Regionális gazdaságtan

Átírás

1 1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) Mindig volt (angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb.) Alfred Marshall (1890) angol iparági körzetek (industrial districts), Weber a telepítési döntések kapcsán Olasz iparági körzetek (NID new industrial district) Belsı méretgazdaságosság (internal economies of scale): az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. Külsı méretgazdaságosság (external economies of scale): amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ. 2 1

2 Alapfogalmak Marshall: - belsı gazdaságosság (méretgazdaságosság) - külsı gazdaságosság (iparágon belüli externália) 3 Külsı gazdasági hatások > lokális extern hatások (Marshall vizsgálatának középpontjában) Externália - Agglomeráció (Weber) (neoklasszikus kg-tan kategóriája) (regionális gazdaságtan, üzleti tudományok) De: Egymást vonzó illetve egymást taszító tevékenységek is! DISZPERZIÓS ÉS AGGLOMERÁCIÓS HATÁSOK 4 Telephely: a döntési egység elhelyezkedése a térben területi minták Döntési egységek: hasonló (azonos) tevékenységet folytató egységek A tevékenységek térbeli elrendezıdése eltérı Pl.: divatszabóságok: sőrőn lakott városokba kohók: szétszórt pontok a térben kormányzat által adott minták (iskolák, egészségügyi intézmények..) A telephelyi döntés jellemzıi a térbeli gazdaságosság mellett - bizonytalanság - költségek mellett személyes motivációk is - egymás döntéseitıl való kölcsönös függés elınyös telephely, verseny 2

3 DISZPERZIÓS ERİK A TELEPHELYVÁLASZTÁSBAN A szétszórt elhelyezkedés melletti érvek (diszperzió) - a verseny elkerülése (piac, erıforrások) - a fogyasztói piac szóródása - ha a termék standardizált, helyettesíthetı: az olcsóbb, közelibb termelı elınye Két ellentétes hatás: Méretgazdaságosság egy helyen nagy volumen Piachoz való közelség szétszórt elhelyezkedés 5 Az egy termelı által kiszolgált piac térbeli határai: keresleti kúp alapján Térbeli mintákat alakító tényezık: Egymást taszító tevékenységek Egymás mellé tömörülı tevékenységek (klaszterek) Agglomerációs elınyök 6 Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: a pozitív lokális externáliák (külsı gazdasági hatások) és a növekvı mérethozadék A pozitív lokális externáliák forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be. 3

4 7 Iparágak térbeli koncentrációja napjainkban Közismert példák: Hollywood New York, London pénzügyek, aukciók Olasz iparági körzetek (new industrial districts) Az ugyanazon iparágban mőködı vállalatok hazai bázisai koncentrálódnak a térségek specializálódnak (Porter) 8 4

5 Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása 9 Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják kell egy kritikus tömeg is! A dinamikus agglomerációs elınyök lehetıvé teszik: a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, a gyorsabb és pontosabb információáramlást, a gördülékenyebb inputhelyettesítést, az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, a technológia transzfert, az iparági tudás állandó cseréjét, a tudás transzferét, a kockázatok szétterítését, közös kutatások és fejlesztések elindítását, a helyi társadalom támogatását (speciális iparági képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), gyorsabb piaci alkalmazkodást. 10 5

6 A vállalati versenyelınyök forrásai 11 Vállalati stratégiák (globális-lokális paradoxon: a globális piacokon való sikeresség a lokális környezeti elınyöktıl függ) Technológiai váltás (innováció) kényszere az innovációs folyamat kapcsán elınyt jelent a térbeli koncentrálódás Rombusz-modell (Porter): a mikrogazdaságtani üzleti környezet (adott iparágra) A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között 12 A hazai cégek közötti versengés segíti a globális versenyben való helytállást Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai: 1. térbeli koncentráció 2. innovációk Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 6

7 Regionális klaszterek A regionális klaszter fogalma: az egyazon iparágba tartozó, egyazon térségben mőködı versenyzı és kooperáló vállalatok, humán, tıke) technológiai) kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációi A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelınyeinek forrásait rendszerezi, Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 13 Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyek et glob álisan elégítenek ki A klaszterek közös jellemzıi 14 Általános klaszter: urbanizációs elınyöket hasznosít Specializált klaszter: lokalizációs elınyöket hasznosít Regionális klaszter: dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosít 7

8 A klaszter - politika célja a gyakorlatban Információcsere és hálózatépítés, érdekképviselet Oktatás és képzés Innováció és mőszaki fejlesztés (Pl. a cégekhez technológiai információk közvetítése, technológiai transzfer) az innovációs kapacitás, a tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok során; a tartós versenyelınyöket nyújtó speciális tudás létrehozása. a cégek közötti együttmőködés és az üzleti hálózatok fejlesztése a közszféra és az intézmények, ügynökségek közremőködése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában; 15 Alapvetı klaszter típusok Iparági (regionális) klaszter: az iparágak közötti szinergia erısítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erısítésével; Intézményre-épülı (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet, elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést; Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat jelentı együttmőködés, egymást kiegészítı tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll; Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréje, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozással (tudástranszfer) Együttmőködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezıkhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszaki és üzleti tapasztalatok és tudás megosztása 16 8

9 17 Tagság Együttmőködés alapja Kapcsolat jellege Kohézió Résztvevık Hálózatok Meghatározott (zárt) tagság Szerzıdéses kapcsolatok Együttmőködésen alapul Közös üzleti célok Vállalatok Klaszterek Viszonylag nyílt szervezıdés Társadalmi értékek, közös célok Együttmőködésen és bizonyos rivalizáláson alapul Kollektív vízió Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek Az együttmőködés szempontjai a gyakorlatban Földrajzi kiterjedés, méret (telephely, település, kis, - és nagytérség) Iparági specializáció (feldolgozó ipar, csúcstechnológia, szolgáltatás) Az együttmőködés fı tartalma Egyszerő agglomerációs hatások kiaknázása Beszállítói kapcsolat K+F együttmőködés KKV együttmőködés (közös beszerzés, szövetkezeti együttmőködés) Az együttmőködı partnerek (TNC, KKV, kutatóhelyek, egyetemek) Kooperációs tevékenység hatóköre (helyi, regionális, országos, globális) Kormányzati, önkormányzati támogatás fı tartalma Az együttmőködés jogi keretei Jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás Egyesületi, konzorciumi forma 18 9