A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve A Magyar Közgazdasági Társaság - a Magyar Pénzügyi Almanach XX. Évfolyamának megjelenése alkalmából rendezett konferenciája 2010. december 16
A húsz évről Születésnapi köszöntő,vagy nekrológ Kisebb nagyobb válságok után 2007-2009,a világgazdaság, globális pénzügyi rendszer legnagyobb válságán vagyunk túl(?) A pénzügyi rendszer (jövedelem tulajdonosok, infrastruktúra - benne szabályozás- és a közvetítők ) válsága A terhek újraelosztása jövedelemtulajdonosok és generációk között A közvetlen hatásokon (vesztségek) túli következmények (i)jövedelmi, szociális feszültségek nőnek(ii) politikai extremitások teret nyernek (iii)doktrínerség és voluntarizmus Látványos újraértékelés a közvetítőkre vonatkoztatva (i) a teljes rendszer rövidlejáratú érdekeltsége itt csúcsosodik ki (ii) bűnbak, és fejőstehén(iii)védettsége teszi védtelenné a voluntarizmussal szemben A magyar pénzügyi közvetítésre mindez hatványozottan igaz Tehát: van e következő húsz év? 2
Amivel szembe kell nézni A működési feltételek általános keményedése (tőkekövetelmények- spontán deleverage, Basel III., SolvencyII) Az abszolút kereslet és a fizetőképes kereslet ollója nyílik (eszközminőség, elfogadható kockázat) A likviditás és a kockázati étvágy volatilitása, a szektoron belüli összefüggések felerősödése (negatív hatások terjedése) A verseny (termékek,intézmények, országok között) nem csak erősödik, de változik is A vállaltirányítási kérdések (érdekeltség, kontrollok) fontosságának növekedése A romló és rombolt bizalom 3
Okok a bizakodásra Bár az elmúlt 20 évre sok esetlegesség, improvizáció is jellemző, az alapösszefüggéseket a gazdaság igényei adják meg Nincs működő gazdaság működésképtelen pénzügyi közvetítés nélkül- de fordítva nem igaz A magyar gazdaság nemzetközileg integrált a pénzügyi rendszere is az Ha így nézzük a történelmet, ez adhat bizakodást a jövőre 4
A pénzügyi rendszer átalakulása nem döntés kérdése A növekedés (gazdasági, társadalmi,politikai, intézményi) fékeinek kioldása szükségképpen más pénzügyi rendszert kíván A pénzügyi piac résztvevői (megtakarítók és forrást igénylők, az ezek közötti közvetítést végzők, és az azt szabályozók) kölcsönösen meghatározzák egymást A változások (az idő és a határok szublimálódása, a termékek kombinációja, a méretek ) következményei alól 5
A pénzintézeti reform Első szakasz: 1980-1987 ( pszeudo piacgazdaság) Kisbankok, off shore külföldi és MNB külföldi vegyes bankok Kétszintű bankrendszer Az Állami Biztosító szétválasztása Második szakasz: 1989-1994 (formálódó piacgazdaság) BÉT (1990) Külföldi belépők (biztosítók, befektetési vállalkozások, bankok) 1992. hitelkonszolidáció 1993-ban, a bankkonszolidáció Számviteli törvény, hitelintézeti törvény Harmadik szakasz 1994-2004 (stabilizálódó piacgazdaság) 1994- től bankprivatizáció Negyedik szakasz 2004- (Európai integráció) 6
A pénzintézeti szektor privatizációjáról A privatizáció kettős értelmezése: A szektor magán(külföldi ) tőke beengedése Az egyes bankok állami tulajdonának értékesítése Három alapvető ok: A tőke igény kielégítése A nemzetközi kapcsolatok biztosítása A tudás, know-how növelése Együtt a három csak az intézményi, szakmai befektetőknél volt meg 7
A magyar pénzügyi szektor állapota A pénzintézeti rendszer területileg lefedi az országot (kevesebb mint 9.000 lakos jut egy bankfiókra) Technikailag felzárkózott (kártya szolgáltatások e banking, internetes, mobil szolgáltatások) Minden főbb termék jelen van (megtakarítási, kölcsön termékek, pénzforgalmi szolgáltatások, tőkepiaci szolgáltatások, közvetített (kombinált) termékek) Univerzális bankok pénzpiaci és tőkepiaci szolgáltatások egyben,élet és nem élet biztosítások, kiterjedt befektetési alap rendszer, befektetési szolgáltatások 8
A pénzügyi közvetítőszektor a gazdaság megkerülhetetlen faktora Közel 94000 foglalkoztatott (több, mint a járműgyártás 84000 fő, annyi, mint az IT ipar, és a számítógép ipar) Az IT szektor megrendeléseinek 15 %-át adják Az FDI 30%-a itt található (a banki szektorban ez 471 milliárd forint, a magán nyugdíjpénztáraktól átveendő részvényállomány kétszerese) 427 milliárd forint tárgyi eszköz Közel 70 milliárd társasági adó (különadók nélkül) 9
10