A turizmus aktuális kérdései itthon és Európában Bozzay Andrásné fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Eger, 2010. május 26.
2010-ben a világ valamennyi régiójában növekedés tapasztalható Nemzetközi turistaérkezések számának változása (%) 40 35 30 25 20 15 10 5 0-5 -10 2-4 7 0-6 10 3 1 3 3 4-2 -5 3 7 18-5 35 2008 2009 2010.jan-feb. Forrás: UNWTO
2010-ben ismét növekvı külföldi forgalom 2009 azonos idıszakához képest 2010 elsı két hónapjában: +7,1% nemzetközi turistaérkezés a világon (119 mill. érkezés), +3,0% Európában, +7,1% Közép- és Kelet-Európában és +7,3% Magyarországon. DE 2008-hoz képest még mindig elmaradás tapasztalható! Nemzetközi turistaérkezések számának változása (%) 15 10 5 0-5 -10-15 -20-25 Világ Európa Közép- és Kelet-Eu. Magyarország Forrás: UNWTO, KSH
Biztató vendégforgalmi adatok Magyarországon 10 8 6 4 2 0-2 -4 7,5 7,3 2,8 0,9 0,5-3,2 Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek a száma 10 8 6 4-2 02-4 -10-8 -6-12 8,2 5,8 0,5-1,5-2,5-9,5 Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak a száma Forrás: TourMIS és Cseh Statisztikai Hivatal Megjegyzés: * Turisták száma a határon. Lengyelország esetében az I. hónap, Magyarország, Szlovénia, Ausztria és Románia esetében az I-II. hónap, Csehország esetében pedig az I III. hónap adatai szerepelnek az ábrákon.
15 10 5 0-5 -10-15 -20-25 Márciusban folytatódott a vendégéjszakák bıvülése 13,1 8,0 Vendégéjszakák változása havonként a kereskedelmi szálláshelyeken 10,5 Belföldi Külföldi Összes 2008. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március Forrás: KSH
Az elsı negyedévben a vendégéjszakák száma a 2008. és 2009. év eredményei között állt 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Vendégéjszakák száma havonként a kereskedelmi szálláshelyeken 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH
Növekvı vendégforgalom, csökkenı szállásdíj-bevételek A hazai kereskedelmi szálláshelyek fıbb adatai, 2010. január-március Belföldi Változás Változás Változás % Külföldi % Összesen % Vendégek (ezer fı) Vendégéjszakák (ezer éjszaka) Szállásdíjbevétel (millió Ft) 644 +1,5 499 +7,4 1 144 +4,0 1 446 +4,4 1 333 +6,0 2 778 +5,2 8 383-2,9 11 658-10,3 20 040-7,4 Forrás: KSH 2010. elsı negyedévében, az elızı év azonos idıszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó bevétele gyakorlatilag stagnált (-0,5%) és összesen 40,3 milliárd Ft volt!
A kereskedelmi szálláshelyek átlagánál kedvezıbb eredmények a szállodákban A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái, 2010. január-március Belföldi Külföldi Összesen Szállástípus 2010 2010/2009 2010 2010/2009 2010 2010/2009 ezer % ezer % ezer % éjszaka éjszaka éjszaka Szálloda 1 112 +4,8 1 231 +7,6 2 343 +6,3 5 csillagos 47 +6,1 241 +11,2 289 +10,3 4 csillagos 511 +8,2 624 +16,8 1 135 +12,8 3 csillagos 472 +4,5 342-4,2 814 +0,7 2 csillagos 73 +0,7 21-30,4 94-8,5 1 csillagos 8-58,5 2-50,8 10-56,9 Gyógyszálló 270 0,0 229-5,4 499-2,6 Wellnessszálloda 309 +26,8 101 +71,6 410 +35,6 Panzió 185-8,1 68-11,0 254-8,9 Turistaszállás 59-5,8 4-33,2 63-8,0 Ifjúsági szálló 22-0,3 9-32,6 31-12,5 Üdülıház 66 +85,6 6 +67,1 71 +84,0 Kemping 1,8-17,6 15 +4,6 17 +1,8 Összesen 1 446 +4,4 1 333 +6,0 2 778 +5,2 Forrás: KSH
A turisztikai régiók többségében javuló vendégforgalmi adatok Vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2010. január-március (%) 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40 30,4 6,1 15,3 14,9 17,7 18,6 6,3 6,4 14,3 1,6 3,9 5,0 2,7 12,7 12,7 2,7 4,4 2,4-1,4-1,2-1,2-11,8-5,0-5,7-12,0-19,3-15,9-27,5-31,0-14,1 Belföldi Külföldi Összes Forrás: KSH
Több küldıországból növekvı vendégforgalom Vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2010. január-március Rangsor, 2010 (2009) Ország Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Index (%) 2009. január március = 100% 1. (1.) Németország 227 0,0 2. (2.) Ausztria 154 +9,0 3. (4.) Olaszország 94 +5,1 4. (3.) Nagy-Britannia 84-8,6 5. (6.) Oroszország 71 +12,9 6. (5) Románia 67-3,8 7. (7.) Franciaország 60-1,7 8. (új belépı) USA 47-0,2 9. (8.) Csehország 40 +9,2 10. (9.) Spanyolország 33 +3,4 Európai Unió 963 +3,9 Európa 1 165 +4,4 Külföld összesen 1 333 +6,0 Forrás: KSH
Magyarország fıbb szállodai mutatói az európai, kelet-európai átlag alatt Szállodai szobák kapacitáskihasználtságának alakulása 2010. január-március (%) Forrás: STR Global A szállodai szobák napi átlagára és az egy kiadható szobára jutó bevétel alapján azonban Magyarország csak a Balti-államokat tudta megelızni.
Vegyes eredmények a fıváros fıbb szállodai mutatóit tekintve Budapest, Prága és Bécs fıbb szállodai mutatói, 2010. január-március Szobakapacitás kihasználtság (%) Változás (%) Napi átlagár (EUR) Változás (%) RevPAR (EUR) Változás (%) Bécs 56,8 +11,8 86,22-7,5 48,98 +3,5 Prága 43,2 +5,7 67,56-10,6 29,21-5,5 Budapest 41,1 +6,4 59,42-8,0 24,40-2,1 Európa 55,1 +4,1 92,62-0,4 51,05 +3,7 Forrás: STR Global
Az izlandi vulkánkitörés hatása Az UNWTO becslése alapján az izlandi vulkánkitörés miatt 2010. április 15-20. közötti légtérzár az európai turistaérkezések számát kevesebb mint 0,5%-kal, míg a világ összes turistaérkezését mintegy 0,3%-kal mérsékelte. Itthon április 15-22. között volt zavar a légiközlekedésben, amelynek következtében: több mint 1600 repülıjáratot töröltek ~60 ezer beutazót és ~55 ezer kiutazót érintett mintegy 8,7 millió EUR veszteség (~85% Budapesten) a szállodákban ~45 ezer EUR becsült kár az utazásszervezıknél számos üzleti találkozó és konferencia lemondása
Nemzetközi és hazai várakozások Az UNWTO az áprilisi vulkánkitörés ellenére 2010-re továbbra is 3-4%-os növekedést vár a nemzetközi turistaérkezések számában. A pozitív trend ellenére óvatosságra int a nemzetközi szervezet: Javuló gazdasági mutatók + élénkülı turisztikai kereslet, DE fejlett országok lassúbb talpra állása + a számos piacon munkanélküliség Itthon, rosszabb esetben a külföldi és belföldi vendégéjszakák stagnálásával, jobb esetben - erıteljesebb külföldi és gyengébb belföldi teljesítmény mellett - mérsékelt vendégforgalombıvülésre számítunk 2010-ben.
Beutazó turizmusunk várható trendjei Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidıs turizmusban késıbbre tolódása. Valamennyi piacunkon nagy jelentısége van a megfelelı ár-érték aránynak, a szolgáltatások magas színvonalának, a vendégszeretetnek, és a kreativitásnak! Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nı a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentısége.
Mit tehet a hazai turisztikai szektor? A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben Erıteljesebb együttmőködés, partnerség, regionalitás Szemléletváltás a szolgáltatók és a lakosság részérıl: vendégbarát attitőd A szolgáltatási minıség folyamatos javítása A Magyarország-márka további építése TDM szemléletmód erısödése
2010. évi fıbb feladataink NTS megvalósításához kapcsolódó feladatok (termékstratégiák megvalósítása, rendezvénypályázat kiírása) Vendéglátás felügyelete Jogalkotás: A belsı piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 6-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása a hazai jogrendben szálláshelyek minısítési, osztályba sorolási rendszere az utazásszervezıi és utazásközvetítıi tevékenység EU-s források tervezésében, pályázatok elıkészítésében való részvétel (attrakció, szálláshely, TDM)
A TDM rendszer kiépítésének célja Partnerség a turizmus tervezésben, fejlesztésében (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) Döntések szakmai elıkészítése, hatékonyabb érdekérvényesítı képesség (önkormányzattal való együttmőködés) Turizmusfejlesztésre fordítható források koncentrált felhasználása (EU-s, hazai források, IFA) Szemléletformálás (versengés helyett együttmőködés, hosszabb távon való gondolkodás, szürkegazdaság kifehéredése) Kompetenciák, feladatok pontos lehatárolása a TDM szintek között (átfedések elkerülése, feladatellátás pályázati támogatása) A TDM definíciójából adódóan legyen a desztináció turizmusának gazdája, és az együttmőködés kölcsönös elınyökre alapozva, hosszútávra jöjjön létre
A célok eléréséhez szükséges feladatok 1. Turizmusirányítás részérıl: Koncepcionális háttér további alakítása a tapasztalatok és az elérendı célok figyelembevételével Feladatok lehatárolása (helyi, térségi, régiós) Szabályozási keretek megteremtése (jogszabály/védjegy/minısítés) Támogatási rendszer szakmai elıkészítése (NFÜ-vel együttmőködésben) Pályázati feltételrendszer: további helyi szervezetek kialakítása, meglévı szervezetek szakmai feladatainak ellátása, térségi szintek kialakítása, régiós szervezetek kialakítása TDM informatika támogatása IFA turisztikai célokra való visszaforgatása
TDM feladatok lehatárolásának fıbb rendezıelvei Nemzeti szintő összehangolás Régiós TDM Térségi TDM A mőködési keretfeltételek kialakítása, biztosítása (tervezés, szabályozás, termékfejlesztés) A kínálat piacra vitele, promóció (elsısorban belföld) Tájegység szintjén egységes megjelenés, összehangolt kínálat megteremtése, (ajánlatok összeállítása, koordináció) Helyi TDM A turisták élményének közvetlen alakítása: turisták irányítása, információadás, igényes környezet, ár-érték aránynak megfelelı szolgáltatások (szállás, vendéglátás, programkínálat)
A célok eléréséhez szükséges feladatok 2. TDM szervezetek részérıl: Pályázatban vállalt feltételek, kötelezettségek teljesítése Szakmai feladatok ellátása Érdekeltség fenntartása: tagsági kör bıvítése Fenntartható mőködési keretek kialakítása Szemléletformálás Turisztikai szolgáltatók körében Helyben élık körében: turistabarát szemléletmód Szakmaiság erısödése Képzett és (a tagság által elfogadott) szakemberek részvétele a döntések elıkészítésben
Minél inkább hiszünk abban, hogy csak rajtunk múlik a siker, annál könnyebben elérhetjük. (Giacinto Facchetti) Köszönöm a figyelmet!