KUCKÓ A Bánfalvi Óvoda Kindergarten Wandorf pedagógiai programja 2018

KUCKÓ A Bánfalvi Óvoda Kindergarten Wandorf pedagógiai programja 2018 Készítették: a Bánfalvi Óvoda, a Brennbergbányai Tagóvoda, a Gesztenyés Körúti Tagóvoda, a Hársfa sori Tagóvoda, a Jegenye Sori Tagóvoda, a Kőszegi Úti Tagóvoda óvónői

TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. Bevezető 3 2. Az óvoda adatai, jellemzői 4 3. Gyermekképünk, óvodaképünk, alapelveink 5 4. Az óvodáskor jellemzői, a gyermeki szükségletek 7 5. Céljaink, feladataink 10 6. Időkeretek és szervezeti formák 12 7. A gyermekek fejlődését biztosító tevékenységek 17 7.1. A gyermeki tevékenységek tartalma 17 7.2. Tevékenységformák 25 8. Nevelőmunka a német nemzetiségi csoportokban 40 9. Asztmás, allergiás gyermekek nevelése 50 10. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 53 10.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 53 10.1.1. SNI gyermekek fejlődését segítő pedagógiai feladatok 55 10.1.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek nevelése 55 10.1.3. A tehetséges és kiemelkedő képességű gyerekek gondozása 56 10.2. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése és gondozása 57 11. A fejlődés várható eredményei, kompetenciák 61 12. Speciális szolgáltatások 64 13. Pedagógusképünk, a nevelők szerepe, pedagógus kompetenciák 65 14. Tervezés, értékelés 68 15. Óvodánk kapcsolatai 72 15.1.Szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái 72 15.2.Óvodánk és az iskolák kapcsolata 75 15.3.Óvodánk egyéb kapcsolatai 75 16. Nevelőmunkánk feltételei 77 16.1.Személyi és tárgyi feltételek 77 16.2.Programunk megvalósításának feltételrendszere 78 Összegzés 79 Felhasznált irodalom, idézetek 81 Érvényességi nyilatkozat 83 Függelék 84 2

1. BEVEZETŐ Az 1980-as évek végétől lezajlott társadalmi változások után előtérbe kerültek a korábbi egységes gyakorlattól eltérő pedagógiai próbálkozások, a személyiségközpontú, a fejlődéslélektan eredményeit felhasználó törekvések. Mi is azokat a pedagógiai lehetőségeket kerestük, amelyek a gyermekközpontú, az egyéni fejlődés és érés különbözőségeit elfogadó, támogató, nyitott óvodai nevelés megvalósítását segítik. Ismereteink, saját próbálkozásaink és lehetőségeink elemzésével dolgoztuk ki megvalósítandó nevelési gyakorlatunkat, amely - az Óvodai nevelés országos alapprogramja szellemében - a társadalmi igények és helyi adottságaink összhangjára épült. A szülők és a fenntartó elvárásait igyekszünk nevelési elképzeléseinkkel egyeztetni. A program elkészítésekor figyelembe vettük a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményének rendelkezéseit, miszerint A gyermeket különleges védelem illeti meg, és a törvény és más eszközök által nyújtott lehetőségek, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen és normálisan tudjon fejlődni, szabadságban és méltóságban. Az erre a célra hozott törvényekben, a gyermek felsőbb érdeke legyen a döntő és meghatározó szempont. (A gyermekek jogai ENSZ közlemény II. alapelve) Az ezredforduló társadalmi változásai a nevelés szereplőit olyan új helyzetek elé állították, amelyek sok esetben a gyermekek jogai és szükségletei ellen hatnak. EU-s csatlakozásunkkal, az országhatárok politikai jelentőségének csökkenésével, a fogyasztói társadalom kiteljesedésével, a családok szerkezetének átalakulásával a gyerek helye, szerepe megváltozott a családokban és a világban. Ezek az új kihívások tették szükségessé a jogszabályi háttér többszöri módosítását. (2011. évi CXC. tv. és az ÓNAP 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet, 17/2013. (II.1.) EMMI rendelet ) A pedagógiai program gyakorlati munkánk legfontosabb dokumentuma. Útmutató minden pedagógusunk tervező és nevelő munkájához. A vezetői, munkaközösségvezetői ellenőrzések a benne leírt követelmények szerint történnek. 3

2. AZ ÓVODA ADATAI, JELLEMZŐI Az óvoda neve: Bánfalvi Óvoda - Kindergarten Wandorf OM: 030288 Az óvoda székhelye: Sopron, Ady Endre út. 176. Az óvoda fenntartója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 9400. Sopron, Fő tér 1. Tagintézményei: 1. Brennbergbányai Tagóvoda Kindergarten Brennberg 9408 Brennbergbánya, Soproni út 22. 99/354-530 2. Gesztenyés Körúti Tagóvoda 9400. Sopron, Gesztenyés körút 2. 99/310-552 3. Hársfa Sori Tagóvoda 9400 Sopron, Hársfa sor 1/c 99/316-307 4. Jegenye Sori Tagóvoda 9400 Sopron, Jegenye sor 1/a 99/505-416 5. Kőszegi Úti Tagóvoda 9400 Sopron, Kőszegi út 16. 99/321-077 Az Alapító okirat száma: 195/2014. (VI.26.) Kgy. hat. 2. sz. melléklete A Bánfalvi Óvoda hat óvodában 26 csoporttal működő intézmény. Öt óvodánk Sopron zöldövezetében, a Kőszegi Úti Tagóvoda a város és a zöldövezet határán található. A kertvárosi, két épületben működő 11 csoportos intézményünkben 265 kisgyermeket tudunk fogadni. A Lőverekben épült három csoportos Hársfa sori óvoda 72, a Jegenye sori óvodában 75, a Kőszegi úti öt csoportos óvodánkban 100, az egykori bányásztelepülésen, Brennbergbányán 1931-ben létesített két csoportos tagóvodánk 45, a 2013 őszétől működő 2 csoportos Gesztenyés Körúti Tagóvodánk 50 férőhelyes. Az óvodákat körülölelő környezet, az erdő, a kirándulóhelyek közelsége minden évszakban gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, s egyben meghatározza programunk egyik elemét, a természetközeli nevelést, a fenntartható fejlődést szolgáló környezettudatos magatartásformák alakítását. A mozgás jelenti programunk másik alappillérét. Gondozott udvaraink lehetővé teszik, hogy az óvodások napi mozgásigényét kielégítsük, életüket a szabadban folytatható tevékenységekkel színesítsük. Napos és árnyékos területek, esztétikus játékszerek állnak rendelkezésükre. A jó levegőt, a sok mozgási lehetőséget kihasználva, az egészséges életmód szokásainak napirendbe építésével szerveztünk egy csoportot asztmás - allergiás gyermekek számára 1997-ben. Ízléses berendezéssel, ötletes térkialakítással igyekszünk termeinket az egész napos óvodai tartózkodásra alkalmassá tenni. A tizenegy bánfalvi csoport közül ötben, a Brennbergbányai Tagóvoda mindkét csoportjában német nemzetiségi nevelőmunka folyik. A Gesztenyés Körúti Tagóvoda két csoportjában a Nevelés játékkal, mesével program szellemében foglalkozunk a gyermekekkel. A Hársfa Sori Tagóvodában a hagyományőrzés és az esztétikai nevelés hatja át a mindennapos tevékenységeket. A Jegenye sori és a Kőszegi úti tagóvodákban az élővilág és a természeti környezettel való harmonikus együttélés szerepel a nevelőmunka középpontjában. 4

A Kőszegi úti óvoda Katica csoportjában gyógypedagógusok foglalkoznak a sajátos nevelési igényű (fogyatékkal élő) kisgyermekekkel. Intézményünkben öt szakmai munkaközösség működik ("Nevelés játékkal, mesével"; természetismereti és hagyományőrző; német nemzetiségi; valamint a különleges ellátást igénylő gyermekek fejlődését segítő, illetve mentoráló munkaközösség). 3. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK, ALAPELVEINK Gyermekképünk, óvodaképünk Tiszteletben tartjuk a gyermek szabadságát és jogait. Jogát az önfeledt játékhoz, a mozgáshoz, önmaga megvalósításához és ahhoz, hogy mindenki mástól különböző lehessen. A gyermekek közti különbözőségeket a másságot elfogadó attitűddel kezeljük, és a felnőttek példáján keresztül a kicsiket is erre neveljük. Olyan kisgyermekeket szeretnénk nevelni, akik a természettel, a társadalmi környezettel való ismerkedést egyéni képességeik örömteli kipróbálásaként élik meg, ezáltal pozitív érzelmi viszony jöhet létre a gyermekek és az őket körülvevő környezet között. Edzett, az egészséges életmódot értéknek tekintő, toleráns, autonóm, a világra nyitott, az iskolai helytállásra kész gyermekeket szeretnénk útjukra bocsátani az óvodáskor végén. Olyan nevelési feltételeket kívánunk teremteni, amelyek valamennyi gyermeknek - faji, nemi, etnikai, nyelvi hovatartozásától függetlenül -, élményekkel teli, tevékenységi lehetőségekben gazdag, tartalmas óvodai életet biztosítanak. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és sérült gyerekek befogadását állapotukhoz, egyéni sajátosságaikhoz igazodó gondoskodással segítjük, megkeresve a felzárkóztatásukat célzó lehetőségeket. A különleges bánásmódot igénylő és sajátos nevelési igényű gyermekek esélyeit integrált neveléssel kívánjuk növelni. A gondozási feltételek speciális jellege miatt az asztmás gyermekeket egy csoportban együtt neveljük. Óvodánk a családok értékrendje felé nyitott. Magatartásunk a szülők felé a gyermekek érdekében kezdeményező. A szülők jogainak érvényesítését segítjük, szükség szerint támogatást nyújtunk a családi neveléshez. A harmonikus fejlődés, a " test - lélek - szellem " egyidejű, életkorhoz igazított pallérozása csak a gyerek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés és kölcsönös bizalom légkörében valósulhat meg A hagyományos értékek közvetítése mellett nevelőmunkánkba beépítjük azokat a normákat, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket a különbözőség elfogadására, a szokványostól eltérő helyzetekhez való kompetens alkalmazkodásra.. Nevelőtestületünk a " Nevelés játékkal, mesével " program A és B változatát, a Freinet- és Waldorf-pedagógia, valamint a magyar óvodai nevelés jól bevált hagyományainak elemeit ötvözi a gyakorlatban a szabad játék fejlesztő hatásának hangsúlyozásával. 5

Gyermekképünk és óvodaképünk megfogalmazását tükrözi Dorothy Law Holte szép verse: Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet világban! Nevelőmunkánk alapelvei: Teljes körű személyiségfejlesztésre törekszünk, egységben kezelve a kicsik testi, érzelmi, értelmi adottságait. Óvodai programunk gyermekcentrikus, nevelési gyakorlatunkat: a gyermek és környezetének ismerete, a fejlődés törvényszerűségei, a gyermekek egyéni szükségletei, életkori és egyéb sajátosságai, mássága, az arra rászoruló gyerekek fejleszthetősége határozza meg. A gyerekek fejlődésének feltétele a róluk való gondoskodás, a támogató, nyugodt, derűs környezet, ezért: a családi nevelés mintájára többnyire vegyes vagy részben osztott csoportokat szervezünk ez alól kivétel a Kőszegi úti tagóvoda három korcsoportok szerint osztott ill. sérült gyermekek nevelését ellátó csoportja az egészséges és speciális szükségletű gyerekek nevelését teljes elfogadással, bátorítással segítjük, az inkluzív és integrált nevelést az esélyegyenlőség jegyében, ill. az egyéni állapothoz igazodva szervezzük meg. A fejlődés és fejlesztés, a kisgyerekkori tanulás színterének, eszközének és megvalósulási módjának a játékot tekintjük. Az iskolaérettséget az óvodai munka hozadékénak, nem céljának tekintjük. Az egyes csoportok nevelőmunkájában a helyi program céljainak, alapelveinek megvalósítása mellett maximálisan érvényesíthető a módszertani szabadság. Fontosnak tartjuk a gyermekkor értékeinek megőrzését, a gyerekek megóvását a fogyasztói társadalom túlzásaitól és a kárukat okozó divatoktól, A szülők jogait és elvárásait úgy vesszük figyelembe, hogy közben a gyermekek mindenek felett álló érdeke érvényesülhessen. 6

4. AZ ÓVODÁSKOR JELLEMZŐI, A GYERMEKI SZÜKSÉGLETEK Az óvodáskor jellemzői Az óvodáskorra az ellentmondásos reakciók gyors váltakozása jellemző: dac és befolyásolhatóság, énközpontúság és mély beleélő képesség, globalitás és a részletekben való megtapadás a szemléletben, valóság és fikció a gondolkodásban, az együtt- és egyedüllét igénye a többszólamú játékban. Az óvodába kerüléssel a kisgyerek az önállósodás területén új lehetőségekkel és kihívásokkal találkozik. Az új környezethez való alkalmazkodást, a családtól való elszakadást az én-érvényesítés intenzív szakaszában lévő gyermek általában nehezen éli meg. A megismerő folyamatokat jobbára az önkéntelenség jellemzi. Az észlelési és motoros funkciók szétválása fokozatosan indul el. Az óvodások vizuális észlelése globális, szinkretikus. Az időészleléshez élménytöredékei jelentenek támpontot. Az idő viszonylagosságát, folyamatosságát csak kisiskoláskorban képes felfogni. Meghatározó a mozgás jelentősége ebben az életkorban. Az idegrendszeri folyamatokat az agykéreg alatti központok irányító szerepe, az ingerületi folyamatok dominanciája jellemzi. Ez az oka többek között a kisgyermek óriási mozgásigényének. A kötetlen szabad mozgásoktól az óvodáskor végére jutnak el a koordináltabb, nagyobb ügyességet igénylő finom mozgásokig. A mozgás jelentőségét a többi pszichikus funkcióra gyakorolt transzfer hatása is aláhúzza. Az emlékezet működését a mozgásos tevékenységek határozzák meg. Emiatt fontos, hogy cselekvés, játékos mozgás kapcsolódjon a verbális emlékezetet fejlesztő mondókák, énekek, jó ritmusú versek gyakorlásához. A verbális emlékezet pontossága, terjedelme, a szándékos felidézés képessége az iskolai tanulás egyik feltétele. Az iskolába lépésig a szóbelinél megbízhatóbb a vizuális emlékezet. A képzelet az észlelési tapasztalatokból kialakult sémák belső leképezése. A kisgyermek fantáziája a valóságos tapasztalatok képszerű, érzelemvezérelt felidézése miatt különleges és csapongó. "A fantáziának ezt a működését a szinkretikus sémák teszik lehetővé, amelyekben az emlékek az eredeti élmény indulati feszültségének megfelelően, de a sűrítés révén eltorzítva idéződnek fel." (Mérei - V. Binét, 1972.) A fantázia a gyerek belső erőinek mozgatója. A mese és a játék a képzelet sajátos megnyilvánulási formái. A kisgyerek belső képeket készít játék és mesehallgatás közben. E belső képek létrejötte során indulatait, kínos feszültségeit, vágyait és szorongásait is feldolgozza. Ezért kell lehetőséget teremteni elegendő szabad játékra és mindennapos mesélésre. Az óvodás gyermekek művelet előtti szakaszban lévő gondolkodását sajátos vonások jellemzik. Csak ezek figyelembe vételével szervezhetők számukra eredményes tanulási helyzetek: a decentrálás képességének hiánya miatt csak a saját nézőpontjuk szerint látják át a dolgokat. Ez az oka az ún. gyermeki egocentrizmusnak. A relációknak ebben a korban még nincs evidenciája, azokat abszolút tulajdonságokként kezelik. A szemléletvezérlésű gondolkodás folytán a mennyiség - és anyagállandóság csak a szemléleti képektől való elszakadás után, cselekvések sorozatán keresztül a 7. év táján alakul ki. A 4-5 éves gyermek a közeli és érzékelhető valóságon kívüli, térben és időben távoli világhoz a mozgási és érzékszervi sémák kiterjesztésével alkalmazkodik. 7

Szimbolikus képekkel, jelekkel gondolatban is képessé válik a percepciós mezőn kívül eső valóság felidézésére. Az 5-6 éves korra jellemző általánosítást nélkülöző előfogalmak - mint a szimbólumok - magukba foglalják a belső szemléleti képeket. A közvetlen szemléleten, cselekvésen alapuló gondolkodás fokozatos tagozódásával alakulnak ki a valódi fogalmaik. A fogalmi gondolkodás fejlődésében a mozgás kiemelt szerepet kap, hiszen az óvodás aszerint kategorizálja a tárgyakat, hogy mit lehet velük csinálni. A 3-7- éves gyereknek a valóságról nagyjából megfelelő ismeretei vannak, de ezek az ismeretek labilisak. Az aktuális helyzetektől és élményektől függően változhatnak. A világ jelenségeinek megértéséhez még nincsenek racionális modelljei. "Ismerethézagait" tapasztalattöredékekből, élményekből, fantáziaelemekből ötvözött magyarázatokkal tölti ki. Ez az alapja az óvodások mágikus szemléletének, melyet Piaget gondolkodásuk sajátosságaként értelmezett. Ez, a mítoszok képi sémáival egybevágó felfogás az iskoláskorra az ismeretek bővülésével fokozatosan, magától eltűnik. Az óvodás gyermek szükségletei A fenti jellemzők ismeretében határoztuk meg teendőinket, amelyek a gyerekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítését jelentik. A személyiség fejlődésének belső mozgatórugói a szükségletek. A szükségletek hierarchikus egymásra épülése miatt (Maslow) csak az alapszükségletek biztosítása után haladhatunk a magasabb rendű szükségletek kielégítése felé. A biológiai szükségletek kielégítése nélkül a gyerek " kezelhetetlen ", nem vonható be eredményesen semmilyen tevékenységbe. A gyerekekről való gondoskodást, a gondozási és egészségnevelési feltételeket ennek tudatában tervezzük meg: - elegendő idő a gondozási feladatokra, - rugalmas napirendek, - levegőzés, mozgáslehetőségek, - pihenési idők biztosítása, - testi képességek szervezett és spontán fejlesztése. A biztonsági szükségletek szorosan kapcsolódnak az alapszükségletekhez. A kiegyensúlyozott bioritmus, az állandóság iránti igény a biztonság alapja: - az életritmust a rugalmas időkeretek és a napirendek, heti-rendek szabályozzák, - a csoportokban lévő kötelező szabályok a gyerekek biztonságát szolgálják, - az állandóság igénye miatt általában éves váltásban, állandó párokkal dolgozunk, - a csoportok mellett állandóan ugyanaz a dadus tevékenykedik. Az óvodai környezettel megbarátkozó kisgyerek életében megjelennek a társas szükségletek is. A legkisebbek esetében a biztonság, védettség iránti igény dominanciája miatt ez a társ először a felnőtt, a szülőt helyettesítő óvónő, később a gyermek-csoport tagjai. E szükséglettel megnyílik az út a szocializáció, a társas lét szabályozásához, a személyiség interakciókban alakuló képességeinek fejlődéséhez. A társas kapcsolatok alakításának feltételei: - a nevelői attitűd, 8

- a támogató pedagógiai légkör, - az eligazodást segítő értelmes rend, - a jól mintázott szociális környezet. Maslow motivációs elmélete alapján az alsóbb szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni ahhoz, hogy egy felsőbb szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá váljanak. A különleges gondoskodást igénylő gyerek szükségleteinek figyelembe vétele a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell kapnia. V. ÖNMEGVALÓSÍTÁSI SZÜKSÉGLET: alkotási vágy, teljesítmény, önállóság IV. S I K E R S Z Ü K S É G L E T : önbizalom, önértékelés, Buzdítás, elismerés III. S Z O C I Á L I S S Z Ü K S É G L E T: valakihez tartozás, barátok, társak, szeretet, empatikus megértés, elfogadás II. B I Z T O N S Á G I S Z Ü K S É G L E T: védettség, állandóság, életritmus következetesség, szokások I. B I O L Ó G I A I S Z Ü K S É G L E T: éhség, szomjúság, fázás, betegség megszüntetése, táplálkozás, pihenés, alvás A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája felsorolja azokat az alapelveket, amelyek az optimális fejlődés feltételei és amelyeket minden gyermekközösségben érvényesíteni kell(ene): - A gyermeknek joga, hogy olyannak fogadják el amilyen. - A gyermeknek joga, hogy nemére való tekintet nélkül fogadják el. - A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. - A gyermeknek joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes. - A gyermeknek szüksége van arra, hogy mindkét nembeli felnőttel legyen kapcsolata. - A gyermeknek szüksége van arra, hogy mindkét nembeli gyerekekkel legyen kapcsolata. - Minden gyermek egyedi, és mint ilyen joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását. - A gyermeknek érzelmi biztonságra és bizalomra van szüksége. - A gyermeknek joga van ahhoz, hogy kiteljesítse lehetőségei maximumát. - A gyermeknek joga van az autonómiához és a felelősségvállaláshoz. - A gyermeknek szüksége van a sikerre. - A gyermeknek joga van hibázni. - A gyermeknek szüksége van feltalálásra és alkotásra. - A gyermeknek szüksége van kommunikációra. - A gyermeknek szüksége van arra, hogy kifejezhesse magát. - A gyermeknek szüksége van esztétikai élményekre. - A gyermeknek joga van igaz válaszokat kapnia kérdéseire. - A gyermeknek joga van a tudás megszerzésére. - A gyermeknek szüksége van arra, hogy tudatosítsa társadalmi környezetét. - A gyermeknek szüksége van az élővilággal való kapcsolatra. 9

- A gyermeknek szüksége van arra, hogy különféle anyagokkal kísérletezhessen. - A gyermeknek joga, hogy ne vesse alá magát különféle divatoknak. (Részlet a Perepectives d education populaire Maspero Paris. 1979.63.65.p. kiadványból) 5. CÉLJAINK, FELADATAINK A felsorolt szükségleteken alapuló gyermeknevelés humanizálás, szocializálás és individualizálás egyszerre, vagyis a későbbi tartalmas emberi élet megalapozása. Programunk célkitűzései: Kiemelt szerepet szánunk a szabad játéknak, a mesének, és mozgásnak, mert ezek a kisgyermekkori tanulás leghatékonyabb formái. A játékon keresztül segítjük a feladattudat formálását, az egyéni pszichikus képességek fejlesztésével a szándékos tanulás képességének kialakítását. Környezetorientált, természet- és életközeli nevelési helyzetek létrehozására, a környezettudatos magatartás, a környezet védelméhez kapcsolódó szokások mintaadáson keresztül történő megalapozására törekszünk. A népi és nemzetiségi hagyományok óvodába is illő formáinak ápolásával színesítjük a hétköznapokat, megalapozva ezzel a hazaszeretetet és a nemzetiségi kisebbségi identitást. A családi nevelés eredményeit kiegészítjük a közösségben elsajátítható szokásokkal, együttműködünk a kisgyermeknevelésben érintettekkel. A német nemzetiségi kisebbség nyelvének, kultúrájának megismerését, átörökítését a 3-7 évesek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően igyekszünk biztosítani nemzetiségi és kétnyelvű csoportjainkban. A migráns kisebbségek, a más etnikai közösséghez tartozó gyerekek társadalmi integrációját kultúrájuk elemeinek közvetítésével, a toleranciára épülő szocializációval segítjük. A sérült, az asztmás - allergiás gyermekek számára egy, a betegségtudatukat csökkentő, egyéni fejlődésüket szakemberek bevonásával segítő program megvalósításán munkálkodunk. A sajátos nevelési igényű és különleges ellátásra szoruló vagy hátrányos helyzetű gyermekek integrált, illetve szegregált nevelése során a szakemberekkel, gyermekvédelmi intézményekkel történő együttműködéssel segítjük az egyéni ütemben történő fejlődést, a meglévő hátrányok mérséklését. A tehetséges gyerekek egyéni képességeinek kibontakoztatását differenciált bánásmóddal, változatos lehetőségek biztosításával segítjük. Mindehhez testi és lelki biztonságot nyújtó, a jó családi nevelés mintájára szervezett környezetet kínálunk, amelyben a kisgyerek alanya és nem tárgya a nevelésnek, amelyben 10

jó begyakorolt jártasságokon, készségeken és képességeken nyugvó, mintakövetéssel elsajátított valódi és tartós tudást szerezhet: - önmagáról, - önmaga és társai, - önmaga és környezete, - önmaga és a magán túlmutató eszmények viszonyáról. Nevelési feladataink Az egészséges életmód alakítása Az egészséget értékként közvetítjük a gyerekek és a szülők felé. Feladataink: Minden gyermek testi - lelki - szociális jólétének megteremtése az óvodában, a hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekek közvetlen segítése. A fejlődéshez szükséges tárgyi és pedagógiai környezet biztosítása, amely mintát ad az egészséges életmódhoz és a környezettudatos magatartáshoz. A gyermekek gondozása, szükségleteikhez igazodó életritmus kialakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészség védelme és megőrzése az egészséges életmód szokásainak gyakorlásával, az egészségkárosító tényezők kiiktatásával. A testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés szokásainak alakítása. A testi képességek - erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség - rendszeres mozgással és fokozatos edzéssel történő fejlődésének segítése, a harmonikus mozgás fejlődésének elősegítése. Az ember és környezete kölcsönhatásban megvalósuló harmóniájának közvetítése, a környezet megóvására, védelmére irányuló szokások elsajátíttatása. A gyermekeket érő károsító szociális és nevelési hatások kiküszöbölése vagy enyhítése, segítségnyújtás a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeknek. Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés Az óvoda csak a gyermekkel és a családjával kialakított kölcsönös bizalom talaján tud óvó védő, személyiségfejlesztő és szociális funkciójának megfelelni. Az óvodás gyermek valamennyi tevékenysége érzelemvezérelt, ezért személyisége csak nyugalmat, derűt árasztó közegben fejlődik. Mentális és pszichés fejlődése igazán csak a családban átélhető bensőséges kapcsolatok talaján és mintájára képzelhető el. Ezért: nem siettetjük a családról való leválás folyamatát, türelmes, mamás szoktatással könnyítjük meg az óvodába lépést, lassan fokozatosan sajátíttatjuk el az együttlét, az együttműködés szokásai és szabályait, pozitív érzelmekkel és gondolatokkal vesszük körül a gyermekeket, megismerjük a gyermek otthoni környezetét, a családi nevelés jellemzőit, 11

a felnőttek (óvónők és dajkák ) hiteles magatartásával és kommunikációjával mintaadással tanítjuk meg az érzelmek kifejezésének módját, az önkifejezés és önérvényesítés kultúráját, a művészi nevelés esztétikai, szociális és erkölcsi érzelmeket erősítő hatását kihasználjuk, értelmes, a gyerekek számára felfogható szokás-és szabályrendszerrel teremtjük meg a csoportok nyugodt légkörét, a lassabban fejlődő gyermekeket. gondoskodó, elfogadó attitűddel támogatjuk, A gyermekek nyitottságára építve segítjük az egymáshoz, közösségekhez, szülőföldhöz való kötődés kibontakozását Segítjük, hogy megismerjék szűkebb-tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a családhoz való kötődés alapja. Értelmi nevelés A gondolkodás és viselkedés érzelmi meghatározottsága miatt játékkal, játékban, sok mozgással, cselekvéssel, önálló tapasztalatszerzési lehetőségeken keresztül ismertetjük meg a környező valóságot, a nyelvet és a gyermekkor kultúráját. A gyerek kíváncsiságára, tudásvágyára építve változatos tevékenységek szervezésével, a kérdéseikre adott válaszokkal biztosítjuk az értelmi képességek fejlődését. Figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására, segítjük az érzelmek, a már tudott dolgokra vonatkozó gondolatok szabad kifejezését játékban, szóban, képben és mozgásban. Az anyanyelvi nevelés nevelőmunkánk egészét áthatja, mivel a beszéd a második jelzőrendszer, önállósodásával a szociális kapcsolatteremtés eszközévé válik. Az anyanyelv legfőbb funkciója az információszerzés, s mint ilyet, a gondolkodás fejlődésének tekintjük. A valóságban összetartozó dolgokat a kisgyermekkor globális szinkretikus szemléletmódja miatt- egységükben közvetítjük, nem daraboljuk fel azokat mesterségesen műveltségi ágakra, foglalkozási anyagokra. 6. IDŐKERETEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK Nevelési ciklusok A kisgyerek biztonságérzetét, nyugalmát az életében lévő fogódzók, visszatérő biztos pontok, viszonyítási alkalmak adják. A ritmusosság, ciklikusság így igazodik a gyerekek igényéhez. A túlzott merevség vagy az abból fakadó időhiány, kapkodás feszültté, ingerlékennyé teszi őket. A nevelési évekre éves terveket vagy keretterveket (tematikus terv) készítünk, amelyekben a fontosabb eseményeket, tevékenységeket, az azokhoz kapcsolható játékokat, és műveltségtartalmakat rögzítjük. A kerettervek anyagát havi, vagy tíz napos ciklusokra osztjuk. A keret-tervtől a változások, vagy a gyerekek kívánságai, aktuális élményei szerint el lehet térni. A nevelési ciklusokat az év legfontosabb - gyermekek számára is emelkedettséget vagy vidámságot sugárzó - ünnepei és a természet változásai köré tervezzük. 12

A természeti jelenségek ciklikussága, a visszatérő ünnepek, a rendszeresen ismétlődő tevékenységek ritmusa valamint hetirendi, napirendi történések és feladatok segítik az elvont időben való tájékozódást, egyben biztonságot nyújtanak viszonylagos állandóságukkal. Az ünnepek a készülődéssel és az ünnepléssel gazdagítják a köztes hétköznapok tartalmát, élményanyagát A heti tevékenységek ciklusonként, ritmikusan ismétlődnek. Az egyes napokra, meghatározott tevékenységeket tervezünk. Így lehetőséget teremtünk az azokban való elmélyülésre. Figyelembe vesszük, hogy a kisgyerekeknek nem a tevékenység eredménye, hanem annak végzése fontos, az abban átélt érzelmek, a mozgósított pszichikus funkciók hatnak rá tartósan. A hetirendek tartalmazzák: a napok kiemelt tevékenységeit vagy a jártasságok, készségek és képességek fejlesztésének módját, a tornaszobákban tartott testnevelés, az előre eltervezhető foglalkozásoktevékenységek, a mesemondás idejét. Csoportjainkban folyamatos illetve rugalmas napirendet alakítottunk ki. A napokat nem tördeljük szét napirendi pontokra, csak az azonos időben végzett gondozási feladatok időpontját rögzítjük. Az összefüggő időkeret lehetőséget ad hosszantartó szabad játékra, igazodik a gyerek feladatvégzésekhez szükséges időigényéhez, egyéni tempójához. Kötelező és kötetlen foglalkozásokat a testnevelés és a mese kivételével nem tartunk. Első esetben a szervezés kívánja meg a kötöttségeket. A meséhez, a mesehallgatáshoz, a kettős tudati szintre lépéshez pedig csend, feszült figyelem, a külső zajok, zavaró körülmények teljes kiiktatása szükséges. Az óvónő által kezdeményezett játékok és játékban feldolgozott tevékenységek is eltérnek a korábbi kötetlen foglalkozásoktól. A részvétel burkoltan sem kényszerített és nem kívülről motivált. Az önkéntes részvétel motivációja a gyerek spontán érdeklődése, természetes megismerési vágya vagy más belső szükséglete (pl.: önmaga kipróbálása vagy az együttes cselekvés igénye). A beszélgetőkörök ideje az egyes csoportok napirendjében rögzített. Szervezési módjuk az adott csoportra jellemző. Tartalmuk, rítusaik az óvónő és a gyermekek szándékaihoz igazodik (kötetlen beszélgetések, napi tervek, élmények és aktualitások). Napirendjeink 6.00-11.50 Gyülekezés, szabad játék, Folyamatos tízóraizás, 8.30 10.00 között vagy meghatározott időpontban, az óvónő által kezdeményezett játék vagy más tevékenység beszélgetőkör, mindennapos testnevelés, (kötelező testnevelés vagy mesélés) levegőzés, játék a szabadban 11.50-12.40 Előkészületek az ebédhez, ebéd 12.40-13.00 Készülődés az alváshoz 13.00-14.45 Mese, pihenés, alvás 14.45-15.30 Folyamatos felkelés, testápolás, uzsonna 15.30-17.00 Szabad játék (ha lehet, az udvaron) 13

Műhelymunka A Freinet-szellemiségű csoportokban állandó és ideiglenes műhelyeket szervezünk a gyermekek érdeklődése és az óvónő elképzelése szerint. E műhelyekben egyéni vagy kis csoportos foglalkoztatással kerül sor a tevékenységek végzésére (kézművesség, jelmez - és díszletkészítés, barkácsolás, kiállítások, zenei improvizációk, dramatikus és anyanyelvi játékok, mozgásos játékok). Csoportok szerkezete Óvodáinkban vegyes vagy részben osztott csoportokat szervezünk az alábbi szempontok szerint: arányos életkori és nemek szerinti megoszlás, vegyes csoportokban a testvérek együttlétének lehetősége, a szülők igényeinek - lehetőségekhez igazított - tiszteletben tartása (barátságok, az óvónő iránti bizalom, ismeretség). A csoportszervezés feltételei: betöltött 3 éves kor, (illetve ha a gyermek elhelyezése szükségessé teszi 2,5 éves kor) elemi önállóság és kommunikációs készség, a szülők együttműködése a pedagógiai program megvalósításában, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szakvéleményekben meghatározott együttnevelhetőség. Ünnepeink, hagyományaink Az óvodai ünnepek és hagyományok, az együttes élmények utalással történő felidézése, örömtöbbletet nyújtanak a gyerekek számára, ezért a közösségi nevelés fontos eszközei. Az ünnepek tartalmánál többet jelent számukra a hozzájuk tapadó pozitív érzelmek és tevékenységi lehetőségek együttese: a készülődés, a meglepetés, a várakozás feszültsége, izgalma és feloldása, a vidámság és a külsőségek ünnepélyessége vagy szokatlansága. Ünnepeinken a részvétel nem kötelező. A szükség szerint megemlékezünk a más kultúrkörben nevelkedett gyermekek ünnepeivel, szokásaival, ízelítőt adunk más népek kultúrkincséből. A gyerekek életének kiemelkedő ünnepei: Születésnapok: Csoportonként hasonló formában, apró, közösen készített ajándékkal lepjük meg az ünnepelteket. Otthonról hozott édességgel vagy gyümölccsel, az óvodában tortával kínáljuk meg egymást. A közös ünnepléssel a közösséghez tartozás örömét fejezzük ki. 14

Terményünnep: Október 6. Halottak napja: Márton-nap: Advent: Borbála- nap: Mikulás: Hűség napja: Karácsony: Farsang: Március 15. A Hársfa sori tagóvoda és néhány nemzetiségi csoport ünnepe (Erntedankfest). A hosszantartó gyűjtőmunka őszi dal- és verscsokorral, játékokkal és terménybáb-kiállítással történő megkoronázása.(október) Emlékezés az Aradi vértanúkra Brennbergben a bányász-szerencsétlenség áldozatai emlékére mécsesgyújtás, koszorúzás Bánfalván a gyerekek ellátogatnak a Hősi temetőbe Szt. Márton püspök névünnepén az őszi sötétségben énekelve visszük fel a fényt, a gyertyalángot a saját készítésű lampionjainkban a bánfalvi Karmelita templomba. Meghitt, szeretetteljes várakozással és készülődéssel telik a karácsony előtti időszak. A bányászok és tüzérek védőszentjének ünnepén felelevenítjük az egykori bányásztelepülés hagyományait. Óvodánként meglátogatja a gyerekeket. Előtte sokáig várjuk: beszélgetünk, fantáziálunk róla, érdeklődünk felőle. Levelet írunk neki, felfedezzük a lábnyomát a hóban, megijedünk, ha néhány nappal előbb bezörget. Csizmát, cipőt tisztítunk, takarítunk a csoportban. Van csoport, amelyikbe nem megy be, csak messziről integet. Vidám krampuszát csak akkor hozza be, ha kérjük. Aki nem akar vele találkozni, kimehet a teremből. A leghűségesebb város (Civitas fidelissima) ünnepe. Ezen a napon belvárosi sétával, múzeumlátogatással vagy más módon emlékezünk a napra, melyen elődeink népszavazáson tettek hitet magyarságukról. Advent időszakában gyakran van félhomály a csoportokban. Hetente egy-egy gyertyát gyújtunk meg a koszorúnkon. Adventi kalendáriumokat készítünk - meglepetésekkel. Diót törünk, mézeskalácsot sütünk, ajándékot készítünk, amit Szenteste szeretnénk átadni. Legtöbb csoportban nem állítunk fenyőfát, mivel az igazi karácsonyt csak 24-én, otthon ünnepeljük. Rongyosbál, mókázás, bolondozás és versengés, eszem- iszom. Vannak, akik vendégeket hívnak, mások jobban szeretnek magukban mulatni. Dalokkal, katonásdival, kokárda- és igazi textilzászlók készítésével készülünk az ünnepre, faliújságot készítünk a forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére. Zeneszóval együtt visszük el zászlóinkat és koszorúnkat a Hajnal téri emlékműhöz, a soproni Petőfi szoborhoz, illetve a brennbergi Kuruc-kereszthez. 15

Húsvét: Néphagyományainkat elevenítjük fel. Az ősi tojásdíszítési technikákkal ismerkedünk, játszóház keretében a szülőknek is megtanítjuk. Zöldág-járás, növényhajtatás, tavaszi nagytakarítás kapcsolódik e szokáshoz. Nagyszülők napja: Meglepetésműsorral, teával, süteménnyel vendégelik meg gyerekeink nagyszüleinket és közösen töltik a délelőttöt. Anyák napja: Együttjátszásra vagy teadélutánra hívjuk az édesanyákat, nagymamákat, ahol az általunk készített süteményekkel kínáljuk őket. Egyes csoportjaink gyermekei az óvodában hetek óta nevelt kis virággal otthon, családi körben köszöntik az édesanyákat. Búcsúztató: Évzáró, gyermeknap: Dallal, vagy verssel és személyre szóló ajándékkal köszönünk el az iskolába menő gyerekektől. Közös játék, szórakozás a szülőkkel, vendégekkel az udvaron. Ízelítőt adunk mindabból, amit már tudunk: körjátékok, versengések, kézműves tevékenységek, barkácsolás, gyöngyfűzés, aszfaltrajz, stb. formájában. Jeles napok a néphagyományok tükrében: Néhány, a pogány vagy keresztény hitvilágban gyökerező szokásról is megemlékezünk a hagyományőrzést tudatosan felvállaló csoportokban. A brennbergi óvodások a jeles napok megszervezésében nemcsak a szülőket, hanem a település lakosait is bevonják. Elsősorban a bányász hagyományok felelevenítésére törekszenek. Katalin nap: aranyvessző rügyeztetése András nap: ólomöntés Borbála nap: kirándulás Brennbergbe, Luca nap: Lucázás Újév: újévi köszöntő Háromkirályozás Balázs nap: Balázsjárás Gergely nap: Gergelyjárás Sándor, József, Benedek: kiszézés, tavaszi népszokások Flórián nap: látogatás a Tűzoltóságra. Ambrus- nap: mézeskalács-sütés Szent György nap: vásáros játék Egyéb események, jeles napok: szeptember: 30. A népmese napja október 1. Zenei Világnap 5. Nemzeti gyásznap Április 11. a Költészet napja május 18. Múzeumi Világnap 16

A munkadélutánok és játszóházak, kirándulások, egyéb szervezett programok (hangverseny, bábszínház) az egyes csoportok és óvodák munkatervében szerepelnek. A környezetvédelem zöld napjai: Csoportonként változó tartalommal és formában történik feldolgozásuk, elsősorban a Freinet-szellemiségű csoportokban és a két tagóvodában. szeptember 22. Autómentes Világnap 23. Takarítási Világnap október 4. Állatok Világnapja február 2. A vizes élőhelyek világnapja március 22 A víz világnapja április 23. A Föld világnapja május 10. Madarak és fák napja június 5. Környezetvédelmi Világnap 7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉT BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK 7.1. A gyermeki tevékenységek tartalma: az egészséges életmód megalapozása az anyanyelvi és erkölcsi nevelés, kommunikáció szocializáció és egyéni bánásmód az SNI gyerekek egyéni fejlesztési terv szerinti fejlesztése Az egészséges életmód alakítása, egészségvédő program Területei: a gondozás, egészségvédelem, mozgásfejlesztés és edzés, testi nevelés. Gondozás A gyermekek komfortérzetének megteremtésére törekszünk. Szeretetteljes légkörben, rugalmas keretek között biztosítjuk a folyamatosságot. A gondozási feladatok kultúrtartalmait is közvetítjük, az igényesség megalapozása. A gyermek önállósodását tapintattal, türelemmel segítjük. 17

A szükséges készségek alakításához, az önkiszolgálási technikák, fogások próbálgatás útján történő megtanulásához segítséget adunk, amelyet a gyerek fejlettségéhez igazítunk. A családi szokásokat megismerjük, figyelembe vesszük (alvásigény, önellátás szintje). Az egészséges életmódhoz higiénikus környezetet, esztétikus eszközöket biztosítunk. A testápolás a tisztaság iránti igény megalapozását szolgálja. Az eszközök minősége, elérhetősége az életkorhoz igazodik. A személyes használati tárgyak tiszták, jellel ellátottak, elkülönítve állnak rendelkezésre. Ebéd és édesség fogyasztása után fogat mosnak a gyerekek. Az öltözködés a test védelmét szolgálja. A ruházat a gyermek számára is kezelhető, praktikus legyen. Réteges, kényelmes, nedvszívó öltözék, és a bokát is védő, hajlékony cipő a legmegfelelőbb. Benti használatra cserecipőt és külön tornacipőt rendszeresítünk. Az étkezés 95 %-ban központi konyháról biztosított. Kiegészítésként alkalmanként ún. vitaminnapok beiktatásával ismerkedhetnek meg a gyerekek új ízekkel. A tízóraizás, uzsonnázás legtöbb csoportban folyamatosan zajlik. Az ebédelés egyszerre, önkiszolgálással, gyermeki munkával és felnőtt segítségével történik meghatározott időintervallumban. A kulturált étkezés szokásait esztétikus terítéssel, higiénikus eszközökkel is megalapozzuk. A kés - villa használatát életkortól függetlenül a gyerek készségszintjének megfelelően biztosítjuk. Ivóvíz egész nap a gyermekek rendelkezésére áll a csoportban és az udvaron. Egészségvédelem Célja az egészség megóvása, az egészséges életvitel igényének felébresztése. Rendszeres szűréssel kívánjuk a betegségeket, egészségkárosodásokat megelőzni. A gyerekekre vonatkozó egészségügyi információkat beszerezzük a szülőktől. A gyerekek egészségi állapotát figyelemmel kísérjük. A testi épség védelmét az alapvető egészségügyi ismeretek átadásával szolgáljuk. Önmagukra és egymásra figyeléssel a balesetek megelőzésére nevelünk. A gyerekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel követjük, felügyeletükről gondoskodunk, A használatban lévő eszközöket ellenőrizzük, megjavítjuk, a veszélyforrásokat kiiktatjuk. Az óvodások fogászati szűrését megszervezzük. Pihenés A kisgyerekek pihenési szükségletének kielégítése nyugalmat, tapintatot és szokásaiknak ismeretét feltételezi. A pihentető alvás feltételei továbbá: a kényelmes fekhely, a megfelelő ágynemű, halk készülődés a lefekvéshez, rendezett környezet és csend, elegendő tér és friss levegő, az elpihenés hangulatához illő légkör, mese, altató, megnyugtató hang, puha takaró és simogató kéz. 18

Óvodánkban minden kisgyerek pihen ebéd után, az ébren lévő nagyobbak a pihenési idő vége előtt felkelhetnek, csendben tevékenykedhetnek. Edzés A víz, levegő, napfény jótékony hatását kihasználjuk. nyáron napi 4-6, télen 1-2 órát vagyunk a levegőn a káros UW- sugárzás megelőzésére sapkákat rendszeresítünk, napernyőket, sátrakat használunk esős időben esőkabátban, csizmában vagy fedett helyen tartózkodunk kint az árnyékos és napfényes területen tartózkodás idejét az időjárási viszonyokhoz igazítjuk a mozgásszegény életmód és a betegeskedések összefüggése miatt, fokozatos terheléssel és edzéssel szoktatjuk a gyerekeinket egészségesebb életvitelhez. Mozgásfejlesztés Az óvodás legtermészetesebb megnyilvánulása a mozgás, amely a pszichikus funkciók fejlődésében is meghatározó. A mozgás szervesen illeszkedik az egész napos gyermeki tevékenységekbe. A mozgás időtartama igazodik a gyerekek életkorához, eltérő képességeikhez Feltételei: tiszta, világos, könnyen tisztántartható termek, a mozgási lehetőségek és a mozgásos önkifejezés lehetőségeinek bővítése, könnyen mozgatható, jó minőségű mozgásfejlesztő eszközök, megfelelő cipő, ruházat, napos - árnyékos, sík - egyenetlen, füves - pázsitos területek az udvaron, gyakori levegőcsere, hosszan tartó levegőzés, kirándulások. Célja: a mozgásigény kielégítése, a mozgáskedv fenntartása, a mozgásos tapasztalatok bővítése, a mozgásos alkalmazkodási szint fejlődésének segítése, az önfejlesztő erőfeszítések, próbálkozások támogatása, a szabad mozgás adta lehetőségek kihasználása a szenzomotoros koordináció szerveződéséhez, részképesség- kiesésre utaló magatartászavarok csökkentése, térben, időben való tájékozódás, a térirányok, térmértani formák, kiterjedések belső érzetként történő átélése, a mozgáskoordináció, nagymozgások, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése játékokkal, a téri tájékozódás, a testséma fejlesztése. Mozgáslehetőségek: változatos mozgások a teremben, udvaron, erdőben, réten, dombokon, mozgásos játékok az udvaron: körjátékok, ügyességet fejlesztő szerepjátékok, a környezet adta terepi viszonyok és mozgáslehetőségek kihasználása, a természetes mozgások: mászás, csúszás, függés gyakorlása szabadon és szervezetten, 19

Ayres - eszközök önkéntes használata teremben és szabadban prevenciós és terápiás céllal, munka - jellegű tevékenységek. Testi nevelés Célja: A testi képességek, az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság, egyensúlyérzék fejlesztése. A gyermekek testi adottságának, fejlettségének megfelelő mozgások végzése, a ruganyos testmozgás megalapozása, a gyermekkori ízületi és csontrendszeri elváltozások korrigálása, prevenciója, a pszichikai egyensúlyhoz szükséges optimális fizikai terhelés biztosítása. Lehetőségei: udvari és benti szervezett és szabad mozgások, mozgásos játékok, futó-, fogó-, verseny- és küzdőjátékok, egyensúlyérzéket fejlesztő szabad mozgások: hintázások, lengések, fáramászások, kötelező testnevelési foglalkozások, naponta 10-15 perces kötött vagy kötetlen testmozgás, tartásjavító- és légzőtorna szervezése heti 1 alkalommal, mezítláb járás szőnyegen, homokban, kavicsos talajon, egyenetlen terepen lábboltozat erősítő torna szervezése egyes gyerekek számára (mezítláb szőnyegen, homokban, kavicsos talajon), a tagóvodákban és a Freinet szellemiségű csoportokban kirándulásokkal és rendszeres túrázásokkal az állóképesség fokozása, erdei környezetben a természetes mozgások végzésével az erő és ügyesség fejlesztése. (hegymászás, fáramászás, patak átugrása, egyensúlyozások) Anyanyelvi és értelmi nevelés, kommunikáció Célja a kifejező, meggyőző és érthető beszéd készségének kialakítása, amely a gondolatok közlésének és identitásunk kifejezésének eszköze. Az óvoda egész nap a természetes beszédszituációk színtere, az anyanyelvi nevelés ezért a gyermekek teljes életét, minden tevékenységét átszövi. A nemzetiségi nyelv elsajátítása az anyanyelv tanulásához hasonlóan működik. Az óvónő beszédviselkedése meghatározó, közlésének összes jellemzője hat a gyerekekre. A beszédhasználattal megkettőződik a gyerek számára a világ: rájön, hogy a szavak dolgokat, eseményeket jelölnek. Megtapasztalja, hogy a szó segítségével a közvetlenül nem érzékelhető tárgyak, jelenségek felidézhetők és hogy a szándékok kifejezhetők. Az anya-gyerek kapcsolatban tanulja meg, hogy amit hallunk, és amit közlünk nemcsak kifejezés, érzékelés, hanem kapcsolat ember és ember között. Az összefüggő beszéd és az igazi párbeszédek a gyermek - felnőtt, illetve a gyerek gyerek közti társas kapcsolatban fejlődnek. A kisgyermek beszéde, kommunikációs bázisa környezete beszédmintáiból áll össze. Az óvodai nevelés tartalma és tevékenységei szétválaszthatatlanok. A gyermek a 20

beszéd hitelességét a bizalom, az elfogadás miliőjében, az óvónő és dajka magatartásán keresztül tapasztalja meg. A nemzetiségi csoportokban a gyerekek az utánzásos mintakövetés révén jutnak el a beszédmegértés fokára. A halk, kellemes beszéd megnyugtat, az erős rikácsoló hang ingerlékennyé tesz, és tulajdonosáról is sok mindent elárul. Jó, ha az óvónő az anyai beszéd jellegzetességeit alkalmazza: Az első jelzőrendszer működtetése segíti a megértést. Árnyalt metakommunikációval, a szavakon túli jelekkel, beszédviselkedésével fejezheti ki önmagát, gondolatait, érzelmeit a gyerek számára könnyen felfogható módon. A világos, egyszerű és képszerű közléseket értik meg jól az óvodások. A kisebbségi nyelv elsajátításában nélkülözhetetlen a gyerek és felnőtt közötti érzelmi kapcsolat, a metakommunikáció és a sokoldalú érzékeltetés. A beszédkedv felkeltése nagy türelmet és szituációérzékenységet kíván. Ez fokozottan érvényes a nemzetiségi nyelvre. A társas közegben nehéz egyes gyermekek megszólaltatása. A gyereket meghallgatása, a kérdéseire adott válaszok és a beszédünkhöz kapcsolódó testbeszéd készteti szóbeli megnyilatkozásra, önkifejezésre. A zárkózott óvodással jobb a négyszemközti kommunikáció lehetőségeit kihasználni. A beszélőkedv eldöntendő kérdésekkel, direkt rákérdezésekkel nem alakítható ki. Hasznosabbnak bizonyulhat, ha mi beszélünk el magunkról valamit, ami elindíthatja a beszéd fonalát. Segíthet, ha bátorítjuk őket. Kommunikációra késztető helyzetekben nonverbális közlésekkel egészíthetik ki beszédük hézagait. A megszólításnak személyesnek kell lennie. A felszólító, utasító közlések nem valódi kommunikációs helyzetek. Fontos a két résztvevős beszédhelyzetek létrehozása, amelyekben igazán éreztethetjük, hogy teljes lényünkkel a gyerek felé fordulunk. Beszédfegyelemre ne feddéssel, hanem finom jelzésekkel késztessük a gyerekeket. A nyelvi hibákat javítás helyett a helyes formák saját közlésünkbe szövésével küszöbölhetjük ki A beszédhelyzetek megteremtéséhez figyelembe kell vennünk, hogy az anyanyelvét nemrég elsajátított kisgyerek a világot igazán megismerni csak a szó, kép és cselekvés együttesében tudja. Az anyanyelv legszebb kincsei a mesék, versek és dalok. Hatásukat nem szabad didaktizálással lerontani. Az előadásukhoz kapcsolódó helyzeteknek illő tartalomhoz igazodniuk. Csak a fejből mondott mesét lehet élményszerűen előadni. Az identitás erősítésének eszköze a népi kultúra átörökítése is, ezért nevelőmunkánkban a szűkebb haza kultúrkincseit is felhasználjuk (lehetőleg keletkezésük nyelvén), pl.: - A Kisalföld meséi, A Tündértó titka, - Brennbergi mondák: a Vizitündér, Brennberg keletkezése, - Märchen aus der Ödenburger Gegend, - A tájegység magyar ill. német nyelvű dalai, mondókái, - A nagyszülőktől tanult nemzetiségi versek, dalok, mondókák. A biztonságos, gyengéd családi körben nevelkedő óvodások fejlett metakommunikációs bázissal rendelkeznek. Spontán, nem tudatos jelzéseikre azok 21

tartalmának megfelelően kell reagálnunk. A gyerekről többet árul el lebiggyesztett szája, tágra nyílt szeme, riadt mozdulata vagy boldog mosolya, mint szavai. A testbeszéd iránti fogékonyságukat érdemes kihasználni a kifejező beszéd eltanulásához. A mondandónkat kiegészítő és megerősítő nonverbális jelek az igaz és hiteles gondolatközlés eszközei lehetnek. Óvodásaink beszédállapotának, nyelvi környezetének megismerése után beszédközlésük fejlesztésére is gondolnunk kell. Jó hangulatú játékokkal történhet a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás, az auditív ritmus és az auditív emlékezet fejlesztése. A beszédhibák korrigálásában nélkülözhetetlen a logopédus munkája, a szülők, óvónők kapcsolattartása a szakemberrel. Az kifejezőkészség, az emlékezet és beszéd fejlesztésének leghatékonyabb eszközei mindkét nyelven: az együttes játék, a dramatizálás, a bábozás, a beszélgetőkörök, az irodalmi és zenei alkotások, az étkezések közbeni kulturált csevegés. Ezek a személyességet, az aktív odafordulást sugározzák, kifejezik az egyén és a közösség téri, érzelmi és nyelvi összetartozását. Közösségi nevelés, erkölcsi nevelés, szocializáció és egyéni bánásmód Csoportjaink a családi élet egyfajta modelljei, amelyekre jellemző: a csoportot összefogó, segítő felnőtt személy jelenléte, a nyugalom, rend, biztonság és a bizalom, a csoport tagjai közti alá - fölé - mellérendeltségi kapcsolatok megléte. A kisgyereknek világa kitágulásával el kell tanulnia a másokhoz való érzelmi és társas viszonyulás módját. Célunk, hogy e folyamat a gyerekeknek örömet, a pedagógusoknak sikerélményt, és a szülőnek, mint együttműködő partnernek elégedettséget szerezzen. Óvodánk hangsúlyozza és tiszteletben tartja a család elsődleges nevelő szerepét, az egyéni különbségeket természetesen kezeli és elfogadja. A felnőtt - gyerek kapcsolat alapja a gyermek - szülő viszony, a mással fel nem cserélhető, érzelmileg fűtött kapcsolat, amely a biztonságérzet és az öröm forrása. Az óvónő szerepe meghatározó a szocializációban, mert ő a kapocs a feltétel nélküli szülői szeretet és az óvodába kerülő kicsik számára még kevésbé fontos többi ember között. Az óvónő mintát ad, szabályoz és inspirál. Ha érdeklődéssel fordul a gyerekek felé, ha tapintattal segít konfliktusaik, gondjaik megoldásában, ha türelmes - példát ad az igazi emberi kapcsolatok építgetéséhez. Viselkedése, mozdulatai szóbeli megnyilvánulásai orientálják a kisgyereket, aki szinte észrevétlenül igazodik a felnőtt értékrendjéhez. Általánosított személyiségfogalom megközelítése helyett egyéniségeket kívánunk nevelni, akik azzá válhatnak, ami - adottságaik meghatározottságában - bennük rejlik. 22