Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE 9-11. ÉVFOLYAM A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének ideje: 2014. 09. 01. Debrecen 2014.
Cél Az osztályfőnöki óra funkciói: a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán, szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben. Tartalom Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy gazdag extracurriculumokkal telített nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait. Az egyes évfolyamokon a tematika állandó, csupán az ismeretek bővülnek az életkornak megfelelően. Emellett a tanulók érdeklődésének megfelelően előadókat kérünk a különböző szakterületekről. Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok:
9. évfolyam Óraszám: 18 óra 10. évfolyam Óraszám: 18 óra 11. évfolyam Óraszám: 16 óra 1. Évkezdés (2 óra) 11: Témakör Téma Tartalom Tevékenység 2. Önismeret Év eleji adminisztrációs feladatok Iskolai szabályzatok Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan látnak bennünket mások? Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért Adategyeztetés. Órarend, fogadóórák. Az iskola bemutatása. Házirend ismertetése. Tűz- és balesetvédelem. A serdülô saját én keresése. Önmagunk elfogadása. Önmagunk elfogadtatása. Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Ellenőrzők kitöltése, ellenőrzése. Az iskola megtekintése. A szabályzatok egyes pontjainak értelmezése. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.) Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) Feladatvállalás; Önismeret. Reális és pozitív énkép A reális énképhez minél közelebb álló én-ideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás Szerepvállalás
3. A tanulás tanulása Az eredményes tanulás feltételei. Az önbizalom, önellenőrzés, önkritika. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek. A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei. Az egészséges és megalapozott önbizalom, az önellenőrzés képessége, önkritika, a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése, a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet. Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, tanulási szokások, módszerek megismerése. A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Tanulási szokások, módok, technikák. Az önismereten alapuló tanulási módszerek. az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; a tantárgyankénti speciális tanulási technikák
4. Társas kapcsolatok Hagyományos és új információhordozók. Társas kapcsolatok az osztályban. A szervezet. Sztárok és magányosok. alkalmazása; folyamatos önellenőrzés; munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos arcnélküli tanulók baráti párosok, csoportok. Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával. Információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat Szociális kompetenciák A személyiség önvezérlő képessége: A belső igények felismerése és megfogalmazása Realitásérzék. Törvények és szabályok betartása Szenzibilitás: Az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele. Szociális extenzivitás: A társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton belül. A legitimitás vizsgálata: A deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges magatartástól.
5. Konfliktuskezelés Feszültségek és konfliktusok. A konfliktus A konstruktív konfiktuskezelés A helyes konfliktuskezelés kommunikációja. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés) A megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása az együttműködés Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. Hatékony kommunikáció Gondolkodási képességek Empátia, tolerancia, konfliktuskezelés fejlesztése A stressz és a frusztráció kezelése Kompromisszumra való törekvés
6. Lelki egészség mentálhigiéné (2 óra) Konfliktusok az osztályban A serdülőkor. A serdülőkori problémák. készsége és képessége készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete a probléma pontos körvonalazása, közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása megoldási alternatívák gyűjtése az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása, törekvés a nincs vesztes elv érvényesítésére meghatározott idő után az eredmény értékelése. Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza. Az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össszekapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő Az egészségmegőrzés szerepének megismerése az ember életében, az egyéni felelősségtudat kialakítása. Testi és lelki higiénés ismeretek. Az egészségkárosító tényezők
szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Képességeink és korlátaink tudata, Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálnhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik szerepeltetését kiemelt jelentősége mellett a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja. elkerülésének módjai.
feldolgozásának, hasznosításának képessége 7. Félévi értékelés (2 óra) 8. Testi egészség (3 óra) 11:(2 óra) Magatartás, szorgalom. Tanulmányi eredmények Az egészségmegőrzés. A testi és lelki egészség összefüggései Káros szenvedélyek A tanulók magatartásának és szorgalmának megbeszélése A féléves egyéni és csoportteljesítmények értékelése. Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek A tanulók önértékelése, majd egymás értékelése. Az elért eredmények értékelése, egyéni célok kitűzése. A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat). Önismeret. Önértékelés. Realitásérzék. Önbecsülés. Önmotiválás Reális és pozitív énkép. A reális énképhez minél közelebb álló én-ideál kialakítása Önbecsülés Önkontroll Önmotiválás
9. Viselkedéskultúra A serdülés testi sajátosságai. Az egészséget fenyegető tényezők. Mindennapi kommunikáció felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb). Mindennapi kommunikáció Köszönések és megszólítások zűrzavara. Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Kapcsolódik a Társas kapcsolatok címűhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. Hatékony kommunikáció különféle területek Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Beszélgetés Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás szabályai nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes helyzetekben.
10. Jelenismeret 11. Felelős állampolgár nevelése Patriotizmus Nemzeti sorsfordulóink Az állampolgári jogok. Társadalmi problémák. Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái: A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink időszerű tanulságai. Az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a A változások iránti fogékonyság A közügyekben való hatékony együttműködés A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése A közügyekben való hatékony együttműködés A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
12. Globális problémák 13. Évvégi értékelés Az emberiség globális problémái. Az ökológiai egyensúly Magatartás, szorgalom. Tanulmányi eredmények jelenségei, problémái iránt. Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok. A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan szlogen értelmezése. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. A tanulók éves magatartásának és szorgalmának megbeszélése, egyéni és csoportteljesítmények értékelése. jog, a demokrácia fogalma, annak jelenlegi értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói. Gyakorlati javaslatok, ötletek. Az előző témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének. A tanulók önértékelése, majd egymás értékelése. A lakóhely és környéke természeti értékeinek, élőhelyeinek, az élővilág megismerése az egyén felelős magatartásának kialakításával. Annak észrevétele, hogy az ember minden cselekedete hatással van környezetére. A természet és az ember kapcsolatának megtapasztalása, annak felismerése, hogy az ember a természet része. Önismeret. Önértékelés. Realitásérzék. Önbecsülés. Önmotiválás