A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

Hasonló dokumentumok
Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

O k t a t á si Hivatal

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

1. A mozgásokról általában

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

Az egyenletes körmozgás

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

1. forduló (2010. február

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Mechanika A kinematika alapjai

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

Hőtan részletes megoldások

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

2012/2013. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9.

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Megint egy keverési feladat

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Tetszőleges mozgások

Mechanika részletes megoldások

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

Membránsebesség-visszacsatolásos mélysugárzó direkt digitális szabályozással

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV M8. számú mérés Különböző alakú pillangószelepek veszteségtényezőjének vizsgálata

Útmutató fizika feladatok megoldásához (Fizika1 villamosmérnököknek) Sarkadi Tamás, Márkus Ferenc

Az aszinkron (indukciós) gép.

Villamos gépek tantárgy tételei

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

2 pont. 1. feladatsor

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2008 / 2009 MEGOLDÓKULCS

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2017/2018 tanév 9. évfolyam feladatainak megoldása

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai. II. kategória

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

sebességgel szál- A sífelvonó folyamatosan 4 m s

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

Hőátviteli műveletek példatár. Szerkesztette: Erdélyi Péter és Rajkó Róbert

Frekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1

Forgó mágneses tér létrehozása

Hőátviteli műveletek példatár

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Az átviteli (transzfer) függvény, átviteli karakterisztika, Bode diagrammok

Mindennapjaink. A költő is munkára

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

7. osztály, minimum követelmények fizikából

DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN

Széchenyi István Egyetem MTK Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Tartók statikája I. Dr. Papp Ferenc RÚDAK CSAVARÁSA

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás:

006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulányi Vereny áodik fordulójának feladatai é azok egoldáai f i z i k á b ó l III. kategória. feladat. Vízzinte, ia aztallapon töegű, elhanyagolható éretű tet nyugzik, aelyhez vékony, elhanyagolható töegű nyújthatatlan, l = hozúágú rugala fonalat erőítettünk. z aztal zélére erőlegeen fekvő fonál l = 0 c hozan lelógó rézének a végére ugyancak töegű tetet kötöttünk. z így kapott rendzert kezdőebeég nélkül agára l hagyjuk. a) Mekkora é ilyen irányú ebeége lez a két tetnek abban a pillanatban, aikor az aztalon cúzó tet éppen elhagyta az aztal zélét? b) Mekkora zöget zár be a függőlegeel a fonál, aikor iét egfezül? Megoldá. a) ebeégek az aztal zélére való érkezékor az energiatételből eghatározhatók. fonál nyújthatatlanága (kényzerfeltétel) é elhanyagolható töege iatt a ebeégek nagyága egegyezik: g ( l l ) = v, ahonnan a ebeégnagyágok a cúzó tet aztalzélre érkezéekor: v = g( l l ) = 9,8 0,8 =,8. bban a pillanatban azonban, aikor éppen elhagyja a cúzó tet az aztal zélét, cak ezzel a vízzinte ebeéggel rendelkezik, a fonál lelógó réze ár ne tud tovább üllyedni, ezért egfezül, é a nyújthatatlanága iatt abzolút rugala ütközé ( húzó-ütközé) jön létre a két tet között a fonál közvetítéével. Mivel vízzinte irányban ne húzza ekkor a fonál a lógó tetet, ill. függőlege irányban ne volt ebeége a cúzó tetnek, az egyenlő töegek iatt függőlege irányú ebeégcere jön létre köztük: az aló tet egy pillanatra egáll, a felő tet pedig egkapja a függőlege irányú ebeéget, aellyel az aló tet éppen ozgott. Ennek nagyága a vízzinte ebeég nagyágával egyezik, tehát a felő tet a rántá pillanatában a vízzinteel 45 o -o zöget bezáró, é v = g( l l ) =,8 = 3,96 ebeéggel indul ferde hajítái pályán. Tehát a üllyedő tet ill. az aztalon cúzó tet ebeége a kérdezett pillanatban v = 0, ill. v = 3,96. fonál pedig azonnal eglazul, a két tet közeledik egyához, é zabadon zuhannak tovább.

b) Vegyük fel koordinátarendzerünk origóját a függőlegeen ozgó teteckén egálláának pillanatában. Ekkor a földhöz képet pillanatnyilag, ezután az új koordinátarendzerben tartóan nyugvóvá válik ez a tetecke, íg a áik az elő kérdében kizáított ebeéggel halad tovább (hizen kezdetben nyugaloban volt a függőlegeen lógó tet). elatív ebeégük egegyezik ezzel az értékkel indaddig, íg a fonál laza arad. fonál akkor fezül eg, aikor ugyanolyan távolra kerül a ozgó tet a nyugvó tettől, int aekkora a fonál hoza. (Mivel úlytalanág állapotában van a két tet, relatív ozgáuk egyene vonalú egyenlete.) 45 iatt akkor lez ugyanakkora távolágban, aikor a fonál vízzinteé válik. Ekkor iét rugala húzó-ütközé lép fel, é a nyugvó golyó egrándul, a ozgó (ebben a koordinátarendzerben) egáll. Majd özeütköznek. Mindeközben zabadon enek a Földhöz vizonyítva. Ábra: 45 v rel l l

. feladat. z a) ábrán egy félvezető egyenirányító dióda ára fezültég karakteriztikája látható. b) ábra ugyanennek a diódának az egyzerűített, idealizált ára fezültég özefüggéét utatja. djuk eg az ára fezültég karakteriztikákat a c), d) é e) ábrákon látható árakörök eetére, vagyi ábrázoljuk az é pontokon átfolyó áraot az é pontokra kapcolt fezültég függvényében! fezültéget a c) árakör eetén 5 V é +5 V között, a d) árakör vizgálatakor 7 V é + 7 V, a e) árakör karakteriztikájánál 0 V é 0 V között változtauk! (Haználjuk a dióda egyzerűített ára fezültég karakteriztikáját!) I () I (),5,5 0,5 0,5-5 -4-3 - - 3 4 5-5 -4-3 - - 3 4 5-0,5 U (V) -0,5 U (V) zárái tartoány - - átereztéi tartoány -,5 -,5 letöréi tartoány - - a) b) Ω Ω Ω c) d) e) Megoldá. c) 5 V é + V között a diódán ne folyik ára, tehát olyan, intha ott e lenne. Ekkor a főárakörben annyi aper erőégű ára folyik, ahány voltot kapcolunk az pontokra (ert az ellenállá Ω-o). 5 V-nál a dióda zakadából rövidzárrá válik, tehát ekkor tetzőlegeen nagy ára folyik át az pontokon. + V felett fokozatoan, lineárian növekvő értékben a diódán i folyik át ára, ai + 5 V eetén -re nő, tehát ekkor (5 + ) = 7 folyik át az pontokon. d) 5 V é + V között a diódán ne folyik ára, így az pontok között e folyik ára. 5 V alatt a dióda rövidzár, vagyi ekkor indig 5 V eik a diódára, iközben rajta tetzőlegeen nagy ára folyhat, a többi fezültég pedig az ellenállára jut, tehát 7 V-ra az ára lineárian értékre növekzik. + V felett az pontokra kapcolt fezültég egozlik az ellenálláon é a diódán, iközben indkettőn azono nagyágú ára folyik: = U I = U 0,5 Ω V d, ahol felhaználtuk a dióda karakteriztikáját + V felett. Továbbá U = U + U d, elynek egítégével az áraerőég kifejezhető az U fezültég egítégével: U V I =. 3 Ω

Ha az pontok fezültége + 7 V értéket ér el, akkor az áraerőég -re nő lineárian. e) 5 V é + V között a oroan kapcolt dióda egakadályozza, hogy ára folyjék. + V felett a párhuzaoan kapcolt záróirányú diódán egézen addig ne folyik ára, aíg a rá eő fezültég el ne éri az 5 V-ot. Egézen eddig a d) eetnél levezetett ára-fezültég függvény érvénye, ai zerint U = 6 V-nál éri el az ára az 5 -e értéket, így az Ω-o ellenállára 5 V jut. z U fezültéget tovább növelve a párhuzao kapcolára indig 5 V eik, tehát az ára a diódára jellező eredekéggel nő tovább, vagyi U = 0 V-nál V az áraerőég -t növekzik, é eléri a 7 -e értéket. Záróirányban 5 V alatt a oroan kapcolt dióda kinyit, a rajta eő fezültég indig 5 V arad. 6 V-ig cak az Ω-o ellenálláon folyik ára, a párhuzaoan kapcolt záróirányú diódán ég ne, tehát 6 V-nál az áraerőég lez. Ezután ár a c) eetben 3 egiert ódon, de negatív, vagyi eredekéggel változik az áraerőég, tehát V iközben 6 V-ról 0 V-ra cökken a fezültég, a főáraköri ára -ről -re változik. egfelelő ábrák: c) I() 7 6 5 4 3 d) I() -5-4 -3 - - - - -3-4 -5-6 3 4 5 U(V) -7-6 -5-4 -3 - - 3 4 5 6 7 U(V) - - e) -0-0 I() 7 6 5 4 3-6 -5-0 6 0 U(V) -0

3. feladat. Egyenlete eneteelkedéű, rézvezetékből kézült íkbeli piráltekerc eneteinek záa = 500, ezek egy = 8 c ugarú kört teljeen lefednek, vagyi a legkülő enet egy ekkora ugarú kört képez. huzal vatagága d = 0,. tekercet a íkjára erőlege hoogén ágnee ezőben helyezzük, aelynek kiterjedée inden irányban nagyobb a tekerc területénél. ágnee ező indukciója kezdetben 0 = 0,8 T, ajd lineárian cökken zérura a következő időfüggében: = 0 αt, ahol α = 0,7 V/, é t áodperben értendő. a) Mekkora a tekerc két zabad vége közötti fezültég, ialatt a ágnee indukció 0 -ról 0-ra cökken? b) Mekkora a zárlati ára erőége, ha a tekerc végeit özekapcolva tartjuk? Megoldá. a) piráltekerc eneteit köröknek tekinthetjük. z elő, vagyi a legbelő ugara r =. benne indukált elektrootoro erő a ágnee ező változáa iatt ert U Φ r πα πα, = = = = t t t ( ) α t+ t + αt 0 0 = =. t α Haonlóan a áodik enetben, aelynek ugara,. r = r + U = πα Minthogy a piráli egye enetei egyáal orba vannak kötve, a bennük indukált elektrootoro erők özegeződnek, tehát az egéz tekerc két vége között egjelenő fezültég nagyága egegyezik az özeggel: ( + )( + ) U+ U +... + U = πα ( + +... + ) = πα. 6 kereett fezültéget egkapjuk, ha ide behelyetteítjük a enetzá záértékét, de ézrevehetjük, hogy >>, ai a képlet egyzerűítéére ad ódot: πα πα U = + + =. 6 3 záértékeket tehát ezzel az egyzerűített képlettel határozzuk eg: V 0,8 π 0,7 500 U = =35,63 V. 3 Ekkora állandó fezültég van a tekerc két vége között V 0,8 0,43 α = V = időtartaban. 0,7

b) kérdére adandó válazhoz eg kell határozni a tekerc oho ellenálláát. z elő, legbelő enet hoza k = π, a áodiké k = π, az utoló, legkülőé k = π. telje hoz: ( ) + l = π ( + +... + ) = π = π + = π = π 0,8 500 = 848, 3. enetek orba vannak kapcolva, tehát az eredő ellenállá az egye enetek ellenálláának özege: zárlati ára erőége tehát Ω 4 0,07 l l 4ρl r = ρ = ρ = = = 839 Ω. d π d π 0, π 4 35,6 V I = = 0,094 = 9,4. 836 Ω

Pontozái útutató a 006/007. évi fizika OKTV II. fordulójának feladategoldáaihoz III. kategória Minden feladat telje egoldáa 0 pontot ér. ézlete, egyége pontozá ne adható eg a feladatok terézetéből következően, ugyani egy-egy helye egoldához több különböző, egyenértékű helye út vezethet. feladat nueriku végeredényével egközelítően azono eredényt kihozó egoldó erre a rézfeladatra 0 pontot kap, aennyiben elvileg helytelen úton jut el. Fizikailag értele gondolatenet etén a ki nueriku hiba elkövetée ellenére (a rézfeladat terjedelétől függően) 5 pont vonható le.. feladat. a) z aztal zélére való érkezékori ebeégek eghatározáa 3 pont. függőlege irányú ebeégcere ézrevétele é helye indokoláa 8 pont. két tet ebeégének egadáa az aztal elhagyáa utáni pillanatban 4 pont. b) fonál irányának egadáa a egfezülé pillanatában 5 pont.. feladat. fezültég áraerőég karakteriztika özeen db lineári zakazból áll. Cak lineári zakaz egadááért ég ne adjunk pontot. Minden további lineári függvényzakaz helye egadáa pont. Özeen: 0 pont. 3. feladat. a) legbelő körben keletkező indukált fezültég eghatározáa 3 pont. telje kör indukált elektrootoro erejének helye felíráa a enetek záával 4 pont. z egyenlet egyzerűítéének ézrevétele pont. z elektrootoro erő nueriku eghatározáa 3 pont. tekerc telje hozának egadáa 3 pont. z eredő ellenállá kizáítáa pont. zárlati áraerőég eghatározáa 3 pont.