Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.

Hasonló dokumentumok
Sztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.

Sztérikus stabilizálás. Bányai István /2.

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.

A kromatográfia típusai

Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév

Elektrokinetikus jelenségek Kolloid stabilitás

Az adszorpció néhány alkalmazása. Kromatográfia: az analitika anyag rövid összefoglalása

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

Kolloidstabilitás. Berka Márta. 7. előadás 1

A kettős réteg speciális alakulása

Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2009/2010/II

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék Gyógyszerész

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Az elektromos kettős réteg és speciális alakulásai. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Reakciókinetika és katalízis

Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból

Kémiai reakciók sebessége

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben


A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Reológia Mérési technikák

Kolloidkémia. 2. előadás. Szőri Milán: Kolloid Kémia

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Adszorpció folyadék-szilárd határfelületen /II Bányai István

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Diffúzió 2003 március 28

Az átlagok jelentése és haszna

Határfelületi elektromos tulajdonságok ( tétel) Előadás: március 11

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Transzportfolyamatok

A kolloid rendszer fogalma, felosztása. A felületi energia és a belső energia viszonya. Kolloid rendszer mikroheterogén rendszer fajtája.

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Szilárd-folyadék határfelület Erős elektrolit adszorpció. Berka Márta és Bányai István 2010/2011/II

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

KÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Kapilláris elektroforézis

Liofil kolloidok stabilitása

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Szikes talajok kémiai tulajdonságai és laboratóriumi vizsgálata. Filep Tibor

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

Az élethez szükséges elemek

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Energiaminimum- elve

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Kolloidok jellemzése. kolloid.unideb.hu

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia

Szabadentalpia nyomásfüggése

Mucilago / Mucilagines

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Allotróp módosulatok

Átírás:

Kolloidok stabilizálása Bányai István 2016/1. www.kolloid.unideb.hu

A kolloidok stabilitása (lehet ismételt ábrák) A hidrofób kolloidok elektrosztatikus stabilizálása

Kolloidstabilitás DLVO elmélet (Derjaguin, Landau and Verwey, Overbeek) Az elektromos kettősréteg (EDL), zetapotenciál, eredő kölcsönhatás, energiagát a liofób kolloid részecskék között (szuszpenziók, emulziók) A koaguláció sebességét befolyásolják (kinetikai stabilitás) Liofil kolloidok stabilitása (makromolekuláris és micelláris oldatok), termodinamikailag stabilisak

Stabilis és instabilis rendszerek:üledéktérfogat Buzágh-kísérletek: korai felsimerés üledéktérfogat Tömör üledék Laza halmaz Szakszavak!!! a) koagulált, b) flokkulált Irreverzibilis, reverzibilis, Gyógyszeripar, kerámia ipar, festék, színezék, papíripar, víztisztítás, stb Bázikus bizmutnitrat tömény szuszpenzio fehér pigment, kontraszt anyag Ha nincs taszítás akkor a nagyobb vonzás nagyobb üledéktérfogat

Részecskék közötti kölcsönhatás Brown-mozgás, ütközések kölcsönhatások? A stabilitás a vonzó és taszító kölcsönhatások viszonyától függ. Nagy taszítás stabil rendszer. A vonzás van der Waals erőkből származik! A taszítás a hasonló töltésű részecskék taszításából és vagy a részecske-oldószer (hidratáció) kölcsönhatásból ered. Nincs taszítás Nagyobb zéta potenciál: stabilabb rendszer, jobban diszpergált, nem, vagy nagyon lassan koagulál, és ha ekkor ülepszik akkor tömör irreverzibilis üledéket ad Van taszítás

A van der Waals vonzás részecskék között vákuumban E β r J A 6 ~ 11, Téglatesteknél: Atomok vagy molekulák közötti vonzás vákumban (pontszerű): r A diszperziós kölcsönhatás additivitása miatt a vonzás nagyobb részecskék között is működik, a hatótávolsága jóval nagyobb, függ a geometriától. Két a sugarú gömb esetében H távolságban a vonzó kölcsönhatás V A, [J]: V A H A H 2 A Hamaker állandó, J H a V A ( H) Aa 12H

Hamaker modell A Hamaker állandó a molekuláris kölcsönhatásokból számítható Molekulák az 1. részecskében A ~ 2 q β Molekulák a 2. részecskében EA 6 ~ β 11, vákuumban J A: Hamaker állandó, q: db atom /tf, b van der Waals konstans A részecskék közötti vonzóerő a molekulák közötti (diszperziós) vonzóerőkből épül fel (a molekulák függetlenül hatnak), azok összege

Vonzás közegben effektív Hamaker állandó A részecskék között lévő folyadék erősen csökkenti a Hamaker állandót közegben Nagyságrend: A ( ) V H H részecsketávolság A effektiv : kvarc: 11-18 10-20 J víz: 3.3 10-20 J, szénhidrogének: 4.6-10 10-20 J H (m) távolságban a vonzó kölcsönhatás V A, J

A töltött részecskéket diffúz ionatmoszféra veszi körül ( x x ) ψ = ψ exp κ( ) St St x St 1/κ: a Debye távolság Felületi töltés (ζ~ψ 0 ~ ph) sókoncentráció (κ, z). x St Plane of shear

Az átlapoló ellenion atmoszféra taszítást, V R eredményez H V R A lazán kötődő ellenionok diffúz ionatmoszférát alkotnak. Ezek semlegesítik részben a töltést. A részecskék közeledésekor azonban az ionatmoszférák egymásba hatolnak és az azonos töltések miatt taszítás lép fel. Mivel az ionok koncentrációja a Boltzmann eloszlás szerint rohamosan nő, így a taszítás is exponenciálisan nő. 2 ( ) ψ ( κ ) V exp R H 0 H H ~ részecskék közötti távolság, ψ 0 felületi potenciál

Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus taszítás és a vonzás eredője a DLVO elmélet szerint: V T [J] V T = V A + V R H V A ( H) Aa 12H Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ ph, saját ion) és az ionerősségre (κ, z). Figyeljünk a szélső értékekre!

A körülmények hatása az elektrosztatikus stabilitásra

Eredő kölcsönhatás: másodlagos minimum, gélképződés Kinetikailag stabilis a szol, ha V max >>kt azaz V max -kt>>0 Minél magasabb a gát annál kevesebb részecske jut át rajta, potenciál gátolt koaguláció. [J] Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felületi potenciál értékére (ζ~ψ~ ph, saját ion) és az ionerősségre (κ, z). H [m] szol Gél csapadék Szol-gél átalakulás: Időben egyre több részecske ütközik, és kerül a másodlagos minimumba, a gyenge vonzóerő hatására az adott távolságban marad, azaz kapcsolódik. Ha ezek a kötéspontok az egész térfogatra kiterjednek, akkor a rendszer gélesedik. A gél egy kvázi szilárd rendszer, alakállandó, amit ebben az esetben fizikai térhálósodás okoz, de könnyen (a másodlagos minimum mélysége kicsi ~1-2kT) átmegy folyékonnyá.

Koaguláció elektrolitok hatására (c.c.c) [J] κ < κ 1 2 Tapasztalat: a liofób kolloidok erős elektrolitokkal kicsaphatók, azaz a koaguláció felgyorsítható. Feltevés: erős elektrolitok a taszító kölcsönhatást befolyásolják Mi az a só koncentráció (κ vagy n 0 ) amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütköző részecske összetapad, csapadék válik ki. Kritikus koagulációs koncentráció.

Kritikus koaguláltató koncentráció: tapasztalati szabály Ha a potenciál gát V max (J) ( sokkal nagyobb mint a kinetikus energia kt akkor a rendszer stabilis. Amikor nincs energiagát, akkor minden ütköző részecske összetapad: gyors koaguláció. A koaguláció valószínűsége ütközéskor P=1

A kritikus koagulálsi koncentráció vegyértékszabálya: elmélet másfelől: ccc.. ( n ) 1/ 0 z 6 1: 0,0156 : 0,00137 Schulze Hardy szabály: a kritikus koaguláltató érték a vegyérték reciprok hatodik hatványával arányos.

A koaguláció sebessége: a stabilitási arány A Smoluchowski egyenlet szerint a koaguláció sebessége a részecske szám, N p csökkenésével kifejezhető: dn p = kn d dt Ha nincs energia gát akkor az ütközés gyakoriságát, a koaguláció sebességét, a diffúzió és a koncentráció szabja meg: 2 p dn p 2 = 8π Da N p = v dt gyors A stabilitási arány: k az ütközések száma d W = = k s az eredményes ütközések száma k d a diffúzió kontrolált gyors koaguláció sebességi állandója k s a lassú gátolt diffúzió sebességi állandója http://members.lycos.co.uk/ququqa2/fractals/rla.html http://apricot.polyu.edu.hk/~lam/dla/dla.html

Ökölszabályok Egy diszperzió stabilitása nő, ha a méret csökken, a D csökken, (vigyázat e kettő összefügg az Einstein-Stokes egyenlet alapján!) a koncentráció (N) csökken, dn p 2 = 8π Da N p = dt v gyors ha a zéta potenciál nő(ζ >25mV), a Hamaker állandó csökken, az ionerősség csökken a hőmérséklet csökken.

W elektrolit koncentráció függése W = k / k rapid slow A c.c.c amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát). Ekkor minden ütköző részecske összetapad. A sebesség nem nő tovább. A stabilitás nem csökken tovább. A logw <0 esetében a mért érték lehet nagyobb. Nagy elektrolit koncentrációknál vonzó hatás léphet fel: ütközési keresztmetszet meg nő.

ép ost eje etető eg a Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) diszperziós k. szolok inkoherens rendszerek önálló részecskék makromol. kolloid oldatok asszociációs koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós, makromolekulás, asszociációs kolloidokból kialakuló porodin (pórusos) Retikuláris (hálós) Spongoid (szivacsszerű) szerkezetű, gélek, halmazok és pórusos testek diszperziós makromolekulás asszociációs liofób liofil liofil (IUPAC ajánlás) korpuszkuláris fibrillás lamellás izodimenziós szálas hajtogatott hártya, lemezes 20

Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S Elektrosztatikus stabilizálás Sztérikus stabilizálás A kolloidok természetesen vonzzák egymást, az elektromos töltés ezt a vonzó hatást ellensúlyozza

Sztérikus stabilizálás

Kolloid diszperzió készítése

Sztérikus stabilizálás (V s ) Védőhatás (taszítás) adszorpció révén (természetes mesterséges makromolekulák, vagy amfifilek), amelyek a közeggel is kölcsönhatásba kerülnek, pl. hidratálódnak, szolvatálódnak. Három összetevője van - entrópia hatás (konformációs S) - ozmotikus hatás - entalpia hatás polimer réteg vastagsága A stabilizációs hatás azon alapszik, hogy munka kell a részecskék közelebb viteléhez, a polimerek által meghatározott távolságon belülre. Azon kívül nem lép fel. Jelentősége: Élelmiszeripar, főzés (halászlé, pörkölt) rostos gyümölcslevek, kakaó

A hatások részletezése Entrópia-hatás az adszorbeált molekuláknak csökken a mozgási szabadsági fokuk, ha átfednek (ΔS<0) stabilizál hatótávolság H <2r mértéke nő ha nő a lánchossz, ha nő az adszorbeált mennyiség van vonzó komponense is: a térfogatkizárás A térfogat, amit az oldószermolekulák elfoglalhatnak megnő

Az ozmotikus hatás µ = RT solvent ln c c zárt tömb A két részecskén szorbeálódott kolloidok (makromolekulák, amfifil molekulák) egymás szférájába hatolva oldószert szorítanak ki. Ennek kémiai potenciálja kisebb lesz a két részecske közötti térben, tehát oldószer áramlik be a két részecske közé taszítva azokat egymástól. Stabilizálás

Entalpia hatás Ha jó oldószer van jelen, akkor a távozó vízmolekulák energetikailag kevésbé stabilisabb állapotba kerülnek. Ez taszító potenciált eredményez. Stabilizálás

Sztérikus stabilizálás, (ha más vonzó hatás a Van der Waals hatáson kívül nincs) Felületi polimer kötődés: 1. nem érzékeny a sókoncentrációra 2. nem vizes közegben is működik 3. koncentrált diszperz rendszerekben is működik nehezen tervezhető és kivitelezhető Ha ez a vonzás gyengébb. Az energiája kisebb, mint a hőmozgás energiája nem koagulál, ha nagyobb akkor igen.

Ismétlés: Hamaker-hatás A van der Waals vonzás részecskék között vákuumban Atomok vagy molekulák közötti vonzás vákumban: E β r J 6 A ~ 11, Téglatesteknél: A diszperziós kölcsönhatás additivitása miatt a vonzás nagyobb részecskék között is működik, függ a geometriától. Két a sugarú gömb esetében H távolságban a vonzó kölcsönhatás V A, J: V A H A H 2 H A Hamaker állandó, J a V A ( H) Aa 12H

A térbeli stabilitás feltétele A diszperzió akkor stabilis, ha a kinetikus energia nagyobb, mint a részecskék közötti vonzás ütközéskor. Ez a kritérium akkor teljesül, ha elég messze vannak egymástól, ahol már a vonzás kicsi. Azaz az energiamérleg (A 121 részecske-polimer-részecske) Aa VA kt >A 121 d/ (48t). ( H) 12H Tehát a polimer vastagságának a részecske körül t, az átmérőtől d függően nagyobb kell, hogy legyen mint: t > A 121 d / (48kT) A 121 (x 10-21 ), J A 121 /48kT, nm Olaj -viz 0.5 0.025 Polisztirol-viz 1.05 0.05 Szén-viz 2.8 0.14 TiO 2 -viz 7.0 0.35 Minél nagyobb a Hamaker állandó annál vastagabb réteg kell

Titania gömbök (hidroxi-propil cellulózzal)

Sztérikus + elektrosztatikus stabilizáció Polielektrolitok (pl. fehérjék, zselatin) szorpciója (semleges kolloidok töltött adszorbenssel) - Semleges polimerekkel stabilizált töltött kolloidok V Teljes = V A + V R V Teljes = V A + V R + V S Bizonyos esetekben kis koncentrációkban nem véd hanem érzékenyit a polimer

Érzékenyítés A következő kombináció hosszú polimer, kis koncentrációban jó oldószerben, erős adszorpció alkalmazás víztisztítás (Fe y (OH) (x-3y) x ) Néhány ppm-nyi kationos polielektrolit flokkuláltatja a kolloidot.