Az EU jogrendje. I. EK=elsı igazán n nemzetek feletti II. folytatott. joga, stb.) -Alanyi jogforrások. Bizonságpolitika

Átírás

1 Az EU jogrendje A nemzetközi zi jog és s az EK jog A jogforrási rendszer tagolása Az elsıdleges közössk sségi jog Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék - Az alapító szerzıdé - Az alapszerzıdé módosításasa - A csatlakozási si szerzıdé - Az alapszerzıdé tartalma - A területi hatály - az íratlan primer jog I. EK=elsı igazán n nemzetek feletti szervezıdés Több mint az alkotó államok puszta közössége. Olyan új j jogrendszert jelent a nemzetközi zi jogban, amely a szuverenitásukat sukat a Közösségre önként nt átruházó tagállamok javára mőködik. m sségi jognak nemcsak a tagállamok, de az egyének is alanyai. Az EK jog olyan jogokat és s kötelezettsk telezettségeket teremt az egyének számára, melyeket bíróság b elıtt érvényesíthetnek. I. EK=elsı igazán n nemzetek feletti szervezıdés II. A jogforrási rendszer tagolása Az EK szélesebb hatásk skörrel rendelkezik, mint a többi t nemzetközi zi szervezet. Az EK joga a tagállamok jogrendszerét jelentısen áthatja és s részben r átfedi. sségi jognak elsıdlegess dlegessége van a tagállamok nemzeti jogrendszerével szemben. sségi jog folyamatosan kialakuló és fejlıdı rendszer, mely elsısorban sorban az integráci ció mentén n alakul. - Az Unió valamely pillérében folytatott együttm ttmőködésre vonatkozó jog ( a Közösségek joga, Közös K Kül- és Bizonságpolitika joga, stb.) -Alanyi jogforrások szerint (tagállamok, Unió intézm zményei). Ezen a csoporton belül beszélhet lhetünk elsıdleges (primary law, droit primaire - droit originarie) és másodlagos jogról l (secondary( law, droit secondaire- droit dérivé) 1

2 II/1. Az elsıdleges és s a másodlagos m jog eredete Az elsıdleges jog alkotói i a TAGÁLLAMOK. A másodlagos m jog alkotói i a jogalkotásra felhatalmazott intézm zmények. Jogforrásnak tekintjük k az Európai Bíróság g esetjogát, jogelveket,, illetve az alapvetı jogok érvényesülését is. III. Az elsıdleges jogforrások Ide tartoznak: az alapító szerzıdé (alapszerzıdé) ) az ezekhez csatolt ek (protocols), nyilatkozatok (declarations). a csatlakozási si szerzıdé a tagállamok által kötött k tt llapodások, az általuk elfogadott aktusok. az EU alkotmányjogi szerzıdése se (aláí áírták 2004 október berében ben - ratifikáci ciók!) III/1. Az alapító szerzıdé ESZAK, vagy Párizsi P Szerzıdés ápr június j 23. Lejárt június j 23-án. EGK, vagy Római R Szerzıdés és EURATOM Szerzıdés március január r 1. Az elızı szerzıdé módosm dosításai: sai: Egységes ges Európai Okmány febr július j 1. III/1. Az alapító szerzıdé (folyt) Az EU-ról szóló Maastrichti Szerzıdés (1992. febr.. 7 -hatályba lépett l november 1.) által a KözössK sségek alapító szerzıdéseiben seiben végrehajtott v módosm dosítások. sok. Az Amszterdami Szerzıdéssel (1997. okt május m 1.) beiktatott módosítások. sok. A Nizzai Szerzıdéssel (2001. febr hatályba lépett l febr.1) beiktatott módosítások. sok. 2

3 III/1. Az alapszerzıdé módosításának szabályai Bármely tagállam kormánya nya,, vagy a Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak az alapító szerzıdé felülvizsg lvizsgálatára. A Tanács pozitív v vélemv leménye esetén, a Tanács elnöke összehívja a kormányok képviselk pviselıibıl álló konferenciát, hogy közös k s megegyezéssel elfogadják k a módosm dosító javaslato(ka ka)t. A monetáris területre vonatkozó intézm zményi módosm dosítások sok esetében az Európai Központi K Bank Kormányz nyzó Tanács csával is konzultálnak. lnak. A módosm dosítások sok a tagállamok ratifikálásai után lépnek hatályba. III/1. Az alapszerzıdé módosításának szabályai Az Európai Bíróság B g joggyakorlata egyes esetekben felfogható a Szerzıdé bírói úton törtt rténı módosításának. III/2. A szerzıdéhez hez csatolt ek - néhány ny példap Az EK szerzıdés s 311. cikke értelmében a Szerzıdéshez a tagállamok egyetért rtésével csatolt ek annak integráns ns részr szét képezik. Az Európai Bíróság B g Statútum tumáról l szóló A kiválts ltságokról és s mentességekr gekrıl l szóló A Központi K Bankok Európai Rendszere ás s az Európai Központi K Bank Statútum tumáról l szóló nyv. III/3. A csatlakozási si szerzıdé Dánia, Írország és s az Egyesült Királys lyság csatlakozásáról szóló szerzıdés január r 1. Görögország csatlakozásáról l szóló szerzıdés - hatályba lépett január r 1. Spanyolország és s Portugália csatlakozásáról l szóló szerzıdés január r 1. Ausztria, Finnország és s Svédorsz dország csatlakozásáról l szóló szerzıdés január r 1. Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, g, Litvánia, Lettország, Málta, M Szlovákia, Szlovénia és s Lengyelország csatlakozásáról l szóló szerzıdés s (Athéni Szerzıdés) - hatályba lép( l p(ett) május m 1. 3

4 III/3. A csatlakozási si szerzıdé szabályai Bármely európai állam... az Unió tagjává válhat. Kérelmét t a Tanácshoz kell benyújtania, amely egyhangúsággal ggal nyilatkozik a Bizottsággal való konzultáci ció és s az Európai Parlament - tagjai abszolút t többst bbségének szavazatával val elfogadott - hozzájárul rulása után. A felvétel feltételei telei és s az Unió alapító szerzıdéseiben seiben az ezzel járój módosítások sok a tagállamok és s a kérelmezk relmezı állam közötti k llapodás s tárgyt rgyát t képezik. k Ezt a llapodást minden szerzıdı állam saját alkotmányos szabályainak megfelelıen en ratifikálja. lja. (EUSZ 49. cikk) III/4. A tagállamok által kötött k tt llapodások, általuk elfogadott aktusok -példák Az egyetlen Tanácsot és s Bizottságot létrehozó llapodás s (1965 ápr hatályon kívül k l helyezte az Amszterdami Szerzıdés. A Parlament költsk ltségvetési hatásk skörét bıvítı llapodások (1971 és s 1977). A Parlamenti képviselk pviselık k közvetlen k választásáról l szóló llapodás s (1978) IV. Az alapszerzıdé tartalma ESZAK szerzıdés - határozott idıre szólt. EGK+EURATOM+EU szerzıdés - határozatlan idıre szól. A Szerzıdé nem tartalmaznak felmondásra, kizárásra vonatkozó rendelkezéet. A tagállamok szuverenitásának nak korlátoz tozása a Közösség g javára végleges v jellegő - a Bíróság B g a Costa v. Enel ügyben mondta ki. Ha valamely tagállam kilépni szánd ndékozna - a Szerzıdésben résztvevr sztvevı államokkal törtt rténı llapodás útján n rendezhetı. V. Az alapszerzıdé területi hatálya A tagállamok területe Kivételek: Tagállamhoz tartozó területen nem, vagy a csak korlátozottan érvényesül l a Szerzıdés (Faeroe szigetek). Nem a tagállam terület letéhez tartozó területen a Szerzıdés s hatályban van (Gibraltár). r). 4

5 Az EU Alkotmányjogi Szerzıdése 2004 október: A 25 tagállam aláí áírta Rómában az EU Alkotmányjogi Szerzıdését. A ratifikáci ciókra legfeljebb 2 év áll rendelkezésre. Utána hatályos. Több mint háromszh romszáz z oldalas dokumentum. VI. Az íratlan primer közössk sségi jog A Bíróság B által (is) formált általános jogelvek: jóhiszem (good faith) jogbiztonság g (legal( certainty) megfelelı gondosság g (due( diligence) egyenlıségi gi elv (principle( of equality) jogszerő elvárás s (legitimate( expectation) arányoss nyosság g elve (principle( of proportionality) 5