MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR

MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPSZAK GYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNY A LEGGYAKORIBB LÁBTÖRÉSEK KEZELÉSE KINESIOTAPE-EL KONZULENS: KATÓ CSABA SZERZŐ: BALÁZS MELINDA MISKOLC 2017

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS.2 2. HIPOTÉZISEK.4 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 5 3.1. A láb funkcionális anatómiája...5 3.1.1. A láb izületei.5 3.1.2. A láb izmai 6 3.2. A láb csontjainak törése 7 3.2.1. Calcaneus...7 3.2.2. Talus...9 3.2.3. Bokatörések...10 3.2.4. A ligamentum deltoideum és a fragmentum kapcsolata...12 3.3. Kinesiotape...13 3.4. PNF 17 4. ANYAG ÉS MÓDSZER...18 4.1. Beteganyag...18 4.2. Módszer...18 4.3 Vizsgálat...19 5. EREDMÉNYEK...21 5.1. A boka körfogatának változása..21 5.2. Plantárflexiós terjedelem alakulása...23 5.3. Dorsalflexiós terjedelem alakulása...24 5.4. Inverziós terjedelem alakulása...25 5.5. Everziós terjedelem alakulása 26 5.6. Izomerő alakulása 27 5.7. Fájdalom- és biztonságérzet alakulása a felhelyezett tape hatására..27 6. MEGBESZÉLÉS...28 7. ÖSSZEFOGLALÓ.31 8. IRODALOMJEGYZÉK...33 9. KÉPJEGYZÉK...34 10. MELLÉKLETEK...35 1

1. BEVEZETÉS Az élet így működik: van egy aggódáspiramisunk, és a legfontosabb dolgok miatt aggódunk. Ha eltörik a lábunk, nem aggódunk a fejfájásunk miatt - míg a törött láb össze nem forr. Andrew Matthews Ahogy Leonardo da Vinci fogalmazott a lábunk egy mérnöki mestermű, műalkotás. Ha egy pici láncszem megsérül a bonyolult és egyben kényes szerkezetben, hatással lesz az egész rendszerre. A test stabilitásában, egyensúly kialakításában, fontos szerep jut a láb alkotórészeinek is; a gerinc, a törzs izmai, az alsó végtag és a medence izomcsoportjain túlmenően. A precíz szerkezetet a kéz mozgékony szerkezetéhez képest, jóval inkább a stabil szerkezet jellemzi. A stabilitás mellett a boltozatok ívei rugalmasságot is biztosítanak. A rugalmasságot és a stabilitást a boltozatokat alkotó szalag és izomrendszer adja. (http://edzesonline.hu/cikk/1462/tokeletes_szerkezet_emberi_lab) A leggyakoribb törések közé tartoznak a lábtörések. Szakmai gyakorlatunk időtartama alatt is számos esettel találkoztunk, így választásom ebből a szempontból esett eme téma kifejtésére/szakdolgozatom megírására. Továbbá kíváncsi voltam a jelenleg is korszerű kinesiotaping eljárás hatékonyságára. Kutatásom során érdekelt, hogy a gyógytorna és a kinesiotape együttes használatával, milyen eredmények érhetők el egyes esetekben, viszonylag rövid időn belül: - Milyen fokú duzzanat csökkenés várható és tartósnak bizonyul-e? 2

- Hogyan alakul a mozgásterjedelmük az alkalmazás utáni első hétre, valamint a második hétre? - Továbbá az izomerő alakulására milyen befolyással rendelkezik? - Mennyire érezték jobban terhelhetőnek a lábukat, azaz mekkora biztonságot nyújtott ez az eszköz? - Csökkentette-e a torna során fellépő fájdalomérzetet? A tape elasztikus tulajdonságai lehetővé teszik az izomműködés normalizálását, az ödémák csökkentését, az inak és szalagok támogatását, miközben fájdalomcsillapító hatást is elérhetünk alkalmazásával. (www.kineziologiaitapasz.hu) Kutatásom során 11 főt kezeltem kinesiotaping módszerrel 2 héten keresztül. Az alkalmazott gyógytornakezelésekkel együtt születtek meg a mérési eredményeim. Fontosnak találtam minél hamarabb visszaállítani a normál izomműködést, így az ödéma csökkentésén túlmenően a szalagok és inak támogatását belevenni. Mindehhez kiváló eszköznek bizonyult a kinesiotape ragasztás. 3

2. HIPOTÉZISEK 1. Feltételezem, hogy a tape felhelyezés utáni első héten észrevehető lesz 1 cm körfogatcsökkenés a duzzanat kisebbedése végett. 2. Feltételezem, hogy a plantárflexió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten 10 fokot növekszik. 3. Feltételezem, hogy a dorsálflexió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 5 fokot növekszik. 4. Feltételezem, hogy az inverzió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 10 fokot fog növekedni. 5. Feltételezem, hogy az everzió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 5 fokot növekszik. 6. Feltételezem, hogy a torna során bekövetkező fáradás, fájdalom a tape felhelyezését követően jelentős mértékben fog csökkeni. 7. Feltételezem, hogy kialakul az 5-ös izomerő a tape felhelyezést követően a második hétre a plantárflexorokban, dorsalflexorokban, továbbá az inverzió és eversiót végző izmokban. 4

3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. A láb funkcionális anatómiája Az emberi láb viseli az egész test súlyát. Statikai és mechanikai szempontból a legnagyobb munka hárul rá állás és járás során. A lábat három funkcionális egységre tudjuk felosztani. Megkülönböztetünk elülső, középső és hátsó részt. A hátsó részhez tartoznak a talus és calcaneus sérülései. A középső részhez a többi lábtőcsont, valamint a Chopart-, Lisfranci ízületi ficamok, míg az elülső részhez a metatarsusok és a lábujjak sérülései tartoznak. (Dr. Rupnik János, 2008) 3.1.1. A láb ízületei A láb csontos váza a lábszár csontos vázaival az art. talocruralis ízület (felső - ugróízület) által ízesül, melyben megkülönböztetünk dorsalflexiós- és plantartflexiós mozgást. Csuklóízület melyben oldalirányú mozgás nem jöhet létre a bokák és szalagok miatt. Az ízületi tok elől és hátul laza, oldalt szalagok erősítik. Az art. talotarsalist (alsó ugróízület) két ízület alkotja. Az egyik az art. subtalaris, mely a talus és calcaneus között fekszik, a másik az art. talocalcaneonavicularis, mely a talus feje, os naviculare és a calcaneus közti ízület. A két ízületet együtt tárgyaljuk mivel a mozgás azonos tengely mentén jön létre. A láb inversiója és eversiója az alsó ugróízületben jön létre. A ligamentum talocalcaneum interosseum és a ligamentum calcaneonaviculare az ízület legjelentősebb szalagjai. A Chopart ízület a talo-navicularis és a calcaneo-cuboidealis ízületek vonala. A Lisfranc-ízület ugyancsak egy ízületi sor, ami a metatarsus bázisok, valamint az ossa cuneiformék és a cuboideum között található. (Renner Antal, 2011.) Art. metatarsophalangea (lábközép-ujjízületek), mind az 5 ízület hasonló, melyben flexiós-extensiós mozgás jön létre. Emellett kisfokú abdukció addukció is létrejön. Art. interphalangea, ujjízületek, csuklóízületek, melyben ugyancsak flexió és extensió jön létre. 5

3.1.2. A láb izmai 1. ábra: a láb izmai oldalnézetből 1 Elsődlegesen meg kell említeni a lábszárizmok közül azokat, amelyek a lábon tapadnak így funkciójuk a láb mozgatása. A lábszár extensor izmai elől húzódnak a két bokavilla között lefelé a láb dorsalis felszínére. A m. tibialis anterior a lábat dorsalflektálja, a lábboltozat mediális részét tartja, az utóbbiba besegít a m. tibialis posterior, mely a belső hosszanti boltozat tartásán kívül plantárflektálja a lábat, suppinálja, addukálja. A musculus hallucis extensor longus és m. extensor digitorum longus pedig az öregujjat és a másik négy ujjat extendálja. És szintén részt vesz a láb dorsalflexiójában. A szemközti oldalon a m. flexor digitorum longus az ujjak halításán kívül részt vesz szintén a platárflexióban. A m. flexor hallucis longus az öregujjat plantárflektálja és suppinálja. A m. peroneus longus és brevis a laterális boka mögött halad tapadása felé, a mediális ékcsontra illetve az V. lábközépcsont bázisára. A harántboltozat kialakulását segíti a peroneus longus, mely mellesleg a talp legmélyebb képlete az os cuboideum árkában haladván érkezik meg a mediális talpszél felé. 1 http://www.healthcommunities.com/foot-anatomy/muscles-tendons-ligaments.shtml 6

3.2. A láb csontjainak törése 3.2.1. CALCANEUS A calcaneus anatómiája A sarokcsontnak alapvető szerepe a test súlyának viselése. Önálló ízületet alkot az os cuboideummal, míg az alsó ugróízületet a talussal subtalaris ízületként és a talocalcaneo-navicularis ízületként együttessen hozza létre. (Renner Antal, 2011.) A sérülés mechanizmusa A törés mindig direkt sérülés következménye, általában magasból esés, gépkocsi frontális ütközés. A sérültek 1/3-ának érintve lesz a thoracolumbalis gerince, és metatarsusok is. (Renner Antal, 2011.) Diagnosztikája A sérült járásképtelen, a saroktáj duzzadt, kiszélesedett, tapintásra nyomás érzékeny. Kulcsszerepet kap a Broden-féle ferde felvétel. Ez a subtalaris ízület állapotáról tájékoztat minket. Az MRI segítségével képet kaphatunk a peroneus ín becsípődéséről, m. tibialis posterior fáradásos szakadásásról, sinus tarsi szindrómáról. (Renner Antal, 2011.) 7

Töréstípusok Perifériás törések Ízületi törések Perifériás törések közül a legjellemzőbb az Achilles ín csontos abruptiója, azaz a tuber szakításos törése. Tünetei közé tartozik a plantárflexió megszűnése, illetve a bőrt is előemelő dislocalt fragmentum. Az ízületi törések során a talus középső része behatol a hátsó és elülső talocalcanealis ízület közé. Nagyobb erőbehatásra további törésvonalak keletkeznek: A)Tongue féle amikor a tuber calcanei hosszában hasad ketté. B)Joint depression type- a másik subtalaris ízület besüllyedése a primer törésvonal mentén (Renner Antal, 2011.) A típusos, leggyakoribb dislocatio formák ismerete segít a repositio megtervezésében. Az extraarticularis fragmentumok elmozdulása eredményezi a sarok magasságának csökkenését, kiszélesedését és a varus positiót. Az articularis fragmentumok mindegyik ízületet érinthetik. A primer törésvonal által szétválasztott csont két fő darabja közül a posterolateralis fragmentum magába foglalja a tubert, a lateralis falat és a hátsó ízfelszín változó méretű részét. Az anteromedialis fragmentum magába foglalja az elülső nyúlványt, a sustentaculumot és a hátsó ízfelszín anteromedialis részét. A szekunder törésvonal további fragmentumokat eredményez és beterjed calcaneo-cuboidealis ízületbe. A talus és a sustentaculum közötti erős szalagok megakadályozzák általában a sustentaculum elmozdulását. Ezért a sustentaculum fragmentum helyzete többnyire konstans, hozzá lehet reponálni a letört további ízfelszíni fragmentumokat, ugyanakkor a sustentaculum ízfelszíne alatt dens csont helyezkedik el, amiben a csavarok jól tartanak, így stabil rögzítésre kínálkozik. (Renner Antal, 2011, 105. oldal) 8

3.2.2. TALUS A talus anatómiája Az ugrócsontunk a bokavillában helyezkedik el, proximálisan a tibiával alkot ízfelszínt, laterálisan a fibula bokanyúlványával. Distal felé a sarokcsonttal, előrefelé az os naviculareval ízesül. Nem rendelkezik aktív mozgáslehetőséggel, mert sem ín, sem izom nem tapad rajta. Így passzívan mozog az általa alkotott ízületekben. Sérülésekor fokozott nekrózis veszély lép fel, szegényes vérellátása végett. Mivel a nagy ízületi felszínek miatt a periostealis rész viszonylag kicsi, ezért jellemző a necrózisok kialakulása. (Renner Antal, 2011.) Talus sérülésének mechanizmusa Leggyakoribb forma a nyírásos jellegű sérülés, amikor a tibia és a calcaneus harapófogóként szorítja össze és töri el a talust. Jellegzetes forma fékezéskor, frontális ütközéskor létrejövő fékpedál által okozott hirtelen nagyfokú dorsalflexio és talustörés. Másik forma mely ugyancsak gyakori a magasból leesés, lépcsőn felfelé közlekedés során visszacsúszáskor jön létre a talustörés. Leggyakrabban a lábszár tengelyében ható erő okozza a talustest darabos töréseit, fedett vagy nyílt luxatiós töréseit. (Renner Antal, 2011.) Diagnosztikája Amikor a processus posterior tali válik érintetté akkor, az öregújj aktív hajlítása fájdalmassá válik. Kétirányú röntgenfelvételeken válik egyértelművé. Tudni kell azonban, hogy a talus sérülése kísérősérülésekkel együtt jelentkezik, mint például leggyakrabban a belboka törésével. Előfordulási gyakorisága 15%. 10%-ban calcaneustörés, 7%-ban lábközépcsonttörés fordul elő. (Renner Antal, 2011.) 9

3.2.3. BOKATÖRÉSEK WEBER A Suppinatiós- keletkezésükkor a láb suppinált helyzetben van. Indirekt erőbehatás következtében a belsőbokán nyíró, külbokán szakítóerők érvényesülnek. A talus befelé vagy a hátsó perem törése esetén hátrafelé is subluxálódik. A talus nyomása a belbokán ferde törést okoz, míg a külboka a syndesmosis alatt, az ízületi vonal magasságában letörik. Ez a típusú sérülés viszonylag ritkább. WEBER B A supinalt láb axialis terhelésekor hatóerő a talust kifelé rotálja, amely először egy ferde törést eredményez a külbokán. A törés elől az ízület magasságában kezdődik és dorsocranialis irányba halad. Ha a talus kirotációja folytatódik, elszakadhat a syndemosis hátsó szalagja, vagy letörhet a tibia hátsó pereme. A talus posterolateralis subluxatiója miatt a belső oldalon lévő feszülés eredményezi a delta szalag szakadását, vagy a belboka haránttörését, az izület szintjében vagy az alatt (szakításos törés). Összességében pronatiós végeredményeket ad. (Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja-bokatörés) WEBER C A láb pronált helyzete mellett a medialis structurák vannak feszülés alatt és a kirotációs erő először elszakítja a delta szalagot, vagy leszakítja a belbokát. Ez megengedi a talus előrecsúszását mediálisan és a kifelé rotációkor megcsavarja a fibulát a függőleges tengelye körül. Ez elszakítja a syndesmosis elülső szalagját és a membrana intesosseat, a tibia medial felé eltávolodik a rotálódó talustól, ekkor elszakad a syndesmosis hátsó szalagja, vagy elszakad a hátsó perem. 10

Végül indirekt törés jön létre a fibula diaphysisén, abban a magasságban, ameddig felhasadt a membrana intesossea. (Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja-bokatörés) Ritkább fajta törések közé tartozik a Maisonneuve-törés, mely a Weber C típushoz tartozik, a fibula magasan, proximálisan sérül, a membrana interossea a törésig bereped. (Dr. Rupnik János, 2000.) 11

3.2.4. A ligamentum deltoideum és a fragmentum méretének kapcsolata Egy tanulmány készült a ligamentum deltoideum szalagsérülés mértékéről és a malleolus medialis fragmentum nagyságának a kapcsolatáról. Ehhez 26 suppinatiós bokatörésen átesett páciensek MRI felvétele került tanulmányozásra. A sérülés közúti baleset alapján 6 főt érintett, 2 főt gyalogos gázolás ért, 4-en estek le a magasból, 13 alanynak csúszásveszélynek kitett helyen történt a sérülése, továbbá 1 főnek sporttevékenységével összefüggően keletkezett a törése. A letört fragmentum nagysága 1,6 cm és 3,3 cm közé tehető. 5 %-os szignifikancia szinten a letört malleolus medális fragmentum nagysága kisebb részleges ligamentum deltoideum szalagszakadás esetén, mint amikor nincs a szalagon sérülés, vagy amikor teljes szalagszakadás következett be. Arra a következtetésre is jutottak, hogy nincs szignifikáns különbség a fragmentum nagysága a teljes szalagszakadás, valamint a szalagszakadás nélküli törések esetében. Egyszerűbben megfogalmazva a fragmentum nagysága nagyobb volt teljes szalagsérülés valamint szalagsérülés nélküli törések estében, mint amikor részleges szalagsérülés következett be. (Acta Ortopedica Brasileira: HTTP://WWW.SCIELO.BR/SCIELO.PHP?SCRIPT=SCI_ARTTEXT&PID=S141 3-78522017000100048&LNG=EN&NRM=ISO&TLNG=EN) 12

3.3. Kezelés kinesio tappel 2. ábra: Kinesio-tape 2 Kialakulása: Az első funkcionális kötéseket, gyantába áztatott, ragadós vászon csíkokat, a legősibb ismert orvosi dokumentumok szerint már 3000 éve Egyiptomban is használták. 1892-ben Beiersdorf által feltalált használatra kész, ragasztós szöveti alapú anyag, mely később a Leukoplast nevet kapta. 1964-ben Montag és Lohfnik bevezették a tape kötést a német orvosi izületi ellátásba. Majd az 1970-es években megérkezett a nagy áttörés,amely Dr.Kenzo Kase nevéhez fűződik. Ő fejlesztette ki a saját elasztikus ragasztóanyagát. Módszere az Alkalmazott Kineziológián alapszik, ezért a Kinezio taping elnevezést kapta. 2 http://test-lelek.hu/kinesio-tape/ 13

Az anyagról Természetes pamut alapanyagú anyag, mely a bőr számára jól tolerálható, így hosszan viselhető. Megengedett benne a zuhanyzás, úszás, szaunázás víz és légáteresztő tulajdonságának köszönhetően. Elaszticitását a szintetikus elasztikus rostok adják. Polyacrylat ragasztó hőmérsékletre érzékeny, így dörzsöléssel aktiválható az anyag. A ragasztó tartósságát a pamut minősége is meghatározza. Felhasználási területek A különböző ragasztási technikákon keresztül a kineziológiai tapeknek számos felhasználási területe van. A tapek alkalmazhatók: fájdalom, sportsérülések, mozgáskorlátozottság, ízületi funkciók erősítése, segítése (pl. artrózis, instabilitás, krónikus ízületi gyulladás, rágóízületi problémák) tartáshibák triggerpontok, tenderpontok kezelése fejfájás, migrén izomsérülések, izombénulások, izomspazmus, gerincsérv hegek kezelése, nyirokkeringési zavarok 14

Tape felhelyezések céljai: a) folyadékáramlás facilitása, ha a duzzanat a domináns b) rövidült izmok lazítása c) izomfunkció újraindítása d) mozgástartomány növelése e) perifériás idegfájdalom f) hegek gyógyulásának támogatása g) letapadt hegek mobilitásának javítása Pozitív hatás elérésének módja: A bőrre felhelyezett tape aktiválja, stimulálja a proprioceptorokat, a fájdalmat csökkentő receptorokat. Ezáltal befolyásolja az ízület-izom-ín-idegrendszer közötti kölcsönhatásokat, ezáltal pedig pozitívan segíti a funkció javulását. Továbbá a tape által létrejött húzás hatására megnyitja a kapillárisokat- artériákat, vénákat -, ezáltal fokozódik a vérkeringés. A vérkeringés javulása, pedig elősegíti a gyógyulást. Felragasztott tape hatására a bőr és a bőr alatti szövetek ellazulnak, emiatt ott könnyebbé válik a nyirokfolyadék áramlása, csökken a fájdalomérző receptorokra nehezedő nyomás. A vérkeringés fokozódásával javul a szöveti anyagcsere. 15

A 4 alapforma: 3. ábra: Tapeformák 3 I technika: Akutan sérült izmok, ödéma és fájdalom csökkentésére, kisebb izmok kezelésére, szalag technikák felhelyezésére kiválóan alkalmas. Y technika: A leggyakrabban használt forma. Az izmok körül vételére alkalmas, a serkentő vagy gátló hatás elérése érdekében. Az Y szára a bázis, mely az izom eredése vagy tapadása előtt kezdődik, a két elágazás pedig az izomhas két oldalára kerül. X technika: Akkor használják, ha egy izom eredése és tapadása változik a mozgástól függően, például:lapocka között. Hegek tapasztására is kiválóan alkalmas. Legyező technika: A nyirokkeringés javítására alkalmazzák. A Kinesio Tapet felvágjuk úgy, hogy egy kis részt meghagyunk a bázisnak, a maradékot pedig hosszában 4-5 részre vágjuk, így kialakítva a legyező formát. A legyező forma szárai segítik a nyirok folyadékot a perifériáról a centrál felé terelni. (http://blog.mozgasklinika.hu/2014/11/kinesio-tape-terapia.html) 3 http://www.oahuspineandrehab.com/benefits-of-kinesio-taping-oahu/ 16

3.4. PNF Dinamikus fordítás Mobilizáló technika: Antagonista technika, amelynél az agonisták és antagonisták koncentrikus kontrakciója váltakozva követi egymást Célja: - intermuscularis koordináció javítása - az erő és kitartás javítása - tónusnormalizálás - mozgáspálya bővítése Kivitelezése: - az erősebb mintával kezdve, majd átfordul a gyengébb mintába lazítás nélkül - minden fordításnál nő az ellenállás és/vagy változik a mozgás mértéke (esetleg a mozgás tempója) - a technikát a gyengébb mintával fejezzük be Stabilizáló fordítás Antagonista technika, ami a pozíciók stabilizálásának elősegítésére alkalmas Célja: - stabilitás javítása Kivitelezése: - először az erősebb mintának adunk statikus ellenállást - az antagonista mintába lazítás nélkül megyünk át - az ellenállás fokozatosan növelhető - a technikát a gyengébb mintával fejezzük be 17

4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1. Beteganyag Kutatómunkámat a MISEK Diósgyőri telephelyén és a Szent Ferenc Kórházrészben végeztem. Ennek időtartama 6 hónap volt, pontosabban 2016. október közepétől 2017. március közepéig tartott. A páciensek életkora 24 és 69 között volt, testsúlyuk 65-95 kg között mozgott. Nemüket tekintve 6 férfi és 5 nő. Mindannyian ambuláns betegek. A vizsgálathoz 3 calcaneus töröttet 5 Weber B és 3 Weber C típusú bokatöröttet vizsgáltam meg. Kritérium feltétel volt a kutatási munkám során, hogy az alanyok lábsérülése sarokcsont- vagy bokatörés legyen. Fő elvárásom pedig az volt, hogy a rehabilitációs osztály komplex fizioterápiás kezelésein felül a pácienseken alkalmazhassam a Kinesiotape módszerrel való kezelést. 4.2. Módszer A kutatásom módszere kísérletes jellegű, amely magába foglalja a bokatöröttek állapotának felmérését, és a kezeléseket követően az ismételt állapotfelmérést. Heti kettő alkalommal használtam Kinesiotapet, mint kiegészítő terápia. Mindezt összesen két héten keresztül. Így összesen 4 alkalommal. Az első ragasztásra gipszlevételt követően a második héten került sor. A két hét alatt a betegek napi rendszerességgel tornáztak fél órát. Kiegészítő kezelésként szelektív ingeráram kezelésben volt részük, közvetlenül gipszlevétel után egy héten keresztül. Az alkalmazott gyógytorna feladatok kezdetben innervációból, vezetett aktív gyakorlatokból álltak. Később pedig a mozgástartomány növelését izomerő növelését célzó gyakorlatok. Utoljára pedig álló feladatok keretein belül testsúlyátvitel, testsúly megéreztetése közvetlenül egy lábon, koordináció és egyensúlyfejlesztéses gyakorlatok. Akiknek nagyobb duzzanata volt (legalább 3 cm különbség a két végtag között) folyadékáramlás facilitására használtam tape-t a legelső alkalommal. A bázisom a proximális nyirokcsomó volt. A többi esetben az izomműködés facilitását 18

vettem célba. Két héten keresztül alkalmaztam a tape-t a m.triceps surae pars gastrocnemius és pars soleus, továbbá a m. tibialis anterior funkciójának javítására. Az utóbbi érdekében a bázisom a talocruralis ízület retinaculuma felett volt, a húzási irányom proximál és distál felé is tartott. A proximális rész a tibia laterális plateau-ján végződött, a distalis rész a lábközép ventralis oldalán. Kiinduló helyzetem a dorsálflexió volt. A gastrocnemiusok facilitálására a kiinduló helyzetem a plantárflexió volt, hasonfekvésben. A bázisom a poplitealis árokban volt, tapadási pontom a calcaneus caudalis részén. Az eredményesség érdekében különböző módszerekkel értem/értünk el funkciójavulást: - Kinesiotape - PNF stabilizáló fordító- és dinamikus fordító fogásai 4.3. Vizsgálat Kutatásom során érdekelt, hogy a gyógytorna és a Kinesiotape együttes használatával milyen eredmények érhetők el egyes esetekben. A vizsgálatomat orvosi dokumentáció elemzésével kezdtem. A páciensek adatainak felvétele a zárójelentések áttekintésével és rögzítésével történt. A kritériumoknak megfelelő páciensek adatait az általam összeállított vizsgálati lapon rögzítettem. Az anamnézis felvétele során informálódtam a baleset (törés) körülményeiről, időpontjáról, esetleges műtét időpontjáról. Megkérdeztem történt-e rögzítés valamely eszköz bevetésével. Csavarral, lemezzel vagy szegekkel oldották-e meg a repoziciót (amennyiben elmozdulás történt a törés során). Dokumentáltam továbbá a testtömeg és testmagasság adatokat is. A vizsgálatot megtekintéssel és megtapintással folytattam. A két alsó végtag lecsupaszítása során megtekintettem a két alsó végtag ízületeinek állását: kerestem tengelydeformitást, izomkontúr asszimetriát. Néztem és tapintottam az operáció következtében kialakult műtéti heg milyenségét: alapjáról való elmozdíthatóságát, színét. Tapintottam duzzanatot, hőmérsékletet az érintett területen. 19

Ezután fizikális vizsgálat következett. Aktív mozgásterjedelmet néztem, továbbá izomerőt is vizsgáltam mindkét oldalon (az ép oldalon is). A duzzanat számbeli adatokkal való rögzítésére cm szalagot használtam, melyet a felső ugróízület szintjében mértem. (A felső ugróízület tengelye a külbokán keresztülhúzódik és a belboka alatt kb. 2 cm-rel ér véget). Ezt követően megvizsgáltam a beteg járását: hogyan terheli az érintett végtagot, van-e saroktámasz, gördítési fázis; milyen korrigálásra van szükség a harmonikus járáskép fokozatos kialakítására. A torna végén érdeklődtem a fájdalom- és biztonságérzet fokáról, milyenségéről. 20

5. EREDMÉNYEK A vizsgálatomhoz 11 bokatöröttet vizsgáltam meg, amely magába foglalta a bokatöröttek állapotának felmérését, és a tape kezeléseket követően az ismételt állapotfelmérést, egy hét, majd két hét leforgása után. 5.1. A végtag körfogatának változása A felmérésem során megállapítottam a vizsgált páciensek testtömegindexét, mely alapján összefüggést kerestem az érintett végtag körfogatcsökkenése és az elhízás kapcsolata között. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy melyik csoportba hány fő tartozott: Fő Testtömegindex (kg/m 2 ) Súlyosan sovány 0 <16 Közepesen sovány 0 16-17 Enyhén sovány 0 17-18,5 Egészséges 5 18,5-25 Túlsúlyos 3 25-30 Enyhén elhízott 3 30-35 Közepesen elhízott 0 35-40 Súlyosan elhízott 0 >40 1. táblázat: A vizsgált páciensek testtömeg index szerinti megoszlása (n=11) Az érintett terület körfogatcsökkenése a következőképpen alakult: Az egészséges kategóriába 5 fő tartozott. A sérült- és ép végtag között a körfogatkülönbség 2-3cm volt. A tape ragasztást követő első héten 1 cm csökkenés történt 4 fő esetében. 1 főnek pedig plusz 1 cm duzzanat növekedés volt megfigyelhető a kezdeti méréshez képest. A második hétre pedig további 1 cm 21

csökkenés volt megfigyelhető 4 főre vonatkoztatva, azaz 0,5 cm eltérés maradt az ép végtaghoz viszonyítva. 1 főnek pedig további 1,5 cm duzzanatcsökkenés szükséges, ahhoz hogy azonos körfogatértékek legyenek megállapíthatók a két végtag esetében. A túlsúlyos kategóriába 3 fő tartozott. A sérült- és ép végtag között a körfogatkülönbség 2-2,5 cm volt. A tape ragasztást követő első héten 0,5 cm csökkenés történt 1 fő esetében. A második hétre pedig további 0,5cm csökkenés volt megfigyelhető. Azonban 2 esetben az első hétre nem alakult ki pozitív változás, sőt plusz 1cm-es duzzanatot mértem. Az enyhén elhízott kategóriába szintén 3 fő tartozott. A sérült- és ép végtag között a körfogatkülönbség 2-3 cm volt. A tape ragasztást követő első héten 0,5-1 cm csökkenés történt mind a 3 fő esetében. Az 1 cm-es csökkenést 1 fő érte el. Neki a második hétre pedig további 1 cm csökkenés volt megfigyelhető. Eredményeim alapján nem mutatható ki összefüggés az elhízás és a duzzanat mértéke között. 22

5.2. Plantárflexiós mozgásterjedelem alakulása az érintett oldalon A felhelyezést követő első héten a legnagyobb plantárflexiós változás 10 fok volt. A legkisebb mért érték a nulla, egy fő esetén nem történt változás. A leggyakoribb érték a 10 fokos növekedés, melyet 11-ből 5 főnek sikerült elérnie. Az első héten az átlag terjedelemváltozás 9,33 fok. 1 fő 2 fő 5 fok [Ide írhatja a 3 fő 5 fő 8 fok 10 fok 0 5 10 15 Terjedelemváltozás (fok) 4. ábra: Plantárflexiós terjedelem alakulása a tape felhelyezést követő első hétre (n=11) ( Forrás: Saját készítésű ábra ) A második hétre a legnagyobb összváltozás 20 fok. Legkisebb összváltozás pedig 9 fok. Az összváltozás átlaga a második hétre 19,33 fok. 1 fő 2 fő 3 fő 5 fő 9 fok 10 fok 15 fok 20 fok 0 5 10 15 20 25 Összterjedelemváltozás (fok) 5. ábra: Plantárflexiós összterjedelem alakulása a tape felhelyezést követő második hétre (n=11) ( Forrás: Saját készítésű ábra ) 23

5.3. Dorsálflexiós mozgásterjedelem alakulása az érintett oldalon A felhelyezést követő első héten a legnagyobb dorsálflexiós változás 7 fok volt. A legkisebb mért érték a nulla, egy fő esetén nem történt változás. A leggyakoribb érték a 7 fokos növekedés, melyet 11-ből 6 főnek sikerült elérnie. Az első héten az átlag terjedelemváltozás 5,64 fok. 1 fő 0 fok 4 fő 5 fok 6 fő 7 fok 0 2 4 6 8 6. ábra: Dorsálflexiós terjedelem változás a tape felhelyezést követő első hétre (n=11) ( Forrás: Saját készítésű ábra ) A második hétre a legnagyobb összváltozásként 10 fokot mértem. Legkisebb összváltozás pedig 6 fok volt. Az összváltozás átlaga a második hétre 8,55 fok. A leggyakoribb érték a 8 fokos összváltozás, melyet 7 fő ért el. 1 fő 6 fok 3 fő 10 fok 7 fő 8 fok 0 5 10 15 7. ábra: Dorsálflexiós összterjedelem alakulása a második hétre (n=11) ( Forrás: Saját készítésű ábra ) 24

5.4. Inverziós mozgás terjedelem alakulása Az első hétre a legnagyobb mért változás 25 fok volt, a legkisebb növekedés pedig 5 fok volt. Az utóbbi értéket 6 fő érte el. Mind a 6 egyénre vonatkoztatva, azért volt csekély mértékű, mert kis elmaradás szükségeltetett a teljes mozgáspálya teljesítésére. Az átlag növekedés 11,8 fok. A minta 64 %-a(11-ből 7 fő) már az első hétre teljesíteni tudta a teljes mozgáspályát. 1 fő 3 fő 3 fő 6 fő 0 5 10 15 20 25 30 Terjedelemváltozás (fok) 8. ábra: Mozgásterjedelem változás alakulása az első hétre (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) A második héten a fennmaradó 36%-ot mértem fel (4fő). Nekik a legkisebb elmaradás a teljes mozgásterjedelemhez viszonyítva 5 fok (1 fő), legnagyobb 8 fok (3 fő) volt. Ismérvek a b c d 40 41 42 43 44 45 46 Összterjedelem (fok) 9. ábra: Elért mozgáspálya a második hétre (n=4) (Forrás: saját készítésű ábra) 25

5.5. Everziós mozgás terjedelem alakulása Az első tape felhelyezés napján a legnagyobb everziós tartomány 12 fok, a legkisebb pedig 8 fok volt. Az utóbbi értéket 6 fő érte el, az előbbit 5 fő. Az első hétre 11-ből 5 főnek nem alakult ki terjedelem növekedése az everziós mozgást illetően. A maradék 6 fő átlagos terjedelemnövekedése 3,5 fok. 3 fő 4 3 fő 5fő 0 3 5fő 3 fő 3 fő 0 1 2 3 4 5 Terjedelemváltozás 10. ábra: Mozgásterjedelem változás alakulása az első hétre (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) A második hétre 2 főnek sikerült elérnie a teljes mozgásterjedelmet. Az átlagos megszerzett mozgásterjedelem 16,73 fok. Az átlagtól való átlagos eltérés értéke 2,55. 2 fő 20 3 fő 18 6 fő 15 0 5 10 15 20 25 Everziós összterjedelem 11. ábra: Elért everziós mozgáspálya a második hétre (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) 26

5.6. Az izomerő alakulása 2 fő Kezdő mérés Első hét Második hét 4-4 5 6 fő Kezdő mérés Első hét Második hét 3-3 4 3 fő Kezdő mérés Első hét Második hét 3 4-4 2. táblázat: A minta izomerejének alakulása kettő hét során (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) A legszembetűnőbb eredmény 2 fő esetében mutatkozott, a torna és tape együttes pozitív hatása érvényesült, 5-ös izomerőt eredményezve. A többi 9 főnek a legnagyobb értékként 4-es izomerő mutatkozott az utolsó mérésem során. 5.7. Fájdalom- és biztonság érzet alakulása a felhelyezett tape hatására A mintámban a ragasztást megelőző két hét során alkalmazott gyógytornakezelések alkalmával az átlagos fájdalomérzet a VAS skálán 8-as volt a megvizsgált 11 főből. Ez az érték már a kezelés utáni első héten átlagos 6 os szintre csökkent. A második hétre pedig (további 7 nap elteltével) 2 fő kivételével, azaz 9 fő esetében teljesen megszűnt a fájdalom, csak fáradásérzés jelentkezett. A fentebb említett 2 fő csekély mértékű fájdalmat tapasztalt, melyet 4-es szintnek megfelelően határoztak meg. 27

6. MEGBESZÉLÉS Kutatómunkám időtartama 6 hónap volt. A vizsgálathoz 3 calcaneus töröttet 5 Weber B és 3 Weber C típusú bokatöröttet vizsgáltam meg, amely magába foglalta a bokatöröttek állapotának felmérését, és a tape kezeléseket követően az ismételt állapotfelmérést. Heti kettő alkalommal használtam Kinesiotapet, mint kiegészítő terápia. Mindezt összesen két héten keresztül. Így összesen 4 alkalommal. Az első ragasztásra gipszlevételt követően a második héten került sor. A két hét alatt a betegek napi rendszerességgel tornáztak fél órát. Kiegészítő kezelésként szelektív ingeráram kezelésben volt részük, közvetlenül gipszlevétel után egy héten keresztül. Az alkalmazott gyógytorna feladatok kezdetben innervációból, vezetett aktív gyakorlatokból álltak. Később pedig a mozgástartomány növelését izomerő növelését célzó gyakorlatokból. Utoljára pedig álló feladatok keretein belül testsúlyátvitel, testsúly megéreztetése közvetlenül egy lábon, koordináció és egyensúlyfejlesztéses gyakorlatok. A feltételezéseim részletes kifejtése bizonyítással vagy cáfolással: Az 1. hipotézisemben megfogalmaztam, hogy a tape felhelyezés utáni első héten észrevehető lesz 1 cm körfogatcsökkenés a duzzanat kisebbedése végett. Ez az állításom csak a normál BMI vel rendelkezők esetében nyert bizonyítást, és csak részben. 1 fő esetében, nemhogy nem csökkent, hanem plusz 1 cm duzzanat alakult ki. Valószínűleg ez azért alakult így, mert a duzzanat mértékét számos tényező befolyásolja, mint például a törés helye, jellege, túlterhelés és az időjárás. -0,5 cm -0,5-1 cm -1cm Normál 4 fő Túlsúlyos 3 fő Enyhén elhízott 3 fő 1fő- +1 cm hhhhhhhhhh 12. ábra: Körfogatcsökkenés eredményei BMI klasszifikáció szerint 28

A 2. számú hipotézisemben azt feltételeztenm, hogy a plantárflexió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten 10 fokot növekszik. Az átlagos terjedelemnövekedést tekintve az állításom nem bizonyosodott be. Értéke 9,33 fok volt. A 3. számú hipotézisemben megfogalmaztam, hogy a dorsálflexió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 5 fokot növekszik. Az átlagos terjedelemnövekedést tekintve az állításom bebizonyosodott. Ennek értéke 5,64 fok volt. A 4. feltételezésem volt, hogy az inverzió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 10 fokot fog növekedni. Ez az állításom is bizonyítást nyert. Az átlagos növekedés 11,8 fok. Az 5. számú hipotézisemben azt feltételeztem, hogy az everzió terjedelme a tape felhelyezés utáni első héten már 5 fokot növekszik. Ez az állításom egyáltalán nem bizonyosodott be. Átlagos növekedésként 1,9 fokot mértem. Jelentős mennyiségben volt stagnálás, 5 fő estében nem történt változás a kezelés előtti értékhez viszonyítva. Véleményem szerint a tape alkalmazása egyes esetekben nem rögtön fejti ki az objektívan demonstrálható pozitív hatását, hanem később ér el kiugró pozitív eredményt, utolérve azok értékeit, akiknek a terjedelemváltozás fokozatosan jött létre. A boka átlagos mozgásterjedelmének alakulását 1 hét alatt a következő táblázat mutatja: Plantárflexió 9,33 fokos növekedés Dorsálflexió 5,64 fokos növekedés Inverzió 11,8 fokos növekedés Everzió 1,9 fokos növekedés 3. táblázat: A boka átlagos mozgásterjedelem növekedése az első hétre (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) 29

A 6. hipotézisemben megfogalmaztam, hogy a torna során bekövetkező fáradás, fájdalom a tape felhelyezését követően jelentős mértékben fog csökkeni. Ez a hipotézisem bebizonyosodott teljes mértékben. Kiemelkedő érték, hogy 9 főnél teljesen megszűnt a fájdalom a második hétre, 2 fő estében pedig a felére csökkent. Kezelés előtt Első hétre Második hétre 4-es (2fő) 8-as (11fő) 6-os (11fő) 0- (9fő) 4. táblázat: VAS skála alakulása kezelések előtt és a kezelések során (n=11) (Forrás: saját készítésű ábra) A 7. hipotézisemben volt, hogy kialakul az 5-ös izomerő a tape felhelyezést követően a második hétre a plantárflexorokban, dorsalflexorokban, továbbá az inverzió és eversiót végző izmokban. Ez a feltételezésem csak csekély mértékben valósult meg. Mindössze 2 főnél állapítottam meg az 5-ös izomerőt a fentebb említett összes izomcsoportokat illetően. 30

7. ÖSSZEFOGLALÁS Az ember összeragasztja, ami eltörött, de mindig tudni fogja, hol vannak a törésvonalak. Jodi Lynn Picoult A test stabilitásában, egyensúly kialakításában, fontos szerep jut a láb alkotórészeinek is. Fontosnak tartottam minél hamarabb visszaállítani a normál izomműködést, így az ödéma csökkentésén túlmenően a szalagok és inak támogatását is belevenni. Mindehhez a kinesiotaping eljárást alkalmaztam, mint kiegészítő módszer. Vizsgálatom során a legszembetűnőbb eredmények leginkább a kezeléstől számított második hétre tehetők, amikor a boka mozgásterjedelmét illetően minden esetben csak néhány fokos elmaradás volt jelen a teljes mozgásterjedelmet illetően. Az első mérésem során több esetben volt stagnálás, amikor egyetlen fokot sem növekedett a mozgásterjedelem bizonyos irányokban. Majd meglepődésemre hirtelen nagy ugrás következett be, utolérve azoknak az alanyoknak az értékeit, akiknek apránként jött létre a pozitív változás. Pozitív eredménynek tartom továbbá, hogy a kezeléstől számított második hétre mindenki elérte a 4 es izomerőt. A duzzanat alakulására azonban a mérési eredményeim alapján, nem volt különösebb hatással. Bár ezt több tényező is befolyásolja; például a törés helye, jellege, és esetleg a nem jól megválasztott, nem a megfelelő időben alkalmazott túlterhelő torna. 31

Összességében eme kiegészítő módszer hatékonyságára az is hatással van, hogy folyamatos alkalmazást tesz lehetővé, kellemetlenségérzet nélkül, azáltal, hogy a bőrre felragasztva 3-5 napig is fennmarad, fürödhetünk is akár benne, így nem gátolja a mindennapi életet. (www.kineziologiaitapasz.hu) A szakdolgozatom eredményei jól szemléltetik ezen kiegészítő terápia hatékonyságát, így bebizonyította számomra, hogy ennek a kiegészítő módszernek igen is helye van a rehabilitációban. 32

8. IRODALOMJEGYZÉK 1) Acta Ortopedica Brasileira: HTTP://WWW.SCIELO.BR/SCIELO.PHP?SCRIPT=SCI_ARTTEXT&PID =S1413-78522017000100048&LNG=EN&NRM=ISO&TLNG=EN 2) Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260,S9300,S9320) http://www.kk.pte.hu/docs/protokollok/traumabokatoresek_p.pdf 3) Dr. Rupnik János: Traumatológia gyógytornászhallgatók számára, (Főiskolai jegyzet) (Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest 2008) 4) Ibrahim A. Kapandji: Ízületek élettana 2. kötet, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2011 5) John Langendoen-Sertel, Ehsan Sazegar, Timo Timpe: Kinematic Taping (2010) 6) Renner Antal: Traumatológia (2011) 7) Tarsoly Emil-Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia gyógytornász hallgatók számára (2011) 8) http://blog.mozgasklinika.hu/2014/11/kinesio-tape-terapia.html 9) www.kineziologiaitapasz.hu 10) http://edzesonline.hu/cikk/1462/tokeletes_szerkezet_emberi_lab 33

9. KÉPJEGYZÉK 1. ábra: http://www.healthcommunities.com/foot-anatomy/muscles-tendonsligaments.shtml 2. ábra: http://test-lelek.hu/kinesio-tape/ 3. ábra: http://www.oahuspineandrehab.com/benefits-of-kinesio-taping-oahu/ 4. -12. ábra: Saját készítésű 1. 4. táblázat: Saját készítésű 34

10.MELLÉKLETEK 10.1. Vizsgálati lap Életkor: Nem: Testtömeg (kg): Testmagasság (cm): Testtömeg index (BMI): Kórelőzmény: Diagnózis: Műtötték-e?: Igen/Nem Korábbi műtétek: 1.Inspectio: Duzzanat/körfogat (cm): Térd tengelyállása: fiziológiás/valgus/varus Boka tengelyállása: fiziológiás/valgus/varus Malleolus lateralis és medialis helyzete: normál/egyéb: Lábujjak állása: fiziológiás/ legyezőszerű/ II. ujj felé irányuló Hallux valgus: van/ nincs 2. Körfogatmérés Kezdő mérés Első hét Második hét L. d L. s. Érintett oldal Érintett oldal 3. Mozgásterjedelem: Plantar flexio Dorsal flexio Inversio/Eversio Kezdő mérés Első hét Második hét L. d L. s. Érintett oldal Érintett oldal 4. Izomerő (0-5) Plantar flexorok Dorsal flexorok Inversio/eversio Kezdő mérés Első hét Második hét L. d L. s. Érintett oldal Érintett oldal - Sarok támasz hányadik naptól? - Gördítés fázis hányadik naptól? - Fájdalom van-e a torna után? (Vas Skála) Kezdő mérés Első hét Második hét L. d L. s. Érintett oldal Érintett oldal 35