VERTIKÁLIS KARSZTFORMÁK VIZSGÁLATA AZ AUSZTRIAI TOTES GEBIRGÉBEN

KARSZTFE/LÓDÉS ll. (J'tes Gebirge karrjai) SzmbaJhely. l998. pp. 201-210. VERTIKÁLIS KARSZTFORMÁK VIZSGÁLATA AZ AUSZTRIAI TOTES GEBIRGÉBEN GRUBER PÉTER* -KOVÁCS GYÖRGY** - SOMLAl SZILÁRD*** *2500. Esztergm, Kőrösi L. u. 22/A. **2040. Budaőrs, Szabadság út 154. ***8200. Veszprém, Szt. István út 43. Abstrllct: ln the summer f 1996 and 1997 we have dne the mapping f verticaj karst fnns. We have als researche-d the characteristles f their dimensins, and lked fr cnnectin betwun the researched area and evlutin f karst fnns. Frm OUT survey daill and UT studies during field-wrk we have cncluded 011 evlutin f sme types fvertical karstfnns. l. Bevezet«1996 nyarán lehetőségünk nyílt arra, hgy bekapcslódhassunk a BDTF Természetfldrajzi Tanszékének évek óta flyó magashegységi karsztsdást kutató munkájába, melyet 1997-ben is flytattunk. Munkánk célja az vlt, hgy egy karszts térszínrészlet vertikális karsztfrmáit feltárjuk, és genetikai vizsgálatát elvégezzük. Méréseinket 1800 m-es tengerszint feletti átlagmagasságban végeztük. 1996-ban egy É - D- i irányú gleccservölgy talpán a Widerkar-csúcs közelében a 201. sz. túristaút mentén (I. terület) mértünk fel60.000 m 2 nagyságú területet. Itt 25 törés és 59 akna bemérése történt meg. A területről 1:500- as méretarányú térképet készítettünk ( l. ábra). 1997- ben a hegység egyik hajdani hógyűjtőjének fe]ső részében a Scheibling-csúcs közelében a 230. sz. túristaút mentén {Il. terület) dlgztunk fel egy 12.000 m 2 - es területet. Az erről készült térkép 1: 250-es méretarányú, 23 aknát és ll törést ábrázl (2. ábra). Különböző vizsgálatkat végeztünk el az aknák térbeli kite1jedését leíró paraméterek felhasználásával ( szélesség, hsszúság, mélység ). Szélességen az akna törésirányra merőleges legnagybb kiterjedését, bsszúságn az akna törésirányba eső legnagybb kiteijedését értjük. ÁZ adatkból mélység l szélesség és hsszúság l szélesség hányadst képeztünk Vizsgáltuk a mélység, a szélesség és a hsszúság egymáshz visznyittt különböző paramétereit. A vizsgált területen a vertikális karsztfrmákat VERESS M.-UNTAI Z.-HORVATH E. T. (1996) hárm típusba srlta: vályúvég-, mladéks-és 201

zsrnblytípusú aknák. Vizsgálataink srán mi is ezt a felsztást követtük, 1996-ban vályúvég- és mladéks tipusú aknákat, 1997-ben az előző két típusn kivül zsmbly típusú ak:nákat is felmértünk 2. A térképek értékelése és az aknák térbeli kiterjedését elemző vizsgálatk 2.1 Az aknák tpgráfiai elhelyezkedésének szabályszerűségei Az aknák elhelyezkedését bemutató térképeken (J, 2. ábra) szembetűnő a törésvnalak lefutása és a báránysziklák:, illetve az aknák elhelyezkedése közötti szrs kapcslat. A báránysziklákat törések határlják. Ezek a törésekkel átjárt,gyengeségi zónáll' a glaciális erózió következtében erősebben pusztultak le. A területeken lévő aknák többsége (85 %) a báránysziklák tövében helyezkedik el. Az aknák mélyüléséhez valószínűleg itt kedvezőek a feltételek. A két munkaterületen 1016 -, illetve 522 m 2 l db.- s az aknák. \ l. ábra. Az 1 ~rii/et aknái Jelmagyarázat: l. karrs térszín, 1. gleccservölgy ldala. 3. tör-6-vnal, 4. bárányszikla, 5. mladéks tipusú akna, 6. vályúvég akna, 7. akna száma, 8. műsurállás, 9. kpcslóáási pnt a krábban flmért teriilctha, 10. lejtésirány Fi g. l : Pitr f territry J. Legend: l. kttenfteld, 1. si~ f g/aci.n valk:y, 3. [u/t-line, 4. emb.ssed rck, 5. crumbly type pit, 6. chojnel type pit, 7. number f pit, 8. instrument's place, 9. cnnectin pint t the ear/ier measured area. J O. sbpe 202

CJt ~2~ [ ~ E ::"')s( ~,j6j.. ~"'.. J7 c:js ~9 ~~1Q92 2. ábra. A n. terület alcnái. Jelmagyarázat: 1./r:arrs térszln, 2. terep/épcső, 3. sziklafal, 4. törésvnal, 5. alcnapertmuz, 6. mladéks típusú alcna, 7. vályúvég alcna, 8. zsmbly típusú alcna, 9. összen/jtt mladéks típusú akna, 10. alcna száma, ll. műszerállás, 12. barlang Fig. 2: Pitsf territry U. Legend: l. karrenfield, 2. ben ch, 3. rcky wall, 4.fault-line, 5. pü's edge, 6. crumbly type pit, 7. chtjiuu'ji type pit; 8. pthk type pit, 9. acere/e crumbly type pit, 10. nwnber f pit. ll. instrument's pl ace, 12. cave sűrűsége. A magyarrszági Alsó- hegyen ez az érték 32.000 m 2 l db. (KÓSA A., 1992 alapján). 203

2.2 Az aknák mélységvisznyai Az aknák mélysége l m tő122,5 m- ig te1jed. Átlags mélység 5,5 m. A különböző aknatípusk mélységvisznyai között jelentős különbség nem mutatható ki. Az mladéks típusú aknák 1-17 m. közötti mélységűek. A vályúvég akn.ák mélysége 1-22,5 m közötti {I táblázat). L t/jblázat: Különböző tlpu.jú aknák 11Wlységvisznyai Tahú l Depth relatins f different pit types aknatípusk ty1>e f pi ts ruladéks típus crumbly type vályúvég channel type zsmbly típus pthle type mélységtut- mélységtart- átlags mélység mány I. terület rány II. terület I. terület dcpth dmain deptb dmain average depth territrv I. territrv Il. tcrritrv I. 1 -!Om. 2-17m. 4,5 m. 2-22,5 m. 3-15m. 6 m.. - 10m. ( l db. ) - átlags mélység II. terület average depth territrv Il. 6,5 m. 6,6m. 10m. (l db: ) 2.3 Az aknabejáratk méretbeli sajátsságai Az mladéks aknák szájadéka általában nagybb, a vályúvégeké kisebb (II. táblázat). ll. táblázat: Különbözó típusúaknák méreteinek átlaga Tab/e Il. Average dimensins f different pit types aknatípusk type fpits cmladéks típus crurnbly type vályúvég channel type zsmbly típus pt h le type szélesség I. terület hsszúság I. terület szélesség li. terület widtb territrv I. length territrv l. widtb territrv II. ó,sm. 14m. 6,2m. 2,1 m. 4,3 m. 2,1 m. - - 4m. hsszúság II. terület!en~th territrv II. 9,8m. 5,5 m. 6m. Az akna szájánál két egymásra merőlegesen felvett méret egymáshz visznyíttt aránya a bejárat megnyúltságát jellemzi. Ha a hsszúság l szélesség arány 2- nél nagybb, az akna bejáratát megnyúltnak tekintettük. Az aknák keresztmetszeti hányadsa túlnymórészt 2 feletti értéket vesz fel (III. táblázat). lll t/jblázat; Keresztirányú hányads 2 feletti értélcének részesedése a két kutatu területen Tab/e Ill. The share f the crss-.sectinal quetient'.s ~ve 2 valw n the ressearched areas aknatípusk I. terület ll. terület I. és ll. t.erület átlaga typefp_its terrytcy l. territcy Il. average territry 1. ll. mjadéks típus 60% 69% 64,5% crumbly type vályúvég 68% 100 % 84% channel type 204

~ir-------------------------------------- 45 I.IJ e 35 ~30 "5!25 -J~ 10 OS Cb 9 5 0~--+---~~----~------~------+-------~ 2 4 6 8 10 12 14 16 ~ mél~{m) 3 a. ábra. Dmiadéks típusúaknák hsszúság és mélység ad4tai (1. -ll. terület) Fi g. 3 a. Lenght and depth parameters f crwnbly type piis ( terrilries l. and Il.) A hsszúság l szélesség hányads adatkból következtetni lehet a vályúvég aknák fejlődésmenetére (a sekély almákat fiatalabbnak, a mélyeket idősebbeknek tekintjük ). Mivel a különböző mélységű aknák keresztmetszeti hányadsa 2 körüli értéket vesz fel, így a hsszúság és a szélesség növekedési sebessége közel állandó a fejlődésük srán. 16 14 ~ 12. 10 -m 8 (!) -~ Ol 00 6 4 2 ~ L---+---~--~--~---+--_.----~------~~ 2 6 8 10 12 14 16 18 mélyság(m) 3b. ábra. Omladéks típusú aknák szélesség és mélység adatai (J: -11. terület) Fi g. 3 b. Width and deptjr parameters f crwnbly type piis (flmitries J. and II.) A kevésbé megnyúlt aknafrma kialakulását több tényező is előidézheti, amelyek az alábbiak:. - Az akna egymással 90 - s szöget bezáró törések metsződésénél képződik. Ilyenkr az aknák növekedése a törésvnalak mentén minden irányban azns ütemben történik. ilyen például az 5. és 13. jelű akna (J. ábra). 205

12~-----------------------------------.--, 10..se Ol "li! 6 -~ 00 2 4 2 ~ 8 19 0~~0~---+--------+--------+--------+-------~ 5 10 15 rmtység(m) 4 a. ábra. Csatrna dpllsú aknák hsszúság é.s mé/ység adatai (1.-11. tsrület) Fi g. 4 b. Lenght and depth parameters f channel type piis ( territaries l. and D.) - A határló térszín minden ldalról az akna irányába lejt, a prefrmáló törés gyengén fejlett. Ilyenkr minden ldalról karrcsatrnák trkllanak az aknába. A karrcsatmák hasnló ütemű növekedése azt eredményezi, hgy az akna vízgyűjtő teriilete is minden irányba hasnló ütemben nő. Ezért az akna minden ldalról hasnló mennyiségű ldőszert kap, ami az aknafalak hasnló sebességű bátrálását eredményezi. Ilyen pl. a 6., 8., 38. és 39. jelű akna (J. ábra). 2.4 Az akna megnyú/tsága és mélysége közti kapcslat elemzése 20 25,12 10 E e -r 6 <:J -~ 4 2 ~ s8 B> 00 5 10 15 20 ~yseg(m) 4b ábra. Csawma tipu.ní alcnák szilesség é.s mélység adatai (1.-D. terület) Fig. 4 b. Width and depth parllln4ters f channel type pitr (18rritries L and D.) 25 206

Vizsgáltuk az aknák mélységének és a bejárataiknak egymáshz való visznyát.(3a., 3b., 4a., 4b. ábra). llyen típusú vizsgálatkat (SÁRVÁRY I. 5. ábra. Om! adéks típusú aknák képződése üreg vagy járat bemlás ával. Jelmagyarázat: l. mészlrő, 2. törés, 3.felszín alajji üreg, 4. mladék. a. Felszín alatti iireg kialakulása. b. A jélszín alajji üreg bemlás a Fig. 5: Fnnatin f crun.bly type pits by cllapse f cavems r galleries Legend: l.limestne, 2. fault-line, 3. undsrgrund cavem, 4. ruins a) Develpment f undergrund cavern, b.) Cllapse f undergrund cavem 6. ábra. Omladék3 típusú aknálc képződése a terület megbillenésével (VERESS M.- HORYÁ111E.T.-ZENTAIZ..1996). Jelmagyarázat: l. mészig, 2. törésvnal, 3. felszín alatti üreg, 4. mladék. a. Törésvnalak kialakulása, b. A terület megbillenése. c. Omladéks típusú aknák képződése Fig. 6: Fnnatin f crumbly type pits by tilting f the ara (VERESSM.-HORVÁTH E. T.-ZENIAIZ 1996) Legend: l.!imestne, 2./au/t-/ine, 3. wulergrund cavern, 4. ruins a.) Develpment f fault-lines, b.) 1ílling f the area, c) J<rmatin ef crumbly type pi ts (1970) az Alsó - hegy zsmblyain is végzett. Omladéks típusú aknák szélessége nem váltzik jelentősen a mélység növekedésével, a bejárati hsszúság visznt a mélység növekedésével jelentősen növekszik. A kis mélységű, igy kis bejárati hsszúságú és kis bejárati szélességű aknák bejárata nem mutat megnyúltságt. Ugyanakkr a nagy mélységű aknák esetében, mivel azk bejárati hsszúsága jelentősen megnövekedett, rníg bejárati szélessége közel váltzatian maradt, meg-. nyúltak lesznek. A vályúvég aknáknál mindkét bejárati méret növekszik a mélység fuggvényében. Ezért azknál nem jelentkezik a mélység növekedésével a bejárat megnyúltsága. 3. Az aknák fejldése a vizsgált területeken 3.1 Omladéks aknák A két terület mladéks aknái között alaktani különbségek nincsenek. A mélységbeli különbségek jelentősek (2.2 fejezet ), feltehetőleg az aknaalakító flyamatk sebes- 207

sége és az aknaképződés feltételeinek különböz<ssége míatt. Az aknák megfigyeléseink: szerint kialakulhatnak: -Felszín alatti üreg vagy járat bemlásával (5. ábra). Ilyenek az l., 9. és 27. jelíí ak..tj.ák az J. ábrán, valamint az 5., 15. jelű aknák a 2. ábrán. - Terület megbillenésével (VERESS M.-ZENTAI Z.-HORV ÁTH E. T., 1996. 6. ábra). - Hasadékk összenövésével Hasadék kialakulhat törés, repedés vagy kőzetminőségbeli eltérés mentén. A flyamatban közpnti szerepet játszik az ldódás. Az ldódás mértéke alapján két zónát lehet megkülönböztetni, egy intenzív és egy lassú ldódási zónát (7. ábra). Az intenzív zóna törésvnal és réteglap mentén található. Itt gyrs az ldódás, mivel flyamats az ldószer utánpótlás és irányíttt a flyamat. A lassú ldódási zónába az aknafalat alktó szálkőzet tartzik, itt lassúbb az ldódás sebessége. Ha a törések kellés sűrűségben találhatók egymás mellett, akkr a réteglapk mentén összeldódhatnak (8. ábra). A közöttük lévő maradék válaszfalak rncslódnak, majd lemlanak. Ez tvább aprózódhat az ldódás- és a fagy hatására. Így nagy mennyiségű törmelék keletkezik az sszenőtt hasadékk alján. Ezeket a frmákat a méretük alapján mladéks aknának nevezhetjük (8. ábra). A törmelék alatt a törés mentén tvább flyik az ldódás. A törmelék követi a mélyülést, így egy utánrgyáss mzgás figyelhető meg (8. ábra). Az aknák törmelékanyag~ származhat fagyaprózódásból, illetve ldódásból Az mladéks aknák összenövéséből nagy kiteijedésű törmelékes mélyedések keletkezhetnek. Az aknák fejlődésének jelentős tényezője lehet a hókitöltésük. (HORVÁTH E. T.-ZENTAI Z. 1998). 3.2 vályúvég aknák Az I. területen a vályúvég aknák uralkdnak a lejtőkarrs térszín 1I5J []J ~ :J. EJs miatt. A II. területen a lejtőkarrk 1 2 7. ábra. Az intenzív is a las.rú ldódiui zónák elvi rajza. Jelmagyarázat. J. rú.nkó, 2. törúvnal, 3. rit.glap. 4. inl#mzlv ld~hltísi zóna, 5. las.rú ldódási zóna Fig. 7: 'IMr.ticl.rJr.J.ch f IM inflm.riwi tmd.rlw.r/v/in ZOMS I.Agend; 1./inuutne, 2.fauiJ.fiM. 3. /Jeddjngplan., 4. inten.swe slv/in zne, 5. slw slidin zne. ~.. kisebb száma és az egyéb feltételek következtében elsősrban mladéks típusú aknákat találtunk. A vízgyűjtő terület nagysága egyaránt beflyáslja az aknák számát és mélységél A vályúvég típusú aknák 208

,. l J l l 1\ : i l l l l l l~ il. /~ l l a 1 1 1 \... it...tl 1 r 1 J l l ~~l l l l l l l l J l l l u l l l J l l l l l ~\ l {, J l J l l """1 l ~ l l l b 1 1 1 \ : ~ 1 1 r 1 l l l J ~ J_ l J ~--7' l l l I 1 r -~ -, 1 1 r r 8. ábra. Dmiadéks tipusú a~~ képződése hasadékk összenöve.sevel. Jelmagyarázat: l. mp.szkő, 2. törésvnal, 3. réteg/ap, 4. intenzív ldódási zóna, 5. lassú ldójási zóna, 6. mladék, a. Hasadék kialakulása, b. Riteg/ap menti ldódás, c. Hasadékk összenövése. Fig. 8: l''rmatín f crumbly type piis by accretin f.{i.f.nlres Legend: 1./imuúme, 2. fault-line, 3. beddingplane, 4. intensíve slutin zne, 5. slw slutin zne, 6. rui1u a.) Frmalin f ji.ssure, b.) Slutin alng bedding plar.e, c) Acerelin af jissure.s kialakulása döntően a felszíni (hrizntális) karsztfnnákhz köthető, tehát ezek a vertikális frmák a jégtakaró visszahúzódása után jöhettek létre. Ezen tipus fejlődését is nagy mértékben beflyáslhatja az egyes aknákban tartósan megmaradó hó. 4. Összegzés a. Feltérképeztük és elemeztük a Ttes Gebirge két karszts területének vertikális karsztfrmáit Kapcslatt találtunk a terület tektnikáj a, glaciális - és karszts frmái között. b. Amíg az mladéks típusú aknák törések ldádáss típusú szélesedésével és a maradék válaszfalak mlásával, a vályúvégtípusú aknák ldódása (alakjukat megtartva növekednek) karrvályúk lefejezőrlésével alakulnak ki. modalom HORVÁTH. E. T.-ZENTAI Z. (1998): Újabb adalékk a magashegységi vertikális karsztfrmák mrfgenetikájáhz. - Karsztfejlődés II. (Ttes Gebirge karrjai). BDTF Természetföldrajzi Tanszék, Szmbathely, p.!91-200. 209

KÓSA A. (1992): Alsó-hegyi zsmblyatlasz; Atlas prpasti Dlnéh Vrchu; Alsó~ hegy l Dlny Vrchu Pthle At] as Budapest, MKBT. SÁRVÁRY I. (1970): A zsmblygenetika kérdéseiről- KarsZt és barlang l p. 5-12. ' VERESS M- HORVÁTH E. T. -ZENTAI Z. (1996): Egy magashegységi karsztterület vertikális frmáinak vizsgálata BDTF Tud. Közl. X. Természettudmányk 5. p. 141-157. 210