Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002) Stratégiai kormányzás a felsőoktatásban Kovács István Vilmos ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ 2012.02.07, Budapesti Corvinus Egyetem
Két végzetes hiba - ha a stratégia készítésben csodaszert látunk - ha csak felesleges papírmunkának tekintjük
Nem elég Mikor elég a jó stratégia? Mikor elég jó a stratégia? A felsőoktatás jó kormányzása egy sokrétű kulturális kihívás a stratégiai menedzsment csak egy fontos eszköz Lehet meggyőződés nélkül és lehet túlhajtva is rosszul csinálni A stratégiai GONDOLKODÁS és CSELEKVÉS az alkalmazkodás és változás művészete
A változások, amelyek stratégiai választ igényelnek Pénzügyi válság erősödő megrendelői szerepek Tudásalapú gazdaság változó munkaerő-piac Technológiai fejlődés IKT kapcsolódások Fenntarthatósági problémák innovációs igény Globalizáció a gazdasági erőtér átrendeződése Demográfiai változások ex-panzió? Nemzetköziesedés az oktatási piac szerepe
Irányítás vs. kormányzás Miért jobb fogalom a kormányzás, mint az irányítás helyett inkább (governance) fogalmát? A stratégiai irányítás azt sugallja, hogy valaki tudja A megoldást Autonóm, egymásra is ható szereplők, akiknek a viselkedése közvetlenül nem alakítható. A stratégiai irányítás két szintje A felsőoktatási rendszer stratégiai irányítása Egyes szervezetek/intézmények kormányzása Halász Gábor (2011) (Egyetemi kormányzás: globális és európai trendek Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Halász Gábor,ELTE PPK)
A külső és belső környezet dinamikusan változik Az alkalmazkodás nem megy magától
A rendszerű megközelítés segít adekvát válaszokat találni Egyszerű rendszer - hierarchikus Komplikált rendszer - formális Komplex rendszer - informális Kaotikus rendszer ad hoc
Az egyszerű rendszer (IFT) Fizikai tevékenységek Inputok Fekete doboz Outputok Információáramlás Szabályozás Beiskolázási keretszámok Finanszírozási keretek A kimeneti elvárásokat alakíthatja a nemzeti felsőoktatási stratégia
Komplikált rendszer (AVIR) Fizikai tevékenységek Inputok Belső elemzések, folyamatok Információáramlás Bizonytalan Outputok Szabályozás Beiskolázási keretszámok Finanszírozási keretek A kimeneti elvárásokat alakíthatja a nemzeti felsőoktatási stratégia
Miért kiszámíthatatlan? Bizonytalan kölcsönhatás a változó külső környezettel Ellenérzés a külső és belső irányítással, kontrollal szemben Változó aspirációk Versengő feladatok közötti lavírozás Önként vállalt izolálódás A megszokások kódjai/praktikuma Alkalmazkodási bizonytalanság feszültség Pl. (tömegesedés, Bologna, intézményi integráció ) Személyek interakcióinak sokfélesége, informalitás nehezen tervezhető szövetségek nehezen előjelezhető konfliktusok
Az komplex rendszer (stratégiai gondolkodás) Fizikai tevékenységek Inputok Autonóm szereplők kooperatív alkalmazkodása Információáramlás Váratlan outputok Szabályozás Beiskolázási keretszámok Finanszírozási keretek A kimeneti elvárásokat alakíthatja a nemzeti felsőoktatási stratégia
A stratégiai kormányzás tudásigénye Fejlett felsőoktatási rendszerekben is sokat költenek felsőoktatás-kutatásra Készek egymástól tanulni Használják a közvetítő szervezetek tudását A fejlesztéseket kicsiben kipróbálják A radikális változtatások helyett/mellett az inkrementális változtatásokat preferálják
Mit tanulhatunk másoktól? Megismerhetjük a főbb trendeket Megkérdezhetjük, vajon mit miért tesznek Megfontolhatjuk, hogy mi miért csatlakozunk, vagy miért érdemes más megoldásokkal próbálkoznunk A változások kínálata mellett a stratégiai eszközök kínálatát is megismerhetjük A verseny óriási ez a közös tudás becsületét növeli
A nemzetközi szervezetek tudása
Halász Gábor (2011) Jellemző folyamatok A kormányok és az intézmények szereposztása Egyre határozottabb stratégiai irányítás Nagyobb intézményi önállóság és felelősség Ez egy új kormányzási paradigma aminek fontos strukturális következményei vannak
Állami stratégiai irányítás=centralizáció? Autonómia a célokban való egyetértés szükségessége Képessé tétel a megoldáskeresést segítő szolgáltatások Számonkérhetőség külső és belső mérési, értékelési és visszacsatolási funkciók Állami stratégiai irányítás=adaptív rendszerépítés
Határozott stratégiai jellegű állami irányítás Döntéshozatal és konzultációs keretek (konszenzus és politikaalakítás: az új társadalmi szerződés megkötésének keretei) Explicit, rendszeresen megújított nemzeti ágazati stratégia Indirekt irányítási eszközök gazdag repertoárja (pl. szervezeti és egyéni kompetenciák, érdekeltségi eszközök, teljesítmény standardok, szerződéses viszonyok, erős értékelési-minőségbiztosítási rendszerek) Evidenciabázis, monitorozás (pl. rendszeres célzott adatfelvételek, országos információ-menedzsment rendszerek) Halász Gábor (2011)
Explicit, rendszeresen megújított nemzeti ágazati stratégia Tényekre alapuló helyzetelemzés Alternatív forgatókönyvek Jövőkép explicit célok választása Adekvát beavatkozások A folyamatok támogatása és kontrollja A stratégia igazítása, adaptivitás, tanulás A stratégiák hatóköre? K+F, tanulás-tanítás, szolgáltatások, regionális szerep, üzemeltetés, vagyongazdálkodás
Intézményi adaptivitás, felelősség Erős intézményi jogi pozíciók megteremtése (új közjogi konstrukciók, alapítványi és társasági formák) Intézményi gazdálkodás kivonása a kormányzati gazdálkodásból (tulajdon, hitelfelvétel, saját bevétel önálló gazdálkodás stb.) Intézményi munkáltatói jogosítványok Intézményi belső menedzsment fejlesztése Erősebb legitimációjú vezetés külső szereplőkkel Erős, kinevezett belső végrehajtó személy (president, vicechancellor, rektor) Belső menedzsment kapacitások erősítése, vezetés-fejlesztés Az érintettek várakozásainak ismerete és nagyfokú involválása Halász Gábor (2011)
A stratégiai megközelítés hazai evolúciója IFT-k - a menedzsment tanulásának eszköze AVIR, professzionális elemzési, tervezési, standardizálási és implementációs eszközök A kiábrándulás kockázata - menedzserizmus Minőségirányítás, reflektív fejlesztő közeg fenntartása progresszív HR, egyéni és szervezeti adaptivitás autonómia + a képessé válás segítése + számonkérés.visszacsatolás-alkalmazkodás-korrekció-javulás
Kudarc - siker Kudarc, frusztráció, izoláció, mentségkeresés, önbecsapás Siker, motiváció, verseny, vesztesek, önbecsapás Kísérlet, innováció, elismert kudarc, értékelés, tanulás, siker, értékelés, bátrabb kísérletezés = A vállalható, sőt, méltányolt kudarc fontossága
Válaszok a komplexitásra I.
Válaszok a komplexitásra II.
Köszönöm a figyelmet!