EGY TOTES GEBIRGE-I NAGY KARRVÁLYÚ KIOLDÓDÁSTÖRTÉNETI VÁZLATA
|
|
- Márta Orosz
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Karszt és Barlang, évf füzet, p , Budapest EGY TOTES GEBIRGE-I NAGY KARRVÁLYÚ KIOLDÓDÁSTÖRTÉNETI VÁZLATA Készült a T sz. OTKA pályázat támogatásával Veress Márton ÖSSZEFOGLALÁS Egy tót esi nagy karrvályú morfológiáját vizsgáljuk. A mélységi lefejéződést, ill. a teraszképződést alkalmazva értelmezzük a vályú különböző formáinak genetikáját, majd felvázoljuk a fejlődését. A vályúban felismert folyamatok módot adnak a karrosodás jobb megértéséhez. 1. Bevezetés Az a terület, amely a vizsgált karrvályút hordozza, a Totes Gebirge-hegység (Ausztria, Salzburgi- Alpok) egy glaciális eredetű völgytalpán, a Wiesenlacke-tó közelében helyezkedik el (1. ábra). A jég által egyenetlenné formált térszín ma már karsztosán fejlődik. A zömmel réteglapos felszínek (amelyeket rétegeket elmetsző felületek, küszöbök különítenek mozaikokra) önálló karros egységek. Ezen mezokarsztos egységek (SZABÓ L. 1995) továbbfejlődve LECHNER, I. (1953) által féldolinának (Halbdolinen) nevezett többé-kevésbé zárt karsztos formává fejlődnek. A vizsgált karrvályú is egy ilyen DK-nek dőlő réteglapos térszínen képződött (2. ábra, 1. fénykép). A vályú ÉNy-DK-i irányú, 6 m hosszúságú, alsó részén 0,8 m, felső részén kb. 1,6 m szélességű képződmény. Mélysége alsó részén 1 m-nél nagyobb, felső részén fokozatosan 0,5 m alá csökken. Felső részén egyébként villaszerűén kettéágazik. Környezetében több méter szélességben a karros formák hiányoznak. 2. Karrvályúk morfológiai elemei és az azokat kialakító oldódási folyamatok A lejtőn áramló (lefolyó) oldószer vályúkat hoz létre vonalas oldással (VERESS M. 1995). A vályúk kialakulását fedetlen térszíneken turbulens vízáramlással magyarázzák (GLEW, S. R.-FORD, D. C. 1980). A kisebb méretű és kiékelő vályúk szinonimái a következők: Rille-k (BÖGL1, A. 1976) rille-k (JENNING, J. N. 1985), TRUDGILL, S. 1985), gravitációs karr (JAKUCS L. 1971) rovátka (BALÁZS D. 1991), esőbarázda (VERESS M. 1992). A nagyobb méretüeké pedig az alábbiak: Rinne-k (BÖGLI, A. 1976), runnel (JEN- NINGS, J. N. 1985, TRUDGILL, S. 1985), barázda (BALÁZS D. 1990), oldódási csatorna (VERESS M. 1992). Utóbbiaknak több változatát is elkülönítik. így a kisebbeket flutes, rain solution runnelnek (JENN1NGS, J. N. 1985), az egymásba kapcsolódókat Horton-típusú runnelnek (FORD, D. C.-WILLIAMS, P. W. 1989) a lekerekített gerincűeket Rundkarmak (BÖGLI, A. 1976) hívják. A magányos nagy méretű barázdák (szélességük és mélységük akár m-es nagyságrendű is lehet) a nagy vályúk (VERESS M. 1995). A nagy vályúk talpának lejtése kisebb a hordozó térszín lejtésénél. A vályúk keresztmetszetük szerint egyszerűek és összetettek lehetnek (VERESS M. 1995). Az összetett vályúk fő vályújában (I. típusú vályú), decimétemél kisebb szélességű (II. típusú vályú), majd az utóbbiban, vagy az I. típusúban, egy még kisebb, néhány cm-es szélességű és mélységű (III. típusú vályú) helyezkedhet el. 21
2 1. ábra. A kutatott terület a hegységben Jelmagyarázat: I. gleccservölgy; 2. hegycsúcs; 3. tó; 4. turistaút; 5. siút; 6. turistaház; 7. a kutatott terület A belső vályúk valószínűleg akkor alakulhatnak ki, amikor a fö vályúban kevesebb (II. típusú vályú), ill. még kevesebb (III. típusú vályú) oldószer áramlik. A II., de különösen a III. típusú vályúk gyakran mutatnak hasonlóan a vízfolyások völgyeihez regressziót. (Itt azonban a regresszió a vályúban áramló oldószer oldóhatására megy végbe). Regresszió ott játszódik le, ahol az I. típusú vályútalpon a magasságkülönbség helyileg megnövekszik, tehát adott vályú regressziós és nem, vagy kevésbé regressziós szakaszokra különül. Regressziós helyek lesznek a vályútalpak kürtői mögötti vályú aljzatok. A regresszióra utal, hogy a kürtöktől távolodva a vályú mélységek gyorsuló ütemben csökkennek. A vályúkban gyakoriak a vályúvég, ill. a vályútalp kürtők, valamint a kis lejtésű vályútalp maradványok, a karrteraszok (VERESS M. 1995). A kürtők vályúkon kívül is előforduló néhány dmes szélességű, közel kör keresztmetszetű néhány m-es függőleges helyzetű lefelé keskenyedő zárt csatornák. (A vályúkon kívül gyakran olyan sűrűséggel jelennek meg, hogy önálló karrtípust alkotnak.) A vályúvég kürtők a vályúk végében, ezek peremi szintjében képződtek. A vályútalp kürtők a vályúk talpán nyílnak. (Tehát előzőek a vályúval egyidősek vagy idősebbek, az utóbbiak annál jóval fiatalabbak.) Azok a vályútalp kürtök, amelyek talajjal kitöltöttek és láthatólag nem a vályúk vizeinek elvezetöi kisebb szélességüek és ott alakulnak ki, ahol a vályúkat oldódásos hasadék metszi (vak kürtő). A vályútalp kürtők másik típusába tartozók talajtalanok, szélességük nagyobb, a vályúk vizét a mélybe vezetik (lefejezödéses kürtő). Karsztterületek epigenetikus völgyeiben gyakran játszódik le mélységi lefejeződés, víznyelőképződéssel (JAKUCS L. 1968, 1971, HEVESI A. 1978, 1984). A lefejeződés JAKUCS L. (1971) szerint akkor következik be, ha a karsztot fedő üledékek kevésbé vízzárók, míg HEVESI A. (1984) szerint akkor, ha a karsztvízszint a mészkő felszíne alatt 2 m-nél nagyobb mélységben húzódik és a kőzetben az oldásos eredetű résrendszer megfelelően fejlett. A lefejezödési hely hátrálása következtében (JAKUCS L. 1971) újabb víznyelők képződnek, a korábbiak víznyelő töbrökké alakulnak (JAKUCS L. 1978, HEVESI A. 1980). 22
3 Sok megfigyelés bizonyítja, hogy karros térszínek vályúiban is végbemegy a mélységi lefejezödés. A mélységi lefejezödés során kürtök ill. karrvályii barlangok képződnek (VERESS M. 1995). Lefejeződési helyek a vályútalpakon a fentebb felsorolt okok miatt nem alakulhatnak ki, mivel fedőüledékek hiányában kőzethatár, áramló karsztvízöv hiányában résrendszer nem fejlődik ki. Megfigyeléseink szerint a vályútalpak kisesésű részein alakulhatnak ki kürtök. A vályútalpú kürtök kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert. Feltehetően, kisebb vályútalp lejtés esetén, a vályútalpat harántoló törésekbe a lassúbb vízáramlás miatt több oldószer kerülhet, ami kedvezhet a kürtő kialakulásának, a vályú regresszió eredményeként a vályútalp ellankásodása az alsó vályúvégtől a felső vályúvég felé megy át, ami a lefejeződési hely hátrálását (újabb kürtők kialakulása) eredményezheti. A már kialakult kürtők is elősegíthetik újabb és újabb kürtők képződését. WILLIAMS, P. W. (1985) szerint karsztterületeken kialakult kürtőkhöz mind nyomásminimumos helyekhez áramlik a kőzetben tárolódott víz. Feltehetően valamely vályú már kialakult kürtői a vertikális irányú mozgás mértékét fokozzák, ami további kürtők kialakulásának kedvez. A karrteraszok olyan kis lejtésű vályútalp maradványok (a vályú belseje és alsó vége felé lejtenek) összetett vályúk belsejében, amelyek kifelé fokozatosan mennek át a vályú oldal lejtőjébe, míg befelé éles peremmel folytatódnak egy alsóbb helyzetű vályú meredek oldalában. Teraszok nem csak vályúkban fordulhatnak elő. BAUER, F. (1953) dachsteini madáritatókból említ teraszokat. A teraszok utólagos oldódás következtében teraszroncsokká különülnek. Esetleg teljesen leoldódhatnak, ilyenkor a hordozó vályú oldalában az eltérő meredekségü oldal lejtők metsződésénél élek nyomozhatok. Gyakran az élek is élroncsokká különülnek. Előfordulhat, hogy e képződmények a vályúnak csak egyik oldalában nyomozhatok (páratlan teraszok, ill. élek). Teraszok akkor alakulhatnak ki, amikor a II. vagy III. típusú vályú növekedése gyorsabb, mint a hordozó vályú szélesedése. Ugyanis, ezáltal a belső vályú szélesedése következtében a hordozó vályútalpnak csak keskeny sávjai maradnak meg. Ennek előfeltétele a széles vályútalp. A vályútalp maradvány (terasz) kialakulásának több oka is lehet, amelyek az alábbiak (VERESS M. 1995): 2. ábra. A nagy karrvályú domborzatrajzi és morfológiai térképe Jelmagyarázat: I. szintvonal helyi rendszerben: 2. műszer álláspontja; 3. nagy vályú pereme; 4. kürtő; 5. B jelű kürtő; 6. III. típusú vályúk; 7-8. különböző magasságú teraszroncsok; különböző magasságú élek (teraszmaradványok); 11. terasz; 12. képződő terasz A hordozó vályú elveszíti a vízgyűjtőjét, így a vályúban folyamatosan csak annyi oldószer áramolhat, amely II. ill. III. típusú vályú növekedését teszi lehetővé (3. ábra). A hordozó vályú olyan méretűvé nőhet, hogy a vízgyűjtőről származó oldószer csak részben tölti ki (3. ábra). A vályútalpon mélységi lefejezödés történik. A lefejeződési helytől újabb belső vályú, ill. vályúk képződnek, amelyek regressziójuk során részben felemésztik a hordozó vályú talpát (4. ábra). A vályúk korróziós teraszai genetikailag a folyóvízi, de főleg a glaciális eredetű teraszokkal rokon képződmények. 23
4 /. kép. A karrvályú képe É felől (háttérben a Wiesenlacke-tó körüli növényzet látható) Jelmagy>aráizat: I. a vályú zárt vége; 2. A jelű kürtő; 3. B jelű kürtő; 4. C jelű kürtő; 5. D jelű kürtő; 6. E jelű kürtő; 7. B jelű kürtő II. típusú vályúja; 8. B jelű kürtő III. típusú vályúja; 9. I. sz. teraszroncs; sz. teraszroncs; 11. a vályú baloldali mellékága; 12. a vályú jobboldali mellékága 3. A nagy karrvályú morfológiája A nagy karrvályú (a továbbiakban vályú) kürtői jellegzetes lefejeződéses (vízelvezető) típusú vályútalp kürtök. A, B, C, D, E jelű kürtök esetében a lefejeződést bizonyítja, hogy belső vályú talpán, illetve végében képződtek. A vízelvezetést a kürtőktől visszahátráló III. típusú vályúk kifejlődése bizonyítja. Esetleg az A jelű kürtő vagy ennek elődje lehetett vályúvég kürtő. Ez már teljesen elvesztette aktivitását, miután nem vezet hozzá sem II. sem III. típusú vályú. (A jelű kürtöt akkor lehetne biztosan vályútalp kürtőnek tekinteni, ha belső vályúk talpán képződött volna, ill., ha belső vályú folytatódna a kürtön túl is.) A lefejezödési helyek hátrálása történt, mivel a kürtök mérete az alsó vályúvég felől a felső irányába csökken. A nagy vályú (fő vályú) talpán a belső vályúk két típusa különíthető el. Az egyik típust egy II. típusú vályú képviseli, mely a B jelű kürtő idősebb, regressziós vályúja (továbbiakban B jelű kürtő II. típusú vályúja). A másik típusba III. típusú vályúk tartoznak. A II. típusú vályú a fő vályú talpának jelentős részét foglalja el, de részben C, D, E jelű körtők által roncsolódott, ill. részekre tagolódott. A III. típusú vályúk B, C, D, E jelű kürtőktől visszahátráló képződmények a már említett II. típusú vályú talpán. Teraszroncsok a vályúban a B és C jelű kürtők között két szintben nyomozhatok. (A felső, 1. sz. terasz a vályú déli oldalán E jelű kürtőig húzódik.). A teraszroncsok néhány cm-es szélességűek. (A vályú északi lejtőjén azonban az alsó, 2. sz. terasz szintet képviselő vályútalp maradvány dm-es szélességet is meghaladja.). Az 1. sz. terasz a vályútalp (nagy vályú) maradványa, a 2. sz. terasz A jelű kürtőhöz vezető II. típusú vályú talpának maradványa. A és B jelű kürtő 24
5 között a vályúoldalban már a teraszroncsok is hiányoznak. Mindössze helyenként ismerhetők fel élroncsok ugyancsak két szintben. Lényegében A és B jelű kürtök között a teraszok teljes egészében felemésztődtek. Ebben szerepet játszhatott B kürtő kialakulása, illetve a vályú peremek felőli oldószer beáramlás. Újabb vályú vagy vályúk A jelű kürtőtől már nem alakulhattak ki, mivel a kürtő vízgyűjtője B jelű kürtő kialakulása után ehhez túlságosan kicsinek bizonyult. Nagy biztonsággal állítható azonban, hogy az említett teraszroncsok és élek két terasznak a maradványai. Ugyanis e maradványok peremeire a vályú mindkét oldalán 2-2 egyenes illeszthető. E teraszokat kialakító vályúk a nagy vályú alsó végén túl nem mutathatók ki, továbbá a felső teraszroncsok és élek peremeire illeszthető egyenesek A jelű kürtőt érintik. Mindezek arra utalnak, hogy a teraszokat adó, ill. az azokat kialakító vályúk A jelű kürtőtől annak kialakulása után képződtek. Ez ugyancsak azt bizonyítja, hogy A jelű kürtő képződése a vályú kialakulása után kezdődött. Ebben az esetben a nagy vályú már kialakulását követően fokozatosan lefolyástalan, vakon elvégződé úgynevezett vak-karrvályúvá (hasonlóan a karsztterületek vakvölgyeihez) fejlődött. B jelű kürtökhöz vezető II. típusú vályú kialakulása újabb terasz kifejlődését eredményezte, ill. eredményezi. Ez a 3. sz. terasz, amely az A jelű kürtőhöz vezető III. típusú vályú talpának a maradványa. Látható, hogy az idősebb teraszok roncsainak hiányában csak lokálisan fejlődik ki, ill. a B jelű kürtő felé közeledve a annak II. típusú vályújának elvégződése miatt nincs is lehetőség A és B jelű közötti szakaszon a kifejlődésére. A terasz teraszronccsá fejlődése is megfigyelhető a vályú déli oldalán B és C jelű kürtő közötti szakaszon. Ez arra vezethető vissza, hogy B jelű kürtő II. típusú vályúoldala szélesedve egy rövidebb szakaszon elérte az A jelű kürtő III. típusú vályújának oldalát. B jelű kürtő II. típusú vályújának talpából folyamatban van a 4. sz. terasz képződése. 4. A vályú fejlődéstörténete Kifejlődik a vályú, majd A jelű kürtője (5/a, 6/a ábrák). Feltehetően a vályúnak felszíni lefolyása nem alakult ki. 3. ábra. Teraszképződés az I. típusú vályú növekedése vagy vízhozam csökkenés esetén (Veress M nyomán) Jelmagyarázat: a-b. a különböző vályúk hasonló ütemű növekedése: c-d. a fiatalabb vályúk gyorsabb ütemű növekedése: /., //.. Hl. vályút ipusok; 1. az a-b fejlődési szakasz ideje alatt képződő vályúk; 2. a c-d fejlődési szakasz idején képződő vályúk: 3. terasz E C3' 1 _ J 0 p n ( * El? dm? rg~]i 2* A a- 0 íqcmckk) 4. ábra. Teraszképződés mélységi lefejeződés esetén (Veress M nyomán) Jelmagyarázat: a. lefejeződések előtti fejlődési szakasz; b. lefej eződések utáni fejlődési szakasz; b/l. első lefejezödési hely utáni inaktív vályúszakasz; b/2. második lefejezödési hely utáni inaktív vályúszakasz; c. felülnézet /., //., Hl. vályútípusok (keresztmetszeteken); t. terasz (keresztmetszeteken); l vályú pereme; vályú pereme; vályú pereme; 4. terasz, teraszroncs; 5. kürtő; 6. szelvény helye az alaprajzon; 7. vályútalp lejtésiránya 25
6 Az A jelű kürtőhöz vezető II. típusú vályú hátrálása és szélesedése a nagy vályú talpát jelentős részben felemésztve eredményezte az 1. sz. terasz kialakulását. Az A jelű kürtő III. típusú vályújának kialakulásával kezdetét veszi a 2. sz. terasz kialakulása. Ezt követően kialakul B jelű kürtő, majd ennek II. típusú vályúja (5/b, 6/b. ábrák). E II. típusú vályú szélesedése a 3. sz. terasz kialakulását eredményezi, miután növekedése során részben felemészti az A jelű kürtő III. típusú vályújának talpát. B jelű kürtőtől újabb vályú (III. típusú vályú) kialakulása kezdődik el. Végbemegy az 1. és 2. terasz teraszroncsokká különülése, egyes helyeken a roncsok élekké formálódása (5/c, 6/c. ábrák). Ezután mélységi lefejeződések során előbb C jelű kürtő alakul ki, majd újabb kürtök képződnek (D, E jelű), B jelű kürtő II. típusú vályújában. (A 3. sz. terasz fejlődése valószínűleg megakad miután B jelű kürtő II. típusú vályújába az újabb kürtők kialakulása miatt nem, vagy csak kevés 6. ábra. A karrvályű fejlődéstörténete alaprajzban Jelmagyarázat: l. a nagy vályú pereme: 2. kürtő: 3. B jelű kürtőhöz vezető II. típusú vályú: 4. III. típusú vályúk peremei 5. I. sz. terasz, teraszroncs (nagy vályú aljzatának maradványa); 6. él (l. sz. terasz maradványa); sz. terasz, teraszroncs (A jelű kürtő II. típusú vályújának aljzat maradványa); 8. él (2. sz. terasz maradványa); sz. terasz (A jelű kürtő III. típusú vályújának aljzat maradványa); 10. kifejlődő, 4. sz. terasz (B jelű kürtő II. típusú vályújának aljzat maradványa) / 1. szelvény helye oldószer jut.) Kialakulnak C, D, E jelű kürtök III. típusú vályúi (5/d, 6/d. ábrák). A III. típusú vályúk kifejlődése újabb, a 4. sz. terasz (B jelű II. típusú vályújának talpából) kialakulásának kezdetét jelenti. Ez azonban már kezdetben sem egységes, miután négy, kürtők által elkülönített III. típusú vályú szélesedésére vezethető vissza kialakulása. (Valószínűleg a képződési kor is eltér: B jelű kürtő III. típusú vályúja mentén a legidősebb, míg E jelű kürtő III. típusú vályújánál a legfiatalabb.) 26
7 Úgy tűnik a vályú fejlődéstörténetébe a terasz kialakulás akkor illeszthető be ellentmondásmentesen, ha ennek okát mélységi lefejeződésre vezetjük vissza. Az oldallejtők egységes (felületi) leoldódása eredményeként a vályú peremek legömbölyödnek, a teraszok teraszroncsokra különülnek, majd élekké formálódnak. A vályú oldalak oldódása főleg a vályú alsó részén jelentős. Mindez azzal lehet kapcsolatban, hogy a hordozó terület lejtése következtében környezetéből a vályú alsó része több oldószert kap, mint a felső része. Valószínű, hogy az oldalról beáramló oldószer annak alsó részén már nem szélesíti számottevő mértékben a vályút. Ezt az látszik alátámasztani, hogy a legidősebb teraszroncsok pereme, illetve élek távolsága a vályúpermekhez képest közel megegyező, ugyanakkor a vályúoldalak itt meredekebbek, mint a vályú felső részén. Itt a vályúoldal leoldódás az egyenetlenségek (teraszok) felemésztödésében és a vályú lejtő alsó részének oldódásában nyilvánul meg. A vályú felső szakaszán szélesebb és az oldallejtök kevésbé meredekek. Itt a vályúoldalaknak valószínűleg a felső része oldódik. (Mindez csak úgy lehetséges, ha a határoló felszín is nagyobb mértékben oldódik, mint a vályú alsó részének környezetében. Ez arra utal, hogy a hordozó térszín felületi leoldódás eredményeként egyre kisebb lejtöszögü lesz.) A vályú felső szakaszán a vályúoldal kisebb mértékű leoldódását jelzi, hogy az 1. sz. terasz itt kevésbé oldódott le. 5. Eredmények A megfelelő morfológiai jegyek felismerésével és azok genetikájának értelmezésével egy-egy karros forma fejlődéstörténete megrajzolható. Úgy tűnik, ezek a formák karrvályűk esetében a teraszok és a kürtők. A teraszok helyzete, esetleges megszakadása, kimaradása alapján következtetni lehet a hordozó vályú oldallejtöinek oldódásos fejlődésére (lejtő hátrálás). A példaként bemutatott karros vályú számos oldási folyamat eredményeként alakult ki. A kialakuló kis- vagy részformák újabb folyamatokat gerjesztve lehetővé tették további formák képződését. Egy-egy nagy vályú kialakulása önmagukat erősítő folyamatok eredménye, ha a kezdeti feltételek kedvezőek. Réteglapos felszínen kifejlődő vályú környezetéből az oldószert magához vonzza. így a környezetben a vályúfejlödés elakad, vagy el sem kezdődik, ami a már kialakult vályú további, még gyorsabb fejlődését eredményezi. Réteglapos felszínek vályúkkal történő feltagolódásának két módja lehetséges. Sok kisebb vályú, vagy egyetlen, vagy néhány nagy vályú kialakulása játszódik le. Ez utóbbi esetben a kifejlődő vályú vízgyűjtő területét egyre nagyobb területre terjeszti ki, belsejében egyre differenciáltabb fejlődés megy végbe. Veress Márton BDF Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely. Károlyi G. tér 4. IRODALOM BALÁZS D. (1990): Karrformák-karregyüttesek. Karszt és Barlang II. p BAUER, F. (1953): Verkastung und Bodenschwund im Dachsteingebiet. Mitteilungen dér Höhlenkommission 1. f. p BÖGLI A. (1976): Die wichtigsten Karrenformen dér Kalkalpen. In: Karst processes and relevants Iandsforms. ISU Comission on Karst Denudation. Ljubljana p FORD. D. C.-WILL1AMS, P. W. (1989): Karst geomorphology and Hydrology Unwin Hymann, London. GLEW, J. R.-FORD. D. C. (1980): Simulation study of the development of rillenkarren Earth Surface Processe 5. p HEVESI A. (1978): A Bükk szerkezet- és felszínfejlődésének vázlata. Földr. Ért f p HEVESI A. (1980): Adatok a Bükk-hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez. Földi. Közi f. p HEVESI A. (1984): Karszformák kormeghatározásával és mészköhegységeinek új harmadidőszaki jégkori arculatának megrajzolásában játszott szerepükről a Bükk-hegység példáján. Földr. Ért f. p JAKUCS L. (1968): Szempontok a karsztos tájak denudációs folyamatainak és morfogenetikájának értelmezéséhez. Földr. Ért. 17. l. f p JAKUCS L. (1971): A karsztok morfogenetikája. Akadémia Kiadó. Bp. 27
8 JENN/NGS, J. N. (1985): Karst geomorphology Basil Blackwell, New York. LECHNER, J. (1953): Neue Formen des Hochgebirgskarstes im Totes Gebirge. Mitteilungen dér Höhlenkomission, Wien p SZABÓ L. (1995): Karrvályú rendszerek térképezése a Totes-hegységben. Karsztfejkődés I. k. (meg/, alatt) TRUDG1LL. S. (1985): Limestone geomorphology. Longman, London and New York. VERESS M. (1992): A karsztosodás mikroformái a karrok. Természet Világa. 3. sz. p VERESS M. (1995): Karros folyamatok és formák rendszerezése Totes Gebirge-i példák alapján. Karsztfejlődés 1. k. (meg/, alatt). WILLIAMS. P. W. (1983): The role of the subcutaneous zone in karst hydrology. J. Hídról. 61. p SCHEMATIC DISSOLUTION HISTORY OF A LARGE RINNENKARR IN THE TOTES GEBIRGE Authors investigated the morphology of a large (6 m long, m wide and m deep) rinnenkarr in the Totes Gebirge, Austria. Applying the models of vertical piracy and terrace formation, they interpret the genesis of the different forms within the runnel and outline its evolution history. The processes recognize here enable a better understanding of karr formation. 28
Földrajzi Közlemények pp KISEBB TANULMÁNYOK A TOTES GEBIRGE A TÍPUSÚ VÁLYÚINAK GENETIKAI CSOPORTOSÍTÁSA KOZMA KATALIN
Földrajzi Közlemények 2012. 136. 2. pp. 211 217. KISEBB TANULMÁNYOK A TOTES GEBIRGE A TÍPUSÚ VÁLYÚINAK GENETIKAI CSOPORTOSÍTÁSA KOZMA KATALIN VARIATIONS OF TYPE A CHANNELS IN THE TOTES GEBIRGE Abstract
Recens karsztosodás Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány
2. A vizsgált területek általános morfológiája és karros formakincse
!{ARR VÁLYÚ RENDSZEREK TÉRKÉPEZÉSE A TOTES HEGYSÉGBEN SZABÓ LEVENTE Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Földrajz Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4. 1. Bevezetés összefoglalás: A dolgozaj két,
KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, pp VÍZÁGAS VÁLYÚKARROK FEJLŐDÉSI TÍPUSAI
KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 61-85. VÍZÁGAS VÁLYÚKARROK FEJLŐDÉSI TÍPUSAI VERESS MÁRTON 1 -PÉNTEK KÁLMÁN 2 -ZENTAI ZOLTÁN 1 - MITRE ZOLTÁN 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi
KARROS FOLYAMATOK ÉS FORMÁK RENDSZEREZÉSE TOTES GEBIRGE-1 PÉLDÁK ALAPJÁN
KARROS FOLYAMATOK ÉS FORMÁK RENDSZEREZÉSE TOTES GEBIRGE-1 PÉLDÁK ALAPJÁN VERESS MÁRTON. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Földrajz Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4. Összefoglalás: A magashegységi
A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 213-223, A RETEK-ÁG (BARADLA-BARLANG) ÉS FELSZÍNI VÍZGYŰJTŐ- JÉNEK MORFOLÓGIÁJA MORPHOLOGY OF BOTH THE BRANCH CALLED RETEK-ÁG IN BARADLA CAVE AND ITS SUPERFICIAL
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
TAGOLT FEKÜJŰ FEDETT KARSZT KARSZTOSODÁSÁNAK MODELLEZÉSE GIPSZEN MODELLING OF THE KARST DEVELOPMENT OF COVERED UNEVEN BEDROCK ON PLASTER SZEMES MÁTYÁS
KARSZTFEJLŐDÉS XXI. Szombathely, 2016. pp. 129-143. DOI: 10.17701/16.129-143 TAGOLT FEKÜJŰ FEDETT KARSZT KARSZTOSODÁSÁNAK MODELLEZÉSE GIPSZEN MODELLING OF THE KARST DEVELOPMENT OF COVERED UNEVEN BEDROCK
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, pp
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 81-103. NÖVÉNYFOLT ALATTI ÉS NÖVÉNYZETMENTES LEJTŐK KARROSODÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TOTES GEBIRGEI PÉLDÁK ALAPJÁN VERESS MÁRTON-DEÁK GYÖRGY CZÖPEK ISTVÁN Berzsenyi
Talaj nélküli sziklafelszínek néhány karros jelensége és az ezek hatására képződő karrformák 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 41-71. Talaj nélküli sziklafelszínek néhány karros jelensége és az ezek hatására képződő karrformák 1 VERESS MÁRTON 2 Abstract Karr phenomena and surface
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, pp RINNENKARR RENDSZEREK FEJLŐDÉSE 1
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 71-85. RINNENKARR RENDSZEREK FEJLŐDÉSE 1 VERESS MÁRTON 1 -ZENTAI ZOLTÁN 1 -PÉNTEK KÁLMÁN 2 - MITRE ZOLTÁN 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 207-219. A HORVÁTORSZÁGI LOCRUM SZIGETÉNEK TENGERPARTI KARRJAI VERESS MÁRTON
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 207-219. A HORVÁTORSZÁGI LOCRUM SZIGETÉNEK TENGERPARTI KARRJAI VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár
EGY DACHSTEINI RÉTEGLAPOS TÉRSZÍNRÉSZLET KARROS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE VERESS MÁRTON-TÓTH GÁBOR
KARSZTFEJLŐDÉS VII Szombathely, 2002. pp. 187-204. EGY DACHSTEINI RÉTEGLAPOS TÉRSZÍNRÉSZLET KARROS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE VERESS MÁRTON-TÓTH GÁBOR Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely,
A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi
Karsztos felszínformák vizsgálata digitális domborzatmodellek segítségével
Dr. Telbisz Tamás ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., telbisztom@ludens.elte.hu Abstract In the present paper, digital elevation models (DEMs) of karst landforms
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 197-206. A KARROSODÁSI EGYSÉGEK TÍPUSAI A TSANFLEURON- GLECCSER (BERNI-ALPOK) ELŐTERÉBEN
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 197-206. A KARROSODÁSI EGYSÉGEK TÍPUSAI A TSANFLEURON- GLECCSER (BERNI-ALPOK) ELŐTERÉBEN TÓTH GÁBOR 1 SCHLÄFFER ROLAND 1 DOMINIQUE GUEX 2 1 BDF Természetföldrajzi
Válasz Veress Márton válaszára
Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa
FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2012. 136. 1. pp. 2 21. FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK TÍPUSAI ÉS KIALAKULÁSUK VERESS MÁRTON TYPES AND DEVELOPMENT OF DEPRESSION OF SUPERFICIAL DEPOSIT Abstract In this paper we present
KARROS LEJTŐFEJLŐDÉS A TRIGLAV ÉSZAKI ELŐTERÉBEN VERESS MÁRON ZENTAI ZOLTÁN
KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 2004. pp. 177-196. KARROS LEJTŐFEJLŐDÉS A TRIGLAV ÉSZAKI ELŐTERÉBEN VERESS MÁRON ZENTAI ZOLTÁN Berzsenyi Dániel Főiskola Természetföldrajzi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi
DOLOMITTÉRSZÍNEK KARROS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉNEK NÁ- HÁNY TÍPUSA RYBÁR OLIVÉR
KARSZTFEJLŐDÉS XIV. Szombathely, 2009. pp. 161-174. DOLOMITTÉRSZÍNEK KARROS FELSZÍNFEJLŐDÉSÉNEK NÁ- HÁNY TÍPUSA RYBÁR OLIVÉR Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz- és Környezettudományi Intézet, Természetföldrajz
KARSZTFEJLODÉS VI Szombathely, pp
KARSZTFEJLODÉS VI Szombathely, 2001. pp. 161-169. ADALÉKOK KARRFORMÁK KIALAKULÁSI KORÁBOZ ÉS FEJLŐDÉSI SEBESSÉGÉHEZ A BALLSTATT -GLECCSÉR JÉGMENTES VÖLGYTALP ÁN 1 VERESS MÁRTON 2 -TÓTH GÁBOR 2 -PÉNTEK
VÁLYÚRENDSZEREK FEJLŐDÉSE THE DEVELOPMENT OF RINNENKARREN SYSTEMS
VÁLYÚRENDSZEREK FEJLŐDÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XX. Szombathely, 2015. pp. 101-124. DOI: 10.17701/15.101-124 THE DEVELOPMENT OF RINNENKARREN SYSTEMS VERESS MÁRTON SAMU SZABOLCS SZÉLES GYULA DÖBRÖNTEI LJUBOV ZENTAI
SAROKNYOMKARROK VIZSGÁLATA Az AUSZTRIAI TOTES-GEBffiGÉBEN
KARSZTFEJLÓDÉS II. (Totes Gebirge karrjai} Szombathe/y, 1998.pp..149-168. SAROKNYOMKARROK VIZSGÁLATA Az AUSZTRIAI TOTES-GEBffiGÉBEN BALOGH ZOLTÁN 2092, Budakeszi, Erdő u. l O. Abstract: One type of karren
KARROS FELSZÍN ELEMZÉSE DIGITÁLIS MÓDSZERREL TÓTH GÁBOR SCHLÄFFER ROLAND
KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 2004. pp. 133-140. KARROS FELSZÍN ELEMZÉSE DIGITÁLIS MÓDSZERREL TÓTH GÁBOR SCHLÄFFER ROLAND BDF Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. tothg@bdtf.hu,
A MECSEKI KARSZT OLDÓDÁSOS- ÉS UTÁNSÜLLYEDÉSES TÖBREINEK MORFOMETRIAI ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XXII. Szombathely, 2017. pp. 119-138. DOI: 10.17701/17.119-138 A MECSEKI KARSZT OLDÓDÁSOS- ÉS UTÁNSÜLLYEDÉSES TÖBREINEK MORFOMETRIAI ELEMZÉSE MORPHOMETRIC ANALYSIS OF DISSOLVED- AND SUBSIDENCE
XIV. KARSZTFEJLŐDÉS KONFERENCIA SZOMBATHELY május
XIV. KARSZTFEJLŐDÉS KONFERENCIA SZOMBATHELY 2011. május 26-29. Regisztráció: Május 26-án 9-14 óra között C épület nagyelőadója előtt Helye: Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. C épület nagyelőadó Az előadások
A SZÉL HATÁSA A KARROSODÁSRA ÉS A KARRFORMÁK KIALAKULÁSÁRA DIEGO DE ALMAGRO SZIGETÉN
Karszt és Barlang 2009. / - / /. p. 3-18. Budapest 2010. Veress Márton-Szunyogh Gábor-Zentai Zoltán-Tóth Gábor-Czöpek István A SZÉL HATÁSA A KARROSODÁSRA ÉS A KARRFORMÁK KIALAKULÁSÁRA DIEGO DE ALMAGRO
A MADAGASZKÁRI TSINGY KIALAKULÁSA
Karszt és Barlang 2002 2003. éyf. p. 11 32. Budapest 2006. Veress Márton Zentai Zoltán Tóth Gábor Czöpek István Schlaffer Roland A MADAGASZKÁRI TSINGY KIALAKULÁSA ÖSSZEFOGLALÁS Madagaszkár jellegzetes
Karsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, pp A MADAGASZKÁRI TSINGY VERESS MÁRTON-ZENTAI ZOLTÁN-TÓTH GÁBOR- CZÖPEK ISTVÁN-SCHLÄFFER ROLAND
A MADAGASZKÁRI TSINGY KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 153-196. VERESS MÁRTON-ZENTAI ZOLTÁN-TÓTH GÁBOR- CZÖPEK ISTVÁN-SCHLÄFFER ROLAND Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700
XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről
GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.
DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK HASZNÁLATA A KARSZTKUTATÁSBAN TELBISZ TAMÁS
. KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 24. pp. 21-33. DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK HASZNÁLATA A KARSZTKUTATÁSBAN TELBISZ TAMÁS ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., telbisztom@ludens.elte.hu
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, pp KÜRTŐKÉPZŐDÉS EGY MADAGASZKÁRI SZIKLÁS PARTON
KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 135-149. KÜRTŐKÉPZŐDÉS EGY MADAGASZKÁRI SZIKLÁS PARTON VERESS MÁRTON TÓTH GÁBOR ZENTAI ZOLTÁN SCHLÄFFER ROLAND Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz- és Környezettudományi
A KÜRTŐKÉPZŐDÉS VIZSGÁLATA FIZIKAI ANALÓG MODELLKÍSÉRLETEKKEL EXAMINATION OF A CHIMNEY FORMATION WITH THE USE OF PHYSICAL ANALOGUE MODEL EXPERIMENTS
KARSZTFEJLŐDÉS XXI. Szombathely, 2016. pp. 117-127. DOI: 10.17701/16.117-127 A KÜRTŐKÉPZŐDÉS VIZSGÁLATA FIZIKAI ANALÓG MODELLKÍSÉRLETEKKEL EXAMINATION OF A CHIMNEY FORMATION WITH THE USE OF PHYSICAL ANALOGUE
ZENTAIZOLTÁN. Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetfóldrajzi Tanszék, Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
KARSZTFE/LÓDÉS V. Szombathely, 2000. pp. J 27-137. KARRV ÁL YÚK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI NÉHÁNY HÉTTÓ-VÖLGYI (JULIAI ALPOK SZLOVÉ~'lA) MINTATERÜLET ADATAINAKFELHASZNÁLÁSÁVAL 1 ZENTAIZOLTÁN Berzsenyi Dániel
KARROS VÁLYÚK MORFOMETRIAI VIZSGÁLATA A MELLÉK- VÁLYÚ BECSATLAKOZÁSI HELYEK KÖZELÉBEN
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 173-184. KARROS VÁLYÚK MORFOMETRIAI VIZSGÁLATA A MELLÉK- VÁLYÚ BECSATLAKOZÁSI HELYEK KÖZELÉBEN MORPHOMETRIC ANALYSIS OF KARREN CHANNELS CLOSE TO THE CONNECTING
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
KARRMEANDEREK MORFOLÓGIAI TÉRKÉPEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI ben a Totes Gebirge hegységben négy térszínrészleten folytattuk
KARSZTFEJLÓD ÉS II. (Totes Gebirge karrjai) Szombaúu11y, 1998.pp. 59-73. KARRMEANDEREK MORFOLÓGIAI TÉRKÉPEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI VERESS MÁRTON -BARNA JÁNOs *Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Természetföldrajzi
KARSZTFE/LÓDÉS VI Szombathely, pp
KARSZTFE/LÓDÉS VI Szombathely, 2001. pp. 171-183. KARRLEJTÖK ÖSSZEHASONLÍTÓ MORFOMETRIAI VIZSGÁLATA A DACHSTEIN-FENNSÍKON SZABÓ LEVENTE Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
AKARRFORMÁKI.1. Veress Márton. Karszt és Barlang p Budapest ÖSSZEFOGLALÁS
Karszt és Barlang 2004-2005. p. 3-12. Budapest 2008. Veress Márton AKARRFORMÁKI.1 ÖSSZEFOGLALÁS Irodalmi és saját kutatási eredményeinketfelhasználva mutatjuk be a karrokat. Eformákat képződési környezetük
KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 131-154. VÁLYÚRENDSZEREK FŐVÁLYÚINAK FEJLŐDÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 131-154. VÁLYÚRENDSZEREK FŐVÁLYÚINAK FEJLŐDÉSE VERESS MÁRTON 1 -ZENTAI ZOLTÁN 1 -PÉNTEK KÁLMÁN 2 -MITRE ZOLTÁN 2 -DEÁK GYÖRGY 1 -SAMU SZABOLCS 1 1 Nyugat-magyarországi
KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe
A KARSZTVÍZ (karbonátos kızetekre jellemzı résvíz) A karszt, karsztosodás fogalma elnevezés a szlovéniai Karszt hegységbıl Lényege: olyan terület, ahol a felszíni és a felszín alatti formakincs kialakulásában
Zentai Zoltán publikációs tevékenységének adatai 1
Zentai Zoltán publikációs tevékenységének adatai 1 Szakcikkek: 1. Zentai Z. (1994): A parajdi sókarszt geomorfológiája- A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. IX.Természettudományok
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
136. évfolyam, 1. szám
136. évfolyam, 1. szám 2012 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt
KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI
KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp. 105-125. KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTOK FEDETT KARSZT MINTÁZATAI THE PATTERNS OF THE COVERED KARST IN THE BLOCK MOUNTAINS VERESS MÁRTON 1 -UNGER ZOLTÁN 1 1 Nyugatmagyarországi
KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN
KARSZTMORFOLÓGIAI ELEMZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKŰ DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ALAPJÁN Bevezetés Telbisz Tamás 1 A természetföldrajzi és felszínalaktani kutatásokban jelenleg az anyagvizsgálati módszerek fejlődése
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
GIPSZ HASADÉKKARRJAINAK VIZSGÁLATA MODELLKÍSÉRLETEKKEL THE STUDY OF GRIKES OF PLASTER WITH MODEL EXPERIMENTS VERESS MÁRTON GÁRDONYI ISTVÁN DEÁK GYÖRGY
KARSZTFEJLŐDÉS XX. Szombathely, 2015. pp. 231-250. DOI: 10.17701/15.231-250 GIPSZ HASADÉKKARRJAINAK VIZSGÁLATA MODELLKÍSÉRLETEKKEL THE STUDY OF GRIKES OF PLASTER WITH MODEL EXPERIMENTS VERESS MÁRTON GÁRDONYI
137. évfolyam, 1. szám
137. évfolyam, 1. szám 2013 Földrajzi Közlemények A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Географические
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 267-291. ADALÉKOK A TÁBLA-VÖLGYI-DŰLŐ (TÉSI-FENNSÍK) FEDETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON Berzsenyi Dániel Főiskola, Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely,
KARRMEANDEREK ÉS TÍPUSAIK
Karszt és Barlang 2000-2001. évf. p. 21. Budapest 2005. Veress M árton Tóth Gábor KARRMEANDEREK ÉS TÍPUSAIK ÖSSZEFOGLALÁS Megadtuk a meanderkarrok főbb morfológiai elemeit. A meanderkarrokat térképezve
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, pp ADATOK A TÉSI-FENNSÍK KÉT TÉRSZÍNRÉSZLETÉNEK FE- DETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON
KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 171-184. ADATOK A TÉSI-FENNSÍK KÉT TÉRSZÍNRÉSZLETÉNEK FE- DETT KARSZTOSODÁSÁHOZ 1 VERESS MÁRTON BDF Természetföldrajzi Tanszék, 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár
KARSZT BARLANG KIADJA A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT I. - II.
KARSZT és KIADJA A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT BARLANG 2006 I. - II. A szivornyás működésű orfűi Sárkány-kitt kitörés közben. A csapadékosság függvényében hetente több mint 100 kitörés észlelhető.
A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.
Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző
FEDETT KARSZTOSODÁS VIZSGÁLATA FEDŐVEL BORÍTOTT GIPSZTÁBLÁN THE STUDY OF COVERED KARSTIFICATION ON A GYPSUM PLATE WITH COVER
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 159-171. FEDETT KARSZTOSODÁS VIZSGÁLATA FEDŐVEL BORÍTOTT GIPSZTÁBLÁN THE STUDY OF COVERED KARSTIFICATION ON A GYPSUM PLATE WITH COVER VERESS MÁRTON GÁRDONYI ISTVÁN
KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 117-130. SZÉNDIOXID PRODUKCIÓ MÉRÉSE MAGASHEGYSÉGI TERÜLETEKEN
KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 117-130. SZÉNDIOXID PRODUKCIÓ MÉRÉSE MAGASHEGYSÉGI TERÜLETEKEN 1 SKRIBANEK ANNA, 2 DEÁK GYÖRGY, 3 VERESS MÁRTON 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Természettudományi
Adalékok az autogén, allogén és a fedett karsztok töbörfejlődéséhez leíró függvényeik felhasználásával 1
Földrajzi Értesítő XLIX. évf. 2000. 3 4. füzet, pp. 205 213. Adalékok az autogén, allogén és a fedett karsztok töbörfejlődéséhez leíró függvényeik felhasználásával 1 VERESS MÁRTON PÉNTEK KÁLMÁN 2 Bevezetés
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
KARSZTOS MÉLYEDÉSTÍPUSOK ÉS ELKÜLÖNÍTÉSÜK SZEMPONTJAI. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2018. 142. 1. pp. 3 20. KARSZTOS MÉLYEDÉSTÍPUSOK ÉS ELKÜLÖNÍTÉSÜK SZEMPONTJAI VERESS MÁRTON TYPES OF KARST DEPRESSIONS AND THEIR IDENTIFICATION Abstract This study deals with the
2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON
Karszt és Barlang 2006.I-II.. p. 19-32. Budapest 2007 Gadányi Péter BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON ÖSSZEFOGLALÁS Izlandon, a bazaltlávában fellelhető barlangoknak eddig 9 morfogenetikai
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993
Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p. 1993 Butzer, K.: A földfelszín formakincse. - Gondolat Kiadó, Bp. 519. p. 1986 Ajánlott irodalom: Jakucs L.: Általános
Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
TÖRPEFENYŐ HATÁSA A KŐZETEK OLDÓDÁSÁRA (LIMESTON OLDÓDÁS VIZSGÁLATOK) EFFECT OF PINUS MUGO VEGETATION ON ROCKS DISSOLUTION (SOLUTION RATE OF LIMESTON)
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. 185-198. TÖRPEFENYŐ HATÁSA A KŐZETEK OLDÓDÁSÁRA (LIMESTON OLDÓDÁS VIZSGÁLATOK) EFFECT OF PINUS MUGO VEGETATION ON ROCKS DISSOLUTION (SOLUTION RATE OF LIMESTON) SKRIBANEK
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963
Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár
Permafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged
Geomorfológia 5. előadás PERIGLACIÁLIS FELSZÍNFORMÁLÁS Fogalma: W. Łozinski 1906 Permafrost 1830, Jakutszk (116-140m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged http://zateevo.ru/userfiles/image/mesta/vorkuta/vorkuta11.jpg
Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában
Földrajzi Értesítő XL. évf. 1991.1-2. füzet, pp. 147-160. Paleokarsztos sasbércek felszínfejlődése a Bakony Hajag Papod hegycsoportjában VERESS MÁRTON Részben fedett paleokarsztos térszíneken képződő kőzethatárok
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, pp HÁROM KÜLÖNBÖZŐ KÖRNYEZETŰ LEJTŐ KARROSODÁSA (TOTES GEBIRGE) 1 VERESS MÁRTON
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 51-70. HÁROM KÜLÖNBÖZŐ KÖRNYEZETŰ LEJTŐ KARROSODÁSA (TOTES GEBIRGE) 1 VERESS MÁRTON Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék,
KARSZT és BARLANG KIADJA A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT
KARSZT és BARLANG KIADJA A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT 2004 2005 A D achstein Ó riás-jégbarlang Képek az MKBT ausztriai kirándulásáról - 2005. július 13-17. A z E isriesenw elt bejárata (Hazslinszky
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
KARSZTFEJLŐDÉS ll. (Totes Gebirge karrjai) Szombalhely, 1998.pp. J Ú.JABB ADALÉKOK A MAGASHEGYSÉGI VERTIKÁLIS KARSZTFORMÁK MORFOGENETIKÁJÁHOZ
KARSZTFEJLŐDÉS ll. (Totes Gebirge karrjai) Szombalhely, 1998.pp. J91-200. Ú.JABB ADALÉKOK A MAGASHEGYSÉGI VERTIKÁLIS KARSZTFORMÁK MORFOGENETIKÁJÁHOZ HORVÁTH E. TAMÁS*-ZENTAI ZOLTÁN** *9027. Győr, Répce
A GLACIÁLIS FELSZÍNTÍPUSOK KARSZTOSODÁSA. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2013. 137. 1. pp. 2 27. A GLACIÁLIS FELSZÍNTÍPUSOK KARSZTOSODÁSA VERESS MÁRTON KARSTIFICATION OF GLACIAL SURFACE TYPES Abstract The relation between glacial and karst landforms are
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
Fedélidomok szerkesztése
Fedélidomok szerkesztése Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Szabó Ferenc: Fedélidom szerkesztés (segédlet) Fedélidom: egy adott épület tetőfelületeinek
Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől
ADATOK A HÓDOS-ÉRI LIKAS-KŐ MORFOGENETIKÁJÁHOZ
Karszt és Barlang, 1987. évf. I II. füzet, p. 9 16. ADATOK A HÓDOS-ÉRI LIKAS-KŐ MORFOGENETIKÁJÁHOZ Dr. Veress Márton Futó János ÖSSZEFOGLALÁS Az Északi-Bakonyban a Hódos-értől nyugatra elhelyezkedő Hódos-éri
A Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
PALEOKARROK A DOROGI STRÁZSA-HEGYEN
Karszt és Barlang 2000-2001. évf. p. 51. Budapest 2005. Veress M árton-zentai Zoltán-B auer Norbert PALEOKARROK A DOROGI STRÁZSA-HEGYEN ÖSSZEFOGLALÁS A dorogi Strázsa-hegy három térszínrészletének paleokarros
ADATOK A HÁRSKÚTI-FENNSÍK KARSZTMORFOGENETIKÁJÁHOZ
Karszt és Barlang, 1982. évf. II. fü zet, p. 71 82., Budapest Dr. Veress Márton ADATOK A HÁRSKÚTI-FENNSÍK KARSZTMORFOGENETIKÁJÁHOZ ÖSSZEFOGLALÁS A fennsík karsztosodás szempontjából egy külső és egy belső