Jó gyakorlatok a Curie Tehetségpontban A tehetségek iránti igény egyre erőteljesebben jelentkezik, ezért a tehetséggondozás kiemelt fontosságú kérdés. Elkerülhetetlen a tehetséggondozásnak a mindennapi oktatásba történő beépítése, különben a sok alulteljesítő tehetség eleve kimarad a fejlesztésből. Elengedhetetlen azonban a tanórai tehetséggondozáson kívül a tanórán kívüli tehetséggondozás. Részben ezt is az iskolák oldják meg, de egyre nagyobb teret hódítanak az iskolákhoz kapcsolódó, de iskolán kívüli civil szervezetek, az utóbbi időben a tehetségpontok. Azt, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni, csak az alábbi információk birtokában tudjuk megtervezni: - az érintett gyermekek kora; - érdeklődési körük, speciális területük; - milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen képességekkel rendelkeznek; - milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük; - mit tud a pedagógus nyújtani, vagy ki az, aki az adott területen szakmailag kompetens; - mennyire számíthatok a családi háttér támogatására; - a tanuló énképe és perspektívái; - milyen segítőkre (csapatra) támaszkodhatom; - az iskolai pedagógiai klíma kedvez-e ilyen munkának; - milyen feltételrendszer mellett dolgozom (könyvtár, laboratórium, egyéb intézményi és technikai háttér ); - mennyi időt és energiát tudok/akarok befektetni ebbe a munkába; - igénylik-e és elismerik-e valakik ezt az extra teljesítményt. A program megalkotásakor a fentieket vettük figyelembe, a velünk együtt dolgozó tanárok az érintett tanulók/szülők bevonásával a lehetséges utakat és módszereket megválasztottuk közösen. A Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány 1993 óta működik, 1998 óta közhasznú, 2008 óta regisztrált tehetségpont. A versenyek szervezését a Magyar Tehetséggondozó Társaság tagjai kezdték, majd a Curie Alapítvány felvállalta annak folytatását, de továbbra is aktívan közreműködnek a MTT Kémia és
2 Környezetvédelmi Szekciójának tagjai. Így több mint 23 éve vált ismertté a ma már nemzetközivé vált kémia verseny. A környezetvédelmi versenyen 1996 óta vehetnek részt a tanulók, a matematika verseny 5 éves múltra tekint vissza. A kezdetben a tehetségfejlesztést, tehetségek kibontakoztatását csak versenyeztetéssel valósította meg. Az itt szerzett tapasztalatokra építve és e terület kutatási eredményeinek alkalmazásával a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés köre egyre bővült. Missziója a tehetséges gyerekek felkutatása, tehetségsegítés, a tehetséges gyerekekkel foglalkozó pedagógusok képzése. A Curie Alapítvány hálózatot épített ki szolnoki, Szolnok környéki valamint az ország különböző területein s határainkon túli iskolákkal. Igyekszünk feltérképezni az általános és középiskolákban folyó tehetséggondozó programokat. Felhasználva kapcsolatainkat segítséget tudunk nyújtani az egyes tanulóknak a tehetséggondozó programok kiválasztásában, esetlegesen pályaválasztásában. 1.) Helyzetelemzés, amely a programalkotás körülményeit mutatja be. A Curie Alapítvány sajátos helyzetben van, mint Tehetségpont. Alapjában véve iskoláktól függetlenül működik (konkrétan egy iskolához sem tartozik). Kapcsolatban áll különböző általános és középiskolai tanárokkal, sőt az utóbbi időben óvónővel és főiskolai tanárokkal, pszichológusokkal, főiskolai tehetség szakértőkkel bővült az alapítvány munkáját segítők köre. A tanárokon keresztül kapcsolatban állunk az oktatási intézményekkel. A Curie Alapítvány hálózatot épített ki szolnoki, Szolnok környéki valamint az ország különböző területein, s határainkon túli iskolákkal. Igyekszünk feltérképezni az általános és középiskolákban folyó tehetséggondozó programokat. Felhasználva kapcsolatainkat, segítséget tudunk nyújtani az egyes tanulóknak a tehetséggondozó programok kiválasztásában, esetlegesen pályaválasztásában. A Curie Alapítvány programját a vele kapcsolatban álló iskolák tevékenységéhez igazítva állította össze, ugyanis munkáját az iskolákban tanuló diákokra illetve tanárokra vonatkoztatva szervezi és végzi, számukra tehetséggondozó programokat szervez, azok munkáját segíti. Emellett a Curie alapítvánnyal keretszerződésben álló pszichológus tehetségszakértő munkájára ez irányú képzést végző egyetemi tanár tanácsadói tevékenységére számít.
3 A velünk együtt dolgozó tanárok matematika és természettudományos szakterületen dolgoznak, ez irányú tehetségeket gondoznak, ezért az általunk kidolgozott program elsősorban logikai-matematikai és természeti (természettudományos témakörű foglalkozások) tehetségterületekkel foglalkozik, tehát a program erre irányul. Minden szakterületen fontos azonban a kommunikációképesség, a személyiségfejlesztés, így a foglalkozásaink közé bevettünk interperszonális és intraperszonális és nyelvészeti foglalkozásokat is. Kapcsolatot vettünk fel s veszünk fel olyan iskolákkal, tehetségpontokkal, melyeknek testi kinetikus térbeli vizuális és zenei tehetségterületek szerepelnek a profiljukban s számukra bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. A komplex személyiségfejlesztés szempontjából látjuk ennek jelentőségét, fontosnak tartjuk, hogy a programunkban résztvevők nyitottak legyenek más tehetségterületek iránt is. 2.) A tehetségsegítési terület bemutatása (tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetségtanácsadás stb.) Valamilyen szinten - nem azonos mértékben mindegyik tehetségsegítési terület szerepel a programunkban. Tehetségazonosítás: A gyakorlati tehetségazonosítási munkát többféle eljárás alkalmazása, azok eredményeinek komplex felhasználása teheti hatékonyabbá. A tehetségazonításban egyaránt használunk objektív és szubjektív eljárásokat. a szubjektív és objektív eljárások együttes használata növeli a tehetségek azonosításának biztonságát. A gyerekek képességeinek megállapítása egy hosszú folyamat. Ahhoz, hogy megbízható képünk legyen a gyerekek képességéről, különböző források felhasználásával kell információt gyűjteni. Elsődlegesen a tanulók tanórai szereplése és tanórai teljesítménye ad információt. Az osztálytermi módszerek, gyakorlatok és tapasztalatok gátolhatják és serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. A gyermek adottságainak megfigyelése mellett fontos kérdés, hogy az iskolai, osztálytermi környezet maximális lehetőséget nyújt-e az adottságok gyakorlásához, a képességek kibontakoztatásához. Objektív eszközként a velünk kapcsolatban álló pedagógusok különböző teszteket használnak (tanulási stílus, motivációs teszt, stb.).
4 Ezek alapján feltérképezhető, kik azok a tanulók, akik amellett, hogy motiváltak, jó logikai képességekkel rendelkeznek. A kiváló matematikai gondolkodású gyerekek már korán nagy érdeklődést mutatnak a számok iránt. Gyakran érzelmileg fordulnak a számok felé, némelyeket megszemélyesítenek, lehetnek kedvenc számaik, és olyanok, amelyeket csúnyának tartanak. Szeretik a számjátékokat, élvezettel számolnak, keresnek és találnak összefüggéseket. Szeretik a kirakójátékokat, a téri rejtvényeket, mintákat. Játékaikat rendszerezik, szortíroznak, osztályba sorolnak sok mindent. Ezeknek az információknak a birtokában igyekeznek foglalkozni a kollégáink a tanulókkal, elsősorban tanórán. A jó képességű tanulókat nívócsoportos kiscsoportos oktatásban részesítjük (részesítik a kollegák) majd különböző tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozásokat szerveznek, melyekre már a tehetségígéreteket, s motivált tanulókat vonják be. Ezekre a foglalkozásokra önként is jelentkezhetnek a tanulók, de a szaktanár javaslata döntő mértékben játszik szerepet. A kiscsoportos foglakozásokon újabb vizsgálatokra kerül sor. a.) A tehetségazonosítást a velünk kapcsolatban álló iskolák többségében a szaktanár végzi, aki az osztályfőnök véleményére is támaszkodik. b.) a Curie Tehetségpont által szervezett foglalkozások keretén belül pszichológiai teszttel állapot felmérést végez a pszichológusunk, aki az értékelést az osztályfőnökkel megbeszéli, tájékoztatja a szülőt is, sőt konzultációs lehetőséget biztosít a tanuló számára is. Az azonosítási folyamat legfontosabb faktora a gondozás. A tehetségazonosítás a mindennapi tehetséggondozás során valósulhat meg a leghatékonyabban. Tehetséggondozás: A tematikába rendezett tartalom fejlesztés fókuszai: - gondolkodás fejlesztése: problémamegoldás, induktív következtetések, deduktív gondolkodás, analógiák ismerete, mennyiségi és valószínűségi következtetések, kritikai gondolkodás - megismerési képességek fejlesztése: információszerző- és feldolgozó képesség, kommunikáció, szövegalkotás - kreativitás fejlesztése: ötletek, divergens gondolkodás, problémaérzékenység, újrafogalmazás, transzferálás
5 A tehetségfejlesztés nem jelentheti egyszerűen csak a nagyobb mennyiségű ismeretanyag elsajátítását, vagy a különböző képességek edzését. (Természetesen erre is szükség van.). A tehetségígéretek a determinációs tényezők bonyolult kölcsönhatásaiban alakulnak. Egyéni boldogulásukhoz több tényező együttes fejlesztésére kell koncentrálni. A gyerek csak akkor képes manifesztálni képességeit, ha erre lehetőséget és bátorítást kap. A fejlesztés különösen fontos a hátrányos helyzetű, kulturálisan eltérő csoportokhoz tartozó és/vagy valamilyen képességdeficittel küzdő gyermekek esetében. Ebben a körben nem szabad az aktuálisan mutatott képességekből kiindulni, hanem célzott fejlesztés során a megfigyelt tevékenységük és eredményességük alapján kell megítélni a bennük rejlő potenciált. A fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Tehetségtanácsadás: Igény szerint, tanulóra és szülőre, esetenként tanárokra vonatkoztatva történik. 3.) A program céljának meghatározása (annak részletezése, hogy kik számára készítették a programot, milyen célokat fogalmaztak meg) A programban óvodáskorú gyerekektől érettségiző tanulókig vesznek részt. Céljaink: minél hamarabb derüljön ki, lehetőleg már óvodáskorban, hogy ha egy gyereknek valamely területen kiemelkedő adottságai vannak, Minél több tanuló találjon rá már az alsóbb évfolyamokon adottságainak, hajlamainak és érdeklődésének legjobban megfelelő területre, melyben produktív s sikeres lehet. Biztosítsuk a tanulóknak azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik képességeik hatékonyabb kibontakoztatását és fejlesszük személyiségbeli háttértényezőket is. Konkrét cél: a tanulóik egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, a személyiség sokoldalú kibontakoztatása, a tanulók kellő motiválása.
6 4.) A tehetségsegítő programba történő beválogatás (szempontja, módszerei, válogató személy kompetenciája) Szempontjai: a.) Motiváció A motiváltságra a következő tulajdonságokból következtethetünk: megismerésvágy, széles és/vagy mély érdeklődés, elmélyültség, kitartás, kihívás keresése, magas célok és teljesítményigény, tökéletesre való törekvés A programba első körben jelentkezés alapján kerülnek a tanulók. Azok jelentkeznek, akik - érdeklődnek az adott téma iránt, - a szülők fontosnak tartják, hogy vegyenek részt gyermekeik az adott foglalkozásokon - a tanáraik úgy látják tanítványaik képességét érdemes azon az adott területen fejleszteni. Így kerülnek be a tanulók a különböző iskolai szakkörökre s nevezhetnek a Curie versenyekre vehetnek részt a Curie alapítvány által szervezett kommunikációs illetve személyiségfejlesztő tréningen. b.) Kitartás A különböző foglalkozásokra bekerülő tanulók egy része tud következetesen dolgozni. A Curie versenyre jelentkező tanulók (kémia, matematika, környezetvédelem) a feladatokat levelekben kapják. Megoldásukhoz kutatómunkára van szükség, de segítséget kérhetnek szüleiktől, akár tanáraiktól is. Aki képes következetesen kitartóan dolgozni, megoldani mind a négy feladatsort, az jut a területi döntőre. Az 1. 2. és 3. számú ábrákon látható, hogy Magyarországon és határon túl mely településeken vannak területi központjaink, ahol egy magasabb szintű értékelés történik. Az itt elért eredmények a tanári megfigyelésen túl újabb beválogatás alapját képezik. Így tehát mondhatjuk, hogy a tanuló személyiségjegyei, képességei és elért eredményei, valamint a szaktanár véleménye döntő abból a szempontból, hogy bekerül-e abba a csoportba, akikkel azután a tanár tovább foglalkozik. A módszer tehát elsősorban megfigyelés illetve az addig elért eredmények értékelése.
7 Sajószentpéter Miskolc Budapest Heves Nyíregyház Nagyecse Debrecen Püspökladány Körmend Székesfehérv Szolnok Székelyudvarhel Békéscsab Sepsiszentgyörgy Marosvásárhely Nagykanizsa Szeged Pécs Zenta Szabadka 1.sz ábra: Kémia területi központok Miskolc Sajószentpéter Nyíregyháza Gyöngyös Debrecen Budapest Püspökladány Körmend Székesfehérvár Tolna Kalocsa Szentes Szolnok Szarvas Mezőpanit Sepsiszentgyörgy Nagykanizsa Bonyhád Szováta Szabadka 2.sz ábra: Környezetvédelmi területi központok
8 Sajószentpéter Miskolc Göd Nagyecsed Budapest Nádudvar Szolnok Körmend Tolna Szentes Szeged Zenta 3.sz ábra: Matematika területi központok c.) Képességek - általános értelmesség Az általános értelmességre többek között a gyermek szókincséből, gondolkodásának gyorsaságából, következtetéseinek pontosságából, emlékezetéből, tájékozottságából, kíváncsiságából, számokhoz, elvont fogalmakhoz való viszonyából lehet következtetni - kreativitás A kreativitásra szokatlan, néha meghökkentő ötletekből és kérdésekből, helyzetekre, vagy feladatokra adott furcsa, eredeti megoldásokból, élénk fantáziából, jó humorérzékből következtethetünk. - logikus gondolkodás A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermekeknél mutatkozó kiemelkedő matematikai
9 képesség és érdeklődés, melyet elsősorban a magasabb szintű gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez. - kooperatív tanulási képességek Módszerei: A programba történő beválogatás módszerei: - megfigyelés (tanórai és tanórán kívüli aktivitás) - pszichológiai és tantárgyi teljesítmény alapján történő értékelés (területi döntőkön elért eredmények) - tanulótársak jellemzése (a környezetvédelmi versenyen 3 fős csapatokban dolgoznak, a tanulók látják egymás munkáját) A válogató személy kompetenciái: A tehetségek gondozásához a tehetséges gyerekeken túl - erre a szakterületre - felkészült pedagógusokra, szakemberekre van szükség. Az első lépés az alkalmas szakemberekből álló, hatékony team összeállítása. A szakembereknek elegendő tapasztalattal, rugalmas gondolkodással és személyiségjegyekkel kell rendelkezniük, de az elegendő energia, motiváció is alapvető követelmény, mivel a tehetséges gyerekekkel való foglalkozás igen megerőltető, bár sok izgalmat és szépséget adó munka. A Curie Alapítvány programját megvalósító tanárok, mindannyian nagy tapasztalattal rendelkeznek a tehetség-felismerés és tehetséggondozás terén. Többen a Magyar Tehetséggondozó Társaság tagjai Sokan tehetség szakértői szakvizsgával rendelkeznek. Néhányan részt vettek már 10-20-30 órás tehetséggondozást segítő akkreditált képzésen. 25-en kapcsolódva a Curie Alapítvány által vezetett TÁMOP.3.4.4. pályázati projekthez 30 órás akkreditált képzésen fognak részt venni. Az Alapítvánnyal keretszerződést kötött pszichológus (aki a vizsgálatokat végzi) tanítói oklevél és pszichológiai diploma mellett 30 órás akkreditált tehetségsegítő képzésen is részt vett.
10 5.) A tehetségsegítő programjainkban alkalmazott tevékenységek és indoklások (gazdagítás, differenciálás, komplex fejlesztés stb.) Gazdagítás A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen kell nyújtanunk. Már a tanórai foglalkozásokon is, de a speciális fejlesztő programok keretében egyénre szabott ismeretelsajátítást és ún. komplex jövőorientált felfedező, interdiszciplináris megközelítést célszerű alkalmazni (természettudományi, társadalomtudományi, komplex művészeti, esztétikai). Természetesen az általános intellektuális képességek fejlesztése központi feladat, hiszen ezek nélkül a speciális képességek sem fejlődnek magas szinten. Csak a fejlett pszichikus folyamatok (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás) általánosan jó színvonala mellett remélhetünk komoly fejlődési folyamatot és tartós eredményt a speciális területeken. A gazdagítás célja elsődlegesen nem az ismeretek mennységének bővítése, hanem az olyan képességek fejlesztése, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a tudománytörténeti összefüggésekben történő elmélyülés. A Curie Alapítvánnyal kapcsolatban álló intézményekben a tehetséges gyermekek normál iskolai oktatásban tanulnak. A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában. A kollégáink által alkalmazott tevékenységek a gazdagítási célt szolgálják. A program második felében beszélhetünk gyorsításról, azonban a mi esetünkben nem lehet szó az iskolai keretek átlépéséről, de a programban résztvevők az adott tantárgyból mindenképpen lényegesen előrébb jutnak, mint azonos évfolyamon tanuló társaik. Olyan vonatkozásban is értelmezhető a gyorsítás, hogy alacsonyabb évfolyamon tanuló elindul magasabb évfolyamra hirdetett tanulmányi versenyen. Differenciálás A különleges bánásmódot igénylő (a hátrányokkal és előnyökkel rendelkező) tanulók iskolai oktatása az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, azokhoz alkalmazkodó oktatás.
11 A programunk szerint a minőségi differenciálást preferáljuk. Figyelembe kell venni, hogy a tehetséges tanulók is különböző szinten képesek az elvárt tevékenységek végzésére. Komplex fejlesztés Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetségösszetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni: - a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése; - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya stb.); - megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal); - szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. A tehetségsegítő programunk felépítésük szerint feloszthatók s a tevékenységek ennek megfelelően tervezhetőek az alábbiak szerint: a. iskolai szinten maradók egyéni képességfejlesztést segítő programok b. felmenő rendszerű egyéni képességfejlesztést segítő programok. a) Iskolai szinten maradó egyéni képességfejlesztést segítő programok. A Curie alapítvány különböző kiscsoportos foglalkozások szervezését s azok megtartását ajánlja fel óvodásoknak, általános- és középiskolás tanulóknak. A résztvevők tehetségazonosítását végzi el a Curie Alapítvány pszichológusa az osztályfőnökkel megbeszélve tapasztalatait. A különböző képességek felismerése alapján további tehetségfejlesztő programokon való részvételre tesz javaslatot a tanulóknak. Igény szerint a szülőkkel is megbeszélve azokat. Ezekben az esetekben a legkülönfélébb területeken tehetséges gyerekek kerülhetnek a rendszerbe. Elsősorban az adott
12 iskolában az igazgatóval egyeztetve lehetőséget igyekszünk keresni a tehetségsegítésre. Cél: A programunkban résztvevő diákok segítése abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek s kellő motivációval, hogy törekedjenek képességeiket fejleszteni. b) Felmenő rendszerű egyéni képességfejlesztést segítő programok. Ebbe a csoportba tartoznak azok a fejlesztések, amelyek a velünk kapcsolatban álló iskolák szaktanárai kezdeményeznek. Ők válogatják be azokat a tanulókat akiket tehetségígéreteknek vélnek, mindenképpen kellő érdeklődést mutatnak tantárgyuk iránt (itt természettudományos és matematika tantárgyakról van szó). A szaktanárok igyekeznek a kiválasztott tanulókat a tanóráikon differenciált feladatokkal ellátni, az iskolájuk adta lehetőségekkel élve nívó csoportos vagy egyéb kiscsoportos foglalkozásba vagy szakkörre bevonni. Ezután jönnek a különböző tanulmányi versenyekre való benevezés. Itt kapcsolódik a Curie Alapítvány az általa szervezett versenyekkel (matematika, kémia, környezetvédelem). A 4 forduló levelező feladatokkal segíti a tanulók irányított fejlesztését. A területi döntőkön viszont más egyfajta megmérettetés történik, a tanulók teljesítménye alapján. Mivel az ország különböző részein zajlanak a területi döntők (egy korcsoportnak tantárgyanként azonos feladatokkal történik a mérés) ez egyfajta beválogatásnak tekinthető. A versenyekre való felkészülés során a tanárok szinte személyre szabottan segítik tanítványaikat. A TÁMOP 3.4.4/1/B pályázati támogatásnak köszönhetően 8 iskola 3 tanára 3 * 10 órás tehetséggondozást segítő programban fog részt venni, ami a tanulókkal való foglakozást teszi eredményesebbé. A Curie Alapítvány programjának összeállításakor figyelembe vettük, hogy széleskörű merítéssel kerülnek be a tanulók. A Curie kémia emlékversenyre jelentkezők száma (érezteti hatását az óraszámok lecsökkenése)
13 700 600 500 400 300 200 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 100 0 7.o 8.o 9.o 10.o 11 12.o A Curie környezetvédelmi emlékversenyre jelentkezők száma 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 3 4.o 5 6.o 7 8.o 9 10.o 11 12.o 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. A Curie matematika emlékversenyre jelentkezők száma 140 120 100 80 60 40 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 20 0 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 9.o 10.o
14 a.) A programban az elején még viszonylag sokan vesznek részt. Ezért a módszereket ennek megfelelően megválasztottuk meg: - feladatvégzés segítség igénybevételével - az elészült feladatok értékelése - a tanulók munkához való viszonyának megfigyelése - információkérés, gyűjtés szaktanárokról, osztályfőnöktől, pszichológustól. Ennek az időszaknak a zárásakor egyéni kiscsoportos eredménymérés történik (részvétel a területi döntőkön) s az ott elért eredmények. Ezen a mérésen a jelentkezők kb. 80%-a vesz részt. b.) A második szinten azok a tanulók maradnak a programban, akik megfelelő eredményeket értek el a méréskor. Itt előtérbe kerül az egyéni illetve 3 fős csapatban kiscsoportos foglalkozás. Közvetlen a tanár irányítása s a megadott szempontok szerint dolgoznak a tanulók egyénileg vagy 3 fős csapatokban. A témának megfelelően kutatómunkát végeznek, tudásukról teszt formájában adnak számot, kiselőadással készülnek előzetesen megadott témában.
15 Az előadásuk során az előadókészségük fejlődik, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felkészülés során megtanulnak csapatban dolgozni, egymás munkáját segíteni. Hasonlóan egymásra vannak utalva abban hogyan dokumentálják munkájukat amit előzetesen s év során kell végezniük. A készített dokumentációkból kiállítást készítünk s egymás munkáját is megtekinthetik. A döntőn határon túli területekről is érkeznek tanulók így összehasonlíthatják a hozott anyagaikat. Az előadások nyilvánosak így meg is hallgathatják egymás előadásait. A döntőkön természetesen a tanulóknak egyfajta értékelése történik. aki a sok-sok lépcsőn keresztül ide eljut az tehetségesnek mondható. A mérés sokkal magasabb szintű mint ami az adott korcsoporttól elvárható lenne. A tanulóknak a döntőn végzett feladatmegoldások, bemutatkozásuk és a dokumentumok bemutatásán kívül igyekszünk tartalmas szabadidős programokat is szervezni.
16 A matematika döntőn hagyomány a sakk-szimultán szervezése, logikai játékok bemutatása s azokon játéktanulás. Az alapítvány kapcsolata révén lehetőséget biztosít előadóművészetek terén tehetséges tanulók bemutatkozásának (gálaműsor) pályázhatnak képzőművészet területen tehetséges tanulók s alkotásaikat kiállítjuk. A sport és zeneművészet területen tehetséges fiataloknak rendezvényeinken szintén bemutatkozási lehetőséget biztosítunk.
17 Tanulmányi szakmai kirándulásokat, gyárlátogatásokat szervezünk. A tehetséges tanulók kiselőadásaikkal mutatkoznak be a diákkonferenciánkon. Az alábbi képen pedig a kémia iránt elkötelezett zentai tehetséges tanulók a kollégiumtól búcsúznak kedvenc kísérletükkel.
18 Hisszük, hogy a tehetséges tanulókat csak tehetséges tanárok tudnak képezni. Biztos, hogy ebben a programban csak a tehetségeket értő odafigyeléssel nevelő pedagógusok vesznek részt, mégis fontos a folyamatos szinten tartásuk, képzésük. A döntőkön levő találkozás egyfajta töltekezést jelentsen számukra is. Ezért minden alkalommal szakmai továbbképzést is tartunk. Rendszeresen hívjuk meg rendezvényeinkre a tehetséggondozás jeles szakembereit. Természetes az sem mellékes szempont, hogy egymással találkozni tudjanak s hogy tapasztalataikat egymásnak át tudják adni a kollégák.
19 A kémia döntőkön rendszeresen részt vesznek egri főiskolai tanárok, aki érdekes kémiai kísérleteket mutatnak be, ezzel is népszerűsítik a kémia tudományát, motiválják a tanulókat. A kémia döntőn tudás szintmérés történik, azonban a legjobbaknak (1., 2. helyezetteknek) újabb lépcsőfok alakult ki. Hagyomány szerint meghívást kapnak tanáraikkal együtt egy vajdasági szaktáborba, ahol a képességek tovább fejlesztése, további tehetségsegítés történik. A Bolyai Tehetségponttal felvett kapcsolatnak köszönhetően vehetünk részt egy olyan szaktáborban, ahol szerbiai és magyarországi jeles szaktekintélyek (egyetemi tanárok) tartanak előadásokat, melyek tanárnak, diáknak egyaránt épülését szolgálja. Indoklás: A program elején, a létszámból adódóan egy-egy szaktanár több tanuló motiválását, megfigyelését és mérését végzi, indokolt olyan tevékenységeket választani, a
20 tanulóknak olyan feladatokat adni, amelyek nem igénylik a közvetlen tanári jelenlétét, viszont alkalmasak arra, hogy a tanulók képességei fejlődjenek. A megfelelő légkör megteremtésével kiegyensúlyozott társas kapcsolatok kialakításának segítésével elérhető, hogy a tanulók szívesen vesznek részt a programban. Elengedhetetlen, hogy szisztematikusan visszacsatolható értékelhető feladatokat kapjanak a diákok. A diákokkal való foglalkozás során a tehetséges gyerekek erős oldalának megismerése és annak fejlesztése mellett törekedni kell a gyenge oldal megismerésére és fejlesztésére is. Később egyre szűkítve a kört, el lehet jutni szinte 1 tanár 1 diák (vagy néhány diák) kapcsolatához, akkor már személyre szabott módszereket kell választani, a tanulóknak egyre nagyobb önállóságot biztosítva a feladatok megoldásában, a célok elérése érdekében. Gyakran alakul ez a kapcsolat mentor és mentorált közötti kapcsolattá. 6.) A tehetségsegítő programban alkalmazott tevékenységi formák feltételei (személyi, tárgyi feltételek) A tevékenységi formák tárgyi és személyi feltételei az alapítványhoz kapcsolódó iskolákban adottak. Alapítványunkhoz kapcsolódó iskolákban a természettudományos és matematika szakokon 100%-os a szakos ellátottság. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan korcsoportonként a területi központok számát az alábbi táblázat mutatja: korcsoport kémia környezetvédelem matematika 3. évfolyam - 16 + 1* 15 + 4* 4. évfolyam - 16 + 1* 5. évfolyam - 16 + 1* 15 + 4* 6. évfolyam - 16 + 1* 7. évfolyam 15 + 5* 16 + 1* 15 + 4* 8. évfolyam 15 + 5* 16 + 1* 9. évfolyam 12 + 5* 3 + 1* 15 + 4* 10. évfolyam 12 + 5* 3 + 1* 11. évfolyam 12 + 5* - 14 + 4* 12. évfolyam 12 + 5* - * határon túli központok
21 Az iskolák nyitottak, különböző pályázatoknak köszönhetően megfelelő eszköz ellátottságúak, s az infrastruktúra is meg van, a kapcsoltaratás is zökkenőmentes. 7.) A célok elérését mutató indikátorok A Curie Alapítvány céljai között szerepel a tanulók motivációjának fenntartása, növelése és a minél tudatosabb, hatékonyabb tehetséggondozás segítése, megvalósítása a vele kapcsolatban álló iskolákban. Ennek indikátorai a résztvevő tanulók és pedagógusok száma. A Curie Tehetségpontban szervezett tehetségprogramokon a résztvevők száma, a végzett tevékenység eredményessége. A tehetségközpontok számát az előbbi táblázatban adtuk meg. A versenyek szervezésében és lebonyolításában segítő pedagógusok száma területvezetők száma 61 feladatírók, lektorok 16 összesen 77 Az alábbi táblázat mutatja az elmúlt évben a programban résztvevők létszámát a különböző szinteken: kémia környezetvédelem matematika Benevezett, levelezésben részt vett 1357 2164 606 Területi döntőn részt vett 847 1590 480 Országos döntőn részt vett 147 256 88
22 A Curie Tehetségpont által szervezett kiscsoportos foglalkozáshoz kapcsolódó indikátorok: a foglalkozást tartó pedagógusok / szakemberek száma a kiscsoportos foglalkozások száma a kiscsoportos foglalkozáson résztvevő tanulók száma 8.) Hatásvizsgálatok, ezek eszközei (milyen eredményei vannak a program megvalósításának). Mivel a Curie Tehetségpont több célt tűzött ki maga elé, ennek elérést különböző hatásvizsgálatokkal ellenőrzi. Az alapítvány munkáját közvetlenül segítők (területvezetők, feladatírók, lektorok) minden évben célzott interjú módszerével véleményezik. Évek óta elégedettek a szervezéssel, a tehetségfejlesztést segítő programokat nagyon jónak ítélik. Megfogalmazták, hogy az évről-évre ismétlődő versenyeken ugyanazok a tanulók részt vesznek, ami azt jelenti, hogy a megfelelő motivációjuk kitartó szorgalommal párosul, így folyamatosan dolgoznak azon, hogy képességeik fejlődjenek, tehetségük kibontakozzon. A minőségi változást segítve javaslatot tesznek a kísérő programok témájára, a következő évi témák feldolgozására. Megfogalmazzák a továbbfejlődést segítő javaslataikat, az itt elhangzottak alapján módosulhat a szervezés, lebonyolítás folyamata, a feldolgozandó témák kiválasztása. A program megvalósításának sikerességét a Curie Alapítvánnyal kapcsolatban álló intézményekben dolgozó pedagógusok segítségével tudja megállapítani. Mivel nagyon különböző módon történik, a jövőben ennek egységesítését és adatbázisba rendezését tervezzük. Mérőeszközként a szakirodalomból ismert kérdőíveket kívánjuk alkalmazni. Ebben segítségünkre lesznek a TÁMOP pályázatban programot kidolgozó pedagógusok, akik megfelelő képzettséggel végzik munkájukat és gyakorlati tapasztalataik alapján tesznek javaslatot, majd véleményezik az egységes rendszer kialakítását. A kiscsoportos foglalkozások hatékonyságát a bemeneti és kimeneti mérés adatainak összehasonlítása alapján állapítjuk meg.