Magyar Edzők Társasága Tata szeptember Dr. Sáfár Sándor PhD. Zalka András Szakkollégium. egyetemi adjunktus

Hasonló dokumentumok
"Emeljük a szintet 2. Képzési Nap. Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés.

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ EDZÉS TERVEZÉS EDZÉS MÓDSZEREK

EDZÉS TERVEZÉS EDZÉS MÓDSZEREK

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények Alapfogalmak

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZEMÉLYRE SZABOTT TERHELÉSSZABÁLYOZÁS AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI SPORTOKBAN

Tesztelés, edzéstervezés tudományos és gyakorlati megközelítés (készült Kurt Jensen eladása alapján) Eladó: Melis Zoltán Szövetségi Kapitány

Életkor: Kondicionális állapot: Becsült: nagyon gyenge, gyenge, közepes, jó, nagyon jó, kitűnő, Tesztelt: Sport/versenyszám:

UEFA A. SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS május Készítette: Artner Tamás

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Gyorsaság fejlesztése

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

A változás kezdete. Mit csináljunk másként és főleg hogyan?

A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban

A teljesítmény élettani háttere- Magyar Edzők Társasága Továbbképzése Február Dr. Mészárosné dr. Seres Leila

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt

Energia források a vázizomban

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Az állóképesség élettani háttere és mérésének lehetőségei

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

ensport Futó labordiagnosztika Vizsgálati eredmény A TUDATOS TELJESÍTMÉNY Csécsei Zoltán Vizsgálatot értékelte: Sipos Fanni

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ UTÁNPÓTLÁS LABDARÚGÁSBAN

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Hosszú távú edzéstervezés az evezés versenysport célú felkészítésében

Versenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor

Kardiovaszkuláris tréning

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

nem minden esetben az optimum!

24 hetes felkészülés a félmaraton lefutására

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Sportolók ergospirometriás vizsgálati eredményeinek értékelése

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 25%.

Mérkőzés- és teljesítményanalízis. GPS és Polar rendszerrel

Az egészség fogalma. Nem a betegség hiánya, annál sokkal több. Testi-lelki harmónia jellemzi. (Testi és mentális egészség)

UEFA A A GYORSASÁG MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN

EGYÉNI TAPASZTALATAIM A MARATONI FELKÉSZÜLÉSRŐL

Vitorlázás 12. évfolyam

FUTÓ GYORSASÁG FEJLESZTÉSE

m (gondolatébresztő)

intervall Dr. Petrekanits Máté Botos Antal

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Fogalmi meghatározás

Általános bemelegítés

24 hetes felkészülés a félmaraton lefutására

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság


A karate edzés során fellépő terheléspihenés összefüggésének elméleti ismertetése, Elfáradási tünetek jellemzői és ennek használata az edzői munkában

Sportágspecifikus. teljesítménydiagnosztika nemzetközi kitekintés

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

Tájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

DBands alkalmazások a labdarúgásban

SPORTÉLETTAN ALAPJAI. Magyar Edzők Társasága február Dr. Uvacsek Martina

Mit csináljunk másként és főleg hogyan? Terhelési sajátosságok és eltérések vizsgálata. Klink Zoltán U20 válogatott erőnléti edző

Vitorlázás 10. évfolyam

Vincze Virgil. 1. A karate edzések felépítése. 2. Felkészítés a napi edzői munkában: Versenyzők


AZ EVEZÉS SPORTÁG ENERGETIKAI HÁTTERE

Edzésterv készítése a tájfutó utánpótlás korosztály részére

A standardizált CATAPULT edzés- és mérkőzésriportokban előforduló paraméterek listája (labdarúgás 1.7)

Vitorlázás 9. évfolyam

Modern sporttudományi tesztek a kondicionális fejlesztésekben

Edzéselméleti alapok alkalmazása az utánpótlás nevelésben Gera Tibor

Mérkőzésterhelésen alapuló kondicionális képességfejlesztés labdajátékokban

Mit csináljunk másként és főleg hogyan? Terhelési sajátosságok és eltérések vizsgálata. Klink Zoltán U20 válogatott erőnléti edző

Sebesség növelő gyorsító futó edzések, sprint, VO2max

Technológiai fejlesztések tapasztalatai a sportban. Bezzeg Péter ArguScan Kft. fejlesztő mérnök

MAKET Szakmai Füzetek 1. KERÉKPÁROS EDZÉSTARTOMÁNYOK november

EDZÉSTERVEZÉS SZABÁLYAI, Gyakorlatias Megvilágításban

A terheléses vizsgálatok értékelése. Szabó Tamás NSK SDI

Rövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában

Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés az utánpótlásban, amatőr csapatnál

Teljesítménydiagnosztika az utánpótlás edzői gyakorlatban

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok

Gyorsaságfejlesztés a csapatsportokban, a gyorsaság, az agilitás és az SAQ módszertani fejlesztése a csapatsportokban

Az eredmények értelmezése

Versenyben az idővel. Pragmatikus felkészülés amatőr sportolóknak

Edzésterv fizikai tesztek teljesítéséhez

UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS. Élettan és edzéselmélet alapjai. Sáfár Sándor


Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés, periodizáció

Edzésterhelés, elfáradás, alkalmazkodás. Rácz Katalin

EMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban. Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve év. Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila

Edzésterhelés, elfáradás, alkalmazkodás

Obes betegek gyógytornája

SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

VO2 Max Teszt. ASEA jelentés a VO2 MAX sportolók állóképesség javulás kísérletéről július

Izom energetika. Szentesi Péter

Motoros képességek mérésének, értékelésének és fejlesztésének lehetőségei a labdarúgásban

Az edzés tervezése. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar. Készítette: Hódi Anikó. Fogalmi áttekintés

Átírás:

Állóképesség fejlesztése, általános megközelítés élettani, általános edzéselméleti és sportágspecifikus szempontból, állóképesség fejlesztését szolgáló módszerek, teszt-rendszerek Magyar Edzők Társasága Tata 2017. szeptember 18-19. egyetemi adjunktus Dr. Sáfár Sándor PhD. Zalka András Szakkollégium 1

Steady state állapot Percventilláció: 50-70 l/perc Pulzusszám: <Anaerob küszöb Hullámzó jellegű folyamatos munkavégzés Terhelés összegét tekintve aerob, de változó időtartamú munkaszakaszok anaerob energianyerést jelentenek. O 2 szükséglet = O 2 kínálat 4-5 perc tartós, egyenletes munka

Oxigén felhasználás a terhelés függvényében Pavlik Gábor A terhelésnövekedés aerob körülmények között marad addig a szintig, ahol a pulzusszám, vérnyomás, percventilláció, oxigénfelvétel változói a nyugalmi szinthez képest ugyan megnőnek, de huzamosabb ideig állandó szintet mutatnak.

Vita maxima jellegű szervezeti változások Olyan esetekben, amikor a vita maxima szervezeti változások alakulnak ki, de a terhelés időtartama rövidebb annál, minthogy az O 2 hiány: Jelentős szabályozási változásokat okozzon a mozgásvégrehajtás sebességében, a mozgásszabályozás külső megjelenésében. Kívülről egyensúlyban lévő helyzetnek látszik a munkavégzés. (400 m síkfutás, 100 m úszás) Látszólagos steady state!

KOR Nagyon gyenge NŐK Relatív VO 2 max (ml/kg/min) Gyenge Közepes Jó Kiváló Legjobb 13-19 <25.0 25.0-30.9 31.0-34.9 35.0-38.9 39.0-41.9 >41.9 20-29 <23.6 23.6-28.9 29.0-32.9 33.0-36.9 37.0-41.0 >41.0 30-39 <22.8 22.8-26.9 27.0-31.4 31.5-35.6 35.7-40.0 >40.0 40-49 <21.0 21.0-24.4 24.5-28.9 29.0-32.8 32.9-36.9 >36.9 50-59 <20.2 20.2-22.7 22.8-26.9 27.0-31.4 31.5-35.7 >35.7 60+ <17.5 17.5-20.1 20.2-24.4 24.5-30.2 30.3-31.4 >31.4

KOR Nagyon gyenge FÉRFIAK Relatív VO 2 max (ml/kg/min) Gyenge Közepes Jó Kiváló Legjobb 13-19 <35.0 35.0-38.3 38.4-45.1 45.2-50.9 51.0-55.9 >55.9 20-29 <33.0 33.0-36.4 36.5-42.4 42.5-46.4 46.5-52.4 >52.4 30-39 <31.5 31.5-35.4 35.5-40.9 41.0-44.9 45.0-49.4 >49.4 40-49 <30.2 30.2-33.5 33.6-38.9 39.0-43.7 43.8-48.0 >48.0 50-59 <26.1 26.1-30.9 31.0-35.7 35.8-40.9 41.0-45.3 >45.3 60+ <20.5 20.5-26.0 26.1-32.2 32.3-36.4 36.5-44.2 >44.2

Legmagasabb relatív VO 2 max sportolóknál (ml/kg/min) VO 2 max (ml/kg/min) 96.0 Sportoló Nem Sportág Espen Harald Bjerke Férfi Sífutó 96.0 Bjorn Daehlie Férfi Sífutó 92.5 Greg LeMond Férfi Kerékpáros 92.0 Matt Carpenter Férfi Maraton 92.0 Tore Ruud Hofstad Férfi Sífutó 91.0 Harri Kirvesniem Férfi Sífutó 88.0 Miguel Indurain Férfi Kerékpáros 87.4 Marius Bakken Férfi 5 km futó 85.0 Dave Bedford Férfi 10 km futó 85.0 John Ngugi Férfi Mezei futó 73.5 Greta Waitz Nő Maraton 71.2 Ingrid Kristiansen Nő Maraton 67.2 Rosa Mota Nő Maraton

VO 2 max változása gyerekeknél

Gyerekek és felnőttek pulzusának és VO 2 érték alakulása progresszív terhelés alatt

VO 2 max alakulása a kor változásával

Energiaszolgáltatók rendszerének a bázisa különböző sportágakban McArdle et al (2007), Brooks et al (2000) 11

Wasserman et al (1994)

CORI - KÖR

Állóképesség fejlesztésének módszerei Szakaszos Tartós

Marathoni módszer és hatásai (VO 2 max 50-80%?) Ciklikus mozgás. 140-160 ütés/perc munkapulzus. Állóképességi alkalmazkodás első foka.

Maratoni módszer edzés jellemző változásai Max VO 2 60-70% Pl. 30 perc tartós futás Izomglikogén csökkenése, testsúly csökkenése (folyadék vesztés), izom és izületi fájdalmak Zsírégetés Vércukor homeosztázis javul Hormonrendszer homeosztázisa javul Megnövekedett lipoprotein-oxidáció Megnövekedett balkamra, ütőtérfogat Bradycardia Javuló vénás keringés Javuló vérnyomás szabályozás Javuló izom-kapillarizáció Hőmérséklet-szabályozás javul Légzési rendszer javul, gazdaságosság Növekvő mitokondria szám Növekvő glikogén tároló lehetőség Növekvő plazma mennyiség Csökkenő zsír

Fartlek módszer Gösta Holmer (1912-es stockholmi olimpián bronzérmet szerzett tízpróbában.) Gunder Hagg 10 világcsúcsot állított fel Holmer fartlek módszerével.

A klasszikus Fartlek módszer azt a terhelési formát jelentette, amit főleg az északi síkfutók honosítottak meg, miszerint kellemes erdei terepen a folyamatos futás közben belső érzéseik függvényében pihentnek érzett szakaszok közé nagyobb sebességű fáradásérzésig tartó futó szakaszokat iktattak be, megállás nélkül. Ezáltal egy-egy gyorsító szakasz pulzusszáma a 140-160 ütés/perc pulzusról akár 170-180 ütés /perc pulzusszámra is emelkedhetett. A terhelés jellemzője egy hullámzó ritmusú, de tartós keringésrendszer edzés, de mindig a sportoló érzései jelentették a szabályozó faktort.

Klasszikus Fartlek fajták 4 perc 4 perc 1 p 1 p 4 perc 4 perc 1 p 1 p 4 perc 4 perc 1 p 1 p 4 perc 4 perc 1 p Watson Fartlek: (10 km-es, 5, km-es, 3 km-es és rövidebb terepversenyekre való felkészüléshez). 10 perc bemelegítés után 8X4 perc gyors futás, egy perc pihentetőbb szakasszal, utána 10 perc levezetés. 3 perc 3 perc 1 p 1 p 3 perc 3 perc 1 p 3 perc 1 p 3 perc 1 p Saltin Fartlek: (5 km-es, 3 km-es, 1500 m-es felkészüléshez). 10 perc bemelegítés után 6X3 perc, egy perc pihentetőbb szakasszal, 10 perc levezetés. 75 150 60 120 Astrand Fartlek: (800 méteres felkészüléshez). 10 perc bemelegítés után 3 sorozat: 75 másodperc teljes erőből, utána 150 másodperc joggal vagy kocogással, majd 60 másodperc teljes erőből, utána 120 másodperc joggal vagy kocogással.

Fartlek terhelés építése, az alapok 1 1 1 2 2 1 1 3 3 1 1 4 4 1

Sportági terhelésszerkezetek tökéletesen másolhatók a fartlek- edzés módszerével. Sportjátékok erőszükséglet-, energiaszolgáltató rendszer működésének lüktetése, az iramváltások, sportági ritmusok teljes egészében edzhetők. Átmenet a szakaszos edzések rendszere, és a tartós marathoni módszer között. Az aerob és anaerob energianyerési mód váltakozása jól tervezhető célszerű alkalmazkodásokat alakít ki. Fartlek edzés a pulzusszám emelkedését az átlagsebesség növekedését, a maximális oxigén-felvételi kapacitás kihasználásának növekedését jelenti. Hatásaiban megegyezik a maratoni módszer hatásaival, de magasabb terhelési értékeknek megfelelően erősebb a kevert hatás.

Fartlek legjellemzőbb élettani hatásai Szívizomfal vastagodása, kamra térfogat növelése. Az összes izomrost típus oxigén kihasználásának mértékét javítja. Anaerob küszöbhöz tartozó összehúzódások sebességének szintjét emeli. VO 2 max javulása. Ez edzetlennél 60-65%, edzettnél 80-85%. Tejsav felszaporodás izomban és vérben. CORI-kör fejlesztése. Akarati tényezők fejlesztését is szolgálja. Bizonyos fájdalomérzet megjelenik. Fájdalomtűrő képesség fejlesztése. Edzésterhelés fokozatos növelésére épít. Terjedelmi oldalt az intenzitás oldalára tolja el!

Segíti a sportági mozgásritmusok kialakításában, kimondottan hatásos eszköz a szervek, szervrendszerek összehangolt működésének fejlesztésében. Megoldható segítségével a sportágspecifikus gyorsítás. A mozgástechnikák változatosabb, magasabb sebességi zónában történő megvalósítását edzi. Az ízületeket kevésbé bántja, mint a maratoni edzés, mivel a gyorsító szakaszokban az izomtónus növekedése kisebb mozgásteret hagy a csontvégek eltávolodásának egymástól. Nő a percventilláció, a perctérfogat, nőnek a hőszabályozás szélsőséges értékei.

Intervall edzésmódszer és hatásai (VO 2 max 90-120%) Klasszikus intervall edzés során a pihenési szakaszban a pulzusszám 120 ütés/perc alá nem mehet! Élsportolóknál akár 140 150 ütés/perc! Ha a pulzusszám 120 ütés/perc alá süllyed, akkor a hajszálerek megkezdik összehúzódásukat, és nagyobb munka kell az optimális 180 körüli pulzusérték újbóli eléréséhez.

Aerob intervall edzés jellemző változásai Max VO 2 70-80%, Pl. 5 x 8 min Növekvő tejsav szint Növekvő hőmérséklet Izom és ízületi fájdalom Javuló VO 2 kinetika Javuló gazdaságosság Javuló képesség a VO 2 magas szinten tartásához Növekvő mitokondria szám Növekvő oxidatív enzim aktivitás Javuló oxigéntranszport Tejsav küszöbhöz tartozó sebesség emelkedik Növekvő hexokináz Vércukor hasznosítás nő Javuló keringés Javuló légzés Javuló koordináció

Küszöb edzés edzés jellemző változásai Max VO 2 80-90% Pl. 6 x 3 min Tejsav emelkedése (8-15 mm) Oxigén hiány Tejsav küszöbhöz tartozó sebesség nő Javuló tejsav eliminálódás Javuló tejsav türés Javuló tejsav pufferelés Növekvő VO 2 max Javuló keringés Növekvő szénhidrát lebontási kapacitás (mitokondriális enzimek) Javuló oxygén kihasználás Növekvő számú motoros egység bekapcsolódás Tejsav felhasználás javul Mitokondriumok mennyisége nő Erő nő

Anaerob és mini intervall edzés jellemző változásai Max VO 2 95-150% Pl. 4 x 60 s Foszfát raktárak lemerülése Tejsav 20 mmol/l fölé is mehet Oxigén hiányos állapot Növekvő teljesítmény Rost használat Foszfátok megnövekedett szintézise, regenerációja Növekvő CPK aktivitás Javuló tejsav tolerancia Az izom glikolitikus kapacitása javul Az izom glikogén tárolása nő Erőszint nő Izom keresztmetszete nő Creatin szint emelkedikmegnövekedett myofilament szintézis

Különböző szinten edzettek laktát határterhelése Ǻstrand, 1960

Ismétléses edzésmódszer és hatásai (VO 2 max 80-100%) Az ismétléses edzés különböző versenytávú terhelési szakaszok többszöri végrehajtását jelenti, a szükséges pihenőidő biztosításával, két terhelési ciklus között. A hangsúly az ismétlések számán van, mert a szükséges pihenési idő biztosítása megtörtént. Állóképességi edzéshatást elsősorban az ismétlések száma okoz, ami a versenytávnak megfelelő energetikai hátteret biztosító raktárak bővülését vonja maga után. A munkapulzus értéke a terhelés jellege szerinti versenypulzus érték. Az ismétléses módszer, általában az állóképesség fejlesztés végső stádiumában jelenik meg. Az állóképességi teljesítmény felépítésénél célszerű a lassúbb, kevésbé fárasztó és gyors módszerekkel kezdeni, és fokozatosan növelni az egyre fárasztóbb és "fájdalmasabb" terheléseket, a versenyszerű sebességet a formába hozás időszakára hagyva.

Állóképesség fejlesztő módszerek nehezített körülményei

UEFA/FIFA

UEFA/FIFA

UEFA/FIFA

UEFA/FIFA

Dallas, USA; Labdarúgók eredményei (elit, profi) (U=18) Raven et al (1976)

Yo-Yo tesztek előszobája 20 metre shuttle run test Léger ötlete nyomán Léger et al (1988) 8,5 km/h-ról indulva 0,5 km/h sebességnövelés, 1 perces frekvencia növeléssel!

Klasszikus BÍP - teszt

Yo-Yo Intermittent Recovery Teszt Yo-Yo Intermittent Endurance Teszt 10 mp konstans pihenő 2x20 méter futás 180 fokos fordulással IR1 (10 km/h kezdésnek) aerob közegtől maximális intenzitásig IR2 (13 km/h kezdésnek), anaerob közegtől maximális intenzitásig 5 mp konstans pihenő 15 éves kortól 15 éves kortól

Yo-Yo Intermittent Endurance Teszt Level 1 (YYIET1) 20+20 méter futás 5 másodperc pihenő közepes tempó anerob/anaerob közegben

Yo-Yo Intermittent Endurance Test Level 1 (YYIETL1) stage Speed Level Speed (km/hr) Shuttles (2 x 20m) Level Distance (m) Total Dist. Covered (m) 1 1 8.0 2 80 80 2 3 9.0 2 80 160 3 5 10.0 2 80 240 4 6 10.5 8 320 560 5 6.5 10.75 8 320 880 6 7 11.0 8 320 1200 7 7.5 11.25 3 120 1320 8 8 11.5 3 120 1440 9 8.5 11.75 6 240 1680 10 9 12.0 6 240 1920 11 9.5 12.25 6 240 2160 12 10 12.5 6 240 2400 13 10.5 12.75 6 240 2640 14 11 13.0 6 240 2880 15 11.5 13.25 6 240 3120 16 12 13.5 6 240 3360 17 12.5 13.75 6 240 3600 18 13 14.0 6 240 3840 19 13.5 14.25 6 240 4080 20 14 14.5 6 240 4320

Yo-Yo Intermittent Endurance Teszt Level 2 (YYIET2) 20+20 méter futás 5 másodperc pihenő gyors tempó anaerob közegben

Yo-Yo Intermittent Endurance Test Level 2 (YYIETL2) stage Speed Level Speed (km/hr) Shuttles (2 x 20m) Level Distance (m) Total Dist. Covered (m) 1 8 11.5 2 80 80 2 10 12.5 2 80 160 3 12 13.5 2 80 240 4 13 14.0 8 320 560 5 13.5 14.25 8 320 880 6 14 14.5 8 320 1200 7 14.5 14.75 3 120 1320 8 15 15.0 3 120 1440 9 15.5 15.25 6 240 1680 10 16 15.5 6 240 1920 11 16.5 15.75 6 240 2160 12 17 16.0 6 240 2400 13 17.5 16.25 6 240 2640 14 18 16.5 6 240 2880 15 18.5 16.75 6 240 3120 16 19 17.0 6 240 3360 17 19.5 17.25 6 240 3600 18 20 17.5 6 240 3840 19 20.5 17.75 6 240 4080 20 21 18.0 6 240 4320

U19 elit angol labdarúgók Yo-Yo IE2 tesztje U19 elit angol labdarúgók (n=14) Yo-Yo IE2 tesztje 5 pihenő, anaerob közegben Bradley et al (2011)

Yo-Yo IE2 teszt Bradley et al (2012)

Yo-Yo Intermittent Recovery Teszt Level 1-2 (YYIRT1-2) 20+20 méter futás 10 másodperc pihenő YYIRT1: lassú tempó, aerob közegtől YYIRT2: gyorsabb tempó, anaerob közegben

Yo-Yo Intermittent Recovery Teszt Level 1 Tunéziai utánpótlás labdarúgók (WR 31. hely) 1763.64 (±482.48) méter

Yo-Yo Intermittent Recovery Teszt Level 1-2 protokoll Bangsbo et al (2008)

Yo-Yo Intermittent Recovery Teszt Level 1-2 Bangsbo et al (2008)

Yo-Yo IR1 teszt teljesítménye a különböző szinten edzett sportolóknál Bangsbo et al (2008)

U20 női válogatott 2005. Okt.: Világbajnokságra felkészülés kezdete 2005. Nov.: 1. Makrociklus vége 2006. Jan.: 2. Makrociklus vége 2006. Máj.: VB. Felkészülés kezdete 2006. Jún.: Felmérő 2006. Júl.: Felkészülés vége 2006. Aug.: Utolsó felmérő VB előtt Bangsbo et al (2008)

Yo-Yo IR1 teszt változatos alkalmazása és elért eredményei Bangsbo et al (2008)

Intermittent Recovery Teszt L1 alkalmazása során magasabb teljesítményt ér el a sportoló, ha: legalább 6 hétig tart az adott makrociklus, felkészülés kezdeti szakaszában építjük ki az alap állóképesség megszerzését követően, még a bajnokság és felkészülési mérkőzések előtt, inkább 20+20 méteres mini intervall munka preferált, mint 4x4 percig tartó 90-95%-os maximális intenzitású intervall futás. Bangsbo et al (2008)

Bangsbo et al (2008)

Intermittent Recovery Teszt L2 alkalmazása során magasabb teljesítményt ér el a sportoló, ha: legalább 4-5 hétig tart az adott makrociklus, felkészülés kezdeti szakaszában építjük ki az alap állóképesség megszerzését követően, a felkészülés középső szakaszában még a bajnokság és felkészülési mérkőzések előtt, kb. 30 mp-es 95-100%-os mini intervall munkát végez. Bangsbo et al (2008)

YYIR1-2 review Bangsbo et al (2008)