kis LászlL. szló (2014)

Átírás

1 A titkos adatgyőjt jtés s a büntetıeljárásban II. Dr. Kis LászlL szló (2014)

2 A titkos eszközök k alkalmazásának szüks kségessége I. A bőnüldb ldözés s hatékonys konysága vs. alapjogok Súlyos beavatkozást jelentenek a magánszf nszférába, az emberi méltm ltósághoz való jogba Több esetben komoly költsk ltségekkel járnakj Eredmény nyük k nem láthatl tható elıre Etikailag megkérd rdıjelezhetık Kontroll problémája

3 A titkos eszközök k alkalmazásának szüks kségessége II. A hagyományos, nyílt, követk vetı típusú rendıri ri munka hiányoss nyosságai a felderítés s terén Különösen szervezett bőnözés b s (határokon átnyúló), konspiratív v jellegő bőnelkövetés s esetén

4 A titkos eszközök k alkalmazásának szüks kségessége III. Mind a követk vetı típusú,, mind a proaktív v felderítésben szereppel bírb Akár r a felderíthet thetıség, akár r a bizonyíthat thatóság tekintetében Amennyiben az adott cél c l hagyományos módszerekkel m nem érhetı el

5 A titkos eszközök k alkalmazásának szüks kségessége IV. Szubszidiaritás s követelmk vetelménye Arányoss nyosság g követelmk vetelménye 2/2007. (I. 24.) AB hat. egyes súlyos s bőncselekmb ncselekmények nyek kapcsán, ahol a hagyományos eszközök k nem bizonyulnak elegendınek, nek, igénybe vehetık az ezzel járój alapjog-korl korlátozás önmagában nem tekinthetı szüks kségtelennek kivételes, átmeneti, végsv gsı megoldás

6 A titkos adatgyőjt jtéssel szemben támasztott t követelmények az emberi jogok szemszögébıl Római Egyezmény Emberi Jogok Európai BíróságaB Direkt indirekt hatása a belsı jogra Magánélethez való jog Informáci ciós önrendelkezési jog Hatékony jogorvoslathoz való jog Tisztességes eljáráshoz való jog Alaptörv rvény (Alkotmány) - Alkotmányb nybíróság

7 Magánélethez való jog I. Római Egyezmény 8. Cikke: 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és s családi életét, t, lakását és s levelezését t tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság g csak a törvt rvényben meghatározott, olyan esetben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban t a nemzetbiztonság, a közbiztonság g vagy az ország g gazdasági gi jóléte j érdekében, zavargás s vagy bőncselekmb ncselekmény ny megelızése, a közegk zegészség g vagy az erkölcs lcsök k védelme, v avagy mások jogainak és s szabadságainak védelme v érdekében szüks kséges.

8 (Magánélethez való jog II.) (Alkotmány) [8. 8. (1) A Magyar KöztK ztársaság g elismeri az ember sérthetetlen s és elidegeníthetetlen alapvetı jogait, ezek tiszteletben tartása és s védelme v az állam elsırend rendő kötelessége. (2) A Magyar KöztK ztársaságban az alapvetı jogokra és s kötelessk telességekre vonatkozó szabályokat törvt rvény állapítja meg, alapvetı jog lényeges l tartalmát t azonban nem korlátozhatja. 54. (1) A Magyar KöztK ztársaságban minden embernek veleszületett letett joga van az élethez és s az emberi méltm ltósághoz, amelyektıl l senkit sem lehet önkényesen nyesen megfosztani. 59. (1) A Magyar KöztK ztársaságban mindenkit megillet a jój hírnévhez, a magánlak nlakás s sérthetetlenss rthetetlenségéhez, hez, valamint a magántitok és s a személyes adatok védelmv delméhez való jog.]

9 Magánélethez való jog II. Alaptörv rvény (Szabadság és s felelıss sség) I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsõrendû kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvetõ egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

10 Magánélethez való jog III. Általános személyis lyiségi jog (emberi méltm ltósághoz való jog) részer 8/1990. (IV. 23.) AB határozat 46/1991. (IX. 7.) AB határozat

11 A szabályoz lyozással szembeni kritériumok riumok Emberi Jogok Európai BíróságaB Szüks kségességi gi teszt 1. TörtT rtént-e e beavatkozás s a magánéletbe 2. Összhangban volt-e e a vonatkozó törvénnyel: Van-e e olyan törvt rvény, ami lehetıvé teszi a beavatkozást Hozzáférhet rhetısége és s elırel reláthatósága tekintetében megfelelı biztosítékokat nyújt jt-e e a védett v jogba való beavatkozással szemben 3. Szüks kséges volt-e e egy demokratikus társadalombant

12 1. Beavatkozás s tényet Nem csupán n a már m r megtört rtént, hanem ennek potenciális lehetısége is (Malone-ügy, 46/1991. (IX. 10.) AB határozat rozat) Nem szüks kséges konkrét t magatartás, amennyiben a létezl tezı (?) szabályoz lyozás s indokolatlanul szélesk leskörő diszkréci ciót t enged - a szabályoz lyozás és s a gyakorlat alapján n megállap llapítható a beavatkozás ténye A titkosság, a tudomásszerz sszerzés s elmaradása folytán n a jogsért rtéssel szembeni jogorvoslat hiánya (Klass-ügy) Mersch-ügy, Klass-ügy: az utólagos értesítés s kötelezettsk telezettsége, amikor már r nem veszélyezteti a mővelet m céljc lját

13 2. Belsı jogi szabályoz lyozás Megismerhetı,, következmk vetkezményeiben elırel relátható legyen (Huvig-ügy) gy) jogállamis llamiság, jogbiztonság g (AB) A joggyakorlatot is vizsgálja a Bíróság B g (Malone-ügy, Kruslin-ügy) Valenzuela Contreras-ügy: személyi kör, k az elrendelést indokoló jogsért rtések, idıtartam, beszerzett informáci ciók k jegyzıkönyvi rögzr gzítésének szabályai, biztosíték, hogy az informáci ciók k hiánytalanul és érintetlenül l jutnak el a bírói b i fórumhoz, f az adatok megsemmisítésének szabályai

14 Jogállamis llamiság g (jogbiztonság) g) követelmk vetelménye (Alkotmány 2. (1) bek.) (A A Magyar KöztK ztársaság g független, f demokratikus jogállam.) Alaptörv rvény B) cikk (1) bek. Magyarország g független, f demokratikus jogállam. 26/1992. (IV. 30.) AB hat., 16/2001. (V. 25.) AB hat., 20/1990. (X. 4.) AB hat., 15/1991. (IV. 13.) AB hat., 21/1993. (IV. 2.) AB hat., 60/1994. (XII. 24.) AB hat.

15 Büntetıeljárási törvt rvény Feltételek telek a deliktumok vonatkozásában: Taxatív v felsorolás, s, határozott jogfogalmakkal Feltételek telek a célszemc lszemélyek lyek vonatkozásában: Bőnös s kapcsolattartásra sra adat merült fel vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehetı v.ö.. normavilágoss gosság Végsı eszköz : Ha megalapozottan feltehetı,, hogy más m s módon m a bizonyíték k beszerzése se kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézs zséggel járna j és Titkos adatszerzéssel ssel a bizonyíték k beszerzése se valósz színősíthetı

16 3. Szüks kségesség arányoss nyosság Megfelelı és s elegendı mértékő garanciák állnak-e e fönn f a visszaélésekkel sekkel szemben A beavatkozás s az elérend rendı célhoz képest k a legenyhébb mértékő-e Az alkalmazás s külsk lsı (parlamenti, bírói) b kontrolljának nak szüks kségessége (Klass-ügy, Leander-ügy) Be. nyomozási bírói b monitoring Az érintett személy aspektusából l pedig ide kapcsolódik a megismerhetıség és s a jogorvoslathoz való jog is

17 Alaptörv rvény I. cikk (3) bekezdés szüks kségesség- arányoss nyosság 9/2014. (III. 21.) AB határozat: a hosszú ideig tartó,, konkrét t cél c l nélkn lkül l végezhetv gezhetı kutató-sz szőrı tevékenys kenység melyre lehetıség g van olyan személyekkel szemben is, akikkel kapcsolatban semmilyen terhelı adat nem merült fel - kapcsán az Nbtvmód. egyrészt az ellenırz rzés s folyamatosságának elıírásával, másrészt szt a titkos informáci ciógyőjtés s lehetıségének megteremtésével túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához főzıdıf jog szüks kséges és s arányos korlátoz tozásának mértm rtékén

18 A jogorvoslathoz való jog Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. Cikk Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és s szabadságait megsértett rtették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság g elıtt a jogsérelem orvoslását t kérje k abban az esetben is, ha e jogokat hivatalos minıségben eljáró személyek sértetts rtették k meg.

19 Alaptörv rvény XXVIII. cikk (7) bek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, b hatósági és s más m s közigazgatk zigazgatási döntd ntés s ellen, amely a jogát t vagy jogos érdekét t sértis rti.

20 Emberi Jogok Európai BíróságaB A hatékony jogorvoslatoz való jog a titkosszolgálati lati eszközök k jellegadó sajátoss tosságainak figyelembe vételv telével értelmezendı (Klass-ügy) Három szakaszban vizsgáland landó: : elrendelésekor, végrehajtv grehajtása alatt, befejezését t követk vetıenen Az elsı két t szakaszban a titkosság g folytán n szüks kségszerően en meg van fosztva az érintett személy a hatékony jogorvoslat lehetıségétıl Kiemelten fontos, hogy az irányad nyadó eljárási szabályok önmagukban nyújtsanak az egyén n jogainak védelmv delmére megfelelı garanciákat v.ö.. a belsı jogi szabályoz lyozás s minısége

21 Alaptörv rvény I. cikk (3) bekezdés Az alapvetı jogokra és s kötelezettsk telezettségekre vonatkozó szabályokat törvt rvény állapítja meg. Alapvetı jog más m s alapvetı jog érvényesülése se vagy valamely alkotmányos érték k védelme v érdekében, a feltétlen tlenül l szüks kséges mértm rtékben, az elérni kívánt k céllal c arányosan, az alapvetı jog lényeges l tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhat tozható.

22 Alkotmányb nybíróság 7/1991. (II. 28.) AB hat.: Az alapvetı jog lényeges l tartalmának korlátoz tozása tehát t akkor állapítható meg, ha a korlátoz tozás kényszerítı ok nélkn lkül történik és s az nem áll arányban az elérni kívánt k cél c l fontosságával. A törvt rvényhozó a korlátoz tozás s során n tehát köteles az adott cél c l elérésére re alkalmas legenyhébb eszközt zt kiválasztani, mert amennyiben az alkalmazott korlátoz tozás s a cél c l elérésére re alkalmatlan, az alapjog sérelme s megállap llapítható.

23 2/2007. (I. 24.) AB hat. EJEB gyakorlata A bőnüldb ldözés, a büntetb ntetı-igény érvényesítése se szüks kségessé teheti az alapjog- korlátoz tozást, de az arányoss nyosság g követelmk vetelményének nek biztosítása sa a szabályoz lyozásban A normavilágoss gosság g követelmk vetelményével összefüggésben az eljárási rendre vonatkozó szabályoz lyozás s minıségének nek jelentısége a hatékony jogorvoslat hiánya miatt A titkos eszközök és s módszerek m igénybev nybevételének akkori általános szüks kségességi gi feltételrendszere telrendszere alapvetıen en meghatározatlan volt, s mint ilyen, ellentétben tben állt a jogbiztonság g jogállami követelmk vetelményével, ugyanis sértette s az Alkotmány 2. (1) bekezdésébıl l levezethetı,, a jogszabályok világos normatartalmához főzıdıf és s az alkalmazásuk következmk vetkezményeinek kiszámíthat thatóságára vonatkozó követelményt A bírói b i ellenırz rzés, mint a magánszf nszférához való jog szüks kségtelen korlátoz tozásával szembeni biztosíték k jelentısége

24 9/2014. (III. 21.) AB határozat évi LXXII. tv. (Nbtv. módosm dosítás) s) kapcsán n ( C ( típusú nb. ellenırz rzés): 1. Szüks kségesség 2. Jogorvoslat: panasz BM általi elbírálása: egyfokú,, külsk lsı kontroll hiánya; A Nemzetbiztonsági Bizottsághoz fordulás s lehetıségének megszőnése se (parlamenti kontroll hiánya), a bírói b i kontroll csak utólagos lehet (peres úton)

25 32/2013. (XI. 22.) AB határozat A magánélethez való jog és s a személyes adatok védelméhez való jog alaptörv rvényi elıírásaib saiból l fakadó alkotmányos követelmk vetelmény, hogy az igazságügy gyért felelıs miniszter a titkos informáci ciógyőjtés s engedélyez lyezı határozat rozatát t a külsk lsı kontroll hatékonys konysága érdekében indokolni köteles k [Nbtv. 58. (3) bek.] Enélk lkül l nincs lehetıség g a külsk lsı ellenırz rzés s során n az egyedi ügyben hozott döntd ntés s szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, re, elemzésére és s felülvizsg lvizsgálatára.

26 Tisztességes eljáráshoz való jog Római Egyezmény 6. Cikk (Tisztességes tárgyalt rgyaláshoz való jog) 3. Minden bőncselekmb ncselekménnyel nnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy a) a legrövidebb idın n belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és s a legrészletesebb módon m az ellene felhozott vád v d természet szetérıl és s indokairól; b) rendelkezzék k a védekezésének elıkész szítéséhez szüks kséges idıvel és s eszközökkel; kkel; c) személyesen, vagy az általa választott v védıv segíts tségével védekezhessék, és s ha nem állanak rendelkezésére eszközök k védıv díjazására, amennyiben az igazságszolg gszolgáltatás érdekei ezt követelik k meg, hivatalból és s ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád v d tanúihoz és s kieszközölhesse, a mentı tanúk k megidézését és s kihallgatását t ugyanolyan feltételek telek mellett, mint ahogy a vád v tanúit megidézik, illetve kihallgatják; k; e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, re, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

27 Védelemhez való jog fegyverek egyenlısége ge Bizonyítékok beszerzésének utólagos ellenırizhet rizhetısége Okiratosítás Kontradiktórius rius elv Anonim tanúk Kizárólag titkos eszközök k alkalmazásával beszerzett bizonyítékok Kostovski-ügy, Van Mechelen-ügy, Doorson-ügy, LüdiL di-ügy, Edwards-ügy

28 Köszönöm m a figyelmet Dr. Kis LászlL szló