Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs szomatikus hipermutáció 2 A dendritikus sejtek 2 funkciója (1) A aktiválása (2) Az ön reaktív toleranciája Ko stimulációs fehérje receptora Idegen peptid (antigén) Apoptózis indukálása Szabályozó aktiválása MHC T sejt Sejt sejt adhéziós fehérjék dendritikus sejt Ko stimulációs fehérje 1
A citotoxikus kétféle stratégiával ölik meg a célsejtjeiket 3 Effektor citotoxikus T sejt Perforin molekulák Célsejt Szerin proteázok Összeállt perforin csatorna KASZPÁZ KASZKÁD Granzim B 1. Perforin függő ölés Apoptotikus célsejt Effektor citotoxikus T sejt Fas ligand (trimer) Fas Inaktív prokaszpáz 8 kaszpáz 8 Adaptor fehérje Célsejt 2. Fas függő ölés Apoptotikus célsejt KASZPÁZ KASZKÁD Helper 4 Mikrobiális antigén 1 Naiv helper Mikrobiális antigén 2 dendritikus sejtek Effektor helper INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK ELLEN EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK ELLEN Szabályozó Makrofágok,és citotoxikus aktiválása B sejtek aktiválása Az antigén MHC komplex felismerése Citotoxikus T sejt Helper vagy szabályozó T sejt 5 Idegen fehérje fragment Idegen fehérje fragment 2
MHC I és ek 6 PEPTID KÖTŐ HELY PEPTID KÖTŐ HELY β2 mikroglobulin Ig szerű domén EXTRACELLULÁRIS TÉR PLAZMA MEMBRÁN MHC I CITOSZÓL α lánc β lánc MHC II Emberi MHC gének 7 MHC II gének MHC I gének 6. kromoszóma HLA komplex Egy T sejt receptor és egy MHC I vírus peptid kapcsolódása 8 V β MHC I β2 mikroglobulin peptid Hiper variábilis hurok peptid V α Az MHC I α lánca Az MHC I invariáns része az idegen peptidek általános vázát ismerik fel, míg a variábilis része az aminosavakra jellemző oldalláncokhoz kapcsolódnak. Az egyének közötti allélikus különbségek miatt, mindenki egyéni módon ismeri fel ugyanazt az antigént az MHC I ei által. 3
CD4 és CD8 ko receptorok a felszínén 9 CD8 MHC I Változékony rész Konstans rész CD4 A virális antigének prezentációja citotoxikus számára az MHC I rendszer VÍRUS FERTŐZÉS Köpeny RNS Belső fehérje MHC I antigén komplex CITOTOXIKUS T SEJT VÍRUS FELISMERÉS CITOTOXIKUS T SEJT ÁLTAL CÉLSEJT VAGY DENDRITIKUS SEJT 10 Golgi RNS Belső vírus fehérje ER ABC transzporter MHC I α lánc Chaperon β2 mikroglobulin Vírus peptid proteaszóma Az interferon γ hatásai a vírus fertőzött sejtre 11 1. Blokkolt vírus replikáció IFNγ receptor IFNγ Gén aktiváció Az MHC gén klaszter több génjének növekszik a kifejeződése: 2. A gazdasejt MHC ek megnövekedett Proteaszóma alegységek g érzékenysége ABC transzporter (peptid) atsejtáltali elpusztulásra Effektor citotoxikus vagy helper T sejt Vírus fertőzött gazdasejt 4
A dendritikus sejtek prezentálják az extracelluláris antigéneket a helper számára Az MHC II rendszer 12 HELPER T SEJT Protein antigén A HELPER T SEJTEK FELISMERÉSE DENDRITIKUS SEJT Invariáns lánc fragmens HLA DM Golgi Invariáns lánc Transz Golgi hálózat Hel Antigén A szekciója (citotoxikus és helper ) Prekurzor sejt A ek diverzifikációja 1. 13 Nincs expresszió nem ismeri fel a saját MHC t : erős affinitás a saját peptidekre : gyenge affinitás a saját MHC ra és saját peptidre HALÁL HALÁL Apoptotikus sejt NEGATÍV SZELEKCIÓ POZITÍV SZELEKCIÓ Túlélés és érés 2. ERŐS KÖTŐDÉS A PERIFÉRIKUS NYIROKSZERVEKBEN A perifériás nyirokszervekhez GYENGE KÖTŐDÉS A TÍMUSZBAN Saját peptid T sejt APC Idegen peptid Saját MHC Az MHC változékonyság evolúciós értelme Antitestek & ek: óriási egyeden belüli változékonyság MHC: alacsony egyeden belüli, de magas populáción belüli változékonyság Az új (megváltozott antigéneket kifejező) kórokozók lassabban terjednek a populációban Megváltozik a populáció genetikai állománya, elterjednek az idegen antigént hatékonyabban felismerő MHC gének Eltolódás a géngyakoriságban 5