Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr. Mester György Általános Iskola és Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010-2011 es tanév készült: 2010. augusztus 31.

Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr. Mester György Általános Iskola és Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010-2011 es tanév készült: 2010. augusztus 31.

2 " Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 6 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGI STÁTUSZA... 7 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 8 4. HELYZETELEMZÉS... 9 4.1. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI... 10 4.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 12 4.3. A TÁMOP 3.1.4 PÁLYÁZAT SZERVEZETI, TARTALMI KÖTELEZŐ ELEMEINEK MEGVALÓSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN... 13 4.3.1. Kompetencia-alapú oktatás... 13 4.3.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása... 15 4.3.3. IKT alkalmazása... 17 5. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA... 19 5.1. NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVE... 19 5.2. A PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE... 19 5.2.1. Óvodáink alapvető célja... 19 5.2.2. Általános nevelési feladataink... 20 5.2.3. Óvodai nevelésünk rendszerábrája... 22 5.2.4. Az egészséges életmód alakítása... 23 5.2.5. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok... 24 5.3. A FEJLESZTÉS TARTALMA... 26 5.3.1. A játék - és tanulási tevékenység:... 26 5.3.2. Szocializáció... 28 5.3.3. Munkatevékenység... 29 5.3.4. Szabadidős tevékenység... 31 5.4. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE... 31 5.4.1. Anyanyelv... 32 5.4.2 Matematika... 33 5.4.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások:... 34 5.4.4. Mese-vers... 36 5.4.5. Zenei nevelés... 37 5.4.6. Vizuális nevelés... 38 5.4.7. Mindennapi testnevelés... 39 5.5. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI:... 40 5.6. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 42 5.7. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE... 43 5.8. SAJÁTOS FELADATAINK... 44 6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 51 6.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 51 6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 56 7. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETÉSE A 2009/2010-ES TANÉVBEN A DR. MESTER GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN - 001-ES FELADATELLÁTÁSI HELY (FELSŐ TAGOZAT)... 68 7.1. BEVEZETÉSRE KERÜLT KOMPETENCIA TERÜLETEK:... 70 7.2. PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSULÁSRA KERÜLŐ SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK:... 70 7.3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA... 72 7.4. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGA:... 73 7.5. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK:... 74 7.5.1. Tantárgytömbösített oktatás... 75 7.5.2. Témahét... 76 7.5.3. Projekt (3 hetet meghaladó)... 76 D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

4 7.5.4. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák, módszerek, eljárások:... 78 7.5.5. Információs és kommunikációs technológia (IKT) bevezetése, alkalmazása a tanórákon:... 79 7.5.6. Jó gyakorlatok átvétele, adaptációja, hálózati tanulás... 80 7.5.7. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében került bevezetésre iskolánk alsó tagozatán a 2009-2010-es tanévben a kompetencia alapú oktatás a következő területeken... 80 7.5.8. A kompetencia alapú oktatás implementációja... 81 7.5.9. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület... 82 7.5.10. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya... 83 7.5.11. Matematikai kompetenciaterület... 84 7.6. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGA INTÉZMÉNYÜNKBEN AZ ALSÓ TAGOZATON 88 7.6.1. Új tanulásszervezési eljárások... 89 7.6.2. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg az 2.sz. feladatellátási helyen... 89 7.6.3. A programcsomagok tantárgyi rendszerbe való illeszkedése... 90 7.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 90 7.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 94 7.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 96 7.10. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 96 7.11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 97 7.12. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 102 7.13. A SZÜLŐ, A GYERMEK/TANULÓ, INTÉZMÉNY, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI... 105 7.14. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 107 7.15. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 109 7.15.1. Egészségnevelési program... 109 7.15.2. Mindennapos testnevelés megvalósítását szolgáló program... 112 7.16. FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM... 114 7.17. ISKOLAOTTHONOS NEVELÉS ÉS OKTATÁS... 116 Iskolánkban az 1-4. évfolyamon a szülői igényekre alapozva az iskolaotthonos oktatásszervezési forma valósul meg. Az iskolaotthon alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon és segítse a gyermek sikeres iskolai életét.... 116 Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét... 116 8. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 117 8.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK, ALKALMAZOTT TANTERVEK... 117 8.1.1. Alkalmazott tantervek és óraszámok... 117 8.1.2. Óraterv: székhelyintézmény Elek - általános tanterv szerint tanuló osztályok... 120 8.1.3. Óraterv: székhelyintézmény Elek - nemzetiségi német nyelvet tanuló osztályok... 121 8.1.4. Óraterv székhelyintézmény Elek eltérő tantervű tanulócsoportok számára... 122 8.1.5. Kevermesi tagintézmény óraterve... 123 8.1.6. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete... 125 8.2. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ÓRAKERETE ÉS TARTALMA... 127 8.2.1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamokon... 127 8.2.2. A nem szakrendszerű órák időkerete évfolyamonként, osztályokra lebontva... 128 8.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 130 8.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 131 8.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 132 8.5.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai... 132 8.5.2 Az otthoni (napközis, iskolaotthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 133 8.6. A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI... 134 8.6.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 1-8. évfolyamon... 136 8.6.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 137 D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

5 8.7. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI... 137 8.7.1. Az iskolai jutalmazás formái... 139 8.7.2. Az iskolai elmarasztalás formái... 140 8.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 141 8.9. NEMZETISÉGI NÉMET NYELVOKTATÁS FELADATAI... 141 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 143 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 144 11. MELLÉKLETEK... 145 11.1. CSUPASZÍV ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT, A KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE... 145 11.1.1. Játékok, játékeszközök... 145 11.1.2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök... 149 11.2. A DR. MESTER GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 150 11.3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYÉB ESZKÖZÖK... 167 11.3.1. Eszközök az 1-4. évfolyam részére... 167 11.3.2. Eszközök az 5-8. évfolyam részére... 168 D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

6 1. Bevezetés Elek Város és Kevermes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. augusztus 1-jétől közoktatási intézményátszervezést hajtott végre. Az óvodai nevelésről és az alapfokú nevelésről-oktatásról a jogelőd intézmények teljes körű jogutódlással történő megszüntetését követően új többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola alapfokú oktatás intézménytípus jött létre, Elek-Kevermes Közoktatás Társulás Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda néven. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. (7) és (8), valamint a 45. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kidolgozott egységes Nevelési programunk egységes nevelési elveket tartalmaz. A törvényi szabályozásnak megfeleltetve az óvodai nevelés és alapfokú oktatás közös tartartalmi elemei egységesen, a nevelési program első részében kerültek meghatározásra. A 2009-ben elfogadott Pedagógiai Programunk ismételt felülvizsgálatát, átdolgozását a Társadalmi Megújulás Operatív Program "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben" TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0012 pályázat szervezeti, tartalmi vállalási kötelezettségei tették szükségessé, továbbá a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI. törvény által szabályozott, az évfolyamismétlésre, a szöveges értékelésre és a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések adta lehetőségekkel már a 2010/2011-es nevelési- és oktatási évtől élni kívánunk. Az eredeti alapokra építkező program átdolgozása során törekedtünk, hogy nevelő-oktató munkánk középtávú koncepciója korszerű elemekkel egészüljön ki, melyek koherensek a törvényi szabályozással és a NAT tartalmi elvárásaival. Elek, 2010. augusztus 24. Pelle László igazgató D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

7 2. Az intézmény adatai, jogi státusza Az intézmény neve: Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda OM azonosító: 028325 Az intézmény székhelye : 5742 Elek, Lőkösházi út 17-19. Telefon: 66/240-531 Fax: 66/240-514 E-mail: igazgato@mester-elek.sulinet.hu drmester.altisk@gmail.com Honlap: Telephelyei: www. Általános iskola 1-4. évfolyam 5742 Elek, Lőkösházi út 10. Telefon: 70/9354-376 Sportcsarnok 5742 Elek, Hősök útja 14. Tagintézménye: Általános iskola 1-8. évolyam 5744 Kevermes, Battonyai u. 6 Telefon/fax: 68/434-017 E-mail: k2008@koznet.hu Telephelyei: Tornaterem 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 1. Csupaszív Óvoda I. 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5 Telefon: 68/434-517 Csupaszív Óvoda II. 5744 Kevermes, Toldi u. 5 Telefon: 68/434-518 Az intézmény alapítója: Elek-Kevermes Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az intézmény fenntartója: Elek-Kevermes Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: Óvoda, általános iskola alapfokú oktatás (évfolyamok száma: 8) Az intézmény alapításának éve: 2009. Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján szakmailag önálló jogi személy. A rábízott vagyonnal, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. Az intézmény igazgatója gyakorolja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. Az intézmény szakfeladatai: 852010 Alapfokú oktatás 851020 óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Német, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató iskola, Sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása-nevelése integrált és szegregált formában Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, Napköziotthonos, iskolaotthonos és tanulószoba ellátás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Diáksport Egyéb vendéglátás D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

8 3. Küldetésnyilatkozat A Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda küldetése az, hogy a beóvodázási és beiskolázási körzet gyermekeinek nevelésére, oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben valósuljon meg, amely kiváltja a települések lakosságának, az intézmény fenntartójának és partnereinek elégedettségét, elismerését. Óvodásainknak, tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk az, hogy a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában, a 3-14 éves korosztályú gyermekek személyiségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegítsük. A sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítsuk a sikeres iskolakezdéshez, a pályaválasztáshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget. Szeretnénk olyan gyermekeket, tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők és elfogadják a másságot. Alakuljon ki az általános emberi értékek iránti belső motiváltság és igény. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, gyermekeinkben, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre. A szülőket legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, törekvéseink közösek, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását. Célunk, hogy: javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódási adatok), a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon, mérhetően csökkenjen a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a tudatos, összehangolt és az érintett gyermekek minél korábban történő korai fejlesztésével, a tudatos esélykiegyenlítő munka eredményeként javuljanak a HHH-tanulók kompetenciamutatói és továbbtanulási eredményei. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

9 4. Helyzetelemzés Elek város lakosságának száma 5285, Kevermes nagyközség lakosainak száma 2213. Mindkét településen a lakosság főképp mezőgazdaságból él, a közeli városokban működő ipari üzemek megszűnőben vannak. A munkanélküliség aránya Eleken 14,63 %, Kevermesen 23,39 %. Az iskolaépületek a települések központjában helyezkednek el. A székhelyintézmény tanulóinak létszáma 390 fő, a településdemográfiai mutatóinak megfelelően lassú csökkenés tapasztalható. Nyolc évfolyammal működünk, minden évfolyamon két-három, párhuzamos osztállyal. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eredményességét nagymértékben befolyásolja a gyerekek szociális helyzete. Az iskolánk beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete rendkívül változatos képet mutat. Tanulóink 60%-a rendezett családi körülmények között él. A gyerekek 42%-a családban nő fel, ahol kettő, vagy több gyerek van. A gyerekek közel 50 %-a él olyan családban, ahol az egyik szülő átmenetileg vagy tartósan munkanélküli. A nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor fontosnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Hátrányos helyzetű 45%, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya:15 %. A kevermesi tagintézmény gyermek/tanulólétszáma: óvodás: 85, iskolás: 164 fő. A tagintézményben közvetlenül érzékelhetők az olyan társadalmi jelenségek, mint a szegénység növekedése vagy a deviancia különböző formáinak terjedése, a családi kötelékek lazulása, a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok alakulása vagy a különböző társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése. A családok szociális helyzete és az anyagi nehézségek nem maradnak kívül az iskola falain. A szülők egy jelentős hányada képtelen megbirkózni külső segítség nélkül a társadalmi elvárásokkal, és gyermekeik számára biztosítani a megfelelő életkörülményeket és életesélyeket. Sajnálatos tény, hogy az alapfokú nevelésben, oktatásban részesülő gyermekeink közül egyre nagyobb a szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetbe kerülők száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek hiányából adódik. A legutóbbi adatok szerint az óvodások 79 %-a hátrányos helyzetű, 40,7%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolás korosztály 83,5 %-a hátrányos helyzetű, 51,2%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Rendkívül szoros korreláció figyelhető meg a családok szociális helyzete és a gyerekek tanulmányi teljesítménye között. Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az iskolára. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése az élethosszig tartó tanulás elősegítése. A tanulók élethosszig tartó tanulásra való felkészítése komplex, soktényezős feladat, mely a változások igényét veti fel. Alapvető elvárás a közoktatási intézménnyel szemben, hogy az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciákat átadja, kifejlessze, hogy a tanuló olyan tudással, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen, amelyek a gyakorlati életben jól használhatóak. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészítés a tanár- és intézményközpontú szemléletről a tanuló- és tanuláscentrikus megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás szemléletében fontos a tanuláshoz D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

10 való hozzáférés szélesítése, az esélyegyenlőség megvalósítása is. Diákjaink előrehaladását segítjük a tanórákon a kompetencia alapú oktatás bevezetésével. Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Az alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben oktatunk, és ennek folytatásaként a felső tagozaton biztosítjuk a napköziotthonos/tanulószobai rendszert. 4.1. Az intézmény tárgyi feltételei A székhelyintézményben két épületben működik, melynek állaga koruktól függően változó képet mutat. Az újnak mondott épületrésznél már a folyamatos karbantartás sem tudja tartani a kor színvonalát. A régi épületek felújítása megtörtént, a sportcsarnok fűtése, hőszigetelése nagyon elavult. A kettő épületben összesen 21 osztályterem található és 5 szaktanteremként (informatika, idegen nyelv, rajz, háztartástan, fizika-kémia) funkcionál, a tantermeken kívül három kisterem, 5 szertár, 2 öltöző, 1 tornaterem, 1 sportcsarnok és a főépületben található könyvtár biztosítja a tanulók és a pedagógusok számára a zavartalan munkát. Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltetőeszközökkel, de jelentős részük elavult, folyamatos cseréjük és a NAT követelményeihez igazodó új eszközök beszerzése mindenképpen szükséges. A számítástechnikai teremben 26 gép segíti az informatikai ismeretek megfelelő oktatását. Az iskolai könyvtár 5000 kötetes állományával a tanulók rendszeres kölcsönzései mellett a könyvtárban tartott órák szolgálják az ismeretek bővítését. Az állományban való tájékozódást és a kölcsönzések nyilvántartását katalógus rendszer segíti. A székhelyintézmény épülete - 5-8. évfolyamos oktatás (Elek, Lőkösházi út 17-19.) 13 tanterem 5 szaktanterem 4 szertár 3 kisterem tornaterem 2 öltöző sportudvar könyvtárszoba A székhelyintézmény telephelye - 1-4. évfolyamos oktatás (Elek, Lőkösházi út 10.) 9 tanterem 1 szertár Sportcsarnok (Elek, Hősök útja 14.) Az iskola helyiségeinek bútorzata folyamatos karbantartással megfelelő, az általános iskolai oktatás alapkészleteivel rendelkezünk. A tagintézményben a tanítási órák, tanórán kívüli- és csoportfoglalkozások megtartására a következő helyiségekkel rendelkezünk: 8 tanterem, 1 szaktanterem, 1 fejlesztő szoba, 4 csoportszoba, könyvtárszoba, tornaterem. Az intézmény épületeinek régi falain belül is próbálunk évről évre esztétikus tanulási, nevelési tereket létrehozni. A tantermek, csoportszobák, közösségi terek - minimális D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

11 fejlesztési lehetőségek híján - az évenkénti folyamatos meszelésnek, belső festésnek és a pedagógusok által végzett dekorálásnak, szemléltetőeszköz készítésnek köszönhetően a körülményekhez képest barátságosak. Az intézményi épületeik általános állapotának javítására, állagmegóvásra már hosszú évek óta nem került sor. 2003-ban világításkorszerűsítés, 2008-ban sor került az iskola épületeinek külső nyílászáró cseréire. Megoldásra váró feladat minden intézményi épületben az akadálymentes közlekedés biztosítása. Kopottak, cserére szorulnának a tantermi és óvodai bútorok, valamint az udvari mászókák is. Tagintézmény és telephelyei Iskola - Kevermes, Battonyai u. 6 8 tanterem 1 informatikai szaktanterem 1 fejlesztő szoba 3 szertár könyvtárszoba 1 játszóudvar Tornaterem - Kevermes, Felszabadulás u. 1. tornaterem 2 öltöző sportpálya Óvoda Csupaszív Óvoda I. - 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5. Az óvoda a község központjában található. 1942-43-ban kezdte meg működését, egy régi épületben. Az intézmény a település központjában, könnyen megközelíthető helyen van. Az épületünk megfelelő komfort fokozatú, vonzó, tiszta és esztétikus. Az udvar mérete ideális, nagy füves rész és betonozott (burkolt) felület váltja egymást, van fedett játszórész, étkező és homokozó. A mozgásfejlesztő játékok, a tornaszerek változatos és sokszínű játékra ill. mozgásra kínálnak lehetőséget. Csupaszív Óvoda II. - 5744 Kevermes, Toldi u. 5 1950-ben épült óvodának, és az újabban épült település részén, egészséges, tiszta környezetben helyezkedik el. A belső udvar tágas, füvesített és betonozott részből áll. Mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt, ahol a gyermekek nyugodt, derűs környezetben fejlődhetnek. Az óvodák épületei, berendezései, az udvarok, a gyermekeket körülvevő környezet megfelel a nevelési programnak. Az óvodák nagy tágas udvarát, különböző jellegű talajfelület borítja, ami változatos tevékenységet biztosít a gyermekek számára. Az árnyékolást fák és napernyők teszik lehetővé. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő méretű, de felújításra, bővítésre, fejlesztésre szoruló felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják. Helyiségek Felszabadulás u. 5. Toldi u. 5 Csoporttermek száma 2 2 Gyermekmosdó 1 1 Gyermeköltöző 3 3 Tálalókonyha 1 1 Felnőtt mosdó 1 1 Felnőtt öltöző 1 1 Szertár 2 1 D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

12 4.2. Személyi feltételek Tantestületünk összetétele évek óta stabilnak tekinthető. Iskolánk pedagógusainak létszáma: 35+21 fő Ebből 6 fő óvónő, 23 fő tanító és 26 fő tanári, 1 fő egyetemi végzettségű középiskolai tanári képesítéssel rendelkezik. A tantestület innovatív szemléletű, jellemző az új módszerek iránti nyitottság. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. Az elmúlt évek továbbképzései: A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának 6 fő kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában A szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számolás tanításában Árnyalt, szöveges értékelés a gyakorlatban Beszédfejlesztő szakvizsga Drámapedagógia a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók integrált nevelésének elősegítésére Dyslexia prevenció Fejlesztőpedagógiai szakvizsga Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Matematika kompetencia Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Óvodai nevelés Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Szövegértésszövegalkotás Intézmény-fejlesztés és program-adaptáció a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásának elősegítésére IPR-képzés - Hatékony együttnevelés az iskolában Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Mentálhigiénés képzés Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Projektmenedzsment Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban - az oktatás-irányításban és -szervezésben dolgozó szakemberek képzése Tanórai differenciálás a gyakorlatban Tanulásirányítás mesterfokon Tanügy-igazgatási szakvizsga 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 20 fő 7 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 21 fő 1+2 fő 2 fő D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

13 Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása Változásmenedzsment ECDL Közoktatás vezető szakvizsga IKT továbbképzés Menedzsmentképzés: új oktatásszervezés az intézményben Menedzsmentképzés: változásmenedzsment, projektmenedzsment Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szövegértés-szövegalkotás 1-4. évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szövegértés-szövegalkotás 5-8 évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szociális életvitel és körny. komp. 1-6. évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szociális életvitel és körny.komp. 7-12. évfolyam Egyéb továbbképzés SNI gyerekek együttnevelésére felkészítő képzés Általános pedagógiai módszertani képzés: Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása ( projektpedagógia, epochális oktatás) Általános pedagógiai módszertani képzés: Tanulás tanulása IPR alkalmazása, a hatékony együttnevelésre felkészítő tantestületi módszertani képzés (IPR-light ) IPR alkalmazását támogató tantestületi módszertani képzés 21 fő 1 fő 24+12 fő 3 fő 10 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 4 fő 2 fő 1 fő 4 fő 10 fő 10 fő 28 fő 28 fő Az intézményben 6 szakmai munkaközösség (óvodai, idegen nyelv, magyar, reál, osztályfőnöki, alsós) működik, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség-vezetők irányítják. Az intézményben folyó oktató-nevelő munkát 13 fő technikai állomány segíti, melynek tagjai dajkák, adminisztrátor, a hivatalsegédek. Időszakosan közcélú munkavégzés keretében egyéb technikai dolgozókat foglalkoztatunk. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény munkáltatói jogkört gyakorlója az igazgató, a tagintézmény szakmai irányítását a tagintézmény-vezető végzi. Feladatkörüket, hatáskörüket a Közoktatási Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. 4.3. A TÁMOP 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása intézményünkben 4.3.1. Kompetencia-alapú oktatás Kulcskompetenciák fejlesztése D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

14 - Meghatározott tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Meghatározott tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Meghatározott tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkerete 5%-ának mértékéig. - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. - Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: - Egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. - Egy témahét megszervezése tanévenként. - Egy moduláris oktatási program tanévenként. IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: - Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése oly módon, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKTeszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: - A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációját, inklúzióját elősegítő programok intézményi alkalmazása. Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása. Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, jó gyakorlatok átvétele, alkalmazása. Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

15 A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése. Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása. 4.3.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek egy osztályban, csoportban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal. Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: o új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, o tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, o hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, o pedagógus szerep áthangolása, o a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek, stb.) bevonása, o differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: - a be- és elfogadó szemlélet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a gyermek- és tanulóbarát környezet, - a kapcsolatfejlesztés, párbeszéd, - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, - az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, - a gyermek és tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

16 - a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, - a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (CKÖ*, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); - az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések), - az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelésés oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt). Az általános iskolában a pedagógiai munka kiemelt feladata az érintett gyermekek hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területén: - a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítésében: megjelölve benne a hátrányokat, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket, - a differenciált tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő foglalkozások biztosításában: ennek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javulnak, - az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programok megvalósítása, - HHH gyerekek és tanulók esetében a háromhavonkénti értékelő megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt. Sikerkritériumok: Nevelési céljainkat, feladatainkat megvalósultnak tekintjük, ha: - Sikerül tanulóinkkal elsajátíttatnunk a helyi tantervekben továbbhaladási feltételként meghatározott ismeretanyagot, kifejlesztjük az adott életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő kulcskompetenciákat, képességeket, készségeket, gondolkodási műveleteket, a kulturált magatartási szokásokat. - A fenntartási időszak végére a TÁMOP 3.1.4. pályázati vállalási kötelezettségek szervezeti, tartalmi egységeit megvalósítjuk. - Az előző ötéves átlagot figyelembe véve: nem következik be csökkenés a tantárgyi-tanulmányi eredményekben, a különböző szintű és tartalmú versenyeken elért eredményekben. - Javulnak a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

17 - A közvetlen illetve közvetett partnerek körében végzett, az iskola működésével, eredményességével, hatékonyságával kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok tapasztalatai pozitív irányú változást mutatnak. - Különböző pénzügyi források, pályázatok igénybevételével, megszerzésével biztosítani tudjuk a hatékony nevelő-oktatómunka, a tanórán kívüli tevékenységi formák, a szabadidő hasznos eltöltésének személyi tárgyi feltételeit. - A felzárkóztatásra szoruló gyermekek fejlesztése az év végi mérésekkel alátámasztva fejlődést mutat. - Felderítjük tanulóink veszélyeztetettségének okait, és megtaláljuk a segítségnyújtás leghatékonyabb módját. - A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek a közösség tagjaivá válnak. - Szülők, tanulók, nevelők együtt tudnak működni, a konfliktusokat, vitás helyzeteket kompromisszumra törekvően oldjuk meg. - Nem növekszik az iskolai balesetek száma. - Sikerül gazdag programkínálattal élnünk a gyermekek felé. Eljárások, módszerek: A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 4.3.3. IKT alkalmazása A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Óratípusok: D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

18 Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

19 5. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet megismerése, a kommunikációra, mesére, a művészeti élmény nyújtására épít. Ennek megfelelően saját készítésű programunk magában foglalja a Tevékenység központú óvodai nevelés, valamint az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programok elemeit. A 2006/2007. nevelési évtől kezdődően bevezetésre került a Kompetencia alapú óvodai nevelés programja. 5.1. Nevelési programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek nevelésünk a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekei meg tudják őrizni önazonosságukat, lehetőséget biztosítunk az interkulturális nevelésen alapuló integrációra, az emberi jogok és alapvető szabadságokjogok védelmére. A másság elfogadása, tiszteletben tartása, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása Kiindulási pontjaink Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. A felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen fogja fel, minden lelki feszültség nélkül. Gyermekképünk Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, településhez kötődő, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadni tudó, együttműködő. Tudjon nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődjön a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez, látszódjon rajta a kiegyensúlyozottság. 5.2. A programunk globális célrendszere 5.2.1. Óvodáink alapvető célja Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, helyes mintaadással. A beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása s a válaszok lehetőségének biztosítása. Kompetencia alapú Óvodai Nevelés célja: A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

20 Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek alapja az, hogy a gyermek érdeklődésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. 5.2.2. Általános nevelési feladataink Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, valamint mindazon feltételek biztosítása (személyi, tér, idő, eszköz) amelyek a célok megvalósításához szükséges. A nevelési feladataink maradéktalan teljesítéséhez az engedélyezett csoportszámoknak megfelelő vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően óvodapedagógusi és dajkai létszámot a fenntartó önkormányzat biztosítja az adott nevelési évben. Óvodánkban a pedagógusok továbbképzése tervszerűen és leszabályozott rendszerben történik. Nevelőtestületünk tagjai szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. Lehetőség van az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülésére,a gyermek érdekeit figyelembe tartva. Érzelmi nevelés és szocializáció: Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását; A gyermek gyermek, felnőtt gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. Segítjük az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; A szociális érzékenység kialakulása segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. D:\Pedagogiai_Program_2010-2011_2010-09-09.doc

Esztétikai nevelés: Egyéni igények figyelembevételével, esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; Harmonikus, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt; Képesek legyenek a tárgyi emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Értelmi nevelés: Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását; A gyermekek kíváncsisága utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkozást különös tekintettel a kreativitásra; A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkozási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; A meghitt beszélgetések erősítik a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét; Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A nevelés egész folyamatának szerves része, jelen van a nevelő tevékenység egészében. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, mintaadással, szabályközvetítéssel - hozzájárul az eredményes megvalósításhoz, az iskolaérettség megalapozásához. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermeki miliővel való érintkezésnek, az önkifejezésnek, a gondolkodásnak legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozódóképessége, bővülnek ismeretei. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben figyelmet kell fordítanunk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a biztonságot nyújtó, derűs közeg, a közvetlen, támogató pedagógusi attitűd. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltétele az egymást meghallgató, beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. Az óvodai nevelési programunk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosítson változatos tevékenységeket, melyen keresztül további tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermeki spontaneitás felkeltése az anyanyelvi nevelés elengedhetetlen feltétele. Változatos élményekkel (mese, vers, bábjáték, dramatikus játék, séta, stb), az óvodapedagógus modellbeszédével fejleszthető a kifejező, változatos szókincs, az érzelmeket megjelenítő viselkedés. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében a hátrányos helyzetű (nyelvi hátrányokkal küzdő) gyermekek fejlesztését éppoly fontosnak ítéljük, mint a tehetségek gondozását. Ebből következően fejlesztési elveink a differenciált egyéni képességfejlesztést szolgálják. A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, fokozottan van jelen minden tevékenységben a szabad játék hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya,

22 természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja. A gyermekek a játékba integrálást tevékenységek során szerzett tapasztalataik és élményeik alapján tanulnak, egyenként, kisebb csoportokban vagy közösen az egész csoporttal. Célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás, a gyermeki tevékenységek biztosítsák a felfedezés lehetőségét, annak örömét. 5.2.3. Óvodai nevelésünk rendszerábrája A nevelés célja, feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Nevelésünk tevékenységformái Játék Vers, mese Mozgás, mozgásos játék Matematika Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka Természet, társadalom, ember Munka jellegű tevékenységek Óvodánk kapcsolatrendszere Család Fenntartó, szakmai szervezetek, iskola, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények A fejlődés eredménye az óvodáskor végére.

5.2.4. Az egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi és lelki fejlődésük elősegítse. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása. Ismerjék meg az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. Az óvónő orvos védőnő kapcsolatrendszerének kialakítása, a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése érdekében. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Törekszünk arra, hogy az óvodai élet minden tevékenységét hassa át a környezet védelme és a megóvása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések, és lemaradások tapasztalhatók. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel, a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyerekekkel. Az otthoni rendszertelen, egyoldalú szegényes táplálkozást, az óvodai étkeztetéssel próbáljuk javítani. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással, próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Naponta szervezünk néhány percig tartó, mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Azoknak a gyermekeknek, akiknek bármilyen területen speciális gondozásra, vagy korrekciós testi nevelésre van szüksége, megfelelő szakemberhez irányítjuk. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Minden nap nyújtsunk edzési lehetőséget a gyermekek számára. Naponta kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Lehetőséget adunk sáros időben is a szabadtéri játékra, légfürdőzésre. Téli időszakban kihasználjuk a tél adta játéklehetőségeket (szánkózás, csúszkálás, hógolyózás, hóemberépítés) A nagycsoportosoknak nyújtsunk lehetőséget az úszásra (vízhez szoktatás). Melegben pancsolási lehetőséget biztosítunk az udvaron. A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet biztosítása: Udvarunk nagy része füves, de van homokos és szilárd burkolatú része is. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét, ügyességi játékokkal, mászókákkal, mászókötelekkel biztosítjuk. A többfunkciós csoportszobák alapterülete, a létszámnak megfelelő, bútorzata régi, elhasználódott. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: 23