Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez Az MNB a fizeésimérleg- és pénzügyi számla saiszikákban a 2011. második negyedévre vonakozó adaok publikálásakor 2008. januárig visszamenőlegesen repó-ípusú ügyleek miai revízió hajo végre. Ehhez igazodóan a moneáris saiszikai erüle is revízió hajo végre a hielinézei mérleg publikációban 2011. okóber 28-án (a 2011. szepemberi adaok közlésekor) szinén 2008-ig visszamenőleg. A nemzeközi saiszikai módszeran szerin a repó ügyleek és az érékpapír kölcsönzési ügyleek végrehajásakor közgazdasági érelemben az érékpapírok ulajdonosa nem válozik meg, így a saiszikai publikációkban sem válozha meg az érékpapír köveelések éréke, ovábbá a kapcsolódó pénzmozgásoka hiel-, illeve beé jellegű köveeléskén, vagy köelezeségkén kell megjeleníeni. Ezzel szemben a magyar számvieli szabályok a szállíásos repó (a speciális célú szállíásos repó ügyleek kivéelével) és az érékpapír kölcsönzés ügyleek eseében az érékpapír köveelések csökkenésé, vagy növelésé (azaz érékpapír eladás, vagy véel elszámolásá) írják elő. A legfonosabb moneáris saiszikai adaszolgálaások alapja a magyar számvieli előírások szerin összeállío mérleg, ezér a publikációkban eddig a magyar számvieli előírásokkal összhangban szerepelek a repó és érékpapír-kölcsönzési ügyleek. 2011 okóberében a korrekció moneáris saiszikai adaokra gyakorol haásáról összefoglaló készül, amelyben külön bemuaásra kerül az érékpapír adaok, ovábbá a különböző szekorokra vonakozó köveelés és köelezeség adaok válozása. Ezen korrekcióka e módszerani megjegyzés végén alálhaó áblázaokban részleezzük. 2011 okóberében a szepemberi adaoka aralmazó, a hielinézeek összevon mérlegéről készül publikáció áblázaai a régi, repó- és érékpapír-kölcsönzési ügyleek miai korrekció nélkül is közzéesszük. 2010 szepemberéől a Saiszika a moneáris saiszika összeállíására új feldolgozó rendszer vezee be. Az új rendszer nagyobb adakezelő képessége mia leheségessé vál az érékpapír-saiszika egyedi adaainak közvelen felhasználása, ovábbá a moneáris saiszikában alkalmazo számíási és becslési eljárások egyedi szinen való végrehajása. A módszerani fejleszések az új rendszer nyújoa leheőségek melle a 2010 januárjáól elrendel, az új EKB rendele előírásainak megfelelő moneáris saiszikai adagyűjések álal rendelkezésre bocsáo öbble információkra is ámaszkodnak. A legfonosabb módszerani fejleszések A öbbdimenziós szerkezeű adabázis leheővé eszi, hogy az új rendszer az állományválozások ényezőkre való bonásá egyedi adaszolgálaói szinen és minden egyes insrumenum eseében külön-külön állísa elő. Az adaszolgálaói erhek indokolalan mérékű növekedésének elkerülése érdekében a 2010-es moneáris saiszikai adagyűjések sem aralmaznak egyes kisebb jelenőségű insrumenum, szekor vagy lejára szerini bonásoka. Szemben a
korábbi rendszerben használ összevon becslési eljárásokkal, a hiányzó bonások becslésé egyedi adaok felhasználásával, egyedi szinen végzi el a rendszer. A feniekhez szükséges rendkívül nagy adafeldolgozási eljesímény mia a moneáris saiszika korábbi összeállíó rendszerében nem vol mód. A hielinézeek mérlegében az álaluk kibocsáo érékpapírok állományá, devizaszerkezeé, valamin az ezek ulajdonosi szekorbonásá bemuaó adaok előállíása az érékpapír-saiszikában rendelkezésre álló egyedi információk felhasználásával ponosabb módon örénik. A 2010-ől rendelkezésre álló új jelenésekben alálhaó részleesebb információknak, valamin az érékpapír-saiszika egyedi adaainak felhasználásával a havi mérlegjelenésekben szereplő összevonabb adaokból a moneáris saiszika a ényadaok alapján állíja elő az egyes szekor, országcsopor, illeve lejárai bonásoka. A korábbi rendszerben csak összevon, durvább becsléseken alapuló eljárásra vol leheőség, mer a korábbiakban részlees mérlege csak a pénzpiaci alapok és évene csupán egyszer jeleneek. Ezzel szemben a befekeési alapok részleesebb mérlegadaai a 2010-es új adagyűjésekben havi gyakorisággal állnak rendelkezésre. Emelle az érékpapír adaok felhasználására csak korláozoabb mérékben vol leheőség. Az egyedi érékpapír-saiszikai adaok felhasználásának bevezeéséhez a 2010. évben sor kerül az ISIN regiszerben alálhaó egyedi adaok kijavíására, konziszenciájuk megeremésére. Egyéb módszerani válozások Az IMF moneáris saiszikai kézikönyvének előírásaihoz igazodó módszerani válozás, hogy a ovábbiakban a hielinézeek egymással szembeni vagyoni részesedései nem kerülnek konszolidálásra. A moneáris pénzügyi inézmények konszolidál mérlegében (3. ábla) a Belföldiek álal kibocsáo részvények és egyéb részesedések oszlop a hielinézei körön belüli befekeéseke is aralmazni fogja. Ezzel egyidejűleg az ezzel kapcsolaos korrekció nem jelenik meg a Moneáris pénzügyi inézmények közöi köveelések és arozások elérése oszlopban. Ez a módszerani válozás a eljes idősoron ávezeük. A válozás méréke megegyezik a hielinézei körön belüli befekeések idősorában alálhaó adaokkal, amelye az Az egyéb moneáris pénzügyi inézmények (S.122) összevon mérlege (2.1. ábla) 20. oszlopa, a moneáris pénzügyi inézmények álal kibocsáo részvények és egyéb részesedések oszlop aralmazza. További módszerani válozás a jegybanki derivaív ügyleek számíásának ponosíása, 2008 uolsó negyedévéől. A derivaív ranzakciók forin érékének kiszámíásakor a ényleges árfolyamo veük figyelembe a korábban alkalmazo álagárfolyam helye. Erre azér vol szükség, mer a pénzügyi válság során az árfolyam válozékonysága jelenősen eléríee a ényleges árfolyamo az álagól. Mindez az MNB (S.121) saiszikai mérlegének ranzakciós ábláiban (1.a.4 és 1.a.5) az egyéb eszközök és az egyéb források oszlopokban okozo válozás. 2
A 2010-es módosío adagyűjések és a módszerani fejleszések miai válozások megjeleníése Az új feldolgozó rendszer az új adagyűjések haálybalépéséől, 2010 január 1-jei időponól kezdődően állíja elő a moneáris saiszikai adaoka. Az idősorokban a régi és az új módszerrel előállío adaok közöi elérések a 2010. januári adaokban az egyéb állományválozások közö jelennek meg. További módszerani megjegyzések A százalék- és viszonyszámok kiszámíása kerekíés nélküli adaok alapján örénik. A részadaok összegei a kerekíés mia elérhenek az összesen adaokól. A neó hielfelvéelek vagy -örleszések, illeve a neó beéelhelyezések vagy -kivonások (a ovábbiakban ranzakciók) eredei definíció szerin a hielek eseében az összesíe igénybevéelek és örleszések, beéeknél pedig az összesíe elhelyezések és kivonások különbségé jelenik, melyek nem aralmazzák az árfolyamválozásból és egyéb válozásból eredő haásoka. Ezek a ranzakciós adaok ehá elméleileg meghaározhaók közvelenül, a gazdasági szereplők álal a árgyhónapban végrehajo ügyleek megfigyelése úján. Ez az eljárás azonban az adaszolgálaóknak súlyos öbbleerhe jelenene, ezér a feni módszer helye a pénzügyi saiszikában álalában az úgyneveze mérlegmódszer (közvee módszer) alkalmazzuk. Ez az jeleni, hogy a ranzakciók közvelen megfigyelése helye az állományválozásból (záróállomány mínusz nyióállomány) levonjuk (kiszűrjük) az áérékelődés és egyéb válozás haásá, és ezzel a neó hielfelvéel vagy örleszés, valamin a neó beéelhelyezés vagy kivonás közelíő (proxy) éréké kapjuk. Ezen szűrések közül álalában az árfolyamválozás a legjelenősebb, ezér a közleményben az árfolyamszűr jelző szerepel, holo az összes öbbi haás (árválozás, egyéb volumenválozás) is figyelmen kívül hagyjuk, ahogy az a leni képlenél is láhaó. A ranzakció ekkor a kövekező képle szerin számíhaó: F = S S ) ( 1 C V E ahol: F = a ranzakció a -edig időszakban (neó összeg, az állománynövelő és csökkenő ranzakciók eredője) S 1 = az időszak eleji (nyió) állomány S = az időszak végi (záró) állomány C = egyéb volumenválozás a -edik időszakban pl. ásorolások V = a piaci ár válozásából és a hielleírásból adódó állományválozás a -edik időszakban E = árfolyamválozásból adódó állományválozás a -edik időszakban 3
Például: A hielinézeek összevon mérlege szerin, amely az eredei, szezonálisan nem igazío adaoka aralmazza, 2009 okóberében a házarások devizahielei eseében a kövekező adaoka láhajuk a Közlemény szövege uáni áblázaban: Eszközök Nyióállomány Áérékelődés és egyéb válozás Tranzakció Állományválozás Záróállomány Házarások (S.14) Devizahiel 5148.5 32.3-8.2 24.1 5172.6 A nyióállomány és záróállomány különbsége (5172,6 mínusz 5148,5) 24,1 milliárd forin, azaz a házarások devizahiel-állománya nő. Ez a növekedés ké haás okoza: a 8,2 milliárd forin neó hielörleszés és a 32,3 milliárd forin áérékelődés és egyéb válozás okoza növekedés. Annak ellenére ehá, hogy a házarások öbb devizahiel örleszeek, min amennyi felveek okóberben, az áérékelődés és egyéb válozás okoza növekedés mia a hielállomány mégis nő. A gazdasági adaokban igen gyakran jelenkeznek éven belüli, öbbé-kevésbé rendszeres szezonális ingadozások, melyek a gazdasági evékenységnek a ermészei viszonyokból, az év ado szakaszáól való függéséből, a ledolgozo munkanapok számának válozásából fakadnak. Míg az eredei ada együesen aralmazza a hosszú ávú endencia, a vélelen és ezen szabályos időszakonkén visszaérő ingadozás haásá, addig a szezonálisan igazío idősor már eől a rendszeresen jelenkező haásól meg van iszíva, ezálal a szomszédos időszak adaai jobban összehasonlíhaóak. A feniek mia, ha egy-egy idősor eseében rendelkezésre áll a szezonálisan igazío váloza, akkor elsősorban az érdemes elemezni figyelme fordíva az eredei adaokra is. A szezonális igazíás kiküszöbölheelen sajáossága az addiiviás hiánya, miszerin a komponensek szezonálisan igazío idősorainak összege nem egyenlő az összeg szezonálisan igazío idősorával. Az MNB a közleményben és a honlapon közzée idősorok közö a legfonosabb idősorok, így a moneáris aggregáumok, a hiel- és beéranzakciók idősorai szezonálisan igazíva is bemuaja, amennyiben az igazíás eredménye közgazdaságilag érelmezheő. A sajóközlemény a hielinézeek összevon mérlegének egészére nem aralmazza a szezonálisan igazío válozao, mer a mérlegben kulcsfonosságúak a szezonális igazíás mia megsérülő addiív mérlegösszefüggések. A sajóközlemény szezonálisan igazío idősorainak helyes érelmezéséhez fonos kiemelni, hogy minden idősor, azaz pl. a forin, deviza és az ezek összegé adó összesen soroka is külön-külön igazíjuk fő szabály szerin, azaz az úgyneveze direk módszer alkalmazzuk. A feniek mia a direk igazíás alkalmazásának kövekezménye (ahol a komponensek és az aggregál adaok szezonális igazíásá párhuzamosan, egymásól függelenül végezzük), hogy a részek szezonálisan igazío érékeinek összege nem egyenlő az összesen szezonálisan igazío érékével. Ha az indirek módszer alkalmazzuk, akkor csupán az összeevőke igazíjuk, és az aggregáum szezonális igazíásának a szezonálisan igazío komponensek összegé ekinjük. Az indirek igazíás előnye, hogy a szezonálisan igazío adaok összeadhaók, bár ekkor az összesen szezonálisan igazío idősor nem ad öbbleinformáció a részek szezonálisan igazío idősoraihoz képes. 4
Például a nem pénzügyi vállalaok neó hielfelvéelének (neó ranzakcióinak) eredei adaai aralmazó idősorában kisebb mérékű neó hielfelvéel köveően "hirelen" jelenik meg a 139,5 milliárd forinos neó örleszés 2008 decemberében. Ugyanakkor a szezonálisan igazío idősorban már 2008. okóberben észlelheő 70 milliárd F érékű neó hielörleszés, ami novemberben és decemberben 49 ill. 91 milliárd forin 1. A szezonálisan igazío ada leegyszerűsíe érelmezése: igaz, hogy okóberben 13 milliárdnyi neó hielfelvéelre kerül sor, de az elmúl időszak azonos hónapjaiban 13,1 milliárd F helye álalában 13,1+70 milliárdnyi szoko lenni" a neó hielfelvéel. Eszerin a szezonális haások figyelembevéelével kimondhaó, hogy a neó örleszési folyama már korábban megkezdődö. 1 A konkré, számszerű adaok a szezonális igazíási eljárás maemaikai ulajdonságai mia az egyik hónapról a másikra kismérékben módosulhanak. Az indirek módszer akkor alkalmazzuk, ha az összesen idősor szezonálisan igazío adaai lényegesen elérő endenciá muanak az összeevők szezonálisan igazío idősoraihoz képes, és az elérés gazdasági folyamaok nem ámaszják alá. A reál növekedési üemek (R ) kiszámíásához alkalmazo képle figyelmen kívül hagyva az áérékelődéseke és egyéb állományválozásoka csak a ranzakciók haásá veszi figyelembe, és kiszűri az árszin válozásá is (lásd például a pénzmennyiségek növekedésé bemuaó grafikon): R ahol = + T P 11 12 P 12 * + T P 10 11 P 11 12 11 10 11 *...* = az akuális időszak sorszáma = záróállomány a -edik időponban T = ranzakció a -edik időszakban P = a relaív árszin a -edik időszakban (1995 álaga=100) 1 + T P 1 P 1 1 A grafikonoka aralmazó mellékleben a házarások devizahiel-állományának növekedésé bemuaó ábrán láhaó endencia érelmezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a devizahielek reál növekedési üeme 2008 szepemberéig elsősorban azér mérséklődö, mer a növekedési üem képleének nevezőiben szereplő állomány erősen növekede. Ez az úgyneveze bázishaás az okoza, hogy a neó devizahiel-felvéel az állományhoz viszonyíva magas szinen vol amin az leolvashaó a közleménynek a neó hielfelvéelek alakulásá bemuaó ábrájáról. 5
A repó-ípusú ügyleek miai korrekciók összefoglalása Minden hielinézei mérleg jelenésre köeleze adaszolgálaónak a repó-ípusú ügyleeire vonakozó adaszolgálaás is kell eljesíenie. A repó-ípusú ügyleek miai korrekció során a hielinézeek álal a mérlegben jelene adaoka módosíjuk az álala a sajá repó-ípusú ügyleeiről jelene bruó véelár adaokkal. Azon insrumenumok állományá, amelyek a leni áblázaokban poziív előjellel szerepelnek, az eredeileg jelene állományokhoz képes a publikációkban növelük, míg a negaív előjellel szereplő érékek az jelenik, hogy csökkeneük az jelene összegekből számío aggregál állomány. A ranzakció és az árfolyamválozás-haás számíása a korrigálás végrehajása uán örénik. Korrigál ügyle ípusok: Repó ügyle: szállíásos repó (kivéve sajáos szállíásos repó), Sale and Buy Back Érékpapírkölcsön ügyle: készpénz-, illeve vegyes fedeze melle, egyéb óvadékfajával fedeze és fedeze nélkül nyújo érékpapírkölcsön A korrekció végrehajása az egyes repó-ípusú ügyleek eseében: Az adaszolgálaó adja á repó ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya nő o Elhelyeze beé (repó-köelezeség) nő Az adaszolgálaó veszi á repó ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya csökken o Nyújo hiel nő Az adaszolgálaó adja á érékpapír kölcsön ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya nő o Nyújo hiel csökken Az adaszolgálaó veszi á érékpapír kölcsön ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya csökken o Felve hiel csökken Az érékpapír állományá a kibocsáás helye, a kibocsáó szekora, az eredei lejára szerin az érékpapír denominációjának megfelelő devizában korrigáljuk. A kapcsolódó hiel/beé állomány a parner országa, szekora és az ügyle fuamideje szerin mindig forinban korrigáljuk. 6
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. ok. nov. dec. Eszköz 91,8 175,6 170,0 63,8 53,6 26,9 54,6 57,2 67,3-2,3 24,3 37,9 2010. Nyújo hiel 43,1 30,7 20,3 56,5 37,8 10,5 21,0 11,2 21,4 49,0 72,4 61,9 Hielniéze 26,1 14,1 8,0 24,9 18,4 2,5 5,6 1,1 10,9 6,4 28,0 43,7 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Közponi kormányza 17,0 15,5 12,2 14,9 9,9 8,0 15,3 10,1 10,6 42,6 44,4 18,2 Külföld - Hielinéze 0,0 0,0 0,0 16,7 9,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Külföld - Egyéb szekor 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Érékpapír 48,7 144,8 149,8 7,3 15,8 16,4 33,6 46,0 45,9-51,2-48,0-24,0 Kövény 61,1 156,8 159,7 20,2 24,0 24,6 43,9 55,7 55,5-39,6-39,8-15,7 Jegybank 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Közponi kormányza 61,1 156,8 159,7 27,2 24,0 24,6 43,9 55,7 55,5-39,6-39,8-15,7 Külföld - Hielinéze 0,0 0,0 0,0-7,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Részvény -12,4-12,0-10,0-12,9-8,2-8,2-10,3-9,7-9,6-11,7-8,2-8,2 Nem pénzügyi vállalaok -11,2-10,7-10,0-10,0-8,2-8,2-10,3-9,7-9,6-10,0-8,2-8,2 Hielniéze -1,2-1,3 0,0-3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0-1,7 0,0 0,0 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Forrás 91,8 175,6 170,0 63,8 53,6 26,9 54,6 57,2 67,3-2,3 24,3 37,9 Elhelyeze beé, felve hiel 91,8 175,6 170,0 63,8 53,6 26,9 54,6 57,2 67,3-2,3 24,3 37,9 Nem pénzügyi vállalaok -8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2 Hielniéze 43,0 28,2 16,5 63,2 35,0 5,1 5,7 1,1 11,5 7,5 27,6 46,1 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők -1,1-3,8-1,7-3,6 0,0 0,0-2,0-1,5-1,4-3,4 0,0 0,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Közponi kormányza 60,0 162,0 165,0 10,0 27,0 30,0 58,0 60,0 60,7 0,0 0,0 0,0 Házarások 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Külföld - Hielinéze -1,9-2,6 0,4 2,4-0,2 0,0 1,2 5,8 4,7 1,9 4,9 0,0 Külföld - Közponi kormányza 0,0 0,0-2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2011. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. Eszköz 31,6 180,4 234,1 119,9 259,2 285,0 192,5 131,0 95,1 Nyújo hiel 57,0 76,7 34,0 41,4 30,8 38,2 35,1 76,9 53,0 Hielniéze 43,0 12,5 12,3 7,7 21,3 27,6 21,3 58,3 37,8 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Közponi kormányza 14,0 62,4 12,4 24,2 9,4 10,6 13,9 16,5 15,2 Külföld - Hielinéze 0,0 2,0 9,4 9,5 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 Külföld - Egyéb szekor 0,0-0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Érékpapír -25,4 103,7 200,1 78,5 228,4 246,7 157,4 54,1 42,0 Kövény -13,2 115,0 210,4 89,7 238,5 255,4 166,2 62,4 50,5 Jegybank 0,0 123,8 125,8 66,9 161,8 170,8 27,0 0,0 0,0 Közponi kormányza -13,2-8,8 84,6 22,8 76,8 84,6 139,2 62,4 50,5 Külföld - Hielinéze 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Részvény -12,1-11,3-10,3-11,2-10,2-8,6-8,8-8,3-8,4 Nem pénzügyi vállalaok -10,3-10,4-10,1-10,0-9,3-8,3-8,3-8,3-8,3 Hielniéze -1,8-0,9-0,2-1,1-0,8-0,3-0,5 0,0-0,1 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Forrás 31,6 180,4 234,1 119,9 259,1 285,0 192,5 131,0 95,1 Elhelyeze beé, felve hiel 31,6 180,4 234,1 119,9 259,1 285,0 192,5 131,0 95,1 Nem pénzügyi vállalaok -8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2-8,2 Hielniéze 43,8 13,9 11,5 7,8 21,7 28,2 21,5 61,5 39,3 Egyéb pü-i közv. és pü-i kieg. ev. végzők -3,9-3,3-2,0-2,8-1,9-0,4-0,5 2,7 1,0 Bizosíók és nyugdíjpénzárak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,7 0,0 0,0 Közponi kormányza 0,0 0,0 28,9 0,0 0,0 0,0 0,0 53,0 30,0 Házarások 0,0 0,0-0,1-0,1-0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 Külföld - Hielinéze 0,0 178,0 204,1 123,3 247,7 265,4 177,1 22,0 33,0 Külföld - Közponi kormányza 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7