Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás Dr. Bernek Ágnes 2008.

2 Weber-féle telephelyelmélet A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötı) Kiszámítható a minimális szállítási költségő telephely földrajzi helye: a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban)

3 Módosító tényezık: Települések (a munkaerı): akkoriban gyalog jártak dolgozni (a munkaerı szükséges mennyisége lényeges) Agglomeráció (a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, üzleti szolgáltatások kritikus tömege): megosztható, emiatt olcsóbb közös szolgáltatások (logisztikai, kereskedelmi, jogi, mőszaki stb.)

4 Térbeli piacszerkezetek Kiinduló feltételeink: Egyetlen termékpiac (homogén termékekkel) Mindegyik piaci szereplınek egyetlen telephelye van (térben pontszerő), ugyanazon technológiát alkalmazzák Mindegyik piaci szereplı racionális. A vállalkozó profitorientált (profit maximalizáló). Egy síkból indulunk ki, ahol a háztartások (fogyasztók) egyenletesen helyezkednek el. A közlekedés, szállítás bárhol lehetséges (légvonalban mért távolságot veszünk alapul).

5 A térbeli monopólium piacterülete Egyetlen piaci szereplı transzferálható javakkal FOB-ár (free on board költségmentesen hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével A vásárló a FOB-ár és a szállítási költség összege alapján dönt a vásárlásról

6 Három változót nézünk: ár (FOB-ár), mennyiség, távolság (a telephelytıl) megadható egy mennyiségi-távolsági függvény a telephely körüli piac térbeli kiterjedése Ezt a piacterületet szokás az eladó természetes piacának, lokális piacának, természetes monopóliumának nevezni

7 Térbeli monopólium profitmaximalizálása A termelı körül kialakul egy természetes piacterület, ahol ez a termelı monopolhelyzetben van. Kérdés: milyen ár mellett és piacterület esetén maximális az eladó profitja? Hogyan maximalizálja profitját a térbeli monopólium? Hogyan kell megállapítani a FOB-árat, hogy a profit maximális legyen?

8 Lösch térgazdasági elmélete A kereslet-rugalmassága, a piaci verseny, a térbeli egyensúly stb. kérdések felvetése Kiindulópontok: egyenletes népsőrőségő síkot feltételezett, a szállítás minden irányba lehetséges a piaci szereplık racionálisak, a termelık a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, a telephelyek olyan sőrőn helyezkednek el a térben, hogy természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik (minden kereslet ki van elégítve),.

9 egy telephelyen csak egyféle tevékenységet folytatnak, azaz egyféle terméket állítanak elı, tökéletes versenybıl indult ki, bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ezáltal elıbbutóbb mindenhol csak normálprofitot lehet elérni, a piackörzetek határán a fogyasztók közömbösek, a két szomszédos termelı közül bármelyik kínálatából választhatnak A térgazdaság kialakulása három fázisban történik:

10

11 A központi helyek rendszere

12 Bevezetés Hoover-féle alapkövek egyike: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) Mindig volt (angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb.) Alfred Marshall (1890) angol iparági körzetek (industrial districts), Weber a telepítési döntések kapcsán A belsı méretgazdaságosságot (internal economies of scale), amely esetén az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. A külsı méretgazdaságosságot (external economies of scale), amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ.

13 Alapfogalmak Marshall: - belsı gazdaságosság (méretgazdaságosság) - külsı gazdaságosság (iparágon belüli externália) Külsı gazdasági hatások > lokális extern hatások (Marshall vizsgálatának középpontjában) Externália - Agglomeráció (Weber)

14 Agglomerációs elınyök Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: a pozitív lokális externáliák és a növekvı mérethozadék

15 A pozitív lokális külsı gazdasági hatások forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. Ez a földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be.

16 Iparágak térbeli koncentrációja napjainkban Közismert példák: Hollywood New York, London pénzügyek, aukciók Olasz iparági körzetek (new industrial districts) Az ugyanazon iparágban mőködı vállalatok hazai bázisai koncentrálódnak a térségek specializálódnak (Porter)

17 Az iparági versenyelınyök forrásainak lokális koncentrálódása Vállalati stratégiák (globális-lokális paradoxon) Technológiai váltás (innováció) kényszere az innovációs folyamat kapcsán elınyt jelent a térbeli koncentrálódás

18 Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot.

19 A dinamikus agglomerációs elınyök lehetıvé teszik: a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, a gyorsabb és pontosabb információáramlást, a gördülékenyebb inputhelyettesítést, az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, a technológia transzfert, az iparági tudás állandó cseréjét, a tudás transzferét, a kockázatok szétterítését, közös kutatások és fejlesztések elindítását, a helyi társadalom támogatását (speciális iparági képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), gyorsabb piaci alkalmazkodást.

20 Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják, ebben különböznek a mindenhol megtalálható hálózatoktól, a nagyvárosokban megfigyelhetı urbanizációs gazdaságoktól, vagy bizonyos iparágak vállalatainak térbeli sőrősödésétıl Kell egy kritikus tömeg is: vállalatoknak, munkavállalóknak stb.

21 A vállalat hazai bázisa (home base) egy olyan ország és/vagy országrész, ahol a vállalat érdemi tevékenységeit folytatja és stratégiai döntéseit meghozza, ahol általában a székhelye (headquarters) található. A hazai bázis két területi szintje: Nemzeti szint: a hazai cégeknek versenyelınyt jelenthet a külföldiekkel szemben saját országuk társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének alapos ismerete (pl. nyelv, munkakultúra, fogyasztói szokások), a gazdasági jogszabályok (versenypolitika, adózás, szabványok stb.), munkaerıpiac, oktatás és szakképzés kérdéseiben való jártasság. Térségi/regionális/lokális szint: az országon belüli kisebb térség (országrész, régió), sok esetben egy nagyobb város és vonzáskörzete, ahol a csúcsmenedzsment, a versenystratégiát kidolgozók és a döntéshozók többsége él. Ahol a kutatófejlesztı, marketing-, pénzügyi és egyéb kulcsrészlegek, a vállalattal napi kapcsolatban álló egyetemi és fejlesztı-intézetek vannak, ahol a vállalatok lényegi képességei (core competencies) és törzstevékenységei földrajzilag koncentrálódnak.

22 A vállalati versenyelınyök forrásai

23 Rombusz-modell: a mikrogazdaságtani üzleti környezet A lineáris termelési folyamat módosulása: hagyományosan input vállalat output (piac) A rombuszban két újdonság van: Visszacsatolás a piacról (marketing stb.) A vállalati kör két részre lett szedve - Kulcsvállalat - Beszállítók és szolgáltatók A rombusz fıleg egy adott iparágra vonatkozik!!

24 A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte

25 Tényezı (input) feltételek: általános tényezık (mindegyik vállalat) speciális tényezık ezzel szemben mindig lokálisak és iparág-specifikusak Keresleti feltételek helyi kereslet minıségi jellemzıi hazai fogyasztóknak (a hazai bázisban) igényes fogyasztói csoportoknak

26 Támogató (kiszolgáló) iparágak: beszállítók Kapcsolódó iparágak: komplementer termékek (de! közös tudásbázis!) A vállalati stratégia és versengés összefüggései: a hazai cégek közötti versengés elısegíti a globális versenyben való helytállást Nem a négy determináns külön-külön, hanem az egész rombusz, a determinánsok és a közöttük lévı kölcsönhatások határozzák meg együttesen a vállalat/iparág lokális versenyelınyeit Porter két tényezıt emelt ki, amelyek szükségesek (de nem elégségesek) ahhoz, hogy a rombusz determinánsai az iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai legyenek: a térbeli koncentrációt és az innovációkat.