Tanítási-tanulási módszerek a felsőoktatásban, trendek Korszerű tanulásszervezési módszerek - Műhely TEMPUS Közalapítvány 2014.03.25. Nahalka István nahalkai@gmail.com
Akasztják a hóhért Alapelvem, hogy oktatásfejlesztésről, innovációkról, így a felsőoktatás módszertani megújításáról is csak evidencebased módon szabad beszélni. Most ezt az elvemet szégyenemre, vagy ki tudja - nem tudom követni. Egyáltalán nincs kutatásokkal megalapozott képünk arról, hogy milyen a magyar felsőoktatásban a módszertan állapota, de egyébként az egész felsőoktatás állapotáról alkotott tudásunk egy nagy homály. Magyarországon nagyon alacsony szintű a kutatástámogatás. Ezen belül is mostohagyerek a neveléstudományi kutatás. És még mostohább a felsőoktatás kutatása.
PISA 2012. A matematika teszteredmény és az oktatási ráfordítások összefüggése Magyarország 51 ország, köztük a legtöbb OECD ország, a lineáris regresszióval a variancia 30%-a magyarázható, a hatványfüggvény illesztésével 44%.
Több pénz vagy/és több módszertan? Magyarország az éves GDP 0,8%-át költi felsőoktatásra (2010), ezzel az EU-ban (+ USA, Svájc) az utolsó helyen vagyunk (USA: 2,8%, Finnország: 1,9%, Hollandia: 1,7%, Lengyelország: 1,5%, Észtország: 1,4%). Ez az anyagi háttér nem megfelelő a versenyben maradáshoz. Növelése elkerülhetetlen. Ugyanakkor a legtöbb országban ma már nem a költségek nagysága dönti el az eredményességet. Az EU országok többsége a fennsíkon van, a felsőoktatás fejlesztése már elsősorban tartalmi kérdés. Hogy versenyben maradjunk, nekünk egyszerre kellene mindkét feladatban helyt állni.
Meg kell találnunk a módját, hogyan tehetjük sokkal hatékonyabbá azt a ráfordítást, amely a felsőoktatás színvonalát hivatott emelni. Szinte semmi újat nem kell kitalálni, a válaszok mintegy 100 éve a kezünkben vannak.
Jelszavak LeO Kompetenciafejlesztés LLL (egész életen át tartó tanulás) A tanítás helyett a tanulás, az oktató helyett a diák legyen a középpontban IKT minden mennyiségben Átalakuló tanulásszemlélet Módszertani sokszínűség Gyakorlatorientáltság Önálló tanulás Tanulástámogatás, tanulásmenedzsment Kooperativitás, a tanulás szociális jellegének érvényesítése Radikálisan megújuló pedagógiai értékelés
A jelszavakban részigazságok vannak, de mi van a mélyben? Nem igaz, hogy eddig nem fejlesztettünk kompetenciákat, s hogy mostantól majd ezt tesszük! Nem igaz, hogy eddig nem figyeltünk a tanulási eredményekre, a kimenetre, s hogy mostantól már figyelünk! Mindig a tanulás és a diák állt a középpontban. Valami másról van itt szó! Mélyebb összefüggéseket kell keresnünk! Valóban megváltozott a tanulásról alkotott felfogásunk. Valóban átalakultak a célok. A társadalom hétköznapi tevékenységei bevonulnak az oktatásba, és ott oktatási módszerekké válnak.
Megváltozott a tanulásról alkotott szemléletmódunk
Átalakul a tanulás célja
A társadalmi tevékenységek bevonulnak az oktatásba A munka A projekt A játék A problémamegoldás A konfliktuskezelés A művészet A vita A kutatás
Ezen kívül azonban még jelentős további módszertani innovációval is számolni kell A kooperativitás térhódítása. Az önálló tanulás kiemelkedése. Problémacentrikusság (pl. PBL), kreativitásfejlesztés. A hallgató bevonása a tanulásirányítási folyamatokba. Hatékony pedagógiai differenciálás. A fogalmi váltásokkal kapcsolatos igények kielégítése. A kontextuselv érvényesítése. Egy olyan érdemi pedagógiai értékelés, amelynek a fő funkciója az, hogy a hallgató értékelhesse saját tudásának adaptivitását.
Ez az elmélet. És mi van valójában? A felsőoktatásban a tanulás és a tanulásirányítás az egész világon radikális átalakuláson megy keresztül. Egyáltalán nem azt mondom, hogy Bezzeg Magyarországon. Nálunk is vannak kezdeményezések, igenis léteznek ma már nem elhanyagolható mennyiségben jó gyakorlatok. Ám egyelőre nem állíthatjuk, hogy a felsőoktatásunk pályát módosított. A világban az a jellemző, hogy a felsőoktatásban zajló innovációk csurognak át a közoktatásba. Nálunk Az biztos, hogy a felsőoktatásban Magyarországon uralja a módszertant az előadás, a vizsga, a gyakorlást szolgáló gyakorlat és szeminárium. Mi elsősorban memorizáltatunk és gyakoroltatunk. Van egy ma még szűk réteg, amely elindult az innováció útján. És azonnal fényévekre került a nagy többségtől, melynek tagjai még mindig nagyjából úgy tanítanak, mint egy 19. századi német egyetemen.
Mik az okok? Az innováció támogatása Jó gyakorlatok támogatása és terjesztése Minőségi munka megbecsülése Oktatási programok készíttetése Ma már nem adaptív tanuláskép Ma már nem adaptív tanulókép Ósdi oktató-hallgató kapcsolat felfogás A pedagógia lebecsülése (és nem ismerete)
További okok Túlterhelt, alulfizetett felsőoktatási dolgozók. A felsőoktatás és a közoktatás között alig van kapcsolat. A hallgatók egy nem elhanyagolható rétege komoly megélhetési problémákkal küszködik, figyelni sem tud a tanulmányaira, nemhogy motivált legyen. Csak elszórtan jellemző a felsőoktatási intézményekre, azok részeire (pl. tanszékekre), hogy tanulószervezetté váltak volna. Nem természetes a nemzetközi módszertani tudományos közéletben való részvétel (minimum a vonatkozó szakirodalom rendszeres olvasása).
Mi a teendő? Persze kell sok pénz. De nem mindegy, mire költjük. Vagyis csakis egy átfogó felsőoktatási pedagógiai fejlesztési koncepcióval a háttérben szabad növelni a támogatást. Tanulnunk kell!!! Erős intézményekre lenne szükség a felsőoktatás módszertannal kapcsolatos kutatásokhoz, fejlesztésekhez. Megfontolandónak tartom egy külön intézet létrehozását, vagy az OFI jelentős megerősítését e területen, vagy a felsőoktatási intézmények neveléstudományi részlegeiből alkotni egy konzorciumot, és megbízni ilyen feladatokkal, feltételeket is adva hozzá.