Többgénes jellegek
Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
gyakoriság gyakoriság gyakoriság A magasság genetikája 2a. genotípusok alacsony magas alacsony genotípusok magas genotípusok alacsony magas
Mennyiségi jellegek genetikája 2b. testsúly magasság gén 1 gén 2 stb.. fenotípus (darabokban) Korábbi felfogás: a mennyiségi jellegek a gének összegződő, hatásának eredményei: 1 gén, egy fenotípus darabka koncepció átmentett Mendeli szemlélet - Hiányzik (1)a gének közötti kölcsönhatás; (2) környezet hatása
Mennyiségi jellegek genetikája 12. 2c. Quantitative Trait Loci (QTL; mennyiségi jelleg lokuszok): DNS régiók, melyek egy bizonyos fenotípust határoznak meg gyakran különböző kromoszómákon találhatóak. Statisztikai analízissel állapítják meg, hogy egy bizonyos gén (allél) hozzájárul-e egy adott fenotípus kialakításához.
gyakoriság gyakoriság A Poligénes Küszöbérték Elmélet 3. Hajlam eloszlás görbe Gyomor kimenet szűkület határérték Migrén alacsony Hajlam magas - + ++ migrénre való hajlam migrén: nincs aura nélkül aurával Hajlam
Többgénes betegségek 4. 1. Egy betegséget több gén együttes funkciózavara okoz 2. Egy betegséget több gén egyenkénti funkciózavara is okozhatja 3. A genetikai és környezeti hatások gyakran együttesen okozzák a betegséget Többgénes betegségek: rák, szív betegségek, autoimmun betegségek, diabetes, oszteoporózis, magas vérnyomás, elhízás, atherosclerosis, skizofrénia, szorongás, depresszió, stb. Atherosclerosis Oszteoporózis Tüdő rák
Hogyan lehetnek mégis monogénikus jellegek? 5a. Egyes gének alléljeihez hozzárendelhetőek bizonyos fenotípus variánsok, de ez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó gén kódolja az adott fenotípus variánst, vagy hogy az adott allél egyedül kódolja ezeket a fenotípus variánsokat!!! 1. A többi gén nem variábilis, ill. a variabilitásuk nem okoz fenotípusos variabilitást. 2. Az egyik gén hatása nagyon erős. 3. Az adott fenotípus kialakításában szerepet játszó gének fizikailag kapcsoltak, ezért az allélvariánsok is kapcsoltak.
Hogyan lehetnek mégis monogénikus jellegek? 5b. 1. A többi gén nem variábilis, ill. a variabilitásuk nem okoz fenotípusos változékonyságot Egy fenotípus kialakításáért felelős gének (génhálózat) Gén 1 A allél B allél 1A 2 3 4 5 6 1B 2 3 4 5 6 Egyed 1 Egyed 2 Haploid eset Fenotípus
Hogyan lehetnek mégis monogénikus jellegek? 2. Az egyik gén hatása nagyon erős 5c. Gén 1 A allél B allél Egy fenotípus kialakításáért felelős gének 1A 1A 1B 1B 2 3 4 6 5 2 3 4 6 5 4 2 6 3 5 2 3 4 6 5 Egyed 1 Egyed 2 Egyed 3 Egyed 4 Haploid eset Fenotípus
Hogyan lehetnek mégis monogénikus jellegek? 5d. 3. Az adott fenotípus kialakításában szerepet játszó gének egymáshoz közel vannak egy kromoszómán, ezért az allél variánsok is fizikailag kapcsoltak Kromoszóma A Egyed 1 gén 1A gén 2A gén 3A gén 4A Egyed 2 gén 1B gén 2B gén 3B gén 4B Haploid eset A kis távolság miatt ritka a gének közötti rekombináció a meiózis során!
6. A gén és a fenotípus viszonya 1. Az a tény, hogy egyetlen gén 1 allélja egyértelműen hozzárendelhető 1 fenotípus változathoz, azt jelenti vajon, hogy ez a gén kódolja az adott fenotípust? - Szigorúan véve NEM, a gén csak a többi gén és a sejt ill. az egész szervezet kontextusában fejtheti ki a hatását - Lazább értelemben IGEN, de ez csak egy korreláció 2. Gyakori-e, hogy a komplex változásokat egyetlen makro mutáció okozza? - Nem gyakoriak
Üzenet 21. 7. A monogénes jellegek valójában több gén hatása alatt állnak, s csak speciális körülmények között tűnnek egy gén által meghatározottnak. Pontosabban, az 1 gén, 1 fenotípus összefüggés sohasem igaz, az 1 allél, 1 fenotípus variáns reláció néha előfordul.
Gyakori Betegség/Gyakori Variáns Hipotézis 8. Az ember gyakori multifaktoriális betegségeit néhány gén kevésszámú variánsa okozza, melynek oka az, hogy ember faj kialakulásának idején a populáció méretünk nagyon alacsony volt, s a hirtelen expanzió miatt az egyes genetikai variánsok gyakoriak lettek. SNP-k: markerek a DNS-en a betegségek, ill. a betegégre való hajlam detektálására eszköz a személyre-szabott gyógyászatban. Kapcsolt SNP Génen kívül INTERGÉNIKUS RÉGIÓ EGÉSZSÉGES BETEG Nincs hatás a fehérjére Oki SNP génen belül Szabályozó SNP a protein mennyisége Kódoló SNP a protein funkciója gén SZABÁLYOZÓ RÉGIÓ KÓDOLÓ RÉGIÓ
Gyakori Betegség/Ritka Variáns Hipotézis 9. David Goldstein Rossz hír a személyre-szabott gyógyászat szempontjából, hogy a Gyakori Variáns Hipotézis hamisnak tűnik. Ugyanazt a betegséget különböző páciensekben nem ugyanazok a tényezők okozzák: mutációk más-más génekben, s egy génen belül más-más pozíciókban.
Üvegnyak hatás és emberi evolúció egy kis kitérő 10. Eredeti populáció üvegnyak esemény túlélő egyedek későbbi populáció Üvegnyak hatást okozhatnak: - reprodukciós izolálódás, járványok