Segítség mentoroknak. A fejlesztés általános területei, fejlesztendő kompetenciák. Tartalom. I. Önismeret (3 alkalom)

Átírás

1 Segítség mentoroknak Tartalom I. Önismeret (3 alkalom) Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülő "saját én" keresése. Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai Az eszményképek és szerepük az önnevelésben Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben A fejlesztés általános területei, fejlesztendő kompetenciák A szociális kompetenciát megalapozó részképességek segítségével a tanulók tapasztalatokat szerezzenek az önmegfigyelés, önkifejezés, önértékelés és önjellemzés terén. Megértik, hogy mindenki maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A belső kontrollt létrehozó érték- és motivációs rendszer, erkölcsi fejlettség Reális önismereten alapuló önbizalomra és önállóságra törekvés Reális igényszint, a kudarctűrés és a sikerorientáció kezelése Hiteles magatartás kialakítása Kitartás, a kellő akarati működés, a döntéshozás és a felelősségvállalás képessége A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása II. A tanulás tanulása (4 alkalom) A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (az önismeret, az önnevelés képessége, a Tanítványainkkal el kell fogadtatnunk, hogy az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök fejlesztése (akarati

2 megfelelő pszichés kondíció biztosítása, az egészséges és megalapozott önbizalom, az önellenőrzés képessége, az önkritika) A tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása Tanulási szokások, módok, technikák (az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; a folyamatos önellenőrzés; munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal) tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, memória, kommunikációs képességek, kreativitás, vitakészség, önálló információszerzés, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása) - Alkalmasság a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározása és sorrendbe állítása, az idővel való gazdálkodás, az akadályok elhárítása - Szokássá alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések, a vélemény indoklását, az önállóságot és a kérdésfeltevést A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban III. Társas kapcsolatok (6 alkalom) A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége A jó és a rossz megkülönböztetése Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, a közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezett és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia). Sztárok és magányos - "arc nélküli" - tanulók, baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb.) A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő attitűdök fejlesztése, törekvés a tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására Tudatosság a kapcsolatokban A szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat erősítése A közös feladattudat és a szolidaritás képessége Én és a másik baráti magatartás, hitelesség, empátia és elfogadás A barátságra és a szerelemre való képesség Harmonikus viszony a nemzedékekhez és a korosztályhoz

3 A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a családra, házasságra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. A jóakarat Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, gazdasági problémákból eredő gondok stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért A család külső kapcsolatai A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel Távol a családtól (élet a kollégiumban) Az egymásra figyelés és a kooperáció készsége A másik szempontjainak figyelembe vétele Az együttműködés és a versengés egyensúlyának megtalálása, értékelése A konfliktuskezelési készség A konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció IV. A konfliktuskezelés (5 alkalom) A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség - Törekvés a közös problémák együttes megoldására. - A konstruktív konfliktusmegoldás menete a probléma pontos körvonalazása a közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek, aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása a megoldási alternatívák gyűjtése az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, a megfelelő kiválasztása, Képességek fejlesztése a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, a társas kapcsolatok minőségének javításában Az önismeret, a saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, a saját felelősség belátása, a pozitív énkép, az egészséges önérvényesítés Megfelelő kommunikációs készség, az empátia, a tolerancia, mások különbözőségének elfogadása

4 törekvés a "nincs vesztes" elv érvényesítésére meghatározott idő után az eredmény értékelése Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságok levonása Az együttműködés készsége és képessége V. Lelki egészség (2 alkalom) A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktus szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom Az erkölcsi érzék kiművelése Képességeink és korlátaink tudata Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélye Erkölcsi érzék. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának "technikái" A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele; a megfelelő mentálhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása, fejlesztése Az erkölcsi érzék kiművelése Az erkölcsi, morális, intellektuális képességek fejlesztése Az önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása Saját idegrendszerünk, hangulatunk ismerete, készség és képesség a kezelésükre A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége VI. Testi egészség (4 alkalom)

5 Az egészségmegőrzés igényeinek felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése A testi és lelki egészség összefüggései A pszichés zavarok testi jelei A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése a hipochondria tudatosítása) A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatainak ismerete, megértése Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.) Fertőzések, járványok A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvése a lelki egészség megteremtésére) Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk, segítségnyújtás baleseteknél) Az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, a harmonikus élet értékként való tisztelete, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkultúra kialakítása; a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzése. Felelősségtudat az egészség megőrzésében Az önfegyelem, az akaraterő, az én-azonosság fejlesztése Problémaazonosítás, a megoldás keresése Ok-okozati kapcsolatok felismerése Ellenállás a csoportnyomásnak Segítségnyújtás, szociális érzület Az emberi élet megbecsülésének képessége, a test, a lélek egészségének megóvása A szabályok elfogadásának képessége, szabálykövetés VII. Médiatudatosság (2 alkalom) A valóságos és a virtuális világ különbségei Az információk tengerében való eligazodás Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy a

6 kérdései A média hatásmechanizmusai A média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolat Jogi és etikai kérdések Mindennapi kommunikáció A nyelvi igényesség és igénytelenség A lelki erőszak kerülése és elutasítása. globális nyilvánosság felelős részévé váljanak, értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének képessége A kommunikációs képesség fejlesztése Kapcsolattartási-fenntartási igény másokkal VIII. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire (2 alkalom) Ki milyen pályát szeretne választani az A képesség fejlesztése a munkaerőpiacon történő érettségi után? eligazodásra, az egyéni vágyaknak, A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel törekvéseknek a lehetőségekkel való kapcsolatos elvárások összehangolására A munkakör betöltésének feltételei A reális önismeret, önelemzés, önkontroll igénye Az alkalmazotti minőségben végzett munka Az együttműködési készség A vállalkozói minőségben végzett munka A próbálkozási hajlandóság A munkaerkölcs A küzdőképesség, a kitartás A normaismeret, a normakövetés IX. Hon- és népismeret (3 alkalom) Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, a közös távlatok A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe. Nemzeti sorsfordulóink. Ösztönözzük tanítványainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Fontos, hogy ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit, mert ez segít eligazodni a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban Az értékválasztás képessége

7 Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. Közvélemény, közhangulat. Az identitás a hazához tartozás felismerése, megélése és tudatos vállalása révén kialakuló, differenciált felépítésű önazonosság A véleményalkotás képessége, vitakészség A döntés képessége a nézetek és bejárható utak közötti választás Konfliktuskezelés társadalmi konfliktus, válság, értékválság Nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés Információszerzés, információkezelés X. Aktív állampolgárság (2 alkalom) A civil társadalom kialakítása Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletmentesség Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt A választás szabadsága és az ember felelőssége A jogok és a kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása Igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására A szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés A szolidaritás képessége Szociális érzékenység Feladatvállalás Információkezelés Kommunikáció kulturált vita és érvelés Tolerancia, nyitottság Gondolkodás összefüggések keresése

8 XI. Környezettudatosság (2 alkalom) Az emberiség globális problémái, mint minden egyes embert érintő gondok A "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" szlogen értelmezése A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme Környezetetika A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés Erőszakmentesség Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok Globális sokszínűség Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A világ problémái iránti érdeklődés, az egyéni felelősség belátása Felelősségvállalás A szabálykövetés, szabályalkotás képessége Véleménynyilvánítás és véleményalkotás Konfliktuskezelés Választás és döntés A személyes és a közösségi értékek összehangolásának képessége