Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 20. (OR. en) 7823/15 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 7776/15 Tárgy: COAFR 131 ACP 60 CFSP/PESC 29 DEVGEN 46 COTER 59 MAMA 4 COHAFA 40 MIGR 23 A Tanács következtetései a Száhil öv térségére vonatkozó cselekvési tervről (2015 2020) A Tanács a 2015. április 20-i ülésén elfogadta az e feljegyzés mellékletében foglalt tanácsi következtetéseket. 7823/15 1 DG C 1 HU
MELLÉKLET A Tanács következtetései a Száhil öv térségére vonatkozó cselekvési tervről (2015 2020) 1. A Tanács 2011. március 21-i következtetéseiben elfogadta, 2014. március 17-i következtetéseivel pedig módosította a Száhil öv biztonságára és fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiát, a mai napon pedig elfogadja a mellékletben foglalt, a Száhil öv térségére vonatkozó cselekvési tervet (2015 2020), mely megadja a stratégia végrehajtását szolgáló általános keretet. A cselekvési terv elfogadására a Száhil öv országai számára döntő fontosságú pillanatban kerül sor. A Tanács üdvözli a cselekvési tervet, mely ismét bizonyítja, hogy az EU a térségben kialakult többdimenziós válságra reagálva folytatja szerepvállalását és támogatja a fenntartható és inkluzív politikai és társadalmi-gazdasági fejlődést, az emberi jogok érvényesítését, a demokratikus kormányzást és a jogállamiságot, illetve a térség rezilienciáját. A térség biztonságának megerősítése továbbra is kulcsfontosságú cél, melyet az Unió a terrorizmus 1, az illegális kereskedelem, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem révén kíván megvalósítani. Az Unió az átfogó megközelítése összefüggésében amelyben részt vesznek úgy az uniós intézmények, mint az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselője (EUKK) és a tagállamok is újólag megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy a cselekvési terv keretében támogassa a regionális és a térség országai által vezetett és kézben tartott kezdeményezéseket. Ehhez minden ilyen jellegű eszközt felhasznál, különösen az EFA regionális és nemzeti indikatív programjait, a tagállamok programjait, illetve többek között az EUTM Mali, az EUCAP Száhil Niger és az EUCAP Száhil Mali KBVP-missziókat, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt. 1 A Tanács 2015. február 9-i következtetései a terrorizmus elleni küzdelemről. 7823/15 2 MELLÉKLET DG C 1 HU
2. A Száhil övre vonatkozó, a hangsúlyt a fejlesztés és biztonság közötti kapcsolatokra és a végrehajtás négy pillérére helyező uniós stratégia eredeti stratégiai céljai továbbra is teljes relevanciával bír, és átfogó keretet biztosít a Száhil övi uniós fellépés számára. A cselekvési terv szilárd alapul szolgál a stratégia célkitűzéseinek eléréséhez és ahhoz, hogy az EU tevékenységeit fokozottan az alábbi négy, a térség stabilitására nézve kiemelkedő jelentőséggel bíró területre összpontosítsa: a radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem; megfelelő feltételek teremtése a fiatalok számára; migráció, mobilitás és határigazgatás; továbbá az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem. Az EU külön is kiemeli annak jelentőségét, hogy hatékonyabb szinergiák alakuljanak kia térség országai, illetve a Száhil övvel szomszédos országok között. Tekintettel a Száhil öv és az EU, valamint annak közvetlen szomszédsága közelségére, az Unió megállapítja, hogy a határokon átívelő problémák kezelése érdekében folytatni kell a Száhil öv országai, a Maghreb-országok és az EU közötti párbeszéd és együttműködés lehetőségeinek feltérképezését az olyan releváns területeken, mint a biztonság és a migráció. Ezt az olyan meglévő mechanizmusok és párbeszédek keretében kell megtenni, mint a migrációról és fejlesztésről szóló rabati, illetve kartúmi folyamatok. 3. Az EU ismételten kijelenti, hogy kész továbbra is szorosan együttműködni a Száhil öv országaival a béke, biztonság és fejlődés megvalósítására irányuló törekvésüket támogatva. A cselekvési terv megvalósítására az érintett országok teljes körű irányításával és elsődleges felelőssége mellett, továbbá a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális szervezetekkel és más partnerekkel különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), az Afrikai Unióval (AU), a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS), a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unióval (WAEMU), a Száhil öv G5 országaival, a Csád-medence Bizottsággal, valamint a Világbankkal és a civil társadalommal koordinációban kerül majd sor. Ezzel kapcsolatban az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytatódjon a szoros nemzetközi és regionális koordináció az EU Száhil övért felelős különleges képviselője, az ENSZ főtitkárának Száhilért felelős különmegbízottja, az ENSZ-főtitkár Maliért felelős különleges képviselője, illetve az AU Maliért és a Száhil övért felelős főképviselője között, az egyes stratégiák végrehajtásában a szinergiák megteremtése érdekében. 4. A Tanács felkéri a főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék meg a Száhil öv térségére vonatkozó cselekvési terv végrehajtását. A Tanács szükség esetén de évente legalább egy alkalommal vissza fog térni a kérdésre. 7823/15 3 MELLÉKLET DG C 1 HU
A MELLÉKLET MELLÉKLETE MELLÉKLET AZ EU SZÁHIL ÖVRE VONATKOZÓ STRATÉGIÁJA REGIONÁLIS CSELEKVÉSI TERV (2015 2020) ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Unió szempontjából döntő fontosságú a biztonság és a fejlődés a Száhil öv térségében. A mélyszegénység, a belső feszültségek, az intézményi hiányosságok, a növekvő népesség, a gyakori élelmezési válságok, a törékeny kormányzás és jogállamiság, a kedvezőtlen emberi jogi helyzet, az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények, mint például az emberkereskedelem és az embercsempészet, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség mind komoly kihívást jelentenek a térség számára, és potenciálisan átterjedhetnek a térségen túlra, így az EU területére is. A regionális cselekvési terv célja az EU Száhil övre vonatkozó stratégiájának 2 végrehajtása az elkövetkező évekre az intézkedések és kezdeményezések azonosításával, a tagállami tevékenységekkel koordinációban, a stratégia célkitűzéseire alapozva és a megszerzett tapasztalatokat figyelembe véve. A regionális cselekvési terv hidat épít a különböző uniós kezdeményezések és tevékenységek között, és a koordinációs erőfeszítésekkel összhangban megerősíti a szinergiákat. Ennélfogva keretül szolgál a Száhil öv térségében az EU tevékenységéhez, átfogó megközelítést alkalmazva annak biztosítása céljából, hogy a szakpolitikák és eszközök koherensen működjenek együtt a jobb eredmények érdekében, a tagállamokkal teljes körű koordinációban. 2 A Tanács következtetései a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégiáról, A Külügyek Tanácsának 2011. március 21-i 3076. ülése; Közös szolgálati munkadokumentum, Közös dokumentum a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégiáról SEC(2011)331 végleges. 7823/15 4
A Száhil övre vonatkozó stratégia maga érvényes marad, eredeti stratégiai célkitűzését meg kell erősíteni, a végrehajtására vonatkozó vállalást pedig meg kell újítani, a feladatokat elosztva az uniós intézmények és a tagállamok között. Mindazonáltal a stratégia keretében a jövőben végzendő tevékenységek tekintetében ugyanúgy lényeges egyes kiválasztott területekre összpontosítani, ezért a regionális cselekvési terv megjelöl négy olyan területet, melyek további erőfeszítést igényelnek: 1) a radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, 2) megfelelő feltételek teremtése a fiatalok számára, 3) migráció és mobilitás, 4) határigazgatás, valamint az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem. A regionális cselekvési terv végrehajtásának rugalmasnak kell maradnia, hogy figyelembe lehessen venni a térségben történt változásokat és a helyi partnerek stratégiáit. A regionális cselekvési terv meglévő és jelenleg zajló programokra és tevékenységekre fog épülni. A térségbeli konkrét kezdeményezések azonosítása annak alapján fog történni, hogy azok milyen potenciállal bírnak a célkitűzések elérésének elősegítését illetően. A Mali északi részén kialakult helyzet változása és a várható békemegállapodás végrehajtása által kifejtett hatást is a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. Végezetül, a végrehajtásra komplementer módon fog sor kerülni, vagyis törekedve arra, hogy az kiegészítse a többi releváns uniós stratégia és cselekvési terv (a közös Afrika EU stratégia 3, az EU Guineai-öbölre vonatkozó stratégiája 4, A szorosabb együttműködés és a regionális integráció támogatása a [...] Maghreb-országokban című közös közlemény 5, A rabati folyamat Római Nyilatkozat és Program című nyilatkozat 6, és így tovább) végrehajtását. 3 4 5 6 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Kairótól Lisszabonig Az EU és Afrika stratégiai partnersége (COM(2007) 357 végleges). Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Guineai-öbölbeli kihívásokra adandó uniós stratégiai válasz elemei, JOIN(2013)31 final. Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szorosabb együttműködés és a regionális integráció támogatása a következő Maghreb-országokban: Algéria, Líbia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia, JOIN(2012)36 final. A rabati folyamat Római Nyilatkozat és Program (2015 2017). 7823/15 5
BEVEZETÉS A Száhil öv térségében tapasztalható erőszakos szélsőségességre, radikalizálódásra, illegális kereskedelemre és terrorizmusra, és ezekkel párhuzamosan a mélyszegénységre és a törékeny kormányzásra válaszul a Tanács 2011-ben elfogadta a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégiát, mely Malira, Mauritániára és Nigerre terjed ki. A stratégiát a Külügyek Tanácsának 2014. márciusi ülésén a miniszterek felülvizsgálták és megvitatták. A Tanács úgy döntött, hogy a stratégia végrehajtását kiterjeszti Burkina Fasóra és Csádra is 7, és a stratégia végrehajtásához egy új regionális cselekvési terv kidolgozását javasolta. Továbbá megállapította, hogy a Száhil övre vonatkozó stratégiának a fejlesztéssel, a biztonsággal, a békeépítéssel, a konfliktusmegelőzéssel és a radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos céljai és alapul szolgáló stratégiai irányvonalai továbbra is érvényesek, ahogy ezek egymástól való kölcsönös függése is az. A tagállamok aktívan támogatták néhány esetben saját stratégiák kialakításával párhuzamosan a stratégia végrehajtását, mely a Száhil öv térségében való szerepvállalásuk keretéül szolgált. Mindazonáltal a Száhil öv térségében a jelenlegi helyzet a négy évvel ezelőttihez képest ugyanolyan törékeny, sőt, talán még nagyobb kihívást is jelent, mint négy éve; ezért meg kell újítani a stratégia merész célkitűzései iránti elkötelezettséget, az uniós intézkedések koherenciáját és eredményességét pedig fokozni kell. Ennek alapján a regionális cselekvési terv fő célkitűzése a szerzett tapasztalatokra építeni, a célok megvalósítására törekedni, és biztosítani, hogy ehhez a Bizottság releváns szolgálatai és az EKSZ a jövőben is konkrét intézkedésekkel járuljanak hozzá. Ennek érdekében a regionális cselekvési terv meghatározza, melyek azok a kiemelt intézkedések, melyek további megerősítést igényelnek, és melyeket a folyamatban lévő, illetve tervezett tevékenységekkel együtt kell végrehajtani. 7 A Tanács ezenfelül leszögezte, hogy az EU fokozni fogja a Száhil övvel kapcsolatos konfliktusmegelőzésre és biztonsági kérdésekre vonatkozó politikai párbeszédet az érintett nyugat-afrikai és szomszédos országokkal is, beleértve Szenegált, Nigériát, Kamerunt és a Maghreb-országokat. 7823/15 6
A Bizottság megfelelő szolgálatai és az EKSZ arra fognak törekedni, hogy nagyobb mértékben figyelembe vegyék, hogy a Száhil öv az Európai Unióval szomszédos országokkal határos, és ezért meg fogják vizsgálni, hogy hogyan lehetne az együttműködést uniós/maghreb/száhil-szinten továbbfejleszteni, illetve más érintett nyugat-afrikai és szomszédos országokkal is megerősíteni a közös érdekű kérdéseket, mint például a regionális cselekvési terv prioritásait illetően. A jelenlegi regionális cselekvési terv egy konzultációs folyamat eredménye, melyhez különböző érdekeltek járultak hozzá, így a Száhil övben működő képviseletek, a tagállamok 8, és mások. Mivel a Száhil öv régiójának helyzete instabil, e dokumentum az elkövetkező években is a Száhil övre vonatkozó uniós stratégia rugalmasan alakítható és dinamikus eszköze marad. HELYZETELEMZÉS A Száhil öv térségének biztonsági helyzete továbbra is rendkívül instabil, különösen Mali északi részén és a Csád-tó környékén, ahová Líbia déli és Nigéria északi része irányából átgyűrűző hatások érvényesülnek. Niger a Száhil övön keresztül haladó migrációs áramlások fontos központi állomása és tranzitországa. A mélyszegénységgel és a stabilitás hiányával így a gazdasági instabilitással kapcsolatos kihívások ugyanúgy akut problémát jelentenek, mint 2011-ben. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények, többek között az emberkereskedelem és az embercsempészet, a korrupció, az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés különösen ott virágzanak, ahol a kormányzati hatalom gyenge vagy korlátozott. A növekvő migrációs nyomás súlyos következményekkel jár mind a térség országai, mind az EU számára. A Száhil térséget továbbra is gyakran sújtja humanitárius válság. 2015-ben több mint húszmillió ember élelmezése bizonytalan, ezek közül négymillióan szorulnak sürgős élelmiszersegélyre, a térség pedig általában is az Afrikába irányuló humanitárius segítségnyújtás egyik fő célpontja. A szárazság, az éghajlatváltozás és az egészségügyi problémák továbbra is sújtani fogják a (gyarapodó) helyi lakosságot, így kritikusan fontos az ezen körülményeket kiváltó okok megszüntetése és a jövőbeli (konfliktusok, illetve az éghajlatváltozás által előidézett) válságokkal szembeni reziliencia megteremtése mind az országok, mind a közösségek szintjén. Az intervenciókra különösen nagy szükség van a szociális védelem, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint a megélhetés területén. 8 A 3. kiegészítés a Száhil öv térségében kifejtett tagállami szerepvállalás áttekintését adja. 7823/15 7
Ugyanakkor a térségben nincs elegendő kormányzati kapacitás és néha elég politikai akarat sem az emberi jogok védelmének biztosítására, ami a térségben a visszatérő válságok oka és tünete is egyben. Mindezt kiélezi az igazságügyi intézmények gyengesége, a korrupció, az elszámoltathatóság általános hiánya, a társadalmi és a nemi egyenlőtlenségek, valamint az egyes veszélyeztetett csoportok elleni sorozatos megkülönböztető gyakorlatok. Az emberi jogok és a jogállamiság megerősítése ezért tekintettel a Száhil öv térségében kialakult többdimenziós válságra ennek a regionális cselekvési tervnek is kritikus része marad. Az uniós korai konfliktus-előrejelző rendszer szerint a Száhil öv térségében az általános helyzet jelenleg romlik vagy a legjobb esetben is változatlan, és ezt a humán fejlettségi mutató 9 is megerősíti, mely szintén nem mutat javulást. Ennek eredményeként a Száhil öv térségét még mindig rendkívüli fejlesztési kihívások, instabil helyzet és nagy fokú politikai megosztottság jellemzik. A Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiában eredetileg azonosított tényezőkről így általánosságban kijelenthető, hogy még ma is jellemzőek 10. A mali helyzet még mindig igen aggasztó a francia beavatkozás és az ENSZ Maliban folytatott többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) telepítése ellenére: számos terrormerényletet követtek el, melyek sok áldozatot követeltek a békefenntartó erők és a mali hadsereg soraiban, illetve a civil lakosság körében is, különösen az északi régiókban. A támogatók brüsszeli konferenciája (2013. május) sikerrel vont be jelentős forrásokat az ország fellendítéséhez, a konferenciát követő intézkedések nyomon követésére szolgáló mechanizmus pedig lehetővé tette a végrehajtás figyelemmel kísérését. Az alkotmányos rend visszaállítása eredményes volt, de sok kihívás vár még megoldásra; döntő szerepet játszik majd a hiteles, inkluzív és fenntartható békemegállapodás végrehajtása, amihez szükséges lesz, hogy a térség országai és a nemzetközi közösség, így az EU is megújítsa elkötelezettségét. 9 10 Az ENSZ humán fejlettségi mutatójának 2014-es jelentésében foglalt listán szereplő 187 ország sorában (a 2013-as becslések alapján) Niger a 187. helyen szerepel (egy helyet visszaesett az előző évhez képest); Csád a 184. (szintén egy helyet visszaesett); Burkina Faso a 181. (megtartva előző évi helyét); Mali a 176. (tartva helyét), Mauritánia pedig a 161.(két helyet esett vissza). Ez a közös Afrika EU stratégiának (a hivatkozás beillesztendő) is a részét képezi, amelyet a 2014. áprilisi negyedik EU Afrika csúcstalálkozó is megerősített Brüsszelben. 7823/15 8
Regionális szinten új kezdeményezések indultak a szorosabb koordináció és az együttes fellépés iránti igényre való reagálásképpen. Ilyen kezdeményezések többek között az alábbiak: Globális szövetség a Száhil öv rezilienciájáért (AGIR), elindítva: Ouagadougou, 2012. december; Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger államfői 2014-ben megalakították a G5-ök csoportját a Száhil öv térségében a legfőbb különösen a biztonság és a fejlesztés területéhez tartozó kihívások kezelése érdekében; A Száhil övre vonatkozó stratégiák koordinálását szolgáló bamakói miniszteri platformot azt követően indították el, hogy (az ENSZ, az Afrikai Unió, a Világbank és az EU részéről) 2013-ben közös magas szintű látogatásra került sor a térségben; 2013-ban elindították a nouakchotti folyamatot a térségben a kollektív biztonságnak az AU égisze alatt történő előmozdítására; A Csád-medence Bizottság új lendületet kapott a közös határigazgatási kérdések megoldása érdekében, lévén, hogy a Boko Haram tevékenységei egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Száhil öv térségére. E kezdeményezéseket az EU érdekeinek és prioritásainak megfelelően kell támogatni. Mindazonáltal ehhez a kezdeményezések többletértékének részletes értékelésére, a prioritások meghatározására és a kellő eszközök kiválasztására van szükség. Az EU ismételten kijelenti, hogy nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is be kell vonni a közvetítésbe, a béketárgyalásokba és a békeépítésbe. 7823/15 9
Az uniós tevékenységeket illetően az EU különleges képviselőjének (EUSR) 2013. évi kinevezése lehetővé tette, hogy az EU a térségre vonatkozóan fokozottan proaktív megközelítést alkalmazzon és nagyobb láthatóság mellett végezze tevékenységeit. Magának a Száhil övre vonatkozó stratégiának a végrehajtása nyomán közös elmélkedési folyamat indult arról, hogy hogyan tehető eredményesebbé a regionális szempontból való gondolkodás és munka. E tekintetben a stratégia Burkina Fasóra és Csádra való kiterjesztése 2014-ben új lehetőséget adott arra, hogy az EU tevékenységeinek köre kiszélesedjen 11. A tágabban értelmezett Száhil öv 12 nyolc országára 2013- ben és 2014-ben elvégzett átfogó korai előrejelzési értékelések és az azok eredményeként Nigériában és Csádban megtartott kiegészítő konfliktuselemző szakmai műhelyek értékesnek bizonyultak abból a szempontból, hogy a konfliktusokkal kapcsolatban közös kockázatelemzést lehetett kialakítani, és meg lehetett határozni az uniós érdekeket, többletértéket, illetve alternatívákat az e kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések tekintetében minden ország esetében, és regionális szinten is. Ezenfelül a bizottsági szolgálatok és az EKSZ arra fog törekedni, hogy jobban figyelembe vegye, hogy a Száhil öv térsége az Európai Unióval szomszédos országokkal határos. Ki kell alakítani az EU, a Maghreb-országok és a Száhil öv térségének országai, valamint más nyugat-afrikai országok közötti párbeszéd és együttműködés közös térségét. Végezetül, annak ellenére, hogy maga a stratégia továbbra is érvényes, egyes kiválasztott területekre integrált határigazgatás, csempészet, illegális kereskedelem, transznacionális szervezett bűnözés, mobilitás és migráció (ideértve a kényszerű migrációs mozgásokat is), a demográfiai kihívások kezelése, valamint a fiatalok foglalkoztatása a radikalizálódás elleni küzdelem viszonylatában kell összpontosítani a stratégia keretében a jövőben végzendő tevékenységeket, melyeknek az emberi jogok és a demokrácia előmozdítását is szolgálniuk kell a térségben. Ez a regionális cselekvési terv ezt hivatott biztosítani. 11 12 Az ezekbe az országokba telepített szolgálatközi képviseletek segítettek meghatározni a stratégia keretében folytatható együttműködés hatályát. Burkina Faso, Kamerun, Csád, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria és Szenegál. 7823/15 10
A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA ÉS AZ ABBÓL LEVONHATÓ TANULSÁGOK A Száhil övre vonatkozó stratégia részletes és széles körű tárgyalási és tervezési folyamat eredményeképp jött létre, és ennek megfelelően közös választ jelent a Száhil övi megnövekedett biztonsági fenyegetések kapcsán az EU-t és tagállamait aggodalommal eltöltő kérdésekre. A közös fókuszpontnak köszönhetően egyrészt folyamatos párbeszéd zajlott, illetve szoros együttműködés folyt központi szinten, másrészt közös fellépésekre is sor került a térségben. Az Unió szerepvállalása és a tagállamok tevékenységei 13 elismerésre méltó eredményeket hoztak a Száhil övben az elmúlt négy év során. A biztonság és fejlesztés közötti kapcsolatra való összpontosítás új megközelítéseket eredményezett a követendő szakpolitika meghatározásában. Már a kezdetektől számos különböző uniós eszköz került felhasználásra a térségben. Amikor a Száhil övre vonatkozó stratégiát elfogadták, már körülbelül félúton tartott a tizedik Európai Fejlesztési Alap (2008 2013) végrehajtása, és mégis, ennek az eszköznek a keretében több mint másfél milliárd euró került elkülönítésre Mali, Mauritánia és Niger számára, különböző, a stratégia keretében azonosított intézkedések támogatására. Az intézkedések többek között a szociális ágazatok, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, illetve a vidékfejlesztés, továbbá a foglalkoztatás, a jó kormányzás, a jogállamiság, az igazságügyi reformok és a decentralizáció területére irányultak. Emellett a Nyugat-Afrikára vonatkozó regionális indikatív program olyan területekre irányuló programokat is támogatott, illetve támogat, mint például a béke és biztonság, a kormányzás, a gazdasági integráció és a reziliencia. Az intézkedések túlnyomó többségére ezért a Száhil övre vonatkozó stratégia keretében meghatározott stratégiai irányvonalak, illetve célok mentén került sor. A tevékenységek még célirányosabbá tétele céljából mindazonáltal módosították az országonkénti pénzügyi kereteket a félidős, illetve az ad hoc jellegű felülvizsgálatok keretében, hogy azok még inkább összhangban legyenek a stratégia céljaival, valamint hogy az új tevékenységekhez biztosítottak legyenek a szükséges források. Ehhez azonban időre volt szükség, hiszen teljesíteni kellett a partnerországok és az EU között a tizedik EFA keretében tett vállalásokat, illetve meg kellett felelni az érvényben lévő eljárásoknak is. Részben ez magyarázza, hogy egyes tevékenységek megkezdésére csak 2013-ban került sor. 13 Lásd a III. függeléket, amely áttekintést nyújt a Száhil övre irányuló tagállami tevékenységekről. 7823/15 11
Az EU a Száhil öv teljes területén intenzíven igénybe vette mind a Stabilitási Eszközt, mind annak utódját, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt, mind azok rövid távú/válságreagálási ága, mind a hosszú távú komponenseik keretében. A tevékenységek köre a biztonság területén kiterjed többek között a bűnüldözési és igazságszolgáltatási szolgálatok támogatására a biztonság helyreállítása és a lakosság védelmének garantálása céljából (Mali), a biztonság helyi közösségek szintjén való támogatására egyebek mellett települési rendőri testületek létrehozása révén (Niger), valamint a határigazgatási kapacitások megerősítésére (Mauritánia, Niger Nigéria). Az EU továbbá támogatást biztosított különböző terrorizmusellenes, illetve radikalizációellenes kezdeményezésekhez, (a jelenleg Malit, Mauritániát és Nigert képviselő szakértőkből álló,) a Száhil öv G5 országai által jóváhagyott Száhili Biztonsági Akadémia létrehozásához, továbbá a tolerancia, a párbeszéd és a szólásszabadság, valamint a vallásközi és vallásokon belüli párbeszéd előmozdításához; oktatási támogatást biztosított korániskolák számára (Maliban, Nigériában és Nigerben), és különböző társadalmi-gazdasági lehetőségek különösen fiatalok számára való megteremtése révén támogatta az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést (Csád, Niger, Nigéria). Támogatásban részesültek továbbá a harcokból visszatért katonák lefegyverzését, leszerelését és reintegrációját elősegítő különböző programok is (Nigéria, Csád). A 2013-as korai előrejelzési értékelést követően az EU megbízást adott egy szakirodalmi áttekintés kidolgozására az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről, valamint egy szakértő a régióban több uniós küldöttség számára is tartott képzéseket arra vonatkozóan, hogy saját területükön hogyan lépjenek fel az erőszakos szélsőségesség ellen. A francia vezetésű 2012 13-as Serval katonai művelet és a még folyamatban lévő, 2014. augusztusban megkezdett Barkhane művelet alapvető jelentőségű volt a terrorizmus elleni Száhil övi küzdelem szempontjából. Ugyanebben a terrorizmus- és szervezettbűnözés-ellenes küzdelemben a régió instabilitására és a biztonsági fenyegetések határokon átnyúló jellegére való uniós reagálásnak fontos összetevője a Száhil övben szervezett három KBVP-misszió 14. A KBVPmissziók ugyan válságreagálási intézkedések lévén inkább rövid, illetve középtávú célokra irányulnak, de egyúttal természetes szinergiák lehetőségét kínálják a fejlesztési eszközök biztonsági komponenseinek hosszabb távú megbízásával, és kiegészítik azt. 14 Az EUCAP Száhil Niger és Mali polgári missziók szakmai tanácsadással, illetve képzésekkel erősítik a nemzeti hatóságok és a belső biztonsági erők terrorizmussal, illetve szervezett bűnözéssel szembeni fellépési képességét. A 23 tagállam katonai személyzetére támaszkodó EUTM Mali katonai misszió kiképzéseket biztosít a mali hadsereg számára, valamint szakértői segítséget nyújt a fegyveres erők reformjához. 7823/15 12
A főképviselő 2013 márciusában kinevezte az EU Száhil övért felelős különleges képviselőjét. Az EUKK munkája kulcsfontosságú a Száhil övi uniós szerepvállalás minőségének és eredményességének javítása szempontjából, mind politikai, mind biztonsági és fejlesztési téren. Uniós szempontból alapvető szerepet tölt be egy közvetítő csoport támogatásával a mali béketárgyalásokban, melyek jelentős pozitív hatásokkal járhatnak a jövőbeli stabilitás szempontjából nemcsak Maliban, hanem szélesebb regionális viszonylatban is. Az EU kétségkívül nagy utat tett meg a Száhil öv kihívásainak kezelésében, felül tudott emelkedni a meglévő akadályokon, gondoskodni tudott arról, hogy a különböző uniós eszközök és missziók, illetve az EFA kiegészítsék egymást, és biztosította a szoros koordinációt a tagállamokkal. Ugyanakkor bőven akad még tennivaló: Az uniós fellépés stratégiai fókuszpontját illetően különösen fontosnak tűnik az alábbi területek további tökéletesítése: 1) a radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem; 2) a megfelelő feltételek megteremtése az ifjúság számára; 3) migráció és mobilitás; 4) határigazgatás; küzdelem az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés ellen. Az alkalmazott módszertant illetően fontos feladat a Száhil övi uniós fellépésben alkalmazott megközelítés átfogó jellegének további megerősítése, mindenekelőtt a már folyamatban lévő, közös értékelési és programozási folyamatok kialakítására irányuló erőfeszítések továbbvitele keretében, mely célból következetes monitoringrendszert kell alkalmazni. Egy ilyen megbízható monitoringrendszer segítségével a fellépések hatékonyabbá és eredményesebbé tehetők. 7823/15 13
AZ EREDETI STRATÉGIAI CÉL IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG MEGÚJÍTÁSA A Száhil övre vonatkozó uniós stratégia eredeti stratégiai célja 15, amely a hangsúlyt a fejlesztés és biztonság közötti kapcsolatokra és a végrehajtás négy pillérére helyezi, továbbra is teljes relevanciával bír, és átfogó keretet biztosít a Száhil övi uniós fellépés számára 16 : Fejlesztés, jó kormányzás és a belső konfliktusok rendezése Továbbra is támogatásban fog részesülni a fenntartható és inkluzív társadalmi-gazdasági fejlődés és a regionális integráció, melyhez alapot szolgáltatnak a korábban szerzett tapasztalatok többek között a következő területeken: szociális (különösen egészségügyi és oktatási) szolgáltatások, reziliencia 17, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmezés- és táplálkozásbiztonság, infrastruktúra, a magánszektor fejlesztése, valamint a demográfiai kihívások kezelése. Az EU továbbra is támogatást fog nyújtani a jó kormányzás területén, többek között a közszektor modernizációja (pl.: információs és kommunikációs technológiák) és ennek keretében például az államháztartási gazdálkodás terén, különös hangsúlyt helyezve az igazságszolgáltatás javítására és az igazságszolgáltatáshoz való jogra, és prioritásként kezelve a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelmet. Támogatni fogja a demokrácia és az emberi jogok érvényesülését és ennek keretében a választások tartását, a helyi kormányzást és a decentralizációt, valamint a civil társadalmi szervezeteket, figyelmet fordítva egyúttal a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletére a döntéshozó szervekben, illetve a közélet minden más területén is. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesülését az EU a cselekvési tervben foglalt összes többi tevékenység keretében is támogatni fogja. Az EU ezenkívül e regionális cselekvési terv keretében határozottan képviselni fogja a büntetlenül hagyott emberi jogi jogsértések kapcsán való fellépés és az azokért való elszámoltathatóság ügyét. 15 16 17 A stratégia hosszú távú (5 10 éves időtávra vonatkozó) célja a következő volt: A politikai stabilitás, a biztonság, a jó kormányzás és a társadalmi kohézió erősítése a Száhil öv államaiban, valamint a gazdasági és oktatási lehetőségek fejlesztése, és ezáltal a fenntartható helyi és nemzeti szintű fejlődés feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a száhili régiónak lehetősége nyíljon a fellendülésre, és ne jelentsen többé potenciális rejtekhelyet az AIQM (al-kaida az Iszlám Maghreb Földjén) és a bűnözői hálózatok számára; támogatás nyújtása országos szinten a belső feszültségek enyhítéséhez, ideértve az AIQM és más bűnözői csoportok tevékenysége számára táptalajt biztosító erőszakos szélsőségesség jelentette kihívást is. A II. és III. függelék áttekintést nyújt az uniós finanszírozási eszközök keretében végzett, illetve az uniós tagállamok által folytatott, folyamatban lévő, illetve tervezett tevékenységekről. Pl. az AGIR kezdeményezés révén. 7823/15 14
Kiemelt figyelmet fog fordítani a csempészet és a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre, valamint a vegyes migrációs hullámok kérdéseire teljes mértékben tiszteletben tartva a migránsok jogait, és tovább fogja fejleszteni a migráció és a fejlesztés közötti szinergiákat. Politikai és diplomáciai fellépés Az uniós stratégia elfogadása nyomán a példát követve más nemzetközi szereplők is megkezdték saját száhili stratégiájuk végrehajtását (pl. az ENSZ, az Afrikai Unió, a Világbank és a Nyugatafrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS)), megerősítve ezzel a regionális gondolkodásmód szükségességét. A stratégia még inkább megerősítette az EU, mint kulcsfontosságú nemzetközi szereplő szerepét a régió visszatérő válsághelyzetének kezelésében Ezt a szerepet a nemzetközi közösség is elismeri. Mindez különös felelősséget ruház az EU-ra, melyet tükröz a kulcsfontosságú politikai folyamatokban való jelenlegi aktív részvétele, így például a Maliról folytatott algíri béketárgyalásokon való jelenléte is. Az EUKK a Száhil övvel foglalkozó valamennyi nemzetközi fórumon és koordinációs megbeszélésen jelen volt az EU képviseletében, biztosítva ezzel az uniós diplomácia koherenciáját, illetve arcot kölcsönözve az EU-nak e téren, és ezt a szerepet továbbra is el fogja látni. Az uniós küldöttségek kirendeltségük helyén előmozdították a regionális megközelítés érvényesülését a helyi hatóságokkal való kapcsolataikban. A száhili G5-ökkel való rendszeres, magas szintű politikai párbeszéd és a biztonsággal, illetve a stabilitással kapcsolatos további integrálódás ösztönzése a száhili országok körében alapvető fontosságú feladatot jelent majd az EU számára a közvetlen jövőben. A száhili G5-öknek nyújtandó támogatást az EU és tagállamai is előirányozzák majd. Ami a kihívásoknak a Száhil öv öt országán túli körben való kezelését illeti, e célból az Afrikai Unióval, az ECOWAS-szal, a nouakchotti folyamattal, a száhili G5-ökkel, a Száhel-szaharai Államok Közösségével (CEN-SAD) és a Csád-medence Bizottsággal fenntartott megfelelő partnerségeket szisztematikusabb és konkrétabb módon lenne célszerű előmozdítani azok szerepével és céljaival összhangban. Az EU továbbá törekedni fog a Maghreb-országokkal és egyéb érintett nyugat-afrikai országokkal való szorosabb együttműködés előmozdítására. 7823/15 15
Biztonság és jogállamiság A biztonság területén a Bizottság és az EKSZ továbbra is ösztönözni és támogatni fogja a biztonsági ágazat reformjával, a biztonsági kormányzással, a biztonság és az igazságszolgáltatás közös területeivel, valamint az integrált határigazgatással kapcsolatos nemzeti és regionális törekvéseket. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ fokozni fogják a terrorizmus, az embercsempészet és az emberkereskedelem, illetve az illegális kereskedelem egyéb formái és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem területére irányuló nemzeti és regionális erőfeszítések támogatását. Ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez további lépésekre van szükség, amit sok érintett ország esetében még összetettebbé tesz, hogy a politikai és biztonsági architektúra egyes részeiben a korrupció jelenlétével is számolni kell. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ folytatni fogják a Száhil öv országaival illetve, amikor csak szükséges, a szélesebb régióval való párbeszédet a terrorizmus elleni küzdelem területén, és együttműködési lehetőségeket tárnak fel, adott esetben KBVP-missziók keretében. Ezenfelül elő fogják segíteni az e területtel kapcsolatos ismeretek megosztását, illetve a már megszerzett tapasztalatok felhasználását. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ továbbra is támogatni fogják a független, hatékonyabb, tisztességes és hozzáférhetőbb igazságszolgáltatás megteremtését mind országos, mind regionális szinten, valamint erősíteni fogják a terrorizmussal szembeni büntető igazságszolgáltatási fellépést. Ez magában foglalja az annak érdekében való fellépést is, hogy a polgárok rendelkezésére álló igazságszolgáltatás hiteles igazságszolgáltatás legyen, amely óvja az emberi jogokat, visszaszorítja a büntetlenséget, és erősíti a korrupció elleni küzdelmet. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ fokozzák a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szembeni eredményes büntető igazságszolgáltatási reagálás képességének kiépítését célzó támogatásukat is. Az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás megelőzése és az ellenük való küzdelem A fejlesztés, a jó kormányzás és a belső konfliktusok rendezése kapcsán felsorolt prioritások közül soknak lesznek közvetlen vagy közvetett módon az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás megelőzését, illetve az ellenük való küzdelmet érintő hatásai. Megoldásokat fognak kínálni többek között a marginalizálódásra, a kielégítetlen alapvető szükségletekre, a munkanélküliségre, az oktatás hiányára és a lakosság biztonságával kapcsolatos problémákra. A megelőzésben kulcsszerepe lesz a fiatalok rövid és hosszú távú anyagi kilátásai megerősítésének és annak, hogy biztosítottak legyenek számukra az oktatási lehetőségek. 7823/15 16
A Bizottság szolgálatai és az EKSZ a megelőzés célját be fogják építeni a programokba annak érdekében, hogy az intervenciók azokra a konkrét földrajzi területekre és/vagy célcsoportokra irányuljanak, ahol, illetve amelyek esetében a radikalizálódás és a terroristatoborzás a legerőteljesebb, és e célból mind regionális, mind országos szinten együttműködnek a megfelelő érdekeltekkel, így többek között a civil társadalmi csoportokkal is. Figyelemmel fogják kísérni azokat a további megelőző intézkedéseket is, amelyekre a korai előrejelző értékelések keretében meghatározott fellépési lehetőségek alapján kerül sor. MEGERŐSÍTETT INTÉZKEDÉSEK A REGIONÁLIS CSELEKVÉSI TERV KERETÉBEN A fenti négy stratégiai intézkedési terület alá tartozó intézkedések közül a helyzetelemzés keretében azonosított problémák ismeretében és a tanulságok tükrében meghatározhatjuk azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyek további megerősítést igényelnek. Ezekkel az intézkedésekkel diplomáciai és politikai erőfeszítések útján foglalkozunk majd, és azokat figyelembe fogjuk venni a későbbi kezdeményezések meghatározásakor. A radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem A Száhil övre vonatkozó uniós programozás már jelenleg is több elemet tartalmaz a radikalizálódás és a terroristatoborzás leküzdésére, de ez még messze nem elegendő, és további erőfeszítésekre van szükség mind politikai és diplomáciai, mind pedig biztonság- és fejlesztéspolitikai szinten. A Száhil övben tapasztalható radikalizálódást összetett tényezők és körülmények olyan elegye táplálja, amely túlmutat a szegénységen, a diszkrimináción vagy a rossz gazdasági körülményeken. Éppen ezért a problémára javasolt megoldásnak is túl kell mutatnia a hagyományos fejlesztési tevékenységeken, és annak egyrészt konkrétan a megelőzésre, másrészt a megelőzéshez szükséges feltételek megteremtésére kell irányulnia ( megelőzés-specifikus, illetve a megelőzés szempontjából releváns tevékenységek) 18. A megelőzés-specifikus tevékenységek célja annak megakadályozása, hogy az emberek a terrorizmus felé forduljanak, míg a megelőzés szempontjából releváns tevékenységek azoknak a körülményeknek a kezelésére irányulnak, amelyek kedvezhetnek a radikalizálódásnak és a terrorizmus terjedésének. Fontos, hogy jobban megértsük és kezeljük a mögöttes okokat, így például a munkanélküliséget, az oktatás hiányát, a kirekesztettséget és a lakosság biztonságával kapcsolatos problémákat. Ezen okok nagy részét megfelelő fejlesztéspolitikai válaszlépés útján is kezelni lehetne, amely hosszú távú megoldást kínál a problémára. 18 Összhangban az Uniónak a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiájával (14781/1/05). 7823/15 17
1. INTÉZKEDÉSI TERÜLET: A Bizottság szolgálatai és az EKSZ az EUMSZ 210. cikkével összhangban össze fogják hangolni az Unió és a tagállamok fejlesztési programjait, hogy azok adott esetben olyan konkrét földrajzi területekre / közösségekre irányuljanak, ahol, illetve amelyek esetében a radikalizálódás és a terroristatoborzás a legerőteljesebb, valamint törekedni fognak arra, hogy a megelőzést és a radikalizálódás elleni küzdelmet még jobban beépítsék a fejlesztési tevékenységekbe és programozásba. Ezen túlmenően megelőzés-specifikus projekteket kell kidolgozni és végrehajtani többek között a vallási ideológiákkal kapcsolatosan és a vallási szereplőkkel, és azok keretében az erőforrásokhoz való hozzáférés kérdésével és a radikalizálódás egyéb kiváltó okaival is foglalkozni kell. Tanulmányt kell készíteni arról, hogy a szalafita/vahhabita mozgalom milyen hatást gyakorol a régióban. Támogatni kell a média, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és a helyi hatóságok kapacitásainak fejlesztését. Támogatást kell biztosítani a békés és mérsékelt iszlámot népszerűsítő intézmények és szervezetek, valamint a békéért küzdő iszlám civil társadalmi szervezetek számára. Célirányos elemzések útján további megközelítési módokat kell feltérképezni, valamint képzést és segítséget kell biztosítani mind az uniós küldöttségek, mind pedig az egyéb célcsoportok számára. A radikalizálódás kiváltó okaira kell összpontosítani, azaz a mélyszegénységre, a munkanélküliségre és a gyenge oktatási rendszerekre. Ifjúság: A Száhil öv gazdasági fejlődésének fő hajtóerejét a mezőgazdaság és a kitermelő iparágak jelentik. A munkahelyteremtéshez, valamint ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a széles körben elterjedt szegénységet és a Száhil öv országaira jellemző jövedelmi egyenlőtlenségeket, erőteljesebb gazdasági növekedésre van szükség a nem az ásványkincsek kiaknázásán alapuló területeken. Minden ágazatban további erőfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtésre, különösen a fiatalok vonatkozásában. A Száhil öv országai esetében a fő kihívások egyikét a fiatalok népességrobbanása jelenti. Ehhez kapcsolódóan fontos feladatot jelentenek a radikalizálódás megelőzésére irányuló tevékenységek. Annak érdekében, hogy kezelni lehessen ezt a problémát és meg lehessen akadályozni a fiatalok radikalizálódását és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel és csempészettel foglalkozó hálózatokhoz való csatlakozását, nagyon fontos értékes alternatívákat és lehetőségeket kínálni a fiatalok számára, valamint csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket és erősíteni kell a társadalmi kohéziót, mint ahogy a fiatalok nemzeti intézményekbe és hazájuk jövőjébe vetett hitét is. A Száhil öv esetében az is problémát jelent, hogy a konfliktusokat követően kialakult helyzetek sajátos kihívások elé állítják a fiatalokat (példaként említhetők a nemrégiben leszerelt, munka nélkül maradt, unatkozó férfiak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült fiatal férfiak), akik közül sokakat megfosztottak az oktatásban való részvétel lehetőségétől, és akik gyakran harcosnak álltak vagy emberkereskedelmi hálózatokban tevékenykedtek. 7823/15 18
Ez ugyancsak alátámasztja a fiatalok foglalkoztatásának és a részükre történő munkahelyteremtésnek a fontosságát. 2. INTÉZKEDÉSI TERÜLET: Támogatást kell biztosítani a fiatalok számára, az oktatást és képzést, valamint a munkahelyteremtést is beleértve, továbbá biztosítani kell a fiúk és lányok esélyegyenlőségét. Az oktatásnak és a fiatalok foglalkoztatásának figyelemmel kísérésére és előmozdítására szolgáló mutatók meghatározása révén be kell emelni a stratégiába a fiatalok társadalmi szerepvállalásának kérdését, alternatívát kínálva számukra az illegális/szélsőséges tevékenységekkel szemben. További elemzéseket kell készíteni arról, hogy miként lehetne segíteni a fiatalokat abban, hogy a pozitív változás katalizátoraivá válhassanak. Ki kell alakítani a fiatalok ellenálló képességét, például adott esetben ez irányú uniós és tagállami programok, valamint a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek további előmozdításával (a kkv-k és a kulcsfontosságú értékláncok támogatása és a helyi munkaerő toborzása stb. révén), illetve az egyenlőtlenségek csökkentésével. Reflexiós folyamatot lehetne indítani a demográfiai kihívásokról, hogy fel lehessen térképezni a probléma kezelésének megfelelő módját. A demográfia kérdését fokozatosan és szisztematikusan be kellene építeni a kedvezményezett országokkal folytatott politikai párbeszédbe. Általánosabban fogalmazva: uniós és tagállami eszközök mozgósításával javítani kellene a társadalmi kohéziót és az inkluzív gazdasági növekedést, a regionális integrációt is beleértve, mindenekelőtt a gazdasági partnerségi megállapodás fejlesztési programjának (EPADP) a végrehajtása révén. Migráció és mobilitás Az emberek azért hagyják el addigi lakóhelyüket, hogy egy jobb új élet reményében elmeneküljenek a szegénység és a konfliktusok elől, illetve hogy védelemre leljenek az üldöztetés és a súlyos bántalmazások elől. Az egyén szintjén a migráció az egyik leghatásosabb és leggyorsabb módját jelentheti a szegénység csökkentésének, és foglalkoztatási lehetőségek hiányában sok fiatal él a migráció lehetőségével. Az Uniónak e területen fokozott figyelmet kell fordítania a következőkre: 1) meg kell előzni az illegális migrációt, az embercsempészetet és az emberkereskedelmet, és küzdeni kell azok ellen; 2) a fejlesztés és a migráció kapcsolatával összefüggésben pedig maximalizálni kell a migráció és mobilitás fejlesztésre gyakorolt hatását; 3) elő kell mozdítani a nemzetközi védelmet; és 4) ki kell alakítani a mobilitás és a jogszerű migráció szervezett kereteit. 19 Niger mint jelentős tranzitország helyzete több erőfeszítést tesz szükségessé, nevezetesen azt, hogy megerősítsük és kiegészítsük az EUCAP Száhil Niger KBVP-misszió keretében már folyamatban lévő intézkedéseket. Ennek során elsősorban Agadez és Arlit térségére kell összpontosítani. 19 A Tanács 3359. ülése: sajtóközlemény, Külügyek Fejlesztési kérdések, 16854/14. 7823/15 19
3. INTÉZKEDÉSI TERÜLET: Meg kell erősíteni a fejlesztés és a migráció közötti kapcsolatot, és a migráció kérdését be kell építeni az Unió és a tagállamok kollektív fellépésébe, mégpedig a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés, a rabati folyamat és más releváns folyamatok figyelembevételével. Foglalkozni kell a régiót érintő demográfiai kihívásokkal, amelyek tovább súlyosbíthatják a már meglévő sérelmeket (pl. a földhasználat vagy az élelmezésbiztonság kérdése). Határigazgatás, illegális kereskedelem és transznacionális szervezett bűnözés A határokon átnyúló kérdések kezelése alapvető fontosságú a Száhil öv stabilitása és biztonsága szempontjából, annak pedig nemzeti, regionális és globális következményei is lehetnek, többek között az Unióra nézve is 20. Az EU jelenleg több tevékenységet is támogat az illegális kereskedelem elleni küzdelem területén (az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) és az ECOWAS-szal partnerségben), valamint a határ menti övezetekben is, a biztonság és a fejlesztés területéhez kapcsolódóan. Mindazonáltal szélesebb körű és átfogóbb szerepvállalásra van szükség, és annak keretében egyrészt szorosabb együttműködésre kell ösztönözni a helyi hatóságokat és közigazgatási szerveket, másrészt pedig arra, hogy tegyenek lépéseket a következő problémák megoldása érdekében: radikalizálódás, erőszakos szélsőségesség, terrorizmus, embercsempészet, emberkereskedelem, az illegális kereskedelem egyéb formái, transznacionális szervezett bűnözés, valamint a területek feletti ellenőrzés és az illegális migráció megfékezésének kérdése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzetközi védelem és az átutazó migránsok területével kapcsolatos nemzetközi normák és előírások betartására. E vállalás teljesítése során figyelembe kell venni a fejlesztési szempontokat, az állami struktúrák stabilitását és a polgári lakosság védelmét. 20 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról. 7823/15 20
4. INTÉZKEDÉSI TERÜLET: A rendelkezésre álló összes uniós eszköz felhasználásával és a tagállamokkal együttműködésben intézkedéseket kell hozni a határigazgatás, a transznacionális szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és az illegális kereskedelem egyéb formái tekintetében, és ennek keretében mindenekelőtt a hatóságok közötti, illetve a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére, valamint az információmegosztás előmozdítására kell törekedni. Ahogyan az a 2013. decemberi európai tanácsi következtetésekben jóváhagyott, 2013. novemberi tanácsi következtetésekben, valamint a 4. EU Afrika csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatban is szerepel, a határokon átnyúló kérdések integrált kezelése alapvető fontosságú a tágabb értelemben vett Száhil térség stabilitása és biztonsága szempontjából. Az EU fontolóra fogja venni, hogy az átfogó megközelítéssel teljes összhangban olyan integrált határigazgatási projekteket valósítson meg a Száhil övben és a Csád-tó térségében, amelyek a fejlesztés és a biztonság területére vonatkozó intézkedéseket is magukban foglalnak. Ennek érdekében az EU azokra a folyamatban lévő programokra és tevékenységekre is építhetne, amelyeket a tagállamok folytatnak a tágabb értelemben vett Száhil térségben, és amelyek szintén hozzájárulnak az integrált határigazgatáshoz. Az EU továbbá arra ösztönzi a Száhil térségben jelen lévő polgári KBVP-missziókat, nevezetesen az EUCAP Száhil Mali-t és az EUCAP Száhil Niger-t, hogy műveleti terveiknek és képességüknek megfelelően támogassák a helyi határigazgatási kapacitások fejlesztésére irányuló helyi erőfeszítéseket, és tevékenyen vegyenek részt a helyszínen zajló nemzetközi koordinációban. Az EUCAP Száhil Niger-nek folytatnia kell különösen az Agadez és Diffa régiókban végzett munkáját, amelyhez amikor a feltételek lehetővé teszik a meglévő eljárások útján további kapacitásokat fognak rendelni. Megrendezésre kerül a Csád-tó körüli térségben működő uniós küldöttségek vezetőinek regionális találkozója, amely hasonló lesz a 2014. júniusi dakari találkozóhoz. ESZKÖZÖK ÉS KEZDEMÉNYEZÉSEK A regionális cselekvési terv megvalósítása az átfogó uniós megközelítés megerősítését célzó különböző eszközök és mechanizmusok/programok széles körének igénybevételével zajlik majd, az Unió és tagállamai közötti munkamegosztás jegyében. A már folyamatban lévő és a tervezett tevékenységek részletes ismertetését a II., illetve a III. függelék tartalmazza. Megjegyzendő azonban, hogy a Száhil öv dinamikus és ingatag helyzete okán nem lehetséges az összes tevékenységet már ebben a szakaszban előirányozni vagy meghatározni, és a mátrixot rendszeresen aktualizálni kell majd. 7823/15 21
A Száhil övre vonatkozó stratégia 2011-es elfogadása óta a térség országai jelentős támogatásban részesültek. E tevékenységek nagy része már folyamatban van és folytatódni fog, más részük pedig az új vagy változó kihívások tükrében indul majd meg. A Száhil övre vonatkozó stratégia megvalósításához való hozzájárulás céljából létrejövő regionális cselekvési terv végrehajtásához az elkövetkező években nyújtandó pénzügyi támogatásnak a tagállamok bilaterális fellépéseiből és uniós eszközökből kell származnia. A tizenegyedik EFA a 2014 és 2020 közötti időszakra 2,47 milliárd EUR összegű indikatív költségvetést irányoz elő az öt Száhel övi ország számára, és a tervezett programok jelentős része alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a regionális cselekvési terv végrehajtásához. A Száhil övi projektekhez és tevékenységekhez ezenfelül a Nyugat-Afrikára vonatkozó regionális indikatív programból, az új pánafrikai programból (PANAF) és a Fejlesztési Együttműködési Eszközből (DCI) is lehetne forrásokat biztosítani, az egyes programok célkitűzéseivel, irányításával és az azokra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban. A tizedik EFA keretében zajló tevékenységek végrehajtása az elkövetkező években is folytatódik majd, és ezek a tevékenységek szintén hozzájárulnak a Száhil övre vonatkozó stratégia célkitűzéseinek a teljesítéséhez. Míg az egyes EFA-k több évre szólnak és elsődlegesen a hosszú távú fejlesztési tevékenységekre összpontosítanak, vannak olyan eszközök is, amelyek a biztonság, a stabilitás és a béke területével foglalkoznak, és más időtartamokat ölelnek fel, mint az európai fejlesztési alapok. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendelet 21 3. és 4. cikke értelmében a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz célja, hogy válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetben támogatást nyújtson a konfliktusok megelőzése érdekében (3. cikk, nem programozható intézkedések), illetve hogy támogatást biztosítson a konfliktusmegelőzéshez, a békeépítéshez és a válsághelyzetekre való felkészültséghez (4. cikk, programozandó intézkedések). A rendelet 5. cikke a globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatásról szól, amely programozható intézkedést jelent. A rendelkezésre álló eszközök közé tartoznak még a KBVP-missziók (például a jelenleg is zajló EUCAP Száhil Niger, EUCAP Száhil Mali és EUTM Mali misszió). 21 Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.). 7823/15 22