NUTS rendszer Telephelyelméletek, telephelyválasztás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NUTS rendszer Telephelyelméletek, telephelyválasztás"

Piroska Orosz
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet NUTS rendszer Telephelyelméletek, telephelyválasztás Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József, egyetemi docens Oktató: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Budapest, 2015.

3 NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Szint Alsó határ Felső határ NUTS 1 3 millió 7 millió NUTS millió NUTS

4 NUTS I. országrészek

5 NUTS II. régiók

6 NUTS III. megyék

7 LAU I. kistérségek

8 LAU II. települések

9 Fogalmi meghatározás, definíció Telephely bármely gazdasági tevékenység földrajzilag egyértelműen megadható helye (lehet egy település, vagy településen belüli ingatlan is) Location theory/ telephelyelmélet pontatlan elnevezés. A gazdaság egységeinek térbeli elhelyezkedésével és működésével, mint általános gazdasági törvényszerűséggel foglalkozik. Telephelyválasztás a tevékenység végzése földrajzi helyének kiválasztása, összetett gazdasági döntés következménye A telephelyelméletek alakulása végigkísérte a gazdasági fejlődés főbb szakaszait.

10 Telephelyválasztás A stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik legtipikusabb esete Az általa nyert előnyök, illetve az esetlegesen keletkező hátrányok hosszú időn át befolyásolhatják a vállalat gazdasági eredményét A telepítési döntések gazdasági, műszaki, politikai megalapozottsága egyre nagyobb jelentőségű, mivel a gazdaság fejlődésével párhuzamosan egyre több tényező kap szerepet a vállalatok telephely választási döntéseiben

11 A gazdaság 3 mikroszervezeti egységének térbeli elhelyezkedésével foglalkozik Gazdasági szervezet Közület/nonprofit szervezet Háztartás Elsősorban a piaci résztvevők mikroökonómiai döntéseiből kiindulva, de ezen döntések általánosítására törekedve vizsgálja a gazdasági tevékenységek térbeliségét.

12 A telephelyválasztás, a gazdasági tevékenységek térbeli helyének kiválasztása és az egységek térbeli működése az árutermelés meghatározott fokán bontakozhatott csak ki. Ezt követően vált gazdasági döntéssé, hogy mit, miből, hogyan és hol állítsanak elő. Ennek 3 fő feltétele volt: - Árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció, munkamegosztás kialakulása, tömegtermékek előállításának és kereskedelmének elterjedése) - Nyersanyagok és termékek tömeges szállíthatósága (vasúthálózat kiépítése, gőzhajózás térnyerése) - A tőke térbeli mozgásának szabadsága (brit gyarmatbirodalom kiterjedése, Németország ill. az USA politikai és gazdasági integrációja)

13 Telephelyelméletek fejlődésének főbb szakaszai 1. szakasz: XIX. sz. első harmada THÜNEN mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedése, szállítási költségeket vette alapul 2. szakasz: XX. sz. első évtizedei WEBER ipari telephelyelméletek, főbb termelési költségek minimalizálása 3. szakasz: 1. és 2. világháború között LÖSCH monopolisztikus verseny piaci törvényszerűségeinek feltárása, bevételek maximalizálása 4. szakasz: 50-es évek és 70-es évek között ISARD térbeliségre ható valamennyi tényezővel megpróbáltak számolni 5. szakasz: napjainkban körvonalazódik STÖHR komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések

14 Az egyes szakaszok eredményei továbbfejlesztve beépültek a következő szakasz elméletébe A telephelyelméleteket mindig a maguk történelmipolitikai-gazdasági közegében kell értékelni A valóság leegyszerűsített ismérvein alapuló absztrakt modellekből indultak ki (ritkán tükrözték vissza a valós konkrét telepítési döntéseket)

15 THÜNEN mezőgazdasági telephelyelméletének előzményei Élelmiszertermelés korábban elsősorban önellátásra szolgált fokozatosan árutermelővé kezdett válni Mezőgazdasági termelést korábban az éghajlat és a talaj minősége befolyásolta később a piac igénye, nagysága, távolsága Iparnak mezőgazdasági nyersanyagokra, nagyvárosoknak élelmiszerre volt szüksége a kialakuló Kereskedelem fejlődése

16 THÜNEN mezőgazdasági telephelyelméletének feltételei (1826) Külpiactól elszigetelt, önellátó állam, közepén az egyetlen piacot alkotó város (jövedelemérdekelt termelők látják el mezőgazdasági termékekkel) A város körüli földek minősége mindenütt azonos, termékenként a termelési költségek is azonosak Azonosak a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei, az utak sugarasan vezetnek a városba, vagy hajózható folyót lehet igénybe venni A termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége és a szállítási költségek függvényében határozta meg. Először ő gondolkodott a határtermelékenységről.

17 THÜNEN mezőgazdasági termelési zónáinak elhelyezkedése 1. zóna: tej, tejtermékek, zöldség, gyümölcs 2. zóna: fa, erdő 3. zóna: növénytermesztés, állattenyésztés

18 WEBER ipari telephelyelméletének előzményei Ipari forradalmak hatására Európa nagy részén kiépült a vasúthálózat, nagy kitermelő-, feldolgozóüzemek jöttek létre Közlekedés fejlődése ellenére meghatározóak voltak a szállítási költségek (jelentősen meghaladták a bérköltségeket) Korlátlan lehetőség a térbeli és piaci terjeszkedésre (nem kellett számolni a nyersanyag-beszerzés, munkaerő és tőke problémájával) A vállalatok nincsenek helyhez kötve, a tér bármely pontján elhelyezkedhetnek (de a termelési költségek miatt nem mindegy hogy hol)

19 WEBER ipari telephelyelméletének feltételei (1909) Szabad versenyes kapitalizmus (egyik vállalat sem tudja befolyásolni a piacot, bármennyi terméket el tud adni fix áron) Nyersanyagokból tetszés szerinti mennyiség beszerezhető adott áron Korlátlanul állnak rendelkezésre mindenütt a termelési tényezők és a közlekedési infrastruktúra Eltekintett a természeti tényezőktől Adottnak vette a munkaerőt, amely a szükséges mennyiségben és képzettséggel több településen rendelkezésre áll, úgy hogy a bérköltségek eltérőek Egyetlen pontszerű piac a tér egy megadott helyén A szállítás költségei csak a távolságtól és a mennyiségtől függnek Fix eladási ár mellett a nyereség csak úgy növelhető, ha az üzem csökkenti a költségeit (oda települ, ahol a termelési és szállítási költségek együttes összege a legkisebb).

20 Weber ipari telephelyelmélete Adottnak vette az üzemen kívüli, külső feltételeket (piac, infrastruktúra, munkaerő stb.) és csak a beszerzési, szállítási, valamint bérköltségekre koncentrált. Nem vette figyelembe a szükségletet, fogyasztást és a piacot. A számszerűsíthető tényezőket matematikai módszerekkel próbálta összemérhetővé tenni és az általános törvényszerűségeket ezáltal szintetizálni (ÚJSZERŰ). Csak pillanatnyi árakkal számolt. Először nála jelent meg a költségtér, amely túlmutat a fizikai távolságon alapuló téren (izodapan vonalak a telephely körüli azonos szállítási költséggel rendelkező pontok). Először nála találkozunk az agglomeráció gondolatával.

21 WEBER által alkotott mutatószámok Anyagindex: 1 tonna késztermék előállításához mennyi beszállított nyersanyag szükséges Telephelysúly: 1 tonna késztermék előállításához megmozgatott összes nyersanyag és késztermék együttes súlya

22 - Ha valamelyik beszállított nyersanyag domináns (súlya meghaladja a telephelysúly felét), akkor az üzem ennek a nyersanyagforrásnak a közelébe települ - Ha a késztermékek súlya nagyobb a beszállított nyersanyagok súlyánál (az anyagindex nagyobb 1-nél), akkor a piachoz települ az üzem - Egyéb esetekben az üzem a közbenső helyre kerül

23 LÖSCH térgazdasági elméletének előzményei gazdasági válság Két világháború között kiéleződő piacproblémák Előtérbe került a kereslet, kereslet-rugalmasság, monopolisztikus verseny, területi árpolitika stb. térbelisége, a vállalkozók motiváltsága - Egyenletes népsűrűségű és azonos természeti adottságokkal, mindenirányú szállítási lehetőségekkel rendelkező síkságot feltételezett. - A munka minőségi és innovatív dimenzióitól, valamint a piacon kívüli tényezőktől eltekintett. - Tökéletes versenyt feltételezett. - 2 új dinamikus elemet kapcsolt be (ár és kereslet-kínálat hatása). - Felismerte, hogy a földrajzi tér mellett létezik egy ún. gazdasági tér (piacigazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete). - Eddig nem vették figyelembe a piaci kapcsolatok hatásait.

24 LÖSCH térbeli egyensúlyelmélete A termelő számára a gazdasági tevékenység minden telephelyen jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos terméket hoz létre A telephelyek olyan sűrűn helyezkednek el a térben, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik Bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, a kiugró jövedelmek odavonzzák az új bejegyzésű cégeket, ezáltal a magas profitokat letörik A termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése a lehető legkisebb, hogy minél több vállalkozó lehessen A piackörzetek határánál a fogyasztók közömbösek (a két szomszédos termelő közül bármelyik kínálatából választhatnak)

26 ISARD optimalizáláson alapuló telephelyelmélete Teljesen szakított az ún. klasszikus telephelyelméletekkel, ugyanis már nem csak az egyes tényezők egyoldalú vizsgálatára törekedett Az összes fontos tényező figyelembevételével történő optimalizálásra törekedett Hangsúlyosan kezelte a nyersanyagforrásokat is Szerinte a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonosan mozgásban vannak Bevezette a tényezők helyettesíthetőségének elvét Alapfeltevése: a termelési tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől Eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely is tartozhat

27 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Regionális gazdaságtan Telephelyelméletek

Regionális gazdaságtan Telephelyelméletek Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI Urbanne.Monika@gtk.szei.hu Területi gazdaságtan = térgazdaságtan = regionális gazdaságtan XIX. sz. végén jelenik meg a térszemlélet