Juncturae ossium membri inferioris

Átírás

1 Juncturae ossium membri inferioris Dr. Weiczner Roland Fejesné Bakos Mónika SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged 2013

2 Facies auricularis ossis sacri (kollagénrostos porc) Facies auricularis ossis ilii (kollagénrostos porc) Amphiarthrosis Ligg. sacroiliaca interossea Ligg. sacroiliaca dorsalia (igen er sek) Ligg. sacroiliaca ventralia (gyengébbek)

3 terhelés (Art.sacroiliaca elfordulásának gátlása)

4

5 Facies symphysialis dextra Facies symphysialis sinistra Discus interpubicus (BNA: Fibrocartilago interpubica) (kollagénrostos porc) Cavum symphyseos átmenet a synchondrosis és a diarthrosis között (hemidiarthrosis) Lig. arcuatum pubis (Lig. pubicum inferius) Lig. pubicum superius Relaxin!

6 Lig. iliolumbale Lig. sacrospinale Lig. sacrotuberale Membrana obturatoria Lig. arcuatum pubis (=Lig. pubicum inferius) Lig. pubicum superius Lig. inguinale (POUPART) Lig. pectineum (COOPER) Lig. lacunare (GIMBERNATI) Lig. transversum acetabuli

7

8 Foramen ischiadicum majus Linea terminalis: Promontorium Linea arcuata Eminentia iliopubica (=Eminentia iliopectinea) Pecten ossis pubis Ramus superior ossis pubis Symphysis pubica Foramen ischiadicum minus

9 Nemi különbségek

10 Ellener k: Ligg. sacroiliaca terhelés Ellener : Symphysis pubica

11 Álló testhelyzet: a test súlya nem a sacrum hossztengelyének irányában hat Ül testhelyzet: a test súlya a sacrum hossztengelyének irányában hat (symphysis feszítése) kétkarú emel (S II. haránttengely) Ellener k: Lig. sacrotuberale, Lig. sacrospinale

12 álló testhelyzetben a spina iliaca ant. sup. és a symphysis pubica azonos frontalis síkba esik! medence d lésszöge horizontális

13 Kismedencei szakasz Diameter sagittalis (= Conjugata) Diameter transversa Diameter obliqua Apertura superior pelvis (Aditus pelvis) Conjugata vera obstetrica: a promontorium és a symphysis bels kiugró pontja között: 11 cm Conjugata anatomica: a promontorium és a symphysis fels széle között: 11,5 cm Conjugata diagonalis: a promontorium és a symphysis alsó széle között: 12,5 cm a linea terminalis két távoli pontja közötti átmér : 13,5 cm a linea terminalisnak az articulatio sacroiliaca-t metsz pontja és az eminentia iliopubica közötti távolság: 12,5 cm

14 Conjugata anatomica Conjugata vera obstetrica Conjugata diagonalis

15 Kismedencei szakasz Conjugata recta Diameter transversa Diameter obliqua Cavum pelvis a symphysis és a harmadik sacralis csigolya testének közepe között: 12 12,5 cm az acetabulumok közepének megfelel bels csontfelszínek között: 12 cm az incisura ischiadica major és az ellenoldali sulcus obturatorius között: 13,5 cm Apertura pelvis inferior (Exitus pelvis) a coccyx vége és a symphysis alsó széle között: cm a két ül gumó közötti távolság: 11 cm nem létezik

16 Átmér Elhelyezkedés Méret Distantia spinarum Distantia cristarum Baudelocque-féle átmér (conjugata externa) Distantia intertrochanterica A két spina iliaca anterior superior közti távolság A crista iliaca-k legmagasabb pontjai közti távolság A symphysis fels szélének legkiemelked bb pontja, valamint az utolsó ágyékcsigolya és a sacrum közti bemélyedés közti távolság A két trochanter major közti távolság cm cm 20 cm (<16 cm esetén biztosan sz k a medence) 32 cm

17 Art. coxae Art. genus Art. tibiofibularis Syndesmosis tibiofibularis Art. talocruralis Art. talotarsalis Artt. intertarsales Artt. tarsometatarsales Artt. metatarsophalangeae Artt. interphalangeae

18 Caput femoris Acetabulum pelvis Labrum acetabulare (kollagénrostos porc) Lig. capitis femoris (= Lig. teres femoris, Lig. rotundum femoris) nincs mechanikai szerepe!, A. capitis femoris (R. acetabularis ex a. obturatoria) Lig. transversum acetabuli Lig. iliofemorale (BERTINI) (szakítószilárdság: 350 kg, a test leger sebb szalagja!) Lig. pubofemorale Lig. ischiofemorale Zona orbicularis

19 Articulatio sphaeroidea (articulatio cotylica, enarthrosis: =a vápa a fejet annak equatorán túl magába fogadja) Labrum acetabulare Zona orbicularis Bursa iliopectinea (a tok elüls felszínén fekszik, a lig. iliofemorale és lig. pubofemorale közötti háromszög alakú terület felett; az esetek 10%-ában közlekedik az ízületi üreggel) Corpus adiposum fossae acetabuli

20 Mozgás Terjedelem Tengely Korlát anteflexio retroflexio abductio adductio rotatio lateralis rotatio medialis circumductio a caput femoris középpontján áthaladó haránttengely mentén; a kétoldali flexiós tengely egybeesik (az adductio mértéke flexióval kombinálva nagyobb) ( flexio esetén nagyobb) a caput femoris középpontján áthaladó sagittalis tengely mentén a caput femoris középpontját a fossa intercondylaris középpontjával összeköt konstrukciós tengely körül kúppalást mentén történ kombinált mozgás anteflexio nagyobb behajlított térd esetén, a hyperextensiót a lig. iliolumbale és a három küls szalag megfeszülése megakadályozza az abductiót a lig. pubofemorale és a lig. iliofemorale megfeszülése gátolja a berotációt a lig. ischiofemorale, a kirotációt a lig. pubofemorale megfeszülése gátolja

21 Condylus lateralis et medialis femoris Facies articularis superior tibiae (Condylus medialis et lateralis) Meniscus medialis (hosszabb, szélesebb, inkább sarló alakú; elüls vége az area intercondylaris anterior el tt, hátsó vége az area intercondylaris posteriorban tapad, a tokszalag közvetítésével a lig. collat. tibialével szorosan összen tt; kb. 20x gyakrabban sérül, mint a lateralis) Meniscus lateralis (rövidebb, er sebben ívelt, majdnem teljesen kör alakú; elüls vége a tuberculum laterale eminentiae intercondylaris el tt, hátsó vége az area intercondylaris posteriorban tapad az eminentia mellett, a lig. collat. fibularéval nincs összen ve, ezért mozgékonyabb)

22

23 Lig. cruciatum anterius (rövidebb; Condylus lateralis femoris medialis oldala Area intercond. anterior) Lig. cruciatum posterius (er sebb; Condylus medialis femoris lateralis oldala Area intercondylaris posterior; medialis rostjainak egy csoportja a többit hátulról megkerülve, a meniscus lateralison tapad (= Lig. menisci lateralis ROBERT) Lig. transversum genus (néha hiányzik) Lig. meniscofemorale anterius (gyakran hiányzik) Lig. meniscofemorale posterius

24

25

26 Lig. patellae (proprium) ( M. quadriceps femoris ina) Retinaculum patellae mediale et laterale ( M. vastus medialis et lateralis aponeurosisai) Lig. collaterale mediale (tibiale) (szorosan összen tt az ízületi tokkal és a meniscus medialissal) Lig. collaterale laterale (fibulare) (tokszalaggal nem függ össze) Lig. popliteum obliquum (gyakorlatilag a m. semimembranosus ínrostjainak belesugárzása az ízületi tokba) Lig. popliteum arcuatum (a fibula fejér l ered, és a m. popliteus inát hátulról keresztezve a tokba sugárzik)

27 Retinaculum patellae laterale et mediale

28 Corpus adiposum infrapatellare (HOFFA)

29 Extensiókor a combcsont condylusai el l nagyobb sugarú hengerfelszín-részletet képeznek, mint hátul, így az oldalszalagok végpontjai jobban távolodnak extensióban. A meniscusok hajlításkor a tibián hátrafelé csúsznak, egymástól távolodnak, feszítéskor el refelé tolódnak, egymáshoz közelednek, a meniscus lateralis a mozgékonyabb.

30 Trochoginglymus flexio (130 ) extensio (180 ) (a combcsont distalis részét az epicondylusok alatt átszel, a konstrukciós tengelyre mer leges haránttengely mentén) A hajlítást az elüls szalagok, a lágyrészek és a lig. cruciatum anterius megfeszülése, a hátsó oldal lágyrészeinek gy r dése gátolja; hyperextensio elhanyagolható (gyermek- és fiatalkorban kb. 5 ), f gátló tényez k a tokszalag hátsó falának, a lig. cruciatum posterius rostjainak, ill. f leg az oldalszalagok megfeszülése.

31 Trochoginglymus rotatio medialis (10 ) rotatio lateralis (30 ) csak flexióban, izommunkával tengelye a condylus medialis femorison halad át, a flexiós tengelyre mer legesen; a kirotációt a lig. popliteum obliquum megfeszülése, a berotációt a keresztszalagok egymásra csavarodása akasztja meg, teljes rotációs terjedelem max kényszerrotáció extensio végén kifelé 5, flexio kezdetén befelé 5 okai: a condylus medialis femoris hosszabb ízfelszíne: toldalékdarab, valamint az, hogy a lig. cruciatum anterius rövidebb, mint a posterius; a kényszerrotáció tengelye mer leges a flexio tengelyére, a condylus lateralis femorison halad át.)

32 Fiziológiás abductio: 174 MIKULICZvonal Jan Mikulicz-Radecki ( )

33

34 Facies articularis patellae Facies patellaris femoris Cartilago articularis patellae: ~ 5 mm (testben a legvastagabb!) Flexióban proximalis, extensióban distalis irányba csúszik el a facies patellarison. Extensióban csak alsó széle érintkezik a facies patellarissal, flexióban a fossa intercondylaris femorisba kerül, azt kitölti.

35 Facies articularis fibularis tibiae Facies articularis capitis fibulae Lig. capitis fibulae anterius (a tok elüls felszínén, er s szalag) Lig. capitis fibulae posterius (a tok hátsó felszínén, gyengébb, gyakran hiányzik) Amphiarthrosis (csekély haránt-függ leges elcsúszás lehetséges, ill. minimális rotáció)

36 Membrana interossea cruris (Spatium interosseumot áthidaló köt szövetes lemez) Lig. tibiofibulare anterius (Incisura fibulae elüls szélét l a külbokához) Lig. tibiofibulare posterius (Incisura fibulae hátsó szélét l a külbokához) A lábszárcsontok distalis végrészei nem alkotnak valódi ízületet egymással! A talocruralis ízület mozgásával összefüggésben a syndesmosis csak minimális elmozdulást (közeledés távolodás) tesz lehet vé a lábszárcsontok között.

37

38 Facies articularis inferior tibiae Facies articularis malleoli medialis tibiae ízvápa Facies articularis malleoli lateralis fibulae Trochlea tali (ízületi fej, 3 felszínnel: Facies articularis superior trochleae tali Facies articularis malleolaris medialis tali Facies articularis malleolaris lateralis tali Lig. deltoideum (=Lig. collaterale mediale) Pars tibionavicularis (Lig. tibionaviculare) Pars tibiocalcanea (Lig. tibiocalcaneum) Pars tibiotalaris anterior (Lig. tibiotalare anterius) Pars tibiotalaris posterior (Lig. tibiotalare posterius) Lig. collaterale laterale Lig. talofibulare anterius (aránylag gyenge) Lig. talofibulare posterius (leger sebb) Lig. calcaneofibulare

39 1. Fibula 2. Tibia 3. Incisura fibularis tibiae 4. Fossa malleoli 5. Malleolus lateralis 6. Articulatio talocruralis 7. Malleolus medialis 8. Talus

40

41

42

43 Malleoláris villa Ginglymus Kollaterális szalag ext. flex. Mozgások: plantarflexio (50 ) dorsalflexio (30 ) (a külboka csúcsán át a trochlea talit harántul szel tengely mentén, amely kb. 2 cm-nyire lép ki a belboka alatt) plantarflexióban kevés abductio adductio lehetséges (ekkor a talus hátsó, keskenyebb része kerül a bokavillába, ekkor az ízület instabilabb)

44 A., Articulatio talocalcaneonavicularis A/1. Articulatio talocalcanea anterior Facies articularis talaris anterior calcanei + Facies articularis calcanea anterior tali A/2. Articulatio talocalcanea media Facies articularis talaris media calcanei + Facies articularis calcanea media tali A/3. Articulatio talonavicularis Facies articularis navicularis tali + Facies articularis talaris ossis navicularis B., Art. talocalcanea posterior (Art. subtalaris) Facies articularis talaris posterior calcanei + Facies articularis calcanea posterior tali

45 Közös ízületi fej: Facies articularis calcanea anterior tali + Facies articularis calcanea media tali + Facies articularis navicularis tali Közös ízületi árok: Facies articularis talaris media calcanei + Facies articularis talaris anterior calcanei + Facies articularis talaris ossis navicularis Lig. calcaneonaviculare plantare rostporccal borított fels felszíne (Fibrocartilago navicularis) Articulatio sphaeroidea Lig. talonaviculare Lig. calcaneonaviculare plantare

46 alsó ugróízület tengelye

47 * alsó ugróízület tengelye

48 Ízületi árok: Facies articularis calcanea posterior tali Ízületi fej: Facies articularis talaris posterior calcanei Ginglymus Lig. talocalcaneum laterale Lig. talocalcaneum mediale Lig. talocalcaneum interosseum ( Sinus tarsi) Lig. talocalcaneum posterius Lig. calcaneofibulare (Lig. triquetrum része) Pars tibiocalcanea (Lig. deltoideum része)

49 * alsó ugróízület tengelye

50 Articulatio trochoidea Inversio supinatio= medialis talpszél emelkedik (az ízületben csak 40, a többi lábízülettel együtt 50 ) + plantarflexio + adductio Eversio pronatio= lateralis talpszél emelkedik (az ízületben csak 10, a többi lábízülettel együtt 30 ) + dorsalflexio + abductio) A forgás tengelye a talp síkjával kb. 45 -os szöget bezáró, a lábt t ferdén átszel egyenes, amely a talus nyakának dorsomedialis pontjától hátra-, le- és oldalfelé halad, majd a calcaneus lateralis felszínén a tuber calcanei felett lép ki, a mozgásokat f leg a lig. talocalcaneum interosseum gátolja. A fels és az alsó ugróízület mozgásainak kombinációja circumductiót eredményez.

51 fels ugróízület tengelye fels ugróízület tengelye alsó ugróízület tengelye alsó ugróízület tengelye

52 Facies articularis cuboidea calcanei Facies articularis calcanea ossis cuboidei Lig. calcaneocuboideum dorsale Lig. bifurcatum Lig. calcaneonaviculare Lig. calcaneocuboideum Lig. plantare longum Lig. cuboideonaviculare plantare Amphiarthrosis

53

54 Facies articularis cuneiformis lateralis, intermedia et medialis ossis navicularis Facies articularis navicularis ossis cuneiformis lateralis, intermedii et medialis Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. cuneonavicularia plantaria Amphiarthrosis

55 Lig. bifurcatum Lig. cuboideonaviculare dorsale Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. intercuneiformia dorsalia Ligg. metatarsalia dorsalia Ligg. calcaneocuboidea Ligg. tarsometatarsalia dorsalia dorsalia Lig. cuneocuboideum dorsale

56 Articulatio cuneocuboidea Facies articularis cuneiformis ossis cuboidei Facies articularis cuboidea ossis cuneiformis lateralis Lig. cuneocuboideum dorsale Lig. cuneocuboideum plantare Lig. cuneocuboideum interosseum Amphiarthrosis Articulatio cuboideonavicularis nem állandó ízület Facies articularis cuboidea ossis navicularis Facies articularis navicularis ossis cuboidei Lig. cuboideonaviculare plantare Lig. cuboideonaviculare dorsale Amphiarthrosis

57 Art. talonavicularis + Art. calcaneocuboidea A Chopart-ízület kulcsa : Lig. bifurcatum Ligg. tarsi dorsalia, Ligg. tarsi plantaria Ligg. tarsi interossea Amphiarthrosis Klasszikus amputációs vonal

58 Ízületi felszínek: az ékcsontok érintkez szomszédos ízfelszínei Ligg. intercuneiformia plantaria Ligg. intercuneiformia dorsalia Ligg. intercuneiformia interossea Amphiarthrosis

59 Ízületi vonal: a három ékcsont és a köbcsont distalis ízfelszínei, valamint a metatarsus-bázisok proximális ízfelszínei között húzódik Ligg. tarsometatarsea dorsalia Ligg. tarsometatarsea plantaria Ligg. tarsometatarsea interossea Amphiarthrosis Klasszikus amputációs vonal

60 (dorsoplantaris Rtg-felvétel) CL CIM CM N Cu T Ca Articulationes tarsometatarsales Jacques LISFRANC ( ), párizsi sebész Articulatio tarsi transversa François CHOPART ( ), párizsi sebész

61 (ferde Rtg-felvétel) CM CIM CL N Cu T Ca Articulationes tarsometatarsales Jacques LISFRANC ( ), párizsi sebész Articulatio tarsi transversa François CHOPART ( ), párizsi sebész

62 Ízületi felszínek: a II-III.; a III-IV. illetve a IV-V. metatarsus-bázisok egymással szomszédos, oldalsó felszínei Ligg. metatarsea dorsalia Ligg. metatarsea plantaria Ligg. metatarsea interossea Amphiarthrosis (az I., IV. és V. lábközépcsont enyhe elmozdulást végezhet plantarisan és dorsalisan, de a II. és a III. teljesen feszes)

63 Ízületi felszínek: metatarsus-fejek és a phalanx proximalisok bázisainak homorú felszínei Az ízületi tokot plantarisan er s harántrostokat tartalmazó porclemez (Lamina fibrocartilaginea plantaris) er síti. Az ízületi tokba ill. a talpi porclemezbe beleágyazva sesamcsontok (általában az öregujji ízületnél 2, az V. ujj ízületi tokján 1 szokott lenni). Ligg. collateralia Ligg. plantaria Ligg. metatarsea transversa profunda Korlátolt szabad ízület dorsalflexio plantarflexio (az ízfejek haránttengelye körül) extensióban ill.dorsalflexióban gyermekkorban kifejezettebb, feln ttkorban elhanyagolható adductio abductio (a fejek dorsoplantaris tengelye mentén)

64 Ízületi felszínek: a phalanxok megfelel ízfelszínei Ginglymus (csökevényes ízületek, f leg a distalis sor) Ligg. collateralia Ligg. plantaria Plantarflexio dorsalflexio (megfelel haránttengelyek mentén, csökevényes mozgásterjedelemmel)

65 Lig. deltoideum Pars tibionavicularis Pars tibiocalcanea Pars tibiotalaris anterior Pars tibiotalaris posterior Lig. collaterale laterale Lig. talofibulare anterius Lig. talofibulare posterius Lig. calcaneofibulare Lig. tibiofibulare anterius Lig. tibiofibulare posterius

66 Lig. talonaviculare Lig. talocalcaneum mediale Lig. talocalcaneum laterale Lig. talocalcaneum posterius Lig. talocalcaneum interosseum

67 Lig. bifurcatum Lig. calcaneonaviculare Lig. calcaneocuboideum Lig. cuneocuboideum dorsale Lig. cuboideonaviculare dorsale Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. calcaneocuboidea dorsalia Ligg. intercuneiformia dorsalia

68 Lig. plantare longum Lig. calcaneonaviculare plantare Lig. calcaneocuboideum plantare Ligg. cuneonavicularia plantaria Ligg. cuboideonaviculare plantare Lig. cuneocuboideum interosseum Ligg. intercuneiformia interossea

69 Tarsus Ligg. tarsometatarsalia dorsalia Ligg. tarsometatarsalia plantaria Metatarsus Ligg. cuneometatarsalia interossea Ligg. intermetatarsalia Ligg. metatarsalia plantaria Ligg. metatarsalia dorsalia Ligg. metatarsalia interossea Ligg. collateralia Ligg. plantaria Ligg. metatarsophalangea Ligg. metatarsea transversa profunda Ligg. interphalangea pedis Ligg. collateralia Ligg. plantaria