CSALÁDKÉPEK A MAI MAGYAR ÓVODÁBAN DR. PÁLFI SÁNDOR FŐISKOLAI TANÁR DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR
A MAGYAR ÓVODA TÖRTÉNETI ÖRÖKSÉGE A magyar iskola intézményesített szellemisége, módszertana Tekintélyelv, autoriter nevelés (jutalmazás-büntetés; rejtett black-box álláspont, felnőttközpontú megközelítés) Oktatás, foglalkozás: gyermeki idő felnőtt teljes megszervezése Nivellás (összehasonlítás; normához mérés, szubjektív becsléssel; Önálló gyermekkép hiánya az iskolához képest néztek a gyermekre Célok, feladatok között az iskolára előkészítés szándéka mindent áthatott
A MAGYAR ÓVODA NEHEZEN VÁLTOZÓ, PROBLÉMÁKAT JELZŐ TERÜLETEI Az eltérő fejlődésű gyermekek nevelése másokkal A gyermekkép értelmezése Életkorához képest fejlődik, hasonlóak az azonos életkorúak Saját fejlődési útja van, egyedi A hátrányos helyzetű kategóriába sorol gyermekek nevelési sajátosságainak kezelése A roma/cigány gyermekek azonos és eltérő nevelési jegyeinek megítélése A mindenkori családdal történő kapcsolat, együttműködés értelmezése Felelősség kérdése Feladatok megosztása Kapcsolattartás módja
CSALÁDKÉP SZEREPE Az Alapprogram szerint: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Minden korban volt és van családképe az óvodának, de ennek tudatosított jegyei alapvetően formálisak voltak és azok ma is Ma egyszerre többféle nézőpont is érvényesül, az Alapprogramtól függetlenül vagy azzal szinkronban A gyermekek nevelése mellett a leggyakoribb a problématerület, amely független a családok szociális hátterétől
CSALÁDKÉP ALÁRENDELT - A HIVATAL A gyermekneveléshez az óvoda ért, a család éretlen még erre Az óvoda a tekintély fölénytudatával feladatokat, elvárások fogalmaz meg az otthoni nevelésre Zárt intézmény működtet és a hozzá nem értőket neki tetsző helyzetben és időpontban behívja, beengedi, nyitottá teszi a szülők egyes képviselői előtt A szülők laikus végrehajtói az óvodai elképzeléseknek Megszokottá a családok egységes/homogén csoportként kezelése, és mozgatása Minden eltérő nézőpont, vélemény problémaként értelmezett Ahogy a gyerekeket, a családokat is azonos szempontok alapján történő ítéli meg, mennyire behódoló: ezt nevezi együttműködésnek
CSALÁDKÉP VÁLASZTÓ, IGÉNYLŐ - SZOLGÁLTATÓ Alapérzés, az óvoda a piaci tényezővé vált, a versenyhátrány elkerülése Cél a gyermeklétszám minden áron történő megtartása, növelése, a teljes szülői elégedettség, nincs semmilyen nevelés-etikai küszöb ( Mindig a szülőnek van igaza! ) A családok/szülők úgy érzik bizonytalan az óvoda szakmaisága, így nekik kell tematizálni, végső esetben akár szakmailag meghatározni mi a jó A befolyásos, hangadó családok pozitív megítélésért folyik a munka A fő értékelési kritérium A széles szülői igények kielégítése Nagy létszámot mozgósító rendezvények rendszeres szervezése A mindennapi nevelő tevékenység mellékessé válik, a gyermekek valódi szükségleteinek értelmezése elmarad Probléma esetén a szülők gyorsan elhagyják az óvodát, vagy feljelentik a fenntartónál
CSALÁDKÉP - PARTNER -TÁRS A gyermek a maga egyediségében fő érték mindkét oldalon Nem várják el egymástól teljes azonosulást, de megkeresik a közös együttműködési felületet Elfogadja mindkét fél más szempontok is lehetnek két nevelési szintéren A gyermek fejlődésének (főleg a társas fejlődésben) megértésében egyedi szempontokat is képesek bevonni A szülők cselekvő felnőttek az óvodán belül, nem nézők A szülők a meglévő képességeik, társadalmi gyakorlatuknak megfelelően képesek önálló tevekénységekkel gazdagítani az óvodai nevelést Minden szereplő gyerek-szülő-óvodapedagógus magáénak érzi az óvodát
TAPASZTALATOK Amelyik családréteg problémagazdává válik az óvodában, aszerint válik elsődlegessé Gazdag családok kompetencia határ értelmezése A deprivált hátrányos helyzetű családok ingerküszöbei, reakciói A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok (akár deprivált érzelmű is lehet), a szükséges megértés és adaptációs környezet megteremtésének hiánya miatt A problémákat kereső (ki a hibás) családkép felelősség-átruházó gyakorlata
ESÉLYEK JÓ GYAKORLATOK Esélyek A gyermeki szükségletek megértése, azonosítása, és közös tevékenységkínálat teremtése Jó gyakorlatok Szülőcsoportok alakítása, pl.tematikus: nevelési, báb, rendezvényszervező, stb. Szülői képességeket megjelenítő közös (gyermek-felnőtt) tevékenységek szervezése A családok bizalomépítő/erősítő attitűdjét kiemelt kezelése: szociális segítségadás, családi életmódhoz közös tervezéssel az óvodán belül átélt minták kidolgozása
BÖJTE CSABA (2015:121) A SZERETET GYÓGYSZER, NEM JUTALOM Bíznunk kell egymásban, meg kell töltenünk a szívünket jókedvvel, örömmel, szeretettel. Ez a kereszténység lényege. Attól nem fog megváltozni a világ, ha rosszkedvű vagyok. Attól nem lesz semmivel könnyebb dolgod, ha idegeskedsz, veszekedsz, civakodsz. Ha tudunk kacagni a nehézségen, mindjárt sokkal egyszerűbb lesz. Sosem felejtem el, hogy a szovátai nagy árvíz idején, ami házakat sodort el, 80 gyermeknek adtunk otthont, amíg rendeződnek a családban a dolgok. Autóval vittem őket és a hátam mögött nagy kuncogást hallottam, miközben mindenkinek sírnia kellett volna abban a szörnyű helyzetben. Megkérdeztem min nevetnek. Az egyik kisgyerek mesélte, hogy a Jóistentől mindig autót kértek, ezért imádkoztak. És amikor jött az ár, recsegett-ropogott a ház, hát nem behozott egy piros Dáciát az ablakon! Ez a tiszta, egészséges gyermeki jókedv hiányzik a mai világból. Ez a helyes hozzáállás. AZ ÖNSZERVEZŐDŐ SZERETET HEGYEKET MOZGAT.
ZÁRSZÓ A gyermek a család tükörképe, így nem a tükröt kell súrolni vagy kicserélni!