Néhány idézet a pénzről: PÉNZÜGYTAN 4. Pénz, pénzteremtés Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával. (Gárdonyi Géza) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el. (Szophoklész: Antigoné) A pénznek nincs szaga. (Pecunia non olet.) (Titus Flavius Vespasianus római császár) A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja. (Karinthy Frigyes) Jogállamban pénz a fegyver. (József Attila) A pénz a gazdaság és társadalom felett gyakorolt hatalom alapvető eszköze. (Max Weber) 2 A pénz funkcionális definíciója Pénz: az az instrumentum, amely betölti a pénz valamely (esetleg egyszerre több) funkcióját. A funkcióknak való megfelelés nem abszolút (igen / nem), hanem mértékek kérdése. Pénzfunkciók: 1. A gazdasági elszámolások eszköze: a különbözőbb fizikai megjelenésű jószágokat gazdasági jelentőségük, hasznuk szempontjából úgy hasonlítjuk össze egymással, hogy e mérés egységeként a pénz egységét használjuk kalkuláció eszköze: a gazdasági szereplők számára az értékek (költségek, árak) meghatározása során aggregálás eszköze: a gazdasági tevékenységek eredményei összegzésének (aggregálásának) és a mérésnek instrumentuma 3 2. A vagyontartás eszköze: bár vagyontartásnak a pénzen kívül vannak egyéb (esetenként jobb) eszközei (pl. nemesfémek, ingatlanok, értékpapírok stb.), de likviditása miatt a pénz a legelső helyen áll az őrzött értékek sorában (A pénz a leglikvidebb jószág.) értékőrző: a felhalmozott pénz vásárlóértéke az idő függvényében viszonylagosan állandó felhalmozási funkció: alkalmas a fogyasztásra fel nem használt jövedelmek jövőre történő átmentésére 4 3. Tranzakciós eszköz: Csereeszköz (forgalmi eszköz): minden munkamegosztáson, cserén alapuló gazdasági rendszer használta, használja a pénz valamilyen formáját az áruk cseréjét közvetíti Áru Áru Pénz fizetési eszköz: az előrehozott vagy elhalasztott fizetések eszköze (előleg fizetése, utólagos fizetés), az áruforgalomtól független fizetések eszköze (adófizetés, hiteltörlesztés, stb.) a pénzmozgás ideiglenesen, vagy véglegesen elszakad az árumozgástól Míg a pénz gazdasági elszámolási eszköz funkciója a fizikai jelenlétét, birtoklását nem kívánja, addig vagyontartási és tranzakciós eszköz funkció megköveteli a pénz jelenlétét, birtoklását. 5 A pénzfunkciók marxi megközelítése: 1. Értékmérő (elszámolási) funkció: képes arra, hogy minden áru, követelés, kötelezettség értékét saját egységére vetítve meghatározza, mely révén azok egymáshoz való viszonya, értékaránya is meghatározható. Így a piaci cserearányok száma és a csere információs költsége csökkenthető. 2. Forgalmi eszköz funkció: az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog. Áru Pénz 3. Fizetési eszköz funkció: a pénz és az áru eltérő időben ellentétesen mozog (pl. előleg fizetés, vásárlás értékének utólagos kiegyenlítése), vagy árumozgás nem kapcsolódik pénzmozgáshoz (pl. hiteltörlesztés, adó befizetése, segély kifizetése stb.). 6 1
4. Értékmegőrző, felhalmozási eszköz (kincsképző) funkció: A felhalmozott pénz vásárlóértéke az idő függvényében konstans (ugyanannyi áru szerezhető be érte később, mint birtokbavételének napján). A vagyon felhalmozásának egyik formája a pénz tartalékolása állandó igény, hogy stabil, ne csökkenő értékű legyen. 5. Világpénz: egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az 1-4 funkciót, vagyis konvertibilisek (pl. USD, EUR, CHF) A pénz tulajdonságai: tartósság (nem romlandó) oszthatóság (korlátlanul osztható értékvesztés nélkül) ritkaság (kis mennyiségben is nagy értéket képvisel) könnyű felismerhetőség (minden darabja azonos értéket képviseljen) kellemes esztétikai megjelenés elfogadhatóság (az emberek a gazdasági szereplők mindegyike elfogadja) 7 8 Egyéb pénzfogalmak: Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. A pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. A pénz az a jószág, amely azonnal felhasználható bármely termék, vagy szolgáltatás megvásárlásakor. Tartalmában termelési viszony, anyagában kezdetben áru, majd viszonylagosan értéktelen papír vagy fémdarab és bankszámlán megjelenő könyvelési tétel, illetve elektronikus jel. A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. 9 A pénz kialakulásának elméletei 1. Klasszikus neoklasszikus elmélet (Adam Ricardo) A pénzt a gazdaság működési szükségletei miatt az emberek társadalmi közmegegyezés révén hozták létre (a közvetlen csere /barter/ problémáinak /szükséglet felesleg kölcsönös találkozása, oszthatóság, időtényező/ kiküszöbölésére) Gazdasági kényszer a fölösleges megjelenése az árutermelés kialakulása a csere közvetítése (árupénz, nemesfémpénz, pénzhelyettesítők, mai pénz) A pénz csereeszköz funkciója az elsődlegesm ami betölti a csereeszköz funkciót, az tölti be a többi pénzfunkciót is. 10 2. Történelmi szociológiai megközelítés (Max Weber) A pénz keletkezését és működését az állam tevékenységéből vezeti le Az államot finanszírozni kell az állam adókat (egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség) szed (lehet gabona, marha stb. felhasználás célja a háború) Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót A fő adófizetési eszköz a pénz lesz (a pénz fizetési eszköz funkcióba kerül) A pénzt az adófizetés hívta életre a fizetési funkció az elsődleges 3. Antropológiai megközelítés (Polányi Károly) A pénz a különféle (vallási) kötelezettségek teljesítése során alakult ki a fizetési funkció az elsődleges 11 Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok együttese. 1.Árupénz rendszerek 2.Nemesfémpénz és pénzhelyettesítők rendszere 3.Hitelpénz rendszerek 4.E money Pénzrendszerek 12 2
1. Árupénz rendszerek: a történelmi fejlődés folyamán a termékek közül kiemelkedett néhány áru, amelyek különleges tulajdonságai alapján alkalmasak voltak arra, hogy csereeszközül szolgáljanak. Ilyen árupénz volt pl. sórúd - Etiópia, állati bőr nomád népek, kauri kagyló - Kína stb. Hosszú időn át az árupénz töltötte be az általános csereeszköz szerepét. Előzménye: Egyszerű v. véletlen csere korszak nehézségei: termékfelesleget cseréltek el másik, egyéni szükséglet kielégítésére alkalmas áruért Jellemzői: az ősközösségi társadalom pénztörténeti korszaka a csere csak akkor jöhetett létre, ha a feleknek kölcsönösen éppen egymás termékére volt szükségük (a felesleg és a szükséglet találkozott) lebonyolításában gondot okozott az egyes javak oszthatatlansága, pl. 1 db kőbalta =? db bivaly 13 Az árupénzrendszer jellemzői: az ősközösségi társadalomra jellemző pénzrendszer az árupénz kelendőbb volt a többi árunál mindenki szívesen elfogadta (még akkor is, ha az árupénzt nem kívánta elfogyasztani, hiszen tudta, hogy bármikor a neki megfelelő termékre cserélhető) az árucsere létrejöttének nem volt feltétele a feleslegek és szükségletek kölcsönös találkozása az árupénznek értéke (munkatermék, azaz munka testesül meg benne) és használati értéke is volt (szükséglet elégíthető ki vele). 14 2. Nemesfémpénz és pénzhelyettesítők rendszere: a pénz szerepét a nemesfémek (arany, ezüst, réz) töltötték be, amely pénznek értéke volt (munka testesült meg benne), de használati értékkel nem rendelkezett (közvetlen szükséglet kielégítésre nem alkalmas) nemesfémek első használata pénzként Mezopotámia, majd Egyiptom (Kr.e. 4500-tól) első pénzérme Lydia, Törökország (Kr.e.7. század) első bankjegy Kína (Kr.u. 11. század) Kínálata nem tudott megfelelően alkalmazkodni az igényekhez (a pénzkereslethez) pénzhelyettesítők iránti igény (váltó és bankjegy forgalom) megnő az arany demonetizálódása következett be A pénzhelyettesítők első formáját (aranyara szóló jegy) bankok bocsátották ki érmeletét ellenében klasszikus bankjegy (kibocsátója az állam / uralkodó) 15 Ipari forradalom tömegtermelés relatív pénzhiány bankári váltó Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele (háborúk finanszírozása) 3. Hitelpénz rendszerek belső érték nélküli pénz: Jellemzői: a pénz belső értékkel nem bír: a pénz anyaga ha egyáltalán van értéktelen Hitelpénz: hitelnyújtással keletkezik, a hitel visszafizetésével szűnik meg bankpénz: törvényes fizetőeszköz: 16 Formái: készpénz: bankjegy és érme (csak a központi bank bocsátja ki) számlapénz: bankszámlán nyilvántartott, bankkal szemben fennálló látra szóló követelés (bármelyik bank teremtheti) Eredete (pénzteremtés): Jegybankpénz: kibocsátója a jegybank lehet készpénz és számlapénz is kereskedelmi bankpénz: kibocsátója üzleti bank csak számlapénzt teremthet Pénzteremtés módozatai: hitelnyújtás a bank devizavásárlása a bank értékpapír vásárlása 17 4. E money (elektronikus pénz) rendszer: Elektronikus pénz: olyan elektronikus fizetési eszközön tárolt digitális, hitelviszonyt megtestesítő pénzérték, amely kibocsátóját kötelezi, bemutatóra szól (anonim) és amit a kibocsátón kívül más is elfogad fizetésként. Fő fajtái: Kártyapénz: értéktárolós chipkártyába (elektronikus pénztárca) épített mikroprocesszor memóriája tárolja. (A POS terminálnál való fizetéskor az előre befizetett értéket leemelik.) Hálózati pénz: az értékegységeket a vásárló számítógépének memóriája, vagy egy szerver tárolja, és telekommunikációs hálózat (pl. Internet) útján történik az elektronikus pénz továbbítása. 18 3
Pénzkínálat és pénzkereslet Pénzkínálat: a rendelkezésre álló pénz mennyisége, amelynek a nagyságát az állam által felruházott javarészt független intézmény (központi bank) szabályozza A pénzkínálat szabályozását monetáris politikának nevezzük. Pénzkereslet: a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni Alakulását két tényező határozza meg: a jövedelem (egyenes arányosság) a kamatláb (fordított arányosság) MD=MD(Y, i) A pénzkereslet (pénztartás) motívumai: Tranzakciós motívum: a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányuló a penzkereslet Óvatossági motívum: az előre nem lathato esemenyek fedezetét biztosítja Vagyontartási (spekulációs) motívum: a vagyon megőrzését vagy likviditását biztosító pénztartási igény 19 20 Infláció fogalma, típusai, mérése Vásárlóerő: egységnyi pénzért vásárolható áruk mennyisége Árszínvonal: egységnyi áruért fizetendő pénzmennyiség (p) mérése: árak súlyozott átlaga (p) változása: az átlagos árszínvonal változása (p 1 p 0 = i p ) árindex: az árak fogyasztói kosárral súlyozott átlagos változása (I p ) Árstabilitás: 3% alatti általános árszínvonal emelkedés Infláció: a pénz vásárlóerejének tartós csökkenése olyan gazdasági helyzet és folyamat, amelyben az árukért és szolgáltatásokért egyre többet kell fizetni az árszínvonal állandóan emelkedik. Az alacsony infláció kedvező a gazdaság működésének 21 Infláció típusai: kúszó infláció: az árszínvonal mértékletesen, néhány százalékkal nő (egyszámjegyű) nem zavarja a gazdasági tisztánlátást vágtató infláció: a pénz gyorsan veszít az értékéből, rátája két v. három számjegyű a gazdasági szereplőket arra készteti, hogy vagyonukat inkább külföldi fizetési eszközökben, vagy értékálló tárgyakban tartsák hiperinfláció: a pénznek oly mértékű (min. négyjegyű) elértéktelenedése jellemzi, amely a gazdaság zavartalan működését már nem biztosítja napról napra változnak az árak 22 Az infláció kiváltó okai: A. Keresleti infláció: a kínálathoz képest megnövekedett kereslet az előidézője a tartós árszínvonal emelkedésnek. Ennek okozói lehetnek: háztartások fogyasztási szokásainak, keresleti szerkezetének megváltozása miatt (pl. áremelkedéstől tartanak, ezért előrehozzák vásárlásaikat) Pénzjövedelmek, pénzbeli társadalmi juttatások túlzott mértékű növekedése vállalati beruházások emelkedése lakossági megtakarítások állományának csökkenése lakossági hitelállomány növekedése lakosság külföldi pénzbeli jövedelmének növekedése fogyasztási cikkek exportjának növekedése, importjának csökkenése 23 B. Kínálati (vagy költség-) infláció: változatlan árak mellett csökken a vállalatok termelése az áruhiány miatt a változatlan szintű kereslet túlkeresletként jelenik meg Ez árszínvonal emelkedést indít el A keresleti és kínálati infláció egyaránt egyensúlytalanságot fejez ki, és hasonló jelenségekhez vezet ha kezelni akarjuk, fontos tudni, hogy mi indította el. Infláció mérése: Fogyasztói kosár: azok a fogyasztási cikkek és olyan arányban szerepelnek benne, amelyek jól tükrözik Magyarország lakosságának fogyasztását (a KSH alakítja ki) Fogyasztói árindex: a fogyasztói korárba sorolt fogyasztási cikkek árszínvonal alakulását (az árak súlyozott együttes átlagos változását) kifejező %-os mutatószám más elnevezése: Inflációs ráta 24 4
Az infláció költségei 1. Torzítja az árjelzéseket 2. A magas infláció esetén magas inflációs kockázati felár beruházási kedv csökken (magas kamatláb) 3. A pénzügyi megtakarítások vonzereje csökken háztartások inkább reáljószágokat halmoznak fel 4. Nem szándékolt jövedelem- és vagyon újraelosztást eredményez 5. Nominálisan növekvő állami bevételek, reálértékben csökkenő állami kiadások KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 25 26 5