A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Luxembourg, október 15. (15.10) (OR. en) 14535/12 DEVGEN 264 RELEX 890 ACP 188 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban 1. A Tanács a október 15-i ülésén elfogadta A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban című közleményről szóló, az e feljegyzés mellékletében foglalt következtetéseit /12 ac/ac/kk 1 DG C 1 HU

2 MELLÉKLET A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban 1. Az erős civil társadalom a maga sokféleségével minden demokrácia elengedhetetlen és szerves részét képezi, és önmagában is értéket jelent. A civil társadalmi szereplők elősegíthetik a pluralizmust és hozzájárulhatnak a hatékonyabb szakpolitikákhoz, a méltányos fejlődéshez és az inkluzív növekedéshez. A civil társadalmi szervezetek 1 rendelkeznek az ahhoz szükséges kapacitással, hogy lehetőségeket, képviseletet, védelmet nyújtsanak a veszélyeztetett és társadalmilag kirekesztett csoportok így a kisebbségek számára, illetve hogy megszólítsák e csoportokat. Ezenfelül elő tudják mozdítani a gazdasági és a humán fejlődést, a társadalmi kohéziót és az innovációt. A civil társadalmi szervezetek továbbá gyakran indítanak kezdeményezéseket a részvételi demokrácia előmozdítására olyan kormányzás érdekében, melyet átláthatóság, elszámoltathatóság és legitimitás jellemez még az instabil helyzetekben is. 2. Az államok és a civil társadalmi szervezetek közötti szinergiák segíteni tudnak a szegénység problémájának megoldásában, és támogatni tudják az egyenlőséget, a társadalmi befogadást és a fenntartható fejlődést. E szinergiák a demokratikus kormányzás megerősítésének kulcselemei. Az EU felismeri az államok és a civil társadalmi szervezetek közötti konstruktív kapcsolatok jelentőségét, és ezeket a jövőben is elő fogja mozdítani. 3. A civil társadalmi szervezetekről ma már elismerik, hogy saját jogon tartoznak a fejlesztési szereplők közé. Több partnerország kormánya szorosabbra fonta a civil társadalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatát. Azonban más partnerországokban a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd még mindig korlátozott, és szűkös, illetve esetenként egyre zsugorodik az e szervezetekkel való együttműködés tere. Ezenfelül egyes civil társadalmi szervezetek számára nehézséget jelent a reprezentatív jelleg, az átláthatóság, a belső irányítás és a kapacitás biztosítása. Előfordulhat, hogy nemzetközi adományozóktól függenek, és a gazdasági és pénzügyi válság miatt egyre erősebb versenyt folytatnak a forrásokért. A civil társadalmi szervezeteknek a polgári szerepvállalás és a társadalmi mozgalom új formáival való összekapcsolása újabb kulcsfontosságú lendületet ad e folyamatnak, amint azt például az arab tavasz is jól mutatja. 1 Az EU úgy tekinti, hogy a civil társadalmi szervezetek fogalma minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet magába foglal, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyeken keretében az emberek közös célok és ideálok megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek-e. Ez magába foglalja a tagságon alapuló, a valamilyen ügy érdekében szerveződő és a szolgáltatásra irányuló civil társadalmi szervezeteket is. Ide tartoznak a közösségi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, a vallási alapú szervezetek, az alapítványok, a kutatóintézetek, a nemi alapú szervezetek, a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) érdekeit képviselő szervezetek, a szövetkezetek, a szakmai és üzleti szervezetek, valamint a nonprofit média. A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek, azaz az úgynevezett szociális partnerek a civil társadalmi szervezeteken belül külön kategóriát képeznek /12 ac/ac/kk 2

3 4. E kihívások fényében a Tanács üdvözli a Bizottságnak A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban című közleményét 2, mely az Európai konszenzus a fejlődésről című nyilatkozatra, a változás programjára, az új európai szomszédságpolitikára, a bővítési stratégiákra, továbbá a hatékony fejlesztési együttműködés érdekében létrejött 2011-es puszani partnerség alapján tett nemzetközi kötelezettségvállalásokra épül. Az közlemény az egész világra kiterjedő, a civil társadalmi szervezeteknek és a helyi hatóságoknak az uniós fejlesztési együttműködésben való szerepvállalásáról szóló strukturált párbeszéd ( ) eredményein alapul. Megújított uniós megközelítés: közös elképzelés a fellépésre vonatkozóan 5. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság a civil társadalom támogatását célzó, megújított és nagyra törőbb politikára tett javaslatot, mely a partnerországok civil társadalmi szervezeteire összpontosít, és kiemeli az e szervezetek által a demokratikus folyamatok és az elszámoltatási rendszerek megerősítésében, illetve a jobb fejlesztési eredmények elérésében játszott szerepet. A javaslat továbbá iránymutatásokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne jobban reagálni a jelenlegi kihívásokra és nagyobb hatást kifejteni az olyan kérdésekben, mint például az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia, a jogállamiság, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás előmozdítása, valamint a humán fejlesztést célzó inkluzív és fenntartható növekedés elősegítése. A civil társadalmi szervezetek központi szerepet játszhatnak a szociális védelem megerősítésében, továbbá a tisztességes munka és a vállalati társadalmi felelősségvállalás ügyének felkarolásában. 6. A Tanács különösen azt a javaslatot üdvözli, melynek értelmében a civil társadalmi szervezetekkel folytatott uniós együttműködés és párbeszéd során kiinduló pontként figyelembe kell venni a partnerországok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Az EU a jövőben is támogatja és előmozdítja a független, pluralista és aktív civil társadalom működését lehetővé tevő környezetet a partnerországokban. Az EU ösztönzi és támogatja a partnerországokat, hogy mozdítsák elő a civil társadalmi szervezetek érdemi és strukturált részvételét a belföldi szakpolitikákról folytatott párbeszédekben és a költségvetéssel kapcsolatos folyamatokban, továbbá tartsák tiszteletben e szervezetek függetlenségét / /12 ac/ac/kk 3

4 7. A Tanács kijelenti, hogy jogokon alapuló megközelítésre van szükség a fejlesztési együttműködésre vonatkozóan, és elismeri, hogy a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában. A nemek közötti egyenlőség lényeges emberi jognak számít, mely hozzájárul a szabadabb és méltányosabb társadalom és gazdaság kialakulásához. A civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a nők és lányok nagyobb mértékben vehessenek részt a fejlesztési tevékenységekben, és hogy ezek nyitva álljanak előttük. Fejlesztési szereplőkként a civil társadalmi szervezetek közös felelőssége, hogy a nők és lányok társadalmi helyzetének javítását és jogaik védelmét a fejlesztési kezdeményezések középpontjába helyezzék. 8. Az EU célja, hogy a jövőben is előmozdítsa központi és országos szinten egyaránt a civil társadalmi szervezetek részvételét az uniós külső támogatás programozásában. Valamennyi régió esetében minden szakaszban tovább kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek részvételét az uniós programozási ciklusban. A partnerországok civil társadalmi szervezeteivel való hatékonyabb kapcsolat érdekében szükség esetén a finanszírozással kapcsolatban rugalmas és testre szabott megközelítésre, és a közigazgatási eljárásokhoz való alkalmazkodásra van szükség. 9. A szociális szolgáltatások így az egészségügyi, oktatási és szociális védelmi szolgáltatások hatékony biztosítása központi és helyi szinten is a kormányok feladata. A civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszhatnak a szolgáltatások nyújtásában, kiegészítve a szolgáltatások helyi és országos kormányzati szintű nyújtását, és innovatív projekteket irányítva, mindezzel minden szinten hozzájárulva a civil társadalmi szervezetek érdekképviseleti kapacitásának és legitimitásának fokozásához. Mérlegelés tárgyát fogja képezni a civil társadalmi szervezetek mint szolgáltatók támogatása az adott ország helyzete szerint. A támogatás lehetőség szerint nemzeti és helyi hatóságokkal közösen koordinált, többszereplős partnerségek keretében valósul majd meg, távlati célként az elszámoltathatóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszerek előmozdítását meghatározva. Ezenfelül a civil társadalmi szervezetek kezdeményezései támogatást élveznek majd, amennyiben olyan kérdésekre irányulnak, melyek annak ellenére, hogy a nemzeti szakpolitikákban nem kapják meg az őket megillető figyelmet, a szociális fejlődésnek és az emberi jogok védelmének és előmozdításának kulcselemei. 10. A civil társadalmi szervezetek a gazdaság területén aktív szerepet játszanak, és képesek hozzájárulni az inkluzív és fenntartható növekedéshez, a vállalkozói szellem előmozdításához és a munkahelyteremtéshez. Az EU támogatni fogja a civil társadalmi szervezetek azon kezdeményezéseit és partnerségeit, melyek a közösségi igényeket kielégítő szociális, interkulturális és gazdasági rendszereket alakítanak ki, ideértve a pénzügyi szolgáltatások különösen a társadalom legszélső peremére szorultak általi igénybevételét. Figyelmet fog fordítani a civil társadalmi szervezetek azon kezdeményezéseire, melyek célja az olyan kérdések előmozdítása és figyelemmel kísérése, mint például a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az etikus üzleti modellek, a tisztességes munkára vonatkozó ütemterv, a tisztességes kereskedelem, valamint azokra a tevékenységeire, melyek a természeti erőforrások, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, illetve az élelmiszerbiztonság méltányos rendelkezésére állását célozzák /12 ac/ac/kk 4

5 11. A párbeszéd és a civil társadalmi szervezetek támogatása instabil helyzetekben, válságot megélő országokban vagy konfliktust követő helyzetekben célzott megközelítést kíván, az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodás keretében tett vállalások alapján, a hatékony fejlesztési együttműködést szolgáló puszani partnerségben meghatározottak szerint. A Tanács elismeri, hogy a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet töltenek be a béke- és biztonsági programban, különösen a konfliktus-megelőzésben, valamint az államépítésben. 12. Fejlesztési szereplőkként a civil társadalmi szervezetek közös felelőssége, hogy eredményeket mutassanak fel, különösen az általuk képviseltek számára. Az EU támogatni fogja a partnerországok civil társadalmi szervezeteit kapacitásuk növelésében, hogy átláthatóbb, hatékonyabb és elszámoltathatóbb szervezetekké váljanak. Az EU további erőfeszítésre ösztönöz az olyan önszabályozási kezdeményezések kialakítását és végrehajtását illetően, mint például a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó isztambuli fejlesztéshatékonysági alapelvek. 13. Az EU és tagállamai a partnerországokban ki fogja alakítani a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés országspecifikus ütemterveit az uniós fellépések hatásának, kiszámíthatóságának és láthatóságának javítása érdekében, biztosítva a konzisztenciát és a szinergiát. Elismerve, hogy a helyi igények azonosítása a helyi szereplők feladata, az ütemterveket a helyi civil társadalom véleményének és a meglévő koordinációs struktúráknak a figyelembevételével kell kidolgozni. Az ütemtervekben meg kell határozni a partnerországok civil társadalmi szervezeteivel való uniós együttműködés távlati célkitűzéseit, és ki kell térni mind a párbeszédre, mind az operatív támogatásra, meghatározva a megfelelő működési és finanszírozási módokat. E tekintetben az uniós küldöttségek döntő szerepet játszanak, szoros együttműködésben a tagállamokkal. 14. Tudatában az országok egyre erősebb egymásrautaltságának és annak, hogy a civil társadalmat foglalkoztató kérdések közül sok határokon átnyúló együttműködést kíván meg, az EU segíteni fogja a partnerországok civil társadalmi szervezetei és az uniós civil társadalmi szervezetek között az együttműködést annak érdekében, hogy globális szinten biztosítsa a politikai szerepvállalást /12 ac/ac/kk 5

6 15. Az EU továbbra is elő fogja mozdítani a fejlesztési nevelési és információs program (DEAR) szintjének fokozását és minőségének javítását, valamint a civil társadalmi szervezetek hálózatai ezzel kapcsolatos kapacitásának növelését célzó stratégiai megközelítést. 16. Uniós szinten különös figyelmet élvez majd a civil társadalmi szervezetek és az uniós intézmények közötti párbeszéd. A szakpolitikákra és programokra irányuló eddigi konzultációs eljárások mellett a Tanács üdvözli, hogy a Bizottság javaslatot tett több résztvevőt tömörítő konzultációs fórum létrehozására, hogy az uniós és a partnerországbeli civil társadalmi szervezetek és egyéb releváns fejlesztési szereplők párbeszédet folytathassanak az uniós intézményekkel az uniós fejlesztési politikákról, valamint az ezekben a következtetésekben javasolt rendelkezésekről. Soron következő lépések 17. A Tanács, emlékeztetve arra, hogy az uniós és a tagállami fejlesztési politikák kiegészítik és erősítik egymást, felszólítja az EU-t és a tagállamokat e következtetések foganatosítására. 18. A civil társadalmi szervezeteknek nyújtott uniós támogatásnak nagyobb teret kell kapnia a partnerségekben, továbbá a civil társadalmi szervezetekkel folytatott fokozottan stratégiai jellegű kapcsolatot az együttműködés minden terén valamennyi külső eszközben és programban érvényesíteni kell. Az ezekben a következtetésekben megfogalmazott elvek iránymutatásul szolgálnak a as többéves pénzügyi keretben foglalt, külső fellépést szolgáló eszközök kidolgozására és végrehajtására nézve, ideértve a 10. EFA utódját is. Az EU a partnerországokkal folytatott politikai és szakpolitikai párbeszéde keretében is támogatni fogja e következtetéseknek a végrehajtását /12 ac/ac/kk 6

7 19. A Tanács felkéri az uniós civil társadalmi szervezeteket, hogy lépjenek partnerségre a partnerországok szervezeteivel, helyi igényekre alapuló, hosszú távú és méltányos partnerségeket kialakítva, melyeknek magukban kell foglalniuk a fejlesztési szakpolitikai koherencia nyomon követését és előmozdítását, a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást és ismeretterjesztést, a mentori és coaching-tevékenységet, az egymástól való tanulást, a hálózatépítést, valamint a helyitől a globális szintig történő kapcsolatteremtést. 20. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együttműködésben adjon rendszeres tájékoztatást a fejleményekről, és 2016-ig tegyen jelentést a Tanácsnak az e következtetések végrehajtásában elért eredményekről /12 ac/ac/kk 7