Adózás Itt megtalálja a legfontosabb adózási és ügyviteli tudnivalókat, friss híreket, és tanácsot kaphat a témában. A PwC nemrég megjelent, 185 ország adórendszerét összehasonlító Paying Tax 2013 című tanulmányának eredményeit látva a cég magyar adószakértői aláhúzták: a november 19-én elfogadott adótörvények a 3 százalékos fiskális deficitcél elérését támogatják, de nem segítenek a hazai adminisztrációs terhek csökkentésében. A kkv-k a nyertesek között lehetnek A globális felmérés eredményeivel összhangban Magyarországon is érezhető némi pozitív elmozdulás az ország adózási környezetében, bár a javulás mértéke elmarad a globális átlagtól. Az államháztartási hiány lefaragásának kényszerítő ereje nem segített az adópolitika fejlesztésében. A változásoknak így sok vállalat vesztese lesz, de sok nyertese is, utóbbiak különösen a kis- és középvállalkozások. Bízom benne, hogy az újonnan bevezetett felemelt vagy meghosszabbított adók jelentős része kivezetésre kerül, amint a magyar gazdaság fejlődésnek indul mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője. Növelni kell az adóbevételeket A feszültség globálisan érezhető az adópolitika körül: a kormányoknak a fiskális konszolidáció okán muszáj növelniük az adóbevételeiket, ezzel párhuzamosan olyan rendszert kell létrehozniuk, amely a gazdasági növekedést is elősegíti. Ezen kettős cél egyidejű megvalósítása sehol nem egyszerű feladat, ugyanakkor globálisan már látszik az a trend, hogy a kormányok adórendszereik egyszerűsítése irányába indultak el. A PwC Magyarország adótanácsadói szerint, bár vannak
előremutató intézkedések, a jövőre életbe lépő változások a magyar adórendszert nem ebbe az irányba viszik. A jelentősen pozitívabb elmozduláshoz ugyanis szükséges lenne a globálisan már tapasztalható, az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedések realizálódása, illetve a hőn áhított kiszámítható adópolitika. Adócsomag 2013 A leglényegesebb változások: Jelentős változások a Robin Hood-adónál Pénzügyi tranzakciós illeték Áfa és indirekt adónemek változása Fontos új fogalmak és változások a társaságiadó-törvényben Helyi adók változó rendszere Átalakul a kifizető által nyújtható juttatások rendszere Élet az ágazati különadók után Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény szerint 2010-től adóköteles volt a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenysége. A válságadókat szabályozó törvény 2013-tól hatályát veszti, vagyis megszűnnek a fent említett szektorokat terhelő szektor specifikus válságadók. Az ágazati különadók 2013. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31 százalékra növeli az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővíti azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól. A telefonadót már fizetjük A kivezetésre kerülő ágazati különadók miatti bevételcsökkenést a kormány tulajdonképpen már a távközlési adóról szóló törvény 2012. július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. Mint ismeretes, a törvény alapján adóköteles az a szolgáltató, mely a távközlési szolgáltatást nyújtja. Az adó
mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/db marad. Magánszemély esetén jelenleg maximum 400 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében azonban a törvényi maximumok 2013-tól emelkednek, magánszemélynél 700 Ft/hó/hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre. A Robin Hood-adó alanyának 2013 előtt kizárólag az energiaellátók minősültek, jövőre azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá vállnak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A fentieken kívül a módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól. Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedik, ugyanakkor az adókötelezettség 50 százalékig a Robin Hoodadóból is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény a jövőben. Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékeny vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad mondta Kelemen János, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa. Pénzügyi tranzakciós illeték Az elfogadott és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték
mértéke is mondta Kelemen János. A költségvetési bevételek biztosítása érdekében és az MNB, mint adóalany, szükségszerű kikerülésének következtében ki kellett bővíteni az adóalanyok körét, így tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. Emellett az illeték általános mértéke a korábbi 0,1 százalékhoz képest a duplájára, míg készpénzfelvétel esetén a háromszorosára nőtt. Várható, hogy a bankszektor számára ez olyan tehernövekedést jelent, amelyet a fennmaradó bankadó mellett nem fog tudni teljes mértékben felvállalni. Számíthatunk tehát a banki szolgáltatások drágulására. Áfa, számlázási szabályok Az új jogszabály az egyes adótörvények módosításáról jelentős változásokat hoz 2013. január elsejétől az általános forgalmi adót érintően is. A számlázási szabályok tekintetében fontos látni, hogy az uniós számlázási irányelvvel összhangban meghatározták, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni a határon átnyúló ügyletek esetében mondta el Elkán László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Sok egyéb módosítás mellett a számla kötelező adattartalma plusz tételekkel bővül, melyek által a magyar szabályok még inkább összhangba kerülnek a számlázási irányelvvel, és a számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesebbé válnak. A törvénymódosítás, megvalósítva a számlázási irányelv célkitűzéseit, az elektronikus számlázás technikai megvalósításának feltételeit egyszerűsíti, az elektronikus számlázás egyre szélesebb körű megvalósítását teszi lehetővé az uniós elvárásoknak megfelelően. Sok múlik a részleteken Természetesen egy olyan átfogó, számos fontos apróbetűs részt tartalmazó jogszabály esetében, mint amilyen az adórendelkezés is, a részleteken nagyon sok múlik. Fontos változások például olyan apróságok is, mint hogy levonhatóvá
válik az általános levonási szabályok szerint a személygépkocsi fenntartását, üzemeltetését szolgáló szolgáltatásokat terhelő áfa 50 százaléka. Ezen összeg levonhatósága azonban a PwC értelmezése szerint nem automatikus, feltétel nélküli, arra továbbra is vizsgálni kell az általános levonási szabályok érvényesülését. A sok között nagy jelentőségű változás, hogy 2013. április 1-jétől megteremtik a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének módját. Fontos áfa-szabályozást érintő változás, hogy üzletág átruházása esetében az apportra és a jogutódlásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan nem keletkezne áfa fizetési kötelezettség az üzletág átadása esetén, amennyiben meghatározott feltételek teljesülnek. Az előírás adaptálja a HÉA Irányelvből az üzletág átadás egyetlen, egységes összetett ügyletként (szolgáltatásként) történő kezelését és emellett bevezeti az üzletág fogalmát az áfa rendszerébe. Ezáltal egységessé válik az üzletág-átruházások áfa-beli megítélése, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is problémát okozhat az üzletág fogalmának egyes esetekre történő értelmezése hívta fel rá a figyelmet Elkán László. Egyéb indirekt adók Adó a közművezetékekre Deák László ismertette egy új adóra, a közművezetékek adójára vonatkozó főbb tudnivalókat is. A 2013-tól bevezetésre kerülő adó alanyai a közterületen futó földben vagy levegőben lévő vezetékek, valamint a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészen elhelyezett részének tulajdonosai. Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza, mértéke pedig 125 forint/ minden megkezdett méter. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanyok a vezeték nyomvonalának hosszától függően különböző mértékű adókedvezményeket kapnak.
Az egyéb indirekt adók vonatkozásában Deák László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója elmondta: Lényeges, a mindennapi adó-adminisztrációt érintő változás, hogy 2013. január 1-jétől megváltozik a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó tekintetében a NAV hatásköre: míg eddig ezek az adók a vámhatóság hatáskörébe tartoztak, a továbbiakban a NAV adóztatási szerve veszi át a velük kapcsolatos feladatokat. A fentieken túl szinte minden közvetett adó szabályozása módosul kisebb-nagyobb mértékben: például több termék vonatkozásában változnak a jövedéki adómértékek; a környezetvédelmi termékdíj esetében további lehetőségek nyílnak az átvállalásra; bővül a népegészségügyi termékadó- és a kulturális adó-fizetésre kötelezettek köre. Tao: új fogalmak, új eljárások A társaságiadó-törvény (tao) szövegében 2013-tól ismét néhány változással kell számolnunk. Új, korábban nem létező fogalmakkal is meg kell ismerkednünk. Ilyen például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, amelynek központi eleme, hogy a munkáltató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó, saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak. Változó feltételek Kelemen János felhívta a figyelmet arra, hogy a K+F kedvezmények igénybevételének lehetőségei kibővülnek, a jövőben a központi költségvetési szervként, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet együttműködési megállapodást kötni. Változnak a bejelentett részesedéssel kapcsolatos adóalap módosító tételek is. Az adóalap csökkentő tétel ezentúl nem tartalmazhatja a bejelentett részesedésre elszámolt üzleti vagy cégérték kivezetését, valamint az adóalap növelő tétel esetében, az ily módon elszámolt ráfordítást is tartalmaznia
kell a szóban forgó tételnek. Ugyancsak új elem a szabad vállalkozási zóna, amely a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Végül, szintén új fogalom a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagyis minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül. A szakértő szerint a társaságok számára kedvező változás lehet, hogy a következő évtől bővülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei is. A szabad vállalkozási zónán belül végzett beruházás, illetve az energiahatékonyságot növelő beruházás után is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, ha a beruházás nettó jelenértéke eléri a 100 millió forintot. A helyi adók változó rendszere Változik a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is. Az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének az adózók éves árbevétele kapcsán meghatározott sávok alapján számított része lesz levonható az adóalapból. Praktikusan ez azt jelenti, hogy 500 millió forintos árbevétel felett az említett csökkentő tételek csak egy meghatározott része vonható le az adóalapból, abban az esetben, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja az árbevétel 70 százalékát. Főszabálytól eltérően ugyanakkor az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értékeinek együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható lesz magyarázta Kelemen János.
A módosítás értelmében tehát sávos adóalap-megállapítást vezetnek be, melynek elsődleges célja a kisvállalatok tehermentesítése az új szabályok okozta többletterhek alól. A módosítás egyúttal többletterhet jelent azokra a vállalatcsoportokra nézve, ahol jelentős az olyan adóalanyok száma, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja az adott adóalany nettó árbevételének 50 százalékát. Ezen kapcsolt vállalkozások esetében ugyanis az adóalap megállapítása az érintett vállalkozások adatai alapján összesített árbevétel és csökkentő tételek figyelembe vételével történik. Vége a szuperbruttónak A néhány év alatt megtanult szuperbruttósítás 2013-tól teljes mértékben kivezetésre kerül, így az összes jövedelmet 16% adó terheli. A változás a havi 202 000 Ft feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni hívta fel a figyelmet a változásra Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere. Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10%- os egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi 1 millió forintig azonban a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulékemelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából. Jó hír a biztosítottaknak Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. Korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek mondta Mochlár Orsolya. A szakértő rámutatott, hogy újradefiniálásra került
az adómentes szolgáltatások köre is, a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékok legalább 10 éven keresztül történő folyósítására van szükség, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie. Az üzleti biztosítások terén is több változás lép életbe. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes. Jövőre is megéri a cafeteria Jövőre is érdemes lesz a béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után 2013. január 1-jétől a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után mintegy 36 százalékos, költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett utalt rá Mochlár Orsolya. Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely jövőre immáron 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a hideg (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem
lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett 2013. január 1- jével. Említést érdemel, hogy az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör 2013-tól jelentősen bővül. Ezekre példa többek között a felsőoktatás keretében fizetendő költségtérítés, kollégiumi díj valamint az albérleti díj megtéríthetősége gyermekenként, évente a minimálbér összegéig; a közüzemi díjak finanszírozásának támogatása havonta a minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztóknál vagy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása bizonyos feltételekkel szintén havonta a minimálbér 15 százalékáig. Kettős adóztatás A 2013. évi adótörvény-módosítási csomagtól függetlenül fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2012. október 31-én megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény alapján munkaviszonyból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban. Ennek értelmében a foglalkoztatással kapcsolatos körülmények komplexebb vizsgálatára lesz szükség a külföldről Magyarországra, valamint a Magyarországról külföldre kiküldöttek munkaviszonyból származó jövedelmének adóztathatóságának eldöntéséhez. Szűkül az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek köre, miszerint 2013-tól a zárt körben kibocsátott értékpapír esetében az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A módosítás következtében a zárt körben kibocsátott értékpapírok tartós befektetési számlán történő elhelyezésére 2013-tól nem nyílik mód. Társadalombiztosítást és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások között meg kell említeni, hogy a magánnyugdíjpénztár tagoknak is lehetőségük lesz megállapodást
kötni az állami nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében valamint, hogy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás ( eho ) terheli 2013-tól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományokat. Adómentes juttatások cafetéria I. Adómentes juttatások Ingyenes számítógép használat A munkáltatónak lehetősége van ingyenesen, vagy kedvezményesen számítógép használatot biztosítani a munkavállalója részére. A juttatás célja az otthoni számítógép használat elősegítése, mely történhet természetben, vagyis a munkáltató tulajdonában lévő számítógép átadásaként (de nem a tulajdonába), vagy utalvány formájában. Ez utóbbinál a felhasználás jogszerűsége, vagyis, hogy a nevesített utalvány elköltése ténylegesen is számítógép használatra történjen a munkavállaló felelőssége. A juttatás felső korlát nélkül adható. Kockázati biztosítás A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló egyéni haláleseti élet-, baleset- és betegség biztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben a kockázati alapú biztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a biztosítási esemény
bekövetkezésekor a kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). További feltétel, hogy a biztosító kizárólag a kockázati esemény (betegség, baleset, halál) bekövetkezésekor adhat juttatást. A juttatás adómentes felső korlátja a biztosítási díjhoz kapcsolódik, mely nem haladhatja meg a minimálbér 30%-át, vagyis havi 30.450 Ft-ot. Teljes életre szóló biztosítás A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) életbiztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben az életbiztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, az elérési, haláleseti kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). A juttatás adómentességének nincs felső korlátja, így a rendszeresen fizetett biztosítási díj bármekkora lehet. Védőszemüveg juttatás A munkáltató a számítógép előtt dolgozó munkavállalói részére, az egészségmegőrzés céljából a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget biztosíthat.bizonyos körülmények között ez a fajta juttatás kötelező juttatási elemként is megjelenhet, amennyiben a munkavállalónak igazolhatóan nem megfelelő az általa használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez. Ehhez a juttatáshoz szükséges, hogy a munkavállaló legalább 2 évente orvosi vizsgálaton igazoltan részt vegyen. A juttatás felső korlát nélkül adómentes, mely történhet úgy, hogy a munkáltató veszi meg a védőszemüveget és adja át a munkavállalónak, vagy a munkavállaló veszi meg a védőszemüveget, melynek értékét a munkáltató nevére szóló számla ellenében kapja meg. Lakásszerzési támogatás
A munkáltatónak lehetősége van rá, hogy a munkavállalónak hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján vissza nem térítendő támogatást nyújtson (ideértve a kizárólag munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) lakásvásárlásra. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt. Lakáshitel törlesztési támogatás A munkáltatónak 2014-től lehetősége van, hogy hozzájáruljon a munkavállaló fennálló lakáshitelének a törlesztéséhez. A juttatást kizárólag hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján lehet folyósítani. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt. Munkába járás költség-kiegészítése (39/2010 (II.26.) Korm. rendelet alapján) A munkáltatónak 2010. május 2-ától a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II.26.) kormányrendelet alapján kötelessége megtéríteni a munkavállaló közösségi közlekedési eszközön történő napi munkába járáshoz kapcsolódó (amikor a munkahely és lakóhely nem azonos településen található) bérlet, vagy jegy költségeinek legalább 86%-át. Ez egy kötelező térítés, azonban a munkáltató döntésétől függően megtérítheti akár a 86%-on felüli 14%-os részt is teljesen adó- és járulékmentesen, amely akár beletartozhat a Cafeteria rendszerbe. Sporteseményre szóló belépőjegy A munkáltatónak 2010. augusztus 18-ától lehetősége van, hogy
adó- és járulékmentes juttatásként átvállalja munkavállalójának a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló (akár a Forma 1 Magyar Nagydíjra is) belépőjegyének, vagy bérletének a költségét. Ezen juttatás kizárólag a sportesemény látogatására vonatkozik és nem szabad összekeverni az ún. fitness belépőkkel. A juttatás 2014-től felső korlát nélkül adható teljesen adó- és járulékmentesen akár sporteseményre szóló belépőjegyre elkölthető utalvány formájában, akár a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében. Kulturális szolgáltatás A kifizetőnek (tehát nem csak a munkáltatónak) lehetősége van arra, hogy adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállaló által igénybe vett kulturális szolgáltatások költségeihez évi 50.000 Ft értékben. Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A mozijegy nem minősül kulturális szolgáltatásnak! A juttatás adható kulturális szolgáltatásra elkölthető utalvány formájában, vagy a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében. Ingyenes védőoltás A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adóés járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállalója egészségének a megőrzése céljából igénybe vett, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltás (vakcina és az oltás beadásának) költségeihez. Bölcsődei szolgáltatás A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adóés járulékmentes juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója
gyermekének bölcsődei ellátásának költségeihez. A juttatás (bár még kevés az ilyen lehetőség) bölcsődei szolgáltatás igénybe vételére jogosító utalvány formájában, vagy az igénybe vett bölcsődei szolgáltatásról szóló számla ellenében adható. II. Béren kívüli juttatások (cafeteria) A béren kívüli juttatások az Szja tv. -ben felsorolt nevesített juttatások lehetnek, melyek 2015-től, a költségvetési és adó törvény elfogadott, végleges szövege szerint éves szinten összevontan 450.000 Ft értékben adhatóak béren kívüli juttatásként. Ebben a körben 250 ezer forintos összevont összeghatárig a kifizetők továbbra is a jelenlegi 35,7 %-kulccsal adóznak. Amennyiben a SZÉP kártyára utalt összeget nem számitva túllépik ezt a 200 000 Ft-os kerethatárt, akkor emelt, 51,17%-os kulcccsal adóznak. A SZÉP kártya esetében 200 000 és 450 000 Ft. közötti összegig is marad a korábbi 35,7%-os adókulcs. A 450 ezer forintot meghaladó juttatások, vagy a juttatások egyedi értékhatárait, meghaladó juttatások adóterhe is 51,17 %. Erzsébet utalvány 2013-tól az étkezési utalványokat váltotta fel a béren kívüli juttatások között. Kizárólag az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. bocsáthatja ki. Az utalvány fogyasztásra kész étel és melegétel vásárlására jogosít. Béren kívüli juttatásként havonta max. 8.000 Ft értékben lehet biztosítani. Munkahelyi étkezde Amennyiben a munkáltató rendelkezik munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel, akkor lehetősége van, hogy béren kívüli juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója üzemi étkezdében
történő étkezésének költségeihez. A juttatást a munkáltató kizárólag a munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen elkölthető utalvány formájában biztosíthatja. Béren kívüli juttatásként havonta max. 12.500 Ft értékben lehet biztosítani. Iskolakezdési támogatás A juttatás az iskoláskorú, közoktatási intézményben (tehát kizárólag általános iskola, középiskola, szakiskola) tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújt segítséget. Az iskolakezdési támogatás kizárólag tankönyv, taneszköz, vagy ruházat vásárlására jogosít. A juttatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, melynek béren kívüli juttatáskénét adóztatott felső korlátja 30.450 Ft évente és gyermekenként. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás A juttatás az önkéntes pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállalás formájában valósul meg. Az Önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár célja a tag részére az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott/támogatott de gyakran igénybe vett egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások finanszírozása. Béren kívüli juttatásként havonta max. 30.450 Ft értékben lehet biztosítani. Önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás Az önkéntes nyugdíjpénztár a tag (munkavállaló) egyéni számláján összegyűjtött tőke hozammal növelt értékét a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően a pénztártag részére egy összegben kifizeti, vagy havi járadékként folyósítja. Ennek célja a munkavállaló öngondoskodása a nyugdíjas éveire. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni számlán lévő összeg kamatadó-mentes befektetésnek minősül, továbbá a számlán lévő összeg örökölhető. Béren
kívüli juttatásként havonta max. 50.570 Ft értékben lehet biztosítani. Utazási bérlet formájában adott juttatás A munkáltatónak lehetősége van, hogy a munkavállaló adott településen belüli munkába járáshoz havi, vagy éves helyi bérletet biztosítson. Ennél a juttatásnál arra kell odafigyelni, hogy kizárólag helyi utazási bérlet adható. Béren kívüli juttatásként max. a bérlet árát lehet biztosítani. Iskolarendszerű képzés munkáltatói támogatása A munkáltatónak lehetősége van, hogy támogassa a munkavállalója iskolai rendszerű képzésének költségeit. Azok az oktatások tartoznak ide, amely képzések a munkavállaló által betöltött munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálják, és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el, illetve ha a képzés a munkáltatónál történő tevékenységéhez/munkavállalásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza meg. Iskolarendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmáról a szakképzésről szóló törvényben olvashatunk. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Béren kívüli juttatásként évente max. 253.750 Ft értékű támogatást lehet biztosítani. Széchenyi Pihenő Kártya A 2014. évben hatályos Szja törvény alapján a Széchenyi Pihenő Kártya közismertebb nevén a SZÉP kártya formájában történő juttatás során a munkáltató 3 különböző alszámlára utalhatja a béren kívüli juttatásként viselkedő támogatást, melyet a munkavállaló szálláshelyhez, étteremhez és szabadidő
eltöltéséhez kapcsolódó költségek fedezetére tud majd felhasználni. Béren kívüli juttatásként évente max. 450.000 Ft értékű juttatást lehet adni. Üdülési szolgáltatás Amennyiben munkáltatónak van a tulajdonában, illetve vagyonkezelésében üdülő, akkor lehetősége van a munkavállalója részére ebben az üdülőben béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást biztosítani. Az üdülési szolgáltatásban részesülhet a munkavállaló közeli hozzátartozója is. Béren kívüli juttatásként évente és személyenként max. 101.500 Ft értékű juttatást lehet adni. Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói adomány A juttatás az önkéntes jellemzően az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállaláson felül, mint munkáltatói adomány valósul meg. A munkáltatói adomány minden esetben a munkáltató által kiválasztott célzott szolgáltatásra vonatkozik, melyet a munkavállaló kizárólag erre a meghatározott egészségügyi-, egészségvédelmi, stb. szolgáltatások finanszírozása szolgáltatásra költhet el. FONTOS, hogy ez a juttatás béren kívüli juttatásként adózik, viszont nem tartozik bele a 450 000 Ft-os kerethatárba, így akár azon felül is adható. Béren kívüli juttatáskénti adóterhelés mellett évente és munkavállalónként max. 101.500 Ft értékben adható. III. Egyes meghatározott juttatások Ezen juttatások adóterhelése 51,17 %. Jellemzően utalvány formájában szokták ezeket a juttatásokat biztosítani, viszont azok az utalványok, amelyek kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosítanak, azok nem tartoznak ebbe a juttatási körbe. Ajándékutalvány csekély értékű ajándékként
A munkáltató számára biztosított annak lehetősége, hogy bizonyos események, évfordulók, ünnepek stb. alkalmával, akár ajándékutalvány formájában, évente három alkalommal csekély értékű ajándékban részesítse a munkavállalóját. Az ajándékutalványt a munkavállalón kívül annak közeli hozzátartozója részére is lehet juttatni. A munkáltató a juttatást a leggyakrabban utalvány formájában adhatja, melynek az értéke alkalmanként nem haladhatja meg a 10.150 Ft-ot. ZVDDSZ: Közszolgáltatók fóruma rajtunk múlik, hogy milyen lesz Sóhivatal: ezzel a szóval minősítette egy kommentelő az állami közszolgáltató társaságok konzultációs fórumának megalakulásáról szóló előzetes hírt. Nagyon korai ez a minősítés- mondtuk erre. Időközben február 12-én hivatalosan is megalakult az öt állami vállalatcsoportot (MÁV, Volánportfólió, Posta, Víziközmű ágazat, villamosenergia-ipar) valamint kormányzati és munkáltatói szervezeteket is magába integráló szervezeti keret. A Munkástanácsok Országos Szövetsége katalizátorként nagy erőfeszítéseket tett a fórum tető alá hozatalában. Vitathatatlan: nagy munka volt, amelyben komoly szerepet vállaltak kormányzati tényezők és más konföderációk is. A mintát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szolgáltatta, ahol a munkavállalói oldal mellett a munkaadói és a kormányzati oldal próbál meg közös nevezőre jutni a munka világának kérdéseiben.
Az említett társaságcsoportok részt vettek és részt is vesznek az országos fórum (VKF) munkájában, ám a versenyszféra mellett eltörpültek az állami tulajdonú vállalatcsoportok kérdései. Ezért született meg az ötlet egy új szervezeti keret életre hívásáról. Közel egy éves vajúdás után szárba szökkent a kezdeményezés. Most még nehezebb fejezet következik: tartalommal megtölteni az egyelőre üres struktúrát. Rövidesen eldől, hogy egy, eggyel több sóhivatal lesz, vagy az érdekegyeztető rendszer egy új életképes hajtása nőtt ki. Egyáltalán nem mindegy, hogy kik képviselik ezen munkaügyi kapcsolatokban résztvevő szervezeteket. Az kétségtelen, hogy a legnagyobb érdekérvényesítő képességgel a MÁV rendelkezik. A többi ágazat társadalompolitikai szerepe ugyancsak elhanyagolhatatlan, szakszervezeti képviselőik felkészültségén, rátermettségén múlik, mennyire tudják képviselni ágazatuk érdekeit. Mindenesetre az a veszély fennállhat, hogy a valamely ágazat önkéntelenül is ránehezedik a fórumra. Az is hátráltathatja, az érdekegyeztető mechanizmus folyamatát, hogy a benne résztvevő konföderációk különböző érdekektől vezéreltetve, visszafogják az alulról érkező kezdeményezéseket. A szűk mozgástérre hivatkozva (ami részben igaz is) a konföderációk keveset vállalnak, nem zászlós hajók, holott a szakszervezeti struktúra húzó ereje kellene, hogy legyenek. Az ágazati és a munkahelyi szint a területe az érdekképviseleti és érdekegyeztető mérkőzéseknek. A legcsekélyebb eredményekért is pokolra kell menni. Zöldágra vergődni a munkaadói oldallal a munkavállalók nagyobb csoportjait érintő kérdésekben, gyakran bozótharcra kényszeríti a szakszervezeti képviselőket. Visszatérve a fórumhoz: több, mint 100 ezer munkavállaló
képviseletéről van szó, és ez nagy erő és egyúttal nagy felelősség is. A szektorban 3 éves 30%-os bérmegállapodás van érvényben. A 2017. év és a 2018. évi kétszámjegyű bérfejlesztés és a bérminimumok komoly emelése ugyan nem oldotta meg a foglalkoztatás-politikai gondokat, ám vitathatatlan, hogy volt hatása. És már is fel van adva a lecke a fórumnak: 2019. évre szóló 5%-os béremelés erős érzelmi hullámverést okozhat a munkavállalókban. Ezért hamarosan napirendre kell tűzni a 2019. évi bérmegállapodás újranyitásának kérdését! És a korkedvezmény kompenzációjáról szóló munkaanyag pallérozása is terítéken kell, hogy legyen! Sóhivatal? Úgy a konföderációs, mint az ágazati, valamint helyi szinteken tevékenykedő érdekvédőknek szellemi és akarati erőiket mozgósítani kell, hogy valóságos érdekegyeztetés legyen. Azonban egyes érdekvédőknek fel kellene hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy alibi tevékenységgel fedik el tartalmi (érdekvédelmi) munkájuk pőreségét. Az operettérdekvédelem előbb-utóbb lelepleződik. Mindenesetre itt van egy szervezeti keret, rajtunk múlik, hogy milyen lesz! Zalaegerszeg, 2018. február 14. Horváth László elnök Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete
EZA Contributions to social dialogue 29 published: Digital World of Work In an academic-practical education project in the 2016/2017 education year, the European Centre for Workers Questions (EZA), in conjunction with the research Institute for Advanced Studies (IHS) commissioned by the Österreichisches Zentrum für Arbeitnehmerbildung (ÖZA, Austrian Centre for Workers Training), contributed academic findings on digitalisation and the labour market to the seminars of five education partners from the EZA network, and enhanced this knowledge with experience from the practice of workers organisations. This Digital World of Work research report is the result of the cross-fertilisation of academia and practice. It gives inter alia an insight into the most important digitalisation phenomena, describes the basic research into the possible employment effects, and explains the main academic theses and approaches. But more than anything it gives recommendations from academic analysis especially for the activity of workers organisations. he brochure is published in German, English, Spanish and Croatian, authors are Susanne Kirchner and Barbara Angleitner, Institute for Advanced Studies (IHS).