és s a pszichoterápi

Átírás

1 Etikai kérdk rdések a klinikai pszichológi giában és s a pszichoterápi piában Dr. Kovács JózsefJ Semmelweis Egyetem, Magatartástudom studományi Intézet Bioetika RészlegR

2 Az etika és s a kockázatkezel zatkezelés közötti különbsk nbség Kozkázatkezel zatkezelés: a terapeuta érdeke Etikus viselkedés: s: a kliens érdeke az elsıdleges Salus aegroti suprema lex esto! =A beteg érdeke legyen a legfıbb törvt rvény

3 Az alapvetı etikai elvek A kliens autonómi miája tisztelete Ne árts! A jótékonysj konyság g elve Az igazságoss gosság g elve

4 Az etikátlan tlan viselkedés s alapvetı okai és s formái i (Koocher Keith Keith Spiegel) Tájékozatlanság A kompetenciahatárok túllt llépése A keretek betartásának problémája A kliens igényei iránti érzéketlenség A kliens kizsákm kmányolása (szexuális, anyagi, stb.) Felelıtlen viselkedés Bosszúá úállás A terapeuta kiégése, pszichológiai zavara Racionalizálás Átmeneti, egyszeri egyensúlyvesztés

5 Az etikai döntd ntéshozatal keretfeltételei telei Elegendı idı a tények t megismerésére re Kellıen en higgadt lelkiállapot llapot az objektivitás biztosítására A döntd ntést megelızıen en lehetıleg leg az összes érintett fél f l bevonása A végrehajtv grehajtás s során n a dilemma megoldásának folyamatos monitorozása

6 Az etikai döntd ntéshozatal javasolt stratégi giája Annak eldönt ntése, hogy valóban etikai dilemmáról l van-e szó? A vonatkozó szabályok megismerése se (jogszabályok, szakmai irányelvek, etikai kódexek, k stb.) Introspekció: : a döntd ntésünket nket befolyásol soló személyes tényezık áttekintése Egy kollégával való konzultáci ció A lehetséges döntd ntések következmk vetkezményeinek az áttekintése A döntd ntés s meghozatala A döntd ntés s végrehajtv grehajtása

7 A környezeti k etikai kultúra jelentısége A környezet k (szervezeti, szakmai, társadalmi) segítheti és s gátolhatja g is az etikus viselkedést st Gátló faktorok: Az etikátlan tlan viselkedés s hallgatólagos lagos bátorítása a menedzsment részr szérıl Etikátlan tlan viselkedés s eltőrése és s elterjedtsége a kollégák k közöttk Igazságtalan gtalan intézm zményi gyakorlat

8 Etikai krízishelyzetek Egy kliens egy konkrét t személy életét veszélyezteti Suicid veszélyeztetetts lyeztetettség Gyermekbántalmaz ntalmazás s napvilágra kerülése a terápia során A preventív v etikai megközel zelítés Etikai panaszok

9 Fontosabb külfk lföldi ldi etikai kódexek k American Psychological Association: Ethical Principles of Psychologists and Code of Conduct (2002) ( Canadian Psychological Association:Canadian Code of Ethics for Psychologists (2000) ( %20of%20Ethics%20for%20Psycho.pdf) American Counseling Association: Code of Ethics (2005) ( National Association of Social Workers: Code of Ethics (1999) ( American Association for Marriage and Family Therapy: Code of Ethics (2001) ( American Psychiatric Association: The Principles of Medical Ethics With Annotations Especially Applicable to Psychiatry (2006) (

10 Hazai etikai kódexekk Magyar Pszichológiai TársasT rsaság: Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe K (2004) Szociális Szakmai Szövets vetség: A Szociális Munka Etikai Kódexe K (2005) ( yok/szakmai/szoci%c3%a1lis%20munka %20etikai%20k%C3%B3dexe.pdf.

11 Az etikai kódexek k fontosabb Fıbb kötelessk telességek: általános elıírásai A kliensek jóllj llétének elımozd mozdítása A szakember kompetenciájának nak fenntartása és s a kompetenciahatárokon belül l folytatott gyakorlat Ne árts! A kliens titkainak megırz rzése és s magánszf nszférájának nak tiszteletbentartása sa A ténykedt nykedésekért való felelıss sségvállalás A kliens kizsákm kmányolásától, l, kihasználásától l való tartózkod zkodás Példás s viselkedéssel ssel a szakma integritásának nak megırz rzése

12 Az etikai szabályoz lyozás s problémái és korlátai A jog és s az etika közötti k határ r sokszor elmosódó Az etikai eljárás s hatékonys konysága vitatott Sokakra nem vonatkoznak az etikai kódexek elıírásai

13 A terapeuta kompetenciájának nak etikai vonatkozásai Etikai kötelessk telességek: A saját t kompetencia határainak felismerése se Az inkompetens terapeuta felismerése se saját magunkban Az inkompetens terapeuta felismerése se a másik m terapeutában Az inkompetens intézm zmény (diploma) felismerése se

14 A terápi piás s szerzıdés Ez a kliens tájékoztatt koztatásának eszköze ze is, a tájékozott beleegyezés a pszichológi giában. Bizonyos esetekben különösen k fontos az írásos terápi piás s szerzıdés s (pl. szer-ab abúzús kezelése, suicid késztetk sztetéső kliens, kötelezk telezı gyógykezel gykezelés, stb.)

15 A terápi piás s szerzıdés s elemei I. (Koocher Keith Keith-Spiegel) A kezelés s céljc ljának meghatároz rozása Ki a kliensem (egyén, család d vagy csoport)? Mit szeretnénk nk a terápi piával elérni? Hogyan halad majd elıre a terápi piás s folyamat? Hogyan fogunk majd együtt dolgozni? Mikor és s milyen gyakran lesznek az ülések? Hogyan lehetünk kapcsolatban az ülések között, k ha az szüks kséges? Mik a kliens jogai és s kötelessk telességei? Mik a terapeuta jogai és s kötelessk telességei? A kliens jogi helyzete hogyan befolyásolja a terápi piás s munkát t (pl. a kliens kiskorú vagy kötelezk telezı kezelésben részesr szesül, stb. )?

16 A terápi piás s szerzıdés s elemei II. (Koocher Keith Keith-Spiegel) Mit várhatunk v a terápi piától? A terápia folyamata vonatkozásában Milyen kockázatokkal járhat j a kezelés? A kezelésért járój tiszteletdíj, a fizetés s módja, m s mit fedez ebbıl l a biztosító? A Kezelés s során n használt technikák A terapeuta elérhet rhetısége az ülések között k (pl. telefon, internet, s sürgıs s szüks kség g esetén n mi a teendı?) Mik a titoktartás s korlátai? Milyen dokumentáci ciót t vezetek a klienseimrıl? l? Milyen törvt rvények vonatkoznak a dokumentáci cióhoz való hozzáférésre? A törvt rvény biztosította totta lehetıségtartom gtartoményban mi a személyes gyakorlatom a dokumentáci cióhoz való hozzáférés s biztosításában? ban? Hogyan vonatkoznak a fentiek kiskorú vagy cselekvıképtelen kliensre?

17 Etikai problémák k a terápi piás szerzıdéssel ssel kapcsolatban Nem kellıen en hatékony terápi piás s technika választása az az alternatívákr król l való tájékoztatás s nélkn lkül A kulturális lis különbsk nbségek iránti nem megfelelı érzékenység A bait and switch technika ( csald( oda és válts fókuszt! f kuszt! )

18 Az értékek és s a kulturális lis különbségek szerepe a terápi piában Elnyomó környezet esetén alkalmazkodásra vagy lázadl zadásra bíztassuk b a klienst? A terápia hatására a kliens kapcsolata a környezetével romolhat is Az etnikai és s kulturális lis sokféles leség figyelembevétele mint etikai kötelessk telesség A kulturális lis kompetencia mint a sikeres pszichoterápia pia feltétele tele

19 Etikailag nehéz z helyzetek a pszichoterápi piában A rendkívül l nehéz z kliens A terapeutát t fenyegetı kliens A terápi piából l hasznot nem húzóh kliens terápi piájának befejezése

20 A pszichoterápia pia anyagi, üzleti-etikai etikai vonatkozásai A pénz p mint tabutéma Mi számít t egy terápi piás órának? A fizetéssel kapcsolatos kérdk rdéseket a terápia elején n tisztázni zni kell A kliens presszionálásának nak tilalma Kemény presszionálás Puha presszionálás A helyes eljárás s anyagi nehézs zségek esetén

21 A magánrendel nrendelésen nem-fizet fizetı kliens Minden terapeuta találkozik lkozik ilyen esettel A kérdk rdést nyíltan meg kell beszélni Fordulhat-e e bírósághoz b a terapeuta? Fordulhat-e e adóss sságbehajtóhoz hoz a terapeuta?

22 A pszichológia tesztekkel kapcsolatos néhány n ny általános szabály Csak szakképzett pszichológus használhatja A teszt biztonságát óvni kell A tesztelendı személynek tudnia kell, milyen célt c szolgál l a vizsgálat A teszt-ipar

23 A klienssel való kettıs s kapcsolat A kettıs s kapcsolat fogalma A kettıs s kapcsolat fajtái Aktív Ígért Mi nem kettıs s kapcsolat? A keretek betartásának jelentısége

24 A keretek betartásával kapcsolatos vita A keretek betartásával kapcsolatos kritika A keretek fontossága Az etikátlan tlan viselkedés leggyakrabban a keretek fellazítása miatt jön j n létrel

25 Minden kettıs s kapcsolat etikátlan? tlan? Az ezzel kapcsolatos álláspont változv ltozása A kettıs s kapcsolat megengedhetıségét befolyásol soló tényezık: A terapeuta relatív v befolyása, hatalma A terápia hossza A terápia lezárásnak véglegessv glegessége ge A kettıs s kapcsolat különösen k veszélyes formái: A szexuális kapcsolat Az üzleti kapcsolat

26 A keretek megsért rtésének gyakori formái A pszichoterápia pia mint ideális terep a keretek megsért rtésérere A szakmai vagy magánéleti izolálts ltság g a keretek megsért rtésének lehetséges kivált ltója Az ön-feltáró terapeuta

27 A keretek megsért rtésnek rizikófaktorai A terapeuta rizikófaktorai Fiatal terapeuta-- --rossz szerepmodellek Magánéleti problémák k (válás, krónikus betegség megjelenése, stb.) Középkorúak krízise Az idıs, tapasztalt terapeuta A terapeuta személyis lyiségjellemzıi A kliens mint rizikófaktor A határok pozitív v meghúzásának technikája

28 A keretek megsért rtésének figyelmeztetı jelei I. A racionalizáci ció jelensége A figyelmeztetı jelek (Koocher Keith Keith Spiegel, 2008) Törekvés s a klienssel való találkoz lkozásra a terápi pián n kívülk Izgalommal várni v a klienssel való következı terápi piás ülést Elvárni, hogy a kliens szívess vességet fog tenni Elképzelni, hogyan segít t majd a kliens a terapeuta karrierje elırehalad rehaladásában Azt kívánni, k hogy a kliens bárcsak b ne is kliens legyen, hanem legjobb barát, üzleti partner stb.

29 A keretek megsért rtésének figyelmeztetı jelei II. Sok bizalmas részletet r felfed a terapeuta az életébıl, l, s érdeklıdést, támogatt mogatást vár v r ezért cserébe Megpróbálni befolyásolni a kliens hobbijait, politikai, vallási meggyızıdését, mikor ennek nincs közvetlen k terápi piás s jelentısége Különleges elbánás s (megengedni a kliensnek azt, amit másoknak nem) A kliens jelenléte, dicsérete befolyásolja hogyan érzi magát t a terapeuta Engedni a kliens kérésének k attól l való félelembıl, l, hogy különben kilép p a terápi piából A terapeuta kizárólag magának tulajdonítja tja a kliens állapotának a javulását

30 A keretek megsért rtésének figyelmeztetı jelei III. A klienst a terapeuta élete egyik legfontosabb személy lyének kezdi látnil Vonakodás s a terápia befejezésétıl, noha az indokolt lenne Azt hinni, hogy a terapeuta az egyetlen, aki segíteni tud az adott kliensnek Észrevenni, hogy a klienssel való interakció mintája egyre függetlenebb f a terápi piás s céltc ltól Féltékenységet, irigységet get érezni a kliens más m s szoros emberi kapcsolatairól értesülve Gyakran megengedni, hogy a terápi piás ülés s a tervezettnél tovább tartson

31 A keretek megsért rtésének figyelmeztetı jelei IV. A terápi piás ülések között k kommunikáci ciót kezdeményezni a klienssel, melynek terápi piás jelentısége nincs Próbálkoz lkozás s arra, hogy a terapeuta magáról, teljesítm tményeirıl l beszélve kedvezı benyomást keltsen a kliensben Rettegést érezni arra a gondolatra, hogy a kliens kiléphet a terápi piából Félelem attól, hogy kollégával beszélve az helyteleníteni teni fogja a terápi piás s kapcsolat bizonyos elemeit

32 A klienssel való kettıs s kapcsolat néhány ny etikátlan tlan formája A klienssel való üzleti kapcsolat Munkatársat, kollégát, beosztottat, alkalmazottat kliensnek elfogadni Klienst munkatársk rsként, beosztottként alkalmazni Barátot, rokont, kliensként nt elfogadni A klienssel való barter -szerzıdés korlátozott tilalma

33 A klienssel való baráti kapcsolat Empirikus vizsgálatok tilalma A terapeuták k 1/3-a a alkalmanként nt terápi pián n kívüli k valódi kapcsolatba is kerül l kliensével A terapeuták k másik m 1/3-a a szimbolikus terápi pián n kívüli k kapcsolatba kerül l csak kliensével A terapeuták k maradék k 1/3-a a elvbıl l soha nem találkozik lkozik a klienssel terápi pián n kívül. k A kliens nem lehet a terapeuta barátja a terápia alatt Válhat barátt ttá a kliens a terápia után?

34 Elfogadható-e e kliensként nt a kliens közeli ismerıse, se, barátja? Az elégedett kliens a terapeuta legjobb reklámja