AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI ÉS KOGNITÍV FEJLŐDÉSE Barbócz Magdolna DE-NK Magatartástudományi Intézet 2014. Szeptember 30.
FEJLŐDÉS-LÉLEKTAN Az ember élete folyamán bekövetkező tipikus változások leírása Ezen tipikus változások megjelenésének magyarázata A fejlődés során bekövetkező jelenségek és esetleges rendellenességek előrejelzése A fejlődés egész életen át jelen van. Interaktív tényezők idézik elő. Életciklusokon keresztül nyilvánul meg. Kumulatív jellegű, a korábbi hatások a későbbi fejlődést befolyásolják Kontextuális és kulturális jellegű.
ÖRÖKLÉS VS. KÖRNYEZET 18. sz. John Locke- tiszta lap (tabula rasa) 20. sz. behavioristák, Watson és Skinner, környezethangsúlyú felfogás, korai neveléssel bármilyen felnőtt lehet a gyermekből. Ha adtok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket, s olyan környezetben nevelhetem fel őket, amilyenben én akarom, bármelyikőjükbőlfüggetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, foglalkozásától s fajától garantáltan olyan szakembert nevelek, amilyet akarok: orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt vagy akár koldust, tolvajt is.
BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /I. ÉRÉS: Genetikailag meghatározott tulajdonságok érés formájában fejeződnek ki. Alapvetően endogén meghatározottságú a fejlődés, fő oka az érés. A környezet szerepe a fejlődés alapfolyamatainak kialakításában másodlagos. Gesell: A környezet határozza meg a viselkedés sok mozzanatának
BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /II. KÖRNYEZETI TANULÁS: Watson, Skinner, Bandura A fejlődési változások fő okai exogének A fejlődés fő mechanizmusa a tanulás, amely során az élőlény viselkedése a tapasztalat által módosul.
BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /III. UNIVERZÁLIS-KONSTRUKTIVISTA MEGKÖZELÍTÉS Piaget Az öröklés és a környezet egyenlő és kölcsönös szerepet játszó forrásai a fejlődésnek. Hangsúlyozza a gyermek,mint a saját fejlődésében aktív szerepet játszó, intuitív tudós szerepét, aki ezen aktív közreműködés révén magasabb szintű tudást konstruál az érés és a környezeti körülmények által szolgáltatott elemekből. Ez a konstruktív folyamat pedig alapvetően azonos minden embercsoportban.
BIOLÓGIAI ÉRÉS VS KÖRNYEZETI TANULÁS MEGKÖZELÍTÉS /IV. KULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉS A biológiai és tapasztalati tényezők befolyását hangsúlyozzák a fejlődésre nézve, Ugyanaz a biológiai vagy környezeti tényező különböző következménnyel lehet a fejlődésre nézve attól a sajátos kulturális és történelmi háttértől függően, amellyel adott esetben kölcsönhatásba kerül.
MOZGÁSFEJLŐDÉS Minden gyermek ugyanazokon a szakaszokon megy keresztül A fejlődés ritmusa egyedi A gyakorlás, ingergazdag környezet facilitálja a fejlődést Pl. csecsemő lépegetőreflexe (elemi járás)
A KÖRNYEZET HATÁSA A környezet meghatározza a készségek elsajátításának sebességét, De végső szintjét nem!
A FEJLŐDÉS SZAKASZAI Egy adott időszak jellemző viselkedése minőségileg eltér a korábbi vagy későbbi szakaszokra jellemző viselkedésektől A szakaszok megegyeznek, a sorrend meghatározott A környezeti tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják ezek elérésének időpontját Nem teljesíthet egy későbbi szakaszt, ha egy korábbi szakaszt nem teljesített.
KRITIKUS PERIÓDUSOK Konrad Lorenz Etológiai kutatások Viselkedés biológiai alapjai Kritikus fejlődési periódusok jelenlétét bizonyította egyes állatfajok esetében Imprinting Bizonyos eseményeknek be kell következni, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon. Pszichés fejlődés- szenzitív periódusok, optimális időszakok. Nyelvi fejlődés.
AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI 19. század William James Zűrzavart észlelnek csupán a világból 60-as évekig uralkodó nézet Hogyan vizsgálhatóak? Hogyan reagál a megváltozott környezetre? Habituáció
LÁTÁS Látásélessége gyenge 7-8 hónapos korára látása a felnőttéhez közelít Az éles kontraszt vonzza tekintetüket A bonyolult mintákat kedvelik Veleszületett arcpreferencia? 3 hós- anya arca
HALLÁS Zajra oldalra fordítják fejüket 3-4 hós, szemével is keresi a zaj forrását Különbséget tesznek hangok között
REFLEXEK Specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, automatikus, akaratlan válaszok Pislogási reflex Szopó- és nyelőreflex Fogóreflex Moro-reflex Elemi járás Kereső reflex
KOGNITÍV FEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN Jean Piaget megfigyelései Korábban: érés központú és biológiai kp-ú nézőpont Piaget a képességek és környezet közötti kapcsolatra helyezte a hangsúlyt.
PIAGET SZAKASZELMÉLETE A gyermek mint aktív résztvevő érdeklődő tudós, aki kísérleteket hajt végre a környező világban Ezekből Sémákat hoz létre Új tárggyal való találkozáskor ezekbe próbálja beilleszteni az új tapasztalatot (asszimiláció) Ha a régi séma erre nem alkalmas, módosítja azt (akkomodáció)
KOGNITÍV FEJLŐDÉS 4 FŐ SZAKASZA Szenzomotoros szakasz Első két év Cselekvés és következmény közötti kapcsolat Önmagát elkülöníti a világtól Tárgyállandóság felfedezése (10 hónapos) 1. alszakasz: reflexsémák gyakorlása 2. alszakasz: elsődleges cirkuláris reakciók 3. alszakasz: másodlagos cirkuláris reakciók 4. alszakasz: a másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (tárgyállandóság) 5. alszakasz: harmadlagos c. r. 6. alszakasz: a szimbolikus reprezentáció kezdetei
TÁRGYÁLLANDÓSÁG Reprezentációs képesség A tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket Abbahagyja a játék keresését, amikor az egy ernyő mögé kerül Nem rendelkeznek a tárgy reprezentációjával Piaget szerint ez csak 8 hós korban alakul ki (eldugott tárgyak keresése) Kritikák: Saját elvárásaik félrevezetőek A kísérletek módosítása más eredményt szül A nézési idő nem szolgáltat információt a gyermek gondolkozásáról
5. alszakasz harmadlagos cirkuláris reakciók Kísérleteznek, hogy minél többet tudjanak a világról 6. alszakasz, reprezentációk, 18-24 hó Cselekvéseiket korábbi tapasztalataik reprezentációi alapján kezdik el végrehajtani Jelen nem lévő tárgyak elképzelése Mintha-játékok Események utánzása jóval azok lezajlása után
Műveletek előtti szakasz 2-6 év Maguk számára a világot szimbólumok, képzeleti képek, szavak és gesztusok segítségével képezik le. A tárgyaknak és eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk. Saját nézőpontjukat még nem képesek megkülönböztetni. Egocentrizmus Látványra hagyatkoznak-konzerváció
Konkrét műveleti szakasz 6-12 év Iskoláskor, mentális műveletekre képesek A tárgyakat fejben összerakják, szétválasztják, sorba rendezik, alakítják.
Formális műveleti szakasz 12-19 év Serdülőkor Elsajátítja azt a képességet, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon Elvont eszmék Gondolkodás folyamatai iránti érdeklődés
ERKÖLCSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE I. Prekonvencionális szint A megítélést a külső tekintély és a cselekvés közvetlen következményei (jutalom/büntetés) befolyásolják 1. Heteronóm erkölcsiség. önmagáért való engedelmesség, egocentrikus módon veszik át a társadalmi nézőpontot 2.Individualizmus akkor kell követni a szabályokat, ha azok valaki azonnali érdekeit szolgálják. a cselekvés indítéka a saját szükséglet
II. III. Konvencionális szint 3. Kölcsönös személyközi elvárások A cselekvés célja: jónak bizonyulni saját magunk és mások szemében 4. szociális rendszer és lelkiismeret A törvény alól nem lehet kivételt tenni. Posztkonvencionális vagy elvi szint 5. Társadalmi egyezség, hasznosság Az egyén felismeri, hogy a törvény ember által alkotott, tehát nem abszolút érvényű. A szabályok fontosak, de megváltoztathatóak 6. Általános etikai elvek szintje Az általános erkölcsi elvek fontosabbak mint az aktuálisan érvényben lévő törvények.
KOHLBERG Erkölcsi szakaszai minőségileg különböznek. A morális fejlődésben az egyének többsége nem jut el a posztkonvencionális szintre.