A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta
|
|
- Albert Szilágyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta egyetemi docens Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 1.óra
2 Az előadások témaköre heti bontásban 1. A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. 2. Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek 3. A határfelületi kémia alapjai I. Folyadék gáz, szilárd-gáz, szilárd folyadék határfelületek 4. Adszorpció és orientáció a határfelületen. Felületaktivitás és inaktivitás. Monomolekuláris felületi rétegek. 5. Szilárd gáz határfelület. Szilárd felület molekuláris szinten. Felületvizsgáló módszerek. Szorpciós izotermák. 6. Adszorpció oldatból. Elegyadszorpció. Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból. 7. Elektromos kettősréteg. Elektromos potenciálkülönbség eredete. Az elektromos potenciálkülönbség nagysága.
3 Az előadások témaköre heti bontásban 8. Kolloidstabilitás Liofób, liofil kolloidok. DLVO elmélet. 9. Kolloidstabilitás folytatás. Sztérikus + elektrosztatikus stabilizálás. 10. Kolloid rendszerek előállítása és tisztítása. Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok. (Habok, emulziók, szolok.) 11. Asszociációs kolloidok. Tenzidek. 12. Makromolekulák. A lineáris polimerek mérete, alakja, molekulatömeg eloszlás. Ozmózis. Szedimentáció. Ultracentrifuga. Diffúziómérés, Donnan-potential. 13. Reológia. Általános definíciók. Viszkozitás-anyagszerkezet. Reológiai mérések. 14. Fényszórás. A jelenség magyarázata. A szórt fény szögfüggése és polarizációja. SLS és DLS. Spektrálanalizis, Autokorreláció.
4 Olvasmányok Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai JATE Kiadó (SZTE), Gilányi Tibor: Kolloidkémia: nanorendszerek és határfelületek. Egyetemi jegyzet (ELTE) Shaw, D.J.: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába Budapest, Műszaki Kiadó ISBN: Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai Budapest, Gondolat ISBN: Barnes, GT, Gentle, IR: Interfacial Science A, Oxford UP. ISBN , 2005 Cosgrowe T.: Colloid science Blackwell Publishing ISBN: , 2005 Erbil, H. Y.: Surface Chemistry Blackwell, ISBN , 2006 Pashley, R. M.: Applied Colloid & Surface Chemistry Wiley&Sons, ISBN X, 2004 McCash, E. M.: Surface Chemistry Oxford UP. ISBN , 2001 (2007) Crowe, J.:Chemistry for the Biosciences Oxford UP. ISBN , 2006
5 Vizsgák, követelmények Vizsga minimum követelmény: Órai anyag + Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai Óravázlat megtalálható: Feltétel: minimum 50%-s óralátogatás. Jegymegajánló, feltétel katalógus(70%)
6 A kolloidika helye Kolloidkémia Biológia Fizikai kémia biokémia Kémia szerves Fizika keletkezés megszűnés, stabilitás, kölcsönhatás s külsk lső erőterekkel (mechanikai, gravitációs, centrifugális, elektromágneses elektromos mágneses) A kémiai összetételtől függetlenül, igyekszik a rendszereket, a fizika alapvető törvényeit használva leírni. Számos biológia objektum számára a kolloid állapot a létezés formája.
7 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban kb. 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyekben a felület meghatározó szerepet játszik. Homogén rendszerek Kolloid rendszerek Heterogén rendszerek (makroszkópos többfázisú) Atomok, kis molekulák füst makromolekulák köd m homogén kolloid mikroszkópos heterogén 6 10 nm micellák vírus pollen, baktérium
8 Homogén, heterogén? homogén, minden sajátság minden pontban azonos: izotróp. (5% oldat) heterogén, Gibbs-féle fázistörvény pv = nrt F + SZ = K + 2 Egy fázisú Homogén rendszerek Kontinum? pontszerű? aranyszol A látvány alapján nem eldönthető: húsleves, kocsonya, tej, sör, puding, kenyér, köd, szmog, talaj, fogkrém, enyv, vér, majonéz, tojásfehérje, opál, szappanoldat, stb.? Több fázisú Heterogén rendszerek A kolloidok nem sorolhatók be sem a homogén sem a heterogén rendszerbe tenzidek Aerogel, megfagyott füst liogel Xerogel, modern opál
9 S/V Homogén, heterogén? Az oldat (homogén) és a szuszpenzió (heterogén) elmélet, eldöntése az ultramikroszkóp felfedezésével történt, sötét látóterű mikroszkóp, R. Zsigmondy Nobel díj: 1925 felületi molekula/ összes nano már nem elhanyagolható a felület szerepe 10 % R<10 nm nanotechnológia más tulajdonságok 1 % Több fázisú de nem heterogén? 1 ezrelék 1.0E-7 1.0E-6 1.0E-5 1.0E-4 1.0E-3 1.0E-2 1.0E-1 1.0E+0 kolloid R,cm Felületi molekulák/ összes vízmolekulák változása a mérettel F + SZ = K + 2 Gibbs-féle fázistörvény Nő az összes felületi energia arany szol
10 Az építőelem: Szubmikroszkópos diszkontinuitások a molekula sûrûség sûrûség a részecske x x Diszperz rendszer keletkezése a β fázis aprítása során. (Gilányi) Az aprítási folyamat elvileg bármilyen anyagi minőségű rendszerrel elvégezhető (kivéve a gázt gázban), vagyis bármilyen kondenzált anyagi rendszer diszperz (vagy kolloid) állapotba hozható. W. Ostwald: A kolloid állapot a kémiai sajátságtól független Buzágh Aladár: szubmikroszkópos diszkontinuitás
11 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek önálló részecskék koherens rendszerek gélek diszperziós k. szolok (s) makromol. kolloid oldatok asszociációs porodin (pórusos) retikuláris hálós Spongoid szivacsszerű diszperziós makromolekulás asszociációs liofób liofil liofil (IUPAC ajánlás) korpuszkuláris fibrillás lamellás
12 Koherens and inkoherens rendszerek Inkoherens rendszerek Folyékony jellegűek A részecskék függetlenül mozognak (a kohéziós energia sokkal gyengébb mint a hőmozgás energiája) Koherens rendszerek szilárd jellegűek (kovalens vagy interpartikuláris erők hatására kapcsolódnak) (a kohéziós, vonzó, erők erősebbek mint a kinetikus) Térhálós szerkezet (az anizotrópia kedvező) Átmeneti (semisolids) Gyenge erőhatásnál alakállandó, nagyobbnál nem krémek, paszták, gélek (tixotrópia)
13 Diszperziós kolloidok vagy szolok Hallmazállapot szerint Gázközegű: aeroszolok L/G folyadék aeroszol: köd, permet S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por, légköri aeroszolok, szmog Folyékonyközegű: lioszolok G/L gázlioszol, hab L/L folyadék lioszol, emulzió S/L kolloid szuszpenzió, szolok Szilárdközegű: xeroszolok (krio-)..+ összetett rendszerek G/S szilárd hab: polisztirol hab L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy S/S szilárd szuszpenzió: pigmentált polimerek
14 xerogel Sol synthesis and formation of sodium borosilicate coating on glass. (Sol-Gel DipCoatingProcess). Interference, optical filters and large and curved surface coating Oxide layers Gélesedés, rendezett térszerkezet, irrizál (hasonló pl. a tea felszinén, olaj víz stb) A xerosol vagy krioszolban a részecskék külön maradnak.
15 Makromolekulás oldatok Valószínű alak és méret Illustration of a polypeptide macromolecule A kolloid részecskék sokkal nagyobbak mint a kis molekulák, pl. oldószer molekulái. Sajátságaik függnek az alakjuktól és méretüktől.
16 Asszociációs kolloidok Amfifilek (szappan, mosószerek) Gömbi micella
17 Kolloidok osztályozása a stabilitás alapján Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat < G (kiindulási) Makromolekulás oldatok, asszociációs kolloidok nem stabilisak (diszperz rendszerek) Liofób kolloidok G sol > G (kiindulási) Szolok (nagy fajlagos felület, S/V) Kinetikailag lehetnek stabilak (a vizsgált időtartamon belül nem változtak) nem stabilak: Oldatok: spontán keveredés termodinamikailag stabilak, inhomogenitás csak molekuláris szinten A sajátságok erősen függnek a készítés módjától. (AgNO 3 + KCl) Empirikus receptek.
18 A kolloid rendszerek jellemzése Buzágh gh: Kolloid állapotjelzők 1. A rendszer diszperzitásfoka sfoka (azaz a méret) 2. Morfológia (alak, belső szerkezet) 3. A diszpergált részecskék térbeli eloszlása 4. A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!)
19 Monodiszperz, izometrikus (pl. azonos sugarú gömbök) Heterodiszperz, izometrikus (pl. nem azonos sugarú gömbök) Mi az átlag, és milyen átlag? Az átlag az egyedi értékekből képzett az egész csoportra jellemző érték a számtani átlag A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) x x φ i i = φi x Súlypont tétel φ = x φ i i i x a sajátság,φ a súlyozó faktor, pl. gyakoriság, darab, i a frakció száma
20 Mi a számátlag? Az átlag az egyedi értékekből képzett az egész csoportra jellemző érték, egy tulajdonság jellemzésére (nem mond semmit a részletekről) jelölése: x vagy x x a sajátság, N a darabszám, N i az x i sajátságú részecskék száma A számátlag összdarabszám marad x N x = = N x N i i i i A számlálóban a szorzó faktor, vagy súlyozó faktor azt mutatja, hogy az egyed mivel arányosan vesz részt az egész csoportra jellemző sajátságban. Legegyszerűbb szorzó faktor a gyakoriság vagy darab ekkor számátlagról beszélünk. N i az egész csoportra jellemző sajátság Ν súlyozó faktor legyen x az átmérő, d x x φ i i = φi
21 A számátlag átmérő számítása a sajátság d i, átmérő, N i a súlyozó faktor darab Példa: L d N L Li dini = = = = = = N N N i i 4 N 1 =2, d 1 =1; N 2 =1, d 2 =10 L Az átlagos hosszú golyó átmérője: 4. Jelentése: 3 db d N =4 átlagos golyó együtt ugyanolyan hosszú (L), mint az eredeti füzér A számátlagnál a darabszám ismert és marad! Átlagos hosszú golyó átmérője: 4 Másik példa:. stb. átmérők: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, db mindegyikből azaz minden frakcióra N i =1 d N dn i i 55 = = = 5,5 N 10 i Ebből 10 db ugyanolyan hosszú fűzér
22 Számátlag mérése Φ=N számátlag, a darabszámtól függően vesznek részt az átlagban Kolligativ sajátságok számátlagot eredményeznek. Egyéb átlagok Φ lehet db, méret, felület, térfogat, intenzitás, kredit stb. ebből számátlag, méret-, felület-, térfogat-, intenzitásátlag L Az első példa folytatása. Tegyük fel, hogy nem ismerjük a darabszámot vagy nem tudjuk mérni közvetlenül az átmérőt, pl. nincs megfelelő mérőrúd. De tudjuk hogy: S = d N 2 i i i V i 3 = di Ni ebből V / S = d ( = 9,8) Mérjük a gömbök össztérfogatát, V (pl. a kiszoritott vizet) osztjuk az összfelülettel, S (mérhető pl. festéssel), a kettő hányadosa egy átmérőt ad! De milyet???? N 1 =2, d 1 =1; N 2 =1, d 2 =10
23 Felület- és térfogatsúlyozott átlagok amikor a darabszámot nem ismerjük (ilyen az élet!) pl. a zsírcseppek száma a tejben stb. d?( = 9,8) >> d N ( = 4) d? ( = 9,8) d2( = 10) A térfogatot és a felületet felírva a részecskék egyedi értékeivel, és összehasonlítva a számtani átlag definíciójával látható, hogy a súlyozó faktor itt nem a darab hanem a felület. Ez egy felülettel súlyozott átlag átmérő. S súlyozó faktor x x φ i i = φi d S V V d S d N ~ = = = = = 9.8 S S S d N i i i i i i i i i 1 2 S/d s2 =1.06 db V/d s3 =1.06 db ha d i és N i ismert lenne Ugyanaz az összes sajátság V vagy S, vagyis az eredeti rendszer leírható, ebben az esetben 1.06 darab 9,8 átmérőjű részecske sajátságával. A darabszám nem marad! d N < d S
24 Felület- és térfogatsúlyozott átlagok amikor a darabszámot nem ismerjük (ilyen az élet!) pl. a porszemek számát a zsákban stb. A kolloid kémiában (de a polimer vagy geokémiában is) nagyon jellemző a tömeg- vagy térfogatsúlyozott átlag, amelyhez a részecskék a tömegükkel arányosan járulnak hozzá. A példa folytatása: az előbbi golyókból van egy zsáknyi. Szitával elválasztjuk őket, lemérjük a súlyukat és a méretüket, majd ezekből is számíthatunk egy látszólagos átmérőt (effektív szemcseméret). De milyet??? d? dw + dw dw i W W W = = 1+ 2 i i N 1 =?, d 1 =1; N 2 =?, d 2 =10 W súlyozó faktor x x φ i i = φi Ez egy tömeggel súlyozott átlag átmérő.
25 Felület- és térfogatsúlyozott átlagok amikor a darabszámot nem ismerjük (ilyen az élet!) d Az eredeti darabszámú rendszerre a tömegszerinti átlag: 9.98 w ( = 9,98) d ( = 10) 2 d W 4 = dw i i di Ni W = d N = W a súlyozó faktor i i i W/d w3 = db ha N i ismert lenne A tömeg szerinti átlagban a nagyobb súlyú jobban dominál. (Ilyen például a testek tömegközéppontja, amely szintén csak a test részeinek a helyzetétől és tömegétől függ, vagy pl. a szórási sugár, lásd később a fényszórásnál.) A darabszám nem marad! dn < ds < dw
26 Miért van szükség a különféle átlagokra? A különféle átlagok iránti szükséglet azért alakult ki, mert a különböző kísérleti módszerek eltérő módon érzékelik a polidiszperz rendszereket. A frakciók más-más tulajdonságaira érzékenyek és így más átlagot adnak. N 1 =2, d 1 =1; N 2 =1, d 2 =10 d N = d S = d W = A tömeg és számátlag hányadosa definició 4 9,8 9,98 Az átlag nem mond semmit a részletekről! darabonként mérve, Φ=N A térfogatból, és a felületből számítva, Φ=S A frakciók súlyából és méretéből számítva, Φ=W szerint a polidiszperzitás mértéke, PD: PD = dw/ d N 2.5 x x φ i i = φi (Ezen felül több tucat átlag definíció létezik módszerekhez kötődve pl. viszkozitás átlag, intezitás szerinti átlag.)
27 Bármilyen sajátságnál: Polidiszperzitás xn < xs < xw x x Polidiszperzitás: w = 1 PD Példa: A anyag móltömege 1, B anyag móltömege 100 N 100 db A + 1db B 100 db A db B 1 db A db B M W = = 50, M W = = 99, M W = = M N = = 1, M N = = 50, M N = = M / M = 25 W N M / M = 2 W N M / M = 1,01 W N
28 Az átlag és a szórás A kapitány és az unokája átlagosan 30 évesek. Hány éves a kapitány? Szórás. Integrális, differenciális eloszlások, normál eloszlás dφ f x x dx ( ) = ( ) x ± σ 68%
29 Méret meghatározás Szita 25 mikron-125 mm Nedves szita 10 mikron-100 mikron Mikroszkóp 200 nm-150 mikron Ultramikroszkóp 10 nm -1 mikron Elektronmikroszkóp 1 nm- 1 mikron Szedimentáció 1 mikron felett Centrifuga 5 mikron alatt Fényszórás 1 nm- néhány mikron
30 A kolloid rendszerek jellemzése Buzágh gh: Kolloid állapotjelzők 1. A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) 2. Morfológia (alak, belső szerkezet) 3. A diszpergált részecskr szecskék térbeli eloszlása sa 4. A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!)
31 Morfológia (alak, belső szerkezet) Egyenértékű méretek, pl. gömbi ekvivalens átmérő. Amorf, kristályos, lásd a gócképződésnél.
32 Térbeli eloszlás Homogén Diffúz Heterogén Rendezett Sajátos viselkedés. Ok az intermolekuláris kölcsönhatásokban nematikus szmektikus taktoid Optikai kettőstörés, folyadékkristályok, biológiai sejtfalak, képlékenység agyagásványok.
33 Térbeli szerkezet Rendezetlen, diffúz, részben rendezett (érdekességek)
34 A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!) eket!) Következő óra
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István www.kolloid.unideb.hu
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István www.kolloid.unideb.hu A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek: levesek, zselék, élelmiszer színezés, habok építőipar:
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István Motiváció 2 (két alapprobléma) Napi tapasztalatok Szilikózis (méret), vörösziszap Smog Új ötvözetek ( mikro struktúra ) Funkcionális
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István Motiváció 1 Motiváció 2 (két alapprobléma) Napi tapasztalatok Szilikózis (méret), vörösziszap Smog Új ötvözetek ( mikro struktúra
RészletesebbenDr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék Gyógyszerész
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék www.kolloid.unideb.hu Gyógyszerész 2016.09.13. A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek:
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenKolloidok jellemzése.
Kolloidok jellemzése www.kolloid.unideb.hu 1 A kolloidika Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a méret az alak és a határfelület. A részecskék
RészletesebbenKolloidok jellemzése. kolloid.unideb.hu
Kolloidok jellemzése kolloid.unideb.hu 1 A kolloid rendszerek jellemzése 1. A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) méreteloszlás (a fajlagos felület jelentősége) 2. Morfológia (alak, belső szerkezet)
RészletesebbenAz átlagok jelentése és haszna
Az átlagok jelentése és haszna A különféle átlagok iránti szükséglet azért alakult ki, mert a különböző kísérleti módszerek eltérő módon érzékelik a polidiszperz rendszereket.a frakciók más-más tulajdonságaira
RészletesebbenKolloidkémia. 2. előadás. Szőri Milán: Kolloid Kémia
Kolloidkémia 2. előadás Szőri Milán: Kolloid Kémia 1 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban kb. 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyekben
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenKolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M
Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014
RészletesebbenKolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.
Kolloidok stabilizálása Bányai István 2016/1. www.kolloid.unideb.hu A kolloidok stabilitása (lehet ismételt ábrák) A hidrofób kolloidok elektrosztatikus stabilizálása Kolloidstabilitás DLVO elmélet (Derjaguin,
RészletesebbenKOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG
KOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2018/19. tanév I. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,tárgyjegyző, óraszám,
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenSztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.
Sztérikus stabilizálás Bányai István 2014/2. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
RészletesebbenSztérikus stabilizálás. Bányai István /2.
Sztérikus stabilizálás Bányai István 2011-12/2. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
RészletesebbenKolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.
Kolloidok stabilizálása Bányai István 2015/1. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
RészletesebbenElektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév
Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás Bányai István és Novák Levente 2014-15/2. félév Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) inkoherens rendszerek önálló részecskék koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós,
RészletesebbenA kolloid rendszer fogalma, felosztása. A felületi energia és a belső energia viszonya. Kolloid rendszer mikroheterogén rendszer fajtája.
A kolloid rendszer fogalma, felosztása Anyagi rendszerek: homogén heterogén A felületi energia és a belső energia viszonya. Mikroheterogén rendszer: felület-térfogat aránya felületi energia Kolloid rendszer
RészletesebbenKOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS
KOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS Szakmány Csaba Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon,
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István.
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István http://kolloid.unideb.hu 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek koherens
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenKolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)
Kollod rendszerek defnícója, osztályozása, jellemzése. olekulárs kölcsönhatások. Határfelülelet jelenségek (flud határfelületek) Kollodka helye Bológa Kollodkéma Fzka kéma bokéma Szerves kéma Fzka A kéma
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenFelületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy
Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek. Berka Márta.
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek Berka Márta http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Szolok vagy kolloid szuszpenziók; paszták (tömény szolok) Monodiszperz hidroszolok
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenLiofil kolloidok stabilitása
Liofil kolloidok stabilitása Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék 8. előadás 1 Liofil kolloidok stabilitása (termodinamikailag stabilisak) Amint kitűnt a makromolekulás oldatoknál az elektromos kettősréteg
RészletesebbenKolloidkémia. 7. Előadás Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 7. Előadás Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. Szőri Milán: Kolloidkémia 1 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
RészletesebbenKolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenDiszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek
Diszperz rendszerek 2. hét Többkomponenső - valamilyen folytonos közeg, és a benne eloszlatott részecskék alkotta rendszer Az eloszlatott részecskék mérete alapján: homogén rendszer heterogén rendszer
RészletesebbenReológia, a koherens rendszerek tulajdonságai
Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ Koherens rendszerek Szubmikroszkópos vagy durva diszkontinuitásokat tartalmazó rendszerek, amelyekben micellák,
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.u-szeged.hu/colloids/staff/ zoli/kemiabsc/8a_inkoherens %20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
Részletesebbengait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.
TALAJ KÉMIAI K TULAJDONSÁGAI A talaj kémiai k tulajdonságai gait a vízben v oldható sók k mennyisége és s minısége, a kolloidkémiai reakciók, k, a kémhatk mhatás s határozz rozzák k meg ezek befolyásolj
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
RészletesebbenBányai István és Novák Levente
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István és Novák Levente http://kolloid.unideb.hu 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek Inkoherens
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE
S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
RészletesebbenSzedimentáció, elektroforézis. Biofizika előadás Talián Csaba Gábor
Szedimentáció, elektroforézis Biofizika előadás Talián Csaba Gábor 2012.03.20. szedimentáció = ülepedés Sedeo2, sedi, sessum ül Sedimento 1 - ülepít Cél: 1 - elválasztás 2 - a részecskék méretének vagy
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenVázlatos tartalom. Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok
Szilárdtestfizika Kondenzált Anyagok Fizikája Vázlatos tartalom Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok 2 Szerkezet
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenSzőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Összetétel megadás és mérési alapismeretek. Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Levelezős Órarend ALKALOM
RészletesebbenNANOTECHNOLÓGIÁK I. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKIRÁNYOS TÁRGY. (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM
NANOTECHNOLÓGIÁK I. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKIRÁNYOS TÁRGY (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai
RészletesebbenMARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül, valamint egy számolási feladatot az év közben
RészletesebbenÁbragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenKolloidkémia. 11. Előadás Koherens rendszerek. Szőri Milán: KolloidKémia express. Polym. Lett. 2017, 11, 199.
Kolloidkémia 11. Előadás Koherens rendszerek http://www.nanowerk.com/how_nanoparticles_are_made.php Szőri Milán: KolloidKémia 1 express. Polym. Lett. 2017, 11, 199. Koherens és inkoherens rendszerek Koherens
Részletesebben1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled! hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba,
RészletesebbenHabok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok.
Habok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok. Aeroszolok Gázfázisú diszperziók: L/G köd; S/G füst Szmog: összetett rendszer London típusú (redukáló): S/L/G; szilárd
RészletesebbenSzámítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban
Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban Jedlovszky Pál Határfelületek és nanorendszerek laboratóriuma Alkímia ma 214 április 3. VALÓDI RENDSZEREK MODELL- ALKOTÁS MODELL- RENDSZEREK KÍSÉRLETEK
RészletesebbenReológia, a koherens (nem-koherens) rendszerek tulajdonságai
Reológia, a koherens (nem-koherens) rendszerek tulajdonságai Bányai István kolloid.unideb.hu Koherens rendszerek Szubmikroszkópos vagy durva diszkontinuitásokat tartalmazó rendszerek, amelyekben micellák,
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Víz és nyál Kristályok - apatit Polimorfizmus Kristályhibák
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony szilárd Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Apatit Kristályhibák és
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz november 30. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr) Róka
RészletesebbenA NANOTECHNOLÓGIA KOLLOIDKÉMIAI ALAPJAI
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Írta: HÓRVÖLGYI ZOLTÁN Lektorálta: HARGITAINÉ TÓTH ÁGNES A NANOTECHNOLÓGIA KOLLOIDKÉMIAI
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenAsszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Asszociációs kolloidok Felületaktív anyag (szappan, mosószer, tenzid) Amfifil molekulák A hidrofob rész általában CH lánc. Ha a
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenFizikai kémia Barus és Schneider: heterogén homogén fázis molekula Zsigmondy: ultramikroszkóp diszperz rendszerek
1861 Graham: kolloid krisztalloid Fizikai kémia 1 1892 Barus és Schneider: heterogén homogén fázis molekula 1903 Zsigmondy: ultramikroszkóp diszperz rendszerek 1 2 a heterogén rendszerben fázisok (diszkontinuitások)
RészletesebbenKolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Molekulák energiaállapotai E molekula E elektron E (A tankönyvben nem található téma!) vibráció E rotáció pl. vibráció 1 ev 0,1 ev 0,01 ev Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2009/2010/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2009/2010/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
Részletesebben